udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bagoly Miklós

1999. november 29.

1999 nyarán három hét alatt Gelencén elkészült a legnagyobb székely kapu, amely a magyar nemzet ajándékaként állít emléket a lengyel nemzet édesanyjaként tisztelt Árpád-házi királylánynak, akit II. János Pál pápa június 16-án avatott szentté több mint egymillió zarándok jelenlétében a lengyelországi Ószandecen, ahol a Szent Kinga által alapított klarissza kolostor áll. A galambdúcos kapu, amelyről a szentté avatott Boldog Kinga néz a bemenőre, Szent Hedvig pedig a kimenőre, s amelyen a nap és a hold mellett ott látható Magyarország és a Vatikán címere, Szalai Attilának, a varsói magyar nagykövetség munkatársának az ötlete volt. Molnár Imre történészen kívül, aki a magyar külügyminisztérium első számú lengyel szakértője, s a Székelyföld jó ismerője, kevesen hittek abban, hogy három hét alatt a kaput meg lehet tervezni, el lehet készíteni és fel lehet állítani a szentmise idejére. Molnár Imre azonban tudta, hogy a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága (VET) felelni tud a kihívásra, és Erdélyben ezt a kaput, amely a magyar és a lengyel nép sok száz éves barátságát is jelképezi, el fogják készíteni. És nem kellett csalódnia. Nov. 27-én ünnep keretében Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében adták át a magyar külügyminisztérium és a VET díszoklevelét mindazoknak, akik az Árpád- házi Szent Kinga tiszteletére faragott székely kapu felállításához hozzájárultak. Az esten Petrás Mária istenes csángó énekeket adott elő. A szentté avatott magyar királylány életét és cselekedeteit Molnár Imre idézte fel, ökumenikus küldetésének szentségéről dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek beszélt, az Ószandecre zarándokolók közkincsévé vált kapu jelképes értékét Konrad Sutarski filmrendező dicsérte, majd Patrubány Miklós, az MVSZ általános alelnöke, a VET elnöke értékelte. A kitüntetéseket Molnár Imre, Soltész Levente kolozsvári konzul, Patrubány Miklós és András Imre, a VET titkára nyújtotta át Bagoly Miklós és dr. Török István vállalkozóknak és Pakó Benedek plébánosnak, a kapufaragás támogatóinak, Zakariás Attila műépítésznek, a kapu tervezőjének, Bíró László fafaragó kapuállítónak, valamint a hasonló minőségben kitüntetett három Both testvérnek Imrének, Lászlónak és Tibornak, a díszítő motívumokat tervező Haszmann testvéreknek, Józsefnek és Pálnak, a kapu domborműveit kifaragó Vargha Mihály szobrászművésznek, Jakabos Csaba gépészmérnöknek, a vasazás előállítójának és Farkas Réka riporternek, a dokumentumfilm szerkesztőjének valamint Kalamár György operatőrnek. A munkát vállaló Patrubány Miklóst, a VET elnökét pedig személyesen a nagykövetségen tüntetik ki. /(bodolai): Kitüntették a kapuállítókat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

2000. február 7.

Sepsiszentgyörgyön febr. 5-én összegyűltek a megye fával foglalkozó vállalkozói, hogy megbeszéljék az őket érintő gondokat. A székelyudvarhelyi kiadású immár negyedik éve havi rendszerességgel két nyelven megjelenő asztalosszaklapot, az Intarziát Kovács Judit főszerkesztő mutatta be, és ajánlotta "fások" figyelmébe. Kató Béla illyefalvi lelkész a RAIFFCOOP hitelszövetkezetről beszélt, amelynek gyökerei a LAM Alapítványig nyúlnak. A RAIFFCOOP folyosó a nyugati pénzek hozzáférhetőségéhez, bárki kap hitelt bizonyos feltételek mellett. A Kis- és Középvállalkozók Kovászna Megyei Szövetségét (Asimcov) Bagoly Miklós elnök és Vajda Lajos ügyvezető igazgató képviselte. Az Új Kézfogás Közalapítvány, a Saxonia Közalapítvány programjai, a Sapard-programok vállalkozókért vannak, élni kell velük. /Faiparosok fóruma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

2003. augusztus 2.

A Kovászna megyei magyar üzletemberek többé nem fizetnek tagsági díjat az RMDSZ helyi szervezeteinek, mivel elégedetlenek a szövetséggel fennálló kapcsolattal, nyilatkozta több helyi üzletember a Mediafaxnak. A konfliktus egy üzleti találkozó után éleződött ki, amelyet az RMDSZ vezetése egy hónappal korábban rendezett Székelyudvarhelyen az erdélyi magyar vállalkozók számára. A találkozón Bagoly Miklós, a Kovászna megyei Kis- és Középvállalkozások Egyesületének elnöke bírálta a jelen levő vállalkozók kiválasztásának módját, mondván, hogy ilyen tanácskozáson nem csak az RMDSZ által meghívottaknak van helyük, hanem minden olyan vállalkozónak, akinek érdeke a térség gazdasági fejlesztése. A tanácskozás szünetében Verestóy Attila RMDSZ-alelnök bírálta Bagolyt, a konfliktus nyomán pedig néhány Kovászna megyei vállalkozó úgy döntött, hogy többé nem ad pénzt az RMDSZ-nek. /Nem adnak több pénzt az RMDSZ-nek. Tiltakoznak az üzletemberek Kovászna megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2007. április 11.

Saját sikertörténetének tartja a sepsiszentgyörgyi inkubátorház beindítását az Asimcov – ismertette a Kovászna megyei Kis- és Közepes Vállalkozók Szövetségének múlt heti közgyűlésén Bagoly Miklós, a szervezet elnöke. Az inkubátorházban található 23 cég két éven belül 108 új munkahely teremtését vállalta. A szövetségnek sikerült tavaly kilábalnia a két évvel ezelőtti hullámvölgyből. Az Asimcov tavaly benyújtott 180 pályázatából 172 volt sikeres, s 508 ezer lej értékű támogatást nyert el. Klubtalálkozók, szemináriumok és képzések megszervezésével, illetve más szakrendezvények tető alá hozásával igyekezett segíteni a kis- és közepes vállalkozókat (KKV). A szövetségen belül működik faipari, kézműves és építőipari szakosztály. /Domokos Péter: Kilábaltak a hullámvölgyből. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

2009. január 23.

Közös székely ügy a Székelyföldi Termék márkanév bejegyzése – hangzott el Sepsiszentgyörgyön a Magyar Polgári Párt által szervezett közmeghallgatáson. A fórumon Gazda Zoltán, az MPP háromszéki szervezetének alelnöke beszámolt az eddigi lépésekről. Elmondta, levédték a www.szekelyfolditermek.eu internetes címet, ahol nemsokára lehetségessé válik a levelezés is, így többen is hozzászólhatnak, elmondhatják ötleteiket. Bagoly Miklós, a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozások Szövetségének (Asimcov) elnöke hangoztatta: örömmel fogadták az MPP részéről érkező felkérést, és támogatják a kezdeményezést. Tulit Attila szerint a sikerhez a helyi és a megyei önkormányzatok is hozzájárulhatnak azzal, hogy bizonyos kedvezményeket biztosítanak azon vállalkozóknak, akik felvállalják, hogy termékeiken szerepeljen a Székelyföldi Termék márkanév. /Farcádi Botond: Közös ügy (Székelyföldi Termék). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./

2009. március 4.

1952-ben, központilag elrendelték a burzsoá-földesúri rendszer ,,széles dolgozó tömegeket megrontó” szellemi termékeinek, a ,,reakciós” irodalomnak a megsemmisítését. Bagoly Vilmos zágoni igazgató-tanítóra hárult a pártfeladat, hogy a háború és az ezt követő viszontagságok elől az iskola padlására menekített ,,reakciós” tartalmú könyveket megsemmisíttesse, a szellemi inkvizíciónak megfelelően a ,,reakciós” könyveket máglyán kellett elégetni. Bagoly Vilmos fia, Miklós kezébe nyomott egy könyvet. Címe: Hős fiúk. Regényes történet a szabadságharcból. Írta Rákosi Viktor. Mikor édesapja már elég érettnek tartotta arra, hogy a veszélyes titkokba beavassa, akkor mesélte el, hogy 1952-ben a könyvégetést az iskolásokkal kellett elvégezni, ő pedig közel félszáz, értékes művet, főleg történelmi és természettudományi témájú kötetet titokban hazavitt, és otthon elrejtette. Fia legkedvesebb olvasmánya, a Hős fiúk ebből származik, tehát a tűzhaláltól megmentett könyv. Bagoly Miklós mérnök 2009. március 15-re a sepsiszentgyörgyi Charta Nyomdával újra kiadatja Rákosi Viktor halálra ítélt regényes történetét. /Sylvester Lajos: Egy regényes történet romantikus megmentése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998