udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bégány Attila

1993. szeptember 4.

Az Országház mellett, a Kossuth tér 4-ben, a hatodik emeleten van a Határon Túli Magyarok Hivatala. Egy évvel ezelőtt, 1992 júniusában a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkárságából kormányrendelettel hozták létre a hivatalt. Elnöke Entz Géza címzetes államtitkár. A kormányrendelet meghatározta a hivatal feladatait. /Kapcsolattartás a világban élő magyarok szervezeteivel, különös tekintettel a szomszédos országok kisebbségeire, valamint az egyes országok kisebbségi ügyekben illetékes szerveivel. Együttműködik a minisztériumokkal, továbbá koordinálja a magyar kisebbségekkel kapcsolatos kormányzati tevékenységet. Elemzéseket készít a kisebbségek helyzetét befolyásoló folyamatokról. Vizsgálja a kisebbségi kérdés rendezését befolyásoló nemzetközi folyamatokat. Figyelemmel kíséri a magyar politika és a kisebbségi kérdés összefüggéseit, részt vesz az ezzel kapcsolatos külpolitika kialakításában./ Bégány Attilát az ukrán-magyar alapszerződés kapcsán tanúsított magatartásáért leváltották a nyugati magyarság osztályvezetői tisztségéből, és megszüntették munkaviszonyát. A hivatalról író újságírót Tábori László, a sajtó- és dokumentációs főosztály osztályvezetője kísérte végig. Íjgyártó István az elemző főosztály vezetője azelőtt a kárpátaljai osztály vezetője volt. "Rossznyelvek szerint Íjgyártó azért került el a területi főosztály éléről, mert tavaly beavatkozott a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége /KMKSZ/ belügyeibe." Tény, hogy tavaly összevonták a szlovákiai és a kárpátaljai osztályt, és létrehozták az elemző főosztályt. ? Viszonylag nagy a személyes ügyforgalom, tájékoztatott Íjgyártó, az utánajárás, feljegyzések készítése kitölti a munkaidő tetemes részét. Figyelik a sajtót és látogatják az adott területet. Részt vesznek a kulturális, politikai rendezvényeken. /Rejtő Gábor: Hétköznapok a határon túliak hivatalában. = Magyar Hírlap, szept. 4./

1994. augusztus 15.

Bégány Attila szerint az új koalíciónak az a kijelentése, hogy a határok sérthetetlenségét és a kisebbségi magyarság jogvédelmét tartja szem előtt, visszalépés a határon túli magyar szervezetek autonómiát követelő programjához képest.- "A "bűnös nemzet" kurzus négy évtizede lelkünkben rontott meg. Ennek következtében határon innen és túl fizikailag is sorvadásnak indultunk." - állapította meg. /Határszerződések békeidőben. Miért akarunk önként vesztesek lenni? = Magyar Nemzet, aug. 15./

2005. április 12.

Egyesült a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Demokrata Néppárt. 1996-ban a nemzeti politizálást ellenző szárny kivált és külön pártot alapított Szabó Iván vezetésével, majd bukott az 1998-as választásokon. Hock Zoltán elnökségi tag reméli: az MDNP-vel egyesült MDF a 2010-re akár 25 százalékot is elérhet. Illúziók mindig voltak, elég csak Torgyán József négyévenkénti jóslataira gondolni a várható kisgazda győzelemről, vagy Csurka István „harmadik erő a MIÉP” szövegére. Ami a realitásokat illeti: a szétválás óta az MDF csak a Fidesszel közösen volt képes a parlamentbe kerülni, az MDNP támogatottsága pedig értékelhetetlen. Az MDF jobboldali platformjának több tagja tiltakozott az egyesülés ellen. Aki ellenzi, miért nem kap szót? feliratú transzparenssel vonultak az MDF országos gyűlése elé, utalva arra, hogy az egyesülés ellenzői nem kaptak szót a kongresszuson. Az MDF belvárosi elnöke, Bégány Attila szerint az MDF-nek nem a Fidesz bal oldalán, hanem jobb oldalán van a helye, ezért inkább a radikális Jobbikkal kellene szövetséget kötnie. Az MDF válságát jelzi az is, hogy a párt alapítói Új Lakitelki Nyilatkozatot bocsátottak ki. A Bíró Zoltán, Lezsák Sándor, Csurka István, Csoóri Sándor, Fekete Gyula, Kis Gy. Csaba és Für Lajos által jegyzett nyilatkozat összefoglalja a jelen áldatlan helyzet főbb vonásait, említi a kormány felelőtlen politikáját a népesedés, oktatásügy, egészségügy, a kistelepülések és a mezőgazdaság ügyében, szól az ország kiszolgáltatottságáról és eladósodottságáról. Annak, hogy ismét a nyilvánosság elé állnak, több okát is megnevezték a kezdeményezők a mostani elnök asszony „és tettestársai” tevékenységétől a nemzeti oldal szétforgácsoltságáig. Bíró Zoltán, az MDF alapítója elmondta: kétségbeesve nézi évek óta, hogy a Magyar Demokrata Fórum az erkölcsi züllés felé halad. Koalíciós feszültség keletkezett az MSZP és az SZDSZ között a köztársasági elnökválasztás kérdésében. Az MSZP ugyanis egyedül nem tud elnököt választani, az 5%-os SZDSZ pedig nem hajlandó elfogadni a nagyobbik kormánypárt által támogatott Szili Katalint. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 12./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998