udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bálint Rozália

1999. május 26.

Az elmúlt évben Floridában elhunyt Wass Albert író életművének erdélyi és magyarországi ismertetését tűzte zászlójára a budapesti Wass Albert Alapítvány. Simó József előadóművész, az alapítvány elnöke máj. 21-én tartott előadást Székelyudvarhelyen. Simó József ismertette "az erdélyi sorsproblémákat veretes márványba foglaló vándorprédikátor" életrajzát, elmondta, hogy irodalmi hagyatékának rendezésére őt kérték fel a Wass-fiúk. Bár 1990 óta regényei itt is terjednek, mint A funtineli boszorkány, Kard és kasza, Farkasverem, jócskán van még, ami Magyarországon is csak nemrég látott napvilágot, például a Hagyaték, Elvásik a veres csillag, Mire a fák megnőnek vagy meséskönyvei, az Erdők könyve, Tavak könyve. Az előadáson - a csíksomlyói búcsúra menet - jelen volt Csoóri Sándor író. Csoóri Sándor pár évvel ezelőtt közbenjárt Magyarország belügyminiszterénél és államfőjénél, így ideig-óráig felcsillant a remény, hogy Wass Albert hazatelepülhet. Ám a bürokrácia ezt megakadályozta, a hivatalos jelentés záradékában az állt, hogy a jeles író egy évig érvényes állampolgárságot kaphat csupán. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy élete tragikus fordulatot vett. /Bálint Rozália: Magyarsága Széchenyiéhez mérhető. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./

2000. március 20.

Asztalos Ferenc parlamenti képviselő beszámolt a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakértői Bizottságának márc. 10-i budapesti üléséről. Az értekezlet napirendre tűzött egy kényes kérdést is: a romániai középiskolás diákok félig illegális Magyarországon való tanulását. Asztalos Ferenc képviselő kérte azon magyarországi tanintézetek névsorát, amelyek befogadták a diákokat, statisztikát arról, hogy a 3300 diák Erdély melyik településéből került ki. Ezen adatok birtokában lehet kidolgozni majd az oktatáspolitikai stratégiát, amely lelassítaná a kivándorlás folyamatát. - Márc. 13-án oktatáspolitikai tanácskozás zajlott az RMDSZ bukaresti székházában is. A szervezet határozott ígéretet kapott a jogi karon a közösségi jog, a közgazdasági karon a politikai gazdaságtan és a matematika anyanyelven való tanítását illetően az egyetemi tanév II. félévétől. Az elkövetkezendő egyetemi tanévben pedig külön beiskolázási helyeket biztosítanak a magyar diákok számára: a jogon 40, a közgazdaságon 75 helyet (25 helyet a menedzsment, 25-öt a pénzügyi-banki, 25-öt a gazdasági informatika szakon). /Bálint Rozália: Kényes kérdés a MÁÉRT-en. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./

2000. május 6.

Máj. 5-én Országos Élelmiszeripari Üzletember-találkozót szervezett az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetsége (UMSZ) Székelyudvarhelyen. A rendezvényen bukaresti, temesvári, szatmárnémeti, szebeni, brassói, iasi-i, ploiesti-i, valamint Hargita megyei cégek jelentek meg. Kolumbán Antal József, az UMSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a városban a fa- és készruhaipar, a nyomdászat, a turizmus mellett az élelmiszeripar is kezd fejlődni, van jövője. /Bálint Rozália: Élelmiszeripari találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 6./

2000. május 9.

Máj. 5-én tartotta a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház évadjának hetedik bemutatóját. A Kós Károly-Zalán Tibor-műnek, Az ország, az építő című kétrészes történelmi víziónak műsorra tűzése a millenniumi esztendőben igen szerencsés döntése volt a társulatnak. /Bálint Rozália: Sűrített történelemlecke. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

2000. május 25.

Máj. 24-én Székelyudvarhelyen megnyílt a budapesti Kós Károly Egyesülés építészeti vándorkiállítása. /Bálint Rozália: Vándorkiállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

2000. június 26.

Idei évadjának második bemutatóját tartotta jún. 23-án az Udvarhely Néptáncműhely: a Katonák című négytételű táncszínházat mutatta be, amelyet László Csaba rendezett és koreografált. Az előadás ősbemutatója 1993-ban volt, a székelykeresztúri Pipacsok Néptáncegyüttes - melyből tulajdonképpen az Udvarhely Néptáncműhely verbuválódott - századunk legnagyobb néptánckutatójának, Martin Györgynek állított vele akkor emléket. /Bálint Rozália: Színpadon a Katonák. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./

2000. augusztus 2.

A Bányai János Ipari Iskolaközpont /Székelyudvarhely/ felvállalja az ifjak középiskola utáni, ún. posztliceális képzését. Szakács Paál István igazgató szerint az iskola olyan szakmákban indít továbbképzést, immár ötödik éve, melyeket a piac igényel. A szakmák megfelelnek az iskola profiljának, így a diák az esetek nagy részében 6 éven keresztül folytathatja itt tanulmányait. A 2000/2001-es tanévben informatika, kereskedelmi ügynök, könyvelő, erdész, ruhaipari tervező és turisztikai ügynök osztályok indítását tervezik. /Bálint Rozália: Technikusképzés Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./

2000. október 4.

Okt. 2-án Székelyudvarhelyen Nyugati magyarok a magyarság egészéért címmel tartott előadást Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, valamint az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület meghívásának eleget tett írót Katona Ádám köszöntötte. Pomogáts Béla Márai Sándor 1954-ben megjelent Halotti beszéd című versét olvasta fel. Számokkal érzékeltette az elvándorlók arányát Magyarországról, illetve Erdélyből, elmondta, hogy nagy hányaduk elvész a magyarság számára. Előadásában kitért Wass Albert munkásságára is. /Bálint Rozália: Pomogáts Béla Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4./

2000. október 16.

Sikeresek voltak a VI. Folknapok, melyet a Székelyudvarhelyi Fiatal Fórum /UFF/ szervezett meg. Kallós Zoltán előadásból kiderült, hogy a csángók szomorú sorsa nem változott az utóbbi tíz év alatt. Lassan ugyan kitermelődik az értelmisége, de a csángók annyira elszigeteltek, hogy már csak a fellelhető értékeket lehet menteni gyűjtőmunkával menteni kell. Lőrincz György író és Róth András Lajos méltatta a székelydályai Cs. Gergely Gizella, ma már Magyarországon élő nyugdíjas tanítónő munkásságát, illetve sorban a negyedik könyvét. Az Udvarhelyi varrottasok (Haáz Sándor társszerkesztővel), az Irhabőr a népviseletben, a Varrott csipke Györgyfalva népművészetében után az Asszonyi helytállás Székelyföldön csodálatosan helyezi el a székely falut ebben a világban, a családtörténeteken, a gyermekkorból átmentett emlékeken keresztül. /Bálint Rozália: Érdeklődést kiváltó előadások. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./

2000. november 1.

A tavaly augusztusi homoródfürdői Háló-nagytábor alkalmával dr. Várszegi Asztrik bencés pannonhalmi főapát kijelentette: úgy tartja helyénvalónak, ha a jubileumi évben a Kárpát-medence katolikus közösségeinek vezetői a Pannonhalmán találkoznak. Felajánlását tett követte, s így zajlott a fent nevezett rendezvény okt. 26-29. között, 320 résztvevővel. A Háló a katolikus közösségeket fogja össze. Értékes előadások, kiscsoportos megbeszélések, a katolikus egyház és a magyar állam, illetve a magyarság legillusztrisabb képviselőinek részvétele jellemezte a találkozót. Megnyitóbeszédet mondott Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Semjén Zsolt egyházügyi helyettes államtitkár. Közös előadást tartott Christoph Schönborn bíboros és bécsi érsek, Nemeskürty István kormánybiztos, azonkívül nevelés, kommunikáció-kultúra és közösség szekciókban hangzottak el előadások. Karl-Josef Raubeer érsek és Tamás József csíkszeredai segédpüspök celebrálta az ünnepi szentmisét. Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság első magyar miniszterelnök-helyettese is szólt a megjelentekhez. /Bálint Rozália: Jubileumi Háló-találkozó Pannonhalmán. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

2001. február 19.

Székelyudvarhelyen találkoztak febr. 17-én a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnökségének tagjai. A házigazda szerepét az Udvarhelyszéki Fafaragók Szövetsége vállalta fel. Ismertették idei tevékenységüket. A szövetség célja, tevékenysége nem eléggé ismert, ideje lenne helyre tenni ezeket a dolgokat - vonta le a végkövetkeztetést Tankó Albert országos elnök. Tervezik az V. Népművészeti Alkotótábor megszervezését Székelyudvarhelyen, június utolsó hetében. /Bálint Rozália: Népművészek tanácskozása. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

2001. február 23.

Székelyudvarhelyen a Tanács februári gyűlése ugyanolyan feszült, replikázó hangnemben zajlott, mint a januári. Szász Jenő polgármester Sinkovits Imre-emlékest megszervezésének ötletét vetette fel. Minden kérdésnél kiújult a vita. /Bálint Rozália: Fokozódik a feszültség. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./

2001. április 2.

Márc. 30-án rendezték meg Székelyudvarhelyen a Családorvosi Továbbképző Konferenciát, 200-nál több résztvevő volt jelen Bihar, Szatmár, Maros, Kovászna és Hargita megyékből. Dr. Balla Árpád gyerekgyógyász főorvos az egyik szervező testület, a Pápai Páriz Alapítvány részéről üdvözölte az egybegyűlteket, majd vázolta az alapítvány célkitűzéseit. Ezek között szerepel a Pápai Páriz-díj létrehozása kiváló erdélyi magyar orvosok számára. /Bálint Rozália Orvoskonferencia Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./

2001. május 11.

Egyre több falu monográfiája jelenik meg. A monográfusoknak segítséget nyújt Veress Péter székelyudvarhelyi muzeológus csupa-kérdés dolgozata: egy híján kétszázötven kérdés kutatását, illetve megválaszolását javasolta. Van sok jó példa. Egy nyugdíjas iskolaigazgató, Deák Ferenc eddig megírt két kötetet: Zetelaka. 1. Táj és ember. 2. Népélet, gazdasági élet. Bálint Rozália szülőfaluját, Ülkét mutatta be. Szécsi Antal székelyudvarhelyi tanár több írásban emlékezett egykori nagyhírű tanártársára, Borbáth Károly történészre, tudományos kutatóra, aki huszonegy évvel ezelőtt tragikus körülmények között halt meg szülőfalujában, Vargyason. Borbáth Károly évtizedekig dolgozott a szülőföld monográfiáján. /Oláh István: Tahiti és a csatamezők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

2001. november 7.

Nemrégiben Kárpát-medencei Háló Nagytalálkozó - szám szerint a hatodik - helyszíne volt Székelyudvarhely. A katolikus közösségek hálózatának találkozója volt. A háromnapos /nov. 2-4/ találkozó előadásokkal, kiscsoportos beszélgetésekkel, a magyar dalkincs és népi kultúra megidézésével telt el. Dr. Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi bencés főapát, Bíró László budapesti püspök, valamint gyulafehérvári főegyházmegyei közösségvezetők voltak az előadók. Molnár Melinda erdélyi Háló-vezető és dr. Nagy-György Attila lelki vezető jó szervezőknek bizonyultak. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tamás József segédpüspök is részt vett a találkozó szinte valamennyi eseményén. Fellépett a helyi Kékiringó Néptáncegyüttes, Szentegyházán az ottani Gyermekfilharmónia, továbbá a vágási plébánia hagyományőrző csoportja, a máréfalvi Forogvirág Néptáncegyüttes, a csobotfalvi zenekar, a csíksomlyói Árvácska együttes, valamint a budapesti Sillye Jenő zenekarával. A jövő évi nagytalálkozó a felvidéki Érsekújváron lesz. Puchard Zoltán Háló-elnök jelezte egy jövő júliusi, 1500 fős tábor megszervezését is Zánkán, mely a világ magyarsága egyik fontos eseményének számít majd, ennélfogva a magyar köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, valamint a világ egyházainak vezetőit is szeretnék meghívni. /Bálint Rozália, Székelyudvarhely: Kárpát-medencei magyar katolikusok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998