udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bába Iván

1991. június 13.

Jún. 13-án magyar külügyi delegáció tárgyalt Bukarestben a nemzeti kisebbségek kérdésével foglalkozó, Genfben július elsején megnyíló EBEÉ-konferencián képviselendő elvekről. A magyar delegációt vezető Bába Iván főosztályvezető nyilatkozott a tárgyalásról a bukaresti magyar nagykövetségen: kölcsönösen ismertették álláspontjukat, a román fél jelezte, hogy a kollektív jogokkal nem tud egyetérteni. Szintén nyilatkozott a román delegáció vezetője, Traian Chebeleu nagykövet, külügyminisztériumi igazgató. /Székely László: Román-magyar szakértői tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

1992. október 2.

Adrian Nastase külügyminiszter fogadta Bába Iván külügyi államtitkár-helyettest, megbeszélést folytattak a magyar-román kapcsolatokról. Előzőleg Melescanu külügyi államtitkárral tárgyalt az 52 pontos munkaprogramról, ezek egyike volt a magyar, illetve román kulturális központ megnyitása a két fővárosban. /Új Magyarország, okt. 3./

2001. június 9.

A szlovák vezetés hivatalos véleménye szerint a nemzetközi jog általánosan elismert alapelveinek szellemével ellenkezne, ha magyar parlament elfogadná a szomszédos országokban élő magyarokat érintő státustörvényt - közölte jún. 7-én Jaroslav Chlebo külügyi államtitkár Boros Miklós pozsonyi magyar nagykövettel, és emlékeztető jegyzékben átadta neki a szlovák álláspontot. A szlovák álláspont szerint a státustörvény parlamenti szentesítése több, jelenleg is hatályos kétoldalú egyezmény rendelkezéseinek megkérdőjelezését jelentené. - A magyar fél kész az elmúlt másfél évben rendszeresen biztosított tájékoztatáson túlmenően is további információt nyújtani a szlovák fél érdeklődésére az úgynevezett státustörvényt érintő pozsonyi jegyék konkrét felvetései kapcsán - hangzott Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő jún. 7-i esti nyilatkozata. Horváth Gábor megjegyezte: szlovák részről mostanig konkrét felvetéseket nem fogalmaztak meg, jóllehet Bába Iván, a szaktárca közigazgatási államtitkára két hete járt külügyi konzultáción Pozsonyban, és a közelmúltban ott tárgyalt a Fidesz delegációja is. /Hivatalos szlovák álláspont és jegyzék a státustörvényről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

2001. július 24.

Júl. 23-án a schengeni határ problémakörének megvitatásával kezdte meg munkáját Tusnádfürdőn a XII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem, amely ebben az évben a "Kényszerek és lehetőségek" átfogó címet választotta az egyhetes vitasorozatnak. A hétfői vitában Turi-Kovács Béla magyar környezetvédelmi miniszter, Végh Zsuzsanna, a Belügyminisztérium bevándorlási és állampolgársági hivatalának főigazgatója, illetve Wolfgang Eberhardt Wittstock, a romániai Német Fórum és Szilágyi Zsolt, az RMDSZ parlamenti képviselője vett részt. Magyarország számára kényszerhelyzetet jelent, hogy az ország és a nemzet határai nem esnek egybe. Ezt oldhatja fel az európai integráció - hangsúlyozta Toró T. Tibor képviselő. Szilágyi Zsolt képviselő úgy vélekedett, hogy a státustörvény megkönnyítheti a román-magyar kétoldalú kapcsolatok problémáit azzal, hogy a romániai magyar közösség helyzete kielégítővé válik mind a magyar kisebbség, mind a román többség számára. Eberhard-Wolfgang Wittstock kifejtette: mióta Erdély Romániához került, az itteni német közösség lélekszáma a korábbi 800 ezer főről 85 ezerre csökkent a sorozatos kitelepítések, deportálások, illetve a kilencvenes években tetőző kivándorlási hullám következtében. Olyan esztendő is volt a rendszerváltás után, amikor 110 ezer német nemzetiségű hagyta el Romániát. - A szervezők Magyarországról mások mellett Szájer József integrációs bizottsági elnököt, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapátot, Semjén Zsolt egyházügyi helyettes államtitkárt, Szabó Tibor HTMH-elnököt, Bába Iván közigazgatási államtitkárt, Németh Zsolt külügyi államtitkárt és Orbán Viktor miniszterelnököt, Romániából pedig Hildegard Puwak integrációs minisztert, Serban Mihailescu kormányfőtitkárt, Tőkés László püspököt, Markó Béla RMDSZ-elnököt, Victor Babiuc és Crin Antonescu volt minisztert és Adrian Nastase kormányfőt hívták meg előadónak. Szintén a meghívottak között szerepel több magyarországi és romániai politikai párt vezető politikusa és parlamenti képviselője. - A román miniszterelnököt minden évben meghívták Tusnádfürdőre, de oda az évek során egyetlen miniszterelnök sem ment el. Orbán Viktor viszont, aki 1990 óta a bálványosi szabadegyetem valamennyi eddigi rendezvényén részt vett, idén is ellátogat Tusnádfürdőre. - Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, pihenőszabadságára hivatkozva, nem fogadta el a szabadegyetem szervezőinek meghívását - közölte Szilágyi Zsolt, aki egyben a Reform Tömörülés alelnöke. Ennek ellenére remélik, mégis szakít időt a státustörvényről szóló előadásra. - Meggyőződésünk - hangsúlyozta Szilágyi -, ahol a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, Németh Zsolt találkozik egy nyilvános fórum keretében a kárpát-medencei magyarok vezetőivel, az RMDSZ elnöke is képviseltetni fogja magát. /Bálványosi Nyári Szabadegyetem - tizenkettedszer. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

2001. július 28.

A nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos európai normarendszer elfogadása csak a minimális programot jelenti - hangsúlyozta Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára júl. 27-én Tusnádfürdőn a nyári szabadegyetemen tartott előadásában. A térségben is követendő példaként említette, hogy a francia-német megbékélés mintájára a szomszédos nemzetek egymásról kialakult képének megváltoztatását a történelem-tankönyvek közös felülvizsgálatával lehetne kezdeni. Simicskó István, a polgári titkos-szolgálati ellenőrző minisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a nemzetben és az egész nemzet biztonságában gondolkozik. Mint mondta, a határon túli közösségek helyzete az országok közötti feszültség forrása lehet, ha a közösségek jogait korlátozzák, ugyanakkor a jószomszédi viszonyt erősítheti helyzetük rendezettsége. Magyarország ez utóbbira törekszik. Victor Babiuc volt védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a térségbeli országok az együttműködésre vannak ítélve, nincs más lehetőségük. Smaranda Enache, a Pro Európai Liga vezetője úgy vélte, hogy ma már a térségbeli együttműködés számos formája alakult ki, de a folyamat csak akkor válik visszafordíthatatlanná, ha ezeket a formákat sikerül valós tartalommal megtölteni. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke kifejtette: döntő, hogy egy adott ország miként viszonyul a területén élő kisebbségekhez, rizikófaktornak tekinti-e azt, avagy stabilitási tényezőnek. Elmondta: jogilag nem biztosított Romániában a kisebbségi nemzeti identitásfejlesztés, és eddig egyetlen román kormánynak sem volt komoly ajánlata a magyar kisebbség irányában a közösség specifikus gondjainak megoldására. A honatya konklúziója szerint a hazai magyarság még mindig veszélyforrás az állam szemében. /Bálványosi nyári szabadegyetem. Vitafórum a regionális biztonság és együttműködésről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./ A státustörvény a térség stabilizációját fenyegető folyamatokat - feketemunka, illegális kereskedelem - akarja feltartóztatni - hangsúlyozta Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, aki a státustörvényről szóló vita moderátoraként vett részt a XII. bálványosi nyári szabadegyetemen. Elsőnek Vasile Dancu tájékoztatási miniszter szólalt fel, aki leszögezte: ő annak a Nãstase-kormánynak az álláspontját képviseli, amely a törvény visszavonását szorgalmazza. A státustörvény kiváltotta bonyodalmak nem nyári szabadegyetemeken oldódnak meg. Ez a vita nem több "csoportterápiánál". A vitában felszólalt Németh Zsolt magyar politikai államtitkár, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, és Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke. Markó Béla szövetségi elnök szabadságára hivatkozva nem vett részt a vitán, ahova szintén hivatalos volt. /Sz. K.: Vasile Dancu: a státustörvény körüli bonyodalmak nem efféle csoportterápián oldódnak meg. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2002. július 2.

Júl. 21-28-a között neves személyiségek vitáznak a hagyományos szabadegyetemen /Bálványosi Nyári Szabadegyetem/ a politikai közélet legfontosabb és legaktuálisabb kérdéseiről. A Polgári kibontakozás Európában című rendezvény szervezői - a Pro Minoritate, Jakabffy Elemér, Horia Rusu és Reform Alapítvány, valamint a Kolozsvári Magyar Diákszövetség - meghívták Orbán Viktor volt magyar kormányfőt, illetve az előző kormány politikusait, köztük Martonyi Jánost, Németh Zsoltot, Pokorni Zoltánt, Dávid Ibolyát, Bába Ivánt, Borókai Gábort, a hazai meghívottak közül nem hiányzik Tőkés László, Markó Béla, Adrian Severin, Toró T. Tibor, Smaranda Enache, Renate Weber és Dinu Zamfirescu. A szabadegyetem délelőtti előadásainak és vitáinak fő témakörei: Szabad sajtó - felelős sajtó, Az európai integráció és vidékfejlesztés, Önkormányzat - regionalizmus, Polgári érték - értékelvű polgár, Kisebbségek és stabilitás, NATO-bővítés és Közép-Kelet-Európa jövője. /(Ferencz): Tusványos tizenharmadszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./

2003. július 22.

A jelenlegi magyar kormány az integráció nevében kész lemondani az erdélyi magyarságról - jelentette ki júl. 21-én Tőkés László református püspök, az erdélyi Tusnádfürdőn kezdett XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott megnyitó beszédében. Ennek igazolását a kedvezménytörvény módosításában látta. Válságos helyzetben az egyház nem hallgathat, jelentette ki. Feleslegesnek és visszalépésnek nevezte a kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról született magyar-román megállapodást Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség alelnöke, aki szerint a határon túli magyarság egy része úgy érzi, hűtlenné vált hozzá Magyarország. Ez csak részben igaz, hisz mi itt vagyunk, mindig van anyaországa a határon túli magyarságnak, még akkor is, ha nem azonos az ország és a kormány - fogalmazott. Németh Zsolt szerint fölösleges a kedvezménytörvény alkalmazására létrejött magyar-román megállapodás, mivel véleménye szerint a 2001 decemberében aláírt Orbán-Nastase egyetértési nyilatkozat már megnyitotta az utat a törvény alkalmazásához. A magyarigazolvány formájának lehetséges változását visszalépésnek, az oktatási-nevelési támogatás célba érésének lehetőségét kérdésesnek nevezte. A 14. éve megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem fontosságáról szólva Németh Zsolt leszögezte: a résztvevők próbálják meghatározni a világhoz való viszonyukat, folyamatos harcot folytatnak az elzárkózás, a befelé fordulás és a butaság ellen. Szilágyi Zsolt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője beszédében kitért arra, hogy milyen nehézségekbe ütközött az idén a szabadegyetem szervezése. Ugyanakkor fontos eredménynek nevezte, hogy az idei rendezvényhez társszervezőként kapcsolódott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem is. A kolozsvári egyetem rektor-helyettese, Paul Serban Agachi a párbeszéd iskolájának nevezte a bálványosi szabadegyetemet. Nemzetpolitikák az Európai Unióban címmel tartott előadást Bába Iván, a Fidesz külügyi hivatalának vezetője és Christoph Pan professzor, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója. /Visszalépés a magyar nemzetpolitikában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

2003. december 4.

Egyetértés van abban, hogy a négy parlamenti pártnak szándékában áll a kettős állampolgárság érdekében egy minél szélesebb körű elemző munka megkezdése - nyilatkozta dec. 3-án Dávid Ibolya, az általa kezdeményezett megbeszélés után. Az MDF elnöke elmondta, hogy a parlamenti pártok képviselői egyetértettek azzal az állásfoglalással, amelyet a köztársasági elnök megfogalmazott. Mádl Ferenc állásfoglalása szerint "A jog szempontjából (...) nem kizárt az állampolgárság kérelemre történő megadása, magyarországi letelepedési engedély és áttelepülés nélkül, azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiknek a felmenője magyar állampolgár volt, és alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven vizsgát tesznek". Dávid Ibolya tájékoztatása szerint dec. 10-éig létrehozzák a pártok által delegált szakértői csoportot, és felkérték a kormányt, hogy jan. 30-áig bocsássa a négy párt rendelkezésére a már elkészült hatástanulmányokat, elemzéseket. Az egyeztetés után Szent-Iványi István (SZDSZ) azt hangsúlyozta: kiindulópontnak tekintik a köztársasági elnök állásfoglalását. Bába Iván (Fidesz) szerint az alapkérdés a határon túli magyarok megmaradása a szülőföldjükön. Közölte, a Fidesz álláspontja szerint három pillére van ennek a kérdéskörnek: a határon túliak magyar állampolgárságának, vagyis a kettős állampolgárságnak a kérdése, a státustörvény végrehajtása, hatása a határon túli magyarság létére, erősödésére, gyarapodására, és az aktuális autonómiatörekvések. Wiener György (MSZP) szerint figyelembe kell venni az állampolgársági jog, az alkotmányos elvek követelményét, a nemzetközi jogi hatásokat, az Európai Unió alkalmazandó jogelveit. Hozzátette: a Fidesz álláspontjával kapcsolatosan az a véleménye, hogy "az autonómiának a problematikáját nem kellene összekapcsolni a kettős állampolgárság amúgy is hallatlanul bonyolult ügyével". /Egyetértenek Mádllal. Négypárti egyeztetés a kettős állampolgárságról. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

2003. december 6.

Kisebbségi önkormányzatiság Európában - autonómiák, kihívások és tapasztalatok címmel rendeztek kétnapos konferenciát Budapesten dec. 4-5.én. A nemzetközi jogalkotásban való aktív részvételt és a már meglévő keretek kitöltését nevezte a kisebbségi autonómiák megteremtése és működtetése lényeges elemeinek Bába Iván, volt külügyi államtitkár. "Az elvi és az általános szintből nem lehet levezetni a helyi autonómiák rendszerét" - jelentette ki Bába Iván, hozzátéve: a téma specifikus volta miatt "példák vannak, modellek már nemigen". A Pro Minoritate Alapítvány és a Budapest Analyses rendezvényén Bába Iván szólt arról is: napjainkban igen magas a kisebbségi témákban a "nemzetközi ingerküszöb", s azt gyakran már csak az alkotmányos kereteket túllépő események érik el. Hangsúlyozta ugyanakkor: az erdélyi és a vajdasági autonómia törekvések nem ütköznek európai, vagy nemzetközi szabályokba. A kisebbség és a többség számára is elfogadható rendelkezések fontosságáról beszélt Christoph Pan, az Etnikai Csoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója a rendezvényen. "Csak akkor számíthatunk tartós hatásra, ha minden fél megelégedéssel fogadja az intézkedéseket" - mondta, hozzátéve: a többségében német ajkúak lakta olaszországi területen 30 év alatt mostanra valósultak meg a kisebbségek legfontosabb korábbi óhajai. - A kisebbségeknek maguknak kell megfogalmazniuk és képviselniük érdekeiket - hívta fel a figyelmet Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, volt miniszterelnök. Elmondta: ha természetesek a nyugat-európai autonómiák, akkor az kell hogy legyen e lehetőség a határon túli magyarok számára is. Egyszerre van szükség a kedvezménytörvény régi céljait teljesítő szövegre, a kettős állampolgárság lehetőségére, valamint az autonómiára, mert "az autonómia nem kívülről jövő segítség, hanem belülről való építkezés." Hangsúlyozta: a népességfogyás és az elvándorlás megállításához, a magyar nyelvű oktatás körének szélesítéséhez egyszerre kell ezeknek a belső és külső hatásoknak érvényesülniük. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének tiszteletbeli elnöke szerint a határmódosításnak egyetlen alternatívája az autonómia megvalósítása. Bírálta az RMDSZ elnökét, beszédében egyszer "központi bizottságként" említette felső vezetését, kijelentve, legfeljebb árnyalatnyi különbség van az RMDSZ és a "román versenypártok" között az autonómiához való viszonyban. Szerinte az RMDSZ vezetése "a magyar egységet megosztó kísérletnek" tartja az autonómiát, noha belső önrendelkezés-igénye immár tíz éve szerepel a szervezet programjában. /Konferencia a kisebbségi autonómiáról, kihívások és tapasztalatok. Orbán: A kisebbségeknek maguknak kell megfogalmazniuk érdekeiket. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ Neves külföldi előadók - köztük Andreas Gross, svájci Európa tanácsi képviselő, az autonómiákról szóló 2003/1334-es határozat kidolgozója, Schöpflin György londoni egyetemi tanár és Christoph Pan - is részt vettek a kisebbségi autonómiákról szóló konferencián. Több előadó is kifejtette, hogy a békés, tárgyalásos eszközökkel elérni kívánt autonómiák - köztük az erdélyi kezdeményezések - nem ütköznek európai szabályokba. Az Európai Unió "el van maradva" a kisebbségekkel kapcsolatos joganyag kidolgozásában a többi uniós jogi ághoz képest - fejtette ki Király Miklós jogtudós, az ELTE professzora. Martonyi János szerint fontos eredmény, hogy a kisebbségek jogaira való utalás bekerült az EU-alkotmányba, de mégis csak részeredmény, amely akkor értékelhető, ha egy folyamat részévé válik. Az előadásokat követő vitában megkérdezték Andreas Grosst, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének alelnökét, hogy az erdélyi autonómiatervezetek esetében mi a célravezetőbb stratégia, az ország regionális reformján keresztül elérni a célt, vagy közvetlenül Székelyföld autonómiájára összpontosítani. Gross válasza: mindkét stratégiát követni kell. A konferenciának három erdélyi részvevője is volt: Tőkés László püspök, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének ügyvivő elnöke és Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke. Szilágyi előadásában kifejtette, hogy az erdélyi magyar kisebbség békés, tárgyalásos úton kívánja elérni az autonómiát, és számít arra, hogy a többségi kormányok előbb-utóbb eljutnak annak belátásához, hogy az autonómia a stabilitás és fejlődés érdekét szolgálja. A konferencia záróelőadását Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke, volt miniszterelnök tartotta, aki kifejtette: a kisebbségeknek maguknak kell megfogalmazniuk és képviselniük érdekeiket. /Bakk Miklós: Az Unió "el van maradva". = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./ "Ha segítenek magukon, nemcsak az Isten segíti meg önöket, de még az is előfordulhat, hogy az Európai Unió és a nemzetközi közjog is" - mondta Orbán Viktor, hangot adva azon álláspontjának, ha természetesek a nyugat-európai autonómiák, akkor az kell hogy legyen e lehetőség a határon túli magyarok számára is. Ugyanakkor - egyebek mellett a "kiüresíttetett" kedvezménytörvényről szólva - Orbán kijelentette: "2002 után azt lehet mondani, hogy minden kétséget kizáróan a magyar kisebbségek életében beköszöntött a tél". "A határon túli magyarság jövője akkor garantálható, akkor érezhetjük azt biztonságban, ha saját maguk is képesek lesznek lábra állni, és sikerül a bennük rejlő energiákat felszabadítani. Ezért úgy gondolom, egyszerre van szükség a kedvezménytörvény régi céljait teljesítő szövegre, a kettős állampolgárság lehetőségére, valamint az autonómiára, mert az autonómia nem kívülről jövő segítség, hanem belülről való építkezés" - tette hozzá a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke. "A nemzet egy olyan történelmi képződmény, amely ha egyszer létrejött, globalizáció ide, globalizáció oda, bizony, ha létrejött, akkor élni akar, és az a tény, hogy mi most egy önálló államként, magyar nemzetként csatlakozni fogunk az Európai Unióhoz, ennek az állításnak az igazságát bizonyítja" - mondta. Véleménye szerint a nemzeti lét megoldatlansága a kárpát-medencei magyarság számára az uniós csatlakozás küszöbén is probléma. "A határmódosításnak egyetlen alternatívája az autonómia megvalósítása" - jelentette ki a tanácskozáson Tőkés László királyhágó-melléki református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének tiszteletbeli elnöke, aki arról is beszélt, nem gyengültek, hanem éppen erősödtek azok az államok, amelyekben belső önrendelkezést kaptak a nemzetiségek. "Amíg konfliktusgerjesztésnek, amíg stabilitásveszélyeztető dolognak tartják az autonómiát, és mint ilyent, szőnyeg alá söprik, kiátkozzák, visszautasítják, minket radikálisnak, szélsőségesnek és szeparatistának bélyegeznek, addig nagyon nehéz dolgunk lesz" - mondta Tőkés. Szavai szerint az RMDSZ vezetése "a magyar egységet megosztó kísérletnek" tartja az autonómiát, noha a belső önrendelkezés igénye immár tíz éve szerepel a szervezet programjában. /Szükséges az autonómia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./

2005. január 18.

M. Szabó Imre Magyarok világa című műsorát a Budapest Tévé adta, a megjelentek a magyarság egészét érdeklő kérdésekről beszéltek. Fontos ez, mert a fél Magyarország lakossága és a határokon kívül rekedt magyarok majdnem egésze a balliberális médiauralom révén szellemi karanténba került, írta Sylvester Lajos. Jelenleg a magyar ,,királyi” és kereskedelmi televíziók egyoldalú, a kormányzatot elfogultan ajnározó politikai kommentárokat, vitaműsorokat és beszélgetéseket sugároznak. Magyarok világa című műsorban viszont Bába Iván, a Fidesz külügyi kabinetvezetője, Kemény Győző, az Értékmegőrzők Civil Szervezete és dr. Bíró ­Ferenc, a Civilek a Zengőért Mozgalom egyik frontembere elhangzott hozzászólásai rendet teremthettek az odafigyelők gondolatai között. Bába Iván kommentárja szerint Gyurcsány Ferenc kormányfő által tálalt nemzeti vízum egy felfúvásra sem alkalmas lufi, ez csak zavarkeltésre való handabandázás. Gyurcsány kijelentettem az autonómiát fogja támogatni, de hozzátette, a szomszéd államokkal való egyeztetés után. Bába Iván figyelmeztetett arra, hogy a szomszéd államok nem óhajtják az autonómiát. Bába Iván arra is rámutatott, hogy Gyurcsány Ferenc ügyködésének európai uniós dimenziói is vannak: amiket a kampány során kinyilatkoztatott, egyértelműen kimeríti az idegengyűlöletre uszítás minden jogi elemét. /Sylvester Lajos: A Magyarok világa a Budapest Tévében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 18./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998