udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: B. Gergely Piroska

1990. július 6.

Péntek János, a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanszékének vezetője nyilatkozott a múltról, a tanszék fokozatos elsorvasztásáról. Régen két tanszék volt, külön nyelvészei és külön irodalmi, a kettőt a hetvenes évek elején egyesítették, ez összefügg a létszámcsökkentéssel. Húsz-huszonöt évvel ezelőtt a tanszékem több mint harmincan voltak. Új doktorandusok nem iratkozhattak be, ehhez külön a megyei pártszervektől kellett engedélyt kérni, a dolgozatok megvédéséhez szintén engedély kellett. Öt évvel ezelőtt a magyar az idegen nyelv státusába került. Kevesen vannak. Az előző tanévet tizenketten kezdték, a tanév végén két kolléga bejelentette, hogy nyugdíjba vonul: B. Gergely Piroska, aki tanszékvezető volt az elmúlt években és Mitruly Miklós. A változások: saját tantervet állítottak össze, a magyar főszakon negyven helyet engedélyeztek, ehhez hozzá kell számítani a mellékszakokat. Jelenleg heten végeznek, a nappali tagozat teljes létszáma most 48 hallgató. /Krajnik-Nagy Károly: Mélypontról ? újjászületés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

1997. november 20.

Megjelent Balassa Iván Szabó T. Attila /1906-1987/ című monográfiája Budapesten, a Püski Kiadó gondozásában. A könyvet a Hitel folyóirat ismertette. Szabó T. Attilát 1940-ben nevezték ki a kolozsvári egyetem nyelvészeti tanszékének professzorává, ahol három fő kutatási irányt jelölt ki: az erdélyi magyar nyelvjárások atlaszának elkészítése, az erdélyi helynevek összegyűjtése, nyelv-járási és nyelvtörténeti monográfiák készítése. Később ezekhez egy erdélyi magyar oklevéltár terve csatlakozott. A Romániai magyar nyelvjárások atlasza, amelynek munkálatait még Szabó T. Attiláék kezdték és Murádin László folytatta, csak mostanában kezd megjelenni Budapesten, Juhász Dezső szerkesztésében. Az erdélyi magyar oklevélszótár terve a monumentális Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárrá bővült. A magyar, de tán a világ tudományosságában is párját ritkítja az ilyen szótár. Az első kötetet /A-C, 1968/ Szabó T. Attila még maga szerkesztette, azután már kolozsvári nyelvészekből alakult munkaközösség vette át a szerkesztést. A kiadás később kényszerű okokból Magyarországra került, jelenleg a nyolcadik vaskos kötetnél, az M betűnél tart. Lapjairól az 1500-as évektől az 1800-as évek végéig terjedő erdélyi valóság, a régi magyar nyelv szól hozzánk. Szabó T. Attila a házsongárdi temetőben nyugszik. Az akkori légkört jelezte, hogy B. Gergely Piroska tanszékvezető a dékán tilalma ellenére mondott a sírnál búcsúztatót. /Hitel (Budapest), 1997/10. sz. ismerteti: Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), nov. 20./

2002. december 18.

Dec. 17-én Kisebbségekért Díj magyar állami kitüntetésben részesült az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár munkaközössége. Laudációjában Péntek János professzor rámutatott: a legfrissebb, 2002-es megjelenéssel XI. kötetéhez érkezett el az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, ez a legterjedelmesebb és talán legjelentősebb magyar szótári munka ma már egyaránt hozzátartozik Erdély modern mítoszához és a magyarságtudomány élő valóságához. A szótár nyersanyagát 1925-től kezdte el gyűjteni Szabó T. Attila. Mintegy negyven évvel később elkészült az első kötet, 1975-ben jelent meg a Kriterion Kiadónál. A II. kötettől munkatársak önfeláldozó csapata vette át a szócikkek szerkesztésének nehéz munkáját. A IV. kötet 1984-es megjelenése után politikai, ideológiai tiltások nyomán a szótár további köteteinek kiadása megszakadt. Ezt tetézte a gyűjtő és főszerkesztő Szabó T. Attila hirtelen halála 1987-ben. A most megjelent kötetet még Vámszer Márta szerkesztette. Szerkesztő-munkatársai: Daly Ágnes, P. Dombi Erzsébet, Fazakas Emese, B. Gergely Piroska, Kádár Edit, Kósa Ferenc, Kürti Miklós, T. Szabó Csilla, Szabó György, K. Tichy Magdolna, Zsemlyei János. A szócikkeket románul Szász Lőrinc, németül Dorka-Fábián Beáta és Szabó Csilla értelmezte, a kötet lektora pedig Kiss András volt. A Szótörténeti Tár igazi értelme nem az, hogy megörökíti Erdély gazdag nyelvi múltját, hanem az, hogy a feltárt, feldolgozott források hozzáférhetővé váltak a magyarságtudomány művelői számára. Már 2000-ben több mint félszáz olyan nyelvészeti, névtani, néprajzi, művelődéstörténeti monográfiát, tanulmányt lehetett számba venni, amelyeknek a Tár volt a fő forrásuk. A szótár anyagából már két nyelvtörténeti doktori dolgozat készült Kolozsváron. /Kisebbségekért Díj a Szótörténeti Tár munkaközösségének. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

2006. október 28.

Neveink múltjának és jelenének könyvtári szakirodalma van. Ezt tovább gazdagítják a föllendülőben lévő névtani kutatások. Tavaly jelent meg Murádin László Erdélyi magyar családnevek című névtani munkája; a Szabadság rendszeresen közli Asztalos Lajos hiánypótló helytörténeti sorozatát: Kolozsvár helynevei. Fontos B. Gergely Piroska értekezése is: A felekezetek hatása az erdélyi keresztnévhasználatra a reformáció és ellenreformáció korában (2003). És tavaly látott napvilágot az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár XII. kötete, amely az előzőkkel külön szócikkrészekben becses XVI–XIX. századi személy- meg helynévi példát tartalmaz. /Kósa Ferenc: Takács Ferenc takács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

2006. november 27.

Szabó T. Attila, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár anyagának összegyűjtője és az első hét kötet szerkesztője mintegy másfél millió nyelvi adatot gyűjtött össze 50 évi munkával. A Szótörténeti Tár interdiszciplináris felhasználhatóságáról a BBTE bölcsészkara és az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet, nyelv és történettudományi szakosztálya szervezett konferenciát, november 23-án. Szabó T. Attila életművét egy mondatban Erdélyi Enciklopédiának lehetne nevezni, mondta el a konferenciát megnyitó Péntek János professzor. Vekov Károly hangsúlyozta, hogy Szabó T. Attila munkájának precizitása, elszántsága irigylésre méltó. A tár a történészeknek, a néprajzosoknak, illetve a különböző kiegészítő tudományok művelőinek segítségére válhat. B. Gergely Piroska, valamint Kiss Gábor a szótörténeti tárat nyelvészként közelítették meg, míg Csomortáni Magdolna Interdiszciplináris törekvések és a Szótörténeti Tár címmel tartott előadást. A. Molnár Ferenc előadásában Illyés Gyula és Szabó T. Attila barátságát taglalta, ifj. Szabó T. Attila pedig a Szótörténeti Tár digitalizált változatáról, illetve annak jövőjéről értekezett. /kb: Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

2008. november 20.

Megjelent a kolozsvári Nyelv– és Irodalomtudományi Közlemények új száma /2008/2./. Néhány cím: Fábián Éva: Az elveszett harmónia keresése egy XIX. század végi naplóregényben; Szilveszter László Szilárd: A hit és kétely (érték)alakzatai a két világháború közötti magyar lírában; B. Gergely Piroska: Az erdélyi magyar szótörténeti tár felhasználása az újabb magyar nyelvtörténeti kutatásokban; Vörös Ferenc: Kárpát-medencei családnévkataszter és -topográfia. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2009. október 13.

Elsősorban a nyelvészek, irodalmárok és a történészek igénylik nagyon az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár használatát. Több nyelvész és történész is részt vett a szerkesztői munkában és véleményezte a kötet tartalmát. A szerkesztési munka már a hatvanas évektől kezdve folyik. Annak idején Szabó T. Attila nyelvészprofesszor kezdte el gyűjteni az anyagot és ő is szerkesztette meg az első kötetet. Ennek megjelenése után a professzor munkacsoportot gyűjtött maga köré, így halála után munkatársai vették át a szerkesztési munkálatokat. Szabó T. Attila 1987-ben bekövetkezett halálakor a Nyelvtörténeti Tár négy kötete már megjelent és még három kötet anyaga volt előkészítve. A 90-es évekre a sorozatnak összesen 8 kötete készült el. A most napvilágot látott 13. kötetet az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) már önálló kiadásának tudhatja be. Ez a kötet a Te és a Várvíz címszavakat tartalmazza. megközelítőleg 136 000 adatot dolgoz fel. A köteten András Zsejke, Dali Ágnes, Fazakas Emese, Gergely Piroska, Kósa Ferenc, Kürti Miklós, Zsemlyei Borbála és Szabó Csilla szerkesztettük. Szabó Csilla elmondta, folynak a 14. kötet szerkesztési munkálatai, így teljesé válik majd az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, magyar nyelvterületen az egyetlen ilyen igényű munka. /Sipos M. Zoltán: A XIII. kötet margójára. Interjú az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár szerkesztőjével, Szabó Csillával. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998