udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 124 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-124
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Béres András

1990. február 25.

Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./

1990. február 27.

A kongresszust előkészítő bizottság határozata szerint Nagyváradon, ápr. 7-8-án tartják meg az RMDSZ kongresszusát. A kongresszuson küldöttek vesznek részt /minden 2000 tag után egy küldött/, továbbá a nemzetiségi létet meghatározó személyiségek, meghívják a vajdasági, kárpátaljai, szlovákiai magyarság képviselőit is. Elhatározták egy erdélyi központú sajtó- és propagandairoda felállítását Kolozsváron. Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottságának tagjai /megválasztotta őket az RMDSZ sepsiszentgyörgyi, febr. 24-25-i küldöttgyűlése/ a következők. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László /Temesvár/. Elnökség: Domokos Géza /Bukarest/ elnök, Balázs Sándor /Kolozsvár/ alelnök, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ ? Temesvár/ alelnök, Folticska Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Formanek Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Verestóy Attila /Bukarest/ alelnök, Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ ? Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad/, Vida Gyula /Szilágy/, Zonda Attila /Máramaros/, Zöld Péter /Moldva/. Titkárság: Ágoston Hugo /Bukarest/, Bitay Ödön /Bukarest/, Czédly József /Bukarest/. /RMDSZ-dokumentumok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

1990. április 22.

Ápr. 21-22-én tartották /23-án hajnalban ért véget/ az RMDSZ I. kongresszusa Nagyváradon, 350 küldött részvételével, 120 újságíró jelenlétében.. Az elnökségen ült többek között Király Károly, a Nemzeti Egységfront alelnöke, Tőké László püspök és Domokos Géza, az EMDSZ Ideiglemes Intézőbizottságának elnöke. A megnyitó beszédet Domokos Géza tartotta, majd Tőkés László püspök. Végül Domokos Gézát választották meg elnöknek, Szőcs Gézát főtitkárnak, Tőkés Lászlót pedig tiszteletbeli elnöknek. A 15 tagú elnökség tagjai: Domokos Géza, Szőcs Géza, Béres András, Bodó Béla, Cs. Gyimesi Éva, Csutak István, Formanek Ferenc, Erőss Péter, Markó Béla, Nagy Béla, Szilágyi Zsolt, Verestóy Attila és Zonda Attila. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./ A következő lapszámok sorra hozták az elhangzott fontosabb beszédeket. Az RMDSZ kongresszusának határozata felhívással fordult a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsához, vizsgálja ki a kisebbségi kérdés terén megjelent feszültségeket és foglaljon állást az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok biztosítása érdekében. Az RMDSZ elítéli a Vatra Romaneasca magatartását és akcióit. Az RMDSZ osztja a keresztény világnézet és erkölcs elveit, igényt tart a magyar iskolahálózatra az óvodától az egyetemig. Az RMDSZ részt vesz a májusban tartandó parlamenti választásokon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

1990. április 27.

Ápr. 27-én az RMDSZ Országos Elnöksége tanácskozott. Az RMDSZ Országos Elnökségének tisztségviselői a következők. Elnök: Domokos Géza, főtitkár: Szőcs Géza, 1. alelnök: Bodó Barna /politikai kapcsolatteremtés/, 2. alelnök: Formanek Ferenc /szervezési problémák/, 3. alelnök: Béres András /ideológia-kultúra/, választási ügyvezető: Zonda Attila, 1. titkár: Pillich László /szervezés/, 2. titkár: Csutak István /információ, adatbank/, 3. titkár: Borbély Ernő /tájékoztatás/. Az elnök kabinetfőnöke: Bitay Ödön, a főtitkár kabinetfőnöke: Kónya Sándor, gazdasági igazgató: Czédly József. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

1990. október 5.

Béres András, a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola /Marosvásárhely/ dékánja elmondta, végre több hallgatót lehetett felvenni /az előző évben csak három magyar felvételét engedélyezték/, idén a magyar szakra 14 hallgatót vettek fel. Megindulhatott a rendezői szak is /a hetvenes években megszüntették/ négy magyar hallgatóval. A hallgatók számának bővülés a tanári kar gyarapodását is jelentette. Több új tanár Kolozsvárról. Szatmárról ingázik, így Tompa Gábor, Visky András, Parászka Miklós, de jöttek a marosvásárhelyi színháztól is. /Gál Mária: Változások a Színművészeti Főiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

1991. május 24.

Az RMDSZ II. kongresszusát Marosvásárhelyen tartotta 271 szavazati joggal rendelkező küldött és 130 vendég /köztük bukaresti nagykövetségek képviselői/ jelenlétében. Sütő András megnyitója után elhangzott Domokos Géza elnöki bevezetője. Tőkés László püspök javasolta a románság képviselőivel való tárgyalást a romániai magyarság kérdéseinek átfogó rendezésére, sürgette a helyhatósági választások kiírását. Szőcs Géza főtitkár a romániai magyarság társnemzeti státuszának elismertetését javasolta, egyidejűleg nemzetiségi törvénycsomagot terjesztett a kongresszus elé. Végül Domokos Gézát választották meg az RMDSZ elnökének, Szőcs Gézát és Kolumbán Gábort alelnöknek, Tőkés Lászlót pedig tiszteletbeli elnöknek. Az elnökségi tagok: Borbély Imre, Csapó József, Béres András, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Beder Tibor, Takács Csaba, Tokay György. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25-26, 28, 29./ 1989 decembere végén kimondták a Securitate feloszlatását azzal, hogy még három hónapig kapják fizetésüket. A megszabott határidő előtt három nappal kitörtek a marosvásárhelyi etnikumközi összecsapások, melynek előidézésében döntő szerepet játszottak a Securitate és a volt nomenklatúra tagjai, olvasható a kongresszus résztvevői felhívásában, melyet a román társadalomhoz intéztek. Közvetlenül a tragikus események után megalakult a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, amely szinte teljesen átvette a volt Securitate tagjait. Az utóbbi hetekben, amikor a nemzetbiztonsági törvény került parlament elé, újabb magyarellenes hecckampány indult. A történelemkönyvek egyoldalúak, elhallgatják a századokon átívelő együttműködés mozzanatait. A kongresszus résztvevői kérik a románokat, lépjenek fel az ultranacionalista megnyilvánulások ellen. /Felhívás az egész román társadalomhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ A kongresszus határozatai között szerepel Securitate-dossziék megvizsgálása és kiterjesztése a romániai magyarság tisztségviselőire, az országos román-magyar találkozó kezdeményezése, annak hangsúlyozása, hogy létkérdés az anyanyelvi oktatás biztosítása, a Bolyai Tudományegyetem újraindítása, önálló kutatóintézetek létrehozása, a helyhatósági választások sürgetése, a magyar szórványok helyzetének feltérképezése és igényeinek kielégítése, kapcsolattartás a többi nemzeti és etnikai kisebbség képviselőivel, tiltakozás a televízió nemzetiségi és ellenzéki műsorainak korlátozása ellen, a világ tudomására hozzák az 1989. decemberi oroszhegyi, és az 1990. márciusi marosvásárhelyi események kapcsán hozott törvénytelen ítéleteket, és a folyamatban levő törvénytelen pereket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1992. február 29.

Az RMDSZ vezető testülete, az Országos Elnökség és a KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ febr. 28-29-én Nagyváradon ülésezett. Elhatározták, hogy az RMDSZ rendkívüli kongresszusát máj. 29-31-e között tartják, Brassóban. A megfelelő előkészítés érdekében létrehoztak egy program- és egy alapszabály-módosító bizottságot Béres András, illetve Kolumbán Gábor vezetésével. Az RMDSZ javasolja a népfőiskolai hálózat kialakítását, együttműködik az EMKÉ-vel, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel. Az Országos Elnökség elemezte a helyhatósági választásokat. Megállapították, hogy a második fordulót érzékenyen érintette: a parlament diszkriminatív határozata a Hargita-Kovászna jelentés ügyében, Vacaru szenátor Tőkés László püspök, illetve az RMDSZ elleni gyalázkodó támadása és a román Külügyminisztérium magyarellenes uszításra alkalmas jegyzéke. Emiatt a választási harc több helyen etnikai harccá fajult. Ebben együttműködött a Románok Nemzeti Egységpártja és a kormányzó párt, a Nemzeti Megmentési Front. Az Országos Elnökség ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a kétmilliós romániai magyar kisebbség több mint ezer éve él ezen a tájon és meghatározó tényezője az ország politikai, gazdasági és társadalmi életének. Az EBEÉ 1990. jún. 20-án elfogadott okmánya szerint a nemzeti kisebbségek egymással, valamint más államok azon polgáraival, akikkel közös etnikai vagy nemzeti származásuk, illetve azonos kultúrájuk vagy vallásuk, korlátok nélküli kapcsolatot létesíthetnek és tarthatnak fenn. Az Országos Elnökség felkéri a magyar kormányt, hogy támogassa azokat a román állampolgárságú magyar diákokat, akik tanulmányaik befejezése után visszatérnek szülőföldjükre. /Az RMDSZ Országos Elnökségének nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1992. július 10.

Marosvásárhelyi pogrom elszenvedői közös nyilatkozatban tiltakoztak a pogrom újabb meghamisítása ellen. Szabó Gyula ugyanis a Romániai Magyar Szó jún. 30-i számában Sziklanyugalomban című írásában azt írta, hogy a marosvásárhelyi helyhatósági választásának eredménye bölcs győzelem volt a hisztéria felett, "a két évvel ezelőtti tragikus dorongharcnak". A tizenhat aláíró /köztük Sütő András, Béres András, Borbély László, Fülöp Dénes lelkész, Tófalvi Zoltán és Tőkés András/ tiltakozott ezen értékelés ellen. 1990 márc. 19-20-án Marosvásárhelyen nem dorongharc tört ki, hanem szervezett, magyarellenes pogrom zajlott le. Szabó Gyulának tudni kellene, hogy az eseményeket a hivatalos bizottságok meghamisították. Meghamisította Petre Roman miniszterelnök is, aki nem átallotta kijelenteni, hogy az RMDSZ székházából lándzsákkal támadtak a békés román tömegekre. /A pogrom újabb meghamisítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

1992. október 28.

Az RMDSZ-en belüli súlyos feszültséget jelzi Szőcs Géza alelnök és Domokos Géza elnök levélváltásának nyilvánosságra hozatala. Szőcs Géza kifejtette, hogy Domokos Gézának a Hargita megyei parlamenti választással kapcsolatos eljárása súlyos hiba volt, ezt az elnökség "egy hibás politikai akarat etikátlan és alapszabályellenes módszerekkel való keresztülvitelének tartja, egyben hangot adva annak is, hogy nincs többé bizalma az elnök úr személyében." Ezt megszavazta nyolc elnökségi tag: Tőkés László, Kolumbán Gábor, Szőcs Géza, Borbély Imre, Csapó József, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Béres András, egyetlen ellenszavazat: Tokay György, két tartózkodás: Takács Csaba és Beder Tibor. - Domokos Géza terjedelmes válaszában azzal érvelt, hogy a RMDSZ-elnöke nem függ az elnökség bizalmától, mert őt az RMDSZ kongresszusa választotta meg. Ezután ismertette, mi is történt a Hargita megyei választással kapcsolatban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

1993. augusztus 14.

A III. RMDSZ-kongresszuson leköszönt tizenegy tagú Országos Elnökség 9 tagja /Kolumbán Gábor, Szőcs Géza, Beder Tibor, Béres András, Borbély Imre, dr. Csapó József, Patrubány Miklós, Takács Csaba, Toró T. Tibor/ közös nyilatkozatban tájékoztatta az RMDSZ testületeit arról, hogy nem volt tudomásuk Borbély László, Frunda György és Tokay György tárgyalásairól, a hatalommal folytatott titkos egyezkedéseiről. Ez azt jelenti, hogy semmilyen mandátummal nem rendelkeztek, ahogy azt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is kifejtette. Mindnyájan sérelmezik, hogy Borbély László, Frunda György és Tokay György többször azt nyilatkozta, hogy tárgyalásukról tájékoztatták az RMDSZ vezetőségét. Többször előfordult, hogy Domokos Géza volt elnök csak késve tájékoztatta az elnökséget. Visszatekintő tájékoztatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14-15./ A volt Országos Elnökség elnöke Domokos Géza volt, az egyik érintett, Tokay György pedig elnökségi tag volt.

1994. augusztus 8.

Aug. 8-án Budapestre érkezett az RMDSZ szakértői bizottsága, hogy megbeszéléseket folytasson a Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársaival az alapszerződéssel kapcsolatban. Az RMDSZ részéről Bakk Miklós, a politikai osztály referense, Varga Attila jogász, parlamenti képviselő, Béres András egyetemi tanár, marosvásárhelyi tanácsos. Markó Béla RMDSZ-elnök és Tabajdi Csaba államtitkár júl. 29-i budapesti tárgyalásán megállapodtak abban, hogy az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége négy munkacsoportot hoz létre a romániai magyarság és a magyarországi intézmények közötti kapcsolatok elemzésére /költségvetési támogatás, ösztöndíjrendszer, önkormányzati és gazdasági együttműködés/. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

1996. február 29.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége febr. 29-én tartott ülésén Takács Csaba ügyvezető elnök bejelentette, hogy Béres Andrást kinevezte az oktatási főosztály élére, megbízott ügyvezető alelnöki jogkörrel. A testület foglalkozott a privatizációval, a magyarországi kárpótlási folyamattal kapcsolatban az RMDSZ által nyújtott szolgáltatással. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 1., 730. sz./

1996. március 4.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége febr. 29-i ülésén Takács Csaba ügyvezető elnök bejelentette, hogy márc. 1-jei kezdettel kinevezte Béres Andrást az Oktatási Főosztály élére, megbízott ügyvezető alelnöki jogkörrel. A kinevezést Markó Béla szövetségi elnök megerősítette. A magyarországi kárpótlási folyamattal kapcsolatban az Ügyvezető Elnökség újabb intézkedéseket hozott az RMDSZ által a hazai igényjogosultaknak nyújtható szolgáltatások hatékonyságának biztosítására. A testület kidolgozta az SZKT elé terjesztendő javaslatát az Ügyvezető Elnökség keretében létrehozandó Mezőgazdasági Főosztály szervezési formájára, továbbá egy szociális kérdésekkel foglalkozó iroda létrehozására vonatkozóan. /Mezőgazdasági főosztály és szociális iroda létesül érdekvédelmi szervezetünknél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

1996. március 10.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ márc. 9-10-én Csíkszeredán tartotta ülését. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke javaslatot terjesztett elő olyan határozatra, amely a millecentenáriummal kapcsolatban összefoglalja a romániai magyarság fő célkitűzéseit. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kritikusan szólt megbékélési javaslatainak mind román, mind magyarországi fogadtatásáról. A Fidesz küldöttségével való találkozójáról beszámolva kiemelte közös javaslatukat: a magyarországi parlamenti pártok képviselői a határon túli magyarság legitim képviselőivel egyeztessék álláspontjukat a kisebbségi autonómia tárgyában. Demeter János önkormányzati elnök ismertette a választás-előkészítési támogatások alapelveit. AZ SZKT megerősítette Béres Andrást oktatási alelnöki tisztségében és elfogadta a belső választások szabályozásáról szóló határozatot, de időpontjáról nem határoztak. Az ülésen Tőkés-Markó vita volt. Tőkés László azzal vádolta a szövetségi elnököt, hogy "ki akarja szorítani őt" az RMDSZ életéből, Markó Béla pedig azt vetette a püspök szemére, hogy egy adott irányzatot támogat, és gyakran nem egyezteti lépéseit. Szőcs Gézát is annak ellenére támogatta a Duna Televízió ellenőrző testületébe, hogy Markó Béla közölte: Szőcs jelentős összegekkel nem számolt el. Tőkés László kifogásolta, hogy Markó Béla Borbély Lászlót nevezte ki az RMDSZ választási kampányösszekötői feladatra. Tőkés László felolvasta nyilatkozatát, amely szerint a szövetségi elnök "a bukaresti stílusú politizálás"-sal veszélyezteti az RMDSZ politikai irányvonalát. Kolumbán Gábor javasolta, hogy miután Borbély László személye megosztja a tanácsot, a képviselő ajánlja fel lemondását. A vita folytatódott, Tőkés László és Markó Béla felolvasták egymáshoz írt, megírásuk idején nem a nyilvánosságnak szánt leveleiket. Ezekből kiderült, hogy nem mai keletű a köztük levő ellentét. Indulatos felszólalások következtek. Dézsi Zoltán SZKT-elnök Markóval és Tőkéssel megbeszélést folytatott, és megegyeztek abban, hogy együtt keresik a konfliktus megoldását. Szőcs Géza is felszólalt, visszautasítva az őt ért vádakat, hogy nem számolt el, sőt, maga kér vizsgálatot. Ebben az ügyben már volt egy vizsgálat a HTMH, az Illyés Alapítvány és az RMDSZ részvételével. Az az összeg, amit Ábrahám Dezső szerint elsikkasztott, a budapesti Bem rakparti ingatlan formájában megvan. Ábrahám Dezső többször állított homlokegyenest ellenkező dolgokat. 1993-ban még azt nyilatkozta, hogy az ő könyvelési hibája volt, Szőcs Géza és a többiek semmilyen pénzügyi visszaélést nem követtek el. A heves vita közben egyre többen eltávoztak, így ért véget a viharos SZKT-ülés. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11., 12., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12., 13., 14./ Az SZKT kiadott nyilatkozatában a honfoglalás 1100 éves évfordulóját értékelték: "Honalapításunk millecentenáriumát az RMDSZ azoknak az időtálló értékeknek a felmutatásával kívánja megünnepelni, amelyeket a magyar nemzet 1100 éves ittléte alatt megteremtett és megőrzött." "Nyelvünk, kultúránk, hagyományaink megőrzése még mindig nem biztosított, az ehhez szükséges jogokkal nem rendelkezünk. Ismételten kinyilvánítjuk akaratunkat nemzeti értékeink megtartására, továbbvitelére és akadálytalan gyarapítására." Az alapszerződés csak úgy érheti el célját, "ha alapvetően hozzájárul a romániai magyarság helyzetének rendezéséhez. Ehhez elsősorban a kisebbségben élő romániai magyarok és a többségben élő romániai románok képviselőinek megegyezésére lenne szükség..." "...kérjük mindkét ország kormányát, hogy keressék a romániai magyarság egyetértését a minket érintő dokumentumok kidolgozásakor." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 738. sz./

1996. március 22.

Ugyancsak márc. 22-én Magyar Bálint magyar művelődési miniszter Budapesten találkozott Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével és Béres Andrással, az RMDSZ oktatási alelnökével. Véleményt cseréltek a határon túli kulturális intézmények normatív alapon való támogatásának lehetőségeiről. Béres András javasolta, hogy meg kellene vizsgálni egy Székelyföldön létesítendő alapítványi egyetemmel kapcsolatos elképzeléseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 25., 746. sz./

1996. április 3.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége ápr. 3-i ülésén Markó Béla elnök beszámolt az MSZP kongresszusáról, amelyen meghívottként részt vett. Béres András oktatási főosztályvezető bemutatta cselekvési programját, melyben szerepel a székelyföldi egyetemi hálózat létrehozása is. Az új párttörvény elemzésére és az ebből az RMDSZ-re vonatkozó tennivalók megfogalmazására szakértőket kértek fel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 4., 754. sz./

1996. április 5.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének ápr. 3-i ülésén Markó Béla és Takács Csaba beszámolt a Magyar Szocialista Párt március végén tartott V. kongresszusáról, amelyen meghívottként vettek részt. - Béres András alelnök, az Oktatási Főosztály új vezetője bemutatta cselekvési programját. - Az ÜE szakértőket kér fel az új párttörvény elemzésére és az ebből az RMDSZ-re vonatkozó tennivalók javaslatok formájában történő megfogalmazására. A szakértői csoport személyi összetétele: Birtalan József közgazdász, Csiha Tamás jogász, Czédly József közgazdász, Eckstein-Kovács Péter jogász, Hajdú Gábor jogász, Székely István politológus, Varga Attila jogász és Vida Gyula közgazdász. - Az ÜE felkéri a területi szervezeteket, hogy a következő kéthetes időszakban jelöljenek ki egy napot, amelyen elültetnek 11 fát, megemlékezésként a honfoglalás 1100. évfordulójára. /Jön a millecentenáriumi faültetés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

1996. április 25.

Béres András, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke ápr. 24-25-én Budapesten tárgyalt dr. Egyed Alberttel, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetőjével, valamint dr. Törzsök Erikával, a HTMH elnökhelyettesével. Áttekintették a kihelyezett egyetemi tagozatok letelepítésének kérdését és a székelyföldi egyetem alapításának helyzetét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 26., 768. sz./

1996. május 18.

Máj. 17-én, a temesvári FUEV-kongresszus második napján Béres András, az RMDSZ oktatásügyi ügyvezető alelnöke az új tanügyi törvény negatív hatásairól beszélt. Este Markó Béla elnök jelenlétében, újságírók részvételével Markó Attila bemutatta az RMDSZ autonómia-elképzelését. Máj. 18-án Temesváron véget ért az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának /FUEV/ a kongresszusa. A FUEV felvette tagjai sorába a KMKSZ-t /Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget, a szlovákiai Együttélést és a vajdasági VMDK-t. A FUEV Christoph Pan helyébe, aki már korábban bejelentette visszavonulási szándékát, a svájci rétoromán Arquint Romedit választotta elnöknek. Az egyik alelnök továbbra is a Svájcban élő Komlóssy József. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 783. sz./ A kongresszus kezdeményezőiként természetesnek tartottuk volna, nyilatkozta Markó Béla, hogy a hivatalos nyelvek egyike a magyar legyen. A román kormány képviselői azonban kijelentették, hogy ez műszaki nehézségekbe ütközik. Azt sem sikerült elérni, tette hozzá Bodó Barna, hogy a kongresszus a kollektív jogokkal és az autonómiával foglalkozzon. Mindezek miatt az RMDSZ FUEV-kapcsolattartója, Pillich László lemondott tisztségéről, és a kialakult helyzetért az RMDSZ vezetőségét hibáztatta. Christoph Pan FUEV-elnök megnyitójában Tőkés Lászlót az európai szabadság szimbólumának nevezte. Markó Béla magyarul, tolmács segítségével mondta el beszédét. Tőkés László püspök a román kisebbségpolitika eredményeit számadatokkal jelenítette meg: 1920-ban Erdély lakosságának 46 százaléka tartozott a nemzeti kisebbségekhez, jelenleg pedig ez az arány 20 százalékra esett. Egyedül a kisebbségi autonómia szavatolhatja jogainkat, hangsúlyozta a püspök. A román kormány tájékoztatási hivatala nyomtatott propagandaanyagokat és videokazettákat osztogatott, melyek "integrálódás vagy elszigetelődés" címen vázolták a romániai kisebbségek perspektíváit. Az RMDSZ is osztogatta nyomtatványait. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 22./ Tőkés László hangsúlyozta, hogy kénytelen továbbra is kisebbségi jogfosztásról beszélni. Az asszimilációs politika az "egységes román nemzetállam" alkotmányos elve alapján az ország lakosságának homogenizálását tűzte ki. A pánromán politikai kurzus eredményeképpen 75 év alatt a magyar nemzeti közösség lélekszáma Erdélyben 1 663 ezer főről 1 603 ezer, aránya pedig 32 %-ról 21 %-ra csökkent, a közel 800 ezres német népcsoport alig 100 ezerre olvadt, miközben a román lakosság aránya az asszimilációs és a betelepítés következtében 2 829 ezerről 5 671 ezer főre ugrott, aránya 54 %-ról 74 %-ra nőtt. A román hatalom a FUEV ülése alkalmából is el akarja hitetni külföld előtt, hogy méltányosan oldja meg a nemzetiségi kérdést, legfeljebb az ún. "szélsőséges" nacionalista erők akadályozzák ennek megvalósulását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

1996. szeptember 13.

Béres András, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke szept. 13-án Bukarestben megbeszélést folytatott Liviu Maior oktatási miniszterrel. A miniszter újabb ígéretet tett a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskola magyar tagozatának újraindítására, közölve: aláírta 5 magyar tanári és egy prodékáni állás létesítését. Béres András fölvetette a diplomahonosítás és az anyanyelven történő felvételi kérdését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

1997. január 7.

A kolozsvári Szabadság január 8-i számában közölt nyilatkozatában Takács Csaba ügyvezető elnök megerősítette Kiss János Botond és Molnár B. Géza államtitkári kinevezését a környezetvédelmi, illetve az egészségügyi tárcához, és kijelentette, hogy másik két államtitkári tisztséget illetően is lezárultnak tekinthetők az egyeztetések. Ennek értelmében Béres András, a marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola filozófiatanára, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke az oktatásügyi államtitkári, Kovács Adorján, a Fehér megyei Szőlészeti és Borászati Kísérleti Állomás főkutatója pedig a mezőgazdasági államtitkári kinevezésre vár. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 8., 940. sz./

1997. január 13.

Az RMDSZ részéről négy újabb államtitkárt neveznek ki jan. 14-én. Oktatásügyi Minisztérium: Béres András; Területrendezési Minisztérium: Borbély László; Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium: Kovács Adorján; Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium: Bara Gyula. Béres András, a Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémia filozófiatanára 55 éves, Görgényszentimrén (Maros m.) született, nős, két fia van; a Babes-Bolyai Egyetem történelem-filozófia szakán szerzett diplomát 1995-ben, jelenleg ugyanott doktorandus; a marosvásárhelyi színművészeti főiskola adjunktusa, a színházelméleti és beszédtechnika tanszék vezetője, számos filozófiai, esztétikai és színházelméleti tanulmány szerzője; az RMDSZ Maros megyei szervezetének alapító tagja, 1990-1993 között alelnöke, majd tagja volt az RMDSZ Országos Elnökségének, városi tanácsos, 1993-tól az Ügyvezető Elnökség Oktatásügyi Főosztályának vezetője, ügyvezető alelnök. Borbély László 1954. március 26-án született Marosvásárhelyen, nős, egy gyermeke van. A Temesvári Egyetem közgazdasági fakultásán szerzett közgazdászi diplomát 1973-ban. Közgazdászként dolgozott Szászrégenben, majd Marosvásárhelyen. 1985-ben Bukarestben, 1991-ben Salzburgban végzett posztgraduális tanulmányokat. 1990-1994 között az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, 1990-1996 között Maros megyei képviselő, 1991-1994 között a képviselőházi frakció alelnöke, 1994-1996 között a Képviselőház Állandó Bizottságának titkára, 1992-1996 között a Románia-Európai Unió parlamenti vegyes bizottságának tagja. Kovács Adorján 58 éves, nős, a Bukaresti Agrártudományi Akadémián 1965-ben szerzett kertészmérnöki diplomát, szőlészeti doktorandus, a Valea Calugareasca-i, majd a balázsfalvi szőlészeti és borászati kutatóállomáson tudományos kutató, majd főmérnök, 1994-től II. tudományos főkutató, a budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem konzulens professzora, Fehér megyei tanácsos. Alapító tagja és alelnöke az RMGE-nek, több szőlészeti és borászati tanulmány szerzője. Bara Gyula Csíkszeredában született, 47 éves, nős, egy fiú és egy leány apja. Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban érettségizett, majd 1974-ben közgazdászi és kibernetikusi diplomát szerzett a bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia Gazdasági Kibernetika szakán; 1991-ben a svájci Neuchâtel Egyetemen vállalkozásfejlesztést, az Egyesült Államokban gazdasági és pénzügyi elemzést-tervezést tanult. II. tudományos főkutató a bukaresti informatikai kutatóintézetben, számos tudományos munka és jelentős kibernetikai tanulmány szerzője, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnöke, 1992-1996 között bukaresti városi tanácsos. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 14., 944. sz./

1997. január 14.

Jan. 14-én tartotta első idei sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése Bukarestben. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta, hogy a parlamenti vakáció dacára az RMDSZ nem vakációzott, mind központi, mind területi, megyei szinten élénk tevékenységet folytatott, hiszen a kormányzásban való részvétel újabb kihívást és több feladatot, felelősséget jelent a szövetség számára. Megemlítette, hogy a tegnapi koalíciós tárgyalások során az RMDSZ négy jelöltjét véglegesítették az államtitkári tisztségekben, akiket a kormány a mai napon nevez ki. Jelesen: Béres András, Borbély László Kovács Adorján és Bara Gyula kap államtitkári kinevezést. - Vida Gyula, a Képviselőház privatizációs bizottságának elnöke arról beszélt, hogy a költségvetési, pénzügyi és privatizációs bizottságban fokozott ütemű munka folyik, a volt kormánypárt azonban az információszolgáltatás késleltetésével próbálja akadályozni az új kormánykoalíció munkáját. Példaként említette, hogy a Képviselőház privatizációs bizottságához csak most jutott el az Állami Vagyon Alap 1995-ös tevékenységéről szóló jelentés, valamint az 1996. évi (!) privatizációs program. A benzin- és energiaárak emelésével kapcsolatban is súlyos mulasztással vádolta a volt kormányt, hiszen az áremelést már tavaly júniusban meg kellett volna ejteni, de a Vacaroiu-adminisztráció választási érdekekből halogatta, illetve az új kormányra hárította a népszerűtlen, de elkerülhetetlen intézkedést. Hasonlóképpen hamis információkat adott a volt kormány a gazdaság helyzetéről, a kereskedelmi mérleg valós hiányáról. A szociális védelem terén hozandó intézkedésekkel szembeni türelmetlenség természetesen indokolt a közvélemény és a sajtó részéről, mondotta Vida Gyula, de meg kell érteni, hogy a szociális védőháló kidolgozása hosszabb folyamatot igényel, mert összetett programot, inflációmentes, a gazdasági hatékonyságra épülő kompenzációs és szociális segélyrendszert kell kidolgozni, amelyet csak alapos elemzésre lehet építeni. - Verestóy Attila a Szenátus rendkívüli ülésszakának szükségessége mellett érvelt, amely arra hivatott, hogy a megfelelő előkészítéssel elősegítse a sürgős törvények gyorsabb elfogadását. A Kolozsváron újra megnyitandó magyar konzulátus ügyében a kolozsvári városi tanács ellenzéki tanácsosai által közzétett állásfoglalással kapcsolatban Takács Csaba leszögezte: a kérdésben semmiképpen nem illetékes a városi tanács, a döntés kizárólag a kormány hatáskörébe tartozik, és nyilvánvaló, hogy az RNEP-tanácsosok csupán Funar pártjának legitimizálására és újabb politikai feszültségkeltésre törekednek. Egyébként Kolozsvárt gazdasági és kulturális jelentősége és földrajzi fekvése is alkalmassá teszi arra, hogy otthont adjon egy olyan magyar konzulátusnak, amely a debreceni román konzulátussal együtt egyformán hasznára lesz mindkét ország állampolgárainak, és hatékony szerepet tölthet be a kétoldalú gazdasági, kulturális és személyes kapcsolatok bővítésében. - Markó Béla cáfolta, hogy Ion Caramitru művelődési miniszter arra kérte az RMDSZ-t, jelölje Szőcs Gézát az államtitkári funkcióra.

1997. január 18.

Jan. 20-án átvette hivatalát Béres András, a kisebbségi oktatással foglalkozó oktatásügyi államtitkár. Célkitűzései közé tartozik a kisebbségi oktatás korlátainak kiiktatása.

1997. január 18.

1996. január 21-én ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az ülésen Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta a testületet a kormánykoalíciós tárgyalások jelenlegi szakaszáról. Megállapították, hogy az RMDSZ-nek mint koalíciós partnernek érdeke az átalakítási folyamat minél gyorsabb lezárása, a kormányzati felelősségek országos és helyi szintű véglegesítése, ami szükséges feltétele az állami közigazgatástól elvárt hatékony működésnek, a gazdasági és szociális kérdések megoldását célzó intézkedések mielőbbi meghozatalának, az államapparátus és a költségvetési intézmények tevékenységét biztosító költségvetési törvény elfogadásának, a kormányprogram érvényesítésének. - Megvizsgálták a koalíciós tárgyalások során az RMDSZ-nek leosztott, de még be nem töltött tisztségek kérdését. Kötő József ügyvezető alelnök bejelentette, hogy visszalép a művelődési államtitkári jelöltségtől, mivel többszöri egyeztetés után sem alakultak ki a jó személyes együttműködés feltételei a minisztérium vezetőjével. Bár az Ügyvezető Elnökség ezt a jelölést továbbra is megfelelőnek tartja, a bejelentést tudomásul vette. A szövetségi elnök felkérte az Ügyvezető Elnökséget, hogy sürgősen folytassák le a szükséges konzultációkat, és még a hét folyamán tegyenek új javaslatokat a szóbanforgó tisztségre. A Szövetségi Képviselők Tanácsa következő ülésével kapcsolatban az Ügyvezető Elnökség döntött arról, hogy február 1-ig eljuttatja az SZKT-tagoknak a főosztályok beszámolóit féléves tevékenységükről, továbbá elkészíti féléves jelentését a szövetség állapotáról, amely átfogja a választások előtti és az azokat követő időszakot. - Az Ügyvezető Elnökség kidolgozta tervezetét az idén megtartandó RMDSZ-kongresszus előkészítésének naptári tervéről, amelyet elfogadásra javasol az SZKT-nak. A februári SZKT-üléstől az ÜE döntést vár pályázat meghirdetéséről a helyszínre, a pályázatokat elbíráló testületekre, a program-, illetve a szabályzat-módosító bizottság képviseleti normáira és a személyi javaslatokat tevő RMDSZ-testületekre vonatkozóan. A javasolt ütemterv értelmében a Szövetségi Képviselők Tanácsának soron következő második ülésén ismertetik a pályázatok elbírálását, megalakulnak a bizottságok, amelyek azonnal megkezdik munkájukat. Ugyanez az SZKT-ülés dönt a szervező bizottság összetételéről is, és javaslatot tesz Markó Béla szövetségi elnöknek a kongresszus összehívásának időpontjára vonatkozóan. Ezt a javaslatcsomagot véleményezésre a Szövetségi Egyeztető Tanács február 2-i ülésén is bemutatják. - Az Ügyvezető Elnökség határozatokat hozott szervezési, ügyviteli és ellenőrzési kérdésekben, megbízta Náznán Jenő gazdasági alelnököt és Birtalan József gazdasági igazgatót, hogy február 15-ig tegyék meg a költségvetési év lezárásához szükséges intézkedéseket, beleértve az RMDSZ kintlevőségeinek rendezését és a tagdíjbefizetések helyzetének tisztázását. - Takács Csaba ügyvezető elnök, tekintettel Béres András államtitkári kinevezésére, 1997. január 17-én felmentette őt ügyvezető alelnöki tisztségéből, és konzultációkat folytat az Oktatási Főosztályt vezető alelnök tisztségének betöltése érdekében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 21 /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 21., 949. sz./

1997. január 23.

Jan. 25-én Szovátán tartotta a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség tisztújító közgyűlését.A közgyűlésen Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Béres András oktatásügyi államtitkár is részt vett. Köszöntötték a több éves eredményes munkára visszatekintő szervezet küldötteit, és tájékoztatták őket az RMDSZ kormánykoalíciós tárgyalásairól, az anyanyelvű oktatással kapcsolatos elképzelésekről, majd válaszoltak a részvevők kérdéseire. A közgyűlésen jelen volt Asztalos Ferenc és Ráduly Róbert képviselő is. Asztalos Ferenc a napokban elfogadott, a tanügyi dolgozók helyzetét rendező statútumról tájékoztatta a közgyűlést. Asztalos Ferenc a napokban elfogadott, a tanügyi dolgozók helyzetét rendező statútumról tájékoztatta a közgyűlést. A tisztújítás során újraválasztották Lászlófy Pált elnöknek, továbbra is Bíró István a főtitkár, az alelnökök pedig: Pál Ferenc /Székelyföld/, Szőcs Judit /Közép-Erdély/, Matekovics Mihály /Partium/ és Nagy F. István /oktatáspolitikai alelnök/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

1997. január 28.

Béres Andrással RMDSZ-es tanügyi államtitkár a vele készült interjúban elmondta, hogy feladatai közé tartozik a kisebbségi oktatás felügyelete. Az egyik legsürgősebb feladat az anyanyelvű egyetemi felvételi vizsgák lehetőségének biztosítása, amit a kormányprogram is tartalmaz. Ugyanennek arra a kitételére alapozva, hogy a tanügyi kormányzat törekedni fog arra, hogy megszüntesse azokat a korlátozásokat, amelyek a kisebbségi oktatás terén léteznek, kezdeményezi ezeknek, a minisztérium felelős tényezőivel közös felülvizsgálását. "...én arra törekszem, az a szándékom, hogy a romániai oktatás egészének a reformján belül, különösen hangsúlyozom: a decentralizáció folyamatán belül tudjuk rendezni mindazokat a kérdéseket, amelyeket a kisebbségi oktatás terén meg tudunk fogalmazni, gondot okoznak, problémát jelentenek" ? jelenti ki Béres András. /Zsehránszky István: Beszélgetés Béres András tanügyi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

1997. január 29.

Béres Andrással RMDSZ-es tanügyi államtitkár a vele készült interjúban elmondta, hogy feladatai közé tartozik a kisebbségi oktatás felügyelete. Az egyik legsürgősebb feladat az anyanyelvű egyetemi felvételi vizsgák lehetőségének biztosítása, amit a kormányprogram is tartalmaz. Ugyanennek arra a kitételére alapozva, hogy a tanügyi kormányzat törekedni fog arra, hogy megszüntesse azokat a korlátozásokat, amelyek a kisebbségi oktatás terén léteznek, kezdeményezi ezeknek, a minisztérium felelős tényezőivel közös felülvizsgálását. "...én arra törekszem, az a szándékom, hogy a romániai oktatás egészének a reformján belül, különösen hangsúlyozom: a decentralizáció folyamatán belül tudjuk rendezni mindazokat a kérdéseket, amelyeket a kisebbségi oktatás terén meg tudunk fogalmazni, gondot okoznak, problémát jelentenek" ? jelentette ki Béres András. Elmondta, hogy találkozót kezdemlnyez a különböző kisebbségek nevében tevékenykedő parlamenti képviselőkkel, hogy egyeztesse az elképzeléseket. /Zsehránszky István: Beszélgetés Béres András tanügyi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29.. folyt.: jan. 30./

1997. január 29.

A magyar nyelvű egyetem kérdése a megváltozott helyzetben címmel szervezett megbeszélést Kolozsváron az RMDSZ Szabadelvű Köre jan. 31-én. Az egyetemi diákokból és érdeklődőkből álló közönség előtt Cs. Gyimesi Éva, Magyari Vincze Enikő, Egyed Péter és Magyari Nándor László olvasott fel vitaindító tanulmányt. Az előadók szerint önjelölt illetékesek nem képesek a korszerűségi követelményeket felismerni, a hajdani Bolyai Egyetemből mítoszt csináltak, a négy előadást tartó szerint időszerűtlen egy különálló egyetemi infrastrukúra most kezdődő kiépítése. Egyelőre egy önálló, de a megerősödött egyetemi kört el nem hagyó magyar tagozat megalakítását tartják optimálisnak. Cs. Gyimesi Éva beszélt önjelölt illetékesekről, akik sohasem dolgoztak egyetemeken vagy főiskolákon: "Politikusok, laikusok, becsvágyó szervezők." - minősített. Dezső Gábor, a Bolyai Társaság titkára felolvasta a Bolyai Társaság nyilatkozatát: kiállnak az önálló állami magyar egyetem mellett, és tolmácsolta Horváth Andornak, a társaság elnökének a részvevőkhöz intézett levelét, melyben ő is a magyar egyetem mellett tett hitet. A tanácskozás második részében Béres András oktatásügyi államtitkár és Takács Csaba, az RMDSZ Ügyvezető elnöke ismertették az RMDSZ álláspontját a magyar nyelvű egyetemi oktatás kérdésében, majd válaszoltak a jelenlevők kérdéseire. A vitában felszólalók szerint az erdélyi magyar diákok és egyetemi oktatók továbbra is kitartanak a külön, magyar nyelven működő állami egyetem létrehozása mellett, melynek székhelye gyakorlati és szakmai meggondolások miatt csak Kolozsváron lehet. Vita tárgyát képezte viszont, hogy a jelenlegi feltételek mellett reális lehet-e az az igény, hogy a közeljövőben megalakuljon és működjön az egyetem. A tanácskozáson meghívottként jelen volt Egyed Albert, a magyarországi Közoktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezetője. /Horváth Anikó: Önálló magyar egyetem a megváltozott helyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz., Horváth Anikó: Lényegében erről volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

1997. január 31.

A magyar nyelvű egyetem kérdése a megváltozott helyzetben címmel szervezett megbeszélést Kolozsváron az RMDSZ Szabadelvű Köre jan. 31-én. Az egyetemi diákokból és érdeklődőkből álló közönség előtt Cs. Gyimesi Éva, Magyari Vincze Enikő, Egyed Péter és Magyari Nándor László olvasott fel vitaindító tanulmányt. Az előadók szerint önjelölt illetékesek nem képesek a korszerűségi követelményeket felismerni, a hajdani Bolyai Egyetemből mítoszt csináltak, a négy előadást tartó szerint időszerűtlen egy különálló egyetemi infrastruktúra most kezdődő kiépítése. Egyelőre egy önálló, de a megerősödött egyetemi kört el nem hagyó magyar tagozat megalakítását tartják optimálisnak. Cs. Gyimesi Éva beszélt önjelölt illetékesekről, akik sohasem dolgoztak egyetemeken vagy főiskolákon: "Politikusok, laikusok, becsvágyó szervezők." - minősített. Dezső Gábor, a Bolyai Társaság titkára felolvasta a Bolyai Társaság nyilatkozatát: kiállnak az önálló állami magyar egyetem mellett, és tolmácsolta Horváth Andornak, a társaság elnökének a részvevőkhöz intézett levelét, melyben ő is a magyar egyetem mellett tett hitet. A tanácskozás második részében Béres András oktatásügyi államtitkár és Takács Csaba, az RMDSZ Ügyvezető elnöke ismertették az RMDSZ álláspontját a magyar nyelvű egyetemi oktatás kérdésében, majd válaszoltak a jelenlevők kérdéseire. A vitában felszólalók szerint az erdélyi magyar diákok és egyetemi oktatók továbbra is kitartanak a külön, magyar nyelven működő állami egyetem létrehozása mellett, melynek székhelye gyakorlati és szakmai meggondolások miatt csak Kolozsváron lehet. Vita tárgyát képezte viszont, hogy a jelenlegi feltételek mellett reális lehet-e az az igény, hogy a közeljövőben megalakuljon és működjön az egyetem. A tanácskozáson meghívottként jelen volt Egyed Albert, a magyarországi Közoktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezetője. /Horváth Anikó: Önálló magyar egyetem a megváltozott helyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz., Horváth Anikó: Lényegében erről volt szó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ A Bolyai Társaság Elnökségének nyilatkozata: jan. 23/ Magyari Nándor László a Szabadelvű Kör ülésén elhangzott előadásában arról szólt, hogy eddig senki sem vállalkozott a Bolyai Egyetem tevékenységének kritikai feldolgozására. Szerinte kritizálni tilos, így azután "az egész egyetem-tradíció: mítosz és szent tehén". Ironikusan megjegyezte, hogy a Bolyai Társaság hozzánőtt a "megemésztetlen tradícióhoz", ténykedése pedig felszívódik a sűrű ködben. Magyari László Nándor szerint az egyetem ügyével foglalkozó kultúrpolitikusok "nem bírnak kiszabadulni egy rosszul felfogott tradíció fogságából", ez akadálya a korszerű intézmény tervének kidolgozásának. Anakronisztikus a hagyományba merevedés. "A nemzeti hagyományba, a múltba való bezárkózás" járhatatlan. Elitcserére van szükség, állapította meg. Olyan elit kell, amely "mer a korral haladni". - "Az egyetemreform főáramától eltérő törekvésnek tűnik" hangsúlyozta, "az etnikai alapon elkülönített egyetem létrehozásának kizárólagossága is." /Magyari Nándor László: Universitas és környezete. A magyar egyetem-eszme beágyazottsága a kisebbségi elitek diszkurzusába. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./ Magyari-Vincze Enikő jan. 31-i előadásában /Intézményfejlesztési törekvések és dilemmák/ arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetemen oktatóknak ki kell vonniuk magukat a politikai döntéshozatal mechanizmusai alól és szakmai érdekeltségeik szerint kell vélemény mondaniuk az egyetem fejlesztéséről. Az európai integráció megköveteli a "többnyelvűségben, a multikulturális környezetben való mozgást." Magyari-Vincze Enikő szerint a járható út a Babes-Bolyai Egyetem közös keretében való intézményfejlesztés. /Magyari-Vincze Enikő: A magyar nyelvű oktatás - megváltozott helyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Egyed Péter nem fogadta el a kolozsvári egyetemi centrum rovására kiépítendő székelyföldi egyetemi hálózat elképzelését. Szerinte a magyar nyelvű egyetem végiggondolásra szorul, mert a román államiságban való részvétel a román nyelviséghez is kapcsol. /Gál Mária: Egyetemvita. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 18./ Hozzászólások: Kása Zoltán egyetemi tanár kétségbe vonta Horváth Anikó beszámolóját, aki szerint a hozzászólók mérlegelték, hogy mi volna optimális. Valójában a felszólalók többsége kiállt az önálló Bolyai Egyetem mellett. Kása Zoltán vitába szállt azzal, hogy a Bolyai Egyetemet "önjelölt illetékesek, egyetemi tanári pályára hívatlanul törekvők" szorgalmazzák és felidézte a Bolyai Tudományegyetem újramegnyitását követelők listáját, melyet a Szabadság 1990. jan. 7-i száma közölt. A névsorban szinte az összes egyetemi tanár szerepel, köztük az önálló magyar egyetemet most ellenző Cs. Gyimesi Éva is. /Kása Zoltán: Tényleg erről volt szó? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A Szabadelvű Kör az egyetem jövőjéről szóló vitára nem hívta meg a Kolozsvári Magyar Diákszövetséget /KMDSZ/, ez azt jelenti, hogy rólunk, nélkülünk. /Kiss Olivér, a KMDSZ elnöke. Rólunk. Nélkülünk? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A Bolyai Tudományegyetem visszaállítása nem vitatéma, nemcsak a liberálisok ügye, hanem az egész erdélyi magyarságé. Nagyon kell az önálló magyar egyetem. /Nagy-Tóth Ferenc: A diverzitástól az Univerzitás ürügyén. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Emlékeztető: A Bolyai Társaság képviselői 1991. aug. 8-án tárgyaltak Gheorghe Stefan oktatási miniszterrel. A tárgyalásról a Bolyai Társaság képviselői aide-memoire-t készítettek. Előadták a miniszternek a magyar egyetem, a Bolyai Egyetem újjáalakítására vonatkozó igényt, hangsúlyozták, hogy a magyar egyetem iránti igényt, 220 ezer magyar írta alá. /Szabadság (Kolozsvár), 1991. aug. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-124




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998