udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bíró Zsolt

1992. február 28.

Brassóban 1990. márc. 15-e óta van magyar nyelvű adás a helyi tévében. A magyar szerkesztőség munkatársai: Bálint Ferenc szerkesztő, Csáky János operatőr, Gáll András, Gödri Ildikó, Bíró Zsolt, Jakab Róbert, Csavar Erzsébet, Szakács Simon Jutka. Amíg a központi adóban a magyar nyelvű adásidő felére csökkent, addig a brassói helyi tévében 105 percre nőtt a magyar nyelvű adás ideje. Súlyos anyagi gondokkal küzdenek, támogatást nem kapnak. /Brassói Lapok (Brassó), febr. 28./

2004. október 4.

Gyergyószárhegyen, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) évente megtartott táborában osztották ki a hét végén a romániai magyar újságírók munkásságát honoráló nívódíjakat. A táborban jelen voltak a nemrég alakult Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének (VMÚE) képviselői is. A kétnapos MÚRE-táborban az újságírók a médiaetika és a professzionalizmus témakörben hallgathattak előadásokat. Nívódíjasok: az írott sajtó kategóriában Nagy-Miklós Kund, a marosvásárhelyi Népújság napilap Múzsa című kulturális mellékletének főszerkesztője, a rádiósoknál Vincze Lóránt, a román közszolgálati rádió bukaresti magyar adása szerkesztője, a televíziós kategóriában Baranyi László, az MTV2 marosvásárhelyi tudósítója, fotós kategóriában Egyed Ufó Zoltán, a nagyváradi Erdélyi Riport fényképésze. Idén Lendvay Évának, az Előre, a Brassói Lapok és a Művelődés nyugalmazott munkatársának ítélték az Életmű-díjat, az Ágoston Hugó publicista szorgalmazására alapított Pro Amicitia-díj új tulajdonosa pedig Ralu Filip, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke lett. A kezdő rádiósoknak ítélt Tomcsányi-díjat Szőcs Levente, a román közszolgálati rádió bukaresti magyar adásának munkatársa vehette át, különdíjjal jutalmazták a marosvásárhelyi rádió csapatát. A csapat tagjai: Thuróczki Emese, Kulcsár Andrea, Rákóczi Kinga, Bíró Zsolt és Rákóczi Levente. A Gyergyószárhegyi Kulturális Központ által kiosztott díjat Ferencz Imre, a csíkszeredai Hargita Népe újságírója vehette át. – A vajdasági és a romániai magyar újságírók érdekvédelmi szövetsége együttműködési megállapodást írt alá. /B. T.: MÚRE nívódíjakat osztottak Gyergyószárhegyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

2006. december 11.

A Marosvásárhelyi Televízió arculatot vált. Az eddig este 8 órától kezdődő magyar tömb átkerült délutánra. A jól bevált műsorok, mint például Bíró Zsolt Kultúrköre, Gáspár Botond Történet-Tára, Kelemen Márton Zöldhorizontja, valamint Szucher Ervin élőben közvetített Érv-Velője ezentúl hét közben fél 5-től jelentkezik, az ismétlésekre másnap délután 3 órától kerül sor. /Antal Erika: Vásárhelyi tévé: új arculat, galéria. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

2008. március 20.

Székelyudvarhelyen a Príma Rádióban Balázs Árpád felelős szerkesztő hangja napok óta eltűnt az éterből. Jelenleg tárgyalások folynak a Marosvásárhelyi Rádió udvarhelyszéki tudósítói posztját illetően, melynek alapvető kérdése: Balázs Árpád marad-e a közszolgálati rádió tudósítója, vagy helyette – Birtalan József udvarhelyszéki RMDSZ-elnök javaslatára – Asztalos Ágnes. „Balázs Árpád jelenleg a rádió tudósítója, és nem látok okot arra, hogy le kellene cserélni” – nyilatkozta Bíró Zsolt, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű híradójának felelős szerkesztője ugyanakkor elismerte, hogy tekintve Székelyudvarhely sajátos politikai helyzetét, időnként megfogalmazódtak a jelenlegi tudósító munkáját érő bírálatok, melyek szerint nem kellően tárgyilagosak a híranyagok. „A bírálatokkal nem értek egyet” – jelenti ki Bíró Zsolt. A tudósítócsere helyzetéről Birtalan azt nyilatkozta, hogy a probléma már korábban felmerült, őt csupán folyó év január 8-án nevezték ki az udvarhelyszéki RMDSZ megbízott elnökévé. Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Rádió igazgatóhelyettese az esetleges megválás okának a tudósítások tárgyilagosságát – pontosabban azok hiányát – nevezte meg. Megszüntetették a rádió Sajtóvadászat című műsorát. – Jelenleg 31 külső és belső munkatársa van a rádiónak. /Bálint István: Birtalan állást közvetít. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 20./

2009. július 18.

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem Médiaműhelyében Az erdélyi és a magyarországi média a határon túli magyar–magyar ,,ütközetekben” témát járták körbe – Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet, Balogh Levente (Krónika), Bíró Zsolt (Marosvásárhelyi Rádió) és Sylvester Lajos részvételével, Farkas Attila (Budapest) moderátor ,,vezényletével”. Ezután következett a Nemzeti újságírás. Van-e tabu? címen tartott beszélgetés. Résztvevők: Borbély Zsolt Attila, Bayer Zsolt /Budapest/, György Attila, Farkas Réka /Háromszék/, Dénes László /Reggeli Újság főszerkesztője/, Makay József /Erdélyi Napló főszerkesztője/. A Háromszék ebben a felállásban, különállónak képzelhette magát, mert amíg Füzes Oszkár nagykövet külpolitikai újságíróként arról értekezett, hogy véleménye szerint a hagyományos sajtószabadság megszűnt, az újságíró azt írhatja meg, amit a tulajdonos vagy a főnöke engedélyez, és ezt a témát feszegette a rádiós Bíró Zsolt is, addig a Háromszék szerkesztősége, nélkülözve a különféle politikai és gazdasági érdekcsoportok támogatását, szabadon írhat. Sylvester Lajos természetesnek és általánosíthatónak tartja, hogy a kisebbségi sajtó jelentős hányadának a kisebbségi létből következően markánsan népi-nemzeti kötődésűnek kellene lennie. Ezt a Háromszék vállalja. Ebből kifolyólag magyar–magyar csaták nincsenek, inkább jelentéktelenebb ütközetek, amikor „egyik-másik pesti módi szerint öltözködő brancsbéli tollászkodó le nem nacionalistáz bennünket”, írta. Javítani kellene az Erdély-imázst, mert Magyarországon keveset tudnak Erdélyről. Szó esett egy erdélyi sajtóügynökség létrehozásának szükségességéről is. A taburól szóló vitában nagy nyomatékot kapott a náci és a kommunista bűnök egylényegűségének kimondása, az évtizedek óta folyó tabuteremtés-sorozat elutasítása. /Sylvester Lajos: Erdély-imázs (XX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998