udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bíró Lajos

1991. július 10.

Tasnádon nemrég megalakult Bíró Lajos Ökológiai Társaság. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

1991. október 2.

Tasnádon nemrég lezajlott a Bíró Lajos emlékünnepség, melynek keretében emléktáblát lepleztek le. Bíró Lajos /1856-1931/ kiváló természettudós, etnográfus volt, hat éven át végzett gyűjtőmunkát Új Guineában, a pápuák között. Az ünnepségen jelen volt Tőkés László és Tempfli József püspök, a szervezésében részt vett a Bíró Lajos Társaság is. A fő szervező Benedek Zoltán nagykárolyi tanár, aki évtizedek óta kutatja Bíró Lajos hagyatékát. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

1997. április 16.

Megjelent a Tasnádi Újság /az RMDSZ havilapja/ második száma. A kiadvány folytatja az első számban megkezdett helytörténeti sorozatot, Bíró Lajos után Keresztesi Sámuel iparművész munkásságát mutatja be. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 16./.

1999. május 8.

Április 23-án tartotta Nagykárolyban, az RMDSZ-székház Kaffka Margit termében a Bíró Lajos Ökológiai Társaság nagykárolyi fiókszervezete Nagykároly és környéke ökológiai felmérésével kapcsolatos összejövetelét. A felmérésből kiderült, hogy elképesztő a városban felhalmozódott szemétmennyiség helyzetének megoldatlansága, a védettnek tekintett dendrológiai park, a Károlyi-kastélykert állapota. - A középiskolások számára szervezett Kitaibel Pál Nemzetközi Ökológiai Verseny március 20-án Sepsiszentgyörgyön megtartott országos döntőjében az egyik nagykárolyi tanuló jó eredményt ért el, ebben szerepe volt Benedek Zoltán /a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnöke/ segítségének. /Nagy Ágnes: Ökológiai felmérés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

1999. augusztus 26.

Benedek Zoltán /Nagykároly/ író a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnöke, tizenegy könyv szerzője. 1950-ben felállított egy kis meteorológiai állomást és mellette egy domborzati formákat ábrázoló kertecskét. A meteorológiai állomás aztán 25 éven át megszakítás nélkül dolgozott. Természettudományos ismeretterjesztő és kultúrtörténeti cikkei a Művelődésben, a Korunkban, és más lapokban jelentek meg. Könyvei közül a legkedvesebbek számára: A Szilágyságtól Új Guineáig (Bíró Lajos élettörténete az alcíme), Nagykároly története és az Érmellék, amely 40 év kutatási eredményeit foglalja össze. Hasonlóan az egyetemi hallgatóknak szánt Növény és Állatföldrajz szakkönyve. - Szülőfalujából, Mezőméhesből korán elkerült. /Nagy Ágnes: Exkluzív interjú Benedek Zoltán Nagykárolyban élő íróval, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

1999. november 4.

Tasnádon a közeljövőben mellszobrot állítanak a város nagy szülöttének, Bíró Lajosnak. és dr. Coriolan Sternek. A Bíró Lajos?mellszobrot Nagy Lajos Imre magyarországi szobrászművész készíti el. A szobor felavatására az előzetes terv szerint 2000 áprilisában kerül sor. /Tasnád. Szobor Bíró Lajosnak és dr. Coriolan Sternek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 5./

2000. szeptember 14.

Tasnádon a volt Cserei udvarház jelenleg múzeumként használatos épülete előtti parkban szept. 16-án szobrot állítanak a város nagy szülöttének, Bíró Lajos természettudósnak. A Petkes József tasnádi születésű, Magyarországon élő festőművész kezdeményezése nyomán, Nagy Lajos Imre magyarországi szobrászművész által elkészített 55 centis (Kovács Albert lázári mester által kifaragott 1,25 méter magas talapzatra helyezett) mellszobrot fogják leleplezni. Ebből az alkalomból szimpóziumot tartanak, ennek keretében ökológiai témájú előadások hangzanak el. Az előadók Tóthfalussy Veress Éva, Stier Izabella és Benedek Zoltán. Ugyanaznap nyílik Petkes József alkotásaiból festészeti, Nagy Lajos Imre gyűjteményéből érmekiállítás. Megnyitóbeszédet tartanak: Demeter Ervin magyarországi miniszter és George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség főtanácsosa. /Boros Ernő: Tasnád: Szombat délután szoboravató. Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 14./

2000. szeptember 18.

Szept. 16-án Tasnádon, a volt Cserei udvarház, jelenlegi városi múzeum épülete előtti parkban felavatták azt a város nagy szülöttéről, Bíró Lajos természettudósról mintázott bronz mellszobrot, amelyet Petkes József tasnádi születésű, Nyíregyházán élő festőművész ösztönzésére Nagy Lajos Imre ismert nyíregyházi szobrászművész térítésmentesen készített el. Jelen volt többek között Demeter Ervin tárca nélküli miniszter, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, az Erdély Kultúrájáért Alapítványt képviselő Kulcsár Edit, Ilyés Gyula, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke, Szatmárnémeti alpolgármestere, George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség főtanácsosa, Bekő Tamás, Nagykároly polgármestere, és Benedek Zoltán, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnöke. /Boros Ernő: Szoboravatás Tasnádon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 18./ Tasnádon először 1991-ben a református templomban avattak emléktáblát Biró Lajos nevével. A következő tábla Harag György rendező szülőházára került 1993-ban, majd Tasnád szülötte, a közkedvelt író, kabarészerző Nóti Károly emlékét idéző felirat a művelődési otthon falán olvasható 1999-től. Biró Lajos /1856-1931/ természettudós hat évet töltött a pápuák földjén. Madár-, rovar- és ásványtannal, de nem utolsósorban néprajzzal is foglalkozott. Biró Lajos hagyatéka több mint 50 tudományos és ismeretterjesztő cikkben, két könyvben, valamint az Új-guineai utazásaim emlékei című gyűjteményben maradtak fenn. Több mint 2 ezer olyan állatfaj van, amit ő látott és figyelt meg, látta el biológiai jegyzetekkel. A tudományos ülésszakon Benedek Zoltán nagykárolyi nyugalmazott tanár, a Biró Lajos Ökológiai Társaság elnöke és T. Veress Éva tartott előadást. . Ugyanezen a napon a múzeum kiállítóterme Petkes József festőművész és Nagy Lajos Imre szobrászművész munkáinak nyújtott otthont. A tárlatot Demeter Ervin Budapestről érkezett miniszter nyitotta meg. /S. Muzsnay Magda: Biró Lajos-szobrot avattak Tasnádon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2000. december 4.

Dec. 2-3-án, tizenegyedik alkalommal szervezték meg a Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny Kárpát-medencei döntőjét Szatmárnémetiben. A temetőben Veres István, a Szatmári Friss Újság főszerkesztője, Gellért Sándor személyes ismerőse mondott beszédet a költő sírjánál. Az idei döntőn huszonkilenc versenyző vett részt, akik a Vajdaságban, Felvidéken, Magyarországon és Erdély megyéiben megrendezett elődöntőknek voltak a győztesei. Az idei versenyt a zsűri az eddigi legszínvonalasabb vetélkedőjének minősítette. Az első vajdasági lány lett /Elor Emina, Palics/, a második Czompa Andrea /Szatmárnémeti/. Valamennyi versenyzőnek díjat adott a Szent-Györgyi Albert Társaság, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság és a Szatmár Megyei Múzeum Kisebbségi Osztálya. /Elek György: Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny tizenegyszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./

2001. március 6.

Márc. 3-án tartotta Szatmárnémetiben, a Scheffler János Pasztorációs Központban idei közgyűlését a Bíró Lajos Ökológiai Társaság szatmárnémeti szervezete. A jelenlévők ismét Komsa József vízügyi szakembert választották meg a szatmárnémeti tagozat elnökhelyettesévé. Tavaly megszervezték az immár hagyományos Föld Napja rendezvénysorozatot. Komsa szeretné, ha a Szatmári Friss Újságban megjelenő Zöld Oldal rovatot a lakosság igazi kommunikációs- és fórum lehetőségnek tartaná. /Közgyűlést tartott a Bíró Lajos Ökológiai Társaság. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 6./

2001. március 15.

Márc. 2-án került sor Tasnádon a helyi RMDSZ közgyűlésére, melyen megjelent Illyés Gyula megyei RMDSZ-elnök, valamint Erdei D. István parlamenti képviselő. Csizek Tibor távozó elnök ismertette a szövetség kétéves tevékenységét, melynek során a kisváros magyarságának a szövetségbe való felzárkózását hiányolta. Voltak, akik más pártok színeiben megfosztották az RMDSZ-t néhány tanácsosi poszttól. Eredményként említette a Bíró Lajos szoboravatást, valamint a MADISZ megalakulását és a Tasnádi Újság folyóiratot. Illyés Gyula köszönetet mondott a leköszönő elnöknek, aki tizenegy évig volt a szervezet élén. Az új elnököt egy későbbi időpontban fogják megválasztani. /Tisztújító közgyűlés Tasnádon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

2001. augusztus 21.

A székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal közvélemény-kutatást végzett, és javaslatokat kért a lakosoktól a múlt rendszerben önkényesen elnevezett utcák neveinek megváltoztatására, illetve az egykori elnevezések újbóli hivatalosítására. Kilenc utca és két tér neve a következőképpen módosul: a Horea ezután Kornis Ferenc utca, a Closcából Attila utca, a Crisanból Eötvös József, a Hargita-tér Kőkereszt-tér, a Jövő utca pedig Bíró Lajos utca lesz. A Hősök utca Ugron Gábor nevét veszi fel, a Vasile Alecsandri Szentjános utca lesz, mint hajdanán. A Cuza Voda utca ezentúl a Wesselényi Miklós utca, a Budai Nagy Antal pedig a Baróti Szabó Dávid névre hallgat. A Szabadság-térnek ezután Városháza-tér a neve, a December 1. utcának a Malom és a Tompa László utca közötti szakasza pedig Sziget utca. /Utcanév-változtatások. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 21./

2001. szeptember 25.

Fennállásának 10. évfordulója alkalmából a Tasnádon a Bíró Lajos Ökológiai Társaság szept. 29-én ünnepi tudományos ülést, a Bíró Lajos emléktáblánál és szobornál pedig koszorúzást tart. /(Kinál György: Tízéves ökológiai társaság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2001. október 1.

Fennállásának 10. évfordulóját ünnepelte szept. 29-én Tasnádon a helyi Bíró Lajos Ökológiai Társaság. Benedek Zoltán, a társaság elnöke, az indulásra emlékezett. Munkásságul egyik jele a Bíró Lajosnak tavaly állított főtéri szobor. Bikfalvi Juliánna alelnök érdeme a diákok ökológiai nevelése. A Civitas szervezet keretében a társaság több mint tíz tudományos előadást tartott. Az ünnepi tudományos ülés keretében több dolgozat hangzott el. /boros: Jubileumi tudományos ülés Tasnádon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 1./

2002. január 8.

A Bíró Lajos Ökológiai Társaság 2001-ben ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. Komsa József, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnökhelyettese kifejtette, hogy egyesületük három jelentősebb kisrégióban működik: a Tasnád, Nagykároly és Szatmárnémeti központú kisrégiókban. Az egyesületi összetartást egyrészt Bíró Lajos (Tasnád, 1856. aug. 29.- Budapest, 1931. szept. 2.) zoológus, utazó és néprajzi gyűjtő ország-világot befogadó szellemisége éltette. A tasnádi közgyűlések és találkozások az összetartozás ünnepségeivé váltak. Szatmárnémetiben erősebb a szakmai háttér. A Túrterebes alatt lévő holtágak Patkólaposnak nevezett részén tavaly kb. 1500 tölgyfát ültettek, a tájrehabilitációs program keretében, egy angol cég támogatásával. Tervezik az iskolai tudományos diákkörök beindítását és a diákok kutatási, innovációs tevékenységének ösztönzését. A másik programjavaslatuk az alapönellátó kistájszerveződés. Ehhez januárban egy kiadványt szerkesztenének. /K. A.: Tízéves múlt a BLÖT – hogyan tovább? Beszélgetés Komsa Józseffel, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnökhelyettesével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./

2002. november 14.

Márványtáblát állítanak a nemrégiben elhunyt Benedek Zoltán /Mezőméhes, 1927. szept. 11. - Nagykároly, 2002. okt. 12./ nagykárolyi tudománynépszerűsítő írónak. A 15 könyv szerzőjének munkásságát és a közéletben betöltött funkcióit (Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnöke) vésik rá. Az avatóünnepségre még ebben az évben sor kerül. /Márványtáblát állítanak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

2003. május 13.

Máj. 11-én Kossuth-zászlót vett át Tasnád településen a Bíró Lajosról, a neves Új-Guinea-kutatóról elnevezett ökológiai egyesület a Magyarok Világszövetsége képviselőjétől. A díszes zászlórudat Bikfalvy György készítette, akit 1960-ban, 59 társával együtt tizenöttől huszonöt évig terjedő kényszermunkára ítélt a kolozsvári katonai törvényszék. /Sz. Cs.: Kossuth-emlékzászlót vettek át. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2003. október 8.

Okt. 8-án Csíkszentdomokoson a vérengzés áldozataira emlékeznek. 1944. okt. 8-án tizenegy székelyt lőtt agyon a gyilkosságairól elhíresült Maniu-gárda a felcsíki településen. A Iuliu Maniu Önkéntes Zászlóalj magyarellenes gyilkosságok és fosztogatások sorozatát követte el Észak-Erdélyben. Az első vérfürdőt Szárazajtán rendezték, ahol 1944. szept. 26-án két székelyt lefejeztek, további tizenegyet sortűzzel agyonlőttek a Maniu-gárdisták. A magyarellenes atrocitásaikat tovább folytatva október 8-án Csíkszentdomokoson tizenegy székelyt végeztek ki. A kiszemelt áldozatokat a falu főterére vezették, majd fegyveres őrizettel a Gábor-kertbe hurcolták, és sortűzzel kivégezték őket. Agyonlőtték a 31 éves Albert Pétert, a 39 éves Bács Annát, az 54 éves Bíró Lajost, a 84 éves György Ágnest, a 29 éves Kedves Ferencet, a 31 éves Kósa Jánost, a 27 éves Kurkó Józsefet, az 52 éves Szakács Antalt, a 18 éves Szakács Imrét, a 19 éves Timár Sándort és a 32 éves Zsók Lajost. A mostani megemlékezésen a hozzátartozók és rokonok mellett a község egyházi és világi elöljárói, valamint az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének képviselői vesznek részt. /Benkő Levente: Az áldozatokra emlékeznek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./

2004. július 10.

Petkes József akvarelljei láthatók Szatmárnémetiben. Petkes József nem egyike a Szatmáron kiállító külföldi művészeknek, hanem a szó szoros értelmében hazajött. Hazajött, hiszen a Szatmár megyei Tasnádon született, Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban volt rajztanár. Ebben a városban kapcsolódott be jó harmincöt éve a helyi képzőművészek tevékenységébe. Itt volt szakfelügyelő, és itt végzett igen értékes etnográfiai kutatásokat, amelyeket a Szatmári Hírlapban közölt folytatásokban. Családi okok miatt áttelepült ugyan jó húsz éve Magyarországra, de mindvégig erdélyinek érezte magát. Oroszlánrészt vállalt Bíró Lajos szobrának felállításában Tasnádon. Egyéni kiállítást rendezett Szatmárnémetiben, festményekkel támogatta a Rákóczi Kollégium felépítését. /Muhi Sándor: Petkes József akvarelljei. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./

2004. november 10.

A napokban kerül a könyvesboltokba Kiss Bitay Éva biológusnő legújabb kötete Körös-körül a Föld körül /Tinivár Könyvkiadó, Kolozsvár/ címmel. Játékos hangvétele ellenére a könyv tudományos gyűjteménye a Földről való általános ismereteknek, a különböző éghajlati övezetek és élőviláguk jellemzésének. A szerző nem feledkezett meg azokról a magyar utazókról és kutatókról, akik érdemeket szereztek a földrészek feltárásában, az egzotikus élővilág megismerésében. Szó esik a könyvben Teleki Sámuelről, Kittenberger Kálmánról, Széchenyi Zsigmondról és Bíró Lajosról is. /Ajtay Ferenc: Körös-körül a Föld körül. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2006. június 10.

Herrmann Antal /Brassó, 1851. júl. 30. – Szeged, 1926. ápr. 15./ a néprajzoktatás kezdeményezője. 1875-ben a Budapesten középiskolai tanári és levéltárnoki oklevelet, majd ugyanebben az évben egyetemi doktori címet szerzett. 1898-ban néprajz tárgykörből, a kolozsvári tudományegyetemen habilitált. 1886-tól két éven át az erdélyi letelepült és sátoros cigányság népköltészetét, szokásait és hiedelemvilágát tanulmányozta. 1887-ben a magyarországi néprajzkutatás nemzetközi elismertetése érdekében elindította és szerkesztette az Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn című folyóiratot. A kiadvány rövidesen a cigánykutatók nemzetközi társaságának (Gypsy Lore Society) hivatalos folyóiratává vált, őt magát pedig e társaság főtitkárává választották. Figyelemmel kísérte a cigányságra vonatkozó intézkedéseket, a cigány gyermekek iskolába járását szorgalmazta. Cigánykutatásaira felfigyelt József Károly királyi herceg. Együtt dolgozták ki a cigány nyelvtant, amelynek német nyelvű fordítását Herrmann végezte el. Időközben, 1887-ben, felkérést kapott az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című kiadvány néprajzi vonatkozású fejezeteinek szerkesztésére. 1889. január 27-én megalakult a Néprajzi Társaság, első közgyűlésükön (1889. október 27.) a társaság titkárává választották. A társaság 1890-ben elindította önálló folyóiratát az Ethnographiat, amely napjainkig a néprajzi tárgyú közlések legrangosabb fóruma maradt. Herrmann Antal részt vett a Magyar Zenetudomány, Kalotaszeg és Armenia című lapok szerkesztésében és/vagy nyomtatásában, valamint a budapesti néprajzi szervezetek megalakulása mellett a kolozsvári Erdélyrészi Kárpát-Egyesület (EKE) létrehozásában is. 1892-ben elindították az egyesület hivatalos lapját, az Erdély című honismertető folyóiratot, amely az EKE „turistai, fürdőügyi és néprajzi” értesítője lett, majd megalakították a néprajzi bizottságot, amelynek előadójává Herrmannt választották. Az EKE megalakulásakor annak alapszabályában megfogalmazta egy erdélyi néprajzi múzeum létrehozását. Az 1902 októberében rendezett ünnepség alkalmával az Erdélyi Kárpát Múzeum – amelyet értékes szakkönyvtárral gazdagított – Mátyás király szülőházában kapott helyet. A további vidéki múzeumok szervezésében Herrmann maga is tevékenyen kivette a részét, közreműködve a kalotaszegi, a szamosújvári örmény, a brassói szász, a dévai, a tordai és a dési történeti múzeumok életre hívásában. Herrmann a magyar nyelvű néprajzi képzés elindítója. Az 1897–98-as tanévben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karon az általános és hazai etnográfia magántanára lett. Egyetemi előadói tevékenysége Erdély néprajzát és a néprajztudomány általános kérdéseit ölelte fel. Az ő tanítványai voltak a magyar néprajztudomány későbbi nagy egyéniségei: Visky Károly, Györffy István, Szendrey Zsigmond, Seprődi János és Biró Lajos. A pályatársai közül Vikár Béla, Jankó János és Sztripszky Hiador is látogatta előadásait. Herrmann Antal a román megszállásig 21 és fél tanévet töltött a kolozsvári egyetemen. A kényszerű távozását követően, 1921-ben a Szegeden létesített Ferenc József Tudományegyetemen folytatta oktató munkáját. A szegedi egyetemen eltöltött néhány év alatt megalapozta a néprajztudomány iránti érdeklődést, tevékenységének hatására Magyarországon elsőként (1929-ben) itt létesült néprajzi tanszék. /Czégényi Dóra: A néprajzoktatás kezdeményezője. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

2007. március 26.

Hatósági támogatás hiányában megfeneklett a szatmárnémeti Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Közművelődési Társaság és a Bíró Lajos Ökológiai Társaság rákszűrésre irányuló kezdeményezése. A két egyesület a Szatmárnémeti mellett lévő Szatmárudvariban akart kutatásokat folytatni, a községben ugyanis feltűnően gyakoriak a rákos megbetegedések. Az országos statisztikai adatok szerint Szatmár megye vezető helyen áll a daganatos megbetegedések terén, a gyomor-, a tüdő- és a vérrák a leggyakoribb rákbetegség. /Babos Krisztina: Bújócska a rákszűréssel. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

2008. február 7.

Új-guineai expedícióra indul Xántus Gábor egy ausztrál filmproducerrel és képzőművésszel egyetemben február 18-án. A kolozsvári operatőr legutóbb Nagyenyedi vándorok címmel készített filmet a fiatalon elhunyt mártír kutató életéről, enyedi emlékeiről. Most az a céljuk, hogy végigjárják Fenichel Sámuel és utódja, Bíró Lajos útját a pápuák földjén. Közben Stephansortban felkutatják a sírját, rendbe hozzák és ott helyben síremléket készítenek. Egy kis enyedi emléket is beépítenének a sírba. A Bethlen Gábor Kollégiumban László László matematika tanár tölgyfa kazettát faragott, amelybe a Fenichel szülőházból származó téglamaradványokat és az udvarról egy kevéske hazai földet, valamint egy szép oklevelet helyeztek el. /Bakó Botond: Nagyenyedtől Új-Guineáig. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

2009. szeptember 16.

A tasnádi református egyházközség meghívására cserkésztábort szerveztek Tasnádon szeptember 6-12-e között, melyen részt vett a nagyenyedi 121-es számú Bethlen Gábor Cserkészcsapat, a magyarlapádi 135-ös számú báró Bánffy Dániel Cserkészcsapat, valamint az újjáalakulóban levő tasnádi 50-es számú Bíró Lajos Cserkészcsapat, melynek újraszervezője és csapatvezetője Pakulár István, helyi református lelkész. A táborozást több vállalkozó támogatta. /Nagy Attila: Cserkésztábor Tasnádon. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 16./


lapozás: 1-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998