udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bányai Eliza

2001. augusztus 14.

A Majláti Hétvége /aug. 10-12/ utcákon végigvonuló zenekaros, lovas hívogatóval kezdődött. Másnap reggel az iskolaudvaron találkoztak fél évszázad végzősei. Az iskolának jelenleg 86 tanulója van, Bányai Eliza iskolaigazgató elmondotta, az a vágyuk, hogy ez a falu boldog magyar sziget legyen, ahonnan a fiatalság nem fog elvágyódni. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő azokat az időket idézte fel, amikor csak egy hajszálon múlott, hogy megszüntessék az iskolát. Dr. Kovách Géza hónapok óta dolgozik a falu történetének összeállításán. Dobszó a címe a majlátiak erre az alkalomra nyomtatott időszakos kiadványának, amellyel meglepték a vendégeket, s érzékelték, hogy a szórványban is megkezdődött a szellemi építkezés. A szentmisén közreműködött a majláti gyermekek kórusa. Az esti műsor a megyei hagyományőrzés valóságos seregszemléje volt. Az erdőhegyi Bokréta csoportja nyitotta meg a műsort, követték a majláti iskolások. A Khell Levente vezette pécskai Búzavirág után a pécskai iskolások következtek. /Puskel Péter: Majláti Hétvége 2001. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

2003. augusztus 18.

Majláthfalván az egész falu megmozdult hétvégén. Kettős ünnepet ültek a majláthiak. Immáron harmincharmadik alkalommal rendezték meg a korábban Majláthi Vasárnap elnevezésű és mára Hétvégévé terebélyesedő rendezvényt. Aug. 16-án ünnepelte fennállásának századik évfordulóját a majláthi iskolaépület, amit most is a falu állított helyre. Először Bányai Eliza tanár, iskolaigazgató beszélt. Matekovits Mihály Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes átadta Sipos György agrármérnöknek a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség megyei szervezetének oklevelét, amellyel a majláthi vállalkozónak - az iskola felújításában vállalt munkájáért is - a tiszteletbeli pedagógus címet adományozta. Az ünnepi mise után szentelték fel a falu zászlaját, amelynek kisebb változatát Bányai Eliza igazgatónő átadta a francia testvérfalu, Mauves képviselőjének. Leleplezték az iskola folyosóján az épület fennállása századik évfordulójának tiszteletére készült márványtáblát, majd megnyílt Cociubanné Czank Veronika festőművész akvarellekből és olajfestményekből álló kiállítása. A majláthi származású művésznő a Csiky Gergely Iskolacsoport rajztanára. Balta János, a Concord Media Rt. igazgatója mutatta be Jankó András rendőr alezredes Bűnözők és áldozatok című, az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban megjelent kötetét. /Karácsonyi Zsolt: A falu kettős ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./

2005. február 15.

Február 13-án a Nyugati Jelen szerkesztői Majláthfalván találkoztak a helybeliekkel. A találkozón többek között Bányai Eliza iskolaigazgató és két RMDSZ-es községi tanácsos – Szécsi Ferenc és Szőke József –, valamint Sipos György megyei tanácsos is jelen volt. Sipos György arról tájékoztatott, hogy a főutcát, valamint két mellékutcát hamarosan leaszfaltozzák, s a település központjának rendezési tervén is dolgoznak. Bányai Eliza iskolaigazgató egy tornaterem mihamarabbi építését szorgalmazta, amely egyfajta közösségi ház szerepét is ellátná. Központi fűtés kell az iskolának, a fával fűtött kályhákba reggel 5-kor be kell gyújtani, hogy 8-9-re bemelegedjenek valamennyire a termek. /Nagyálmos Ildikó: Megoldásokat keresni a közösség gondjaira. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 15./

2006. május 4.

Majláthfalván jó két hete indult be a délutáni iskolai felkészítők sorozata, máris megmutatkoznak az első eredmények – mondta Bányai Eliza iskolaigazgató. Délelőtt a plébánián, órák után az iskolában uzsonnáznak. Az igazgatónőnek a tanfelügyelőségen azt mondták, délutáni felkészítőre egyelőre nincs pályázati lehetőség. Andó László, a kisiratosi Ír ház igazgatója közölte, a nyári vakációban 15 hátrányos helyzetű majláthfalvi gyermeket egy hétre ingyen vendégül lát Kisiratoson. /(balta): Reménykeltő jelek Majláthfalván. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

2006. szeptember 12.

Majláthfalván az iskolában Bányai Eliza igazgató elmondta, hogy a diáklétszám aggasztó, az elmúlt tanévhez viszonyítva 13-mal csappant. A fogyatkozás miatt ősztől kéttanítósra fogy az elemi, ahol ezután két összevont osztályban tanulnak. Tanévkezdéskor az iskolában 71, míg az óvodában 39 gyermekre számítanak. Kapor János plébános felvállalta a délelőtti uzsonnáztatás teljes költségét. Pályázatban kért segítséget egy németországi egyházi alapítványtól. Ha pozitív választ kap, lesz pénz a délelőtti és délutáni étkeztetésre, talán még a felkészítő költségeire is. /Balta János: Vészesen sorvadó iskola. Majláthfalván marad a remény. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 12./

2008. augusztus 18.

A 2008–2009-es tanévre már késő az Arad megyei magyar oktatás életképes stratégiát kidolgozni, amiből az a tanulság, hogy a 2009 őszén kezdődő tanév előkészítését nem szabad a jövő nyárra hagyni. Többek között ez volt a konklúziója az Arad megyei RMDSZ oktatási bizottsága gyűlésének. A tanácskozást Nagy Gizella, az RMDSZ oktatási alelnöke vezette, és részt vett Király András elnök, parlamenti képviselő, Matekovits Mihály kisebbségi oktatásért felelős vezérigazgató az Oktatási Minisztériumból, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Arad megyei elnöke, Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes, Sipos György megyei tanácsos, Kiss Anna RMPSZ-titkár, Jakab Károly vadászi mérnök, Hadnagy Dénes kisiratosi, Bányai Eliza majláthfalvi és Kocsik Imre kisperegi iskolaigazgató. „1990 óta folyton fejlesztjük a magyar oktatást, de mind kevesebben vagyunk. Ez diákra és szakképzett tanárra egyaránt vonatkozik. Egyre több diák bukik meg, aztán szidjuk az iskolát, a rendszert, majd az RMDSZ-t, mert ez a divat” – jelentette ki Király András. A gyerekhiánnyal és az asszimilációval a továbbiakban is számolni kell. Még mindig tartja magát a tévhit a szülők többségének körében, hogy a gyerek csak akkor érvényesülhet, ha románul végzi tanulmányait. Ennek eloszlatásában Matekovits Mihály nagyobb segítséget vár az RMDSZ-től. Negyzerinden évek óta az volt a kifogás, hogy Arad drága, messze van, ezért inkább a kisjenői román szakmunkásképzőbe mentek a diákok az általános befejezése után. Idén lett volna magyar tagozat Kisjenőben, mégsem telt meg. Kisiratoson a 11 nyolcadikosból mindössze 2-en választották az aradi Csikyt, a végzősök zöme a kürtösi román szakmunkásképzőbe ment. /Pataki Lehel Zsolt: Tanácskozás az aradi magyar oktatásról. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998