udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bagi Gábor

1996. február 2.

Febr. 1-jén és 2-án Bukarestben román-magyar szakértői tárgyalást tartottak. A magyar küldöttséget Bagi Gábor külügyminisztériumi főosztályvezető, a románt Nicolae Nitu külügyminisztériumi főosztályvezető vezette. A tárgyalás után Bagi Gábor elmondta, hogy a korábban rögzített 55 pontos emlékeztető teljesítését tekintették át. Voltak kérdések, amelyekben előrelépés történt, másokban nem közeledtek az álláspontok. A konzulátusok kérdésében halvány reményt nyújt a román partnernek az a nyilatkozata, hogy a megbékélési tárgyalások folyamatában megoldást nyerhetnek a konzulátusra vonatkozó magyar javaslatok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5., Népszava, Magyar Hírlap, febr. 3./

1996. február 28.

Febr. 28-án Bukarestben megkezdődtek a magyar-román szakértői tárgyalások a "történelmi megbékéléssel kapcsolatos két dokumentumról, illetve a magyar választervezetről. A magyar küldöttségben Bagi Gábor külügyminisztériumi osztályvezető, a románban Nicolae Nitu külügyi igazgató irányítja a partnerségi szerződésről tárgyaó csoportot, a kisebbségi témakörrel foglalkozó dokumentumról tárgyaló munkacsoport vezetője magyar részről Gyenge András külügyminisztériumi kisebbségi biztos, román részről Alexandru Farcas, az emberi jogi igazgatóság vezetője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./ A "megbékélési és partnerségi szerződés", illetve a "kisebbségi magatartási kódex" anyagát a két küldöttség együtt, a következő napon pedig külön-külön, munkacsoportokban tekinti át. - Márciusban Budapesten további szakértői találkozóra kerül sor. /Román-magyar szakértői tárgyalások Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./

1996. február 29.

Febr. 29-én folytatódtak a bukaresti szakértői tárgyalások. Bizonyos haladást sikerült elérni a dokumentumokban, állapította meg Bagi Gábor magyar külügyi osztályvezető, ugyanakkor számos nyitott kérdés maradt. Gyenge András külügyminisztériumi kisebbségi biztos a "kisebbségi kódexet" a legbonyolultabbnak nevezte a négy dokumentum közül. Egyetértettek abban, hogy ez jogi érvényű dokumentum lesz. Az alapszerződésben jogokról beszélnek, a kódexben pedig mindazokról a lehetséges intézkedésekről, amelyek ezeknek a jogoknak a gyakorlását elősegítik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./ Sem Bukarestben, sem Budapesten nem hozták nyilvánosságra azokat a diplomáciai okmányokat, amelyekről Bukarestben, illetve március elején Budapesten tárgyalnak a két ország szakértői - mégis, számos nyilatkozatban érintették tartalmukat a két ország diplomatái, politikusai. A román okmányokról Teodor Melescanu külügyminiszter elmondta: ezek a dokumentumok, vagyis a megbékélési nyilatkozat, a megbékélési és partnerségi szerződés, és a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos "magatartási kódex" építenek mind a már régebben aláírt, a kétoldalú kapcsolatok különböző feladatait felsoroló emlékeztetőre, mind arra, amit az alapszerződésről eddig folytatott tárgyalásokon már elértek. A megbékélési és partnerségi szerződés román tervezete a francia-német szerződésekben szereplő intézményrendszerhez hasonló mechanizmust hozna létre: az állam- és kormányfők szükség szerint, de évente legalább kétszer, a külügyminiszterek legalább háromhavonta találkoznának, tárcaközi bizottság alakulna az együttműködés segítésére stb. Magyar részről Bagi Gábor elmondta, hogy az Emlékeztető által felsorolt 55, különböző jellegű téma mintegy harmadában történt előrelépés, és olyan témák is akadtak, amelyekben fennmaradtak a nézeteltérések. Az eredmények közül a gazdasági kapcsolatok fejlődését, a különböző egyezmények előkészítését, a lakossági kapcsolatok fejlesztését, a határátkelés feltételeinek javítását, a katonai együttműködést emelte ki akkor a diplomata. A kisebbségi magatartási kódexről Kovács László magyar külügyminiszter elmondta: az abban tér el a román fél javaslataitól, hogy jogi kötelezettségeket róna a felekre. A kisebbségi kódexen kívül, hangsúlyozta a Kovács László, az alapszerződésnek is tartalmaznia kell azokat a kisebbségi jogokat, amelyeket az erre vonatkozó nemzetközi dokumentumok meghatároznak. /A román-magyar alapszerződés. Miről tárgyalnak a szakértők? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./

1996. március 13.

Magyar-román szakértői tárgyalások folytak márc. 12-13-án Budapesten. Az első napon a két ország közötti alapszerződésről tárgyaltak a szakértők, tájékoztatott Szentiványi Gábor külügyi szóvivő. A magyar küldöttséget Szénási György, a Külügyminisztérium nemzetközi jogi főosztályának vezetője, a román delegációt Dumitru Ceausu, a román külügyi tárca jogügyi igazgatója vezette. A felek újabb szövegjavaslatok kicserélésével próbálták kiküszöbölni az alapszerződés véglegesítése előtt álló akadályokat. Az ET 1201-es ajánlása értelmezése körül fennmaradtak az elvi különbségek. Márc. 13-án a történelmi megbékélési dokumentumok közül a közös politikai nyilatkozatról tárgyaltak, a magyar küldöttség élén itt Bagi Gábor külügyi főosztályvezető állt. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./ A román fél újabb javaslatot terjesztett elő a kisebbségek jogait tartalmazó fejezet kapcsán. Sorin Ducaru román külügyi szóvivő hangsúlyozta: a román fél mindent megtesz, hogy az alapszerződést még ebben az évben kidolgozzák és aláírják. A korábban emlegetett márciusi időpontról, amelyről Horn Gyula és Iliescu elnök 1995. decemberi madridi találkozóján volt szó, nem esett említés. /Népszava, márc. 14./

1996. augusztus 22.

A megállapodásnak megfelelően Budapesten folyt szakértői tárgyalás két munkacsoportban, Bagi Gábor helyettes államtitkár, illetve Szénási György nemzetki jogi főosztályvezető, román részről Dumitru Ceausu és Florin Rusu főosztályvezető vezetésével. Szakértői szinten véglegesítették a szöveget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./

1996. augusztus 22.

A megállapodásnak megfelelően Budapesten folyt szakértői tárgyalás két munkacsoportban, Bagi Gábor helyettes államtitkár, illetve Szénási György nemzetki jogi főosztályvezető, román részről Dumitru Ceausu és Florin Rusu főosztályvezető vezetésével. Szakértői szinten véglegesítették a szöveget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./

1996. október 15.

Magyarellenes röplapokat dobáltak be okt. 13-án ismeretlen személyek Gyulafehérváron lakossági postaládákba. A röplap Göncz Árpád köztársasági elnök Erdéllyel kapcsolatos állítólagos nyilatkozatai címén támadja a magyarokat és az RMDSZ-t. Az utóbbi időben Gheorghe Funar, az RNEP elnöke követelte, hogy Göncz Árpád vonja vissza az Erdély múltjára vonatkozó kijelentéseit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./ A röplap az alapszerződésben szereplő 1201-es ajánlásról azt sugallja, hogy a kisebbségi jogok veszélyeztetik az ország egységét. Az uszító röplap "Göncz Árpád és a magyar revizionizmus" címmel, forrás megjelölése nélkül, de oldalszámok bejelölésével mintegy húsz sort idézet olvasható arról, hogy Erdélyt "egyetlen megbonthatatlan egységként vissza kell helyezni a magyar Szent Korona uralma alá". Az okt. 13-án végrehajtott röpcédulázást megelőzően okt. 10-én Funar egy televíziós műsorban szóról szóra így fogalmazott. Borbély László nem tartotta kizártnak, hogy Funar tv-adásának és a röplapnak valami köze van egymáshoz. Tóth Csaba, a helyi RMDSZ-szervezet elnöke az Új Magyarország tudósítójának elmondta, hogy az RMDSZ feljelentést tett a megyei ügyészségen. Hitegea Fehér megyei főügyész ígéretet tett az ügy kivizsgálására. /Új Magyarország, okt. 16./ Bagi Gábor helyettes külügyi államtitkár okt. 15-én az MTI munkatársának elmondta, hogy minisztérium tájékozódik és - ha szükséges - megteszi a szükséges lépéseket azzal kapcsolatban, hogy Gyulafehérváron olyan röpcédulákat terjesztettek, amely Göncz Árpád köztársasági elnök állítólagos Erdéllyel kapcsolatos nyilatkozatai alapján támadta a magyarokat. Ebben az esetben úgy tűnik, hogy a romániai választási kampány részeként magyarellenes hangulatkeltés is megjelenik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./ Bagi Gábor szerint ez nem lenne összhangban az alapszerződés aláírása utáni reménytkeltő légkörrel. /Népszabadság, okt. 16./ A röpcédulázásról beszámoló magyarországi lapok nem jelzik, hogy milyen könyvből valók az idézetek. Az idézetek Bajcsy-Zsilinszky Endre könyvében találhatók. Göncz Árpádot hamisítás szerzőnek tekinteni, ő csak fordító. Göncz Árpád fordításában jelent meg Bajcsy-Zsilinszky Endrének az eredetileg angolul írt, Svájcban kiadott könyve: Transsylvania Past and Future /Kundig, Geneve, 1944/. Magyar kiadása: Bajcsy-Zsilinszky Endre: Erdély múltja és jelene /Tinódi Könyvkiadó, Budapest, 1990/. Bajcsy-Zsilinszky valóban írt Erdélynek a magyar Szent Korona uralma alá való visszatéréséről. A könyv magyar kiadásának utószava és jegyzetei Vígh Károlytól valók.

1996. október 15.

Konfrontatív mozzanatnak tekinthető az, amikor a helyi problémák megoldását nem a helyi hatóságokkal párbeszédre törekedve keresik, nyilatkozta Tóth Loránd kijevi magyar nagykövet. Nem helyeslem azt, jelentette ki, hogy bármely probléma keletkezésekor a helyben megkezdendő konzultációk helyett átszaladnak a határon, és a megoldást az anyaországban kezdik keresni." Milován Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ alelnökét kérdezték az Új Magyarország munkatársai, aki kijelentette: a kárpátaljai magyarság számára fontos az ukrán-magyar jó viszony. A magyarság jogaiért minden lehetséges fórumon kiállnak. Bagi Gábor külügyi helyettes államtitkár kijelentette, hogy a Külügyminisztérium nem szándékozik kivonulni a határon túli magyarság problémáinak kezeléséből. Nincs új irányvonal a magyar külpolitikában, Tóth Loránd nyilatkozata mögött nem áll "központi eligazítás vagy valamilyen új irány központi meghirdetése". /Új Magyarország, okt. 15., Magyar Nemzet, okt. 15./ A Magyar Hírlap szerint a nagykövet nem felső utasításra beszélt, azonban hozzáteszi: valódi átalakulás előszelét érezte meg, az alapszerződésekkel új korszak kezdődött. "Budapest nem adhat választ a határon túliak legfőbb kínzó kérdéseire." Igaza van a nagykövetnek: a mindennapi gondokra helyben kereshető a megoldás, nem kell időt és pénzt pazarolni az utazgatásra." /Neumann Ottó: Felnőttkor. = Magyar Hírlap, okt. 21./

1997. január 22.

Jan. 23-án magyar-román külügyi konzultáció kezdődött Budapesten,a román küldöttséget Petru Cordos külügyminisztériumi vezérigazgató, a magyart Bagi Gábor helyettes külügyi államtitkár vezeti. Román-magyar vegyes bizottságok létrehozása, az alapszerződés előírásainak gyakorlati megvalósítása, együttműködési jegyzőkönyv aláírása, a főkonzulátusok megnyitása és más kérdések szerepelnek a tárgyalások napirendjén, erősítette meg jan. 22-én a román külügyminisztérium. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

1997. február 22.

Bagi Gábor helyettes külügyi államtitkár és Petru Cordos külügyi főigazgató vezetésével Budapesten febr. 24-én megkezdődött a magyar-román szakértői tárgyalás második fordulója. A megbeszélésen az alapszerződés végrehajtását szolgáló kormányközi vegyes bizottság létrehozásáról, a két külügyminisztérium együttműködéséről és a konzuli hálózat bővítéséről volt szó. Az első forduló jan. 23-24-én Bukarestben került sor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./ Febr. 25-én befejeződött Budapesten a kormányközi vegyes bizottság létrehozásáról szóló jegyzőkönyv szövegegyeztetése. A dokumentumot rövid időn belül aláírják. Bagi Gábor beszámolt arról, hogy az alapszerződés egyes pontjainak végrehajtására kilenc albizottságot hoznak létre. Megtörtént a jegyzékváltás a főkonzulátusok ügyében is, Magyarország Kolozsváron, a román fél pedig Szegeden kíván főkonzulátust nyitni. Bagi Gábor tájékoztatása szerint Kolozsváron egy-kéz hónap múlva nyílhat meg a főkonzulátus. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

1997. április 30.

Az Országgyűlés külügyi bizottsága ápr. 30-i ülésén éles hangú vitában elemezte a magyar-ukrán alapszerződés végrehajtását és a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ tevékenységét. A bizottság meghallgatta Törzsök Erikát, a HTMH elnökét és Bagi Gábor helyettes államtitkárt is. Tabajdi Csaba államtitkár elmondta, hogy egyrészt objektív okokból, az ukrán gazdaság helyzetéből adódó óriási forráshiány, másrészt a bürokratikus gyakorlat miatt szenved csorbát a kisebbségi érdekérvényesítés. Így volt ez a beregszászi alapítványi főiskola engedélyezésekor, amely csak négyesztendőnyi huzavona után került sor. Az ukrán nemzetállami törekvések felerősödése következtében bizonytalanságérzet jellemzi a kárpátaljai magyarságot. A HTMH tevékenységéről parázs vita folyt, Németh Zsolt /Fidesz/ szerint ebben a kormányzati szakaszban csökkent a HTMH súlya, befolyása az államigazgatás egészére. Németh Zsolt vitába szállt Tabajdi Csaba kijelentésével, miszerint a kormány kisebbségpolitikájának nincs alternatívája, hangoztatva: éppen az lenne, ha partnerként kezelnék a határon túli magyarok képviselőit. A felmerülő vitás kérdések miatt Eörsi Mátyás kijelentette: a bizottság egy későbbi ülésén visszatér a HTMH tevékenységének elemzésére. /Új Magyarország, máj. 2./

1997. május 7.

Bagi Gábor helyettes külügyi államtitkár máj. 6-án Bukarestbe utazott, Petru Cordos külügyminisztériumi igazgatóval, folytatott tárgyalásokat máj. 6-án és 7-én. Mint rövid beszámolójában Bagi Gábor elmondotta, a román-magyar alapszerződésben foglaltak konkrét megvalósításának menetéről és Göncz Árpád magyar köztársasági elnök máj. 25-27-én esedékes romániai látogatásának előkészületeiről tárgyalt. Megállapodtak abban, hogy az alapszerződés végrehajtását ellenőrtő vegyes bizottság első ülését ősszel tartják, Bukarestben, a két külügyminiszter vezetésével. A magyar-román konzultációk július elején Budapesten folytatódnak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

1997. október 21.

Horn Gyula miniszterelnök okt. 21-én, romániai látogatása második napján az RMDSZ vezetőivel találkozott, a szövetség bukaresti székházában. Az egyórás megbeszélésen értékelték az elmúlt esztendő eseményeit, szóltak a pozitív lépésekről, a két sürgősségi kormányrendeletről, ugyanakkor aggodalmukat is kifejezték az utóbbi idők sorozatos magyarellenes és RMDSZ-ellenes támadásai miatt. A sajtónak nyilatkozva Markó Béla szólt arról is, hogy e támadásokban vezető szerepet játszik az ellenzék, kísérletet tesznek a koalíciós partnerek közötti viszony megrontására is. Horn Gyula sajtótájékoztatóján kitért a magyar nyelvű felsőoktatás kérdésére is. Elmondta, hogy Victor Ciorbea miniszterelnök türelmet kért ebben a témában. Folynak az előkészületek egy magyar fakultás megnyitására a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, továbbá önálló magyar egyetem felállításával is foglalkoznak. Horn Gyula Sepsiszentgyörgyön magyar polgármesterektől hallotta, hogy amióta az új kormány van hatalmon, óriási változások mentek végbe, Ciorbea nyitott a kisebbségi kérdések iránt. A kettős állampolgárság kérdése nem időszerű, állapította meg Horn Gyula. Emil Constantinescu elnök is fogadta a magyar kormányfőt. A tárgyalások után a két miniszterelnök sajtótájékoztatót tartott. Mindketten eredményesnek tartották a megbeszéléseket. Megállapodás született további két határátkelő megnyitásáról, közös brókerház létesítéséről, román-magyar ifjúsági alap létrehozásáról. A két kormányfő egyetértett abban, hogy új magyar egyetemet kell létesíteni Romániában, tudomásul véve a Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturális helyzetét, ez az egyetem egy másik városban létesülne. Horn Gyula kíséretével együtt okt. 21-én délután hazaindult Budapestre. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./ A Népszabadság és az Erdélyi Napló idézte Horn Gyula miniszterelnök kijelentését: "Az RMDSZ vezetői kifejtették, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztása, illetve az azon belüli magyar tagozat vagy kar létrehozása az adott helyzetben lehetetlen, s ezért kellene egy új egyetemet létesíteni egy később meghatározott városban. Ez az RMDSZ-nek, mint ebben a kérdésben hiteles illetékesnek a konkrét igénye, amit a magyar kormány természetesen támogat." Másnap azonban az RMDSZ vezetői nyilatkoztak, hogy szó sem volt a Bolyairól való lemondásról. Az Erdélyi Naplónak Asztalos Ferenc képviselő elmondta: a Bolyai Tudományegyetemről lemondásról nem tárgyaltak Horn Gyulával. /Román Győző: Horn nem egy nyelvet beszél az ellenzékkel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4., Lesz magyar egyetem, de nem Kolozsváron. = Népszabadság, okt. 22./ Okt. 21-én Horn Gyula magyar miniszterelnök és a kíséretében lévő hivatalos magyarországi vendégek ellátogattak az RMDSZ bukaresti székházába, ahol a vendégeket Markó Béla szövetségi elnök, az RMDSZ többi vezetői, több szenátora és képviselője, Tokay György kisebbségvédelmi és Birtalan Ákos turisztikai miniszter fogadták. Az ez alkalommal létrejött beszélgetésen többek között jelen volt Tabajdi Csaba politikai államtitkár, Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési, Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi, Csiha Judit privatizációs miniszter, Bagi Gábor külügyi helyettes államtitkár, több magyarországi üzletember. A vendégeket Markó Béla köszöntötte, kiemelve, hogy ez a találkozó merőben új körülmények között zajlik, hiszen az RMDSZ kormányzati szerepet vállalt. A szövetségi elnök rövid helyzetelemzést tartott az RMDSZ kormányzati munkájáról, a szövetség főbb célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatos problémákról, a koalíciós együttműködésről, és kidomborította, hogy a romániai magyarság érdekeinek megfelelően az RMDSZ támogatja Magyarország európai integrációját s a román-magyar kapcsolatok fejlesztését. Horn Gyula válaszában őszintén gratulált az RMDSZ-nek a kormányzásban vállalt szerepéért, és kifejtette, hogy az RMDSZ, a romániai magyarság előtt történelmi esély áll: kormányzati tényezőként tenni azért, hogy a két ország és nép közötti megbékélés és együttműködés, jószomszédi kapcsolatok megoldást hozzanak régi problémákra. Kijelentette, modellértékűnek mondható a két kormány, a két ország kapcsolata, Romániában ma olyan kormány van hatalmon, amely tenni akar és tud is a két ország közötti jó kapcsolatokért, a kisebbségi kérdés európai normák szerinti rendezéséért. Utalt arra, hogy a magyar kormány határozottan támogatja Románia integrációs törekvéseit. Ugyanakkor kifejtette, hogy a felerősödő nacionalista uszítás ellen mindkét országban tenni kell, nem lehet eltűrni a kapcsolatokat romboló, nemzeti gyűlöletet keltő propagandát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 21./

2000. április 6.

Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség sajtóattaséja a Szabadság kérdésére megerősítette a Cotidianul napilapban megjelent hírt, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök április 14-én egynapos hivatalos látogatást tesz Bukarestben. A magyar miniszterelnök népes küldöttség élén érkezik. A hivatalos küldöttségben helyett kap Kövér László, a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Rockenbauer Zoltán kulturális, Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Szemerkényi Réka, Németh Zsolt, Bagi Gábor államtitkárok, Gansperger Gyula, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. elnöke, Gönczy János kormánybiztos. A kormányfőt üzletemberek is elkísérik útjára. Jelen lesz Íjgyártó István, aki Magyarország új bukaresti nagykövetjelöltje. Sajtóértesülések szerint Íjgyártó elsősorban a nemzeti kisebbségek kérdésének, a határon túli magyarok státusának szakértőjeként ismert. A Határon Túli Magyarok Hivatalában dolgozott, és részt vett a román-magyar alapszerződés kidolgozásában. Kinevezéséhez még szükséges a magyar országgyűlés jóváhagyása. - A magyar fél fel fogja vetni két, Csíkszeredában és Konstancán működő konzulátus megnyitásának a tervét, és szintén szó lesz egy kolozsvári magyar művelődési központ létrehozásáról. Az elkövetkező két hétben további két magyar politikus is jelezte érkezését: április 13-án Szabó József honvédelmi minisztert, április 16-19. között pedig Kósáné Kovács Magdát, az MSZP alelnökét, a magyar országgyűlés emberjogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottságának elnökét várják Bukarestbe. /Orbán Viktor Bukarestbe látogat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998