udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Böröcz József

1998. március 21.

Tizedik alkalommal osztották ki a Magyar Örökség kitüntető címeket. A Magyarországért Alapítvány kezdeményezte elismerést - amelyet a bírálóbizottság állampolgári ajánlások nyomán ítél oda - ezúttal a Magyar Nemzeti Galériában adták át a szombati ünnepségen. A jubileumi díjkiosztás alkalmával a következő teljesítményeket emelte ki a bírálóbizottság: a Svájcban élő Böröcz József a magyarok szolidaritása és segélyezése érdekében végzett áldozatos szervező munkájával érdemelte ki a címet. A csíksomlyói katolikus közösség és a zarándokok hitet, magyarságot a legnehezebb időkben is megtartó erejéért kapta meg a kitüntetést. Haynal Imre orvosprofesszor a tudomány, a betegek, a magyar haza szolgálatában végzett, nemzedékekre ható, megalkuvást nem ismerő példáját posztumusz részesítette elismerésben a bírálóbizottság. Olasz Ferenc fotó- és filmművészt a népi és szakrális múlt, valamint a jelen újszerű eszközökkel való megjelenítéséért jutalmazta a testület. Sándor György filozofikus humorának töretlen állhatatosságával és morális tartalmával érdemelte ki a díjat, Szokolay Sándor Árpád-házi Szent Margit életéről szóló misztérium-operájával részesült a Magyar Örökség-díjban. Weöres Sándor verseinek páratlan nyelvezete és költészetét generációkkal megszerettető világa szintén része lett a Magyar Örökségnek. A Magyar Örökség díjat első alkalommal 1995 decemberében ítélték oda. Az okleveleket minden évben négyszer - a tavaszi, a nyári, az őszi és a téli napfordulón - adják át. A kitüntető címmel az elmúlt félévszázadban jelentős művészeti, tudományos, műszaki, gazdasági, politikai, valamint a sport területén maradandót alkotott személyeket, csoportokat-közösségeket, műveket és eseményeket ismerik el. A cím birtokosainak nevét minden esetben bejegyzik abba az Aranykönyvbe, amellyel az alapítvány egy "láthatatlan szellemi múzeum" alapjait tette le 1995. december 21-én./MTI, márc. 21./

1999. december 14.

Kató Béla illyefalvi református lelkész Budapesten a Magyarok Házában átvette a Szabó Dezső-díjat, melyet ötödik alkalommal ítélt oda a Magyar Műveltség Szolgálat. A díjat azok a közösségükért cselekvő magyarok kapják, akik a Szabó Dezső-i jelmondat szerint - minden magyar felelős minden magyarért - a legtöbbet tettek azokért, akikkel együtt élnek, vagy egy helyre tartoznak. Kató Bélával együtt az elismerést átvehette Szörényi Levente, dr. Kovács Elemér (Nagyszőlős - Kárpátalja), Böröcz József (Svájc) és a kanadai Bagossy házaspár. Az emlékokiratot Tatár József, a Magyar Műveltség Szolgálat elnöke adta át. /Fekete Réka: Szabó Dezső-díj Kató Bélának. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./

2003. november 8.

Kasza József , a Vajdasági Magyar Szövetség /VMSZ/ elnöke, Böröcz József, a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom és Ricz György, a Kereszténydemokrata Európa-mozgalom elnökének társaságában tartott Szabadkán sajtótájékoztatót. Kasza József kijelentette: Magyarország a felelős a határon túliak állampolgárság-vesztéséért. Már nem kérik, hanem követelik az állampolgárságot. - Közel ötvenezer, a kettős állampolgárság odaítélését kérő aláírást sikerült összegyűjteniük a délvidéki magyar pártoknak. A VMSZ egy hónap alatt közel harmincezer aláírást gyűjtött össze. "Hiszek abban, hogy az anyaország végérvényesen felfogja: a kettős állampolgárság igénye nem a vajdasági pártok, hanem a vajdasági magyar polgárok igénye - mondta Kasza. - Ha egész Európában más nemzeteknek megadatott a jog a kettős állampolgárságra, akkor a vajdasági magyarok igényét sem kérdőjelezheti meg senki, legkevésbé Magyarország, amely jóvoltából veszítettük el az állampolgárságunkat az első és a második világháború eseményei miatt". Kasza szerint a délvidéki magyarok e történelmi igazságtalanság kiigazítást követelik. Kasza az MTI-nek azt nyilatkozta: sajnálatos, hogy nincs kellő politikai akarat a magyarországi parlamenti pártokban a kettős állampolgárság kérdésének rendezésére. Mindhárom pártelnök élesen bírálta az aláírásgyűjtés kezdeményezőjét, a Vajdasági Magyar Demokrata Pártot, amiért a többi párttól külön, már nov. 5-én a nyilvánosság elé tárta az aláírásgyűjtés eredményeit. Kasza azt is felrótta Ágoston Andrásnak, hogy a VMDP Szabadkán koalícióra lépett két ellenzéki párttal, és az interneten közzétette a budapesti tárgyalásokról készült jelentést. /Már követelik a kettős állampolgárságot. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

2007. április 25.

A Svájcban élő Böröcz József évtizedek óta segít nehéz sorba jutott magyar testvérein. Áldozatos munkája elismeréseképpen tíz évvel ezelőtt Magyar Örökség Díjban részesítették. Dobos László felvidéki író laudációjában akkor a következőket mondta róla: „Böröcz József élete nemes lelkével, a mások létéért vívott küzdelemben nőtt naggyá. Életműve azonos rangú minden más, Magyarországért és magyarságért tett és végzett nagy cselekedettel… Életének lényege az emberszeretet, az emberbecsülés, a gyenge, a bajba jutott, a kiszolgáltatott, védtelen segítése. ” Böröcz József a második világháborúban amerikai fogságba került, onnan Münchenbe szökött, végül Svájcba került, Thalwill lett az otthona. Szabónak tanult. 1950-ben belépett a Svájci Keresztény Szakszervezetbe. Zürich városa 1986-ban „iparbírónak” nevezte ki, 80 éves koráig tartó hatállyal. 1958-ban részt vett a Svájci Keresztény Magyar Munkavállalók Szövetségének megalakításában. 1962 óta elnöke a szervezetnek, ellenszolgáltatás nélkül végzi tevékenységét. A Magyar a Magyarért akció keretében mintegy 700 menekült telepedhetett le Svájcban. A menekülteknek kezdeti anyagi gondjaik enyhítésére hosszúlejáratú kamatmentes kölcsönt biztosított a Szövetség. A svájci magyarok legnagyobb és anyagilag legerősebb szervezeteként állandó jelleggel támogatták a németországi Burg Kastl-i magyar gimnáziumot. A Szövetség fennállása óta támogatja a magyarországi és az elszakított területeken bajbajutott honfitársakat. Elnökének közbenjárására 2001 áprilisában például 47 tonna, több mint egymillió svájci frank értékű élelmiszeradományt juttattak el Magyarországra és Kárpátaljára. Erdély, sőt Délvidék sem maradhatott ki a támogatandó területek közül. Összességében 14 teherautónyi, 170 tonna élelmiszert juttattak el az érintett országokba. Böröcz József áldozatos emberszeretetére vall Duray Miklós támogatása, vagy hogy amikor Szőcs Gézát a románok kiutasították Erdélyből, kieszközölte, hogy Svájcban menedékjogot kapjon a neves költő. Ha teheti, Böröcz József a Szövetség nevében szót emel a bebörtönzött vagy üldözött magyarok érdekében az EBEÉ-konferenciákon is. Jelenleg legnehezebb feladataik közé tartozik a munkanélküliek és kisebbségben élő magyar honfitársak megsegítése. /Frigyesy Ágnes: Mások létéért vívott küzdelemben nőtt naggyá. Köszöntjük a Svájcban élő 85 esztendős Böröcz Józsefet. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 25./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998