udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 40 találat lapozás: 1-30 | 31-40
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Béres László

2001. február 17.

Főzzünk, főzzünk valamit" címmel a Figura Stúdió Színház /Gyergyószentmiklós/ gyermekműsort készített, amelyet sorra bemutat a város óvodáiban és napközi otthonaiban. Már 8 előadást ért meg Harold Pintér "Születésnap" című darabja, amit ősszel vitt színre a Figura, Béres László rendezésében. Megkezdődtek a próbái a "Búskomor Aranykor" című, Arany János balladáiból és megzenésített verseiből összeállított dramatizált előadásnak, amelyet március végén mutat be a Figura. Nyár elejére tervez a színház egy Petőfi előadást is "A helység kalapácsa" címmel, amelyben közreműködnek majd a kolozsvári és marosvásárhelyi színművészeti főiskolák végzős hallgatói. /Mit főz a Figura? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

2001. május 17.

Bakkhosz testamentuma címmel készített táncszínház-előadást a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes, rendezője Béres László főiskolai hallgató. Idei második, fennállása óta pedig tizenötödik bemutatóját tartja máj. 17-én a Háromszék Táncegyüttes. Ez a produkció illeszkedik az együttes által másfél-két évvel ezelőtt megkezdett folyamatba. Az 1778-ból származó első román iskoladráma, az Occisio Gregorii In Moldavia Vodae Tragice Expressa (Gergely vajda tragikus megöletése Moldvában) sajátossága, hogy kétharmad részben román, egyharmad részben pedig magyar, latin, cigány és német nyelven íródott. Az előadás néptáncelemekből építkezik. /Farkas Réka: Bemutatót tart a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./

2001. szeptember 21.

Befejeződött Gyergyószentmiklóson a Kisebbségi Színházak Kollokviuma. Az öt nap alatt mintegy 3000 ember fordult meg az előadásokon, amelyek jó közepes minősítést kaptak a zsűri, jót a közönség részéről. Zsehránszky István kritikus, a zsűri elnöke szerint e kollokviumnak teszt jellege volt. Fel lehet-e kelteni az érdeklődést egy ilyen rendezvénysorozattal? Igen, lehet. Szeretnék, hogy az írók, a képzőművészek, zenészek is eljönnének. Vitát kellene indítani a romániai magyar drámáról és annak színpadi értékesítéséről. Sándor L. István budapesti színikritikusnak az a véleménye, hogy ez a fesztivál izgalmasabb volt, mint a kisvárdai. Ungváry Zrínyi Ildikó egyetemi tanár úgy látja, hogy ezt a fesztivált érdemes tovább szervezni. Örömmel látta, hogy beérett egy új rendezőgeneráció: Barabás Olga, Bocsárdi László, Kövesdy István, s melléjük újak, köztük Béres László sorakoztak fel. Kötő József színháztörténész leszögezte: miközben jelen volt a hagyományos színjátszás, jelen volt az a kísérleti szellem is. Harag György, majd Tompa Gábor után egy új raj jelentkezett, amely megpróbál másképp beszélni és mást is mondani. Szabó Tibor, a Figura Stúdió Színház igazgatója kiemelte, hogy a közönség 90%-ban a Figura által nevelt fiatal közönség volt. /Bajna György: Kisebbségi Színházak Kollokviuma, Gyergyószentmiklós. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./

2003. december 6.

A Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával lépett fel múlt héten a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes Szatmáron, Nagykárolyban és Nagyváradon. A Novák Ferenc rendezte Lúdas Matyival kilencszer álltak színpadra több mint háromezer néző előtt (a táncmese eddig 69 előadást ért meg), a Béres László rendezésében előadott Bakkhosz testamentumát két este több mint félszázan látták. Jövő héten a budapesti Millenáris Parkban mutatják be jelenleg próba alatt lévő, Advent a Háromszékkel című műsorukat. /(fekete): Négyezren tapsoltak a Háromszék Táncegyüttesnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./

2004. december 9.

Az eredménytelen népszavazás után a Hargita Népe szerkesztőségébe határon innen és határon túlról érkeztek felháborodott levelek. Deáky András Gyimesbükkről kérdezte: „Hát mégsem került az Anyaországban elég magyar nemzetben gondolkodó magyar?! Hát tényleg beteg Magyarország?” „Bocsánatot kérek Önöktől nemzetáruló társaimért" – írta levelében Béres László Attila Esztergomból. Balló Ibolya Budapestről írta elkeseredett sorait. „Gratulálok a győzelmükhöz a kormánypártoknak, és konok székelységgel kijelentem, hogy amíg ők saját népük ellen uszítanak, és ‘győzedelmeskednek’, én nem kérek árváim nevében és nem is fogok elfogadni tőlük egyetlen vasat sem" – szögezte le Böjte Csaba dévai ferences szerzetes. A kormánypártok képviselői győzelemről beszélnek. Kit győztek le? A saját népüket! Minden erkölcsi felelősség az uszító kormányé, hangsúlyozta Böjte Csaba. „Mi, a Lakiteleken alakult Mindszenty József Politikai Kollégium negyvennégy tagja a másfélmillió IGEN-ből, megsokszorozzuk erőnket annak érdekében, hogy az elszakított nemzetrészek újból egymásra találjanak!" – olvasható a negyvennégy aláírással ellátott közleményben. /Sarány István: Vélemények az eredménytelen népszavazásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 9./

2005. május 6.

Versenyvizsga eredményeként augusztustól Béres László, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház jelenlegi rendezője lesz a társulat új igazgatója. Gyergyószentmiklós lakossága mára már nem haladja meg a húszezer főt, és a Gyergyói-medencéé is 58 ezer körül mozog. A Figurának továbbra is kísérleti színházi alkotóműhelyként kell működnie, új színpadi kifejezőeszközöket kell keresnie. Egyszerre kell megteremteni a színházba járás igényét és lehetőségét az egymás mellett élő korosztályok számára. Szabó Tibor eddigi igazgató a továbbiakban művészeti vezetőként marad a Figuránál. Lesz új gyermekelőadás, táncszínház, és szeretnék a nyári szabadtéri színházi programot is folytatni. /Gergely Edit: Béres László: a jó színház mindenkinek szól. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./

2005. november 7.

A tervekhez képest csökkentett műsorral kezdődik november 9-én a határon túli színházak budapesti vendégjáték-sorozata – tájékoztatott Goldschmied József programigazgató, hozzátéve: az Égtájak Iroda szervezésében hét éve sikeresen működő Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek program állandó létbizonytalansággal küzd. Darvay Nagy Adrienne színháztörténész, művészeti szaktanácsadó közlése szerint a mostani vendégjátékok sorát november 9-én a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Csehov Lakodalom című műve alapján színre vitt „örömszínháza” nyitja. Másnap a Béres László társulatigazgató rendezte, Scapin furfangjai című Molière-komédiát játsszák, amelyben kolozsvári és sepsiszentgyörgyi vendégművészek is szerepelnek. Az Újvidéki Színház november 20-án a kolozsvári Tompa Gábor által rendezett, Médeia-körök című Euripidész-feldolgozást mutatja be. A temesvári Csiky Gergely Színház zárja az őszi évadot november 29-én, Szép Ernő Lila ákác című művével, Verebes István rendezésében, illetve Christian Grabbe másnap bemutatott, 1829-es művével, a Don Juan és Faust című darabbal, amelyet Alexander Hausvater romániai származású, Kanadában élő rendező állított színpadra. /Guther M. Ilona: Létbizonytalansággal küszködik a rendezvény. Határon túli színházak – Vendégségben Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

2006. február 16.

Májusban nem mindennapi bemutatóval jelentkezik a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház társulata. Béres László színházigazgató szerint a Télikert című előadás érdekessége, hogy a színművet Láng Zsolt író, drámaíró kimondottan a gyergyószentmiklósi színészekre szabta. A szerző nem ismerte személyesen a figurás színészeket, hanem Patkó Éva rendező – a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem negyedéves rendező szakos hallgatója – elmesélése alapján írta meg a színdarabot. A szerző az olvasópróbáktól kezdődően a bemutatóig dramaturgként végigkíséri az alkotási folyamatot. /Jánossy Alíz: Rejtélyes télikert Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

2006. március 11.

A Marosvásárhelyen zajló interetnikai fesztivál alkalmából főiskolai hallgatók az erdélyi kisebbségi színházakat vették számba. Az 1792-ben alapított Kolozsvári Állami Magyar Színház a legrégebbi magyar színházi társulat. Jelenleg repertoárszínházként működik, Tompa Gábor vezetésével. Az előadások nagy részét szinkronfordítással a román közönség is megtekintheti. A Temesvári Csiky Gergely Állami Színház egy épületben működik a román és német nyelvű színházzal, valamint a Román Operával. A magyar társulatnak néhány hete új igazgatója van Szász Enikő személyében. A színháznak két játéktere is van, nyáron pedig a Ferencesek Udvara nyújt lehetőséget a szabadtéri előadásokra. A színészet Nagyváradon is régi hagyományokra tekint vissza. Az államosítást követő években is erős társulat működött Nagyváradon, melynek hatása mind a mai napig érződik. A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Ede Társulatát Meleg Vilmos vezeti. A Szatmárnémeti Északi Színháznak két társulata van: a román társulat és a Harag György Társulat, a magyar, az utóbbinak Lőrincz Ágnes az igazgatója. A színházhoz tartozik még egy 100 férőhelyes stúdióterem is. A Harag György Társulat az elmúlt években nagyon sok fiatal színészt szerződtetett. A sepsiszentgyörgyi színházat állandó hivatásos művészeti intézményként Állami Magyar Népszínház néven 1948-ban hozták létre. 1987-től román tagozat is működik. 1992-ben a két tagozat különvált, s a Tamási Áron Állami Magyar Színház és az Andrei Muresanu nevét viselő román nyelvű színház közös székhelyen ugyan, de jogi és költségvetési szempontból egymástól független művészeti intézményként működik. 1998-tól a színház neve Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, azóta Bocsárdi László vezeti a magyar társulatot. A csíkszeredai székhelyű Csíki Játékszín 1999 szeptemberében nyitotta meg kapuit, Parászka Miklós vezetésével. A Csíki Játékszín befogadó színházként is tevékenykedik, így olykor Csíkszeredában több társulat előadását lehet megnézni, mint más erdélyi városokban, de nem csupán egyszeri alkalommal, hanem előadás-sorozatokban. 2004. március 4-én nyitották meg stúdiószínházi termüket, a Hunyadi László színművészről elnevezett kamaratermet. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház az erdélyi magyar színházak nem hagyományos törekvéseket képviselő társulata, az egyetlen, amely hangsúlyozottan alternatív színházi programmal tevékenykedik. 1984–1990 között amatőr kísérleti színházként működött, Bocsárdi László vezetésével; 1990. szeptember 1-jétől kapott intézményesített formát Figura Stúdió Színház néven. Jelenleg Béres László az igazgató. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház – mint a városi művelődési ház hivatásos tagozata – az önkormányzat támogatásával 1998. november 6-án tartotta színházmegnyitó előadását, Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékával. Az önálló jogi státusz elérésének érdekében több lépést is tettek, eddig g eredménytelenül. Repertoárszínházként (népszínházi hagyományokat követnek) működik, de kísérleti jellegű előadásoknak is helyet ad. Romániában működik két német nyelvű hivatásos társulat és egy zsidó színház. 1876-ban Jászvárosban (Iasi) Avram Goldfaden művész és író a saját társulatával bemutatott előadásaival a világ első hivatásos zsidó színházának alapjait fektette le. A második világháború után 1948-ban a bukaresti Zsidó Színház állami intézmény lett. Az Állami Zsidó Színház számos nemzetközi turnén vett részt, ugyanakkor szervezője a jiddis nyelvű színházak fesztiváljának (1991, 1996, 2000). Az erdélyi szász kultúra a temesvári és a nagyszebeni német társulatoknak köszönhetően jelen van a színházi életben is. A Temesvári Állami Német Színházat 1953-ban hozták létre és a mai napig működik. Nagyszebenben 1788-ban épül fel Dél-kelet-Európa első kőszínháza, amelyben német nyelvű előadásokat tartottak. A kommunizmus idején több évig nem hangozhatott el német szó a nagyszebeni színpadon, azután 1956-tól folyamatosan dolgozik a Radu Stanca Színház német társulata. 1992-től Temesváron, 1997-től Nagyszebenben képeznek német nyelvű. /Turoczki Emese, Madaras Orsolya, Kádár-Dombi Katalin és Papp Ida Júlia, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem teatrológia szakos hallgatói: Színházak, társulatok.= Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

2006. március 20.

Kerekasztal-beszélgetéssel zárult március 19-én a marosvásárhelyi Interetnikai Színházi Fesztivál. A Kisebbségi Hivatalt képviselő Zsehránszky István színikritikus vezette a megbeszélést, amelyen erdélyi román és magyar színházigazgatók a társulatok sajátos gondjait tárták a hallgatóság elé. A résztvevők egyetértettek abban: a politika dolga körülírni, jogi szempontból rendezni a kétnyelvű színházak jogállásából eredő problémákat. A marosvásárhelyi színház részéről Kiss Éva Evelyn irodalmi titkár jelezte: a Tompa Miklós Társulatot jövőbeni lehetséges játszóhelyek felkutatása foglalkoztatja, a Nemzeti Színházban ugyanis idő- és pénzigényes javításba kezdtek. Farkas Ibolya színművésznő úgy vélte, egy színművészeti egyetemmel rendelkező városnak saját, és nem vándorfesztivállal kellene rendelkeznie. Béres László, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgató-rendezője emlékeztetett rá: 2001-ben ők vállalták a kisebbségi színházak találkozójának megszervezését. /Gergely Edit, Lokodi Imre: Lezárult a marosvásárhelyi Interetnikai Színházi Fesztivál. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

2006. május 8.

Május 5-én Szatmárnémetiben vendégszerepelt a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Moliére–előadással, a Scapin furfangjaival. Akik eljöttek, az idei évad egyik legsikeresebb színpadi produkcióját láthatták. Scapin a Jászai–díjas Szabó Tibor volt, a rendező a társulatvezető, Béres László. /Báthory Éva: Scapin magánya – itt és most. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 8./

2006. május 19.

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház önmagával is kísérletezik, mondta Béres László igazgató. Május 23-án mutatják be a Láng Zsolt író által a társulatnak írt Télikert darabját. A szerző figyelembe vette a társulat jellemzőit, a létszámát. A szerző jelenlétében tartották az olvasópróbákat, ez lehetőséget adott arra is, hogy saját szájuk íze szerint alakítsák a szöveget, mesélte Barabás Árpád. Patkó Éva először rendez a Figurának. A pályája legelején tartó, végzős egyetemi hallgató úgy látja: keresve sem találhatott volna hálásabb társulatot szárnyai bontogatásához. A darabhoz a zenét Nagy Endre gyergyói unitárius lelkész szerezte. /Barabás Márti: Házifigurák a Télikertben. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2006. június 28.

Kisvárdán van már a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház. A Figura eltelt évadjára a gondok voltak jellemzőek. A színház tavaly ősztől ugyan helyet kapott a művelődési házban, de télen majd mindegyik gyergyói színész megfázott a próbák, előadások alatt. Csupán fizetésekre elegendő az önkormányzati támogatás, a magyarországi pénzosztók is zárogatják a csapokat. A Figura Stúdió Színház igazgatója, Béres László elmondta, nem ritka, hogy előadás közben szólal meg a szomszédos diszkóban a manele-muzsika. Így készült az elmúlt évadban öt bemutató, a március 15-i fellépés, így vettek részt több fesztiválon, így sikerült bérletrendszert indítani. A Figurának 2500 bérletese van. Eltökélt szándékuk, hogy kétévente ők rendezhessék meg a Kisebbségi Színházak Kollokviumát. /Balázs Katalin: Sanyarú sors Figurásan. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./

2006. november 1.

Közönségtoborzó produkciónak is nevezhető a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház évadnyitó előadása, a Ben Jonson Volpone című darabja nyomán készült Rókajáték. Az előadás igencsak sokszínű: vannak benne kísérleti színházi elemek, de vásári bohózat is vagy akár filmbeillő szexjelenet. A Figura nemcsak szórakoztatni akar ezzel az előadással, azt már díszlet és a remekbeszabott karakteres jelmezek is jelzik. Ez a díszlettervező Csíki Csaba és a jelmeztervező Kiss Zsuzsanna munkáját dicséri. Béres László rendezői fogásának tekinthető, hogy a szereplők a nézőket is bevonják a játékba. Kiemelkedő színészi alkotás a Salat Lehel formázta Volpone-figura. /Rivalda. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

2007. január 30.

Szűkös évnek néz elébe a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház. Béres László, a Figura igazgatója közölte, várják a színházat fenntartó önkormányzat költségvetési vitáját, azt remélik, ez alkalommal újabb produkciókra is különítenek el pénzalapokat. A gyergyószentmiklósi önkormányzat az elmúlt évben csupán a társulat alkalmazottainak a fizetését fedezte, az előadások költségeit teljes mértékben pályázatokból teremtette első a társulat. A pályázati lehetőségek viszont beszűkültek, mivel az Ilyés Közalapítványt beolvasztották a Szülőföld Alapba, az Apáczai Közalapítványt átalakították, és ott már nem lehet színházi produkciókra pályázni, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál pedig még nem tisztázottak a lehetőségek. A Nemzeti Kulturális Alapnál pályáztak egyedül sikerrel, ebből finanszírozzák Bornemisza Péter Magyar Elektráját, amelyet március elején mutat be a társulat. Az előadás dramaturgja, rendezője, díszlet- és jelmeztervezője – ahogyan ő magát nevezte „egyszemélyes színházi manufaktúrája” – Katona Imre. /Jánossy Alíz: Beszűkültek a Figura pályázati forrásai. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

2007. február 24.

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház február 9–15. között Horvátországban, az Isztriai-félszigeten vendégszerepelt. A meghívást a megyének a régióval való jó kapcsolatának köszönhető. Béres László, a bemutatott Molière-mű, a Scapin furfangjai rendezője, a színház igazgatója annak ellenére is igen hasznosnak tartja a vendégszereplést, hogy a szakmabeliekkel komolyabb eszmecserére nem volt lehetőség. /Bajna György: Horvátországban szórakoztatott a Figura. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 24./

2007. március 6.

Bornemissza Péter Magyar Elektráját láthatja a gyergyószentmiklósi közönség március 11-én a Figura Stúdió Színházban. A produkcióról Katona Imre magyarországi rendező, Antal D. Csaba színművész, valamint Béres László, a Figura Stúdió Színház igazgatója tartott sajtótájékoztatót. Katona elmondta, azért rendezi meg a darabot a Figuránál, mert a „figurások” szakmai méltósággal közelítenek a darabhoz. Ennek az előadásnak nincs szereposztása. Mindenki, mindent játszik. Antal D. Csaba minden férfiszerepet alakít sorban, kivéve Agamemnónt. /Kedves-Tamás Gyopár: Becsületről Figurásan. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

2007. március 28.

A Vaskertes általános iskola 8. osztályosait látta vendégül a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház március 27-én, a színházi világnapon. Béres László színházigazgató rövid ismertetőt tartott a színházakban használatos műszaki berendezésekről. A tanulók betekintést nyerhettek a Magyar Elektra című előadás próbafolyamatába is. A Figura Stúdió Színházban jelenleg is problémát jelent a színházterem, öltöző és próbatermek fűtése. A szűkös költségvetésből a színészek gázsijára, ezenkívül csupán egyetlen bemutatóra futotta. A társulatnak nincsen autóbusza, ami elengedhetetlen a kiszállásokhoz. Szolgálati lakásokkal sem kényeztetik el a figurásokat: három színész lakik egy négyszobás lakásban, amelynek bérét vállalkozók fedezik. /Jánossy Alíz: Nem kényeztetik el a Figurát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./

2007. április 21.

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház április 22-én a Csíki Játékszínben vendégszerepel a Rókajáték című sorskomédiával. Az előadás Ben Jonson Volpone pénzkomédiája alapján készült, rendezője Béres László. /A pénz komédiája Csíkban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

2007. május 7.

Hatházi András és a felolvasószínház jelentkezett május 6-án a hét végén kezdődött Romániai Kisebbségi Színházak Fesztiválját. A felolvasószínház a gyergyószentmiklósi seregszemle leleménye. Béres László rendező, a házigazda Figura Stúdió Színház és Kollokvium-igazgató szerint az idei rendezvény húsz előadása is zömmel kortárs szerzőkre összpontosít, így a felolvasószínházak – Hatházit követően e hét folyamán Visky András és Kiss Csaba – ezt a vonalat erősítik. A fesztiválra meghívták a marosvásárhelyi, kolozsvári magyar és a temesvári német végzős színiseket is. Vastapsot kapott Zalán Tibor Katonák, katonák című, Pinczés István által színre vitt, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház által bemutatott darabja. A Gyergyószentmiklósra, a Kollokviumra látogatott színházigazgatókkal találkozott Markó Béla kormányfő-helyettes is. Demeter András István, kulturális minisztériumi főosztályvezető a készülő színháztörvényről tartott tájékoztatót. /G. E. : Színházi Kollokvium a kakasülőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

2007. május 14.

Május 12-én zajlott le Gyergyószentmiklóson a VII. Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviumának díjátadó ünnepsége. Az oklevélosztást követően a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Diploma után című musicalje várta a megjelenteket, másrészt a közönség régi kedvenceinek tapsolhatott, a szentgyörgyi társulatban játszó régi figurásoknak. A marosvásárhelyi magyar társulat két rangos elismerést is besöpört: az Alexandre Colpacci rendezte Yvonne, burgundi hercegnő című előadás a nagydíjat, a legjobb női alakítás díját pedig a címszereplőt alakító Nagy Dorottya kapta. A legjobb rendezés díját a házigazda színház, gyergyószentmiklósi Figura rendező-igazgatója, Béres László nyerte el, a legjobb férfialakításért járó elismerést pedig az idén Uniter-díjra jelölt Hatházi Andrásnak, a kolozsvári magyar Színház művészének ítélték. /Rostás-Péter Emese: Diploma előtt és után. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

2007. június 13.

A HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete meghívására június 17-én a gyergyószentmiklósi Figura Stúdiószínház vendégszerepel Európa kulturális fővárosában, Nagyszebenben. A Ben Jonson Volpone című komédiája alapján készült sorskomédiát, a Rókajátékot Béres László rendezte. A darab ősbemutatóját 2006. október 22-én tartották, a Figura előadása részt vett a kisebbségi színházak ez évi kollokviumán. /Nagyszebenben a Figura. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./

2007. július 31.

Megújulva készül az új színházi évadra a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulata. A meghirdetett művészeti vezetői állás betöltésére Csurulya Csongor rendező, a társulat egykori színésze bizonyult a legmegfelelőbbnek a versenyvizsgán. A színházi évad végén több színész is távozott a társulattól, a vezetőség tervei közt ezért szerepel még újabb színészek alkalmazása. Nagy Pál, a Tomcsa Sándor Színház igazgatója elmondta, az új évad előadásának próbái augusztusban fognak megkezdődni. A következő évad repertoárjában négy tervezett előadás szerepel: Euripidész: Elektra című műve Sorin Militaru rendezésében, a produkcióban az Udvarhely Néptáncműhely is szerepet vállal, John Kander–Foster Ebb: Kabaré című musical (rendező Puskás Zoltán), valamint a Federico Garcia Lorca: Yerma című tragikus költeménye (rendező Csurulya Csongor), végül a mesejáték, A császár új ruhája című produkció Andersen és Jevgenyij Svarc művei alapján, Béres László rendezésében. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Új tagok a Tomcsa társulatnál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 31./

2007. augusztus 28.

A Csíki Játékszín társulata a 2007/2008-as évadban négy nagyszínpadi produkcióval, valamint egy bérleten kívüli stúdiótermi előadással várja közönségét, ugyanakkor a mesebérletesek számára egy újabb gyerekdarabot is színre visz. Bérleten kívüli előadásként szeptemberben mutatják be William Shakespeare Tévedések vígjátékát Kövesdy István rendezésében. Októberben Parászka Miklós rendezésében egy újabb musicallel várja közönségét a társulat. La Mancha lovagja címmel viszik színre a Dale Wassermann – Mitch Leigh – Joe Darion-darabot. Novemberre tervezik A. P. Csehov Cseresznyéskert című színjátékának bemutatóját, Hargitai Iván rendezésében. Ezután Mesék az operettről címmel Kállai István – Nemlaha György művét mutatják be Csutka István rendezésében, végül Szép Ernő Lila akác című szerelmes históriáját kelti életre a Csíki Játékszín társulata, Parászka Miklós rendezésében. A mesebérletesek a Csíki Játékszín, a Figura Stúdió, illetve a Tomcsa Sándor Színház cserebérletének köszönhetően idén három gyerekdarabot láthatnak. Trapiti címmel Darvasi László gyerekdarabját viszi színre a csíkszeredai társulat Budaházi Attila rendezésében. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház vendégjátékában H. C. Andersennek és J. Svarcnak A császár új ruhája című mesejátéka elevenedik meg, Béres László rendezésében. Az óvodások a Jancsi és Juliska mesejátékon szórakozhatnak, amelyet a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház társulata Dézsi Szilárd rendezésében mutat be. /Antal Ildikó: Az új színházi évad kínálata. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./

2007. október 19.

A zsűri különdíjával tért haza Bukarestből a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház az 100, 1000, 1 000 000 mese című nemzetközi gyermekszínházi fesztiválról. A kitüntetést a társulat a Dézsi Szilárd rendezte Abul Hasszán, a Rosszcsont című előadásával érdemelte ki. A fesztiválra tizenegy országból, többek közt Olaszországból, Franciaországból, Németországból és Koreából érkeztek társulatok. Béres László színházigazgató az új, gyerekeknek szánt produkció október 18-i bemutatójáról is tájékoztatott. A Grimm testvérek egyik legismertebb meséjét, a Jancsi és Juliskát Zalán Tibor rádiójátékának felhasználásával Dézsi Szilárd, a gyergyószentmiklósi születésű, Budapesten élő rendező vitte színre. A díszletet és jelmezeket a budapesti Bodnár Enikő tervezte. /Jánossy Alíz: Grimm, figurásan. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./

2007. november 12.

Gyergyószentmiklóson immár tizennegyedik alkalommal szervezték meg találkozót: a Műszit (Műkedvelő Színjátszók Találkozója) egymás megismerésén, az előadások megtekintésén és megbeszélésén, az eszmecserén alapul, mondta Danaliszyn József házigazda. Az idei összejövetelen még hangsúlyosabb volt a tanulás, a Figura Stúdió Színház színészei tartottak workshopokat, a Műszit kiértékelését pedig a Figura igazgatójára, Béres László rendezőre bízták. A november 10-én tartott műkedvelők bálja után másnap, vasárnap kellett a szovátai, szászrégeni, kovásznai és helybéli csoportnak szembenéznie a kritikával, és ekkor mondták el, hogyan élnek, milyen nehézségekkel küzdenek. A szovátai Gong diákszínjátszó csoport is fellépett. /Balázs Katalin: Hitelesen játszani. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 12./

2007. november 12.

„Ha nincs is túl nagy érdeklődés a műkedvelő színjátszók találkozója iránt, mégis fontos megszervezni a fórumot: számos olyan település van, ahol nem működik, illetve ahová nem jut el hivatásos társulat” – jelentette ki Kolcsár Béla, a gyergyószentmiklósi Művelődési Központ művészeti igazgatója a 14. Műkedvelő Színjátszók Találkozóján. Az idei találkozón minél több diákszínjátszó csoportot igyekeztek vendégül látni, és kihasználták a Figura Stúdió Színház felajánlotta képzési lehetőséget. A hétvégi háromnapos rendezvény résztvevői számára hasznosnak bizonyultak a Figura rendező-igazgatója, Béres László, valamint a Barabás Árpád színművész vezette műhelyek. Az amatőr színjátszó csoportok közös gondja az anyagiak hiánya és az, hogy négyévente mindig elölről kell kezdeni a munkát. A találkozón szovátai, kovásznai és szászrégeni csoportok vettek részt a házigazda Fábián Ferenc Színjátszó Csoport mellett. /Jánossy Alíz: Műkedvelők műhelyei. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

2007. november 15.

Véget ért a tizennegyedik MÜSZIT névvel szervezett Műkedvelő Színjátszók Találkozója Gyergyószentmiklóson. A helyi Fábián Ferenc Amatőr Színtársulat mellett a szovátai Diákszínjátszó Csoport, a szászrégeni Kemény János Népszínház, valamint a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpad léptek színpadra a hétvégi rendezvény keretében. Béres László, a Figura Stúdió Színház igazgatója röviden így értékelte a 14. Müszitet: Két nap, négy előadás, négy műkedvelő színjátszó csoport. Műfajilag nagyon különböző stílusú előadásokat láttunk, a klasszikus kabarétól, a mára utaló kabaréjeleneteken át a mozgásszínházig. Jól sikerült az idei fesztivál, állapította meg Danaliszyn József, a Fábián Ferenc színjátszó csoport vezetője, mozgatórugója, ugyanakkor a Műkedvelő Színjátszók Találkozójának ötletgazdája is. Azonban a valamikor számos színtársulattal rendelkező Gyergyói-medence, hiányzott. Kár, hogy nem jöttek el. /Csata Orsolya: Találkoztak a műkedvelő színjátszók. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), nov. 15. – 46. sz.

2008. január 15.

A Figura Stúdió Színház ősbemutatóra készül, tájékoztatott Béres László igazgató, Thuróczy Katalin Szandrosz című előadásának bemutatójára február 3-án kerül sor. A darab rendezője, Sorin Militaru szerint a stúdióelőadás besorolása kortárs tragédia, modern nyelvezettel. /Baricz-Tamás Imola: „Figurás” Szandrosz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

2008. január 22.

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház szép előadással látogatott Marosvásárhelyre. García Lorca költeménye, a Yerma színpadi változata Béres László rendezésében, Ungvári Zrínyi Ildikó dramatizálásában aratott sikert. /Nagy Botond: A kert, amelyet nem látott senki. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./


lapozás: 1-30 | 31-40




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998