udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bálint Benedek

1999. május 5.

Megjelent a 75 éve elhunyt Bálint Benedek grafikus, fametsző emlékét idéző Szentkatolnai Bálint Benedek /Ambrozia Könyvkiadó, Kézdivásárhely/ című kötet Borcsa János szerkesztésében. A szülőfaluban, Szentkatolnán emlékülést rendeztek a művész tiszteletére, s javarészt az ott elhangzott előadásokból állt össze a gazdagon illusztrált könyv. Elkészítette többek között, az éppen Párizsban élő Munkácsy Mihály nagyméretű alkotásainak fametszetes változatait, hogy hozzájárulhasson magyarországi népszerűsítésükhöz. Bálint Benedek népművészeti gyűjtőtevékenységet is folytatott. /Szentkatolnai Bálint Benedek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

2001. január 29.

Az eltelt tíz esztendő alatt "hazaérkezett″ szülőfalujába a felsőháromszéki Szentkatolna két jeles szülötte: a nyelvtudós Bálint Gábor, valamint öccse, az iparművész és grafikus Bálint Benedek. Előbbinek a szülőházán, utóbbinak a templom bejáratánál van emléktáblája. Emlékük őrzői és fenntartói a helybeli tanár és irodalomtörténész, dr. Borcsa János, valamint Bakk Pál nyugalmazott tanár, helytörténész. A Szentkatolnához tartozó Kézdimartonfalván állami alapokból kijavították a helybeli református műemléktemplom tetőzetét. /Mezőföld is hallat magáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

2001. február 23.

Dr. Borcsa János /sz. Kézdivásárhely, 1953. júl. 29./ tanár, szerkesztő, irodalomkritikus. 1989-ig Kézdiszentléleken lakott. Magyar-orosz szakot végzett a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán. A szentkatolnai Bálint Gábor Általános Iskola magyartanára több mint két évtizede. Három irodalom-kritikai tanulmányokat tartalmazó kötete jelent meg: Megtartó formák (Bukarest, 1984), Szövegközelben - létközelben (Marosvásárhely, 1994) és Szövegszigettenger (Kolozsvár, 1997). Ezenkívül több antológiában, gyűjteményes kötetben szerepelt írásaival. Tanulmánykötetet szerkesztett Szentkatolnai Bálint Gábor címmel (Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1994), kiadta és szerkesztette a Szentkatolnai Bálint Benedek c. kötetet 1998-ban. 1998-ban Ambrózia néven saját könyvkiadót alapított, melyet ő maga vezet. 2000-ben doktorált a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Méliusz József írói életműve című disszertációjával, amelyet "summa cum laude" minősítéssel fogadtak el. - 1990 után többször hívták Kolozsvárra egyetemi oktatónak, de ő itthon maradt, mert így az írásnak élhet méginkább.. - Borcsa egyik kutatói terepe Szentkatolna. A falu művelődéstörténeti kincseket rejt magában. Borcsa elhatározta, hogy ezeket az értékeket ismertté teszi a tágabb nyilvánosság előtt. Így 1994-ben, Bálint Gábor születésének 150 éves évfordulójára tudományos emlékülést rendeztek, domborműves emléktáblát állítottak a tudós egykori szülőháza helyén épült lakás falán. A másik fontos művelődési esemény 1996-ban volt, amikor Bálint Benedek emlékére szerveztek tudományos emlékülést, és újabb emléktábla-avatásra is sor került. A Bálint Gáborról szóló anyagot az Erdélyi Múzeum Egyesület adta ki. - Az Ambrózia Kiadó első könyve: Szentkatolnai Bálint Benedek, a második pedig Németh Csaba Etnikumok, felekezetek, konfliktusok című tanulmánykötete. Ez utóbbi politikai helyzetelemzéseket tartalmaz, és helybéli szerző műve. /Koszti Ildikó: Emberközelben dr. Borcsa János. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 23./

2005. január 5.

Szentkatolna község önkormányzata az Illyés Közalapítvány támogatásával a múlt esztendő végén színes, fényképes községismertetőt jelentetett meg. A kiadványt összeállította és szerkesztette dr. Borcsa János magyartanár, irodalomkritikus. Az igényes kivitelezésű füzet a nagyközséget alkotó Szentkatolna, Hatolyka, Kézdi­mar­tonfalva, Kézdimár­kosfalva és Imecs­falva legfontosabb történelmi-földrajzi adatait, látnivalóit tartalmazza, s bemutatja a község legnevesebb szülötteit: Bakk Endrét, Bálint Benedeket, Bálint Gábort, Barabás Miklóst, Bodola Lajost, Csereiné Zathureczky Emíliát, Mágori Varga Bélát, Tóth Györgyöt és Pál Istvánt. A füzet a sepsiszentgyörgyi Cova-print nyomdában készült. /(Iochom): Községismertető Szentkatolnáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./

2006. május 25.

Kiterjedt a szentkatolnai Bálint Gábor Általános Iskola hálózata. Ide tartoznak Imecsfalva, Hatolyka és Kézdimárkosfalva elemi iskolái, valamint Kézdimartonfalvia I–VIII. osztályos iskolája. Fenntartásuk és működtetésük napi gondja a koordináló iskolának is, mondta a központi intézmény igazgatója, Szőcs Kölcze Ervin. Enyhén létszám fölötti a marton­falvi iskola, mert oda járnak a közvetlen szomszéd falvak felsősei. A gondokat a közeli Kézdi­vásárhely iskolái növelik, csábí­tólag hatnak a szülőkre. Az országos népességcsökkenés itt is mutatkozik. Szentka­tolnán még nem, de Hatolykán és Imecs­falván már összevont osztályok vannak. Az imecs­falvi iskola a volt Cserei-udvarházban működik. Itt egy új osztálytermet kellett elkészíteniük, mert a kúria nagy szobáját át kell adniuk Cserei-emlékszobának, ugyan­is itt élt és dolgozott Cserei Já­nosné Zathu­reczky Emília, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum alapító asszonya. Visszaigényelték a szentkatolnai óvoda épületét is. Ez szintén gond – még akkor is, ha a törvény értelmében öt évig még használhatja az intézmény. Hasonló gondok vannak a ha­tolykai iskola épületével. Az iskolavezetés idejében intézkedett, hogy Katolnán óvoda, Ha­toly­kán új iskola építését foglalják bele a tanfelü­gyelőség uniós fejlesztési tervébe. Ugyanakkor a központi, a márkos­falvi és a marton­falvi iskolák épületei szerepelnek a rehabilitációs programban. Már több mint tízéves kapcsolatot ápolnak a Pécs környéki Bükkösd iskolájával. Nemrég hoztak ajándékba két használt, de kiváló számítógépet, és évek óta kölcsönösen nyaralnak a tanulók egymásnál.  A hagyományápolásról sem feledkeznek meg. Dr. Borcsa János rendezett az iskolában egy állandó kiállítást. Itt a dokumentumok alapján nemcsak a névadó, a nyelvészprofesszor és kutató Bálint Gábor, hanem testvérének, a székely iparművész Bálint Benedeknek a tevékenységével is megismerkedhetnek tanulók. Tavalytól működik már a Bálint Gábor nevét viselő alapítványuk azzal a céllal, hogy a tanulókat tudják jutalmazni.   /Kisgyörgy Zoltán: Iskolagondok a Mezőföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./

2007. október 1.

A hét végén zajlott le az első diákfilmfesztivál, BBTE, a Sapientia Egyetem és a Képzőművészeti Egyetem közös rendezésében. Szeptember 28-án kezdődött filmek vetítése. A fiatal rendezők nagyrészt a Romániában élő romákról, a kihalóban lévő mesterségekről és a hajléktalanok mindennapjairól forgatták kisfilmjüket. A fesztivál harmadik fedezettje magyar volt, Zágoni Bálint Benedek doktor csodakútja című dokumentumfilmje. /Osváth Dianna: Diákfilmfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998