udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 82 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-82
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bálint Lajos

1990. március 25.

A pápa megoldotta a romániai katolikusok több évtizede vajúdó kormányzati válságát, 5 új latin szertartású és 6 görög szertartású katolikus püspököt nevezett ki az egyházmegyék élére. Az egészségi állapota miatt visszavonult dr. Jakab Antal gyulafehérvári megyéspüspök helyére Bálint Lajos eddigi segédpüspököt, nagyváradi püspöknek Tempfli Józsefet, szatmári püspöknek Reizer Pált, temesvári püspöknek Sebastian Kräutert, iasi püspöknek Petru Gergelt, bukaresti érseknek Ioan Robut nevezte ki. Üldözésük idején tanúsított állhatatos magatartásukért címzetes érseki címet kapott Boros Béla és Ioan Chertes görög katolikus püspök. A görög katolikus Fogaras-Gyulafehérvár egyházmegye élére Alexandru Todea mint érsek, a lugosi egyházmegye élére Ioan Ploscaru, a Kolozsvár-Szamosújvári egyházmegye élére Gheorghe Gutiu, a nagyváradi egyházmegye élére Vasile Hossu, a nagybányai egyházmegye élére Lucian Muresan került püspöki rangban. /Köszöntjük új püspökeinket. = Keresztény Szó (Kolozsvár), márc. 25. - 7. sz./

1990. április 29.

Ápr. 29-én több mint 50 ezer ember gyűlt össze Csíksomlyón, hogy jelen legyen Bálint Lajos gyulafehérvári kinevezett megyéspüspök beiktatásán és dr. Jukubinyi György teológiai tanár gyulafehérvári egyházmegyei segédpüspökké szentelésén. A püspökszentelés szertartását Francesco Colassuono érsek, pápai nuncius végezte, aki először megköszönte dr. Jakab Antal püspök fáradtságos munkáját és kérte, élettapasztalatával segítse az új főpásztort, Bálint Lajost. /Püspökszentelés Csíksomlyón. = Hunyad Megyei Hírlap (Déva), máj. 4. - 13. sz./ Rengeteg a tennivaló, ismerte be az új főpásztor, a szorosan vett igehirdetői feladatokon kívül össznemzetiek is vannak, a tömeges kivándorlás leállítása, a helytállás, az önazonosság vállalása. /Püspökszentelés Csíksomlyón. = Keresztény Szó (Kolozsvár), máj. 20./

1990. május 26.

Jakab Antal gyulafehérvári püspök ismételt kérésére a Szentszék elfogadta lemondását. Jakab Antal Márton Áron püspök közvetlen munkatársaként tevékenykedett, tizenhárom évig volt börtönben, majd kilenc évig segédpüspök és tíz évig püspök. A pápa márc. 14-én kelt levelében kinevezte utódjának Bálint Lajos segédpüspököt, ugyanekkor Jakubinyi Györgyöt pedig segédpüspöknek. A pápai leveleket püspöki körlevelében közölte Bálint Lajos püspök. /Római katolikus püspöki körlevél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

1990. június 14.

Bálint Lajos gyulafehérvári püspök felemelte szavát az oroszhegyiek perbefogása ellen. Oroszhegyen 1989 decemberében a népharag végzett Cheuchisan Liviu rendőrparancsnokkal. Feltételezhető, hogy a rendőrparancsnok is követett el igazságtalanságokat. Azokban a napokban máshol is történt hasonló népítélet, de másokat nem vonnak felelősségre. Az látható, hogy igazságtalan igazságszolgáltatás készül. A marosvásárhelyi ítéletek is azt mutatják, hogy az igazságszolgáltatás nem tud szabadulni a diktatúra módszereitől. "Nem vagyunk az egyéni igazságszolgáltatás hívei, azt a törvényes hatóságok ügykörébe utaljuk. Az ilyen eseteket, ha megtörténtek, mindenhol egyforma mértékkel kell mérni, és főleg nem szabad a kisebbség terhére írni, és mint speciális eseteket tárgyalni, amikor a városokban az államvédelmi szervek ártatlan emberek életét oltotta ki. Ezeknek a felelősségrevonása még késik. Csak éppen egy Hargita megyei félreeső község ügyéből kell országos eseményt csinálni?!" - írta Bálint Lajos gyulafehérvári püspök állásfoglalásában. "Kívánjuk és tisztelettel kérjük a teljes igazság érvényesítését és feltárását; a vádlottak felmentését, az ellenük indított eljárás beszüntetését..." /Bálint Lajos gyulafehérvári püspök állásfoglalása. = Hídfő (Székelyudvarhely), jún. 14./

1990. október 21.

Szept. 30-án Csíkszentdomokoson ünnepélyesen leleplezték Márton Áron püspök szülőháza falán az emléktáblát a következő felirattal: "Ezen az életen született és itt nőtt fel Márton Áron Erdély püspöke 1896-1980". Az ünnepségen megjelent Bálint Lajos püspök, aki koncelebrációs szentmisét mutatott be a környékbeli papság részvételével, majd a helyi Gábor Áron Iskola és a csíkszeredai Gábor Áron Líceum növendékei szavaltak. /Fodor Sándor: Márton Áron-emléktábla Csíkszentdomokoson. = Keresztény Szó (Kolozsvár), okt. 21./

1991. március 21.

Negyvenhárom év után, 1948 óta először érkeztek Rómába, a pápához ad limina látogatásra Románia katolikus főpapjai, a tizenhárom püspök és segédpüspök. II. János Pál pápa márc. 21-én koncelebrált szentmisét mutatott be a tizenhárom főpásztorral. A latin misén egy-egy magyar és román ének is elhangzott. A pápa egymást követően fogadta Ioan Ploscaru lugosi püspököt, Bálint Lajos gyulafehérvári megyéspüspököt, segédpüspökével, Jakubinyi Györggyel, végül Tempfli József nagyváradi püspököt. /Magyar Kurír (Budapest), márc. 22., 68. sz./

1991. április 13.

A romániai püspökök ad limina látogatás alkalmából a Vatikáni Rádió magyar osztályának igazgatója, Szabó Ferenc interjút készített Bálint Lajos gyulafehérvári, Tempfli József nagyváradi és Reizer Pál szatmári megyéspüspökkel, amelyet márc. 25-én és 27-én közvetítettek. A gyulafehérvári egyházmegyének 547 ezer híve van, ebből 3000 német és 5000 román. A nagyváradi egyházmegyének 112 ezer híve van, túlnyomórészt magyarok, 15 ezren szlovákok, 57 plébániája, 117 filiája és 68 papja van, 24 teológus készül a papságra. A szatmári egyházmegyében 130 ezer hívő él, közülük néhányezer német. Reizer püspök kiemelte: "Külön-külön szóltunk közös problémáinkról, az erdélyi érsekrégről, a csángó-kérdésről, a magyar iskolaügyről, valamint a közös püspöki konferenciáról." Bálint Lajos püspök elmondta, hogy a pápa kívánságára közös püspökkari konferencia létesült, melynek tagjai az öt görög katolikus püspök, a bukaresti érsek és iasi püspök, valamint a temesvári, szatmári, nagyváradi és gyulafehérvári püspök. "Személy szerint más elképzelésünk volt, de engedelmességből elfogadtuk." A gyulafehérvári szemináriumnak 129 kispap-növendéke van, közülük 21-en külföldi egyetemeken tanulnak. Idén 69 elsőéves növendék van, emellett sokan lettek szerzetesnövendékek is. Megindult az iskolai hitoktatás, bárcsak kéthetente egy órában, újabban hetente, de oktatás csak a 8. osztályig van. A kórházi és a börtönpasztoráció szabaddá vált. /Magyar Kurír (Budapest), ápr. 13., 83. sz./

1991. április 23.

A vatikáni rádió magyar adásában Reizer Pál szatmári püspök a múltra visszatekintve megállapíthatta, hogy a hívek és a papság kitartottak a legnehezebb években is. Elődje, a szentéletű Scheffler János püspök 1952-ben halt vértanúhalált a jilavai börtönben. A félelem elmúltával a hívek aktívabbak, az államhatalom azonban nem segíti működésüket, az új törvények nem adnak lehetőséget arra, hogy az egyház iskolákban, szociális intézményekben fejtse ki tevékenységét. Az erdélyi magyar püspökök végre személyesen mondhatták el a pápának az egyház gondjait, összegezte Reizer Pál szatmári megyéspüspök a látogatás jelentőségét, szólhattak a közös problémákról, az erdélyi érsekség megalakításának szükségességéről, a csángó-kérdésről és a magyar nyelvű iskolák ügyéről. Írásban is benyújtották sürgősen megoldásra váró gondjaikat. A moldvai csángók ügyét Bálint Lajos gyulafehérvári megyéspüspök terjesztette elő részletesen, a többiek csatlakoztak hozzá. A segélykérés lényege: ne tiltsák a csángómagyarok templomaiban az anyanyelv használatát. A pápa megértéssel reagált a felvetésekre. II. János Pál pápa elvárja, hogy minél többen legyenek ott magyarországi látogatásán. /Sike Lajos: Négy erdélyi magyar püspök a pápánál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

1991. május 10.

Entz Géza államtitkár, a határon túli magyarok államtitkárságának vezetője egyhetes romániai körútra indult. Körútján elkísérte Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára, más vezetőkkel együtt. Nagyváradon egyházi és RMDSZ-vezetőkkel tárgyalt, Nagysomkúton részt vett Szilágyi Domokos emléktáblájának fölavatásán, Kolozsváron, május 11-én a magyar értelmiségiekkel találkozott, majd az egyházi vezetőkkel, máj. 12-én Grigore Zanc Kolozs megyei prefektussal, ezután a város fiatalságával tartott eszmecserét a KMDSZ székházában. Nagyenyedre látogatott, majd Gyulafehérvárra, ahol Bálint Lajos püspök vendége volt. Balázsfalván Todea görög katolikus érseket kereste fel, ezután Medgyes, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Brassó és Bukarest lesz az úticél. A vendégek rész vesznek a csíksomlyói búcsún. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

1991. július 9.

Diószén /Gioseni/ moldvai csángó faluban új templomot szenteltek fel június végén. Õsz Erőss Péter, a Csángó Újság szerkesztője is jelen volt. Diószén zömében magyar lakossága románul hallgathatja a szentmiséket. Híre jött annak, hogy Bálint Lajos gyulafehérvári püspök is jelen lesz, de ez az óhaj nem teljesült. Tavaly egy klézsei származású, Gyulafehérváron végzett pap primíciáját, első szentmiséjét szülőfalujában, Klézsén tartotta. Amikor magyarul megszólalt, két pap - mise közben - levette reverendáját és elhagyta a templomot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

1991. július 13.

Bálint Lajos püspök felszentelte Csíkcsomortány új katolikus templomát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13-14./

1991. augusztus 5.

A Szentszék aug. 5-én közölte: II. János Pál pápa érsekség rangjára emelte és közvetlenül a Szentszéknek rendelte alá a gyulafehérvári egyházmegyét. A Szentatya Bálint Lajos püspököt nevezte ki érsekké. Ezzel a rendelkezéssel a püspökök és a hívek kérésének tett eleget, elismerve az erdélyi egyházmegye történelmi jelentőségét, azt, hogy Gyulafehérvár 1009-től 1601-ig, majd a kényszerű megszakítás után 1716-tól napjainkig az erdélyi püspökök székhelye volt. A gyulafehérvári egyházmegyének 542 164 magyar híve, 289 plébániája, 341 papja, 23 szerzetespapja és 106 apácája van. A pápa nemrég nevezte ki Jakubinyi György segédpüspököt az örmény szertartású katolikusok apostoli kormányzójává. /Magyar Kurír (Budapest), aug. 6., 180. sz./ A Szentszék közleményéből csupán az maradt ki, hogy a gyulafehérvári egyházmegye hívei - magyarok, jegyezte meg a Szabad Európa Rádió aug. 5-i kommentárja. /MTI/

1991. augusztus 12.

Tempfli József nagyváradi és Reizer Pál szatmárnémeti püspök II. János Pál pápához írt, aug. 12-én kelt közös levelükben köszönetet mondtak Bálint Lajos érsekké történt kinevezéséhez, ugyanakkor örömüket beárnyékolja, hogy kérésük második része nem teljesült, hogy a két egyházmegye Gyulafehérvárhoz tartozzon. A két püspökséget 900 éves történelem és hagyomány köti Gyulafehérvárhoz, híveinek 85 %-a magyar és a nemzetiségek rászorulnak arra, hogy az egyház kiálljon mellettük jogaik védelmében. Bukarest mindezt nem tudja biztosítani. Ezt bizonyítja, hogy a bukaresti és iasi egyházmegyékben nem védik a magyar katolikus hívek jogait, hanem kitiltották anyanyelvüket a templomokból. /A levél szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

1991. augusztus 14.

A Román Államvasutak aug. 14-én naptól jelentősen emelte a vasúti jegyek árát, emiatt a Magyarországra, a pápa látogatására jelentkezett 5000 erdélyi résztvevő nevében nem dönthettek, jelentette ki Bálint Lajos megyéspüspök közleményében, ezt jelenteni fogja a pápának. A zarándoklattól való távolmaradásért felelősség terheli mindazokat, akik ezt az áldatlan helyzetet előidézték. /Bálint Lajos megyéspüspök: Ha nem leszünk ott a pápalátogatáson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./ Az erdélyieknek 800 lej helyett 2080 lejt /260 %-os áremelés!/ kell a vasúti jegyért fizetni. A magyar Külügyminisztérium közbenjárásának eredményeként aug. 16-án a román szervek a zarándokok vasúti jegyeinek árát 1030 lejre csökkentették. /MTI/

1991. augusztus 16.

A Bolyai Társaság képviselői /Dr. Balázs Sándor egyetemi tanár, elnök, dr. Bodor András egyetemi tanár, alelnök, Jenei Dezső mérnök, elnökségi tag/ aug. 8-án tárgyaltak dr. Gheorghe Stefan oktatási miniszterrel. A tárgyalásról a Bolyai Társaság képviselői aide-memoire-t /emlékeztetőt/ készítettek. Előadták a miniszternek a magyar egyetem, a Bolyai Egyetem újjáalakítására vonatkozó igényt. A miniszter közölte, hogy van már magyar egyetem, a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyetem, amely a közeljövőben 3000 hallgatót fogadhat. Az egyetem magyar nyelven fogja biztosítani a római katolikus teológiai oktatást, valamint a nyelvészet, történelem, filozófia, lélektan és pedagógia tanítását. A Bolyai Társaság delegációja válaszában kifejtette, hogy nem tud erről az egyetemről, a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézet rektorával, dr. Hajdú Gyulával folytatott legutóbbi beszélgetésükkor / júl. 28./ sem említett a rektor semmit az intézetnek egyetemmé történő átalakulásáról. A Bolyai Társaság képviselői hangsúlyozták: nagyon fontos lenne, hogy Kolozsváron induljon a magyar egyetem. Az 1990/91-es tanévben 184 171 hallgatója volt az ország felsőfokú intézményeinek, ebből 8 300 /4,5 %/ volt magyar nemzetiségű, de közülük mindössze 800-an tanulhattak magyar nyelven. A miniszter ellenezte a Bolyai Egyetem önállóságának visszaállítását. Azzal érveltek a minisztériumban, hogy 147 előadás folyik magyarul az egyetemen. Ez a Fehér könyvben szereplő adat megtévesztő, hangzott a válasz, mert többezer előadásból csak 147 folyik magyarul, ez még a 10 %-ot sem éri el - olvasható az emlékeztetőben. A miniszter szerint egyes magyar karok felállítása Kolozsváron vitatható, mert ott feszült a légkör. Először meg kellene győzni a közvéleményt, továbbá Grigore Znac prefektust. A Bolyai Társaság képviselői kifejtették: a végrehajtó hatalom kötelesség meggyőzni az érdekelteket. A megbeszélésen részt vevő Ifrim Mircea tanácsos hangoztatta, hogy a magyar egyetem 1945-ös felállítása a királyi diktatúra légkörében valósult meg, szovjet szuronyokra támaszkodva. Szerinte a fakultások csak román nyelven működhetnek, Marosvásárhelyen sem indokolt egy magyar nyelvű orvosi kar. A Bolyai Társaság képviselői érveltek ezen állítás ellen. A megbeszélés végén a Bolyai Társaság részéről átnyújtották a miniszternek a kolozsvári és marosvásárhelyi egyetem létesítésére vonatkozó, 1990. februárjában benyújtott memorandum másolatát, a miniszterelnöknek 1990. áprilisában benyújtott memorandum másolatát és az 1991. máj. 5-én a tanügyminisztériumnak benyújtott, az 1990-1991-es tanév beiskolázási adatait tartalmazó memorandum másolatát. /Aide-mémoire. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./ A Bolyai Társaság képviselői a miniszterrel történt megbeszélés után ellátogattak Gyulafehérvárra, ahol Bálint Lajos érsek közölte: nem létesítettek és nem is szándékoznak létesíteni egyetemet, csupán egy római katolikus teológiai intézet létezik. Mindezt aug. 14-én kelt levelükben megírták a miniszternek, fenntartva a magyar egyetem iránti igényt, melyet 220 ezer magyar írt alá. /Jegyzék, a miniszternek írt levél szövege: Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

1991. augusztus 17.

Tempfli József nagyváradi és Reizer Pál szatmári római katolikus püspökök II. János Pál pápához írt közös levelükben köszönetet mondtak az örömhírért, hogy Bálint Lajos gyulafehérvári megyés püspököt érsekké nevezte ki, a gyulafehérvári egyházmegyét pedig érseki rangra emelte. A püspökök a legnagyobb határozottsággal arra kérték a pápát, hogy a nagyváradi és a szatmári egyházmegyét a gyulafehérvári érsekséghez csatolja. /Kérés a pápához. = Új Magyarország, aug. 17./

1991. augusztus 18.

Aug. 18-án Máriapócson a pápa a 200 ezer hívő előtt beszédében kifejtette, hogy a kisebbségnek joga van a léthez, a kultúrához és anyanyelvhez. A románokat arra buzdította, hogy jó kapcsolatot ápoljanak minden kereszténnyel és minden néppel, "országotok etnikai kisebbségével is..." /MTI, Reuter, Magyar Kurír (Budapest), aug. 18., The Times, aug. 19./ Máriapócsra várták Bálint Lajos gyulafehérvári érseket és az erdélyi magyarok többezres zarándokseregét, akik a román hatóságok akadékoskodása miatt /vasúti jegyek váratlan áremelése/ csak nagy nehézségek árán léphetik át a határt. A Magyar Államvasutak három vonatot küldött Lökösházára és Biharkeresztesre, hogy segítse az erdélyi híveket. /MTI/

1991. augusztus 20.

A Vatikán diplomáciája és Bukarest között feszültséget okozott, hogy a váratlan vasúti áremelések miatt nem érkezhettek meg időben az erdélyi hívek. A pápa Pécsen mondott beszédében a nyilvánosság előtt megjegyezte, sajnálja Bálint Lajos érsek távollétét, olvasható Tibori Szabó Zoltán összefoglalójában. Aug. 17-én II. János Pál pápa a diplomáciai testület tagjai előtt kifejtette: "a magyarok szívükön viselik a szomszédos országokban élő testvéreik sorsát. Jogosan kívánják, hogy megfelelő kapcsolatot tarthassanak fenn velük. Ha a határok sérthetetlenek, nem kell-e ugyanúgy azt is mondanunk, hogy maguk a népek is sérthetetlenek? Sürgetően szükséges, hogy legyőzzék a többség és kisebbség közötti előítéletet vagy a múltból örökölt ellenérzéseket." Amikor úgy tűnt, hogy az erdélyi hívek a vasúti díjszabás emelése miatt nem tudnak jönni, a Szentszék felajánlotta, hogy megtéríti az utazási költséget. Végül Máriapócsra Kárpátaljáról 15 ezren, Erdélyből 20 ezren, Szlovákiából 15 ezren érkeztek. Máriapócson jelen voltak az erdélyi püspökök. Máriapócson aug. 18-án a pápa köszöntötte a magyar és a szomszédos országokból érkezett zarándokokat. E szavakkal fordul a jelen levő románokhoz: "a visszanyert lelkiismereti és vallásszabadság lehetővé teszi számotokra, hogy hiteles tanúságot tegyetek mindennapi életetekkel, jó kapcsolatot ápolva minden kereszténnyel és minden néppel, országotok kisebbségével is, hisz egész történelmetek során példát adtatok a tolerancia és más kultúrák fejlődésének előmozdításáról. "A pápa emlékezetett a két évvel ezelőtti békenapi üzenetére, amelyben nyomatékosan felemelte szavát a kisebbségek jogainak, sajátos kultúrájuk megőrzésének és anyanyelvük használatának védelmében. A pápa így fohászkodott: "Adja meg Isten a magyar földön és a szomszédos államok fiaiak azt a nemes lelkületet, amely szükséges ahhoz, hogy mindig tiszteletben tartsák az alapvető jogokat, s így mindnyájuk nagylelkű együttműködésével föl lehessen építeni a békét, amelyet kinek-kinek a jogos különbözőségei még gazdagabbá tesznek. " A debreceni ökumenikus istentiszteleten II. János Pál pápa szívből köszöntötte "Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét, valamint az Erdélyből és a szomszédos országokból jött keresztény magyar testvéreket." Eljutott a pápához az ezernél több moldvai csángónak az üzenete, akik a saját, magyar nyelvű szertartások biztosításának kérésével érkeztek Magyarországra. /Tibori Szabó Zoltán II. János Pál Magyarországon. Nemcsak a határok, a népek jogai is sérthetetlenek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

1991. szeptember 29.

Ünnepélyesen beiktatták Bálint Lajost a gyulafehérvári érseki székbe. Több mint hatezer hívő jött el az ország minden részéből, megjelent Seregély István egri érsek, a magyar püspöki kar elnöke, az erdélyi egyházi hierarchia, élén a püspökökkel, John Bukowsky pápai nuncius, Todea Alexandru görög katolikus bíboros, Robu Ioan bukaresti érsek, érkeztek Kárpátaljáról, Felvidékről és Jugoszláviából is, ott volt Rudas Ernő nagykövet, Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, az RMDSZ parlamenti frakciója és Entz Géza államtitkár. Bálint Lajos, Erdély 76. püspöke Csíkdelnén született, 1929. júl. 26-án. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2., Valóság (Bukarest), okt. 4. (40. sz.)/

1991. november 9.

Bálint Lajos érseket szívrohama után egy hete Csíkszeredában, a megyei kórházban ápolják, ott kereste fel Birtók József. Támadások érik a romániai magyarságot, a katolikus egyházat, mondta az érsek. Újból felszínre került a moldvai csángók kérdése. A gyulafehérvári érsekség létrehozása is zavarja a hatalmat. 1930-ban rendelték az egész romániai katolicizmust Bukarest alá, amelynek 44 éves múltja és 25 plébániája volt. Az 1332-1335-ös pápai tizedjegyzék szerint akkor a legsűrűbben lakott vidék a Gyulafehérvár környéki Maros völgye volt. Azért is lett Gyulafehérvár a püspökség központja. - Századokra visszamenően egységes a lelkipásztori gyakorlat. 1950 óta a négy egyházmegye papságát Gyulafehérváron képezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9-10./

1992. január 7.

A madéfalvi veszedelem évfordulójára emlékeztek jan. 7-én a székelyföldi településen. Madéfalván az emlékmű előtt lezajlott tízezres nagygyűlésen beszédet mondott Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, Sylvester Lajos a székelység nevében, majd a csángók képviselője. Az emlékművet megkoszorúzták az RMDSZ nevében, továbbá a Hargita megyei prefektúra, a csíkszeredai, gyergyószentmiklósi és székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal, valamint magyar nagykövetség képviselői is. Az ökumenikus istentiszteletet dr. Jakubinyi György segédpüspök celebrálta, ahol felolvasták Bálint Lajos gyulafehérvári érsek és Tőkés László püspök üzenetét. /Népszabadság, jan. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

1992. április 11.

A magyarországi gyógykezelésen tartózkodó Bálint Lajos gyulafehérvári érsek szívműtéte után a kórházban adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a népszámlálás propagandacélokat szolgált. Ez az esemény egy 1918 óta tartó programba illeszkedik, amelynek célja a kisebbség felszámolása. A megmaradás nemcsak a gazdasági eredményektől függ, hanem "a kisebbségre ítéltek erkölcsi tartásától. Az egyház ezt igyekszik erősíteni az evangelizálással." A diktatúra bukásával az egyház birtokába jutott bizonyos szabadságnak, de nem kapott eszközöket feladata ellátásához. 1948-ban 1435 felekezeti kisebbségi iskolát államosítottak. Sokszoros kérés ellenére nem kaptak vissza egyetlen egyházi iskolát sem. - Szükség lenne egy reális egyházi felmérésre, egyházi népszámlálásra, hogy kiderüljön, hányan is vannak. - Alexandru Todea görög katolikus érsek nem engedett a Securitate sugalmazásának, hogy saját templomaik helyett a magyarokéra tartsanak igényt. A Szentszék gesztusa /a gyulafehérvári püspökség érsekséggé emelése/ akkor lesz igazi jelentőségű, ha megtörténik az, amit eredetileg kért a négy egyházmegye, hogy együtt alkossanak egy érseki tartományt. Bálint érsek reménykedik benne, hogy ez megtörténik. /Bálint Lajos gyulafehérvári érsekkel beszélget Pintér Dezső. = Magyar Hírlap, ápr. 11./

1992. június 21.

Szőke János atya hazaérkezett Csíksomlyóról, beszámolt a pünkösdi búcsúról. Mintegy kétszázezren lehettek. Szőke János mondta a csíksomlyói búcsún, az ünnepi szentmisén a szentbeszédet. A mise végén a tömeg elénekelte a pápai, a magyar, végül a székely himnuszt. Azután kezdődött a hagyományos körmenet a hegyre, Bálint Lajos gyulafehérvári érsek vezetésével. Szőke páter elmondta, hogy Petru Ghergel iasi-i püspök meghívta őt az aug. 15-i búcsúra a csángók Mária-kegyhelyére, Észak-Moldvába. Itt 1922-ben hangzott el utoljára magyar szó nyilvános egyházi rendezvényen. Szőke János megjegyezte: reméli, hogy ez csak a kezdete annak, hogy a csángók rendszeresen hallgathassanak szentmisét magyarul is. /Magyar mise Csángóföldön. = Új Ember (Budapest), jún. 21./

1992. július 10.

Bálint Lajos gyulafehérvári érsek jún. 13-28-a között a Marosi Főesperesi Kerület plébániáin 2058 fiatalt bérmált meg. Az érsek Marosvásárhelyen mondott beszédében Márton Áron püspök hitvalló életét idézte példaként a bérmálkozóknak. Márton Áron példája nyomán hitvallók születtek, akik követték őt a börtönbe is. Száznál is többen, Sándor Imre és dr. Boga Lajos például a püspök elfogatása után átvették az egyházmegye vezetését, sőt életüket is áldozták. És lehetne folytatni a bebörtönzött, hitvalló papok felidézését, Ajdáts Béla, a Hittudományi Főiskola rektora, Marczalik Győző felszentelt püspök nevének említésével. /Bálint Lajos gyulafehérvári érsek bérmaútja. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./

1993. június 5.

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői közös nyilatkozatot juttattak el Antall József miniszterelnökhöz és Csoóri Sándorhoz, a Magyarok Világszövetsége elnökéhez. A levelet közölte a Romániai Magyar Szó jún. 5-i száma. A levélben az egyházi vezetők leszögezték, hogy örömmel vették tudomásul a Duna-TV beindítását. Mélységes aggodalmat keltett a romániai magyarság körében az, hogy bizonyos magyarországi csoportok a Duna-TV megszüntetését, illetve az anyagi támogatás megvonását kívánják. Az ilyen érthetetlen magatartás ellen tiltakoznak. A levél aláírói között van Bálint Lajos érsek, Reizer Pál, Tempfli József, Krauter Sebestyén, Csiha Kálmán, Tőkés László, Mózes Árpás és Kovács Lajos püspök. /Papok a Duna TV-ért. = Népszabadság, jún. 6./

1993. június 17.

Tófalvi Zoltán a szemfényvesztés néhány példáját hozta fel. Emlékezett arra, hogy Marosvásárhelyen a magyar sajtó képviselői várták Raffay Ernő honvédelmi államtitkárt. Raffay Ernő történész több könyvet írt Erdély 1918-1920 közötti történetéről, ismeri a román diplomácia színeváltozásait, mégis besétált a csapdába. Kolozsváron válaszolni tudott Funar polgármester kijelentésére, hogy Kolozsvár nincs a térképen. De Debretin, Seghedin, Budapesta sincs a térképen. Marosvásárhelyen furfangosabb csapda várta. A megye akkori alprefektusnője, Ileana Filipescu addig hordozta keresztül-kasul a városon, kaszárnyáról kaszárnyáig, fényűző fogadásra, hogy a látogatás ideje lejárt, indulni kellett a repülőtérre. Az újságírók hiába várták. És Raffay Ernő nem vette észre az egészet, azt nyilatkozta, hogy jól érezte magát Marosvásárhelyen. - Bálint Lajos érsek misét akart bemutatni a szamosújvári börtönben szenvedő, ártatlanul elítélt oroszhegyi híveknek. A börtönparancsnokság az érsek közelében sem engedte az oroszhegyi foglyokat. - A román külügyminiszter ügyesen végighordozta a nagyköveteket több városon. Fényűző fogadások műemlékek megtekintése. Marosvásárhelyen előre figyelmeztették az újságírókat, kérdéseket feltenni, interjút készíteni tilos. Közben a Maros megyei prefektus beszélt a kisebbségek jogairól, milyen sok magyar tagozat van stb. /Tófalvi Zoltán: Szemfényvesztéssel kikövezett út. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 17./ Raffay Ernő államtitkár 1991. dec. 8-12-e között látogatott Romániába. Raffay Ernő említett könyvei: Erdély 1918-1919-ben /Magvető, Budapest, 1987/, Trianon titkai avagy hogyan bántak el országunkkal /Tornado Damenija, Budapest, 1990/.

1993. június 20.

Bálint Lajos gyulafehérvári érsek körlevélben vont mérleget az eltelt három és fél esztendő egyházi eseményeiről. A katolikus egyházat súlyos igazságtalanságok érték. 1948-ban 182 elemit, 31 középiskolát és 12 gyermekotthont államosítottak. Mindmáig az egyház egyetlen iskolát sem kapott vissza. A csíkszeredai Segítő Mária Líceum egykori saját épületébe megtűrt vendég. Annak idején hét női szerzetesrendnek húsz zárdája volt, a három férfi szerzetnek pedig huszonöt rendháza. 1949-ben mindet elkobozták, 1990-től a semmiből kellett új életet kezdeni. A plébániákról 1950-1952 között elkobozták az összes anyakönyveket és az értékesebb műkincseket, azzal a szándékkal, hogy a magyarság erdélyi múltjának emlékeit eltüntessék. A gyulafehérvári Batthyaneumot nem adták vissza. /A gyulafehérvári érsek számvetése. = Új Ember (Budapest), jún. 20./

1993. június 29.

Bálint Lajos gyulafehérvári érsek júl. 26-júl. 14-e között bérmakörútra indult a kézdi-orbaiszéki főesperesi kerületbe. /(iochom): Bérmálási körúton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 29./

1993. július 2.

Bálint Lajos gyulafehérvári érsek körlevélben hívta fel a figyelmet az egyház sérelmeire, az elkobzott egyházi ingatlanok visszaadása nem indult meg. Ion Robu bukaresti érsek a Szentszék 1993-as évkönyvében születési helyének Kézdivásárhelyt jelölte meg, de várost a iasi-i egyházmegye területéhez tartozónak tüntette fel. Robu ilyen hamisításra képes, ez jelzi a magyar egyház iránti ellenszenvét. Tempfli József nagyváradi püspök több ízben felvetette a csángók helyzetét, de a Szentszék nem reagált fölvetésére. Többek véleménye szerint a vatikáni kúriai bíborosok többnyire szláv származásúak. Lehet, hogy ezen tanácsadóknak tudható be II. János Pál pápa legutóbbi bullája, amely a trianoni határokat szentesítve rendezte a Szent István és Szent László alapította egyházmegyék határait. Ez érinti a nagyváradi egyházmegyét, ugyanúgy a szlovákiai és kárpátaljai katolikusokat is. /Stoffán György: Az egyházi javak Romániában. = Heti Magyarország, júl. 2./

1993. július 16.

Bálint Lajos gyulafehérvári érsek körlevélben számolt be az egyházmegye helyzetéről. 1989 után számtalan beadványt intéztek az illetékes hatóságokhoz az egyházat ért igazságtalanságok orvoslása érdekében. A körlevél felsorolta a legsúlyosabbakat. 1948-ban megfosztották az egyházmegyét 182 elemitől, 31 középiskolától, 12 gyermekotthontól. Mindebből egyet sem kaptak vissza. Az egyházmegyében hét női szerzetesrend létezett 20 zárdában és három férfi szerzetesrend 25 rendházban. Elvitték a plébániák anyakönyveit és több értékes műkincset, eltulajdonították a gyulafehérvári Batthyaneumot. Erről, az egyik legjelentősebb dokumentációs gyűjteményről az egyház sohasem fog lemondani. Márton Áron püspök könyvtárát, kéziratait is elkobozták. /Fodor György: Három és fél évnyi pusztába kiáltott szó. = Orient Expressz, júl. 16. - a máj. 13-án kelt körlevél teljes szövege: Nemzetőr (München), júl.-aug./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-82




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998