udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bács József

1992. április 23.

1984-ben két székely fiatalember a csíkajnádi Sipos János és a csíkszentdomokosi Bács József elhatározta, hogy megöli Ceausescut. Egy katonai egységtől elloptak kézigránátokat és géppisztolygolyókat. 1984. aug. 17-én letartóztatták őket. A sepsiszentgyörgyi szoborrobbantás ügyében tartottak razziát mindenütt, így történt, hogy bekísérték őket. Egyiküknél kézigránát volt. A Securitate emberei rettenetesen kínozták őket, ájulástól ájulásig éltünk, emlékezett vissza egyikük. Tizenegy hónapig állandóan bilincsben tartották őket. Összesen három évig voltak bilincsben. Sipos János megszökött, de hamar elkapták, akkor kezdődött megint a vallatás. Nem árulták el, mit terveztek /hiszen akkor kivégezték volna őket/, ennek ellenére a bukaresti katonai törvényszéken 1985. febr. 13-án húsz évre ítélték őket a közvagyon kárára elkövetett lopásért /ez a kézigránát volt/. Az ítélettel nem ért véget a kálváriájuk, utána is sokszor kihallgatták a szekusok, a sepsiszentgyörgyi szoborrobbantás és más ügyekben, ezekről nem is tudtak, ennek ellenére folytatták a vallatásokat. Románokkal együtt raboskodtak, nem volt szabad megszólalniuk magyarul. Bács József szüleit is összeverték. A szülőkhöz többször kijöttek a szekusok és pénzt követeltek tőlük. Hiába volt az 1989-es fordulat, nekik még két évig a börtönben kellett maradniuk, csak 1992-ben szabadultak. /Ferenczes István: Megmaradtak köztörvényesnek? = Új Magyarország, ápr. 23./

2008. október 29.

A nagykárolyi színház bejáratánál egy névsort helyeznek el október 30-án, az elhunyt helyi kultúremberek listáját, hogy emlékezzenek rájuk. Sróth Ödön költő fog megemlékező beszédet mondani. Nagykárolyban a listán szerepelnek többek között: Bács József kórusvezető, Benedek Zoltán tanár, kutató, közíró, Birtalan Imre író, Bogáti Sándor festő, Fényi István költő, Jávor Béla író, Kaffka Margit író, költő, Károly S. Mihály író, Kricsfalussy József festő, képzőművész, Nagy László író, kutató, Pakocs Károly pap, költő, Páll Ferenc történész, Ruha István hegedűművész, érdemes művész, Nagykároly díszpolgára, Vitek Aranka zenész, zeneoktató, Vitek Károly zeneszerző, kórusvezető. Szerepelnek továbbá a művelődési ház egykori alkalmazottai, köztük Boldur Emil igazgató, Boros Lajos szaxofonos, a Castelanii zenekar vezetője, Czumbil István szólóénekes, Karácsonyi Péter Pro Urbe-díjas, a Castelanii zenekar alapítója, Keiser Melinda táncos és Marian Ferenc koreográfus. /Gyertyagyújtás a színháznál. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 29./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998