udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bálint András

1993. október 27.

Okt. 27-én Székelyudvarhelyen a költészet napja volt, a város vendégül látta a romániai magyar költőket a Fagyöngy antológia megjelenése alkalmából. Majla Sándor, az Ablak /Székelyudvarhely/ folyóirat szerkesztője adta ki, ez az első 1989 utáni antológia /alcíme: Kortárs romániai magyar költők/. Majla Sándor elmondta, hogy levelet küldött a szerzőknek, kérve, küldjék el legújabb alkotásaikat. Ezekből válogatta az antológiát. A Művelődési Házban először Dávid Gyula, Egyed Péter, Kántor Lajos beszélt, délután pedig a költők olvastak fel verseikből. /Bálint András: A költészet napja Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./

1995. február 18.

Febr. 18-án tartotta közgyűlését Marosvásárhelyen a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, egyben a MÚRE elnöke tartott beszámolót az előző, 1993-as közgyűlés óta eltelt időről. Az 1994-es nívódíjat Sylvester Lajos /Háromszék/ és Halász Anna /Bukaresti Rádió/ kapta. Posztumusz elismerés illette Bálint András /Hargita Népe/ több évtizedes munkáját. Különdíjat kapott Ferenczes István Székely apokalipszis, illetve Benkő Levente Szárazajta riportsorozata. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./ Az egyesületnek 381 tagja van, anyagi gondok jelentkeznek, a fizetés alacsony. A Babes-Bolyai Egyetemen 1993-ban indult az újságíró szak, jelenleg 25 hallgatójuk van, 1994-ben pedig Nagyváradon nyitotta meg kapuit az Ady Endre Sajtókollégium, ahol 35 fiatal tanul. A MÚRE megszavazta egy újságíró szakszervezet létesítését. Tisztújítás történt, újraválasztották Kántor Lajost elnöknek, Gáspár Sándort ügyvezető elnöknek. Megválasztották az igazgatótanácsot, ezen belül a területi alelnököket is. /MTI, Temesvári Rádió, febr. 20./

1996. december 23.

A csíkszeredai Bálint András Alapítvány kuratóriuma dec. 23-án két Hargita megyei újságírót tüntetett ki a két évvel ezelőtt elhunyt ismert erdélyi újságíróról elnevezett emlékdíjával, amely odaítélhető székelyföldi pályakezdő újságírók továbbképzésére és az újságírók tevékenységének elismerésére. A félmillió lej értékű díjat és a százezer lejes könyvutalványt Kovács Attila, a Hargita Népe (Csíkszereda) pályakezdő újságírója és Pintér D. István, az Udvarhelyi Híradó felelős szerkesztője kapta. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 31./

1999. december 23.

Dec. 22-én negyedik alkalommal adták át a Bálint András Alapítvány nívódíját, melyet a Sepsiszentgyörgyön élő Farkas Kinga, a Cimbora című folyóirat szerkesztője kapta. A díjátadó ünnepségen mutatták be Bálint András cikkeinek válogatását /Menetközben, Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 1999/. A kötet előszavát Gálfalvi György írta, a cikkgyűjtemény végén Ferencz Imre és Ferenczes István búcsúztatója olvasható. /Bálint András emlékezete. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./

1999. december 28.

Öt év telt el Bálint András újságíró, a Hargita Népe munkatársa halála óta. Olvasói megőrizték emlékét, azért jött létre a nevét viselő alapítvány, amely a fiatal újságírók teljesítményeit díjazza. Napvilágot látott a válogatott írásait egybegyűjtő kötet (Menetközben, Pro Print Kiadó, Csíkszereda, 1999.). Dec. 27-én a Hargita Népe szerkesztőségében felavatták Bálint András emléktábláját, Nagy Ödön szobrászművész alkotását. /Ünneppé szelídült fájdalom. Bálint András emlékezete. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 28./

2000. december 27.

Hatodik alkalommal adták át idén a Bálint András emlékdíjat. Az alapítvány, amely a Hargita Népe egykori újságírójáról kapta a nevét, hat éve folyamatosan kiosztja e díjat az év legeredményesebb újságírójának. Az oklevelet és az emlékplakettet az idén Szabó Katalin, a Csíki Tv szerkesztője kapta meg. A díjat a szerkesztő a három éve folyamatosan jelentkező Visszajátszás című műsoráért, valamint a megye több lapjában és a Székelyföld kulturális folyóiratban megjelenő dokumentumriportjaiért és az oral history műfajában készült alkotásaival érdemelte ki. Szabó Katalinnak az elmúlt hét végén első kötete is megjelent Visszajátszás címmel, amely Csíkszereda polgári múltját elemzi, hangsúlyt helyezve a két világháború közötti időszakra. /Bálint András díjas Szabó Katalin. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./

2002. február 11.

Bálint András Hargita megyében az egyik legtartásosabb újságíró volt, aki magatartásával, a szakmához való viszonyulásával a diktatúra legkeményebb éveiben is példaként szolgált. 1995 karácsonyán tragikus hirtelenséggel halt meg. A Bálint András-díjat az ő emlékére alapította a Székelyföld folyóirat, s azóta minden évben kiosztják egy vagy két tehetséges fiatal székelyföldi újságírónak, tájékoztatott Ferenczes István, a Székelyföld főszerkesztője. A Székelyföld folyóirat 1997 októbere óta jelenik meg, az első két évben a Szárhegyi Alkotóközpont adminisztrálta a lapot, s voltak bizonyos nézeteltérések, nem volt eléggé átlátható pénzügyileg, hogy mennyi is jár a Székelyföldnek. Ezért is kellett létrehozni a kiadó: a Hargita Kiadóvállalatot 1999-ben hozta létre a megyei tanács. Feladatai közé tartozik a Székelyföld című folyóirat, a Moldvai Magyarság, valamint a megyei tanács kétnyelvű havilapjának megjelentetése. Ezenkívül évente három-négy könyvet is kiad, amely erkölcsi, társadalmi hatása mellett a vállalat anyagi javait is gyarapítja. Tavaly megjelentették egy Csíkszeredában élő román prózaíró román nyelvű könyvét. Idén lesz száz éve annak, hogy Tusnádfürdőn megtartották a Székely Kongresszust, ennek teljes anyagát szedték kötetbe. Kiadták a Csíki Székely Krónika eredeti szövegét, megjelenés előtt állnak a Csángó Téka című kötetek. Ezek kétnyelvű, csángókról szóló történelmi dokumentumok. Idén Zágoni Attila hajdani fiatal kolozsvári humorista hátrahagyott írásaiból adnak ki egy könyvet, továbbá egy, a múlt századelőn élt, nagy tudású kézdivásárhelyi ember munkáját szeretnék megjelentetni /A székelység története/. A csíkszentkirályi Vitos Mózes a múlt század végén egy hatalmas munkát adott ki, ezt jelentetik meg négy kötetben. /(n. i.): A csángók Európa legveszélyeztetettebb kisebbsége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 11./

2002. augusztus 22.

Az Udvarhelyi Híradó tizenkettedik évfordulóját ünnepli a napokban. A hetilap Székelyudvarhely és környéke olvasóit tájékoztatja. Az előző években sok lap indult, de pár hónap, esetenként egy-két év után megszűnt pénzszűke, hol meg a lelkesedés hunyta miatt. Az Udvarhelyi Híradó szerencsés kivétel. Az egykori négyoldalas lapocska lassan hat oldalra, majd nyolcra növekedett, hogy ma hetente háromszor tizenhat oldalon töltse be feladatát. Pintér D. István főszerkesztő (a Hargita Népe Bálint András-díjasa), Bágyi Bencze Jakab (a Hargita Népe udvarhelyi tudósítója). /Bereczki Károly: Tizenkét éves az Udvarhelyi Híradó. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./

2002. december 23.

Idén a lapkészítés kevésbé látványos munkáját díjazzuk: a szerkesztőségi titkárét - jelentette ki Ferenczes István, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője, így Lövétei Lázár László részesült a Bálint András Emlékdíjban, akit költőként, műfordítóként is számon tartanak, publicistaként is ígéretes. /Sarány István: Bálint András Emlékdíj. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./

2003. március 17.

A nemzeti ünnep, március 15-e alkalmából Kossuth-díjat adományoztak a következőknek: Bálint András Jászai Mari-díjas színművésznek, érdemes művésznek, a Radnóti Miklós Színház igazgatójának; Bodor Ádám Babérkoszorú-díjas és József Attila-díjas írónak; Cságoly Ferenc Ybl Miklós-díjas építésznek; Háger Ritta Munkácsy Mihály-díjas textilművésznek; Janikovszky Éva József Attila-díjas írónak, a Móra Kiadó nyugalmazott főszerkesztőjének; Kalmár Magda Liszt Ferenc-díjas operaénekesnek, kiváló művésznek; Kállai Kis Ernő Liszt Ferenc-díjas klarinét- és tárogatóművésznek; Király Levente Jászai Mari-díjas színművésznek, érdemes művésznek; Ligeti György zeneszerzőnek; Marton László Jászai Mari-díjas rendezőnek, kiváló művésznek; Marton László Munkácsy Mihály-díjas szobrászművésznek, kiváló művésznek; Maurer Dóra Munkácsy Mihály-díjas grafikusművésznek, festőművésznek; Oravecz Imre költőnek, műfordítónak; Presser Gábor Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnek, előadóművésznek, érdemes művésznek; Tarr Béla Balázs Béla-díjas filmrendezőnek és Vajda János Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnek. Széchenyi-díjat adományoztak:Bori Imre írónak, irodalomtörténésznek; Csányi Vilmosnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Fejtő Ferenc írónak, történésznek, újságírónak; Frank János Munkácsy Mihály-díjas művészettörténésznek, muzeológusnak; Győry Kálmánnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Huszár Tibornak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Dr. Kemény Istvánnak, a szociológiai tudomány doktorának; Knoll József állami díjas farmakológusnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Kövesné dr. Gilicze Évának, a közlekedéstudomány doktorának; Dr. Kubinszky Mihálynak, a műszaki tudomány doktorának; Dr. Muszbek Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Niederhauser Emilnek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Dr. Pomogáts Bélának, az irodalomtudomány doktorának, József Attila-díjas irodalomtörténésznek; Prohászka Jánosnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Dr. Seregi Györgynek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docensének; Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténésznek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Dr. Szejtli Józsefnek, a kémiai tudomány doktorának; Dr. Szolcsányi Jánosnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának; Teplán Istvánnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának és Dr. Zawadowski Alfrédnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának. Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozott: Kertész Imre Nobel-díjas és Kossuth-díjas írónak. /Kitüntetések március 15-e alkalmából. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./

2003. december 23.

Kilencedik alkalommal osztotta ki díjait a Bálint András Alapítvány kuratóriuma. A Hargita Népe hajdani munkatársának emlékére családja és barátai által tett alapítvány évente olyan székelyföldi pályakezdő újságírókat részesít elismerésben, akik tehetséggel, elkötelezettséggel szolgálják a régió magyarságának érdekeit. Az idei díjazottak: Mirk Kata-Szidónia és Iancu Laura. A két fiatal lány hazatért a majd évtizedes külföldi tanulás és peregrináció után. Mindkét díjazott a csángó-ügy elkötelezettje. Mirk Kata-Szidónia a Moldvai Magyarság folyóirat szerkesztőjeként, a moldvai Magyarfaluból indult Iancu Laura pedig Budapesten nyert pszichológusi képesítést. Borsodi Zoltán vállalkozó ajánlotta fel a díjjal járó pénzösszeget, ezt toldotta meg Bencze Tibor a Corvina Könyvkereskedés és Burus Endre a Pro Print Könyvkiadó ajándékaival. /Sarány István: Bálint András-díj - kilencedikszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./

2004. december 23.

Halálának tizedik évfordulóján Bálint Andrásra, a lap volt munkatársára emlékeztek Csíkszeredán barátai, pályatársai a róla elnevezett irodalmi díj átadása alkalmával. Az eredetileg pályakezdő újságírók számára alapított Bálint András-díjat idén Fekete Vince és Lukács Csaba kapta. György Attila szakmájuk rendkívüli képviselőinek nevezte a díjazottakat, a Székelyföld, illetve a Magyar Nemzet munkatársát, akik már sikeres pályát mondhatnak magukénak. Ferenczes István, a Bálint András Alapítvány kezdeményezője méltatta a díjazottakat. /Takács Éva: Kiosztották a Bálint András- díjakat. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./

2006. december 30.

Bálint András-díjjal idén Orbán Ferencet, a Hargita Népe munkatársát, valamint Kovács Csabát, az Erdély.ma internetes hírportál szerkesztőjét tüntette ki a Bálint András Alapítvány. Kovács Csaba a hírportálon végzett önkéntes munkájáért kapta a díjat. /Átadták a Bálint András-díjakat. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 30./

2007. december 20.

Antal Ildikó, a Hargita Népe fiatal munkatársa kapta idén a Bálint András-díjat. A Hargita Népe néhai munkatársa emlékére létrehozott alapítvány kuratóriuma nevében Bálint Csilla hangsúlyozta: „a díj tulajdonképpen megelőlegezés, remény, elvárás, hogy gerincesen alkosson Antal Ildikó”. – A tizenhárom éve elhunyt kolléga, Bálint András családtagjai, barátai, tisztelői jelenlétében zajlott a szerkesztőségben a díjátadási ünnepség. A díjazottat a lap mb. felelős szerkesztője, Sarány István méltatta. /Takács Éva: Bálint András-díj Antal Ildikónak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./

2008. február 29.

A Hargita napilap első száma 1968. február 23-án jelent meg, mint az újonnan létrehozott Hargita megye sajtóterméke. Albert Antal főszerkesztő az Előre országos napilaptól jött az újsághoz. Az első lapszámban Branis László, az RKP Hargita megyei bizottságának első titkára cikke is szerepelt. A Hargita első munkatársai (közülük Hargita megye szülöttjei Hecser Zoltán, Kolozsi Márton, Zöld Lajos) mellé tanárok igazoltak át rövidesen, mint Borbély László, Bálint András, Bogos Sándor, majd egyetemet végzett, főleg a kolozsvári filológiáról jött fiatalok érkeztek, köztük Miklós László, Bagdi Sándor, Zsibói Béla, Ferenczes István, Oláh István, Molnos Lajos és mások. A lap megnyert külmunkatársaknak olyan írókat és költőket, mint Szabó Gyula, Székely János, Kormos Gyula, Beke György, Kányádi Sándor, Fodor Sándor, Cseke Péter stb. Az első években a Hargita példányszáma elérte a 28 ezret. Létrejöttének hatodik éve után, 1974. májusától hetilapként jelentették meg, kis formátumban. Takarékosságra hivatkoztak, valójában leépítés, tisztogatás történt, a művelődési rovat minden tagját eltávolították – Miklós László költőt, Ferenczes István költőt, Jankó István publicistát, színházi írót és másokat. 1976. május végéig nyolc oldalon jelent meg, majd ismét napilapként a hetilap méretében látott napvilágot, de négy oldalon. 1989. december 23-án látott napvilágot a Hargita Népe első száma. 1990. január 10-én jelent meg a Nyilvánosság rovat, amely közölte a Hargita lap és munkatársai elleni támadásokat, véleményeket is. A Hargita Népe 1994-től átállt a régi nyomdatechnikáról a számítógépes tördelésre. Mindvégig a megyei tanács alárendeltje, ennek hatáskörében működik, de pénzügyi szempontból önfinanszírozó, önellátó. 2007. november elsejétől a Hargita Népe színes lapként jelenik meg. /Ferencz Imre: A Hargita és Hargita Népe negyven éve. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 29./

2008. május 2.

Bölöni Domokos 1990 óta csaknem tucatnyi művelődési egyesület, kulturális szerveződés bölcsőjénél bábáskodott vagy elsőként adott hírt a születésükről. Legszebb emléke a korondi Firtos Művelődési Egylet létrejöttéhez kapcsolódik. A kezdeti lelkesedés után lassan csökkent az érdeklődés, kevés szervezetek működik ma is, közülük a legállhatatosabb Firtos Egylet. Kellettek hozzá az értelmiségi kovászok. A Lajosok (Páll, Molnos, Ambrus) „összeesküvése”, de még előbb a Lőrincz Kálmánok, Bálint Andrások, Tófalvi Zoltánok és társaik tényfeltáró publicisztikai munkálkodása, a helyi értelmiség és a fazekasság tömörülése, a Sóvidék kutató értelmisége. Az egylet lapja, a HAZANÉZŐ fórumot biztosít az emlékezőknek, könyvsorozatot az olvasóknak. Ambrus Lajos tanár, költő-szerkesztő legyűri a kishitűséget, ő Firtos Művelődési Egylet hajtóműve. /Bölöni Domokos: Tizennyolc éves a korondi Firtos Művelődési Egylet. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2008. december 19.

Hatvanöt évet töltött volna idén, de már 1994 karácsonyán elhunyt Bálint András, a Hargita Népe munkatársa. Véleménye mindig határozott és megalapozott volt, tájékozottsága alapos. Emlékét hivatott ápolni a nevét viselő alapítvány, amely évente osztja ki díját olyan újságíróknak, akik próbálnak megfelelni a Bálint András által emelt mércének. Az idei díjkiosztó ünnepséget december 23-án lesz. /Sarány István: Hatvanöt éves lenne Bálint András. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./

2008. december 24.

Balázs Katalin, a Hargita Népe gyergyószentmiklósi tudósítója kapta idén a Bálint András-díjat. A lap néhai munkatársának emlékére létrehozott alapítvány kuratóriuma nevében adtát át december 23-án a kitüntetettnek az emlékplakettet. A család és az ünnepség résztvevői a díjátadás után a temetőben gyertyát gyújtottak és Bálint Andrásra emlékeztek. Bálint András-emlékdíjat az kapja, aki tehetséggel, példaszerű tartással és elkötelezettséggel, ígéretes publicisztikai színvonalon szolgálja és képviseli a régió magyarságának érdekeit. /Bajna György: Bálint András-díj Balázs Katalinnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./

2009. december 24.

Csíkszeredában, a Székelyföld folyóirat székhelyén ünnepélyes keretek között átadták a Bálint András-emlékdíjat. Az idei díjazott Balázs Árpád székelyudvarhelyi újságíró. A díjat – ahogy a Hargita Népe volt kollégájának halála és a róla elnevezett díj alapítása óta mindig – az özvegy, Bálint Jolán adta át. György Attila köszönetet mondott a kuratórium nevében Borsodi Zoltán vállalkozónak, aki minden évben a díjjal járó adományt biztosítja. /Takács Éva: Átadták a Bálint András-díjat. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998