udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bíró Annamária

1990. június 19.

Az európai együttműködés emberi dimenzióiról folyó koppenhágai konferencián a román küldöttségvezető visszaadta az erdélyi magyarok képviselőjének elkobzott iratait és elnézést kért tőle. Bíró Annamária, akitől útban Koppenhágába jún. 4-én a román-magyar határon vették el iratait a román hatóságok, visszautasította azt a magyarázatot, hogy a helyi szervek túlkapásáról lett volna szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

1994. augusztus 12.

Újabb diplomáciai sikert könyvelhet el az RMDSZ: júl. 31-i hatállyal felvette tagjai sorába a hágai központú Unrepresented Nations and Peoples Organization /UNPO/, az ENSZ-ben Nem Képviselt Nemzetek és Népek Szervezete. Az RMDSZ - az UNPO tagjaként - augusztusban részt vesz az ENSZ Kisebbségvédelmi Albizottsága ülésein, ennek keretében aug. 12-én Bíró Annamária, az RMDSZ képviselője előadást tart a romániai magyar kisebbség helyzetéről. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

1995. szeptember 1.

Aug. 28-a és szept. 1-je között az ENSZ Kisebbségvédelmi Albizottsága megalakította a Kisebbségi Munkacsoportot, melynek genfi alakuló ülésén az RMDSZ képviseletében jelen volt Bíró Anna-Mária. Ez az első olyan fórum, amelyen a kisebbségi szervezetek az őket érintő kérdések megtárgyalásában közvetlenül részt vehetnek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4., 610. sz./

2001. június 22.

Jún. 20-án Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ helyiségében az Egyed Emese vezette tanár-diák kutatócsoport szervezésében Aranka György kéziratos hagyatékáról kiskonferenciára került sor. Enyedi Sándor (Budapest) Az Aranka-kutatás jelenlegi helyzete címmel tartott előadást. Az életműből kiemelte a Nagyszebenben beindított, majd Kolozsvárra átköltöztetett újságot, a pest-budai színházat, végül az 1793-ban Marosvásárhelyen megszületett Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaságot. Aranka György életművében meghatározó szerepet játszik szerteágazó levelezése, melyet csapatmunkával lehetne feltárni. A kiskonferencián előadást tartott még Palotás Varga Zsuzsa, Kovács Eszter, Egyed Emese, Berki Tímea és Bíró Annamária. /Ö. I. B.: Kiskonferencia Aranka György kéziratos hagyatékáról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

2003. április 19.

A Pro Minoritate Alapítvány könyvalakú időszakos kiadványának nemrég megjelent száma külön fejezetet szentel a csángósorsnak (Egy Moldvában titokban magyarul tanító levele; Hatos Pál: Szempontok a csángókutatás kulturális kontextusainak értelmezéséhez; Seres Attila: "Csángómentés" Moldvában a XIX-XX. század fordulóján; Boross Balázs: "Majd egyszer lészen, de nem most"). Egy másik fejezet a Kárpát-medencei népszámlálásokba nyújt bepillantást (Bálint-Pataki József: A határon túli magyarság népesedési helyzete; Fedinec Csilla: Népszámlálás Ukrajnában - Hányan vagyunk magyarok?; Gyurgyik László: A szlovákiai magyarság településszerkezetének változásai az 1990-es években; Sebők László: A délvidéki magyarság az újabb népszámlálások tükrében). Más témák: félévnyi koszovói tartózkodás EBESZ-missziós küldetésben (Ablonczy Bálint beszélgetése Bíró Anna-Mária kisebbségkutatóval); A kisebbségek oktatásához való jogának védelme a nemzetközi jogban (Böszörményi Jenő); Román történelem a reformáció jegyében (Miskolczy Ambrus). A lapszám szemle fejezete Illés Géza (Szatmár, Erdély, Európa), Kántor Zoltán (Az önkormányzat reménye) és Nagy Levente (Balcanistica hungarica rediviva) kritikáinak nyújt teret. /Pro Minoritate/2002/tél. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

2006. február 22.

Megjelent az Erdélyi Múzeum, az Erdélyi Múzeum-Egylet újabb száma /LXVII. kötet, 2005. 3-4./ Néhány cím a folyóirat tartalmából: Jakó Zsigmond: Az erdélyi magyar történetkutatás mai kérdései; Blazovich László: Az Andreanum és az erdélyi szászok az etnikai autonómiák rendszerében a középkori Magyarországon; Lupescu Radu: Kolozsvár korai történetének buktatói; Csukovits Enikő: Késő középkori leírások Erdély-képe; Lupescuné Makó Mária: Az erdélyi domonkos kolostorok a középkor végén és Bartók Márton 1718. évi jelentései; Bíró Annamária: Magyar nyelvű kéziratos bejegyzések egy ferences könyvtár köteteiben. /Az Erdélyi Múzeum LXVII. kötete. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

2007. október 19.

Niculescu Tóni külügyi államtitkár felszólalt az ENSZ 62. Közgyűlésén. Előzőleg, 1996-ban, Genfben az ENSZ Emberi Jogok albizottságának égisze alatt működő kisebbségi munkacsoport ülésén is felszólalt a Nem Képviselt Népek és Nemzetek Szervezete (UNPO, az ENSZ társult tagja) svájci székhelyén, az RMDSZ nevében. A román kormány kisebbségpolitikáját, pontosabban a kilencvenes évek közepén elfogadott helyi közigazgatási, valamint a tanügyi törvényt kérte számon Bukaresten. Pozsonyban kormányra kerültek a magyarok képviselői. Megszerezték a miniszterelnök-helyettesi posztot is. Azóta sajnos jelentős visszalépés történt. Niculescu Tóni október 1-jén az ENSZ-ben, a Franciaország és az UNICEF által kezdeményezett A kiskorúak és a hadviselés című miniszteri találkozón szólalt fel. Másnap a Demokráciák közössége miniszteri gyűlésén kapott szót, október 4-én pedig előadást tartott a közgyűlés nagytermében a kultúrák és vallások közötti, valamint a békéért folytatott együttműködést célzó magas rangú párbeszédcsoport munkálatain. Az ENSZ-ben járatos kollégái készítették elő a szövegeit. Előadására kapóra jött Nagyszeben valamint az idei ökumenikus világtalálkozó. Bíró Anna-Mária a kilencvenes évek elején az RMDSZ-elnök akkori külügyi tanácsosaként szólalt fel Genfben. Niculescu szerint „sokat veszítettünk, amikor az angolul és franciául tökéletesen beszélő kolléganőnk „átigazolt” a világ legismertebb kisebbségkutató intézetéhez, a londoni Minority Rights Grouphoz”. /Ágoston Hugó: Magyar képviselő az ENSZ-ben. Beszélgetés Niculescu Tóni külügyi államtitkárral. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

2008. május 17.

A XVII. Szabédi-napokat az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Korunk Stúdió, valamint a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia szervezte Kolozsváron. Május 16-án megkoszorúzták a Lázár utcai Szabédi-ház falán elhelyezett emléktáblát, majd kerekasztal-beszélgetést tartottak az újabb irodalmi forráskiadványokról és szövegkritikákról dr. Görömbei András akadémikus, dr. Egyed Emese egyetemi tanár, dr. Kántor Lajos irodalomtörténész, dr. Bartha Katalin Ágnes irodalomtörténész, valamint két doktorandusz, Demeter Zsuzsa és Bíró Annamária részvételével. A beszélgetés kiindulópontját a Szabédi Emlékház kiadásában nemrég megjelent, A Lázár utcától a Postakert utcáig című kötet képezte. Az EMKE részéről Dáné Tibor Kálmán elnök a nemrég kibővített és felújított Szabédi Emlékházról is szólt, amely mára irodalomtörténeti emlékhellyé, intézetté vált. Az ingatlan nem csupán az EMKE országos elnökségnek lett a székhelye, hanem a hamarosan megalakuló Közép-Erdélyi Magyar Művelődési Intézet is itt talál majd fedelet. A konferencián dr. Fóris-Ferenczi Rita egyetemi tanár a mostani kollégiumok értékteremtő és értékmentő munkájára hívta fel a figyelmet. Az egykori református kollégium szellemiségét elevenítette fel előadásában dr. Benkő Samu akadémikus és dr. Kántor Lajos irodalomtörténész. /S. B. Á. : Irodalomtörténeti emlékhely lett a Szabédi-ház. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998