udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bódi Sándor

2000. július 15.

Júl. 14-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyék közötti határ menti gazdasági együttműködési lehetőségekről, az európai uniós támogatások közös pályázások esélyeiről tartott közös román-magyar konferenciát Szatmárnémetiben a szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület és a társrendező nyíregyházi Primom Alapítvány. A vállalkozók fóruma az elhangzott előadásokat rövidesen megjelenő kiadványában közölni fogja. /Nemzetközi értekezlet a határ menti együttműködésről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 15./ Pécsi Ferenc Szatmár megyei parlamenti képviselő kezdeményezte a konferenciát. Az elmúlt tíz év során Szatmárnémetitől Temesvárig az országhatár mentén számos külföldi tőkével működő társaság létesült, a határokon átívelő gazdasági együttműködés csak a határ menti térségek összehangolt fejlesztésével válhat igazán gyümölcsözővé. Fontos Szabolcs-Szatmár-Bereg, Szatmár valamint Kárpátalja megyék gazdasági régiójának létrehoza. Pécsi Ferenc kifejtette, hogy Románia uniós csatlakozási esélyei megnövekednek Nyugat-Románia gazdasági felzárkózása révén. A régió létrehozása hozzájárul ahhoz is, hogy a jövőben keletre kitolódó schengeni határok kevésbé szigorúak legyenek. Bemutatták a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyék által közösen készített projektjavaslat-csomagot, amely az idegenforgalom, a mezőgazdaság, a kis- és középvállalkozások fejlesztése és a környezetvédelem terén kínál közös fejlesztési lehetőségeket. /Bódi Sándor: "Szatmár térsége az Európai Unió legkeletibb régiója lehet". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 17./

2002. április 27.

Tőkés László püspök a vele készítet interjúban megállapította, hogy egy négy év alatt kidolgozott nemzetpolitikai irányvonal fut zátonyra a kormányváltás nyomán. Azonban reméli, az új kormány nem fog lényegesen változtatni. Medgyessy Péter és a szocialista párt vezetői biztosították a határon túli magyarságot, hogy mindazon, ami jó, nem akarnak változtatni. Az MSZP hevesen bírálta ugyan a Nastase?Orbán egyezményt, de a püspök nemigen látja, hogyan tudnának jobb egyezményt aláírni, mint amit decemberben aláírtak. ?A környező országok kormányai fellélegeztek a magyarországi választási eredmények nyomán. Tudják jól, hogy a proletár internacionalizmus örökségén nevelkedett MSZP nem lesz olyan kemény dió számukra, mint a Fidesz?MDF kormány. Kilencvenhatban a Horn?kormány képes volt az utolsó pillanatban kivenni az alapszerződés szövegéből az egyházi ingatlanok kérdését. Ez is mutatja, hogy egy kommunista múltú párt, mint az MSZP, sokkal engedékenyebb egy hasonló pártállású román kormánnyal szemben, mint egy jobboldalival. Az SZDSZ nem támogatta a státustörvényt, nyilvánvaló módon egy kozmopolitizmus irányába haladó politikai irányzatot képvisel, amely még tovább gyengíti a határon túli magyarok érdek?érvényesítési lehetőségeit. /Bódi Sándor: "A kormányváltással nagy árat fizethet a magyar nemzetpolitika".? Interjú Tőkés László királyhágómelléki református püspökkel a magyarországi kormányváltásról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 27./

2004. május 18.

Ajánlást fogalmazott meg tagjai számára a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete: az újságíróknak politikai szerepvállalásuk idejére fel kellene függeszteniük újságírói munkájukat. A MÚRE-ajánlás dacára több újságíró is szerepel a különböző tanácsosi listákon. A jelöltek között – igaz, nem befutó helyen – két főszerkesztő is található, Veres István (Szatmári Friss Újság) és Graur János (temesvári Heti Új Szó), ezzel szemben Farkas Árpád, a Háromszék főszerkesztője írásban adott ultimátumot a szerkesztőség tagjainak: válasszanak a kétfajta szerepvállalás között. A befutó helyekre Elek György (Szatmári Friss Újság, nagykolcsi helyi tanács), Magyari Lajos (Háromszék, sepsiszentgyörgyi városi tanács), Balta János (Nyugati Jelen, Arad megyei tanács), Dérer Ferenc (Bihari Napló, Bihar megyei tanács) és Fülöp D. Dénes (székelyudvarhelyi Polgári Válasz, udvarhelyi városi tanács) kerültek. Dérer Ferenc a tanács tanácsadójaként határozta meg önmaga helyét az önkormányzati testületben. Fülöp D. Dénes, aki a Népi Akció színeiben indul a választásokon. – A marosvásárhelyi RMDSZ-kampánystáb vezetője (Vajda György, Népújság) és egyik tagja (Farczádi Attila, Népújság) szerkesztőként keresi kenyerét. A tanácsosi listák „vonal alatti”, nem befutó helyein inkább azért vállalták a szereplést az újságírók, hogy nevük ismertségével segítsék a biztos befutókat. Pataki Zoltán, a Heti Új Szó munkatársa például a Temes megyei tanácsosi lista 35. helyén szerepel, holott az önkormányzatba legfennebb 3-4 embert juttathat az RMDSZ. Túrós Loránd és Bódi Sándor (Szatmári Friss Újság) szintén az esélytelenek nyugalmával várják a választásokat, míg Barazsuly Emil (kolozsvári Szabadság) úgy gondolja, jelölése már csak azért sem összeférhetetlen a szakmaisággal, mert a Kolozs megyei tanácsosi lista 13. helye amúgy sem befutó. Szondy Zoltán (Hargita Népe) a Német Demokrata Fórum csíkszeredai listáján akart szerencsét próbálni, akárcsak Becze Zoltán televíziós riporter. /Politikus újságírók miatt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

2009. március 4.

Sikeresnek ígérkezik az a diverzió, amely a szatmárnémeti magyarság megosztására irányul, s amely a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium által használt ingatlan kapcsán kezd kibontakozni. Az 1948-ban államosított egyházi épületet a református egyház öt évvel ezelőtt visszakapta, s idén májusban járna le a törvényben meghatározott öt év, amikor a bérlő/használónak költöznie kellene az épületből. A Kölcsey Ferenc Főgimnázium vezetősége, arra való hivatkozással, hogy az intézmény a Szatmár megyei magyarság szellemi-oktatási fellegvára volt az elmúlt ötven évben – s jelenleg is az – vonakodik a költözködéstől. Az a klasszikus eset áll fent, amikor a tolvaj kiált rendőrért. A fő bűnbak a református egyház, amely használni is akarja a visszakapott iskolát, a szatmári magyarság érdekeit szem előtt tartva. Felajánlották a Kölcseynek a szóban forgó főépület közös használatát, továbbá a szomszédos két egyházi ingatlan épület használatának jogát. Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint megegyezés született arról, hogy a Kölcsey Főgimnázium a három egyházi épületben megosztva fogja szeptembertől az új tanévet kezdeni. Elek Imre, a Kölcsey igazgatója azonban ezt a megoldást nem fogadta el. Az igazgató Tőkés Lászlónak címezve nyílt levelet tett közzé, amelyben a Kölcsey vezetősége, tanári kara és szülői bizottsága nevében arra kéri a püspököt, hogy vesse latba befolyását annak érdekében, hogy a szatmári református egyház hagyja meg a főgimnázium használatában legalább még egy ideig az épületet. /Bódi Sándor: Reményik nem a tolvajt: a tulajdonost inti. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 4./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998