udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Dan, Aurel

1996. augusztus 18.

Aug. 18-án Marosvásárhelyen, a főtéren felavatták Emil Aurel Dandea volt marosvásárhelyi polgármester szobrát. Az ünnepségen Fodor Imre polgármester magyarul is elmondta beszédét. Erre a jelen levő Funar pártelnök azzal kezdte rendreutasítását, hogy Fodor Imre olyan nyelven beszélt, amelyet senki sem ért. A magyarellenes uszításból nem maradt ki dr. Zeno Opris, a Vatra Romaneasca elnöke sem, aki a magyarokat egyenesen az anyaországba utalta. Volt viszont jóérzésű ember is - Dan Lazarescu képviselő - aki azonnal visszautasította ezt az uszítást. /Bögözi Attila: Avatóünnepség - Funar-kirohanással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

1996. augusztus 18.

Aug. 18-án Marosvásárhelyen, a főtéren felavatták Emil Aurel Dandea volt marosvásárhelyi polgármester szobrát. Az ünnepségen Fodor Imre polgármester magyarul is elmondta beszédét. Erre a jelen levő Funar pártelnök azzal kezdte rendreutasítását, hogy Fodor Imre olyan nyelven beszélt, amelyet senki sem ért. A magyarellenes uszításból nem maradt ki dr. Zeno Opris, a Vatra Romaneasca elnöke sem, aki a magyarokat egyenesen az anyaországba utalta. Volt viszont jóérzésű ember is - Dan Lazarescu képviselő - aki azonnal visszautasította ezt az uszítást. /Bögözi Attila: Avatóünnepség - Funar-kirohanással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

2005. október 21.

„Elsősorban a római katolikus papokat ítélték nehéz börtönre: Ferencz Béla Ervin ferencrendi szerzetest és Ráduly Géza csíkmadéfalvi plébánost életfogytiglanra, Ráduly István gelencei plébánost huszonkét évi, Dénes Dávid akkoriban hátszegi plébánost húszévi, Mezei Mózes Levente ferences szerzetest ugyancsak húszévi, Müller Jenő érszegi plébánost tizenöt évi, Kosza József ozsdolai plébánost és Aurel Dan görög-katolikus főesperest tíz-tíz évi, Kovács Béla törcsvári plébánost hétévi, Kovács Balázs szentkatolnai plébánost négyévi fegyházra. Utóbbi a temesvári tárgyalás idején 73 éves volt. Azzal vádolták, hogy szentkatolnai plébánosként nem jelentette fel mindazokat, akik a „Szoboszlay-összeesküvés” tagjaiként megfordultak a parókián. A csíkmadarasi Mihálcz Andrást 1960-ban huszonöt évi börtönbüntetésre ítélték. Hasonlóan bántak az ugyancsak 73 éves Szörcsei Elek gazdaemberrel, akit magas kora ellenére tizenöt évi fegyházbüntetéssel sújtottak. Ő volt a kevesek egyike, aki a tárgyalás után találkozhatott a hozzátartozóival. Ekkor kapta azt a végzetes csomagot, amely nagyon rövid időn belül az életébe került. Ugyanis attól félt, hogy a börtönben éhen fog halni, s amikor megkapta a csomagot, az ujjairól addig nyalta a zsírt, amíg gyomorgyulladást kapott, és a galaci börtönben rövid időn belül meghalt. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Baróti Pál torjai gazdaembert, Schell István és Kuun Zsigmond volt földbirtokost; huszonöt évi nehéz börtönnel sújtották a tbc-s beteg Lőrincz Károlyt, a csernátoni Bulárka Istvánt, Pataki Istvánt és a 17 éves Orbán Pétert, a halálra ítélt és kivégzett Orbán István fiát, akinek az volt a bűne, hogy ő hívta a Szoboszlay Aladárral való csíkszeredai találkozóra az ott beszervezetteket. Tizenöt évi fegyházbüntetést kapott báró Bánffy István, dr. Rend László állatorvos, a marosvásárhelyi állatkert későbbi megteremtője, Pietsch Béla aradi ügyvéd és fia, ifj. Pietsch Miklós építész, gróf Mikó László. A kivégzettek és a börtönben elhunytak emlékét ma faragott kopjafa őrzi a kézdivásárhelyi református temetőben, a torjai római katolikus temetőben és Sepsibükkszádon. Ugyancsak kopjafát állítottak a Szoboszlay-per mártírjainak Budapesten, a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában.” /Tófalvi Zoltán: Megbűnhődött magyarság. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 21./

2009. január 17.

Január 16-án felháborodott tanárok és szülők jelezték a Népújság szerkesztőségének, hogy a Maros Megyei Tanfelügyelőség honlapján megjelent beiskolázási tervből kivették a magyar tannyelvű középiskolai, szakközépiskolai osztályok egy részét. A tervezet hozzávetőlegesen több mint 400 nyolcadik osztályt végzett diákot fosztana meg attól a jogától, hogy anyanyelvén folytathassa tanulmányait. Tusnea Ion főtanfelügyelő, aki részt vett a tervezet kidolgozásában, csodálkozásának adott hangot. A magyar oktatásért felelős helyettesének véleményét meg sem kérdezték, sőt, tudta nélkül készítették el a dokumentumot. A 2009-10-es tanévre szóló tervezetben eltűntek a magyar tannyelvű középiskolai osztályok a Sincai Iskolacsoportból, sőt annak a humán osztálynak is nyoma veszett, amelyet a múlt évben az Unirea Főgimnáziumból helyhiányra hivatkozva „ebrudaltak ki” és tettek át a Sincai szakközépiskolába. Az Elektromaros Iskolacsoport kínálatából eltűnt az elektronika- automatizálás szakos magyar osztály, az Aurel Dandea Vegyipari Iskolacsoportban pedig felszámolnák a magyar tagozatot. Az egyetlen kivétel az Traina Vuia Iskolacsoport, ahol miután az elmúlt években megszüntették a magyar tannyelvű fodrászosztályt, most autóvillamosság-szerelői szakkal bővülne a kínálat. Csökkentették a magyar osztályok számát Szászrégenben és a Segesváron is, és meg akarják szüntetni az alig induló mezőgépészeti szakot a sáromberki szakiskolában. Összességében a VIII. osztályt végző közel 2. 000, magyar tagozaton tanuló diák számára 1400 helyet biztosítanának, míg a román tagozat 3. 700 körüli végzőse 4. 200 körüli helyben válogathatna. A főtanfelügyelő leszögezte, hogy nem végleges dokumentumról, csak egy tervezetről van szó, ami végleges formáját a beérkező javaslatok alapján nyeri el. A választ furcsa, mert az iskoláktól még novemberben bekérték a beiskolázási terveket, és nehéz elhinni, hogy a javaslatok alapján az interneten látható helyzetkép alakult volna ki. A főtanfelügyelő nem adott választ arra, hogy miért csökkentették ilyen drasztikusan a magyar osztályok számát. Illés Ildikó, a magyar oktatásért felelős főtanfelügyelő-helyettes megerősítette: nem tudott a tervezetről. Ígéretet kapott a főtanfelügyelőtől, hogy újratárgyalják a dokumentumot, és a gyerekek számának megfelelően tüntetik fel az osztályok számát. /(bodolai): Csak egy rossz tréfa? Botrányos beiskolázási tervezet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998