udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 25 találat lapozás: 1-25
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bálint Zsigmond

2000. június 28.

Az udvarhelyszéki Máréfalva faragott-festett székelykapui egyediek mind a Székelyföldön, mind Erdélyben. Itt jelent meg először kapumonográfia /Kovács Piroska: Székelykapuk Máréfalván, Mentor, Marosvásárhely/ a Kriza János Néprajzi Társaság sorozatában. Bálint Zsigmond fotóművész készítette a könyvhöz a fotókat, aki elmondta, hogy sok díszítőelemet örökített meg a kapukból. A könyvbemutató és fényképkiállítás után rendezték meg Máréfalván azt a tudományos ülésszakot, melynek témája a székely kapu múltjával, jelenével és jövőjével foglalkozott. A megnyitó után az óvoda bejárata elé felállították a millenniumi székely kaput, melyet fiatal faragók készítették az első világháború előtti díszítőelemek felhasználásával. A tudományos ülésszakon Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke előadását a székely kapuk eredetéről, Kolumbán József mérnök-kutató az időálló festékek alapanyagáráról beszélt. Tervezik a nyilvántartásba vett kapuk leírását, feldolgozását, lerajzolását és kötetbe foglalását. Ezt ki kellene bővíteni a többi tájegységre is. /Adamovits Sándor: Beszélgetés Bálint Zsigmond fotóművésszel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

2000. november 20.

Az elmúlt héten a gyergyószárhegyi alkotóközpont újabb képzőművészeti tábort szervezett. Az egyhetes tábor meghívottjai most Bálint Károly, Bálint Zsigmond és Simon Endre (Marosvásárhely), Dudás Gyula (Nagybánya), Gaál András és Márton Árpád (Csíkszereda), Labancz László (Bukarest), Péter János (Sepsiszentgyörgy), Veress Pál (Kolozsvár) képzőművészek voltak. Egyfajta alkotóházi rendszert kívántak létrehozni. Elsőként a székelyudvarhelyi Udvar művészközösséget hívták meg Szárhegyre, nyáron a Homoródszentmártonban kezdeményezett téralakító tábort, majd az gyergyóalfalusi képzőművészeket. /Alkotóházi program Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 20./

2000. december 9.

Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában megnyílt Bálint Zsigmond, Essig József és Szabó Ferenc fotóművészek kiállítása. Ami tematikailag közös vonás a három kiállító mostani bemutatóján, az elsősorban a népi kultúra, a népi építészet, Kalotaszeg kimeríthetetlenül gazdag szín- és formaváltozatainak művészi megjelenítése. /Németh Júlia: Fény - Kép a Reményik Sándor Galériában. Bálint Zsigmond, Essig József és Szabó Ferenc kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

2001. november 3.

Nov. 2-án tartotta a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány a város egykori polgármestere tiszteletére szervezett Bernády-emléknapot, amely koszorúzással kezdődött. Először a Bernády sírnál, majd a Bernády téren, a Teleki-ház előtt álló Bernády-szobornál koszorúzott Dorin Florea polgármester, Csegzi Sándor és Fodor Imre alpolgármester, valamint Borbély László, a dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány és Mester Zoltán, a szovátai dr. Bernády György Egyesület elnöke. A koszorúzást a fotókiállítás megnyitója, majd az ünnepi est követte. A Párhuzamok, hasonlóságok Marosvásárhely és Kecskemét 20. század eleji építészetében című kiállításon Bálint Zsigmond marosvásárhelyi fotóművész és kecskeméti kollégáinak munkái azokat a hasonló stílusú épületeket mutatják be, amelyek mindkét város arculatát meghatározzák. A tárlatnyitót követően Dr. Bernády György városa és kora című zenés körképpel, tudományos és művészi előadással emlékeztek a néhai városépítő polgármesterre. Az egykori elöljáró idejében épült a Kultúrpalota, a városháza, a városi szanatórium (ma régi szülészet), az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem épülete (akkor kadétiskola), a Kaszinó, valamint a Víz- és Közművek épülete. Szintén Bernády Györgynek köszönhető a város ivóvízhálózatának és csatornarendszerének kiépítése, az utcák aszfaltozása, Marosvásárhely modern arculatának kialakítása. /Antal Erika: Bernády-emléknap. A városépítőre emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./

2002. július 9.

Júl. 7-én megkezdődött a IV. Marosszéki Népzene- és Néptánctábor Jobbágytelkén. Mintegy százhúsz, Európa különböző szegletéből összesereglett külföldi vett részt a megnyitó ünnepségen. A táborban nyárádmenti, mezőkölpényi táncokat tanítanak. A tábor műsorában Bálint Zsigmond fotókiállítása, a Kiss Emőke és Papp Emese által irányított kézművesműhely, néprajzi előadások, lovaglás, szekeres kirándulás és videovetítések is helyet kaptak. Sebestyén Mihály történész a hagyomány és a korszerűség közötti kapcsolatról tartott előadást. /Antal Erika: Hagyomány és korszerűség. Megkezdődött a IV. Marosszéki Népzene- és Néptánctábor Jobbágytelkén. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

2002. augusztus 19.

Harmincéves a makfalvi múzeum, kezdeményezője néhai Fülöp Dénes tanár volt. A gazdag néprajzi anyag és az előszobában lévő szövő-fonóterem anyaga mellett helyi alkotók - Vass Áron, Suba László - munkáinak is helyet biztosít. A múzeum és az alkotótábor sorsa az utóbbi időben összefonódott. Az idei tábor aug. 18-án, vasárnap zárt. Fülöp Irén tanárnő - a Wesselényi Egylet elnöke, férje népművelői, szervezői tevékenységének hűséges folytatója - elmondta: az Illyés Alapítvány támogatta a tábort. A tábor méltán viseli Nagy Pál marosvásárhelyi festőművész nevét, tragikus halála is egy helyi tárlat megnyitásához kapcsolódik. Bálint Zsigmond albumot fog megjelentetni a makfalvi alkotótábor terméséből. /(bölöni): A makfalvi nyári karácsonyfa. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

2002. október 26.

Okt. 25-én Marosvásárhelyen megújult Dr. Bernády György Közművelődési Házat avatta fel a Bernády György Alapítvány kuratóriuma. A magyarellenes kirohanásairól híres Pop Dumitru NRP-s szenátor saját kezűleg távolította el a volt városháza épületében leleplezésre kerülő Bernády-domborművet, mondván, Bernády György emlékének a vármegyeházán semmi keresnivalója. A domborműnek, szerencsére nem lett baja. A rendőrség jegyzőkönyvet készített az esetről és intézkedett az épület őrzéséről. Borbély László parlamenti képviselő, a Bernády Alapítvány elnöke elmondta, aránylag rövid működése alatt a Bernády Ház több száz rendezvénynek adott helyet, ezután is így lesz. Az évente ismétlődő Bernády Napoknak a célja kifejezetten az, hogy fennmaradjon a nagy polgármester kultusza. Borbély László megköszönte mindazoknak, akik adakozásukkal segítették a ház építését, elsősorban az Illyés Alapítványnak. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: "Bernády György építőember volt, nincs mit csodálkozni azon, hogy azok az emberek, akiknek hitvallása a rontás és a rombolás, neheztelnek Bernády Györgyre." Veress László, az Illyés Alapítvány képviseletében köszöntötte a vásárhelyieket, Bálint-Pataki Józsefnek, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének üdvözletét Sagyebó László tolmácsolta. A megnyitót követően Nagy Miklós Kund, a kuratórium alelnöke bemutatta a Megtartó másság című, a tizenkét romániai nemzeti kisebbség életét ábrázoló fotóalbumot, egyben megnyitotta Bálint Zsigmond fotóművész kiállítását is. Tófalvi Zoltán Siklódy Tibor festészeti tárlatát ajánlotta a közönségnek. /Lokodi Imre: Újra megnyílt a Bernády Művelődési Központ. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./

2003. szeptember 29.

Szept. 27-én első ízben szerveztek falunapokat Alsósófalván. Kacsó András táncmesterről is megemlékeztek a falu lakói, a nevét viselő kultúrház előtt, emléktáblát lepleztek le tiszteletére. A szórakoztató és kulturális programok sem hiányoztak: fellépett a kibédi tánccsoport, a székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes, a székelyudvarhelyi Kékiringó gyermeknéptáncegyüttes, valamint az alsósófalvi táncegyüttes. Sükösd Ferenc festőművész, Bálint Zsigmond fotóművész és a helyi népművészek alkotásaiból kiállítást is nyitottak a szervezők. /Szász Emese: Falunapok Alsósófalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./

2003. október 31.

Marosvásárhelyi a Bernády Ház okt. 29-én tárlatnyitónak adott helyet. A földszinten Kákonyi Csilla festményei, a tetőtérben Bálint Zsigmond fotóművész Siklód anno... című kiállítása nyílt meg. A. E.: Kettős kiállítás Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

2004. május 15.

Megjelent egy emlékkönyv a Fotóklubról: 50 éves a Marosvásárhelyi Fotóklub, 1953-2003 /Lyra Kiadó, Marosvásárhely 2003/. Összeállította és szerkesztette Bálint Zsigmond. Az 1953-ban megalakult Fotóklub Marx József elnök irányításával működött, annak 1992-ben bekövetkezett haláláig. 1992-2002 között Bálint Zsigmond, majd 2002-2004 között Tamás András vállalták fel az elnöki teendőkkel járó ügyintézést. A kiadvány derekát terjedelmes válogatás képezi a sajtóban 1965 és 2001 között megjelent írásokból. /Bölöni Domokos: Ötven év a fényképezés szolgálatában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./

2004. november 1.

Hetedszerre is sikeres Marosvásárhelyen a Bernády Napok rendezvénysorozat. A szervező dr. Bernády György nevét viselő közművelődési alapítvány ezúttal is kitett magáért: volt rövidfilmpremier, Bálint Zsigmond fotóművész fotóalbumának bemutatója, fotókiállítás-megnyitó, emléktábla-avatás, vetélkedő és koncert. A résztvevők közösen megkoszorúzták dr. Bernády György szobrát és református temetőbeli sírját, majd a Bernády-vetélkedő döntőire került sor. A Bernády György-terem falán levő emléktáblát Borbély László leplezte le. /Nagy Bontond: Élni, túlélni, reménykedni... = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

2004. december 18.

Megjelent Bálint Zsigmond fotóművész Karácsonytól pünkösdig című albuma. A kötet előszavában Gálfalvi György leletmentő fényképeknek nevezte Bálint Zsigmond műveit, a faluközösségek megtartó ünnepeinek képeit. A Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány jelentette meg az albumot. /N. M. K.: Leletmentés. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./

2005. február 7.

Báró Orbán Balázs születésének 176. évfordulója alkalmából február 6-án kulturális műsorral, valamint emlékbeszédekkel adóztak Székelyudvarhelyen. A megemlékezést a Balázs Ferenc Vegyes Kar, valamint a Székely Dalegylet egyesített kórusa nyitotta meg. Szász Jenő polgármester, valamint Kedei Mózes unitárius esperes mondott beszédet. A szervezők idén Bálint Zsigmond marosvásárhelyi fotóművésznek adományozták az Orbán Balázs-emlékdíjat. /Szász Emese: A legnagyobb székelyre emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

2006. február 24.

Fennállásának fél évtizedét ünnepelte február 22-23-án a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ. Díjazták a Miért leszek asszisztens? című pályázat nyerteseit, előadások hangzottak el Bod Péterről, Árva Bethlen Kata udvari lelkészének munkásságáról, szellemiségéről. Csiha Kálmán ny. püspök beszéde után Spielmann Mihály történész Bod Magyar Athenas című könyvéről, Veress László lelkész Bod Péter olthévízi éveiről, az ott született művekről értekezett. Bálint Zsigmond fotóművész mezőségi fényképeit Barabás László méltatta. /Mészely Réka: Bod Péter szellemiségének őrzése. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

2006. március 21.

Tófalvi Zoltán nyitotta meg Marosvásárhelyen Bálint Zsigmond Homoródmente 2005 című fotótárlatát. Szinte szociofotók ezek a felvételek, hiszen a mindenütt jelen levő lassú elsorvadást is megmutatják – egyre fogynak a falvak, kevés a gyerek, a fiatal. Az enyészeten túl van még élet a Homoród pataka mentén. Ugyanúgy farsangolnak, ugyanúgy mulatnak, ahogy évekkel, évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt. /Nagy Botond: Sorvadás és lappangó derű. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 21./

2007. február 24.

A POLÍSZ című budapesti folyóirat februári száma közölte többek között a Kárpát-medencei Keresztkötések Konferencia előadásait. A Népújság az erdélyi Mezőséggel és kiemelkedő személyiségeivel foglalkozó írásokból tallózott. „Tudja-e, uram, hogy a sztálini román nemzeti proletárdiktatúra által kitagadott, mindenéből kifosztott és kisstílű csirketolvajok júdáspénzért elmakogott rágalmai alapján halálra ítélt író, Wass Albert írta meg az erdélyi román paraszt apoteózisát?” (Cselényi László). Nagyercsén már csak Karcsi bácsival lehet magyarul beszélni. Ő a gondnok és a harangozó. (Bálint Zsigmond). Kövesdi Kiss Ferenc gyakran hangoztatta: Édesanyám mind az öt fiát hazaimádkozta. Egész életén át magyar, református és lévita volt. Valamennyi politikai rendszer fényes állásokkal kínálta meg. Mindegyiket elhárította. Ehelyett tanított Maroskeresztúron, Székelyföldváron, Brailán, Ákosfalván, Szentgericén. Osztatlan iskolákban 80-90 gyermeket. Irányította a faluközösségeket, dalárdákat szervezett, tánccsoportokat alakított. Istentiszteleteken szolgált, és temetett. (Papp Vilmos). Egyetlen völgy, a Füzes mente három jeles személyt indított útjára, alig tíz km-es távolságra egymástól: Vasasszentgotthárdon volt Wass Albert birtoka, Katonában született Barcsay Jenő szentendrei festő, és Pusztakamaráson született Sütő András. Ugyanitt van Kemény Zsigmond író sírja is. (Vetési László) A konferencián Székely András Bertalan nyitotta meg Gálfy-Bódi Tamás Marosvásárhelyről Budapestre áttelepült festőművész kiállítását és megköszönte Kilyén Ilka színművésznőnek a versekkel való közreműködését. /(bölöni): Jajszavak a szórványból. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

2007. október 20.

Bálint Zsigmond fotóművész hetvenéves, ebből az alkalomból Marosvásárhelyen, a Bernády Ház galériáján állították ki fotóit. Bálint Zsigmond fáradhatatlanul járja a vidéket, Erdélyt és Magyarországot. Nemrég nyerte el a Magyar Fotográfusok Országos Szövetségének aranyelismerését. Feltérképezi a feledőbe menő népszokásokat. Több mint 250 hazai, 300 nemzetközi és közel 70 egyéni tárlaton is túl van már. /Nagy Botond: Jellemek tárlata. Bálint Zsigmond hetvenéves. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./

2008. június 25.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is június utolsó napjaiban szervezik meg a 6. Csűrszínházi Napokat a ferences templomáról és kolostoráról híres Mikházán. A június 27-én rajtoló mulatság nemcsak színházi, bábszínházi előadásokkal, hanem lovasbemutatóval, képzőművészeti kiállításokkal is várja a látogatókat. Szélyes Ferenc marosvásárhelyi színművész, a rendezvény kezdeményezője a magyarországi Művészetek Völgye mintájára álmodta meg mindezt. A Csűrszínházi Napok képzőművészeti kínálatát Kákonyi Csilla festőművész és férje, Bálint Zsigmond fotóművész közös tárlata biztosítja. A Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar Kodály Háry János című daljátékát adja elő, majd a marosvásárhelyi Szivárvány Alapítvány együttese és a budapesti Erkel Ferenc Néptáncegyüttes lép fel, végül a Gruppen Hecc társulat kabaréja következik. Másnap a magyarországi Forrás Színház és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészei lépnek fel. Az utolsó napon, vasárnap a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház Haragos úr a bábszínházban című előadása zárja a rendezvényt. /Máthé Éva: Csűrszínház – hatodszor. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

2009. január 20.

Néhány városban már kezdetét vette a magyar kultúra napjának megünneplése. A határokon átívelő kulturális rendezvények január 22-én tetőződnek. Székelyudvarhelyen január 19-én a magyar kultúra napja alkalmából négy napos rendezvénysorozat vette kezdetét. Buzogány Árpád szervező elmondta: jelenlegi formájában hat éve szervezik ezt az ünnepségsorozatot. Történelmünk képei madártávlatból címmel szemelvényeket mutattak be a Haáz Rezső Múzeum időszakos kiállítótermében az európai és magyarországi régészeti légifotózás történetéből. Január 20-án a Démonok és asszonyok című képzőművészeti kiállítás nyílik Incze Ferenc munkáiból a Haáz Rezső Múzeum képtárában. Az Udvarhelyszéki Cimborák rendez kiállítást gyermekek alkotásaiból a Művelődési Ház előcsarnokában, este az Udvarhelyi Néptáncműhely mutatja be Regősök című előadását. Az Erdélyi Unitárius Egyház és a Communitas Alapítvány január 21-én rendez ünnepi hangversenyt Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban. A kincses városban az Interkulturali-THÉ Műhely, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság szervez a fiatalságról szóló napot január 22-én. Sepsiszentgyörgyön előadásra, valamint az azt követő koncertre várják az érdeklődőket a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termébe. Csíkszeredában az ünnepséget január 22-én és 23-án a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Kájoni János Megyei Könyvtár szervezi. A Csíki Székely Múzeumban a kulturális központ 16. fotótáborának anyagát bemutató kiállítás nyílik, bemutatják a marosvásárhelyi Bálint Zsigmond fotóművész albumát is. Szatmárcsekén is rendezvénnyel kezdődött a magyar kultúra napja országos rendezvénysorozata Magyarországon. /Bágyi Bencze Jakab, Darvas: A Magyar Kultúra Napja(i). = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./ A román kultúra napja és a magyar kultúra napja között csupán egy hét különbség van – az előbbit január 15-én, utóbbit 22-én ünneplik –, ezért a Magyar és Román Fotóművészek Nemzetközi Szalonja és a nagyváradi Tavirózsa Fotóklub szervezésében immár harmadik alkalommal ünneplik ezt közös kiállítással a román és a magyar alkotók. A nemzetközi fotószalon fővédnöke Sólyom László magyar és Traian Basescu román államfő. A képeket négy helyen állítják ki: a nagyváradi Foto Art Galériában, a Budapesti Román Kulturális Intézetben, az Egyetemi Könyvtár előcsarnokában és a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben. Csíkszeredában fellép a Sebő Együttes, a Kájoni János Megyei Könyvtárban pedig magyar irodalmi és kulturális folyóiratokat mutatnak be. Gyergyószentmiklóson Beder Ilona Lélekföld című könyvét mutatják be, a szerző munkásságát és a könyvet Rokaly József nyugdíjas történelemtanár méltatja, majd a színházteremben átadják a Gyergyói Magyar Kultúráért kitüntetést. A kolozsvári rendezvénysorozatot a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán Egyed Emese nyitja meg, majd Aha, die Ungarn címmel magyarokról szóló német nyelvű anekdotákat adnak elő a német tanszék tanárai és diákjai. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában két budapesti szakember, Simoncsics Péter nyelvész Teátrista teátrum nélkül avagy Csokonai Vitéz Mihály ’fekete komédiája’, a Karnyóné és a két szeleburdiak címmel, Arany Zsuzsanna irodalomtörténész pedig Kosztolányi Dezső kórházi jegyzetei címmel tart előadást. A Farkas utcai Egyetemiek házában magyar népballadákat, egy Andersen-mesefeldolgozást kórusműveket és Chopin f-moll fantáziáját hallgathatják meg az érdeklődők. Marosvásárhelyen a debreceni Déri Múzeum Múltunk a kutak tükrében című vendégtárlatát nyitják meg. Január 22-én a Maros Művészegyüttes Sodrásban című műsorát mutatja be, majd Meister Éva színművésznő Csöndes kiáltvány a vesztesekért című verses-zenés pódiumműsorát láthatja a közönség. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata Boér Ferenc színművész Ady-estjével tiszteleg az évforduló előtt. 2001 óta közösen ünnepli a magyar kultúrát Nagyvárad és Berettyóújfalu. Magyar Nobel-díjasokról tart előadást Palló Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese Sepsiszentgyörgyön, majd Bartók- és Brahms-művekkel lép fel a marosvásárhelyi Tiberius kvartett. Szatmárnémetiben az Ady Endre Társaság szervezésében rendezvénysorozattal emlékeztek a Himnusz születésének évfordulójára. /Rendezvények a Hymnus születésnapjára. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

2009. február 13.

Akiket fog a figura /Mentor Kiadó/ címmel Barabás László néprajzkutató, a Marosvásárhelyi Kántor- Tanítóképző Főiskola igazgatója kötetét mutatják be február 13-án Marosvásárhelyen a Bernády Házban. A könyvben 126 településen gyűjtött 915 népszokás hiteles leírását találja az olvasó. Barabás László elmondta, első nagyobb kötete Sóvidéki népszokások címmel 1998-ban jelent meg, abban is szerepelt a farsangi ünnepkör és 2000-ben adta ki az Aranycsikók, maszkurák, királynék című kötetet, amely a közép-erdélyi dramatikus népszokásokról szól. A mostani könyv a farsangi ünnepkörről, dramatikus szokásokról szóló írások összegzése, amely Marosszék régiót öleli fel. A szerző 1982-től gyűjtötte az anyagot. Az volt célja, hogy minél sokoldalúbban dokumentálja a szokásokat, ezért fotósokkal, filmesekkel dolgozott együtt: Bálint Zsigmond, Schnedarek Ervin, Miholcsa Gyula, Haragos Zoltán, Jakab Tibor, József Ferenc, Molnár Zoltán és mások voltak a munkatársai. /Máthé Éva: Akiket fog a figura Marosszéken. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./

2009. február 13.

Hármas kötetbemutatónak és tárlatnyitónak adott helyet Marosvásárhelyen a Bernády Házban, a Hargita Megyei Kulturális Központ által kiadott három fotóalbumot ismertették és az intézmény által szervezett oroszhegyi fotótáborban született munkák tárlatát nyitotta meg a házigazda, Nagy Miklós Kund. A három kiadvány: a marosvásárhelyi Bálint Zsigmond munkáit tartalmazza a Lélekőrző falvaim, Ádám Gyula csíkszeredai fotográfus Arcpoétika című albuma ,a harmadik kötet Székelyföldi vízikerekek nyomában című album, mely a 2008-as Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron A legszebb könyv címet kapta meg. /Nagy Botond: Lélekőrző arcpoétika. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 13./

2009. február 20.

Marosvásárhely zajlottak a IV. Bod Péter Napok rendezvényei. Jakab István, a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ menedzsere elmondta, az ötnaposra nőtt esemény során igyekeztek minden korosztályt megszólítani: az óvodásokat mesével és tánccal, az érettebb közönséget az intézmény névadójáról, illetve az 500 éve született Kálvin Jánosról szóló előadással. Az egyik napon a marosvásárhelyi Református Kollégium diákjai mezőségi dallamokra ropták a táncot. Fellépett Kilyén Ilka színművésznő is. Ősz Sándor Előd kolozsvári lelkész a kálvinizmus és a kisebbségi lét összefonódásáról beszélt. Sikeres volt Bálint Zsigmond fotóművész kiállítása, ahol 40 Maros megyei templom képe sorakozott. /Nagy Székely Ildikó: „Létünkre letekintve” IV. Bod Péter Napok. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./

2009. május 7.

Május 7-én Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) székházában csíkszeredai estet tartottak. A rendezvényen láthatták Ádám Gyula Arcpoétika című fényképkiállítását. A HMKK-Könyvek sorozatban megjelent fotóalbumokat Péter Boglárka ismertette: Ádám Gyula egyéni albumai közül a Zsindelyország. Székelyvarság képekben, a Barangolás – Borszék és környéke, a Csíkszeredáról szóló Egy város lenyomata, az Arcpoétika, a Napom, napom fényes napom, a Képek a Gyimes völgyéből és a Száz év fényei című albumokat. /HMKK: Hargita Megyei Kulturális Központ/ Ádám Gyula és Bajna György Óda Gyergyóremetéhez című 2007-es albuma mellett szó esett Bálint Zsigmond Lélekőrző falvaim (2009) és Nagy P. Zoltán Címerem: fény és árnyék (2008) című albumairól is. /Ferencz Zsolt: Csíkszeredai est a Krizánál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2009. június 13.

Különösen gazdag tartalmat ígér a Székelyudvarhelyen megjelenő Erdélyi Figyelő képzőművészeti folyóirat 2009/1-es száma, melyben Murádin Jenő Kós Andrást köszöntötte a Kincses Kolozsvár Polgára emlékplakett átvétele alkalmából. Bölöni Domokos Bálint Zsigmond: Lélekőrző falvaim és Németh Júlia: Kolozsvár – Mű-hely-szín című köteteit mutatta be. A lapban olvasható még Bágyoni Szabó Istvánnak Árkossy Istvánnal készített interjúja. /Művészeti figyelő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2009. július 7.

A marosvécsi cseresznyevásár akkor is összehozta a vidék népét, amikor még nem ez volt a neve. A falu magyarsága számára mértékjelző, hogy az immár egy éve létesített kis tájházat felavatta Bálint Zsigmond fotóművésznek az erdélyi templomokat felmutató tárlata, melyet dr. Barabás László néprajztudós, szokáskutató és a lap munkatársa, Bölöni Domokos mutatott be az érdeklődőknek. Éneklő gyülekezet a marosvécsi és Kemény Jánosnak, az erdélyi magyar színház és irodalom mecénásának köszönhetően Marosvécs Erdély egyik irodalmi zarándokhelyévé válhat. A marosvécsi várkastély melletti dendrológiai parkban Kemény János és Wass Albert hamvai nyugszanak, a Kemény János-emlékszoba mellé most oda sorolható a tájház, amelyben a könyvbemutatón Barabás Lászlónak Akiket fog a figura című marosszéki farsangi szokásgyűjteményét ismerhette meg a közönség. /b. d. : Tájház is van Marosvécsen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./


lapozás: 1-25




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998