udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 118 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-118
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Böszörményi Zoltán

2001. július 31.

Az aradi magyar sajtó napja alkalmából szervezte meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), Arad polgármesteri hivatala és a Nyugati Jelen bánsági napilap azt a háromnapos ünnepi rendezvényt július 27-29. között, amelybe belefért a MÚRE rendkívüli (kellőképpen be nem harangozott) közgyűlése, díjátadások és borkóstolás is. 140 éve, 1861-ben jelent meg Aradon az Alföld nevű lap, amelyről az elmúlt hétvégén emlékeztek meg az Erdélyből összesereglett újságírók. Júl. 28-án a MÚRE rendkívüli közgyűlésére került volna sor, de létszámhiány miatt későbbre kellett halasztani. (Este mégis megtartották a barackai szőlőben...) Ezen a napon Aradon tudományos ülésszakon vehettek részt az aradiak mellett a vendégek, a moderátor Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke volt. Puskel Sándor újságíró-helytörténész az 1861 és 1897 között megjelent Alföldet ismertette. Ezután következett a Simándi Böszörményi Zoltán riportpályázat kiértékelése és díjainak kiosztása. Első helyezést ért el a ditrói születésű Benkő Annamária, aki idén végezte el a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium tördelőszerkesztői szakát. Második helyezést Szőke Mária szabadúszó újságírónő, míg a harmadik díjon a Nyugati Jelen két munkatársa, Gujdár Gabriella és Andó András osztozhattak. Benkő Annamáriának az 500 dolláros pénzjutalom mellett ifjabb Böszörményi Zoltán - a lap főrészvényesének képviseletében - felajánlott egy állást is az aradi napilapnál. Dicséretben részesültek még: Nagy Ágnes, János Katalin és Gazda Árpád. /Papp Gy. Attila: Az aradi magyar sajtó napja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 31./

2001. december 15.

A Nyugati Jelen aradi magyar napilap novembertől irodalmi melléklettel bővült. Alapította Böszörményi Zoltán, szerkeszti Hudy Árpád Münchenből, aradi munkatársa Irházi János, Kolozsvárról Karácsonyi Zsolt. A szerkesztők szándéka: "átfogó irodalmi körképet vázolni a magyarlakta európai régiók műhelyeiről, s a horizontunkat későbbi lapszámainkban a tengeren túli magyarok műveire, alkotásaira is szeretnénk kiterjeszteni." A melléklet nyolc újságoldal terjedelmű, összehajtott, mint a Népújság melléklete, a Múzsa. Az első szám hozta Kányádi Sándor Bajor Andor kései elsiratása című versét, Bartha Réka a kortárs drámairodalom brassói fesztiváljáról tudósított, Karácsonyi Zsolt a kolozsvári színház Fordítások című előadásáról írt. Hudy Árpád a müncheni bajor-magyar hungarológiai műhelyt ismertette és bemutatta ügyvezető igazgatóját, az 1960-ban Kolozsvárott született dr. K. Lengyel Zsoltot, aki nagydoktori címét 1992-ben a korai transzszilvanizmus eredetéről és formáiról írott disszertációjával szerezte meg. /B. D.: Irodalmi Jelen. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

2002. június 5.

Böszörményi Zoltán a hetvenes évek elején kezdett verseket és apró esszéket publikálni az akkori aradi és temesvári sajtóban. Böszörményi Zoltán Aradon, Temesváron, Resicán, Vajdahunyadon és Nagyenyeden a szórványmagyarság túlélésének és a magyar nemzeti integráció megvalósulása ügyének szenteli pénzét és tehetségéből fakadó ügyszeretetét. Aranyvillamos, Második szakasz /Jelenkor Kiadó, Pécs/ című verskötete régi és újabbkori költeményeiből nyújt válogatást. /Bereczki Károly: Verseiben nemzetéért aggódik. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./

2002. július 13.

Júl. 11-én az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör tagjai Nagyváradon találkoztak helyi költőkkel, újságírókkal. A házigazda Farkas Antal várad-velencei református lelkész és költő köszöntő szavai után dr. Brauch Magda ismertette és elemezte Böszörményi Zoltán Aranyvillamos - második szakasz című verskötetét. A vendéglátó helyi szerzők is felolvastak néhányat legfrissebb alkotásaikból, majd kötetlen beszélgetés alakult ki. Balta János elmondta, hogy a Nyugati Jelen, a lap készítésén és terjesztésén kívül, több tízezer kilométert utazva, fölvállalta a szórványmagyarság sorsát, iskolaügyét, egész megmaradásának problémáit is, mert másképp öt-tíz év múlva nem lesz kinek írni az újságot. Irházi János az Irodalmi Jelen célkitűzéseiről beszélt, Ujj János pedig a szórványmagyarság-sajtó kapcsolatáról fejtette ki gondolatait. /Nagyvárad-Arad irodalmi találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./

2002. július 22.

Júl. 19-én Aradon felbontották a Simándi Böszörményi Zoltán jeligés riportpályázatra beérkezett munkákhoz mellékelt, a szerzők személyi adatait tartalmazó zárt borítékokat. A zsűri döntése szerint az első a Haza jeligéjű munka (szerző Andó András, Arad), a második Vasparipa (Mózes László, Sepsiszentgyörgy), a harmadik a Kisherceg (Szőke Mária, Nagyvárad) került. Különdíjat kapott kilenc pályázó: Anonymus (Balta János, Arad), Arany-háromszög (Salamon Márton László, Kolozsvár), Balthazár (Simon Judit, Nagyvárad), Czumbil (Boros Ernő, Szatmárnémeti), Emelt fővel (Szucher Ervin, Marosvásárhely), Hollandus (Bálint Ferenc, Zilah), Rekviem (Szabó Katalin, Csíkszereda), Mitács (Sarány István, Csíkszereda), Viskikő (Sike Lajos, Szatmárnémeti). Valamennyi díjazott gyakorló újságíró. A díjátadásra júl. 27-én Aradon, a Jelen házban kerül sor. /Borítékbontás a Simándi Böszörményi Zoltán riportversenyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

2002. július 27.

Júl. 26-án újraalakult Simonyifalván a Simonyi Társaság, amely megválasztotta a 9 tagú kuratóriumot. A társaság elnökévé dr. Hevesi József körzeti orvost, alelnökévé Haász Tibor polgármestert, titkárává pedig Szívós Lászlót választották. Az Arad megyei magyar közéletben szerzett érdemeinek elismeréseként a társaság tiszteletbeli elnökévé választották Böszörményi Zoltánt, aki a Simonyi-díj létrehozására 1000 dollárt adományozott a társaságnak. /Újraalakult a Simonyi Társaság. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./

2002. július 29.

Júl. 27-én tartották az aradi magyar sajtó napját. Immár második alkalommal emlékeztek meg a város közel másfél évszázados magyar sajtóhagyományairól. Jámbor Gyula, a Nyugati Jelen főszerkesztője kiemelte, hogy a szerkesztőség új épületének létrejöttében nagy szerepe volt Böszörményi Zoltán támogatásának. A sajtónapon jelen volt a Románia Magyar Újságíró Szervezet (MÚRE) igazgató tanácsa. Puskel Péter, a művelődési rovat vezetője szólt az aradi sajtó hagyományairól. Kiosztották a Simándi Böszörményi Zoltán országos riportverseny díjait. Csép Sándor, a MÚRE elnöke elmondta, hogy idén a különdíjakat az aradi szellemi élet egykori jeles személyiségeihez (Ficzay Dénes, Franyó Zoltán, Jávor Pál, Spectator, Kuncz Aladár, Szántó György, Tóth Árpád, Znorovszky Attila), illetve a Nyugati Jelen nevéhez kötötték. Délután a magyar riportírás két kimagasló személyisége, a székelyföldi származású Beke György és a kisiratosi gyökerű Sarusi Mihály mutatta be legújabb kötetét. /Puskel Péter: Szép ünnepe az újságírásnak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 29./

2002. július 31.

Aradon nem túl gyakori a magyar szó. Szerencsére, azért vannak helyek, ahol jól vagy egészen jól állunk. Az aradi magyarság beolvadását új impulzusokkal, kezdeményezésekkel meg lehet és meg is kell állítani. Néhány éve még jelentéktelen vidéki hetilap volt a Nyugati Jelen. Ma öt megyében ( Arad, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény,Temes) terjesztett, eleven közéleti napilap. Székházát, szerkesztőségének felszereltségét a legnagyobb román újságok is megirigyelnék. Az elszántsághoz akadt támogató is. Egy vállalkozó, akinek a magyar közösség megmaradása mindennél fontosabb. Annak a neves aradi értelmiséginek a hasonló nevű fiáról van szó, aki a Böszörményi Zoltánról elnevezett riportversenyt is kezdeményezte. A díjátadó ünnepségen a nemrég újra alakult Aradi Magyar Színház tagjai műsort rögtönöztek a jelenlévőknek. Az együttes néhány Arad megyei magyar faluban is bemutatkozott. A fiatal direktor, Tapasztó Ernő arról tájékoztatott, hogy Böszörményi Zoltán román-kanadai állampolgárságú üzletemberben ezúttal is mecénásként állt a nemes ügyhöz. Tapasztó Ernő hívott szintén aradi származásúakat: Simon Mátyás és Gulyás Ferenc vele tartottak, majd két békéscsabai ifjú színész, Kohut Marianna és Bodor Richárd is csatlakozott, átérezve, mekkora jelentősége van a szórványosodó magyarság körében a magyar színháznak. Díszlettervező is akadt, a neves festőművész, Sághi Annamária személyében. /(Sike Lajos): Újra van magyar színháza Aradnak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

2002. augusztus 7.

Salamon Márton László /sz. Arad, 1969/. Temesváron szerzett fizikusi oklevelet. Később a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Matematika Karának, majd a Politikai Tudományok Kar újságírói szakának hallgatója volt. A Haifai (Izrael) Technion Egyetemen, majd a Kolozsvári Műszaki Egyetemen oktatott matematikát. A romániai magyar sajtóbeli tevékenységét 1989 decemberében, a temesvári Forum Studentesc magyar nyelvű mellékleténél, a Diákfórumnál kezdte szerkesztőként; később a kolozsvári Sonic Rádió munkatársa, majd a Krónika és a Szabadság szerkesztője volt. Jelenleg a Krónika lapszerkesztője. /A Simándi Böszörményi Zoltán riportverseny díjazottjai. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./

2002. október 1.

Szept. 28-án ünnepelte Simonyifalva a falu alapításának 120. évfordulóját. Az RMDSZ-fórum után Szívós László községi tanácsos falubemutatója következett. Dr. Árpási Zoltán, a Békés Megyei Hírlap főszerkesztője Simonyi Imrével kapcsolatos emlékeit elevenítette fel. Magyar népviseletbe öltözött táncosok énekelve, táncolva vonultak végig a főutcán. Legelöl haladt a gyulai Körös Népitánc Együttes, amelyet a simonyifalvi Pitypang, a kisiratosi iskola néptánccsoportja, a nagyzerindi Ibolya követett, a sort pedig a helybeli Leveles zárta. Simonyi Imre emlékkiállítást tekintettek meg az érdeklődők, a másik szobában pedig Simonyi óbester lovasszobrának kicsinyített változatát, illetve a korára emlékeztető helytörténeti kiállítást. A nagy teremben került sor az irodalmi, tudományos értekezletre, amelyet a Simonyi Társaság elnöke, dr. Hevesi József vezetett. Méltatta a két Simonyi, Simonyi Imre, a költő, valamint báró Simonyi József, a legendás Simonyi óbester helybeli kötődéseit. Megköszönte az 500-500 ezer forint támogatást a gyulai, valamint a debreceni önkormányzatoknak, Haász Tibor polgármester pedig Simonyifalva Díszpolgára oklevelet nyújtott át Dancs László gyulai polgármesternek, valamint Kósa Lajos debreceni polgármester részére ennek megbízottjának, dr. Mazsu Jánosnak. Köszöntötték a Simonyi Társaság tiszteletbeli elnöki címe várományosát, Böszörményi Zoltánt, aki 1200 dollárral járult hozzá a Simonyi-díj létrehozásához. /Balta János: Simonyifalva 120 éves. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

2002. október 11.

Manapság a magyar sajtóban mostoha sorsra jutott a riport. Ruffy Péter, Moldova György, Beke György nyomdokain kevesen lépkednek. A Nyugati Jelen idén e műfaj felkarolására másodszor rendezte meg a Simándi Böszörményi Zoltánról elnevezett országos riportpályázatot, és másodszor jelentkezik ennek a legjobb írásaiból válogatott kötettel a könyvpiacon. Ez a kötet jobb a tavalyinál. A beküldők a falurombolásról, a társadalmi élet kitaszítottjairól, az identitásvesztésről és a kitelepedésről szólnak a Szülőföld, édes mostoha című kötetben, melyet Jámbor Gyula szerkesztett. /Puskel Péter: Szülőföld, édes mostoha óvodát. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

2002. október 23.

Ötven év után ismét magyar színjátszás kezdődik Aradon. Ötödik bemutatója előtt áll a júliusban megalakult Aradi Magyar Színház. Az Aradi Magyar Színház első bemutatóját idén júliusban tartották, azóta négy előadást vitt színre a 6-7 fiatal, többnyire hivatásos színészből álló társulat. Tapasztó Ernő színész-rendező, a társulat vezetője elmondta, hogy az Aradi Magyar Színház beindítása alapítványi úton történt, az állami infrastruktúrától függetlenül, önállóságukat továbbra is szeretnék megtartani. A színházat létrehozó alapítványban olyan személyiségek vállaltak részt, mint Csép Sándor, Kányádi Sándor, Cseh Tamás, Tőkés László, Markó Béla. Kezdeményezésüket az aradi román színi társulat is támogatja, jelmezekkel, díszletekkel segít produkcióik létrehozásában. Tapasztó Ernő hangsúlyozta, hogy a társulat létrejöttében és fenntartásában nagy szerepet vállalt a Nyugati Jelen napilap és annak tulajdonosa, Böszörményi Zoltán, a próbákat és az előadások egy részét az aradi Jelen Házban tartják. /Gál Andrea: Főszereplő a közönség. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

2002. november 16.

Nov. 15-én a Nyugati Jelen temesvári szerkesztősége ünnepséggel emlékezett arra, hogy száz évvel ezelőtt jelent meg a város egykori országos hírű napilapja, a Temesvári Hírlap. Író vendégeik is érkeztek - Fodor Sándor, Sánta Attila, Böszörményi Zoltán, Orbán János Dénes, Kinde Annamária, Karácsonyi Zsolt -így író-olvasó találkozóra is sor került. /S. J.: Tovább éltetjük a megtisztelő örökséget. A múlt, a Jelen és az erdélyi írók. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./

2002. november 19.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) hattagú küldöttsége volt a vendége a Bánság és Közép-Erdély öt településének a hétvégén. Aradon, Temesváron, Pécskán, Újszentesen és Déván léptek fel a szerzők: Fodor Sándor, az E-MIL elnöke, Sántha Attila, a liga ügyvezetője, Orbán János Dénes választmányi tag, valamint három bánsági illetőségű vagy származású szerző: Kinde Annamária, Böszörményi Zoltán és Karácsonyi Zsolt. Sántha Attila elmondta, hogy a bánsági körút része egy nagyobb szabású projektnek, melynek során Erdély különböző régióiba vinnék el a kortárs erdélyi magyar irodalom szerzőit. A felolvasóesteken főleg a fiatalabb korosztályokhoz tartozó olvasók vettek részt. Karácsonyi Zsolt kifejtette: "A szórványmagyarságra ezentúl jobban kell figyelni, lehetővé kell tenni, hogy számukra is hozzáférhetőek legyenek a kortárs irodalom legújabb termékei". /Gál Andrea, Papp Attila Zsolt: Nyitnak a szórvány felé az írók. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

2003. január 20.

A nyugati országrészben eddig nem volt olyan könyvkiadó, amely a szórványvidék magyar nyelvű irodalmi termését gondozza. Ezt pótolja most a Concord Media Rt.-n belül létrehozott Irodalmi Jelen Könyvek sorozat. Az IJK-könyvek első kiadványát - Szőke Mária nagyváradi újságíró, a Böszörményi Zoltán riportverseny díjazottja Vízumkényszer a paradicsomba című riportkötetét - jan. 24-én mutatják be Aradon, a Jelen Házban, majd másnap Temesváron, a Continental Szállóban. /Irodalmi Jelen Könyvek bemutatkozása. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 20./

2003. február 6.

Febr. 5-én Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör tagjai a Jelen Ház kávézójában jöttek össze. Böszörményi Zoltán Aranyvillamos c. verseskötetét a költő jelenlétében dr. Brauch Magda mutatta be. /Puskel Péter: "...arasznyi létemet közös nevezőre hozni a végtelennel". = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

2003. február 24.

Febr. 22-én Nagyenyeden hivatalosan is felavatták a Nyugati Jelen már működő helyi szerkesztőségét. Böszörményi Zoltán főszerkesztő /és a lap mecénása/ hangsúlyozta, hogy március elsejétől egy kinézetében szebb, tartalmában gazdagabb lapot olvashatnak az előfizetők. Balta János lapigazgató hangsúlyozta, hogy ez a ház a Fehér megyei magyarságé, ahova bármikor be lehet majd térni, segítséget kérni. Itt többek között eme vidék számára hiányzó magyar nyelvű könyveket lehet majd vásárolni, képkiállításokat, különböző közösségi programokat lehet majd szervezni. Az enyediek közül Józsa Miklós nyugdíjas magyartanár, a szerkesztőség külső munkatársa úgy értékelte: a nagyenyedi "kövekből felsugárzó alapra épül ma, itt, Erdély központjában egy újabb bástya a meglévők mellé". /Papp Gy. Attila: Szerkesztőséget avatott a Nyugati Jelen Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

2003. április 11.

Temesváron a belvárosi református templom Újvárossy Ernő Gyülekezeti Termében az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL), a Nyugati Jelen és a Református Nőszövetség közös rendezésében ünnepelték meg a magyar költészet napjának előestéjét ápr. 10-én. Sipos János, a Nyugati Jelen temesvári szerkesztőségének vezetője beszédében felhívta a figyelmet Szabolcska Mihályra, a pap-költőre, aki e rendezvény helyszínén lakott. Pongrácz P. Mária, a Nyugati Jelen főmunkatársa után Anavi Ádám következett. A temesvári E-MIL-tagok közül a legifjabb költőnő, Nagyálmos Ildikó mutatkozott be elsőként verseivel, majd Simon Tünde, a temesvári színház művésznője Böszörményi Zoltán két költeményét olvasta fel. Eszteró István készülő kötetéből választott egy csokorra valót. /N. I.: "Sok költő termett ezen a vidéken" . = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./

2003. május 5.

55 éves korában elhunyt G. Pataky András költő, akit az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Nyugati Jelen saját halottjának tekint, jelezte Sántha Attila, az E-MIL ügyvezető elnöke és Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen főszerkesztője. /Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./

2003. május 6.

Orbán János Dénes Teakönyv /Konkordia Könyvkiadó, Arad/ című kötetét máj. 5-én mutatták be Kolozsváron, a Bulgakovban. Böszörményi Zoltán a kiadó részéről méltatta a könyvet, majd Szőcs Géza, Orbán János Dénes "volt kiadója" beszélt a vegyes műfajú kötetről. /K. K.: Teakönyv. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

2003. május 31.

Aradon külön útra tért a magyar társulat és a színházalapításra létrehozott alapítvány.Kenyértöréshez vezetett az Aradi Magyar Színház megalapozásán fáradozó különböző csoportok ellentéte. Miközben a színház alapítását kezdeményező színész és társulata Nádas Péter Temetés című darabjának bemutatására készül, az aradi Jelen Házban a simonyifalvi iskolások néptáncműsorát nevezték ki a színház évadzáró előadásának. - Hát ez nem tudathasadás? - kérdezte Tapasztó Ernő fiatal színész. - Hogyan lehet évadzáró színházi előadásnak tekinteni egy többnyire elemi iskolásokból álló néptánccsoport műsorát? Úgy, hogy a hírt Böszörményi Zoltán lapja közli, aki az Aradi Magyar Színház megteremtőjének tekinti magát, noha nincsen színtársulata. Tapasztó Ernő pártfogója, Nótáros Lajos tanár elmesélte az aradi magyar társulat megalakításának történetét. Nótáros kétszer felvételizett a marosvásárhelyi színművészeti főiskolára, s ha nem is vették fel, a színház szívügye maradt. Tapasztó Ernő jelezte, hogy hazajönne a békéscsabai színháztól. Tapasztó Ernő hívására két békéscsabai színész, Kohut Manyi és Bodor Richárd is vállalta, hogy a nyári hónapokra Aradra költözik, és itt is bemutatják otthoni produkciójukat. A tervnek a Nagyváradon játszó, de szintén aradi származású Simon Mátyást is sikerült megnyerni. A Federico Garcia Lorca szövegek alapján összeállított Don Cristobal és Donna Rosita tragikomédiája színpadra állításához azonban némi pénzre és valamilyen jogi keretre is szükség volt. Tapasztó ekkor kereste meg Böszörményi Zoltán vállalkozót, akit minden magyar kulturális ügy pártfogójaként, első számú mecénásként ismernek nemcsak Aradon. Böszörményinek megtetszett az ötlet. A színészek rendelkezésére bocsátotta a kulturális központként működő, általa építtetett Jelen Ház nagytermét. Abban állapodtak meg, hogy Tapasztót a Nyugati Jelen kulturális referenseként alkalmazza. A próbák Nótáros irányítása alatt kezdődtek el, aki Tapasztó kérésére végül vállalta a rendezői feladatot. Bejárták a környező magyar falvakat, és mindenütt sikert arattak. A kiszállásokhoz a Nyugati Jelen biztosította az autókat, ezek egyike volánjánál pedig Balta János, a lapot kiadó Concord Media Részvénytársaság igazgatója ült. A magyar színház ügyének az aradi román társulat tagját, Lovas Zoltánt is sikerült megnyerni, aki magyarul is bemutatta a korábban románul játszott egyszemélyes előadását. A sikereken felbuzdulva a társulat elérkezettnek látta az időt ahhoz, hogy olyan produkciót is bemutasson, mellyel immár a szakma elismerését is elnyerheti. A választás Nádas Péter Temetés című drámájára esett. A bemutatót június 15-ére tűzték ki. A rendezést ezúttal is Nótáros vállalta. Ehhez már komolyabb befektetésre lett volna szükség. Balta János azonban leszögezte: a szórványban könnyű, szórakoztató darab kell. Olyan, amivel körbe lehet járni a falvakat. Kezdetben a kalapozásból összegyűlt pénzt Tapasztó Ernő osztotta szét a társulat tagjainak. Elkezdték szervezni az Aradi Magyar Színházért Alapítványt. Tapasztó neve kimaradt az alapítók sorából. Versenyvizsgát hirdettek meg a színházigazgatói állás betöltésére. Balta János elmondta, hogy Tapasztóval és társaival az első pillanattól nehéz volt együttműködni. A kiszállások rendre a kocsmában kezdődtek. A társulat pedig egyre népesebb volt. A végén már zenekart is akartak vinni magukkal. Nem lehetett őket fegyelmezni. Az ellentétek oda vezettek, hogy Tapasztó április közepén benyújtotta a felmondását a Jelen kulturális referensi állásából. Időközben megegyezett a városi kultúrház vezetőjével, hogy az intézmény keretében tovább működhet a társulat. Tapasztó Ernő később kérte a városi tanácsot, hogy az előirányzott pénzt ne az Aradi Magyar Színházért Alapítványnak, hanem a Városi Művelődési Háznak utalják át. A Nemzeti Kulturális Alapprogramnál pedig immár a városi kultúrház fejléces papírján pályázott egy Carlo Goldoni-darab színpadra állításának támogatására. Május 8-án Budapesten támogatandónak ítélték a pályázatot, és 900 ezer forintot ítéltek meg rá. Míg Nótárosék a június 15-i bemutatóra készülnek, Balta János elmondta, több frissen végzett színésszel is tárgyaltak már, és azt remélik, hogy hat vagy hét tagú fiatal társulattal indítják a következő évadot. A fiataloknak lakást és méltányos fizetést ígérnek. Mindenképpen színházat csinálnak, közölte Balta János igazgató. /Gazda Árpád: Ki építi és ki ássa el az aradi színházat? = Krónika (Kolozsvár), máj. 31./

2003. június 20.

Az utóbbi hetekben az aradi magyar nyelvű színjátszás ügyében az ország különböző sajtóorgánumaiban számos vélemény és állásfoglalás jelent meg. Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen főszerkesztője, a hivatásos aradi magyar színjátszás mecénása baráti megbeszélésre hívta Nótáros Lajost, aki tavaly májusban az aradi hivatásos színjátszás egyik kigondolója és elindítója volt. Megegyeztek abban, hogy a jövőben tartózkodnak minden olyan megnyilatkozástól, amely veszélyeztetné a hivatásos aradi magyar színjátszás jövőjét. Ugyanakkor megegyeztek abban is, hogy a jövőben folyamatosan konzultálnak mindenfajta félreértés elkerülése és a kibontakozó hivatásos magyar színjátszás továbbvitele érdekében. /Böszörményi Zoltán, Nótáros Lajos: Az Aradi Magyar Színházról. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./

2003. július 24.

Idén szeptemberben lesz tizenkét éve annak, hogy visszatért Kanadából Aradra, vázolta fel életútját a bel készült interjúban Böszörményi Zoltán. Gyárai, napilapjai vannak. A fegyelmezett munka híve. Öt éve Monacóban él, ahol ingatlanbefektetési sikeresek voltak. Böszörményi beutazta a világot. Otthon ott érzi magát, ahol a könyvei vannak. Könyvtárat gyűjtött magának Torontóban, Monacóban, Budapesten, Bukarestben és Aradon. Sok kudarc érte az életben, de mindig a megoldást kutatta. Sikereit elsősorban a jó Istennek köszönheti. Aztán meg annak, hogy küzdőképes, akaratos ember. Forradalmasította a fényforrásgyártást Romániában. Ma olyan előrehaladott, bonyolult, számítógép-vezérelte, automata gyártóvonalakon folyik bukaresti gyárában a lámpatermelés, amely vetekszik a világ élvonalbeli lámpagyártóinak technológiáival és gyártóberendezéseivel. A közvilágítási szolgáltatások terén gyára, a Luxten világviszonylatban is az első öt cég között található. Temesvári gyárában, az AEM-ben romániai viszonylatban eddig még nem ismert gyors ütemben fejlesztették ki a villany-, gáz-, víz-, hőenergia-fogyasztást mérő műszereket. Mindenben a legjobb, a leghatékonyabb anyagokat használták fel, vagy a legjobb megoldást, gyártóeszközt, technológiát alkalmazták. Böszörményi gyáraiban 2500 család kapja havonta a megérdemelt fizetését. Tizenkét év alatt cégei óramű pontossággal fizették az adót. Bár kanadai állampolgár és monacói lakos, semmiféle adókedvezményben nem részesül. - A Jelen Ház-komplexum Aradon Böszörményi Zoltán névjegykártyája. Felépítése, de működtetése is egy vagyonba kerül(t). Jó barátja, Dick Ottó nagy szerepet vállalt a projekt megvalósításában. Böszörményi Kanadában látta, hogy az ott szórványban élő magyarság házat alapított, hogy legyen egy olyan helye a városban, ahol a közösség tagjai összegyűlhetnek. Ez a példa állott előtte. Gazdasági tevékenységeiből a Jelen Ház eltartja magát. A nagy deficitet a Nyugati Jelen kiadása jelenti. Ez a deficit meghaladja az évi 200 ezer dollárt. Böszörményi Zoltán a romániai magyar irodalomban költő, könyvkiadó, lapalapító, főszerkesztő, irodalompolitikus és mecénás. A román nyelvű napilapot csak azért vette meg, hogy bármikor beleszólhassanak a romániai politikai és gazdasági életbe. A politikában való szereplést eddig elkerülte. Az Irodalmi Jelent azért alapította, hogy legyen az öt megye szórványmagyarságának is egy irodalmi lapja. Igaz, eddig a helyi írók és költők csak elvétve szerepeltek benne. Majdnem hatvan év után újra van Aradnak magyar nyelvű könyvkiadója. Az Irodalmi Jelen Könyvek eddig öt kötetet jelentetett meg. A nyomdában van már a következő könyv is, míg előrehaladott szerkesztési stádiumban öt irodalmi, történelmi mű áll. Kudarca viszont az Aradi Magyar Színháza alapítása. Ez nem sikerült olyan jól, mint a többi kezdeményezése. Azonban az Aradi Magyar Színház szeptemberben újra nyitja kapuit. Mint befogadó színház fog működni, amíg nem tudnak egy állandó társulatot leszerződni. A Nyugati Jelent az évek folyamán régiós lappá változtatták, ebben az aradi, temesvári, dévai, enyedi és krassó-szörényi kollégái nagy segítségére voltak. A Nyugati Jelen öt megye szórványmagyarságát szolgálja. Magyar nyelven, anyanyelvén jut az itt élő olvasó napilaphoz. A sajtótörténelemben először vállal Arad ilyen szerepet magára. Ez is premiernek számít. A Nyugati Jelen öt éve olvasható a világhálón. /Hevesi Mónár József: Egy nem sima sikertörténet. Interjú Böszörményi Zoltánnal. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./

2003. augusztus 2.

Aug. 2-án az aradi magyar sajtó napjáról emlékeznek. Immáron több esztendeje Arad, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megye magyarságában megfogyatkozott vidék, ahova a Nyugati Jelen nap mint nap, nem csekély anyagi áldozatok árán eljut. Eljut mindenhová, ahol igénylik, oda is, ahol évtizedek óta nem volt saját magyar nyelvű napilap, hogy segítsen a szórványmagyarság megmaradásában. Harmadik éve adják át ez alkalommal a Nyugati Jelen és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által szervezett Simándi Böszörményi Zoltán országos riportverseny díjazottjainak az okleveleket, emlékérmeket és a vele járó pénzjutalmakat. /Jámbor Gyula: Az aradi magyar sajtó napja. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./

2003. augusztus 4.

Egyedülálló kezdeményezést indított el három esztendeje a Nyugati Jelen, amelyhez aztán a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete is csatlakozott: országos versenyt írt ki a sajtóban más műfajok által egyre inkább méltatlanul kiszorított riport felkarolására. Az eddigi három kiírásra beérkezett 130-nál több írásból 2001-ben és 2002-ben egy-egy kötet született, s megszületik a harmadik is 2003-ban. Aug. 2-án, az aradi magyar sajtó immár harmadízben megrendezett ünnepén, a Jelen Házban Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen főszerkesztője köszöntötte az egybegyűlteket, majd következett az idei Simándi Böszörményi Zoltán riportverseny díjátadása.Az első díjat Mózes László /Sepsiszentgyörgy/ nyerte el, a kölöndíjakkal összesen tíz fő részesült elismerésben. Böszörményi Zoltán emlékérmet nyújt át Beke György zsűrielnöknek, Puskel Péter pedig életműdíjat kapott. Az esten Puskel Péter bemutatta az utóbbi közel másfél évszázad legjelentősebb aradi napilapjait. A XIX. század végén megjelenő három aradi lapot együttvéve 10 ezer példányban nyomtatták, ami igen nagy szám, ha figyelembe vesszük a város akkori népességi adatait. De az aradi sajtó fénykora mégis a két világháború közé esett: volt olyan időszak, amikor egyszerre hat magyar napilap jelent meg a Maros-parti városban. Beke György Budapesten elő erdélyi író kiemelte: a magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztályának életre hívása és a Nyugati Jelen ismétlődő pályázata reményt ébreszt a valódi szociográfia, írói riport reneszánszára. A Jelen Házban Ódry Mária képzőművész állította ki akvarelljeit. /Karácsonyi Zsolt: Tíz riportdíj - Puskel Péter életműdíjas. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 4./

2003. augusztus 4.

Aug. 2-án kezdődtek Simonyifalván a III. Simonyi Napok a helyi művelődési házban. A jelenlevők Banner Zoltán előadóművész és a II. Országos Simonyi Szavalóverseny díjazottjainak szavalatait, valamint Simonyi Imrével kapcsolatos előadásokat hallgathattak meg. A délután a Kőrösközi Közéleti Fórummal indult. Böszörményi Zoltánt Simonyifalva díszpolgárává avatták. Az idei Simonyi-díjat Beke György kapta kiváló írói teljesítményéért. Felavatták a Simonyiak Házát, Simonyi Imre helyreállított szülőházát Hegedűs János katolikus plébános szentelte fel, majd leleplezték a Simonyiak Házának emléktábláját. A Simonyiak Háza egyik szobája Simonyi Imre emlékét idézi, a másik Simonyi óbesterét. Ez a ház azonban nem múzeum, hanem intézmény akar lenni, számos rendezvény helyszíne az elkövetkezőkben. Az érdeklődők megtekinthették Siska-Szabó Zoltán tájfotóit, Erdős Beáta, Vajda Ildikó, Siska-Szabó Hajnalka és Brittich Erzsébet festményeit. /(Karácsonyi): Díszpolgári oklevél és Simonyi-díj a III. Simonyi Napokon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 4./

2003. augusztus 30.

Az aradi színházi élet hosszú és nehéz utat járt be az elmúlt kétszáz évben. Számos amatőr és félamatőr társulat próbálkozott Aradon. Legutóbb tavaly indult el hasonló kezdeményezés. A Böszörményi Zoltán és a Jelen Ház pártfogását élvező társulat jól indult, azonban a pozitív visszajelzéseket egy időre beárnyékolta a különböző sajtóorgánumok által mesterségesen szított ellentét. Böszörményi Szabolcs Sándor, az Aradi Magyar Színház ügyvezető igazgatója tájékoztatott: Az új évad szeptember 10-én indul. Az idén színművészetit végzettekkel nem sikerült megegyezniük, ezért a következő évadban befogadó színházként működnek. Természetesen, az Aradi Magyar Színház nem mond le eredeti célkitűzéséről, hogy stúdió-társulatként fölkeresse a régió szórványmagyarságát. A hivatásos színházakkal kötöttek szerződést. Elsőnek a Csíky Játékszínnel együttműködve mutatják be Márdirosz Ágnes Szép Fehér Annácska című balladaestjét. Előadás után bocsátják szárnyra az Irodalmi Jelen Könyvek sorozat legújabb kötetét. Szeptember 21-én a Csíky Játékszín és a Nagyváradi Szigligeti Színház művészei közösen mutatják be Mese habbal című zenés-táncos-komikus "habszódiájukat". Éder Enikő Csóka-csivitelő címet viselő, Nyugaton is nagy sikert aratott egyéni műsorát elviszik a régió számos településére is. Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik Kocsárdi Levente Marmeladov című Bűn és bűnhődés-adaptációja. A fiatalabb nemzedéket várják a Temesvári Csiky Gergely Színházzal közösen tervbe vett Lúdas Matyi előadásával. Mindeközben egy állandó stúdiószínpad létrehozásán dolgoznak. Az anyagi eszközök megvannak hozzá. /Karácsonyi Zsolt: Aradi Magyar Színház. Él és évadot tart. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./

2003. október 18.

Egyre szűkösebb alapokból kell kigazdálkodnia Temes a megye magyar iskoláinak, illetve magyar tagozatainak támogatását a Bartók Béla Alapítványnak. Az idei adományozó ünnepségre a temesvári Kós Károly Közösségi Központba összehívott oktatási tanácskozáson került sor, melyet a Bartók Béla Alapítvány, az RMDSZ és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közösen szervezett. Az idei Apáczai Alapítvány szórvány programjának támogatásából 150 millió lej értékben vásároltak tanszereket, sportfelszerelést és könyveket, valamennyi tétel gazdára talált. Ugyancsak az Apáczai Alapítvány szórvány-támogató csomagjából mintegy 500 millió lej értékben 8 iskolai kistérség - Lugos, Nagyszentmiklós, Detta, Végvár, Csanád stb. - kapott számítógépet, az óvodai csomagba pedig színes televízió, videolejátszó, CD-lejátszó, mesekönyv és játék került körülbelül 25-28 millió lej értékben. Megvették az értékes felszereléseket, ám ezek használatát kétségessé tette a tartozékok - kábelek, csatlakozók stb. - hiánya, amire már nem jutott pénz. A nehéz helyzetből Böszörményi Zoltán vállalkozó, laptulajdonos, a Nyugati Jelen főszerkesztője több tízmillió lejes támogatása segítette ki őket, tájékoztatott Halász Ferenc tanár, a Bartók Béla Alapítvány elnöke. A szórványprogram támogatása egyelőre leállt, de az eddig beindított és egyes iskolák túlélése szempontjából fontos támogatásokat életben kívánják tartani. Ilyen a négy iskola - Nagyszentmiklós, Lugos, Detta és a Temesvári l-es Általános Iskola - ingázással járó kiadásainak a fedezése, illetve három napközis program - Temesvári 26-os Általános Iskola, 1-es Általános Iskola, végvári iskola - részére biztosítják a pedagógusok ösztöndíját. Ezeket a Szórvány Alapítvány, a Bartók Alapítvány és az RMDSZ adja össze. /(Sipos): Szórványiskolák támogatása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 18./

2003. október 24.

Az aradi születésű Böszörményi Zoltán kanadai állampolgárként visszatért szülőföldjére vállalatokat teremteni. Öt esztendeje adja ki a Nyugati Jelen című napilapot, mely a fejléc eligazító adatai szerint: "Arad, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megyében jelenik meg". Fáradozásainak köszönhetően megalakult az Aradi Magyar Színház, mely a laptulajdonos kezdeményezésére emelt Sajtóház dísztermében tartotta bemutatkozó előadásait. A magyar napilap Irodalmi Jelen címmel megjelenő mellékletének szerkesztői: Böszörményi Zoltán, Irházi János, Karácsonyi Zsolt, Orbán János Dénes, Pongrácz P. Mária. Az Irodalmi Jelen 7000 (!) példányban jelenik meg, minden hónap végén. Az idén osztotta ki harmadjára a Nyugati Jelen - nemzetközi birálóbizottság bevonásával - országos riportpályázatának díjait. Böszörményi 2003-ban Aradon magyar könyvkiadót alapított: az Irodalmi Jelen Könyvek égisze alatt nyomtatott munkákkal Böszöményi Zoltán és munkatársai könyves hídfőt teremtettek. Eddig az Irodalmi Jelen Könyvek munkaközössége nyolc kötetet hozott napvilágra. A próza terén az elfelejtett aradi Károly Sándor Az 500-ik emelete hívja magára a figyelmet. A hazai kortárs szépprózát Ferencz Zsuzsa Kik és Mik című mozaik- regénye képviseli. Vízumkényszer a Paradicsomba című riportkötetével a Váradon élő Szőke Mária-Magdolna a műfajt rehabilitálta. Az aradi rendőrnyomozó, Jankó András Bűnözők és áldozatok című munkája a tanulmány-esszé-cikk szerencsés ötvözete. G. Pataky András első verseskötetével /A tél acélkék lovai/ a kiadónál jelentkezett. A Romániai Írók Szövetségének Elsőkönyves díját 2002-ben az aradi születésű Karácsonyi Zsolt nyerte el verseskötetével, a Téli hadjárattal. Második könyve a Sárgapart megjelentetése közös vállalkozás: Erdélyi Híradó Kiadó, Irodalmi Jelen Könyvek és Fiatal Írók Szövetsége (Budapest) égisze alatt látott nyomdafestéket. Orbán János Dénes 30. születésnapja alkalmából került az olvasó asztalára a Teakönyv, mely az 1992-2003-as időszak "kötetlen írásait" tartalmazza. Szőcs Géza Az allegóriásabb ember című kötete is náluk jelent meg. /Balogh József: Műhelyteremtő Böszörményi Zoltán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

2003. november 26.

Visszavonul az üzleti életből Böszörményi Zoltán aradi illetőségű nagyvállalkozó, a Luxten Lighting Company Részvénytársaság alapítója és többségi tulajdonosa, az erdélyi magyar kultúra fő mecénása. Böszörményi a jövőben sem mond le a sajtó és a kultúra támogatásáról. "Elég volt az elmúlt 12 év, nem kívánom folytatni" - jelentette ki. Tovább működteti viszont az általa alapított könyvkiadót, és az öt megyét lefedő Nyugati Jelen napilapot kiadó Concord Media Részvénytársaságot. A Luxten nettó profitja 2000-ben 17,2 millió, 2001-ben 18,7 millió, 2002-ben 29,8 millió dollár volt. A tavaly a cég teljes bevétele 3180 milliárd lejre, azaz 96 millió dollárra rúgott. Az 1,752 millió részvényt (a részvények 36,413 százalékát) birtokló Böszörményi Zoltán a részvényesek döntése szerint kevéssel több mint 15 millió dollárt kap részvénycsomagjáért. Böszörményi Zoltán nem kívánt válaszolni a Krónika kérdésére, hogy miért válik meg a részvénycsomagtól. A tranzakció azért meglepő, mert a cég adatai rendkívüli lendületesen ívelő pályát jeleznek. A főrészvényes kifizetésére megszabott összeg gyanúsan alacsonynak tűnik. Ha a cég az elmúlt három évben felhalmozott profitot maradéktalanul kiosztja részvényesei közt, Böszörményi Zoltánnak közel 24 millió dollárt kellett volna kapnia. Most viszont az általa birtokolt teljes részvénycsomagért fizetnek 15 millió dollárt. Böszörményi Zoltán nem tartotta meg román állampolgárságát, jelenleg csak kanadai okmányokkal rendelkezik. /Gazda Árpád, Bakk Miklós: Böszörményi kilép az üzletből. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-118




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998