udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Constantin, Aurel

2000. december 12.

Dec. 11-én a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) központi vezetőségének ülésén Adrian Nastase kijelölt kormányfő ismertette a kabinet összetételét. A külügyminisztériumot Mircea Geoana, az európai integrációs minisztériumot Hildegard Puwak, a pénzügyminisztériumot Mihai Tanasescu, a honvédelmi minisztériumot Ioan Mircea Pascu, a belügyminisztériumot Ioan Rus, az igazságügyi minisztériumot Rodica Stanoiu, a fejlesztési minisztériumot Leonard Cazan, az ipari minisztériumot Dan Ioan Popescu, a mezőgazdasági minisztériumot pedig Ilie Sarbu vezetné. A környezetvédelmi tárca élére Aurel Constantin, a turizmushoz Dan Matei Agaton, a közlekedéshez Miron Mitrea, a munkaügyhöz Marian Sarbu, a tanügyhöz Ecaterina Andronescu, a művelődéshez Razvan Theodorescu, az egészségügyhöz pedig Daniela Bartos kerül. További miniszterek és kormánytisztségviselők: Dan Nica, kommunikációs miniszter, Octav Cosmanca közigazgatási miniszter, Acsentie Gaspar, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, Vasile Dancu kormányszóvívő. Vasile Puscasra az európai uniós csatlakozással megbízott tárgyalócsoport vezetését bízták. /Végleges formát öltött a Nastase-kormány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2001. március 7.

Közel száz települést érintett eddig az árvíz Románia északi és északnyugati részén. A legsúlyosabb helyzet Máramaros megyében van, ahol a károk nagysága már meghaladja a százmilliárd lejt. Bihar, Beszterce-Naszód, Máramaros és Suceava megyékben több mint 1500 hektár mezőgazdasági terület, közel 1100 gazdaság került víz alá. Több száz embert kellett eddig kitelepíteni otthonából. Máramaros megyében az áradás több mint 400 lakóépületet rongált meg. Aurel Constantin Ilie vízügyi és környezetvédelmi miniszter közölte, hogy Románia semmilyen tájékoztatást nem kapott az ukrán féltől, holott a két ország közötti határvizi megállapodás előírja árvizek esetén a kölcsönös vízügyi és meteorológiai adatszolgáltatást. - Kárpátalján súlyosbodott a helyzet, immár 192 településen 8 ezer épület került víz alá, 7136 személyt kellett kitelepíteni, 74 településen megszűnt az áramszolgáltatás. Magyarországon a Felső-Tisza térségében rendeltek el árvízvédelmi készültséget. Márc. 6-án Orbán Viktor miniszterelnök is jelen volt Nyíregyházán és tájékozódott az aktuális helyzetről. Hangsúlyozta: az anyagi és emberi erőforrások megvannak ahhoz, hogy elhárítsák a veszélyt. /Árvízkárok határon innen és túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./ Szatmár megyében Nagytarnán 35 gazdaságot elöntött a víz. Mindenütt tapasztalható, hogy a vízelvezető árkokat, csatornákat legalább évtizede nem takarította senki, a hegyekből lezúduló áradat arra folyik, amerre könnyebben utat talál. Turcon kisebb földcsuszamlás okozott kárt. Az avasi medence valóságos tengernek tűnt: Kisgérce, Kányaháza, Bujánháza, Kőszegremete, Tartolc, Avasújváros sík területeinek jó része vízben állt. /(Sike Lajos): Árok helyett az úton hömpölyög a víz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7 Szamosgalgón 18 ház került víz alá, embereket, állatokat költöztettek ki. /(Fejér László): A Szamos ma tetőz Szilágyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./ / A hatóságok ellenőrzésük alatt tartják a Máramaros, Szatmár és Kolozs megyei településeket fenyegető árvizet, és közbeléptek a károk megelőzésére, illetve csökkentésére - jelentette ki kolozsvári sajtótájékoztatóján Aurel Constantin Ilie környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Ilie elmondta, az áradás fenyegette körzetekben katasztrófa-megelőző bizottságok alakultak, melyeket az 4. Erdélyi Hadtest mellett a belügyminisztériumi csapatok és a tűzoltóság is segít. Az anyagi kár eléri a 120 milliárd lejt. Máramaros megyében a Tisza vízszintje történelmi, soha nem tapasztalt magasságot ért el - mondta a miniszter. /Több száz milliárd lejes árvízkár. A környezetvédelmi miniszter szerint már a héten elkezdődik a kártérítések kifizetése . = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./

2001. március 8.

Márc. 7-én a parlament együttes ülésen vitatta meg az állami titoktartás, valamint az idegenrendészeti törvényről készült egyeztető bizottsági jelentést. A parlamenti vitán részt vett Adrian Nastase kormányfő, Hildegard Puwak integrációs, Rodica Stanoiu igazságügyi, Ioan Mircea Pascu honvédelmi, Aurel Constantin Ilie környezetvédelmi, Dan Ioan Popescu ipari, Ecaterina Andronescu tanügyi, Daniela Bartos egészségügyi és Octav Cozmanca közigazgatási miniszter is. Az ülésen először az állami titoktartásról szóló jelentést vitatták meg. A szünetet a Demokrata Párt (DP) és az RMDSZ kérésére rendelték el, ugyanis mindkét párt képviselői úgy vélték, hogy az említett jogszabályt a közérdekű információk hozzáférhetőségéről rendelkező törvénnyel egy időben kellett volna megvitatni. A két párt képviselői azt is kifogásolták, hogy a kormány az egyeztetés után újabb módosító javaslatokat terjesztett elő, amelyeket a parlament plénumának kellett megtárgyalnia. Adrian Nastase kormányfő arra kérte a testületet, hogy fogadja el az állami titoktartás törvényét, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy Románia lekerüljön a vízumköteles országok listájáról és mielőbb csatlakozzon az Európa Unióhoz. Az állami titoktartás törvénye, többek között, előírja, hogy az államtitok védelme állampolgári kötelesség, amely kifejezi az ország iránti hűséget. /Vita az állami titoktartásról és az idegenrendészetről Mindkét jogszabály Románia euroatlanti integrációját segíti elő. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8 A kormányfő kijelentette: alaptalan a gyanú, miszerint a titokvédelemről szóló törvény növelné a Román Hírszerző Szolgálat hatáskörét. A két ház elfogadta az idegenrendészeti törvényt is. A jogszabály többek között kimondja, hogy a 15 napnál több időt Romániában töltő külföldit a házigazdája köteles bejelenteni a rendőrségen. /Ismét kötelező a külföldiek bejelentése. Elfogadták a titoktörvényt. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./ / Márc. 7-én fogadta el a parlament két háza a titoktörvényt. Eszerint "minden állampolgárnak kötelessége az államtitok megőrzése, bármilyen módon jut is birtokába". Államtitoknak számítanak a hadititkok, a hadsereg felépítésével, tevékenységével kapcsolatos információk, a távközlési rendszerek felépítése, a földtani, ásványtani tanulmányok, a nemzetbiztonsággal kapcsolatos tudományos, gazdasági tevékenységek. A jogszabály értelmében minden alkalmazott, aki államtitok birtokába jut, köteles ezt felettesének jelenteni, aki majd ennek alapján értesíti a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékeseit. A törvény hatályba lépésével jelentősen gyarapszik a SRI hatásköre is. A hírszerzők feladata lesz ellenőrizni az államtitok megőrzésének módját, a SRI fogja véleményezni a kinevezéseket is az olyan személyek esetében, akik munkájuk által államtitkok birtokába juthatnak. A törvény értelmében tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki államtitkot nyilvánosságra hoz. Bár az RMDSZ-képviselők többsége megszavazta a tervezetet, Toró T. Tibor képviselő felsorolta fenntartásait a törvény szövegével szemben. Mint mondta, a titoktörvény elfogadását egy olyan jogszabálynak kellett volna megelőznie, amely az információhoz való jogot biztosítja. A törvény hibája, hogy nem ad lehetőséget jogorvoslatra azoknak, akiket a törvényre hivatkozva korlátoznak az információhoz való jogukban. És nem utolsósorban - mutatott rá az RMDSZ-es képviselő - a törvény olyan jogokkal ruházza fel a SRI-t, amelyek valójában meghaladják hatáskörét. /E. Ferencz Judit: Tovább bővül a SRI hatásköre. Újra jelenteni kell a külföldi látogatókat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998