udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 157 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-157
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bíró Rozália

2000. július 17.

A Bihari Napló nagyváradi napilap részvényeseinek júl. 15-i közgyűlésén úgy határoztak, hogy a lap vezetőtanácsát a az igazgatótanács fölé helyezik. A vezetőtanács elnöke Kiss Sándor lett, Králik Lóránd pedig a vezérigazgató. Kiss Sándor és Bíró Rozália birtokolja részvények többségét, Králik tíz százalékkal rendelkezik. /Jakab Lőrinc: Vezetőtanácsot választottak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./ Kiss Sándor vállalkozó a Nagyváradon román nyelven megjelenő Jurnal Bihorean lapnak is többségi tulajdonosa. Kiss Sándor, miután megvásárolta a Bihari Napló részvényeinek egy részét, kijelentette, hogy a lap függetlensége megmarad, a szerkesztőség munkájába nem avatkozik bele. /Simon Judit: Új tulajdonos a Bihari Naplónál. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./

2001. november 6.

Nagyvárad posztkommunista történetében először fordult elő, hogy egy alpolgármester lemondott tisztségéről. Az RMDSZ-es Kapy István a politikai támogatás hiányával, a polgármesterrel fennálló munkaviszony hiányosságaival indokolta döntését, amelyet azonban - ez nyílt titok - a szövetség megyei vezetőségének nyomására hozott meg. Az így megüresedett tisztségre az RMDSZ már korábban jelölte Bíró Rozália tanácsost, akit a képviselő-testület megválasztott. A tanácsülésen napirendre került az a beadvány, amelyben 11 tanácsos a másik alpolgármester, a parasztpárti Constantin Jurca leváltását indítványozta, mert nem tartotta be a választási kampányban tett ígéreteit, illetve munkája kifogásolható. Az alpolgármester cáfolta a vádakat, majd hozzátette: nem mond le. A felmentésről szóló indítványt végül a tanács elfogadta. A szocdemek Gavrila Ghileát jelölték alpolgármesternek, és a testület elfogadta a javaslatot. - Bíró Rozália a Megyei Tanács alelnökének - és egyben az RMDSZ megyei választmánya elnökének -, Kiss Sándornak az üzlettársa és rokona. /Máté Zsófia: Politikai üzletkötés Nagyváradon. Két alpolgármestert egy csapásra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./

2001. november 12.

Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének meghívására nov. 10-én Nagyváradra látogattak az RMDSZ Szatmár és Arad megyei vezetői. A találkozó célja: a tevékenység összehangolása, az eddigieknél hatékonyabb együttműködés, a rendszeres információ- és tapasztalatcsere megvalósítása. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének részéről megjelent Illyés Gyula elnök, Szatmárnémeti alpolgármestere, Kereskényi Sándor szenátor, Erdei István képviselő, az Arad megyei RMDSZ-t Király András elnök, Toóth László, Búza Gábor és Kocsik József ügyvezető alelnökök képviselték. A vendéglátók között szerepelt Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, Kiss Sándor, a választmány elnöke, Pete István szenátor és Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. Lakatos Péter röviden bemutatta a Bihar megyei szervezet struktúráját és működését. Bihar megyében 20.000 nyilvántartott tagja van az RMDSZ-nek. - Illyés Gyula, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke kifejtette, hogy jelenleg az állam ellehetetleníti az önkormányzatok munkáját. /Rais W. István: Erősítenék az együttműködést. RMDSZ-es megyei vezetők megbeszélése. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 12./

2002. március 30.

Az 1999/83. számú kormányrendelet alapján két nagyváradi egyházi ingatlant, a jelenlegi Ady Endre Középiskola és az Andrei Saguna Szakközépiskola épületét visszajuttatták egykori tulajdonosainak. A rendeletet eddig nem hajtották végre. Most egy kedvező fordulatról számolt be a Biró Rozália alpolgármester: arról értesítették a nagyváradi Polgármesteri Hivatalt, hogy az Ady Endre Középiskola épületét végérvényesen visszakapta az Orsolya-rend. A kormányhatározat alapján létre kellett hozni egy bizottságot. Ez az ingatlant visszaigénylő intézmény, az önkormányzat és a szakminisztérium képviselőjéből áll. Az Ady Középiskola ügyében az említett bizottság megalakult, megírták a jelentését, amit elküldtek a Polgármesteri Hivatalnak. Ennek alapján visszakapta az épületet az Orsolya-rend. A másik iskolával kapcsolatban az alpolgármester nem tudott új információval szolgálni. /(p. z.): Visszaadták a volt Orsolya zárda épületét. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 30./

2002. május 29.

A 230 éves nagyváradi Ady Endre Középiskola megrendezte a III. Öregdiák Világtalálkozót. Jankó Szép Sándor iskolaigazgató nyitóbeszéde felidézte a múltat. Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármesterasszonya azért mondott köszönetet, amiért sok kiváló embert nevelt fel az iskola. Váradra látogattak a kassai orsolyás diákok képviselői. Bemutatták be a jubileumi iskolai albumot Emlékképek címmel. A tanáriban Ferenczy Béla grafikus művész, tanár, a szomszédos osztályteremben Kristófi János festőművész munkáit láthatták. Jakab Noémi keramikus az intézet számára készített emlékplakettjét is felavatták az igazgatói iroda közelében. A III. Öregdiák Világtalálkozó egyik legfontosabb és legmeghatóbb pillanata a 17 gyémántdiploma és a 85 darab arany, illetve a hűségoklevelek kiosztása volt. /Balla Tünde: Jól sikerült a nagyváradi III. Öregdiák Világtalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2002. július 9.

Júl. 8-án Nagyváradon ünnepség keretében Medgyessy Péter kormányfő felavatta az RMDSZ Bihar megyei szervezete székházát. A magyar miniszterelnököt Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezete választmányának elnöke, Földes Béla, a választmány ügyvezető elnöke, Pete István szenátor, Székely Ervin parlamenti képviselő és Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester fogadta. A szecessziós Sas-palota egyik nemrég felújított részlegében berendezett irodaházban az RMDSZ-en kívül két magyar ifjúsági és több magyar civil szervezet lelt otthonra. Az ingatlant a nagyváradi polgármesteri hivataltól kapták bérbe. Avató beszédében Medgyessy Péter rámutatott: bár tízmillió magyar állampolgár miniszterelnöke, a tizenöt milliós magyarságért is felelősséget érez. Ezért folytatott megbeszélést Kolozsváron az RMDSZ vezetőivel, ezért találkozott a nagyváradi és a Bihar megyei szövetségi vezetőkkel, s ezért törekszik jó kapcsolatokra a környező országok kormányaival. Kijelentette: Magyarország segíteni kíván Romániának a mielőbbi NATO- és EU-csatlakozásban, mert az az erdélyi magyarságnak is előnyére válik. Az "elszomorító" népszámlálási adatok tükrében fokozottabb gazdasági, oktatási és kulturális támogatást helyezett kilátásba az anyaország részéről. Ugyanakkor támogatásáról biztosította az RMDSZ-t is, mert az szerinte fontos szerepet játszik az itt élő magyarság identitástudatának megőrzésében, jogainak biztosításában. Megígérte, magyar miniszterelnökként azt fogja segíteni, hogy az erdélyi magyarság jól éljen a szülőföldjén, prosperáljon és számítását megtalálja. Nagyváradi látogatása során a magyar miniszterelnök megtekintette az amerikai-magyar-román befektetéssel, a Félix fürdő felé vezető úton épülő Lotus Market nevű bevásárló-szórakoztató központot. A nagyváradi polgármesteri hivatalban Medgyessy Péter Petru Filip polgármesterrel és más városvezetőkkel tárgyalt. Szóba került a Debrecen-Nagyvárad gyorsforgalmi út megépítésének, a Bors-Ártánd határátkelő összevonásának és a két országban tervezett autópályák összekapcsolásának a kérdése. Kijelentette: azért fontos, hogy a magyar miniszterelnök ide ellátogasson, mert a Partiumban az erdélyi magyarság hetven százaléka él. - A kedvezménytörvény működni fog - közölte román újságírói kérdésre válaszolva. /Tibori Szabó Zoltán: Nagyváradi székházavató ünnepségen Medgyessy Péter. Korrigálni fogják a magyar kedvezménytörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

2002. július 31.

Megtörtént Nagyváradon Orsolya rend ingatlanainak hivatalos átadása. A város és a rend közti protokollumban leszögezik: legkevesebb 10 évig az épületben működhet az Ady Endre középiskola. A tulajdonos kötelezte magát, hogy a várostól az iskoláért kapott 99 millió lejes bérleti díjból, megkezdi az épület állagmegőrző munkálatait és a zárda teljes felújítását. A tárgyalásokon az egyház részéről Tempfli József római katolikus megyéspüspök, a város részéről Bíró Rozália alpolgármester, a megyei RMDSZ-szervezettől pedig Lakatos Péter elnök és Kiss Sándor nyújtott hathatós segítséget. /(Balla Tünde): Megszületett és aláírták az átadási protokollumot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

2002. december 13.

Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármester asszonya nem győzi hangsúlyozni, hogy a panaszokat, kérvényeket az emberek megfogalmazhatják magyarul, a Polgármesteri Hivatal ugyanúgy foglalkozik ügyükkel, mintha románul írták volna. Nagyváradon a polgármesteri hivatalban kétszáz beadványból csak egy a magyar. Az emberek attól félnek, ha magyarul írják a kérvényt, akkor azt nem veszik azt figyelembe. A polgármesteri hivatalnak kötelessége harminc napon belül válaszolnia a beadványra. Tehát gyakorlatilag számonkérhető a kérvény útja. Nagyváradon a városi tanács napirendi pontjait közzéteszik magyarul, hasonlóképpen a közérdekű határozatokat is megjelentetik magyarul. Jól működik a törvény Szatmár megyében, kevésbé Kolozs megyében, pontosabban Kolozsváron, viszont jól működik Aradon. Nagyváradon most kicserélik a bejövő helységnév-táblákat. Bíró Rozália háromszor küldtem vissza a tervet: először elfelejtették magyarul kiírni, másodszor kiírták, de jóval kisebb betűkkel. A helyi sajtóban ismertetni kell a lakossággal a részlegek, irodák helyes magyar megnevezését, hiszen az első akadály, hogy sokan nem tudják azt mondani például, hogy Ingatlankezelő Ügynökség, csak úgy tudják, Administratia Patrimoniului Imobiliar. Az ügyintézést segíti az a kezdeményezés, hogy Nagyváradon a Polgármesteri Hivatalban az iroda nevét magyarul is kitették. /Balla Tünde: Anyanyelvhasználatról az önkormányzatban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

2002. december 23.

Dec. 22-én valamennyi erdélyi magyar történelmi egyház képviselői részt vettek Nagyváradon a püspöki palota visszaszolgáltatásának halogatása elleni tiltakozó megmozduláson. Negyedik alkalommal gyűltek össze Nagyváradon a történelmi magyar egyházak hívei. A rendezvény 16 órakor kezdődött a római katolikus székesegyházban, mintegy 500 hívő előtt megtartott szentmisével. A megmozduláson részt vett valamennyi erdélyi magyar történelmi egyház püspöke. Tempfli József római katolikus megyés püspök mellett jelen volt Tőkés László püspök, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Mózes Árpád evangélikus és Szabó Árpád unitárius püspök. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke családi elfoglaltságai miatt nem tudott eljönni, őt Kovács István előadótanácsos képviselte. A hallgatóság soraiban ott volt az RMDSZ három Bihar megyei parlamenti képviselője: Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Kovács Zoltán, Pete István szenátor, valamint Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester, Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, jónéhány helyi és megyei tanácsos. Tempfli József püspök hangsúlyozta, a törvényesség és igazságosság feltételezi a nagyváradi püspöki palota és a gyulafehérvári Batthyaneum visszaszolgáltatását. Tőkés László püspök kijelentette, azért jött el, hogy e nemes ügyben közösséget vállaljon katolikus testvéreivel. A református püspök bírálta a magyar kormányt és az RMDSZ-t, amiért az 1996-os magyar-román alapszerződésbe nem foglalták bele az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. Tőkés azt is felrótta az RMDSZ vezetőinek, hogy nem emelték fel szavukat az ellen, hogy a 2000-ben elfogadott ingatlantörvényből kihagyták az államosított egyházi épületeket. "13 év óta csúfot űznek kétmillió magyar emberből és vezetőikből" - mondta Tőkés. A római katolikus püspökség 1996 óta pereskedik az állammal annak érdekében, hogy visszakapja a püspöki palotát. Az épületben jelenleg a Kőrösvidéki Múzeum működik. /Püspöki tüntetés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./

2003. január 3.

A Bihar megyei RMDSZ szervezet év végi sajtótájékoztatóján, Lakatos Péter területi elnök, Kiss Sándor választmányi elnök, a Bihar megyei Tanács alelnöke és Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere, a rogériuszi szervezet vezetője kifejtette: a bihari magyarság otthonosabban érezheti magát e vidéken, ez mindenképp az RMDSZ munkájának köszönhető, az önkormányzatoknál megvalósulhatott a kétnyelvűség. Medgyessy Péter magyar miniszterelnök avatta fel a Bihar megyei RMDSZ felújított székházát. A Bihar megyei küldöttgyűlés 89 százaléka Markó Béla jelölését támogatta. A protokollumban vállaltak jelentős része teljesült.

2003. február 14.

Közpénzekből történő támogatás esetén, kit részesítenének előnyben: egy nonprofit közhasznú alapítvánnyal társult, eddig támogatásban nem részesült püspökséget, vagy egy Kft-t, amelynek részese egy eddig sokat támogatott és a támogatásokkal kellő módon elszámolni nem tudó egyházkerület, valamint a holdudvarába tartozó magánszemélyek?" - tette föl a kérdést Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, a nagyváradi Mecénás Alapítvány kuratóriumának tagja a Nagyváradon tartott sajtótájékoztatón, az érmindszenti Ady-zarándokhely kapcsán, Jelen volt Tempfli József római katolikus megyéspüspök, ott voltak a Mecénás Alapítvány kuratóriumi tagjai: Biró Rozália, Kiss Sándor kuratóriumi elnök, Lakatos Péter, dr. Földes Béla, Fodor József és Szabó Ödön. Előző napon Tőkés László püspök újságíróknak szóvá tette: az előző magyar kormányzat idején pályázatot nyertek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál egy Adyfalván létesítendő egyházi, kulturális és gyógyturisztikai komplexum létesítésére, mintegy 320 millió f

2003. március 6.

A nagyváradi Varadinum Kulturális Alapítvány kiadta a Varadinum emlékkönyvet, amelyben az 1997-2002 közötti rendezvényeket ismertetik. A Varadinum emlékkönyv 1997-2002 dr. Fleisz János szerkesztésében jelent meg. A felelős kiadó: Biró Rozália alpolgármester, a Varadinum Kulturális Alapítvány elnöke. Az 1992. és az 1993. évi Varadinum eseményeinek ismertetőjét már régebben külön kötetben jelentették meg, amelyet az 1992-1996-os évek rendezvényeit közösen taglaló kötet követett. /Péter I. Zoltán: Megjelent a Varadinum emlékkönyv. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 6./

2003. március 21.

Nagyváradi egyházi és világi vezetőket, valamint egy történészt kértek arra, hogy fejtsék ki véleményüket az iraki háború kirobbanásáról. Tempfli József római katolikus püspök: - Nagyon nehéz felelősségteljesen és egyértelműen állást foglalni. A Szentatya és az egyház hivatalos álláspontja egyértelműen az, hogy mi mindent kövessünk el, imádkozzunk azért, hogy ne kezdjenek háborút. A kialakult helyzet láttán egyértelműen nem lehet kijelenteni sem azt, hogy helyes ez a háború, miután nem tudtak békés úton megegyezni, de azt sem, hogy teljesen igazságtalan lenne. Tőkés László református püspök: Egyházunk hitvallásaink alapján eleve békepárti. Nem vagyunk hivatottak eldönteni, de nem is áll módjában egy egyháznak eldönteni annak a bonyolult kérdésnek a lényegét, hogy a háború szükséges vagy nem, elkerülhető vagy megelőzhető. Annak a híve vagyok - ezt egyházam nevében is mondhatom -, hogy minél kevésbé keveredjenek bele országaink ebbe a háborúba. Egymást túllicitálva ne próbálják az Amerikai Egyesült Államok kegyeit elnyerni. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester: Több ország vezetői is úgy érzik, hogy az USA részéről katonai erődemonstrációról van szó Szaddám rezsime, de a világ felé is. Jobb megoldás lett volna, ha diplomáciai, gazdasági és politikai úton el tudták volna érni a rezsim ellehetetlenülését. Kupán Árpád történész: valójában legújabb kori hódító háborúról van szó, amelynek tétje az olajmezők fölötti ellenőrzés megszerzése. /Péter I. Zoltán, Szeghalmi Örs: Vélemények az iraki konfliktusról. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./

2003. április 11.

Arad, Kolozsvár és Nagybánya magyar alpolgármestere volt ápr. 10-én Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester vendége. Az RMDSZ-es elöljárók tapasztalatcseréje hosszú távú, formális keretek között zajló együttműködés nyitómomentuma volt. A tapasztalatcserét az indokolja, hogy mindegyik megyei jogú város helyhatósága azonos gondokkal küszködik. Mindegyik résztvevő bemutatta saját hivatalának struktúráját. Az aradi Bognár Levente azt panaszolta el, hogy a megyeszékhelyeknek sok megyei szintű feladatot kell ellátniuk, művelődési, oktatási, egészségügyi létesítmények fenntartását, melyek száma nincs összhangban a rendelkezésre álló anyagi forrásokkal. Boros János kolozsvári alpolgármester arra figyelmeztetett, a decentralizáció jegyében egyre több feladatot kapnak a helyhatóságok, ezekre pénzt azonban nem. Ludescher István nagybányai elöljáró szerint a kisebbségben levő RMDSZ-es önkormányzati tisztségviselők akkor tudnak hatékonyan tevékenykedni, ha megfelelő partneri viszonyt építenek ki a többi párttal. Bognár Levente bejelentette, fel fogják kérni az RMDSZ honatyáit, próbálják meg korrigálni azon kormányhatározatokat, sürgősségi rendeleteket, melyek hátrányosan érintik az önkormányzatokat. Az alpolgármesterek abban egyeztek meg, hogy rendszeressé teszik a hasonló megbeszéléseket. /Pengő Zoltán: Közös gondokkal küszködnek. Magyar alpolgármesterek tapasztalatcseréje. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

2003. augusztus 2.

Nagyváradon láncfűrésszel kezdték el az Ady Endre Kulturális Központ és Termálszálló építésének előkészületeit. Az építkezésre 320 millió forintos magyar állami támogatást nyert Mecénás Alapítvány vezetői azt remélik, a létesítményt már a jövő év májusában átadhatják, és abban tarthatják a hagyományos Varadinum ünnepségsorozat egyes rendezvényeit. Lakatos Péter kurátor elmondta, a támogatás első részlete májusban futott be az alapítvány bankszámlájára. Az építkezés fővállalkozója a nagyváradi Santeam Kft. A létesítmény alapkövének ünnepélyes letételére már májusban sor került, ám a szükséges engedélyek hiányában a munkálatokat ez idáig nem lehetett elkezdeni. A beruházást finanszírozó Határon Túli Magyarok Hivatalával kötött szerződés értelmében az alapítványnak a munkálatok megkezdésétől származott egy éven belül kell elkészülnie a kivitelezéssel. Az épületben háromcsillagos szálló, étterem, előadóterem, klub és egy kisebbfajta Ady-kiállítás kap helyet. A létesítménynek saját parkolója és strandja lesz. A létesítmény megépítésére a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében Tőkés László püspök tette le az első pályázatot még az Orbán-kormány idején. Az egyházkerület azonban Adyfalván építette volna meg a központot. A pályázat sikeréről és a 320 millió forintos támogatás elnyeréséről Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter három nappal a kormányátadás előtt levélben értesítette a püspököt. A Mecénás Alapítványt Kiss Sándor, a megyei önkormányzat alelnöke, Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester és Mudura Alexandru, a Lotus Market pláza vezérigazgatója hozták létre nagyváradi magyar egyetemi hallgatók anyagi támogatása céljából. /Pengő Zoltán, Gazda Árpád: Az első "kapavágás" - láncfűrésszel. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./Mudura Sándorról van szó, Medgyessy Péter miniszterelnök régi ismerőséről.

2003. október 18.

A nagyváradi magyarságot jobban érdekli a hétvégi referendum, mint a helyi románokat, derült ki a napokban szervezett lakossági fórumokon, hiszen míg a Jurnal Bihorean napilap szópárbaján alig páran, addig a Bihari Napló okt. 16-i vitájára körülbelül ötvenen voltak kíváncsiak. A módosított alkotmány megszavazását jelenlegi állapotában ellenző Kovács Zoltán és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselőkkel Lakatos Péter megyei RMDSZ elnök, Kiss Sándor választmányi elnök, az SZKT újraválasztott alelnöke, Pete István szenátor és Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere vitázott. Míg az RMDSZ reformvonalát képviselő politikusok azt bizonygatták, hogy a mostani szöveg, vagyis a nemzetállam fogalma szerint a magyarság nem létezik ma Romániában, addig az igenre biztatók a szövegbeni logikai ellentmondásra figyelmeztettek. Ha a kisebbség létezik, előbb-utóbb a módosítás is újra módosítható. A nekünk járó európai maximumot kell kérnünk, fogalmazott az ellenzék, hiszen a félintézkedések politikája zajlik ma Romániában, hiszen a 2007-es EU- csatlakozáskor az alkotmány nem lesz újra módosítva. /(Balla Tünde): Pro és kontra referendum előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

2003. október 25.

Az Országgyűlés jegyzői karának küldöttsége látogatott el okt. 24-én Nagyváradra, a Szacsvay emléknap alkalmából. A küldöttség első útja az RMDSZ-székházba vezetett. Németh Zsoltot és a többi képviselőt a szövetség elöljárói, valamint Cseh Áron kolozsvári főkonzul fogadta. Lakatos Péter területi elnök az RMDSZ-szervezetre és a Bihar megyei magyarságra vonatkozó statisztikai adatokat ismertette a vendégekkel, akik elmondták, hogy szinte már "hazajárnak" Váradra. A küldöttség találkozott a megyeházán Florian Serac prefektussal, Kiss Sándor és Teodor Fericeanu megyei önkormányzati alelnökökkel és Bíró Rozália alpolgármesterrel. A magyar küldöttség tiszteletét tette Tempfli József megyés püspöknél, majd megkoszorúzta Szacsvay szobrát. Az Állami Színházban díszelőadást tartottak. A rendezvény keretében Világosi Gábor képviselő átadta a Szacsvay-díjakat, melyeket fiatal művészeknek, jogászoknak, a közösségért munkálkodó embereknek ítélnek oda. Az idei díjazottak Kiss Melinda képzőművész, Szabó Ödön történész, megyei tanácsos és Cseke Attila jogász. Szacsvay Imre a függetlenségi nyilatkozat egyik aláírója volt, akit a Habsburgok kivégeztettek. Szacsvayról az Országgyűlés jegyzői kara évente megemlékezik halála évfordulóján, felváltva Nagyváradon, illetve Budapesten. /Pengő Zoltán: Főhajtás Szacsvay emléke előtt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./

2003. november 12.

A romák társadalmi felzárkóztatása és integrációja volt a témája a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tavaly megnyílt Cigánymissziós Központja nemrégi konferenciáján. A cigányság problémáival foglalkozó eszmecserén lelkészek, cigányszervezetek, pedagógusok, politikusok, szociális munkások vettek részt. A váradi romák közül volt, aki arról panaszkodott, hogy az iskolában a gyermekeit kiközösítik, nem engedik egy padban ülni nem roma gyermekekkel. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta, az önkormányzat még mindig keveset tesz a cigányságért, de arra is figyelmeztetett, hogy a befogadás kétirányú, épp ezért a romáknak is sokat kell tenniük, hogy megváltozzék a róluk kialakult kép. A nagyváradi Cigánymissziós Központban napközi működik és szociális konyha, a kisdiákoknak segítenek a tanulásban. Az egész egyházkerület területén szeretnék beindítani a cigánymissziót, mondotta a központot vezető Nagy Barna József. /(Balla Tünde): Cigánymisszióról Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

2003. november 13.

A romák társadalmi felzárkóztatása és integrációja volt a témája a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tavaly megnyílt Cigánymissziós Központja /Nagyvárad/ nemrégi konferenciáján. Az eszmecserén lelkészek, cigányszervezetek, pedagógusok, politikusok, szociális munkások vettek részt. Farkas Flórián fideszes képviselő, a Lungo Drom vezetője szerint az EU- csatlakozás igen bonyolult rendszerében a kisebbségek, így a romák védelmének is helyet kell kapnia. Dr. Hadházy Antal nyíregyházi lelkipásztor szerint csak az együttélés vezethet egymás kölcsönös megismeréséhez. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta, az önkormányzat még mindig keveset tesz a cigányságért. /Cigánymisszióról Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2003. december 19.

Nagyváradon az Állami Színházban hétvégén tartották meg az első Bihar megyei Ki mit tud? döntőjét a Varadinum Kulturális Alapítvány szervezésében. Bihar megye valamennyi magyarlakta régiójából összesereglettek a jelentkezők. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere, a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntötte a több hete zajló szűrésen kiválasztott legtehetségesebbeket. Hagyományőrzésben az érmihályfalvi Nyíló Akác népi tánccsoport produkcióját értékelte legjobbnak a zsűri. /Ki mit tud? Telt ház és jókedv a tehetségek versenyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

2004. január 3.

Nagyvárad magyarsága az Állami Színházban, a Hyppolyt, a lakáj című zenés vígjáték bemutatójával ünnepelte a 2004-es év beköszöntét. Nagyváradon már hagyomány, hogy a város magyarsága a színházban szilveszterezik. A bemutatót követően éjfélkor a színművészek 700 pohár pezsgőt osztottak szét a közönség soraiban, újévi köszöntőt mondott Tőkés László református, Tempfli József katolikus püspök, majd Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. Pozsony főterén pontban éjfélkor megjelent a Szent Márton dóm tetején látható stilizált Szent Korona lézerképe, amellyel a fővárosi önkormányzat hosszú évtizedek után felvállalta Pozsony múltját, azt, hogy a Duna-parti város évszázadokon át a magyar királyok koronázási helye volt. A honatyák szerint a Szent Korona méltó jelképe lesz a városnak, amely az uniós csatlakozással párhuzamosan jelzi a szlovák főváros európai voltát. /Szilveszter itthon és a szomszédoknál. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 3./

2004. január 12.

Nagyváradon január 9-én ünnepelték a városháza épületének százéves évfordulóját. Biró Rozália alpolgármester egy emlékkönyvet indított el a teremben ülők között, hogy az ünnepségen résztvevők aláírásukkal hagyjanak üzenetet a száz év múlva ünneplőknek. A városháza építéstörténetét Péter I. Zoltán újságíró- helytörténész ismertette. Tőkés László királyhágómelléki református püspök kiemelte, Váradon 30 százalék alá csökkent a magyarság aránya, s a többi erdélyi város magyarsága is jelentősen megfogyatkozott. Rais István, a Bihari Napló főszerkesztője méltatta Péter Zoltánnak a városvédő írásait tartalmazó új kötetét, amiket tíz éves újságíróskodása idején közölt a lap hasábjain. /(Balla Tünde): Száz éves a városháza. Van-e még magyar dal Váradon? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

2004. január 24.

Tudományos ülésszakkal és operett-előadással ünnepelték január 23-án Nagyváradon a magyar kultúra napját. A Nagyvárad mint regionális kulturális központ témájú szimpóziumot tartották meg, majd a debreceni Csokonai Színház társulata a Mese az operettről (100 éves a magyar operett) című műsort mutatta be. Átadták a Magyar Kultúráért Díjakat, amelyeket a Bihar megyei RMDSZ ítél oda. Emlékplakettet idén Varadinum Alapítvány-elnök minőségében Biró Rozália alpolgármester, a Kiss Stúdió, valamint Jakabovits Márta képzőművész kapott. Díszoklevéllel a nagyvárad-velencei római katolikus művelődési házat, a micskei Görböc néptánccsoportot és Benedek Árpád néptáncoktatót jutalmazták. Életműdíjat első alkalommal ítéltek oda, ezt Sz. Diósszilágyi Ibolya író és Csák Kálmán biológus, múzeumszervező kapta. Az előadáson részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Cseh Áron, kolozsvári magyar főkonzul is. /P. Z.: Átadták a Magyar Kultúráért Díjakat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2004. január 26.

Jelölteket indít a helyhatósági választásokon a Magyar Polgári Egyesület, jelentették be január 22-i, nagyváradi sajtótájékoztatójukon a szervezet vezetői. Nagyváradon a polgármesteri tisztségért is megmérkőznek, de még nem közölték kit állítanak az RMDSZ listáján szereplő Biró Rozália ellenében. A MPE elnökei, Orbán Mihály, Lengyel György és Sárközi Zoltán szerint az RMDSZ-nek köze van a nem magyar kisebbségi frakció sokat vitatott javaslatához, amely a kisebbségi szervezetek reprezentativitását kéri, s ami, ha elfogadják, a polgári erőket kizárja a választásokból. Január 24-én rendkívüli választmányi ülést tartott a Bihar megyei RMDSZ-szervezet, amelyen jórészt csak az MPE bejelentéséről esett szó. Legtöbben úgy vélték, hogy a kettős jelölés megosztja a magyarságot, és nem választási alternetívát nyújt. /(Balla Tünde): Megosztás, nem alternatíva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2004. január 28.

A Bihar megyei RMDSZ választmánya Nagyváradon zárt ülésen vitatta meg a helyhatósági választásokkal kapcsolatos teendőit. A Bihar megyei RMDSZ-nek egyetlen nagyváradi polgármester jelöltje van: Biró Rozália, a jelenlegi alpolgármester. A Demokrata Párt koalíciós ajánlattal fordult az RMDSZ-hez: a választások után felkínálnak egy alpolgármesteri helyet az RMDSZ-nek, a másik alpolgármester személyének kiválasztásába pedig az RMDSZ is beleszólhat. /(Balla Tünde): Zárt ülésen a helyhatósági választásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

2004. február 12.

Február 10-én Nagyváradon találkoztak az ország nyugati részén levő nagyvárosok magyar alpolgármesterei. „Olyasmire még nem volt példa választásokon, hogy magyar a magyar ellen forduljon.” „A magyarság képviselői speciális helyzetünkből adódó kampányban vettek részt eddig, az RMDSZ-nek máig nem kellett mocskolódnia”- vélekedett Illyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere egy újságírói kérdésre adott válaszában. A 14 százalékos magyarságú Aradon létkérdés a megfelelő érdekképviselet és az összefogás, magyarázta Bognár Levente alpolgármester, hiszen 25 tanácsosból nekik jutó három szavazattal okosan kell sáfárkodni. Biró Rozália, akinek nemrég Nagyváradon ellenjelöltet állított az MPSZ, elmondta: magyarság érdeke, hogy a tisztségeket a legjobbak töltsék be. /(Balla Tünde): Alpolgármesteri csúcs Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

2004. február 14.

A magyar településeket látogató Krónika-karaván jan. 12-én Nagyváradra látogatott. – Én azt várom a Krónika laptól, hogy kövesse az erdélyi magyar közélet megújulását – jelentette ki Szilágyi Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselő. Tőkés László református püspök elmondta, a Krónikának sikerült megtalálnia azt az arany középutat, amely révén objektíven tudósíthat. A találkozó végén Szilágyi Zsolt jelképesen átadott egy csokor hóvirágot a Krónika másik meghívottjának, Biró Rozália alpolgármesternek, aki egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott eljönni a váradi találkozóra. A Krónika-karaván Máramarosszigeten találkozott Zahoránszky Mihály alpolgármesterrel, aki úgy fogalmazott, hogy Magyarországról az erdélyi magyar társadalomba is átgyűrűzött a megosztási kísérlet, és félő, hogy emiatt nem lesz Máramarosszigetnek magyar alpolgármestere a helyhatósági választások után. Béres István László területi RMDSZ-elnök a Krónika új előfizetőjeként mutatkozott be, a lapról azt mondta, hogy az erdélyi magyarsághoz közel álló témákkal foglalkozik. Zahoránszky Ibolya, a Hollósy Simon Művelődési Egylet elnöke a szórványmagyarságról szóló írásokat hiányolta. Gyergyószentmiklóson a Krónika látogatásakor Árus Zsolt MPSZ-alelnökkel, Borsos Géza SZNT-alelnökkel, illetve Dézsi Zoltán Gyergyó területi RMDSZ-elnökkel, Hargita megyei alprefektussal is találkozhattak az olvasók. /Egészséges politikai vita. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

2004. február 24.

Nagyváradon hét tagú testület jött létre Biró Rozália alpolgármester vezetésével, amely a nyugdíjasok sokrétű problémáin szeretne változtatni. A testület tagja Wéber Csilla pszichológus, a PKE pszichológia tanszékének vezetője, Pásztai Ottó, a Premontrei Öregdiákok Egyesületének elnöke, Szombati-Gille Ottó rendező, Budaházy István, a vasutaskórház korábbi főgyógyszerésze, Fazekas Mihály és Kiss László Attila a nyugdíjasok szövetségétől. Nyugdíjas klubokat akarnak. Az első találkozási lehetőség február 27-én lesz. A rendezvény mottója: Add, a kezed!" Első lépésben kérdőívek segítségével próbálnak reális képet alkotni a nyugdíjasok problémáiról. /(Balla Tünde): Add a kezed! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

2004. március 1.

Bíró Rozália személyében megválasztotta polgármesterjelöltjét az RMDSZ nagyváradi szervezete. A jelenlegi alpolgármester asszony jelölését a küldöttek 96,7 százaléka támogatta. Hozzászólásaikban többen – Szabó Ödön, a Bihar Megyei RMDSZ alelnöke, Kiss Sándor választmányi elnök, Pete István szenátor, Jakabffy László, önkormányzati igazgató, Varga Gábor államtitkár, egykori területi elnök és Lakatos Péter jelenlegi területi elnök – kivétel nélkül elismeréssel szóltak Bíró Rozália önkormányzati munkájáról. Lakatos Péter kijelentette, Szilágyi Zsolt képviselőnek, a Magyar Polgári Szövetség jelöltjének is ott lett volna a helye a jelölőgyűlésen, ám mivel nem jelent meg, nem vállalta a nyílt megmérettetést, utólagos egyezkedéseknek nincs helye. Szilágyi Zsolt bejelentette, hogy indul az MPSZ színeiben a polgármesteri címért. /Pengő Zoltán: Bíró Rozália az RMDSZ nagyváradi jelöltje. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2004. március 24.

Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetősége sikeresnek tartja Biró Rozália nagyváradi alpolgármester két és fél éves mandátumát. Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke Tőkés László református püspök kijelentéseire reagálva, miszerint a szövetség olyan trikolór-háborút folytat, mint Funar Kolozsváron, elmondta: az egyházi méltóság valószínűleg fizikai és lelki fájdalmat érez, ha másnak van jó ötlete. Biró Rozália jelentős eredményeket ért el a környezetvédelem, szociális ügyek, civil szervezetek, valamint testvérvárosi kapcsolatok területén. Tőkés László korábban azt kifogásolta, hogy a megyei szervezet idén márc. 15-ét megelőzően tizenötezer nagyváradi magyar családnak küldött kokárdás meghívót. A Bihar megyei Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület állásfoglalása szerint mintegy 15 ezres tömegjelenlétről beszéltek, miközben valójában még ötezren sem voltak. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő a Bihar megyei MPSZ polgármesterjelöltje. Lakatos úgy vélte, hogy Szilágyinak az RMDSZ által szervezett előválasztáson lett volna a helye. /Borbély Tamás: Bemutatkozott Nagyvárad magyar polgármesterjelöltje. Irigységgel vádolták Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-157




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998