udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 62 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Böndi Gyöngyike

1996. november 8.

A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./

1997. július 23.

Nagybányán betörték az RMDSZ székházának ablakait. Az egységpárt máramarosi képviselője előzőleg felröppentette a hírt, hogy Nagybányán a "szélsőséges" magyarok újra akarják indítani a magyar iskolát. Egyelőre sikerült leállítani a magyar iskola indítását és elölről kell kezdeni a tárgyalásokat. "Ennyit máramarosi román társaink toleranciájáról, demokrata érzelmeiről." - tette hozzá Böndi Gyöngyike, máramarosi RMDSZ-képviselő. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./ Előzmény: Nagybányán a helyi magyar közösség eredménytelenül harcol az 1953-ban erőszakkal felszámolt magyar iskola visszaállításáért. A megyei tanfelügyelőség már másodszor válaszolja az RMDSZ, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége helyi szervezete és a városi szülőbizottság által készített folyamodványra, hogy a beadvány nem hiteles a magyar diákok szüleinek írásos beleegyezése nélkül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./

1997. augusztus 9.

Aug. 9-én Kolozsváron az RMDSZ Szociáldemokrata Platformja, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/, valamint a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete /RMDgE/ szervezésében munkaügyi és szociális kérdések kapcsán két előadásra került sor: az első, magyar nyelvűre a Pro Iuventute székházban, a második, román nyelvűre a Kolozs megyei prefektúrán. Az előadások meghívottjai Bara Gyula munkaügyi államtitkár és Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő voltak. Bara Gyula államtitkár ismertette a Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium tevékenységét, a törvényhozási kezdeményezéseket, vázolva ezeknek a közeljövőben várható társadalmi következményeit is. Böndi Gyöngyike a törvényhozás szociális jellegű kezdeményezéseiről tartott előadást. Az előadásokon részt vett Boros János megyei elnök, Buchwald Péter alprefektus, a Megyei Elnökség néhány tagja, Bucur Ildikó platformelnök, az RMDgE képviselői, nőszövetségi vezetők. A prefektúrán részt vett a Megyei Munkaügyi Főigazgatóság főigazgatója, más vezető beosztású tisztségviselői, intézmények, szervezetek munkaügyi szakemberei.Bara Gyula államtitkárt a Megyei Munkaügyi Főigazgatóságon tájékoztatták a bezárandó kereskedelmi társaságok listáján szereplő kolozsvári TERMOROM Rt. helyzetéről is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14., 1091. sz./

1997. szeptember 7.

Szept. 6-án és 7-én kétnapos rendezvénysorozattal kezdődtek el a Kárpát-medencei Petőfi Napok, amelynek során a nagy költőre és a szabadságharcban vállalt szerepére emlékezik a magyar közösség idén és az elkövetkező két évben. A mostani kétnapos Petőfi-zarándoklat szeptember 6-án Szatmáron a római katolikus püspökség kápolnájában kezdődött, ahol Muzsnay Árpád szervező és Reizer Pál püspök rövid beszéde után a részvevők megtekintették az itt elhelyezett oltárt, mely előtt kötött házasságot 150 évvel ezelőtt Petőfi Sándor Szendrey Júliával. Ezután a részvevők Erdődre utaztak, ahol lerótták kegyeletüket a Petőfi-szobor előtt. A jelenlevőket köszöntötte a helység polgármestere, majd ünnepi beszédet mondott Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Dávid Gyula, az EMKE elnöke és Dupka György a Kárpátaljai Magyar Értelmiségiek Szövetségének elnöke. Ezt követően a helyi és szatmárhegyi iskolások mutattak be ünnepi műsort. A részvevők ezután nagybányai ünnepségre látogattak el, melynek keretében, Benedek Zoltán köszöntő szavai után megkoszorúzták Petőfi helyi emlékművét, majd Varga Attila képviselő, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke és Szabó Károly illetve a város polgármesteri hivatalának képviselője mondott beszédet. A zarándoklat másnap Koltón folytatódott, ahol a Hegedüs Lóránd dunántúli református püspök által tartott istentiszteletet után a gyülekezet átvonult a Teleki kastély kertjébe, ahol nagyszabású ünnepi műsorra került sor. Az összegyűlteket köszöntötte Kötő József, Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő, a Teleki család egyik tagja és Dobos László a Magyarok Világszövetségének küldötte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 1109. sz./ Koltón már 60 éve hagyomány szept. 8-ára emlékezni. Sokan eljöttek az ünnepségre, beszédet mondott többek között Lőrincz Gyula szenátor, a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke is, olvasható S. Muzsnay Magda tudósításában. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

1997. október 30.

Okt. 30-án Böndi Gyöngyike, az RMDSZ parlamenti képviselője a következő felhívást intézte a romániai magyar nőszövetségekhez és nőegyletekhez: Felkérem a romániai magyar nők összes szervezetét, hogy minél előbb nyílt levélben tiltakozzon az Adrian Nastase által vezetett, 20 ellenzéki politikusból és számos újságíróból álló csoport okt. 24-én és 25-én Kovászna és Hargita megyében eszközölt, az emberi jogokat és ezen belül a gyermekek jogait sértő kiszállása ellen. Nem tűrhetjük, hogy egy politikusokból és újságírókból álló csoport kénye-kedve szerint etnikai zavargások szítására használja fel gyermekeinket. Semmivel sem igazolható az az eljárás, amely során 8-10 éves kisiskolásokat videokamerák "tűzében" durva provokatív hangon, megfélemlítő fellépéssel kérdőre vonnak olyan oktatási kérdésekről, amelyekre még a náluk idősebbek sem felelhettek volna kielégítően. - Nem tűrhetjük, hogy gyerekeinket politikai kampány céljaira használják fel! Nem tűrhetjük azt sem, hogy az iskolát politikai célokra használják fel, hiszen gyermekeink azért járnak oda, hogy tanuljanak és nem azért, hogy súlyos lelki megrázkódtatást szenvedve segítsenek egyes felelőtlen ellenzéki pártoknak politikai tőkét gyűjteni. - Felkérem a pedagógusokat, hogy minden esetben, személyektől és ezek minőségétől függetlenül tartsák tiszteletben a törvényes előírásokat és leghatározottabban tiltsák meg minden politikai célzatú tevékenység lebonyolítását az iskolákban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 30., 1144. sz./

1998. január 26.

Az RMDSZ nagybányai központú területi szervezete és a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület /Nagybánya/ szervezésében jan. 23-án nyílt meg az RMDSZ nagybányai székházában Trella Várhelyi Imola festőnő kiállítása. Egyfajta búcsúkiállítása volt ez a művészi és pedagógiai pályafutásának kiteljesedését ebben a híres festőhagyományokra visszatekintő városban megélt művésznek, akinek a sorsa úgy hozta, hogy el kell költöznie Nagybányáról. A 29 akvarellt, pasztellt és olajfestményt kiállító művész munkásságát Böndi Gyöngyike képviselő, Dudás Gyula pályatárs, Dávid Lajos MKMKE-elnök és Csiha Irén iskolaigazgató és pedagógus-kolléga méltatták. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 26. - 1195. sz./

1998. február 24.

Az RMDSZ képviselőházi frakciója kedden, február 24-én fogadta a Fratia szakszervezeti szövetség Pavel Todoran, Marius Petcu és Liviu Luca összetételű küldöttségét. Az RMDSZ részéről a találkozón részt vettek: Varga Attila frakcióvezető, Böndi Gyöngyike és Kerekes Károly, a képviselőház munkaügyi bizottságának tagjai, Kakassy Sándor Maros megyei képviselő, valamint Pataki Júlia parlamenti szakértő. A megbeszélésen az egészségügy általános helyzetéről és megoldatlan problémáiról volt szó, különös tekintettel az egészségügyi személyzet bérezésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 24. - 1214. sz./

1998. május 25.

Az Európai Néppárt női képviselete meghívásának eleget téve Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő részt vett az "Éljen az európai polgárnő!" címmel Strasbourgban megtartott nemzetközi szemináriumon. Az RMDSZ képviselője felszólalásában a Romániában élő nemzeti kisebbségekhez tartozó nők, nőegyesületek, női tisztségviselők sajátos gondjaira, problémáira hívta fel a figyelmet, különös tekintettel a romániai magyar nők helyzetére, lehetőségeire. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 25., 1270. sz./

1998. június 16.

Jún. 16-án Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta a Romániai Demokratikus Szakszervezetek Konföderációjának /C.S.D.R./ Constantin Baroi és Tudor Urlea alelnökökből álló küldöttségét. A találkozón az RMDSZ részéről részt vett Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő, a képviselőház munkaügyi és szociális védelmi bizottságának tagja és Vajda László, a szövetségi elnök belpolitikai tanácsosa. A megbeszélés során a szakszervezeti vezetők ismertették álláspontjukat a kormány által kidolgozott és a parlamentben megvitatás alatt lévő törvénytervezetekkel kapcsolatban. A szakszervezet képviselői átnyújtották a szövetségi elnöknek a szociális védelemről készített állásfoglalásukat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 17. - 1286. sz./

1999. január 26.

Máramarosszigeten a legutóbbi népszámlálás szerint nyolcezer magyar él. A helyi magyar líceumot 1960-ban felszámolták, majd lassan tovább korlátozták a magyar oktatást. Máramarossziget környékén, Hosszúmezőn, Nagybocskón, Rónaszéken és Aknasugatagon, ahol a lakosság 80-85 százaléka magyar, részben vagy teljesen megszűnt a magyar nyelvű oktatás. 1990-ben az RMDSZ helyi szervezete épületet is szerzett a magyar iskolához, már engedélyük is volt, ám még abban az éven a minisztérium minden indoklás nélkül visszavonta az engedélyt. Zahoránszky Mihály helyi RMDSZ-elnök elmondta, hogy a szülők ma már inkább román iskolába adják gyermeküket. Mazalik Alfréd volt parlamenti képviselő, a Máramaros Publicisztikai és Művelődési Egylet ügyvezető elnöke hiányolta, hogy az RMSZ-vezetők nem látogatnak el Máramarosszigetre. Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő megválasztása óta csak kétszer járt Máramarosszigeten. A Máramaros Publicisztikai és Művelődési Egylet adja ki a Szigeti Turmix hetilapot. A másik egyesület, a Hollósy Simon Művelődési Egylet /elnöke Zahoránszky Ibolya/ 1998 márciusában útjára indította a Máramarosi Hírnök című folyóiratot, ennek eddig négy száma jelent meg. /Horváth István: Máramarossziget. Legalább nyelvében megmaradva. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 26./

1999. április 10.

A Romania Libera napilap munkatársa azt vizsgálta meg, hogy 1996 óta melyik képviselő hányszor szólalt fel. Az RMDSZ 25 képviselője összesen 464 alkalommal kért szót. Közülük egyetlen képviselő soha sem szólalt fel: Vajda Ferenc Attila. Hat magyar képviselő 1-5 alkalommal járult a szószékhez: Böndi Gyöngyike /2/, Kakassy Sándor /2/, Kelemen Attila /1/, Nagy István /3/, Pécsi Ferenc /1/, Rákóczi Lajos /1/, Tokay György /5/. Utóbbi miniszterként nyilván már nem gyarapíthatta képviselői hozzászólásainak számát. Ugyanakkor a Román Nemzeti Egységpárt 15 képviselője szólalt fel a legtöbbször, összesen 710 alkalommal, közülük nincs olyan, aki csak 1-5-ször kért szót. /Némán lapulók. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./

1999. július 24.

Július 24-én tartották meg Nagybányán a Vinkli vendéglőben az új idők 6. Anna-bálját. A rendezvény fővédnöke Böndi Gyöngyike képviselőasszony bál-megnyitója után a száz résztvevő számára elkezdődött a hajnalig tartó mulatság. Az idei Anna-bál szervezésében oroszlánrészt vállalt a helyi RMDSZ-szervezet, a műsort a nagybányai Lendvay Márton színjátszókör lelkes tagjai szolgáltatták. Jó lenne, ha több hasonló bált szervezne az RMDSZ , jelentette ki az egyik résztvevő. Két híres nagybányai festő, Dudás Gyula és Szántó Andreász egy-egy virágcsendélete kelt el a bál során. /Az évszázad (-ezred) utolsó Anna bálja Nagybányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

1999. szeptember 6.

Minden eddiginél nagyobb számú érdeklődő vett részt az idei Koltói Õsz néven ismert Petőfi-ünnepségen. A helyi református templomban Komlós Attila, az Anyanyelvi Konferencia ügyvezető elnöke hirdetett igét. Téglás Lajos polgármester köszöntője után ünnepi beszédet mondott Beregszászi Olga /Budapest/, dr. gróf Teleki János, gróf Teleki Sándor dédunokája, a Magyarok Világszövetsége képviseletében Döbrentei Kornél költő, Lányi Zsolt, a Független Kisgazda Párt alelnöke, Böndi Gyöngyike, Máramaros megye RMDSZ-es parlamenti képviselője. Az ünnepi műsorban fellépett a sárospataki "8-kor" együttes, amely részleteket adott elő a Kormorán együttes és Páskándi Géza A költő visszatér című rockoperájából, a koltói műkedvelők, a koltói Szendrey Júlia Népdalkör és a Szilágysági gyermek vagyok című népdaléneklési verseny koltói díjazottjai. A Kölcsey Ferenc Kollégium /Szatmárnémeti/ Rekettye együttese néptáncokat és népdalokat adott elő. /Szatmárnémeti és szatmárhegyi diákok Koltón. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 7./

1999. november 9.

A Magyar Állandó Értekezlet munkabizottságai októberben üléseztek. A munkabizottságokban az RMDSZ képviselői: önkormányzati és jogi bizottság - Varga Attila képviselő, gazdasági bizottság - Péter Pál RMDSZ-alelnök, egészségügyi és szociális bizottság - Böndi Gyöngyike képviselőasszony, művelődési bizottság - Márton Árpád képviselő, illetve az európai integrációs bizottság - Székely István RMDSZ-főelőadó. - Böndi Gyöngyikét az egészségügyi és szociális problémákkal foglalkozó bizottság október 21-i alakuló üléséről elmondta, hogy a jelen voltak a magyarországi szaktárca és a HTMH szakemberein kívül az összes szomszédos államok magyarságának képviselői. Dr. Őry Csaba politikai államtitkár a munkabizottság elnöke. /Farkas E. Zoltán: Aktivizálódó MÁÉ. Csodamegoldás még nincsen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

2000. február 2.

A szenátus tavaszi ülésszaka a Petre Roman külügyminiszteri kinevezésével megüresedett házelnöki tisztség betöltésével kezdődött. A kormánykoalíció pártjai közül több magáénak tartja a szenátuselnöki posztot. Verestóy Attila szenátor elmondta: az RMDSZ szenátusi frakciója Mircea Ionescu-Quintust támogatja, ugyanis az Isarescu-kormány alakításakor kötött politikai egyezségek szerint ez a hely a liberálisokat illeti meg. - A jelenlegi kormánykoalíció már nem rendelkezik többséggel a szenátusban, s így a kérdésbe az ellenzéknek is beleszólása van. A legnagyobb ellenzéki párt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) már mind a három kormánypárttal folytatott tárgyalásokat, anélkül, hogy elkötelezte volna magát. - Eckstein-Kovács Péter kifejtette: a kisebbségvédelmi hivatal szempontjából a diszkrimináció minden megnyilvánulását tiltó törvénytervezet még ebben az ülésszakban való elfogadtatása lenne a fontosabb. /Erdei Róbert: /Nincs koalíciós többség a szenátusban A kormánypártokat elhagyók szavazatán múlnak a döntések. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ A szenátus végül a megválasztáshoz szükséges minimális 72 szavazattal Ionescu-Quintusra voksolt. A Demokrata Párt jelöltje alelnöki tisztséget kap. - Megtörténtek a választások a képviselőházban is a nem magyar nemzeti kisebbségek is kaptak végre helyet, pontosabban egy jegyzői tisztséget a képviselőház Állandó Bizottságában. Mint ismeretes, a képviselőház elnökét négy évre választották, Ion Diaconescu tehát megmaradt tisztségében. A két alelnöki tisztséget két RTDP-s, Miron Mitrea és Adrian Nastase tölti be. Az RMDSZ-nek egy titkári tisztség jár, erre a frakció ismét Kónya-Hamar Sándort jelölték, Böndi Gyöngyike ellenében. /Mircea Ionescu Quintus a szenátus elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2000. március 20.

A megjelent erdélyi lapok közül a Pitypang (a Pitypang környezetvédelmi hálózat hírlevele) februári száma összefoglalta az utóbbi hetek ciánszennyeződéssel kapcsolatos történéseit, állásfoglalásait. A Nagykároly és Vidéke hetilap mellett új nagykárolyi kiadvány a Fatima, a nagykárolyi Szűz Mária plébánia lapja. Az Erdélyi Gyopár (az Erdélyi Kárpát-Egyesület közlönye, 1999/6-os szám) az 50. lapszám, visszapillantást tartalmaz a kiadvány történetétéről. Az (a)lapozó (az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Szociális Főosztályának hírlevele) február 28-i számában Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő tájékoztatott a nyugdíjrendszerről és egyéb társadalombiztosítási jogokról szóló törvényről, az egyesületekre és alapítványokra vonatkozó kormányrendeletről. A Közoktatás (a romániai magyar pedagógusok lapja, márciusi szám) hozta Jegyzetek egy évtized iskolatörténetének margójára címmel dr. Kötő József államtitkár írását. Perspektíva (a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja) március 2-i száma interjút közölt dr. Kása Zoltánnal, a Babes-Bolyai Tudományegyetem új rektor-helyettesével a tanintézmény gondjairól és kilátásairól. Erdélyi Pszichológiai Szemle (a Pro Studium et Practicum Psychologiae Alapítvány kiadásában negyedévente Kolozsváron megjelenő tudományos folyóirat, bemutatkozó szám) néhány írása: Kísérleti lélektani műhely Kolozsváron (Farkas Cs. Magda), A hallássérültek magyar nyelvű oktatása Erdélyben (Vizi Ildikó-Crisan Erika). Dialog Interetnic (az azonos nevű kolozsvári egyesület kiadványa, márciusi szám) - Salamon Ida román nyelvű recenziója egy, tavaly megjelent, kétnyelvű (román-angol) Eminescu- versválogatásról, Fey László írása a februárban Kolozsváron lezajlott A nemzetfogalom a magyarországi és romániai magyar, valamint a román értelmiségiek tudatában című februári konferenciáról. Partiumi Közlöny (a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, január 28-i szám) - beszámolók az egyházkerület belső életének történéseiről, valamint a január első napjaiban Nagyváradon Életvédelem, magzatvédelem címmel megtartott tanácskozásról, illetve az Egyház és magyarság című, szintén januárban lezajlott esztergomi konferenciáról; hírek, jegyzőkönyvek. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

2000. május 25.

A kormány rendeletet fogadott el, amelynek értelmében július elsejétől adókötelessé válnak a kétmillió lejt meghaladó nyugdíjak. Böndi Gyöngyike képviselő figyelmeztetett, hogy csupán a kétmilliót meghaladó pénzösszegre számítanak adót, tehát kétmillió lejig ezek a járandóságok adómentesek. A kétmillió feletti rész adója 18%-os. 1999. végén Romániában 6 millió nyugdíjast tartottak nyilván, 200 ezerrel többet 1998-hoz viszonyítva. Ezek közül 3,8 millió személy még a 90-es évek előtt ment nyugdíjba. Az adókötelezettség 90 000 nyugdíjasra vonatkozik majd, a sajtó szerint azonban a nyugdíjak átszámításával több személyt érint majd a kormányrendelet. /Július elsejétől. adókötelessé válnak a kétmillió lejt meghaladó nyugdíjak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./ Miután a képviselőház már február 21-én megszavazta, május 23-án a Szenátus is elfogadta Kerekes Károly Maros megyei képviselő törvénykezdeményezését a nyugdíjasok kedvezményes utazására vonatkozóan. A szenátusi változat szerint a törvény 2001. január 1-től lépne hatályba, és lehetővé teszi a nyugdíjasok számára azt, hogy nem csak vasúton, hanem távolsági autóbuszon vagy hajón is utazhassanak 50%-os kedvezménnyel az évi 6 utazás keretében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 24. - 1728. sz./

2000. július 3.

Júl. 1-jén Máramarosszigeten, a Hollósy Simon Művelődési Egylet szervezésében millenniumi ünnepségre került sor. Az egész vidék magyarsága, így a kis szórványfalvak is képviseltették magukat a városi színházban kezdődött rendezvényen. Zahoranszky Ibolya, az egyesület elnöke, Zahoranszky Mihály, a város újonnan megválasztott magyar alpolgármestere, Pillich László, a Heltai Alapítvány ügyvezető igazgatója, aki egy nagy könyvadománnyal érkezett a rendezvényre, valamint Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő méltatták a rendezvény jelentőségét. Ezt követően a történelmi Máramaros helységeiből érkezett ifjúsági csoportok és egyéni előadók léptek fel. A helyi katolikus templomban folytatódott a rendezvénysorozat. A templom vegyeskórusa, valamint a Hollósy Simon Művelődési Egylet kórusa után Molnár János és Seibert István, Máramarosszigetről elszármazott operaénekesek léptek fel. A templom ifjúsági kórusa előadásában részleteket mutattak be az István, a király c. rockoperából. /Milleniumi ünnepség Máramarosszigeten. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3. - 1756. sz./ Zahoranszky Mihály azon van, hogy önálló magyar iskolája legyen a városnak. Bentlakással, hogy a környék szórványmagyarságát is segítsék. A katolikus és a református egyház támogatásával, közcélú alapítványok segítségével már az ősztől beindulhatna a magyar iskola. Nagy támasz volna a rohamosan fogyó, ma tizenegy-tizenkétezer főt számláló történelmi máramarosi részek magyarsága számára. /Sike Lajos: Millenniumi ünnepség a történelmi Máramarosban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

2000. augusztus 4.

Böndi Gyöngyike, az RMDSZ parlamenti frakciójának egyetlen nőtagja, Máramaros megye magyarságának képviselője visszatekintett a négy évre. Kezdeményezte a nagybányai RMDSZ képviselői iroda megalakítását, ami sikerült is. Az irodavezetőnő fogadja az ügyfeleket, rendszerezi a felgyűlt problémákat. A nagybányai irodavezető bérén kívül, bértámogatásban részesítette a máramarosszigeti, a felsőbányai, a színérváraljai szervezetek irodavezetőit is. Előfizetett a legfontosabb helyi és országos lapokra, amelyeket bárki fellapozgathat a képviselői irodában. Általában hetente tartottam fogadóórát Nagybányán. Néhány cikket, szaktanulmányt is írt, azok megjelentek a Caritas füzetekben. A lobbizás legfontosabb eredményének a nagybányai önálló magyar középiskola 1997-es kiharcolását tartja. Nemrég sikerült a máramarosszigeti magyar líceum számára is megszerezni a tárca beleegyezését, remélhetően az idei tanévben ott is beindulhat az önálló magyar iskola. - A munkaügyi és szociális bizottságban fejtette ki parlamenti tevékenységét. Ő kezdeményezte 1997-ben a szülési szabadságnak az újszülöttek két éves koráig való meghosszabbítását, 85 %-os javadalmazás mellett. Két évig az RMDSZ parlamenti frakciójának titkára is volt. Böndi Gyöngyike a MÁÉRT társadalmi és egészségügyi szakbizottságának egyik szakembere. Újra akar indulni az őszi megmérettetésen. /Farkas E. Zoltán: Beszélgetés négy év politikai tevékenységéről. Válaszol: Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

2000. szeptember 14.

Szept. 13-án a bukaresti RMDSZ Elnöki Hivatalban ülésezett a Szövetségi Operatív Tanács. A következő határozatokat fogadták el. Kinevezték Borbély Lászlót az Országos Kampánystáb tagjává, és megbízták az államelnök-jelölt kampányának vezetésével. - Elutasították Szaniszló József óvását Böndi Gyöngyike képviselő jelöltsége ügyében, mert az aug. 30-i határidő nem a beszámolási kötelezettségre vonatkozik, hanem a jelölési pályázatra. A Szövetségi Operatív Tanács megvizsgálta Kincses Előd óvását és a következőképpen döntött. A Maros megyei küldöttgyűlés összehívását szabályosnak tartja, az újratárgyalást kezdeményező indítványt elutasítja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 14. - 1803. sz./

2000. szeptember 18.

Az RMDSZ területi szervezeteinél a jelöltállító közgyűléssel kapcsolatban voltak óvások. Máramaros megyében Böndi Gyöngyike jelölését az egyik ellenjelöltje óvta meg azon a címen, hogy a képviselőasszony nem számolt be négyéves parlamenti tevékenységéről. Az Operatív Tanács nem fogadta el az óvást. - Maros megyében a helyi szervezet megóvta Kincses Előd jelölését, arra hivatkozva, hogy azt csak három, nem pedig négy körzet támogatja. Kincses a határozatot megóvta, mondván, hogy az SZKT döntésének értelmében jelöltté váláshoz egy támogatás is elégséges. Az OT egyetértett Kincses óvásával, ennek ellenére Kincses mégsem indulhat, mert nem a kötelező 24 órán belül juttatta el óvását. Jelölésével kapcsolatban más kifogás is felmerült: Kincses kettős állampolgár, amiről - egyes jogászok szerint - még az RMDSZ keretei között történő jelölés elvállalása előtt le kellett volna mondania, hiszen a listára csakis megválasztható személyek kerülhetnek fel. Mások szerint Kincses ráért volna lemondani a magyar állampolgárságáról a végleges jelöltlista letétele előtt. - Az udvarhelyszéki RMDSZ-szervezetben az egyetlen szenátori helyre Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, és az RMDSZ jelenlegi vezetését sokszor bíráló Kolumbán Gábor, Hargita Megye Tanácsának alelnöke versengett. A szavazatszámlálás eredménye: 185-184. úgy, hogy a Kolumbánra leadott egyik szavazatot érvénytelenítették, mivel a jelölt nevére két pecsét került. Kolumbán Gábor szintén óv: véleménye szerint csak abban az esetben érvényteleníthető a szavazat, ha a pecsétek különböző jelöltek nevére csúsztak volna. /Sz. K.: Óvások Máramaros, Maros és Udvarhelyszék területi szervezeteiben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

2000. szeptember 30.

Temes megye kivételével az RMDSZ valamennyi területi szervezete rangsorolta már a szenátor- és képviselőjelöltek listáját. Arad magyarsága ezúttal is Tokay Györgyöt jelölte. Brassóban szintén Kovács Csaba képviselő az esélyes. Besztercének 1996-2000 között nem volt sem szenátora, sem képviselője a román törvényhozásban. A remények szerint az elkövetkező négy évben megváltozik a helyzet, a jelölt Kocsis András állatorvos, a mezőgazdasági minisztérium jelenlegi főosztályvezetője. Fehér megye szintén nem rendelkezett parlamenti képviselettel az elmúlt négy évben, itt a képviselői mandátumra Rácz Levente pályázik. Hasonló a helyzet Hunyad és Krassó-Szörény megyékben is: Winkler Gyula, illetve Huszti András a jelöltek. Szatmár megyében a jelenlegi két képviselő, Varga Attila és Pécsi Ferenc, illetve Szabó Károly szenátor újabb négyéves parlamenti mandátumra számíthat. Szilágy megyében a jelölt: Seres Dénes szenátornak és Vida Gyula képviselőnek. A Bihar megyei jelöltállítás hatalmas vitát váltott ki: Csapó I. József szenátor és Rákóczy Lajos képviselő nem kaptak elég szavazatot ahhoz, hogy befutó helyre kerüljenek, ezért töröltették magukat a listákról. A szenátusi rangsort Pete István mezőgazdasági államtitkár vezeti, őt - kevesebb eséllyel - Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke követi. A képviselőházi listán három hely a biztos, erre Szilágyi Zsolt képviselő, Fazakas László lelkipásztor és Székely Ervin képviselő pályázik. A jelöltállítást követően Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök kifejtette: a Bihar megyei RMDSZ-szervezet "erkölcsileg és politikailag olyan mélyre süllyedt, hogy lelkiismereti okokból távozni kénytelen tagjai sorából". A püspök szerint "az RMDSZ szövetségi elnöke irányelvének megfelelően, és a Bihar megyei RMDSZ-vezetőség elvtelen közreműködésének tulajdoníthatóan" Csapó I. József szenátort "célzatos módon eltávolították a megyei képviselői és szenátori jelöltek sorából". A Hargita megyei szenátorlistán két hely a befutó, ez a következőképpen oszlik meg a megye három területi szervezete között: egy hely Udvarhelyszéknek, amelyre Verestóy Attila és Kolumbán Gábor pályázott. Kolumbán óvását az operatív tanács elutasította. A másik szenátori hely Csíkszéknek jár, erre Sógor Csaba református lelkész a jelölt. A képviselőlistán maradt Asztalos Ferenc és Antal István (Udvarhelyszék), Garda Dezső (Gyergyószék), és Ráduly Róbert (Csíkszék) képviselők. Az ötödik helyezett Kelemen Hunor művelődési államtitkár mandátuma bizonytalan. Kovászna megyében a rangsorolás következtében a szenátusi listán a sorrend: Puskás Bálint (Háromszék), Németh Csaba (Felsőháromszék). A képviselőknél: Márton Árpád (Háromszék), Tamás Sándor (Felsőháromszék), Birtalan Ákos (Háromszék). Maros megyében a területi szervezet elutasította Kincses Előd jelölését, aki az egyik befutó képviselőhelyre számított. A képviselőlista befutó helyeire végül a következő jelöltek kerültek: Kelemen Attila, Kerekes Károly jelenlegi képviselők, Borbély László államtitkár, a bizonytalan negyedik helyre pedig egy "újonc", Makkay Gergely meteorológus személyében. A szenátori lista első helye Markó Bélát illeti meg, a második helyre, amelynek "befutása" ez alkalommal sem teljesen biztos, Frunda György került. Máramaros megyében is az operatív tanácsnak kellett rendeznie a vitás ügyeket: Böndi Gyöngyike jelölését ellenjelöltje óvta meg azon a címen, hogy a képviselőasszony nem számolt be négyéves tevékenységéről. A Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság helyt adott az óvásnak, amit azonban a SZOT felülbírált. Temes megyében a hét végén lesz a jelöltállító közgyűlés: az egyetlen befutónak számító képviselői helyre a jelenlegi képviselő, Bárányi Ferenc, és Toró T. Tibor Temes megyei elnök, a Reform Tömörülés elnöke verseng. Kolozs megyében a szenátori lista első helyezettje Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. A két befutó képviselői helyre pedig Kónya-Hamar Sándor képviselő, területi elnök, és Vekov Károly pályázik. Kolozs megyében sem kizárt, hogy ismét lesz harmadik képviselői mandátum, erre Mátis Jenő a jelölt. /Székely Kriszta: Rangsorolták az RMDSZ parlamenti jelöltlistáit. Több szabályzatellenességre vonatkozó óvást utasított vissza a SZOT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2000. december 4.

Közzétették a november 26-i szavazás végleges eredményeit. Az RMDSZ a 140 fős szenátusban az eddigi 11 mandátummal szemben 12 mandátumhoz, a 327 fős képviselőházban a korábbi 25 hellyel szemben 27 helyhez jutott. Az RMDSZ hat erdélyi megyében végzett az élen. A szövetség szerezte meg Szatmár megye mindkét szenátori helyét, s a korábbi kettő helyett három képviselőt küldhet. Hargita megyének továbbra is csak RMDSZ-es szenátorai és képviselői lesznek, Kovászna megyében pedig csak a választásokon győztes PDSR jutott egy képviselői helyhez az RMDSZ-en kívül. A szórványban élő magyarok Hunyad megyében képviselői mandátumhoz jutottak, és első alkalommal lesz parlamenti képviselője az RMDSZ bukaresti szervezetének. Ez utóbbi a külföldön leadott szavazatoknak köszönhetően történhetett meg. Az RMDSZ képviselői: Arad megye - Tokay György (ügyvéd, 61 éves) Bihar - Szilágyi Zsolt (politológus, 32), Fazakas László (református lelkész, 43), Székely Ervin (jogász, 43); Brassó - Kovács Csaba (jogász, 45); Bukarest - Pataki Júlia (jogász, 33); Hargita - Ráduly Róbert (mérnök, közgazdász, 32), Asztalos Ferenc (tanár, 55), Garda Dezső (tanár, 52), Antal István (mérnök, 52), Kelemen Hunor (állatorvos, tanár, 33); Hunyad - Winkler Gyula (mérnök, 36); Kolozs - Kónya-Hamar Sándor (filozófus, tanár, 52), Vekov Károly (tanár, 53); Kovászna - Márton Árpád (színész, 45), Tamás Sándor (jogász, 34), Birtalan Ákos (közgazdász, 38); Máramaros - Böndi Gyöngyike (közgazdász, 48); Maros - Kelemen Atilla (állatorvos, 52), Kerekes Károly (jogász, 52), Borbély László (közgazdász, 46), Makkai Gergely (meteorológus, 48); Szatmár - Varga Attila (jogász, 37), Pécsi Ferenc (közgazdász, 56), Erdei Doloczky István (mérnök, 45); Szilágy - Vida Gyula (jogász, közgazdász, 68); Temes - Toró Tibor (fizikus, 43). Az RMDSZ szenátorai: Bihar megye - Pete István (közgazdász, 47), Calarasi - Vajda Borbála (geofizikus mérnök, 42); Hargita - Verestóy Attila (mérnök, 46), Sógor Csaba (református lelkész, 36); Kolozs - Eckstein Kovács Péter (jogász, 44); Kovászna - Puskás Bálint (jogász, 51), Németh Csaba (tanár, 49); Maros - Markó Béla (tanár, 49), Frunda György (ügyvéd, 49); Szatmár - Szabó Károly (mérnök, 57), Kereskényi Sándor (tanár, 49); Szilágy - Seres Dénes (jogász, 47). /Harminckilenc RMDSZ-honatya a parlamentben! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2001. február 28.

Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő tagadja, hogy bármilyen köze lenne a Szigeti Turmix állami támogatásának felfüggesztéséhez. A máramarosszigeti társasági hetilaptól állítólag azért vonták meg a Kisebbségi Tanács célalapjából származó összegeket, mert sorozatosan az RMDSZ ellen hangoló írásokat jelentett meg. Várady László, a Szigeti Turmix főszerkesztője elmondta, az elmaradt összegek miatt máris tizenkétmillió lejjel tartoznak a nyomdának, s ha nem sikerül visszaszerezniük a Kisebbségi Tanács támogatását, a Szigeti Turmix megszűnhet. /Dávid Lajos: Lehúzhatja a rolót a lap? Válaszokat vár a Szigeti Turmix főszerkesztője. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

2001. március 28.

Az új nyugdíjtörvény gyakorlatba ültetésével kapcsolatban semmi nem biztos, jelentette ki Böndi Gyöngyike, az RMDSZ Máramaros megyei parlamenti képviselője, a munkaügyi és társadalombiztosítási szakbizottság tagja. A törvény végrehajtási utasítása sem készült el. Csupán április elején lesznek a megyei nyugdíjbiztosítási pénztárak vezérigazgatói tisztségére kiírt versenyvizsgák. Szükséges volt az új nyugdíjrendszer kidolgozása. A régi nyugdíjrendszer ugyanis képtelenné vált arra, hogy biztosítsa a nyugdíjasok járandóságát. A még érvényes rendszer nagyjából megegyezik a kommunizmus ideje alatt alkalmazottal, amikor az aktív dolgozók fizetésének egy hányadából kifizették a nyugdíjakat, a fennmaradó részből pedig lakónegyedeket építettek. Jelenleg, amikor négymillió aktív dolgozóra hatmillió nyugdíjas jut, ez a rendszer már nem működik. Az utóbbi időben a Társadalomvédelmi Vezérigazgatóság folyton fizetésképtelen volt, minduntalan az állami költségvetéshez kellett nyúlni. A sürgősségi rendeletek inkább csak rontottak a nyugdíjasok helyzetén. A most nyugdíjba menők számára kedvezőbb a még érvényben lévő törvény, ez lehetővé teszi, hogy az utolsó tíz folyamatosan ledolgozott év első vagy utolsó öt éve alapján (attól függően, hogy melyik periódus során volt nagyobb a fizetés) számítsák ki a nyugdíjat. Az új törvény szerint minden olyan év számít, amely érintett fizette a biztosítást - az is, amikor még kicsi fizetése volt, vagy munkanélküli-segélyt kapott. - Az új törvény ugyanis anyagilag nem segíti a különlegesnek nyilvánított munkahelyeken dolgozókat, csak a nyugdíjkorhatárt csökkenti. Ezért a szakszervezetek szeretnék elérni, hogy öt évig ebben az értelemben maradjanak érvényben a régi törvény rendelkezései. Az a régi rendelkezés, amely szerint a rendszer az egység, az egyenlőség alapelvei szerint működik, már régen nem érvényes, hiszen a belügyminisztérium és a hadsereg külön törvényt készített magának, az ügyvédek szintén külön elbírálás alá esnek. - Maga a kpviselő sem tudja, hogy miként fog a kormány minden nyugdíjat átszámítani. A gazdasági egységek egy része megszűnt, az archívumok nincsenek meg. Az új törvény nem egy helyen jogfosztó. Például a régi törvény szerint korkedvezményt kaptak azok az anyák, akik több mint három gyermeket szültek - most ez megszűnik. - Az egész helyzet akkor rendeződik majd, ha létrejönnek a magánnyugdíjalapok. Mindenütt a világon úgy van, hogy az állam által fizetett nyugdíj egy alap-életszínvonalat biztosít, ám ahhoz, hogy a nyugdíjas gondtalan időskorra számítson, a magánnyugdíjalapba is fizetnie kell. /Neumann Andrea: A ma törvénye a holnapután nyugdíjasaiért. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 28./

2001. április 3.

Máramarosszigeten a Hollósy Simon Művelődési Egylet (HSME) a bejegyzések szerint több szakosztályt működtet, azonban tevékenysége gyakorlatilag az ifjúsági Ki mit tud?-ból, a szavalóestekből, és a minden ősszel megrendezendő Hollósy Napokból áll. Igazi hírnevet csak a vegyes kórus szerzett az egyletnek és Máramarosszigetnek. - A HSME tevékenysége erősen megosztja a helyi magyar közvéleményt. A szigeti magyar pedagógusok egy csoportja azt vetette a szemére Zahoránszky Ibolyának, a HMSE elnökének, hogy a HSME kisajátította a kulturális életet, a Magyar Házat a kör tagjain kívül senki nem használhatja. Az elnöknő kijelentette: amíg "mi fizetjük a fenntartási költségeket, mi vigyázunk a hatezer kötetes könyvtárunkra, senki se várja, hogy ingyen valakinek is a rendelkezésére bocsátjuk." Zahoránszky Mihály alpolgármester, helyi RMDSZ-elnök, Zahoránszky Ibolya férje elismerte, valóban csak egyetlen utca magyar nevű, de arra hivatkozott, hogy sokak személyi igazolványát át kellene írni. - Egykor hat magyar oktatási intézménye volt a városnak, jelenleg csak a 9-es számú általános (ma George Cosbuc) iskolában, illetve a Dragos Voda Elméleti Líceumban működik magyar tagozat, évfolyamonként egy-egy osztállyal. 1990-ben szerettek volna önálló magyar iskolát beindítani. A tanács megszavazta, sőt miniszteri engedély is volt, azonban a főtanfelügyelő összetépte a miniszteri rendeletet, mesélte az előzményeket Román János, román-magyar szakos tanár, közíró. Az alig 1500-as lélekszámú ukrán kisebbség viszont 1996-ban saját iskolát kapott, éppen a magyarság által kiszemelt sportiskolában. 1996-ban Kötő József akkori tanügyi államtitkár közbenjárására ismét engedélyt kaptak a szigetiek a magyar iskola beindítására. Azonban a megyei tanácsi határozat hiányzott, így nem született meg a magyar iskola. - Soltz László helyettes főtanfelügyelő nem tett semmit, Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő sem intézkedett. A helyhatósági választások előtt a Romániai Szociális Demokrácia Pártja azt ígérte az RMDSZ-nek, ha melléje áll a második fordulóban, lesz magyar alpolgármester, lesz magyar iskola, lesznek magyar utcanevek, és szorgalmazza az egyházi ingatlanok restitúcióját. Ebből csak az első valósult meg. . Máramarosszigeten az 1960-as iparosítást követően nagy méreteket öltött az asszimiláció. A lakosság száma az 1992-es népszámláláskor 44.231 volt, ebből 33.878-an románnak, 8247-en magyarnak vallották magukat. Az utóbbi években tömegesen vándorolt külföldre a szigeti magyar értelmiség. Ma alig valamivel több mint másfélezerre tehető a reformátusok száma, a római katolikusok 6500-an lehetnek. /Pataky Lehel Zsolt: Szigetvilág. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 3./

2001. szeptember 7.

Szept. 3-án megkezdődött a parlament őszi ülésszaka. Az RMDSZ képviselői frakciója megtartotta az első "frakció-acsarkodást" - számolt be a történtekről Böndi Gyöngyike képviselő. A frakcióban megkérdezték Szilágyi Zsoltot, a Reform Tömörülés tagját, tisztázza, melyik területi szervezetre gondolt, amikor politikai banditának minősítette annak vezetői. Szilágyi Zsolt erre nem volt hajlandó, ellenben mindezt kikérte magának. A frakció szinte egyhangúlag vonta kérdőre az RT-s képviselőket "az egyházi ingatlanok visszaigénylése körüli hazudozásaikért és azért, amiért nem hajlandók elismerni a frakció azon jogát, hogy kérdőre vonja őket az RMDSZ érdekeivel ellentétes tetteikért, nyilatkozataikért." Szept. 4-én beindult a parlamenti gőzgép: egy nap alatt több mint 34 törvénytervezetet fogadott el a T. Ház. A legtöbb sürgősségi eljárás volt, főleg kormányrendeletek. Ugyancsak 4-én Borbély László elítélte Vlad Hogea PRM-s képviselőnek "A nacionalista" című szennyiratát. Szept. 5-én a bizottság napirendjén a nyugdíjtörvény módosítása szerepelt, de mivel a miniszter éppen nem ért rá, ezért nem tárgyalták a módosítást. /Böndi Gyöngyike, parlamenti képviselő: Parlamenti napló. = Bányavidéki Napló (Nagybánya), szept. 7./

2001. október 25.

A státustörvény módszertani szabályáról tárgyalt a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szociális és egészségügyi szakbizottsága legutóbbi ülésén. Az ülésről Böndi Gyöngyike képviselőt kifejtette: a társadalombiztosítási szolgáltatásokat azon ország jogszabályai szerint kell alkalmazni, ahol a jogosult állandó lakhelye van. Idén áprilistól azonban életbe lépett az új nyugdíjtörvény, amely szerint a nyugdíjakat bizonyos pontegység alapján számítják ki, így a külföldön ledolgozott három hónap kiesik. A képviselőnő javasolta egy külön nyugdíjpénztár létrehozását kimondottan a határon túli munkavállalók számára. /Új nyugdíjpénztár a határon túli magyar munkavállalóknak. Böndi Gyöngyike képviselő a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2001. november 16.

Megérkezett az ideiglenes minisztériumi jóváhagyás a máramarosszigeti magyar nyelvű középiskola újraindításához - közölte Böndi Gyöngyike képviselőasszony. Ecaterina Andronescu miniszter asszony szigorú hangú átirata szerint "nem fogjuk megengedni olyan osztályok létesítését, amelyek nem felelnek meg a törvényes előírásoknak, az új oktatási intézet tanerőinek nagy része képzett és kinevezett tanár kellene legyen, a kiválásra pedig nem kerülhet sor hamarabb, mint 2002. szeptember 1-jén. A törvény értelmében a középiskola elnevezését minisztériumi rendeletnek kell jóváhagynia". Ez azt jelenti, hogy a jövő év szeptemberétől lesz Máramarosszigeten magyar líceum. /(dl): Magyar középiskola Szigeten. Megvan a minisztériumi jóváhagyás. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 16./

2002. március 2.

Böndi Gyöngyike, az RMDSZ parlamenti képviselője, a képviselőház szociális bizottságának tagja Kolozsváron Szociális Civil Fórumon vett részt, melyen az utóbbi időben megjelent 21 törvényről értekezett Szociális védőintézkedések a román jogrendben címmel. A munkanélküli segélyről szóló új törvény március elsejétől lép életbe. Újdonsága: függetlenül attól, hogy orvos, tanár, képviselő vagy utcaseprő valaki, ha munkanélkülivé válik, fix összege kap kézhez, a minimálbérnek – ami március elsejétől 1,8 millió lej lesz – a 70%-át. Ha az illető egy–öt évig volt munkaviszonyban, akkor hat hónapig, ha öt–tíz év között, akkor kilenc hónapig, ha több mint tíz évig volt munkaviszonyban, akkor egy teljes évig kapja ezt az egyáltalán nem nagy pénzösszeget. Ha a munkanélküli a segély lejárta előtt álláshoz jut, tovább kapja a segély 30%-át mindaddig, amíg lejárna; ha valaki munkanélkülit alkalmaz, akkor a fizetés minimálbérrel egyenlő részét egy ideig az állam adja. A munkanélkülieknek a munkaerő-elosztónál háromhavonta meg kell jelenniük, kötelezően részt kell venniük átképzési tanfolyamokon. A legérdekesebb törvények egyike, melynek előterjesztője Böndi Gyöngyike volt, hogy a papák vagy mamák gyermekük születése után otthon maradhatnak két évig, illetve háromig, ha fogyatékos gyerekük születik. 1998-ig a nettó jövedelmet vették alapul a nyugdíj kiszámításnál és indexelték, mindenféle pótlékot beszámítottak. Január elsejétől elkezdődött egy átszámítási folyamat, mely 2004-ig tart, és visszamenőleg ’69-től számítják át a nyugdíjakat. Akik most, az új törvény szerint mennek nyugdíjba, azok lesznek az áldozatok, mert pontrendszerrel számítják ki nyugdíjukat. A nyugdíj nem lehet nagyobb, mint az átlagbér háromszorosa. /Csomafáy Ferenc: Szociális védőintézkedések a román jogrendben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998