udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 31 találat lapozás: 1-30 | 31-31
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bálint Kelemen Attila

1991. június 25.

A Kolozs megyei tanfelügyelőség csak jún. 25-én, néhány nappal a középiskolai felvételi vizsgák előtt tette közzé a jövő tanévi beiskolázási tervet. Ezek szerint a kolozsvári Báthory István, Brassai Sámuel és Apáczai Csere János líceumokban, ahol 1990. januárjától visszaállították a magyar nyelvű oktatást, most ismét román tannyelvű osztályok indítását tervezik. Victor Dragoiu tanfelügyelőnek címezve tiltakozó levelet írt a három érintett iskola igazgatója /Lázár Irén, Szilágyi Júlia és Bálint Kelemen Attila/, továbbá az RMDSZ nevében Buchwald Péter, leszögezve, a minisztérium 1990. febr. 5-i rendelete a román osztályokat máshová helyezte. A két világháború között Kolozsváron hét középiskola működött, évszázados magyar középiskolákról van szó, a Brassait 1557-ben, a római katolikust /jelenleg 2-es/ 1579-ben, a reformátust /jelenleg 3-as/ 1637-ben alapították. Az RMDSZ parlamenti képviselői tiltakozást nyújtottak be a tanügyminisztériumnak. Domokos Géza, az RMDSZ elnöke és Verestóy Attila szenátor Iliescu elnökkel tárgyalt a kolozsvári iskolakonfliktusról. /Iskolakonfliktus Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./ A kolozsvári tanfelügyelőség jún. 28-án válaszolt erre a levélre, elutasítva a magyar líceumok igazgatóinak kérését, mondván, a román osztályok a nemzetek közötti közeledést szolgálják. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

1991. szeptember 16.

Szept. 16-án volt az ünnepélyes tanévnyitó. Kolozsváron az Apáczai Csere János Líceumban Szilágyi Júlia igazgatónő, a Báthory István Líceumban Lázár Irén igazgatónő, a Brassai Sámuel Líceumban Bálint Kelemen Attila igazgató mondott beszédet, a Református Kollégium a Farkas utcai református templomban tartotta a tanévnyitót. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

1992. június 12.

Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen és más városokban, így Marosvásárhelyen és Kolozsváron is jún. 11-én tömegtüntetésen tiltakoztak a magyarok az oktatási törvénytervezet ellen. Gheorghe Funar polgármester jún. 10-én betiltotta Kolozsváron a másnapra tervezett tüntetést, az RMDSZ küldöttsége tárgyalt vele, majd a polgármester visszakozott. Kolozsvárott a tiltakozó tüntetést a Báthory Líceum udvarán tartották meg, ahol a felekezetek képviselői után Szőcs Géza, Cs. Gyimesi Éva, Bálint Kelemen Attila igazgató, Szűcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kolozs megyei elnöke mondott beszédet, képviseltette magát a román ellenzék is, így Petre Litiu, aki a Demokratikus Konvenció polgármester-jelöltje volt, továbbá Octavian Buracu és Zoe Dancea a Polgári Szövetség Pártjából, akik beszédet is mondtak. A kolozsvári nagygyűlés résztvevői felhívást fogadtak el, ebben tiltakoztak a magyar oktatási rendszer elsorvasztása ellen. /MTI, Balló Áron: Mátyás király és a kolozsvári bíró. Tüntetés a tanügyi törvénytervezet ellen Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12., Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12., Botos László: Tüntetések Romániában. = Új Magyarország, jún. 12./ Tőkés László a tüntetés indoklásául a kisebbségellenes tanügyi törvénytervezetet hozta fel, továbbá azt, hogy a magyar gyermekek 20-30 százaléka ma is román iskolába kényszerül. - Önálló magyar iskolarendszert követelünk, hangsúlyozta. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 16./

1992. június 19.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester a helyi sajtóban jún. 16-án közleményt tett közzé. Ebben a legkülönbözőbb dolgokkal vádolva támadta Bálint Kelemen Attilát, a Brassai Sámuel Líceum igazgatóját, azt is felrótta neki, hogy nem fogott vele kezet. A polgármester azt állította, hogy mesterségesen magyar osztályokat hoztak létre, a líceumban a román tanárokat zaklatják és fenyegetik, élőláncot alkottak, hogy a román tanulókat elriasszák, a tanári értekezleteket etnikai alapon tartják? Funar közleményében tendenciózusan elferdítette az igazságot. Visszatérően etnikai kritériumokat emlegetett a magyar iskolában. Végül követelte a prefektustól és az ügyészségtől, hogy tegyenek lépéseket a "kolozsvári Brassai Sámuel Középiskolában tapasztalható etnikai megkülönböztetés felszámolására", továbbá váltsák le Bálint Kelemen Attila igazgatót, indítsanak ellene bűnvádi eljárást. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20-21./ A Brassai Líceum tantestülete, 68 magyar és román tanára tiltakozott Funar vádaskodása ellen. Megcáfolták Funar minden állítását. Többek között jelezték, hogy román osztályokat hoztak létre mesterségesen az iskolában, 1986-tól. A román osztályok zömét magyar tanulók alkották. A tantestület kiállt amellett, hogy Bálint Kelemen Attila igazgatót demokratikusan választották meg, nem tettek ki egyetlen román osztályt sem. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

1992. június 19.

Kolozsvár magyar tanácsosai tiltakoztak Zanc prefektusnál amiatt, hogy Funar rágalmakat szórt Bálint Kelemen Attila igazgatóra. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

1992. június 19.

Nem mehetnek be székházukba Kolozsvárott a Magyar Demokrata Ifjak Kolozs Megyei Szövetségének tagjai, mondta el a Magyar Hírlapnak András Péter, a szövetség alelnöke. Az intézkedés nem törvényes, a prefektus azt ajánlotta nekik, hogy fellebbezzenek. A Kolozs megyei tanfelügyelőség bizottságot küldött ki a Brassai Sámuel Líceumba, hogy kivizsgálják a román osztályokat sújtó megkülönböztető intézkedéseket, ismertette a történteket Bálint Kelemen Attila igazgató. A bizottságnak nincs magyar tagja. /Bogdán Tibor, Bukarest: Állami szervezet nem rendelkezhet a kolozsvári KISZ-vagyonnal. = Magyar Hírlap, jún. 19./

1992. június 23.

Victor Dragoi Kolozs megyei főtanfelügyelő mondvacsinált ürüggyel jún. 23-án leváltotta a Brassai Sámuel Líceum igazgatóját, Bálint Kelemen Attilát, aki egyben a városi tanács tagja. Dragoi megjelent az iskolában és közölte a tanfelügyelőség döntését, hogy Bálint Kelemen Attilát leváltják. A megjelent újságírók előtt a főtanfelügyelő nem volt hajlandó felsorolnia leváltást szükségessé tevő vádpontokat. Annyit közölt, hogy Bálint Kelemen Attila munkastílusa individualista jegyeket visel. Dragoi felrótta az igazgatónak, hogy két tanteremről lemondott az unitárius egyház javára, ez súlyos tanteremhiányt eredményezett. Dragoi nem tudta megnevezni azokat a törvénycikkeket, melyek alapján leváltották az igazgatót. /Makkay József, Tibori Szabó Zoltán: Leváltották Bálint Kelemen Attila igazgatót. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./ Az intézkedés ellen Tőkés Elek, Kolozs megye magyar tanfelügyelője tiltakozást juttatott el a minisztériumhoz. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ Az igazgató leváltása után a Brassai Sámuel Líceum tanárai gyűlést hívtak össze és kijelentették, hogy továbbra is Bálint Kelemen Attilát tekintik igazgatónak. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ Jún. 24-én 400 szülő tartott tiltakozó tüntetést ezen jogsértő intézkedés ellen. A magyar és román értelmiségieket tömörítő Interetnikus Dialógus Csoport állásfoglalásában elítélte Funar kolozsvári polgármester jogsértő intézkedéseit és kiállt Bálint Kelemen Attila mellett. /Népszabadság, jún. 25./

1992. június 26.

Szinte naponta érkeznek hírek Funar kolozsvári polgármester újabb elképesztő tetteiről. Törvénytelen intézkedéseit, magyarellenes kirohanásait immár nemcsak a magyar nyelvű sajtó, hanem a román lapok is ismertetik. Felháborodást keltett a magyarság körében, hogy a polgármester bosszút állt a Brassai Sámuel Líceum igazgatóján, aki nem volt hajlandó vele kezet fogni, koholt vádakkal leváltatta Bálint Kelemen Attila igazgatót. Kolozs megye magyar szakfelügyelője, a líceum tantestülete és szülői bizottsága tiltakozó jegyzéket küldött a minisztériumba. Funar legújabb akciója a város egész lakosságát érintette: este 10-kor megszólaltak a város szirénái, kikapcsolták az áramot, sötétbe borult a város, az utcákat katonák és rendőrök ezrei lepték el. Funar riadógyakorlatot rendelt el a polgárőrség számára. A polgármester rendszeresen beszél a magyar veszedelemről, szerinte a Románia határainál ólálkodó hatalmas magyar seregekre. /K. Zs.: Megtorlás és éjszakai riadó. Kolozsvár polgármesterének újabb ötletei. = Magyar Nemzet, jún. 26./

1992. július 3.

Kádár Attila unitárius teológiai hallgató nyolc napja éhségsztrájkot folytat, így tiltakozik a kolozsvári magyarság elleni intézkedések /köztük Bálint Kelemen Attila igazgató leváltása/ ellen. Tőkés László püspök a nemzetközi diákszervezetekhez fordult, hogy fejezzék ki szolidaritásukat Kádár Attilával. A Kossuth Rádió és a magyar tévé Panoráma műsora ismertette az éhségsztrájkot. A magyarországi unitárius egyház szolidaritást vállalt a hallgatóval. /Balló Áron: A magyarországi unitárius egyház és Tőkés László szolidarizál az éhségsztrájkolóval. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

1992. július 4.

Kolozsváron a Brassai Líceumban felolvasták a Bálint Kelemen Attila igazgató leváltását megelőző ellenőrzésen készített jegyzőkönyvet. A kivizsgálás alkalmával nem hallgatták meg azt a 73 személyt, aki az igazgató leváltása ellen foglalt állást, csak 7 fő véleményét vették figyelembe, viszont nevüket nem közölték. A jegyzőkönyvben olyan hiányosságok szerepelnek /az igazgató nem vezette teljes pontossággal a tanárok jelenlét naplóját/, amelyek Kolozsvár minden iskolájában előfordulnak. /Balló Áron: Kolozsvár összes igazgatóját le kell váltani! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

1992. július 7.

Kolozsváron a Brassai Líceum tanszemélyzetének 73 tagja tiltakozott az iskoláról készült jegyzőkönyv ellen. A benne szereplő adatok nem valósak. Kifogásolták, hogy az ellenőrzést még be sem fejezték, de már döntöttek Bálint Kelemen Attila igazgató leváltása ellen. /73 személy a Brassai Sámuel Líceum munkaközösségéből. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

1992. augusztus 13.

Bálint Kelemen Attila, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum igazgatója elmondta leváltásának történetét: a tanévzáró ünnepségen nem fogott kezet Funar polgármesterrel, mert előzőleg Funar több magyarellenes kijelentést tett. Funar dühös lett, szemtelenebb nemzetet, mint a magyart, nem látott, mondta. Funar vádiratot állított össze a magyar igazgató ellen, követelve leváltását. Ezt felolvasták a rádióban is. Victor Dragoi főtanfelügyelő jún. 23-án leváltotta Bálint Kelemen Attilát. Több tiltakozó beadvány született, az igazgató pedig fellebbezett. Választ még nem kapott. /Tar Károly: Aki nem fogott kezet a kötélverővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 13./

1992. augusztus 22.

A tanügyminiszteri leirat szerint leváltották Bálint Kelemen Attilát, a Brassai Líceum igazgatóját. Az iskola tantestülete tiltakozott a leváltás ellen a tanfelügyelőségnél és a minisztériumnál. Választ nem kaptak. /Makkay József: Egyelőre a tanügyminisztérium győzött. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

1992. augusztus 29.

Újabb románosítási tervek születtek Kolozsváron. A Brassai Líceum köztiszteletben álló igazgatóját, Bálint Kelemen Attilát a minisztérium menesztette. A városban kampányt indítottak román tanulók magyar iskolába irányítására. /Népszabadság, aug. 29./

1993. április 22.

Gaal György összefoglalta, mi is történt a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban, hogyan távolították el Bálint Kelemen Attila igazgatót törvénytelen eszközökkel Funar polgármester és Dragoi főtanfelügyelő. Gaal György: A Brassai-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21., folyt.: ápr. 22./

1993. június 16.

A Kolozs megyei tanfelügyelőség az új tanévben is meg akar mindent tenni, hogy a kolozsvári három magyar gimnáziumot visszarománosítsa. A Brassaiba akarják helyezni az összes román estis osztályt. Funar polgármester hadjáratot hirdetett Bálint Kelemen Attila, Brassai Líceum igazgatója ellen. Akkor a tanári kar kiállt mellette. Végül azonban néhány tanár megalkudott, mondván, nem szabad ujjat húzni a tanfelügyelőséggel. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a helyi RMDSZ csak tátotta a száját. A hatalom az intézetük magyar jellegét védő igazgatókkal hasonlóan járt el Zilahon, Nagyenyeden és Nagyváradon. Hargita megyében viszont tömegtüntetés védte meg Beder Tibor tanfelügyelőt. - Ki kell állni minden alkalommal, nem szabad alkukba belemenni, hangsúlyozta Herédi Gusztáv. /Herédi Gusztáv: Alku és alku között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

1993. október 10.

Okt. 10-én ért Kolozsvárra a "Béke-vonat", amely Krakkóból indult, a Cseh Köztársaságot, Szlovákiát, Magyarországot érintve érkezett a kincses városba. A vonattal a kisebbségi kérdéssel foglalkozó nemzetközi szervezetek képviselői utaztak, keresve a megoldásokat az etnikai konfliktusok elsimítására. Kolozsváron Emil Constantinescu vezette a megbeszélést, aki szerint a városban az etnikai konfliktusokat a szélsőséges erők provokálják, köztük az RMDSZ szélsőségesei is. Buchwald Péter szenátor felvázolta a romániai magyarság helyzetét, Bálint Kelemen Attila tanár, városi tanácsos pedig a Bolyai Egyetem újraindításával kapcsolatban ismertette az RMDSZ álláspontját, Ioan Teodor Stan, az Avram Iancu Társaság elnöke pedig a románság évszázados elnyomásáról szólt és felháborodott azért, mert románok idegeneknek panaszkodnak. /Székely Kriszta: Kolozsváron is megállat a Béke-vonat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12, Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ Élesen bírálták Funar feszültségkeltő intézkedéseit a Béke-vonattal érkezett szervezetek. /Expresszkonferencia Kolozsvárt. = Magyar Hírlap, okt. 12./

1996. február 24.

Febr. 24-én Kolozsváron tartották az RMDSZ Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) és a Megyei Ügyvezető Tanácsának (MÜT) közös ülését. Molnos Lajos beszámolt a Kolozs megyei RMDSZ tavalyi tevékenységéről, majd Neményi Nándor József, Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselők, és Buchwald Péter szenátor beszámolói. Bálint Kelemen Attila, az Erdélyi Református Egyházkerület biztosa a Református Világtalálkozóról tartott ismertetőt, szó volt a millecentenáriumi, a március 15-i ünnepségek megszervezéséről, javasolták a vidéki művelődési házak felújítását, dalárdáknak, szavalócsoportoknak a létrehozását. A fő napirendi pont a kolozsvári tanácsosi lista összeállításának az első szakasza volt. Közel negyven jelölt közül titkos szavazás útján létrejött az a 31 tagot magába foglaló ideiglenes jelöltlista, valamint a négy tagból álló pótlista. Az ülésen Buchwald Péter kifogásokat emelt a megállapított kollektív kritériumrendszer ellen, és Dáné Tibor is elítélte azoknak a kizárását a jelöltek listájáról, akiknek a gyerekei külföldön tanulnak. /Papp Anna-Mária: Megszavazták az RMDSZ városi tanácsosainak ideiglenes jelöltlistáját. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

1996. május 26.

Kolozsváron a Brassai-héten Bálint Kelemen Attila megajándékozta egykori iskoláját, jelenlegi munkahelyét: átadta az 1993/1994-es évkönyv ( Az 1557-ben alapított kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum Évkönyve az 1993-1994-es tanévre. Szerkesztette: dr. Gaal György. Kolozsvár, 1995. 100. l.) pár száz kinyomtatott példányát. A megszerkesztett kézirat másfél év után állt össze végre kötetté. A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség kolozsvári irodája végül ingyenesen végezte a szedést. Három terjedelmesebb tanulmány olvasható benne: Csetri Elek a bölcsész tanár Körmöczi János, Gaal György a történész-statisztikus tanítvány Kőváry László alakját idézte fel, Boda Károly pedig a fizika-kémia tanítás iskolán belüli történetét mutatta be. Az Eseménynaptár a tanév minden mozzanatáról hírt adott. A kötetnek talán legfontosabb része az adattár, amely felsorolja a közel száztagú tanári kart és ennek iskolán belüli és kívüli tevékenységét, valamint a nappali tagozat ezernél több diákját az elért általános osztályzattal. Ezzel kordokumentummá válik az évkönyv. /Gergely Gyula: A Brassai megkésett évkönyve. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

1997. január 25.

Jan. 27-én Markó Béla az RMDSZ más vezetőivel együtt a szövetség bukaresti székházában találkozott az RMDSZ minisztereivel és államtitkáraival. Az RMDSZ országos vezetése és kormányzati tisztségviselői közötti kölcsönös tájékozódást és a kormányzati feladatok ellátásában felmerülő kérdések politikai megközelítését szolgáló heti megbeszélésen Markó Béla tájékoztatott a kormánykoalíciós tárgyalások menetéről, és rövid helyzetfelmérő beszámolót tartott, majd az RMDSZ kormányzati tisztségviselői számoltak be munkájukról és a munkájuk során felmerülő problémákról. A fölvetett kérdésekre Markó Béla szövetségi elnök válaszolt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 28., 954. sz./A beszámolót követő tisztújításon három jelölt (Bálint Kelemen Attila, Boros János és Molnos Lajos) közül a közgyűlés Boros János eddigi önkormányzati alelnököt, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének főelőadóját választotta meg elnöknek. Az új elnök első felszólalásában kifejtette, javítani fogja a megyei RMDSZ kapcsolatát a sajtóval, valamint a kormánykoalíció pártjaival, és az eddigi tevékenységek folytatása mellett nagy figyelmet fog szentelni az ifjúság problémáinak. Az ülésen részt vevő Takács Csaba ügyvezető elnök megköszönte Molnos Lajosnak a megyei szervezet élén kifejtett munkáját, és leszögezte: a tisztújító választásokat nem a régi elnök vesztette el, hanem Boros János nyerte meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 27., 953. sz./

1997. február 28.

Március elsején Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). A tanács megszavazta a Boros János megyei elnök által javasolt Megyei Elnökség struktúráját. A tizenegy tagú elnökség a megyei elnökből, négy alelnökből és hat elnökségi tagból (alelnökökkel egyenlő rangúak) tevődik össze. Ugyanakkor az MKT nem hagyta jóvá a megyei elnöknek azt a javaslatát, hogy a megyei titkár töltse be a szervezési alelnök tisztségét is. A tisztségekre javasolt személyek valamennyien megkapták a megerősítéshez szükséges szavazatszámot. Megyei elnök: Boros János, alelnökök: Bónis Miklós, dr. Bakos Katalin, Sebesi Karen Attila, elnökségi tagok: Nagy Ildikó, Barazsuly Emil, Bálint Kelemen Attila, Kira Miklós, Donogán Péter. - A szervezési és önkormányzati elnökségi tagok munkakörének betöltésére a következő MKT-ülésen kerül sor. Pálffy Károly eddigi megyei titkárt az MKT megerősítette tisztségében.

1997. április 25.

Ápr. 24-én a szórványoktatással kapcsolatos gondokról tanácskoztak Kolozsváron a magyar tanárok, igazgatók, egykori és mai tanfelügyelők, valamint az RMDSZ és a pedagógusszövetség képviselői. A vita kiindulópontját Boldizsár Zeyk Imre megyei tanácsos-pedagógus által bemutatott felmérés képezte, amely alapján kiderült, hogy Kolozs megye 18.497 magyar anyanyelvű óvodás-iskolásából csak 14.433 jár magyar tagozatra. A magyarságnak határozottabban kellene fellépni ez ellen. Megfogalmazták, hogy a magyarlakta falvaknak többet kell tenni annak érdekében, hogy tanárai-tanítói legyenek. Tőkés Elek volt tanfelügyelő felhívta a figyelmet arra, hogy "fentről" hiába próbálják irányítani a "lélekcsere" elleni harcot, hiszen ennek alapja a helyi, érintett közösség ez irányú igénye kell hogy legyen. Meg kell szüntetni az értelmiségiek és a falvak passzivitását - mondta Tőkés Elek. Kötő József az RMDSZ művelődési, egyházügyi és oktatási alelnöke szerint az utóbbi időben nagy gondot okozott a politikusoknak és a pedagógus társadalomnak, hogy nem cselekvőképes stratégiákban gondolkoztak, hanem "siránkoztak" és gyakran azokat a lehetőségeket sem használták ki, amelyek adottak voltak. Kijelentette, hiába lesz "jó tanügyi törvény", ha az oktatás szintjét nem tudják emelni. Bálint-Kelemen Attila megyei főtanfelügyelő-helyettes hangsúlyozta a tanár-önszerveződés fontosságát, Péter Tünde magyar szakos tanfelügyelő pedig elmondta, hogy szórványgondjaink megoldásának komoly anyagi oldala is van. Vetési László lelkész, szórványkutató szerint minden szórványvidék számára pontos kimutatásokat is tartalmazó stratégiát kell kidolgozni /tudni kell, hogy melyik faluba hány gyerek szeretne magyarul tanulni, hány tanár kellem hány busz, stb./ Vetési hozzászólása alapján arra lehet következtetni, hogy hét évvel a változások után még mindig nincs átfogó kép a megye reális szórványgondjairól. /Szabó Csaba. Harc a lélekcsere ellen. Pedagógusaink szórványtanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

1997. június 4.

Peter Tündét választották meg Kolozs megyében meggyei tanfelügyelőnek, ő lép Tőkés Elek helyébe. Ősztől lehetővé válik, hogy a román tannyelvű iskolákban a fakultatív magyar nyelv- és irodalomoktatás. Ahol hét magyar tanuló kéri, ott bevezethető a tanítás. Most térképezik fel azokat az iskolákat, ahol beindítható a magyar oktatás. Kolozs megyében a tanfelügyelőségnek három magyar tagja van, még egyet felvehetnek. A megyében még nincs magyar vezértanfelügyelő-helyettes, mert Ioan Sasarman vezértanfelügyelő kijelentette: nem tud együtt dolgozni Bálint Kelemen Attilával. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

1998. március 5.

Febr. 28-án Kolozsváron tartotta éves tanácskozását az RMDSZ Kolozs megyei küldötteinek tanácsa. Boros János megyei RMDSZ elnök elmondta, hogy a Funar féle városvezetés mellett az RMDSZ munkáját akadályozza a parasztpárti túlzó dominancia, emiatt az RMDSZ nem jutott hozzá bizonyos tisztségekhez. - A legeredményesebben a kalotaszentkirályi, bánffyhunyadi, szamosújvári, tordai, aranyosgyéresi körzetek dolgoznak. Bálint Kelemen Attila oktatási alelnök felháborítónak tartotta, hogy több vegyes iskolában a román igazgatók utasítására nem egy magyar tanár románul tanította a földrajzot és a történelmet, holott az érvényes kormányrendelet előírja a két tantárgy anyanyelven való oktatását, majd a megyei tanügy helyzetéről szólva a munka összehangolására figyelmeztetett. A törvények kellő ismeretének hiánya miatt megyei szinten csak 50 %-os arányban használják ki a magyar oktatási lehetőségeket. Előfordult az is, hogy reál-szakos megyei tanfelügyelői állást hirdettek meg és egyetlen jelentkező sem akadt. Örömmel kell viszont elkönyvelni, hogy Török Ferenc személyében helyettes megyei tanfelügyelője van a magyar oktatásnak. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 2., Kisgyörgy Réka. Hatalom nélküli hatalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1999. március 6.

Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) márc. 6-i alakuló ülésén megválasztotta a testület új vezetőségét: Somai Józsefet az MKT új elnöke, az új alelnökök Vekov Károly és Deák Ferenc, az RMDSZ kisbácsi szervezetének elnöke, a titkárok pedig Schwartz Róbert és Bitay Csaba lettek. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének frissen megválasztott elnöke köszönetet mondott Boros János és Molnos Lajos volt megyei elnököknek a szervezetben kifejtett tevékenységükért. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöksége a következő személyekből állt össze: Bitay Levente szervezési alelnök és elnökhelyettes; Bálint Kelemen Attila oktatási alelnök; Góger Ferenc a kolozsvári körzeti elnökökkel való kapcsolattartásért felelős alelnök; Barazsuly Emil mezőgazdasági alelnök; Kentelki Endre referens; Hajdó Csaba ifjúsági alelnök; Pillich László kulturális alelnök; Kerekes Sándor gazdasági alelnök; Pálffy Károly önkormányzati alelnök, a Megyei Önkormányzati Tanács elnöke és Kállay Péter irodavezető. - Bitay Levente elnökhelyettes elmondta, hogy a megyében jelenleg 40 településen él az RMDSZ, az elkövetkezőkben újabb 13 helységben szeretnék beindítani a tevékenységet. - Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségvédelmi miniszter beszámolt új hivatalában eltöltött egy hónapos tevékenységéről. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatban elmondta: elkészült az a sürgősségi kormányrendelet, amely azokban az esetekben, ahol a tulajdonos a román állam, és az ingatlanokat állami intézmények vagy önkormányzatok használják, ideiglenesen rendezné az épületek helyzetét. /Papp Annamária: Új vezetőség az RMDSZ Kolozs megyei szervezete élén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

1999. szeptember 25.

Kolozsváron szept. 23-án, az Apáczai Csere János Líceum dísztermében megtartott hagyományos tanévnyitó pedagógusgyűlés fő témája a magyar nyelvű szakoktatás volt. A pedagógusszövetség Kolozs megyei elnöke, Székely Géza tanár hangsúlyozta: az idén még hamarabb fognak elindulni a nyolcadikosok továbbtanulási terveit felmérő űrlapok, mint tavaly. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes figyelmeztetett: a magyar nyolcadikosok 80 százaléka foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, hogy elméleti líceumban folytassa tanulmányait, ez sok tanügyi szakember számára nem megnyugtató. - Azok a nyolcadikosok, akik épphogy átcsúsztak a képességvizsgán, nem valószínű, hogy időközben meg fognak táltosodni az elméleti líceumokban. Bálint Kelemen Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének oktatási alelnöke hangsúlyozta: a hazai pedagógustársadalom sok gondjára-bajára hozna gyógyírt a lelkiismeretes tanári-nevelői munka. Sajnos - mondta -, igen sokan panaszkodnak az RMDSZ-nél arra, hogy a magyar anyanyelvű tanárok, igazgatók nem végzik dolgukat úgy, ahogyan azt kellene. - A Könnyűipari Líceum PHARE-segéllyel kialakított géphálózatát - mondta - bármelyik iskola megirigyelhetné. Az olyanszerű jelszóval, hogy "elvtársak, szakoktatást kell csinálni", már nem lehet semmit elérni. Révész Erzsébet mérnök-tanár - akinek fontos szerepe volt a magyar tannyelvű szakoktatás beindulásában - határozottan kiállt a magyar szakoktatás továbbfejlesztésének terve mellett. /Szabó Csaba: Élénk vita a pedagógusok évnyitó gyűlésén. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2000. április 20.

Ápr. 19-én tanácskoztak a Kolozs megyei RMDSZ küldöttei /MKT/. Szakértők véleménye szerint semmilyen törvényes akadálya nincs annak, hogy a polgármesteri választások második fordulójában az RMDSZ kolozsvári polgármester-jelöltje visszalépjen a Gheorghe Funar lekörözésére legesélyesebb harmadik jelölt javára, az MKT tehát dönthetett a jelölt személyéről. A két esélyes: Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter és Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök. Lapzártakor még tartott jelenlegi tanácsosok beszámolója, az új jelöltek bemutatkozása. A jelöltek a következők: 1. Bálint Kelemen Attila, a megyei RMDSZ oktatási alelnöke, 2. Boros János, az RMDSZ önkormányzati főosztályának főreferense, városi tanácsos, 3. Kapdebó Ivó körzeti elnök, 4. Kerekes Gábor, az Országos Fejlesztési Ügynökség alelnöke, 5. Kun András József körzeti elnök, 6. Máté András Levente, 7. Mikó Lőrinc, városi tanácsos, 8. Molnos Lajos városi tanácsos, 9. Dr. Pálffy Károly a megyei RMDSZ szervezési alelnöke, városi tanácsos, 10. Papp Emanuel István körzeti elnök, 11. Pillich László, 12. Révész Erzsébet, 13. Somogyi Gyula városi tanácsos, 14. Vekov Károly 15. Veress Erzsébet. (A 15 közül az első 7 helyre rangsorolt jelöltnek van esélye.) /Sz. K.: Eckstein vagy Kónya? Az RMDSZ kolozsvári polgármester-jelöltjéről tanácskoztak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./ Az RMDSZ Kolozs Megyei Küldöttek Tanácsa Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi minisztert választotta Kolozsvár polgármester-jelöltjének. Eckstein-Kovács Péter bejelentette: vállalja a megmérettetést, és bízik abban, hogy megnyeri a kolozsvári polgármester-választás első fordulóját, és az első helyről mérkőzhet meg a második fordulóban Gheorghe Funarral. Az MKT ugyanakkor döntött a városi tanácsosok sorrendjéről is, amely így alakult: Kerekes Gábor (51), Máté András (48), Boros János (37), Pálffy Károly (31), Molnos Lajos (27), Papp Emánuel István (21), Révész Erzsébet (21), Vekov Károly (19), Mikó Lőrinc (16), Somogyi Gyula (16), Bálint Kelemen Attila (14), Pillich László (12), Veres Erzsébet (12), Kun András József (6), Kapdebó Ivó Alajos (5). /Eckstein-Kovács Péter az RMDSZ kolozsvári polgármester-jelöltje. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 20. - 1706. sz./

2001. február 26.

Febr. 24-én Kolozsváron tartották meg a Kolozs megyei RMDSZ tisztújító küldöttgyűlését. Újraválasztották Kónya-Hamar Sándor képviselőt a szervezet elnöki tisztségébe. A testület, meghallgatta Kónya-Hamar Sándor megyei elnök, Bitay Levente ügyvezető elnök, valamint Kerekes Sándor gazdasági, Pálffy Károly önkormányzati, Pillich László művelődési, Bálint Kelemen Attila oktatási, Barazsuly Emil mezőgazdasági, Góger Ferenc szervezési, és Hajdó Csaba ifjúsági alelnökök beszámolóját az elmúlt évi tevékenységükről. Többen felvetették: mi lesz azokon a településeken, ahol létszámhiány miatt megszűnik az iskola. Bálint Kelemen Attila elmondta: ilyen esetben meg kell oldani a gyerekek szállítását a községközpontban működő iskolába. /Kónya-Hamar Sándort újraválasztották az elnöki tisztségbe. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

2001. december 18.

A kolozsvári magyar színházbarátok dec. 8-án vitafórumot rendeztek a színház áldatlan helyzetének ügyében. Meghívásuk ellenére, az intézmény vezetősége nem jelent meg. A vitafórum állásfoglalást adott ki. Eszerint a kolozsvári Állami Magyar Színház nem magántulajdonban lévő intézmény; műsorpolitikája nem lehetnek egyetlen személy ízlése szerinti. Ez a színház a magyar nyelv temploma, a magyar és egyetemes színiirodalom anyanyelvű tolmácsolója kell hogy legyen ismét. Nem fogadható el, hogy a színháznak sincs semmi köze a közönség elvárásaihoz, az sem, hogy kizárólag Tompa Gábor főrendező művészi felfogása érvényesüljön minden másfajta művészi koncepció ellenében. Tiltakoznak az önkényes, diktatórikus vezetői "stílus" ellen. Ez az önteltség sajnos, együtt jár az előző korszakok művészi (színészi, rendezői) teljesítményei többségének a becsmérlésével, lefitymálásával. Így válik - a jelenlegi vezetés unosuntalan hangoztatott, terjesztett megítélésében - Jókai Mór, Csíky Gergely, Madách Imre, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Tamási Áron, Herczegh Ferenc, Németh László, Illyés Gyula, Zilahy Lajos, Máray Sándor, Sütő András, Páskándi Géza stb., stb. híg magyarkodóvá, vitézkötéses-pitykés bokacsattogtatóvá, s így válnak (utólag!) a Pirandello-, Beckett-, a Thornton Wilder-, Anouilh-, Max Frisch-, Arthur Miller-, Pavel Kohut-, Dürenmatt-, Brecht-előadások ósdi, elavult, vásári csepűrágássá - hacsak nem az egyetlen boldogítóvá, korszerűvé kanonizáló Tompa Gábor-féle felfogás, kísérletezés, rendezői koncepció árnyékában kerülnek színre. Kolozsvár egyetlen magyar színháza nem "szakosodhat" egyetlen stílusra, koncepcióra. A fórum részvevői azt kérik az RMDSZ-től, hogy segítsenek az áldatalan kolozsvári állapotok felszámolásában. Az első lépés: Tompa Gábor igazgató-főrendező igazgatói székből való mielőbbi eltávolítása és átmenetileg egy megbízott vezető kinevezése. Az aláírók között van dr. Csetri Elek történész, akadémikus, Csomafáy Ferenc, újságíró, Dr. Józsa Nagy Mária egyetemi docens, Koós Ferenc egyetemi tanár, dr. Kozma Dezső egyetemi tanár, Máté Árpád tanár, Zenelíceum aligazgatója, Molnos Lajos író, városi tanácsos, Pillich László újságíró, városi tanácsos, Simon Gábor igazgató, Állami Magyar Opera; Solymosi Zsolt lelkész, Szőcs István író, színikritikus; Szőcs Judit RMPSZ-alelnök, dr. Vekov Károly történész, parlamenti képviselő. Az állásfoglaláshoz csatlakozott többek között Dáné Tibor Kálmán, Csép Sándor újságíró, Ferenczy Miklós lelkész, Bálint Tibor író; Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató, dr. Kása Zoltán, egyetemi tanár, a BBTE rektor-helyettese, Fodor Sándor, író, Wolf Rudolf igazgató, Apáczai Cs. J. Líceum; Szilágyi T. Júlia igazgató, Római Katolikus Líceum; Tőkés Elek igazgató, Báthory István Líceum; Kósa Mária igazgató, Brassai S. Líceum; Popa Márta igazgató, Unitárius Kollégium; Bálint Kelemen Attila tanár; Mózes Árpád evangélikus püspök; Dr. Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök; Dr. Szabó Árpád unitárius püspök; Dr. Wanek Ferenc docens; Dr. Horák József egyetemi tanár. /Állásfoglalás a kolozsvári Állami Magyar Színház ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2004. június 19.

A Brassai Sámuel Líceum /Kolozsvár/ tantestülete jún. 17-én Bálint Kelemen Attilát búcsúztatta, akinek négy évtizedes tanári pályája zárult le. Az 1989-es változás után a tanári kar őt választotta igazgatóul. Nevéhez fűződik a nappali tagozat magyar jellegének helyreállítása és az elméleti líceumi besorolás megszerzése. Visszaadta a magyar nyelvű ballagások fényét, a Brassai-hetet is városi szintű ünnepséggé fejlesztette, beindíttatta az évkönyvek kiadását. Ugyanakkor az állami iskolai használatban lévő helyiségeket engedett át a – jogos tulajdonos – Unitárius Egyháznak, amely akkor még alig remélhette, hogy az épület fölött rendelkezzék. Bálint Kelemen Attila 1992 nyarán a ballagási ünnepségre váratlanul betoppanó Funar magyargyalázó polgármesterrel nem fogott kezet. A polgármester utasította a tanfelügyelőséget, hogy váltsa le az igazgatói tisztségből. A tanfelügyelői bizottság végrehajtotta az utasítást. Nem csak Kolozsvárról, hanem az egész országból, még a határon túlról is jöttek a tiltakozások ezen önkényeskedés ellen. Kádár Attila unitárius teológiai hallgató éhségsztrájkot kezdett. A magyar tantestület végsőkig kitartott Bálint mellett, de végül ősztől el kellett fogadnia az új igazgatót. Azóta Bálint Kelemen Attila a tanári munkának élt. /Gaal György: Tanárt is búcsúztatott a Brassai. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./


lapozás: 1-30 | 31-31




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998