udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 46 találat lapozás: 1-30 | 31-46
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bálint Zsombor

1999. október 12.

Okt. 15-én megkezdi adását Marosvásárhelyen a napi 24 órán át sugárzó kétnyelvű kereskedelmi rádióadó, a Radio GaGa - közölte újságírók jelenlétében Frunda György szenátor, az új, magyar-román vegyes tőkéjű rádióadó 10%-ának tulajdonosa. Elmondta, hogy az új adó filozófiáját az etnikumközi kapcsolatok kiegyensúlyozott kezelése, ezek javítása képezi. A rádióstúdiót a XXI. század digitális technikájával szerelték fel. A rádió főszerkesztője Nagy István színművész. A műsor teljes egészében Marosvásárhelyen készül. Magyar nyelven hétköznapokon 6-10 óra és 14-20 óra között sugároznak, románul 10-14 óra között, illetve este 20 órától éjfélig. /Bálint Zsombor: Péntektől él a Radio GaGa. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./

2001. augusztus 7.

A központi 7-es számú vidékfejlesztési régió megyei tanácsainak elnökei aug. 1-jén Gyulafehérváron találkoztak, ahol számba vették a PHARE RO-0007.02-es jelzésű támogatási program keretében benyújtott projekteket. A program újonnan létrehozott mikro-, kis- és közepes vállalatok számára nyújt vissza nem térítendő támogatást. A hat megyéből összesen 288 igénylés érkezett be, Maros megye a maga 53 projektjével a 2. helyen áll. Virág György Maros megyei tanácselnök riasztó jelenségre hívta fel a figyelmet: Maros megye nyolc községében ugyanis a népesség fogyása 1966 óta elérte az 50-80%-ot (!), ezek Kozmatelke, Mezőrücs, Bala, Mezőbodon, Kisikland, Magyarbükkös, Csatófalva és Székelyvécke. További 16 településen a népességfogyás 30-50% közötti, köztük például Vajdaszentivány, Nyárádmagyarós, Havad, Gyulakuta és mások. /Bálint Zsombor: Elnéptelenedő községek a megyében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 7./

2001. szeptember 27.

A román parlamenti pártok elutasították, hogy Romániában magyar nyelven oktató állami egyetemet alapítsanak. A kormánypárt és az ellenzék teljesen egyetértett abban, hogy egy magyar nyelvű állami egyetem léte Romániában szükségtelen, nem felel meg az erdélyi valóságnak és csak az etnikai szegregációt szolgálná. A PSD és a PD szerint a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen folyó magyar nyelvű oktatás kielégíti a romániai magyarok igényeit. A PRM szerint erre a magyar nyelvű oktatásra sem lenne szükség. A Babes-Bolyai Egyetem multikulturális jellegét dicsérő pártok néhány nappal korábban az egyetemről folytatott parlamenti vitában elutasították, hogy az intézmény multikulturális jellegét nyelvű oktatást. /Egységesen léptek a román parlamenti pártok. Elutasítják az állami magyar egyetemet. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./ A képviselőházi vitában - a PNL és természetesen az RMDSZ kivételével - ismételten elutasították a magyar tannyelvű állami egyetem létrehozásának lehetőségét. A kormánypárt /PSD/ ezzel újra szembefordult a magyar kisebbség érdekképviseleti szervével. A PSD mostani magyar egyetemellenes állásfoglalása ismét felveti az együttműködési szerződés kérdését, hisz két hete sincs, hogy a két politikai erő felső vezetése megegyezett: minden rendben, az együttműködés folytatódik. /Bálint Zsombor: Magyar egyetem nem kell, magyar szavazatok igen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./

2003. április 8.

Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke márc. 18-án rádiójegyzetet olvasott fel a bukaresti rádió magyar nyelvű műsorában. Emiatt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége követelte: Gáspárikot tiltsák el a közszerepléstől. Bálint Zsombor nem értette, miért keverték bele az RMDSZ-t a dologba. /Bálint Zsombor: Szereptévesztés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./

2003. április 15.

Szőcs Judit kolozsvári tanárnő nyílt levéllel fordult Bálint Zsombor újságíróhoz, aki jelezte, hogy nem ismeri a részleteket, mégis beleszólt Gáspárik Attila és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének vitjába. Gáspárik Attilától tárgyilagos tájékoztatást vár el minden adófizető állampolgár. A Transindexben y nyilatkozott: "gondolom, a Maros megyei szervezet az egész szövetséget képviselte", ami megengedhetetlen általánosítás. Gáspárik megalapozatlan kijelentései a tisztség betöltésére való alkalmatlanságát igazolják. Országos RMPSZ- elnökségi gyűlés zajlott, valamint országos küldöttközgyűlés. Ez utóbbi kettő foglalt állást az ügyben. Nyílt levél. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./ Bálint Zsombor válaszában leszögezte, valóba nem ismeri Gáspárik Attila jegyzetét, nem is akar igazságot tenni, csak azzal nem ért egyet, hogy valakitől megvonják a véleménynyilvánítás jogát. Gáspárik szabadon kifejezheti gondolatait, ha pedig azokkal valaki nem ért egyet, megfogalmazhatja ellenvéleményét. Bálint Zsombor nem ért egyet azzal, hogy Gáspárik személyét összekeverik a magyarság érdekvédelmi szervezetével. Azt állítani ugyanis - ha áttételesen is -, hogy Gáspárik egyenlő az RMDSZ-szel, csak azért, mert a támogatásával nevezték ki az OAT-be, pontosan olyan, mint ha azt állítaná valaki, hogy Toró T. Tibor egyenlő az RMDSZ-szel, hiszen annak listáján választották képviselővé. Azt hiszem, ennek a képtelenségét ön is belátja, s noha jegyzetemnek ez lényeges gondolata, replikája megírásakor elkerülte a figyelmét. /Bálint Zsombor: Válasz Szőcs Juditnak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 15./

2003. augusztus 23.

Két nap leforgása alatt két politikai alakulat /a Humanista Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt/ országos elnöke is Marosvásárhelyen járt, mindketten ugyanazzal a céllal: előkészíteni a terepet a közelgő választásokhoz. Egyre szélesebb teret nyer a közös román nemzetiségű jelölt támogatásának gondolata az RMDSZ jelöltje ellenében. A PUR már eleve közös jelöltet javasol ott, ahol a nemzetiségi arányok kiegyensúlyozottak, míg a parasztpárt szintén hajlik erre, még akkor is (Marosvásárhely esete a példa), ha ugyanazt a jelöltet olyan kiengesztelhetetlen politikai ellenfelek, mint a PSD, vagy nemzetközileg szalonképtelen szélsőséges alakulatok is támogatják. A romániai társadalom, s különösen a politikai elit nem tudja levetkőzni a nemzeti kizárólagosság gondolatát, mely szerint az sem baj, ha adott esetben a polgármester esetleg valamely párttal homlokegyenest ellenkező ideológiai nézeteket vall - csak nehogy véletlenül magyar legyen az illető. Közben még ma sem lehet tudni, hogy az RMDSZ kit javasol a tisztségre. /Bálint Zsombor: Mindegy, hogy ki, csak magyar ne legyen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./

2004. február 3.

Az erdélyi magyarság kettészakadt. Bálint Zsombor, a Népújság munkatársa szerint feltűnő a Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ kínálta valós alternatíva hiánya. Szerinte az RMDSZ bírálata lehet jogos is, de nem képezheti politikai platform alapját. A magyarországi kormányzatváltás után kezdődött meg az erdélyi magyarság szétszakadási folyamata. Korábban a Fidesz vezette kormány az RMDSZ keretében működő, saját ideológiájához közel álló platformokat anyagilag támogatta. Amióta a Fidesz-forrás elapadt, s a Magyarországról érkező támogatás jelentős részének sorsáról ismét az RMDSZ ernyője alá tartozó szervezetek képviselői döntenek, a körön kívül rekedtek kapva kaptak a Fidesz azon törekvésén, hogy határon túlra terjessze táborát. /Bálint Zsombor: Alternatíva: a senki földje. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

2004. február 5.

Tőkés András Makkai Jánoshoz, a Népújság főszerkesztőjéhez írt nyílt levelében kifogásolta, hogy a Népújság előszeretettel nyilvánít újságírói véleményt nem közölt dokumentumokról, illetve elhallgatott eseményekről. Jan. 3-án, az Magyar Polgári Szövetség székházavató ünnepségén jelen volt a lap tudósítója, az MPSZ-kiáltvány hozzá is eljutott, mégsem jelent meg egy sor sem ebből a kiáltványból a lapban. Ezután számos rosszindulatú elemzés jelent meg. A február 3-i számban Bálint Zsombor- elmélkedés – Alternatíva: a senki földje című cikke már a becsületsértés kategóriáját is kimeríti. Tőkés András ezért kérte, hogy közöljék a Népújságban az MPSZ-kongresszuson elhangzott hozzászólásának részletét, amelyből az illető újságíró merített. Tőkés András hozzászólásában kifejtette, hogy a választási törvénytervezet nemzeti kisebbségekre vonatkozó része a neptunos vezető réteget akarja örökös hatalommá bebetonozni. A magyaroknak a választás joga helyett a szavazás lehetőségét akarja biztosítani. /Tőkés András: A Népújság főszerkesztőjének, Makkai János úrnak! = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./

2004. február 24.

Feljelentették a Maros Megyei Ügyészségen a Wass Albert felolvasási rekordkísérlet szervezőit és résztvevőit. A megyei művelődési bizottság feljelentése szerint a szervezők megsértették a háborús bűnös személyek kultuszának tiltását előíró rendeletet, mert a kolozsvári népbíróságnak közvetlenül a világháború után Wass Albert ellen hozott ítélete változatlanul érvényben van. Feltűnik a kettős mérce: szinte ugyanazok szorgalmazták nem is olyan régen Ion Antonescu marsall szobrának felállítását azon a sétányon, amelyen érvényes városi tanácsi határozat ellenére még ma is ott van az Antonescu nevét tartalmazó utcanévtábla. Jellemző, hogy a polgármesteri hivatal közleményeiben következetesen a Ion Antonescu sétány megnevezés szerepel. Természetesen nem igaz, hogy Wass Albert háborús bűnös. A román igazságszolgáltatás politikai elkötelezettsége miatt nem sikerült mindeddig kieszközölni az író rehabilitálását. A román igazságszolgáltatást elmarasztalta az EU-raportőri jelentés. /Bálint Zsombor: Tanulságos ol-wass-mány. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

2004. március 2.

Bálint Zsombor, a lap munkatársa sietett tisztázni, nem szereti Bayer Zsoltot, a Magyar Nemzet munkatársát, mert „nemzetieskedő, populista” gondolatok, ötletek nem szolgálják a magyar nemzeti érdekeket, sőt ártalmasak. A cikkíró szerint egy anyaországi gondolkodó soha nem lesz képes teljes egészében átérezni a kisebbségi lét minden vetületét. A Fidesz egyik ideológusának számító Bayer többet ártott állásfoglalásaival az erdélyi magyarságnak, mint használt. Megbocsáthatatlan az erdélyi politikai megosztottságban játszott szerepe. – Mindezek ellenére Bayer Zsolt kitiltása Romániából semmiképpen sem elfogadható intézkedés, szögezte le a cikkíró. /Bálint Zsombor: Öngól. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./

2004. március 16.

A politikailag másként gondolkodók elleni kampány egyeseket arra indított, hogy még a legtisztább nemzeti érzéseket is saját alantas politikai céljaikra próbálják kisajátítani, írta Bálint Zsombor. Arra utalt, hogy Marosvásárhelyen egy szórólap megengedhetetlen hangnemben uszított az RMDSZ, a magyarság politikai képviselete ellen, s "magyar testvéreinket" a megemlékezéseken való részvétel bojkottálására hívta fel. A szórólap név nélküli, "a hétköznapi magyar ember felhívása" címet viselte. /Bálint Zsombor: Magyarok a magyar ünnep ellen. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

2004. március 27.

Nehézséget okoz a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek a Draskovics Tibor pénzügyminiszter nevével fémjelzett takarékossági intézkedések bevezetése. A Népújság munkatársa, Bálint Zsombor a kiapadhatatlannak tekintett csap elzárásáról beszélt. A hallgatók a helyzetért a sajtót és a magyar kormányt próbálták meg felelőssé tenni. Az újságíró elutasította a sajtó bírálatát. A diákok úgy gondolják, az adományt elfogadó félnek joga volna megszabni az adományozónak, hogy mennyit juttat. /Bálint Zsombor: A gyertyás virrasztásról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./ Kali István, a Sapientia hallgatói önkormányzatának külügyi kifejtette: „Nem tartom szerencsésnek, hogy nyilvánosan tüntessünk a magyar kormány ellen, nem ez a célunk, a rendezvény célja inkább a figyelemfelkeltés, hogy 1500 diák sorsáról felelőtlenül ne döntsön senki”. /Antal Erika, Lepedus Péter: Pesti rektor-helyettes a Sapientián. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

2004. május 24.

Máj. 21-22-én Szovátán tartotta közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), melyen tisztújításra is sor került. A MÚRE új elnöke, hároméves mandátumra Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, ügyvezetője ismét Karácsonyi Zsigmond, a Népújság újságírója lett. A sajtóetikai kérdésekben legfelsőbb döntéshozó testületnek, a Becsületbíróságnak az elnöki tisztét a Szatmári Friss Újság olvasószerkesztője, Ágopcsa Marianna tölti be egy újabb mandátum idejére. A Szatmár megyei szervezet területi felelőse és igazgatótanácsi tagja Túrós Lóránd, a Szatmári Friss Újság munkatársa. /(ba): Tisztújítás az újságíró egyesületben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./ Az írott sajtóért felelős alelnök a következő három évre az elnökké választott Ambrus Attila helyett Szűcs László (Erdélyi Riport) lesz, míg az audiovizuális szakosztályt vezető alelnökké az elnöki tisztségért folyó versenyben alulmaradt Csép Sándort választották. A szakbizottságok élére Hecser Zoltán (jogi), Bálint Zsombor (gazdasági), László Edit (szociális), Rácz Éva (oktatási) és Kacsó Sándor (médiastratégia) került. A MÚRE-közgyűlésre ellátogatott Markó Béla RMDSZ-elnök is, aki a politikum–sajtó-kapcsolatrendszerről kijelentette: „Az RMDSZ nem teheti meg, hogy megpróbálja lekötelezni a sajtót, mint ahogyan másoknak sem engedheti meg, hogy ezt megtegye”. /S. M. L.: Ambrus Attilát választották a MÚRE elnökévé. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az Illyés Közalapítvány alkuratóriumának elnökeként, a Látó főszerkesztőjeként, MÚRE-tagként, illetve a Communitas Alapítványban betöltött tisztsége révén szólalt föl a MÚRE Közgyűlésén, Szovátán. Hangsúlyozta: nem szabad a sajtót olyan helyzetbe hozni, hogy választásra kényszerüljön egyik, vagy másik politikai oldal mellett. Kijelentette, hogy az RMDSZ-nek kötelessége ennek érdekében cselekedni és a rendelkezésére álló befolyásolási eszközöket így használnia. Elismerte azt is, „ez nem jelenti azt, hogy nem szeretné, hogy minden újságíró RMDSZ-párti legyen. De olyan RMDSZ-t szeretne, amelyben mindenki megtalálja a helyét". /A sajtót nem kell választásra kényszeríteni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

2004. június 8.

Marosvásárhely lakossága döntött: Dorin Florea lesz a következő négy esztendőben is a város polgármestere. Florea a sikert döntően a magyar választók segítségével érte el, akiknek legkevesebb egyötöde szavazott rá. A magyar nemzetiségű választók esetében megszűnt az oly sokat szidott "etnikai szavazás", a román választók továbbra sem tudnak szabadulni a többségi nemzet komplexusától, "csak magyar ne legyen" felkiáltással. Marosvásárhely lakossága nem érett még meg az igazi demokráciára, írta Bálint Zsombor. A városi tanácsban viszont megerősödött az RMDSZ-képviselet. /Bálint Zsombor: Nekünk Mohács kell? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

2004. július 9.

Mózes Edith újságíró visszatért a Maros megyei TKT /Területi Küldöttek Tanácsa/ ülésére és – hasonlóan Bálint Zsombor reagálására, ő is elítélte az itt elhangzott kritikus megjegyzéseket. „Némely felszólaló úgy beszélt, mintha teljesen kívülálló lett volna” stb., kifogásolták, hogy nem volt többes jelölés Marosvásárhelyen, nem tartottak megfelelő előválasztásokat. Mózes Edith megvédte a bírált Kelemen Attilát: Marosvásárhely RMDSZ-es polgármesterjelöltjeként több mint harmincnégy ezer szavazatot kapott. Mózes Edith szerint az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia az elkövetkezendőkben, hogy milyen tisztségviselőket bíz meg. /Mózes Edith: Különös kiértékelő. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

2004. július 27.

A határon túli magyarok kettős állampolgárságának kérdése az idei nyári politikai vitatáborok egyik központi témája volt. Románia esetét véve a Moldova Köztársaság állampolgárai számára alanyi jogon jár a román útlevél, ezért Bukarest nem gördíthet akadályokat az erdélyi magyarok kettős állampolgársága elé sem. Orbán Viktor sincs elsőre elragadtatva az ötlettől, „pedig ő jó ideje a nemzet megmentőjének pózában tetszeleg” – írta Bálint Zsombor. A cikkíró hozzátette: a munkahelyeiket, életszínvonalukat féltő anyaországi átlag állampolgárok nem biztos, hogy lelkesednek az ötletért. Az erdélyiek nem nyernek vele. /Bálint Zsombor: Higgadtan a kettős állampolgárságról. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

2004. november 16.

A kettős állampolgárságról szóló vitával kapcsolatban a Népújság arról írt, hogy a budapesti politikai vita elmérgesedése a határokon túlra is átterjed. A lap szerint nem is az a kérdés, hogy mit hoz dec. 5-én tartandó választás a határon túli magyaroknak, hanem inkább az, hogy mi indokolja az éles szembenállást – a belföldi magyar politikai érdekek húzódnak meg a háttérben. Ugyanezen szembenállásnak a következményeként az erdélyi magyarság abba a veszélybe sodródott, hogy a két hét múlva sorra kerülő parlamenti választásokon nem éri el a bejutáshoz szükséges küszöböt. /Bálint Zsombor: Egy eldöntetlen vita tanulsága. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 16./

2004. december 7.

Bálint Zsombor, a Népújság munkatársa bevallja, nem beszélhet csalódottságról a magyarországi népszavazás kapcsán, mert nem táplált reményeket. Nem öröm, hogy az anyaország lakosainak többsége számára közömbös a sorsunk, írta, de érzelmi alapokra helyezetten, megfelelő előkészítés nélkül került sor a referendumra. Semmi nem dőlt el vasárnap, ami a határon túli magyarok állampolgárságának kérdését illeti, kizárólag az, hogy ebben és az ehhez hasonló kérdésekben nem a népszavazás a járható út a megoldáshoz. A népszavazás legszomorúbb tanulsága a magyarországi politikai osztály viselkedése, amely belső választási előkampányként kezelte az ügyet. Az újságíró kijelentette: nem akar magyar állampolgár lenni, még ha lesz is erre lehetőség. Nem akarja elhagyni szülőföldjét, nem hisz abban, hogy egy papírtól függne a magyarsága. /Bálint Zsombor: Csalódottság helyett. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./

2005. január 18.

A Trianon című történelmi dokumentumfilm kapcsán Bálint Zsombor, a Népújság munkatársa kifejtette, a legtöbb román eleve irredentának tart minden olyan véleményt, amely a legcsekélyebb mértékben is eltér a hivatalos román történelemszemlélettől. A cikkíró szerint a Trianon bemutatása kapcsán mindkét fél hibázott. /Bálint Zsombor: Trianon. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

2005. március 24.

Marosvásárhely egyik legfontosabb műemlék épülete, a Kultúrpalota új működési szabályzata szűkítette azoknak a tevékenységeknek a körét, amelyek megengedettek az épületben. Ioan Judea nyugalmazott ezredes, a Hősök Kultusza nevű, a magyarságra szakosodott „civil” egyesület elnöke kifogásolta, hogy a Kultúrpalotában minden az Osztrák-Magyar Monarchiára emlékezteti. Szerinte „románabbá” kellene változtatni az épületet. Ha a Kultúrpalota a magyaroké, akkor írják ki, hogy Magyar Kultúrpalota. Nos, ebben egyetért a lap munkatársa Judea ezredessel, aki 1990-ben Sütő András fél szemének kiverésénél asszisztált. A Kultúrpalota a magyar szecesszió műremeke, s annak is kell maradnia. /Bálint Zsombor: Egyetértünk, Judea úr! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./

2005. június 7.

A korábbi években nem volt „szokás” Trianon évfordulóját emlegetni. Most ért meg erre az idő. Milyen vehemens reakciót váltott volna ki akármilyen Trianonnal kapcsolatos demonstráció akár néhány évvel ezelőtt is a román hatóságok részéről. Bálint Zsombor, a Népújság munkatársa szerint más népek elsősorban a történelmi győzelmeket ünneplik, az (időnként hősi) elbukás ünneppé avatása magyar sajátosság. S jaj mindenkinek, aki esetleg nem áll be ilyenkor a sorba, könnyű árulóvá, a nemzeti érdekek kiárusítójává kikiáltani. Különösen igaz ez Trianon esetében, hisz miféle „megátalkodott kutya” lehet az olyan magyar, aki nem hajlandó ilyen szomorú évfordulón elsiratni a nemzetet?” Önsajnálat helyett a jövő felé kell fordulni. /Bálint Zsombor: Trianon-évforduló – múlt és jövő. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

2005. szeptember 6.

Az RMDSZ vezetőinek optimista nyilatkozatai ellenére, egyelőre úgy tűnik, hogy nem épül az autópálya, a Bechtel cég véglegesen elbocsátotta korábban csak ideiglenesen elengedett alkalmazottjainak többségét. A Maros megyei szakaszon sem kezdődnek el az idén a munkálatok, noha az ütemterv ezt irányozta elő. Az RMDSZ korábban határozottan kiállt az autópálya mellett, s a kormányzati célok, különösen a két házelnök leváltása érdekében a magyar szervezet támogatására feltétlenül szükségük volt. Ezért nem állították le a Bechtel-sztráda építését, erre olyan „támogatóra” volt szükségük, amelynek még az RMDSZ sem tud ellentmondani, s ezt az Európai Unióban találták meg. Azóta kiderült, hogy európai berkekben szóba sem került a romániai autópálya sorsa. Most az RMDSZ-nek kellene hangoztatnia, hogy az észak-erdélyi autósztráda létfontosságú. A magyarság érdekképviselete nem támogathat semmilyen szempontból olyan kormányt, amely ennek megvalósítását akadályozza. /Bálint Zsombor: A nagy manipulálás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

2005. október 11.

Egyre jobban elszigetelődik a magyar kormány és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök abban a vitában, amely a határon túl élő magyar kisebbségek jogi státusának kérdése körül alakult ki. A Marosvásárhelyen megtartott Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumán egyöntetű vélemény alakult ki abban a tekintetben, hogy a külhoni magyarok számára a kettős állampolgárság megadása képezheti az egyedüli megoldást. A fórum zárónyilatkozatának aláírói csakis a Magyarországra, valamint az Unió más országaiba való akadálytalan belépést tekintik elfogadhatónak, s ugyancsak egyöntetű vélemény alakult ki annak kapcsán, hogy a kormánnyal szembeni véleménykülönbségek ellenére a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívása sürgető feladat. /Bálint Zsombor: Nem akarunk a magyar belpolitikai játszmák játékszerévé válni. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

2005. október 25.

A kormányon levő pártok rendszeresen kisebbségbarátságot mímelnek, míg az ellenzékiek a román nemzeti érzelmek védelmezőinek tüntetik fel magukat. Hasonlóan viselkedtek a jelenlegi hatalmat alkotó pártok is ellenzékként, s nyilvánvaló, hogy most is csak kényszerűségből támogatták az elképzelést. A szenátorok nem voltak tekintettel arra, hogy a Velencei Bizottság pozitívan véleményezte a kisebbségi törvény tervezetét. A radikális magyar csoportosulásokat most szövetségesként üdvözli a Nagy-Románia Párt. A tervezet ellen szövetkezett Vadim Tudor, Funar, Paunescu, Dan Voiculescu és Szász Jenő, állította Bálint Zsombor. Az október 24-i szenátusi botrány a román demokrácia kudarca. /Bálint Zsombor: Zsákutcában a kisebbségi törvénytervezet. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./

2005. november 15.

A kisebbségi törvénytervezet esetében a hangoskodók hatására a koalíciós partnerek visszakozni látszanak, Traian Basescu államelnök pedig cinkos hallgatásba burkolózik. Az RMDSZ-nek nem szabad teret engedni a radikális megoldások emlegetésének, írta Bálint Zsombor. /Bálint Zsombor: Válaszúton a nemzetiségi statútum. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

2005. december 8.

Bálint Zsombor, a Népújság munkatársa nevetségesnek tartja, hogy Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere kitalálta: tiszteletbeli székely címet adományoz majd, ahogyan a december 5-i sikertelen népszavazás kapcsán szervezett sajtótájékoztatón bejelentette. A gondolat nem eredeti, mert a „díszpolgári ötlet csontját ellenzéki magyar polgármesterek már lerágták a tavaly, ugyancsak a népszavazás eredménye utáni népszerűség hajhászó kampányuk során.” /Bálint Zsombor: Tiszteletbeli és gyalogszékelyek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

2006. február 11.

Február 10-én Nagy Zsolt távközlési és információtechnológiai miniszter, Lokodi Edit megyei tanácselnök, Kelemen Atilla parlamenti képviselő jelenlétében, Mezőbándon ünnepélyesen felavatta Délkelet-Európa első PLC-technológiát használó távközlési rendszerét. A technológia lényege, hogy a telefon- és internetkapcsolat egyszerűen a középfeszültségű áramszolgáltató hálózaton keresztül érkezik egy konnektorba csatlakoztatott modemen keresztül. A Nyugat-Európában is csupán gyerekcipőben járó technológia (egyelőre négy ország: Németország, Ausztria, Spanyolország és Portugália indította el kereskedelmi szinten) a földrész keleti felében Mezőbándon jelenik először meg, amelynek végső célja, hogy a legmostohább elszigeteltségben élő vidéki közösségeket is kapcsolatba hozza a világgal. A hat hónapos kísérleti periódus után, ha bevált a rendszer, a faluban bárki csatlakozhat a hálózathoz, ha megvásárolja a modemet, s havi bérleti díj fizetését vállalja. /Bálint Zsombor: Internet és telefon a konnektorból. Délkelet-európai premier Mezőbándon. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./

2006. március 7.

Néhány éve az erdélyi magyarság radikalizálódott „belső ellenzéke” számára az RMDSZ szervezte „hivatalos” március 15-i megemlékezések már nem számítanak szalonképes helyeknek, írta Bálint Zsombor, ők párbeszéd helyett a konfrontációt választják. Hozzátette, a tervezett székelyudvarhelyi gyűlés jelentőségének eltúlzása az a híresztelés, mely szerint a román hadsereg tankokat vont volna össze a székely városban. /Bálint Zsombor: Bolhából elefántot. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 7./

2006. március 14.

Kinek használt ez az egész hisztéria? – kérdezte a lap munkatársa, „Szász Jenő és elvbarátai akciói” nem különböznek az előző éviektől, abban sincs semmi rendkívüli, hogy az RMDSZ elhatárolódik a rendezvénytől. A magyarok autonómiaigénye a tét, a magyar ügy csupán eszköz a titkosszolgálatok ellenőrzéséért zajló hatalmi harcban. /Bálint Zsombor: Kinek használt a hisztéria? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./

2006. június 20.

Bálint Zsombor megállapította, hogy a Székely Nemzeti Tanács nagygyűlésesdije tulajdonképpen nem egyéb, mint egy nemes eszme idő előtti lejáratására, mi több, ellehetetlenítésére tett kísérlet. Az autonómia kivívása nem történhet meg az oly sokat szidott RMDSZ hathatós és kitartó munkája nélkül. /Bálint Zsombor: Nagygyűlésesdi. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 20./


lapozás: 1-30 | 31-46




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998