udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 348 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-348
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bajna György

1993. május 28.

Idén Gyergyóremete látta vendégül a tavaly Gyergyószentmiklóson újjáélesztett Domokos Pál Péter kórustalálkozót. Páll Ibolya gyergyószentmiklósi zenetanárnő szerint az idei színvonalasabb volt. Több mint 400 dalos gyűlt össze. /Bajna György: Vándorkórus-találkozó Remetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./

1993. augusztus 4.

Aug. 2-án ünnepélyesen megnyílt Gyergyószárhegyen a XIX. Szárhegyi Barátság Művésztábor 18 külföldi és 12 hazai képzőművész részvételével. Váli József, Zöld Lajos és Gaál András köszöntötte az érkezőket. /Bajna György: Megnyílt a XIX. Szárhegyi Barátság Művésztábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 4./

1993. november 13.

Nov. 12-13-án tartotta meg Gyergyószentmiklóson a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ a II. országos küldöttgyűlését. Dézsi Zoltán polgármester megnyitója után rangos külföldi felszólalók üdvözölték a küldöttgyűlést, köztük Kozma Huba, a Magyar Gazadkörök Országos Szövetségének elnöke. Dr. Csávossy György, az RMGE elnöke tartott beszámolót. Az egyesület tevékenysége nagyrészt alapítványi segítséggel folyik. /Bajna György: Gazda küldöttgyűlés Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 13./ Dr. Csávossy György, az RMGE elnöke /akit újraválasztottak/ elmondta, hogy a gazdakörök sok helyen nem működnek. Eredményesek voltak a földtörvény alkalmazásakor a szaktanácsadó csoportok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20-21./

1996. szeptember 13.

Bajna György Ideje a bizalomépítésnek címmel nyílt levelet intézett Ion Buntanu ezredeshez, Hargita megye rendőrparancsnokához, mert rövid idő alatt Gyergyószentmiklóson két esetben embereket megaláztak, megvertek rendőrök. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

2000. február 10.

A februári civil fórum házigazdája Gyergyószentmiklóson a Naturland szervezet volt, meghívottja pedig Várdai György, aki A településfejlesztés, mint közösségi alkotás címmel tartott előadást. A fórumon közel harminc helyi civil szervezet képviselői vettek részt. A fórumon pályázati lehetőségeket ismertettek, és szó volt a 70 nap múlva érvénybe lépő, civil szervezetek működését megszabó törvényről. Elhangzott az is, hogy Gyergyószentmiklósnak honlapot nyitott a világhálón a Server Kft. /Bajna György: Februári civil fórum Gyergyóban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 10./

2000. március 4.

Márc. 4-én Gyergyóalfaluban bemutatták a farsangtemetési szokásokat. Megjelentek Kászonújfalu, Menaság, Csíkszentsimon, Csicsó, Alsósófalva, Gyergyóditró képviselői is. Este a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc Színjátszó Kör vendégszereplését követő farsangi bál zárta a farsangbúcsúztatót. /Bajna György: Hagyományőrzők seregszemléje Gyergyóalfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 6./

2000. március 9.

Sokan csaknem elhűlve hallották a kettős állampolgárság szó kiejtését is. A románság érzékenységére is többen hivatkoztak. Ugyanakkor a román belügyminisztérium március derekától lehetővé tette, hogy nyolc moldvai megye illetékes hivatalaiban kérhetik a Pruton-túliak a román állampolgárság visszaadását. Magától értetődő döntés, példamutató - nyugtázható. Ismeretes, hogy Magyarországon erdélyi magyar milyen nehezen kap letelepedési engedélyt. Bukarest ismét példát mutatott. Félek, hogy Budapest túl messze van, s eltorzulnak ismét a jelek, mielőtt még értő fülekre és szívekre találnának, írta Bajna György. /Bajna György: Ahogy mi látjuk. Bukarest példát mutatott. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./

2000. március 28.

Gaál András /Csíkszereda/ festőművész télen sem szakad el Gyergyószárhegytől. A több mint ezer alkotást tartalmazó szárhegyi képzőművészeti anyag ugyanis állandó felügyeletet igényel. Az elmúlt télen már leszedték a képeket a falakról, a szoborpark fából, illetve fába készített alkotásait ősszel lefestették, a többit befóliázták. Gaál András azt szeretné, hogy helyi hozzáértő restaurátor vegye át tőle ezt a munkát. Három esztendő sem elég a jelenlegi állomány szakszerű restaurálásához. A szárhegyi festményekből idén már rendeztek tárlatot Csíkszeredában. A szárhegyi tárlatlátogatások április hónap derekán kezdődnek. Május 12-én és 13-án itt tartják a Magyarok Világszövetsége képzőművészeti szakosztályának kihelyezett ülését, melyre az egész Kárpát-medencéből várnak alkotókat. /Bajna György: Szárhegyi készülődés. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 28./

2000. április 11.

Majdnem kétannyi pópa tisztelte meg Szentegyházán az ortodox imaház ünnepélyes felavatóját, mint ahány ottani görögkeleti hitűről tudtak a hírközlők. Nyolcvanhét ember teremthet ezután úgy kapcsolatot Istennel, ahogy azt gyermekkorától megszokta, vagy úgy, ahogy kénytelen volt megszokni, miután görög katolikus egyházát betiltották. Nagyon fontos dolog a vallás gyakorlása. A csángók nem véletlenül kérik emberemlékezet óta, hogy anyanyelvükön szólhassanak templomaikban is Istenhez. Az adományozó a nemzeti összetételét folyamatos betelepítéssel megváltoztatott Erdély mellett állt ki. A román nacionalisták nem is túlságosan titkolt vágya a magyarság teljes felszámolása. Próbálkoztak már szerelemmel, betelepítéssel, szép szóval, erőszakkal, földelvétellel, kisemmizéssel. Még mindig vannak magyarok. Templomot és ... hadsereget tehát Erdélybe. /Bajna György: Ahogy mi látjuk. Templom és ... hadsereg. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./

2000. május 10.

Páll Zoltán nyolcadik egyéni kiállítása nyílt meg máj. 7-én Gyergyóalfaluban. A 20 esztendős Páll Zoltán súlyos beteg, tízesztendős korától tolókocsiba van kényszerítve. Gyergyószentmiklóson és Budapesten is nagy sikert aratott képeivel. /Bajna György: Páll Zoltán festészeti kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

2000. június 19.

Szentháromság vasárnapján, jún. 18-án tartják Gyergyóalfaluban a búcsút, azért - mondják az öregek-, mert ez a búcsú esik a csíksomlyói után elsőnek, s megérdemlik e kitüntetést az alfalviak mindazért, amit papjuk, István vezetésével a Tolvajos-tetőn tettek 433 esztendővel ezelőtt hitük védelméért. Jún. 18-án szobrot avattak a legendás hírű István pap emlékére. A szobor Kiss Elek /Marosvásárhely/ alfalvi születésű szobrászművész alkotása, melyet az avatáson Bálint Lajos nyugalmazott érsek szentelt meg. /Bajna György: Szobrot emeltek István papnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./

2000. június 21.

Tóth István költőt, műfordítót, irodalomtörténészt és esztétát látta vendégül a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör tagsága. Bemutatták a költő lírai enciklopédiájának harmadik részét, az idén kiadott Besztiáriumot, majd a tudós költő a latin nyelvű magyar(országi) irodalom elfelejtett remekeit mutatta be, saját fordításában. - A Besztiárium a Lapidárium és a Herbárium, illetve a Szolárium fejezetek között foglal helyet az említett enciklopédiában. /Bajna György: Tudós költő a záróülésen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./

2000. július 3.

Júl. 2-án, Sarlós Boldogasszony napján tartották meg a csíksomlyói Nyeregben az Ezer Székely Leány Napja műsorát. Boros Károly, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. A szentmisét Gergely István plébános tartotta. A néptánc, népzene és népviselet ünnepén először Szentkeresztbánya hagyományápolói léptek fel. Nem hiányzott a sepsiszentgyörgyi Háromszék Állami Népi Együttes, végül a sikeres hannoveri szereplésről hazatért csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Emlékezetes marad a szárazajtai Lármafa együttes és a rekecsini moldvai csángók tánca. Idén első alkalommal szervezte az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány a néhai Domokos Pál Péter által megálmodott ünnepet. /Bajna György: Ezer székely leány napja Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./

2000. július 17.

Gyergyószárhegyen, a ferences kolostorban hetedszer szervezett gyermekek számára nemzetközi alkotótábort a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány. Idén Tótfaluból (Vajdaság), Budapestről, Szigetszentmiklósról, Erdélyből és Lendváról (Szlovénia) jöttek tanulók. A tábort Kassay Péter, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont igazgatója nyitotta meg. /Bajna György: Alkotótábor gyermekeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./

2000. július 20.

Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Gimnáziumban gyűltek 10. alkalommal is össze az RMPSZ és a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség által támogatott, a marosvásárhelyi Eranus Családsegítő Pszichológiai Szolgálat és Képességfejlesztő Központ által szervezett továbbképzésre azok, akik A család mint erőforrás és konfliktusveszély témakörben óhajtották mélyíteni ismereteiket. Az előadók magyarországi és honi szakemberek voltak. /Bajna György: Bolyai Nyári Akadémia. X. Lélektantábor - Gyergyószentmiklós. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./

2000. augusztus 11.

Gyergyószentmiklóson eddig már több mint 6000 személy jelentkezett - egykori munkaszolgálatosok -, nemcsak Hargita megyéből. Szeretnék kárpótlási igényeiket eljuttatni a törvényhozókhoz. A volt munkaszolgálatosok összeírásáról Kolumbán László, Gyergyószentmiklós alpolgármestere úgy nyilatkozott, hogy az akár törvénytelennek is minősíthető, hiszen a szervezet törvényszéki bejegyzéséről Szakálli úr nem tudott igazolást felmutatni. Ugyanakkor kijelentette, hogy nem érti, miért épp Gyergyószentmiklóson írják össze a megyén kívülről érkezetteket is? /Bajna György: Iroda a szabad ég alatt. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./

2000. szeptember 12.

A 10 esztendős Figura Stúdió Színházat ünneplik mini színházi fesztivál keretében Gyergyószentmiklóson szept. 15-17-e között. Az ünnepi megnyitó napján Dobre Kóthay Katalin jelmezkiállítását is megtekinthetik az érdeklődők. Többek között fellép a budapesti Szkéné Színház, a debreceni Tabak Színház és a Háromszék Táncegyüttes. A szakmai találkozó témája lesz: Társulatépítés és közönségkapcsolat. Bemutatják a Szebeni Zsuzsa szerkesztette, a Figura történetét összefoglaló könyvet a Figura Galériában. Megtartják a mindenkori figurások baráti találkozóját is, Gyergyószárhegyen, tájékoztatott Szabó Tibor, a színház igazgatója. /Bajna György: Színházi Napok Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./

2000. szeptember 16.

Szept. 15-én Gyergyószárhegyen, a ferences kolostorban a Lázár-kastély restaurálásának folytatását előkészítő tanácskozás kezdődött. A magyar küldöttségben az Országos Műemlékvédelmi Hivatal részéről Káldi Gyula, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma részéről Sebestyén József volt jelen a megbeszéléseken. Zsombori Vilmos, a megyei tanács elnöke elmondta, hogy a megbeszélés célja: tisztázni azt, hogy ki mivel járulhat hozzá a félbeszakadt munkálatok folytatásához. Első nap megegyeztek abban, hogy: a megyei és a helyi önkormányzat legégetőbb feladata a tulajdonjog tisztázása; kineveznek egy személyt, aki a munkálatok fő irányítójaként egyeztet a régészek, a restaurátorok és egyéb szakemberek között; rövid távú elképzelést fektetnek le és fontossági sorrendet állapítanak meg. Délután Kelemen Hunor államtitkár román, Sebestyén József magyar részről a két ország illetékes minisztériumai által elfogadott keretegyezmény lehetőségeiről tárgyalt. /Bajna György: A Lázár-kastély megmentéséért. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./

2000. október 2.

Szept. 30-án és okt. 1-jén tartották Gyergyószentmiklóson a VIII. MŰSZIT-et. /Műkedvelő Színjátszó Találkozó/. A legkiemelkedőbb volt a dicsőszentmártoni Népszínház előadása. /Bajna György: VIII. Műkedvelő Színjátszó Találkozó Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./ A régebbi találkozók népesebbek voltak, idén a gyergyóiakkal együtt összesen öt társulat nevezett be, ezek közül is visszaléptek a marossármásiak. Az ok feltételezhetően a pénzhiány. Fellépett a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc Színjátszócsoport, az aradi Kölcsey Egyesület diákszínpada, a dicsőszentmártoni színjátszócsoport és az erdőszentgyörgyi társulat. A bemutatókat szakmai megbeszélés követte. A találkozó záróakkordjaként a Figura Stúdió Színház előadta Sütő András Káin és Ábel c. drámáját. /Gál Éva Emese: A VIII. Müszit. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2000. október 4.

Okt. 5-én lesz a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház évadnyitó előadását. Szabó Tibor igazgató nem szeretné megszakítani főiskolára jutott egykori tagjaikkal a kapcsolatot, s szeretnék hazacsalogatni a végzetteket Kolozsvárról és Marosvásárhelyről is. A társulat turnét is tesz, fellépnek Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen is. Október folyamán a budapesti Thália Színházban bemutatják a Káin és Ábel című drámát. /(Bajna György): Évadnyitó a Figura Stúdió Színházban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 4./

2000. október 9.

Okt. 7-én ünnepelte a gyergyószentmiklósi Domokos Pál Péter Női Kar 10. születésnapját. A helyi kórusok (Ipartestületi Férfi Dalárda, Örmény Vegyes Kórus és az ünnepelt női kar) mellett a gyergyószárhegyi Kájoni János Vegyes Kar, a gyergyóditrói Dalcsoport és Kolumbán István tekerőpataki fúvószenekara köszöntötte a Pál Ibolya tanárnő által alapított és vezetett kórust. Köllő Miklós műépítész az ezeréves évfordulónak tisztelgett rövid régizene-válogatással, majd Köllő Tündével népi hangszerek bemutatására és megszólaltatására is vállalkozott. Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszövetség elnöke köszöntötte a női kart, majd díszoklevelet adott át a szövetség 250. tagjának, az ünneplő kórusnak. /Bajna György: Dalosok ünnepe Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./

2000. október 18.

Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek vezeti a tervezett lelkipásztori találkozókat a gyergyói, csíki és székelyudvarhelyi főesperesi körzetekben. A Hargita Népe munkatársának elmondta, hogy most tért haza Rómából, ahol a püspökök jubileumán és a magyar nemzeti jubileumi zarándoklaton vett részt. Az RMDSZ és az erdélyi magyar egyházak vezetőinek újabb találkozója volt okt. 16-án. Mostani körútja miatt nem vehetett részt a tanácskozáson, viszont Fogyó Ferenc általános helynök képviselte. Az RMDSZ annak idején elvállalta a magyar történelmi egyházak érdekképviseletét, mivel a katolikus egyház papjai nem vállalnak parlamenti tevékenységet. Arról beszélnek, hogy esetleges visszarendeződésre lehet számítani. - A Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye azt teszi, amit a magyarországi katolikus püspöki kar is tesz hasonló helyzetben: kérik a híveket, hogy mindenki vegyen részt a választásokon, mert keresztény embernek nem lehet közömbös az, hogy kik kerülnek a törvényhozásba. A hívek nézzék meg azt, "hogy kit választanak, mert csak olyanra szabad szavazatot adni, aki mind a nemzeti, mind az egyházi érdekeinket szem előtt tartja." /Bajna György: Jakubinyi György érsek Hargita megyei körúton. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

2000. október 18.

Okt. 15-én emlékezett a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban felégetett Gálfalva és Katorzsa helyén épült Gyergyóújfaluban felszentelték az emlékművet, melyre felvésték azok nevét, akik életüket adták a szabadságharc, majd az első és a második világháborúban (54 honvéd, 182 hadfi, 72 katona). Kolumbán Imre, a község polgármestere megköszönte a magyarországi testvértelepülés, Nagybaracska küldöttségének a fehér márványból faragott millenniumi keresztet. A nagybaracskaiakon kívül jelen volt Szilágyi (Délvidék - dr. Risányi Endre polgármester vezette) küldöttsége is. /Bajna György: Emlékezés és emlékeztetés Gyergyóújfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

2000. október 19.

Okt. 21-én Gyergyószentmiklóson emlékeznek az 1956-os forradalom évfordulójára. Ünnepi beszédet mond Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Közreműködik az Ipartestületi Férfidalárda, a Domokos Pál Péter Női Kar, a gyergyószentmiklósi Egyesített Kórus, a Hóvirág Népdal- és Néptáncegyüttes és a Figura Stúdió Színház. A műsort a Duna Televízió közvetíti. Okt. 22-én millenniumi zászlóátadásra és -szentelésre kerül sor. Utána megkoszorúzzák a kommunizmus áldozatainak emlékművét a temetőben. /Bajna György: Hittel és reménnyel. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 19./

2000. október 23.

Okt. 22-én Budapest V. kerületének küldöttsége átadta Gyergyószentmiklós magyarságának a millenniumi zászlót. Hajdó István főesperes emlékeztette a közösség vezetésére vállalkozókat az elődök példájára - kezdve Dózsa Györgytől az 1956-os forradalomig -, akiket nem kicsinyes érdekek vezettek, hanem azok felemelkedése, akikből vétettek. Jelen volt Kontesveller József prefektus és Dézsi Zoltán, a megyei tanács alelnöke is. A templomi ünnepség után mintegy 3500 ember indult a tekerőpataki fúvósok zenéjére a városi temetőbe, hogy a kommunizmus áldozatainak állított emlékműnél tisztelegjenek az 1956-os forradalom áldozatainak emléke előtt. /Bajna György: Millenniumi zászlóátvétel és 1956-os megemlékezés Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 23./ A templomból lovashuszáros, fúvószenekaros körmenetben indult a tömeg a temetőbe, ahol a diktatúra áldozatainak emlékműve előtt az 1956-os forradalomra emlékeztek. Az ünnepi beszédek közül kiemelendő Salamon László volt 56-os elítélt a forradalom jelentőségét számadatokkal és kihatásaiban is értékelő szónoklata és a zászlót hozó-átadó Erdős László honvédezredes beszéde, amelyben történelmi tragédiáink nagyhatalmi háttereit is ecsetelve szólított a megmaradásra. /Gál Éva Emese: Millennium és forradalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

2000. október 25.

A Magyar Tudományos Akadémia 1997-ben határozta el, hogy a stratégiai kutatások keretében beindít egy 3 éves kutatási programot a közép-kelet-európai kisebbségi konfliktusok és a megoldási alternatívák kutatására, tájékoztatott Dr. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Műhelyének igazgatója tevékenységükről. A program keretében jelenleg 13 fős kutatóműhely működik, évi 10 millió forintból gazdálkodva. Eddig 22 kutatóprogramot indítottak el, nyolcat már befejeztek. Kutatásuk a közép-európai magyar kisebbségi közösségekre, a közép-európai roma kisebbségi közösségekre és a magyarországi nem magyar nemzetiségi közösségekre terjed ki. Két nagy témakör az integráció és az asszimiláció témaköre is. Ebben főleg a nyelvváltás jelenségét, valamint az identitásváltozásokat vizsgálják. A csíkszeredai KAM-mal közösen indították el azt a 17 határon túli magyar településen folyó vizsgálatot, amely a lokális identitások, az interetnikus kapcsolatok hatását vizsgálja a magyar nemzeti önazonosságra. E vizsgálat félidejéhez ért. A műhely munkájának már vannak eredményei, például A magyar nyelv a XX. század végén a Kárpát-medencében című program, amelyből megjelent három könyv, a Kárpátaljai magyar nyelv, a Magyar nyelv a Vajdaságban és a Magyar nyelv Szlovákiában. A Kisebbségi Műhely nagy témacsoportjai között van a magyarországi kisebbségi önkormányzatok és a határon túli magyar autonómiatervek vizsgálata, ennek összegzése Működő nyugat-európai autonómiamodellek és autonómiatervek Közép-Kelet-Európában címmel jelenik meg angol nyelven, majd magyarul is. Nagy témacsoportjuk a konfliktusvizsgálat is. Ebben elsősorban a roma kisebbséget vizsgálják. Úgy látják, hogy a konfliktusvizsgálatot ki kell terjeszteni a határon túli magyar közösségek irányába is. Szarka László feladatnak látja Székelyföldnek a magyar glóbuszon súlyához, jelentőségéhez méltó elhelyezését. Meg kell mutatni a világnak, hogy az ott felhalmozódott kulturális kincs, az a tudás méltóképpen beépíthető az ottani felsőoktatásba, a tudományos intézményrendszer kiépítésébe, egyetemalapításokba. /Bajna György: Székelyföld nem lehet periféria - Pannonhalmi beszélgetés dr. Szarka Lászlóval, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Műhelyének igazgatójával. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt.. 25./

2000. október 27.

Erdélyi körútja soárn Gyergyószárhegyre látogatott a Bornemisza Péter Irodalmi Társaság küldöttsége /Szépfalusi István és hitvese, a műfordító Wanner Márta/. Szépfalusi István ausztriai magyar evangélikus tiszteletes, miniszterelnöki tanácsos, a társaság alapító titkára elmondta, hogy a társaság 35 esztendő alatt 150 romániai magyar írót, költőt, irodalomtörténészt, színészt mutatott be Nyugaton. A Bornemisza Péter Irodalmi Társaság 1960. márc. 20-án alakult. A társaság 3-4 éve a Magyar Írószövetség regionális szerve lett. Szépfalusi a Magyar Írószövetség választmányában a Londonban élő Sárközi Mátyással együtt képviselik a nyugati világot. /Bajna György: Szép falusi este Gyergyószárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./

2000. október 31.

Gyergyói Kaláka a Székelyföld fejlődéséért nevet adták szervezői (Amőba Öko Központ, Esély Alapítvány, RegioNet Alapítvány, Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete) annak az együttgondolkodási megmozdulásnak, amelyben azok tudására, számítanak, akik megfogalmazzák a Gyergyói-medencében élők jövőjét A Gyergyói-medence 2015-ben címen meghirdetett vitatémát. A szervezői várják a javaslatokat. /(Bajna György): Kalákában Székelyföldért. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 31./

2000. október 31.

Gyergyóremete példásan őrzi Cseres Tibor emlékét. A szülőfalu közművelődési egyesülete az ő nevét viseli. Néhány éve emlékművet állítottak az író tiszteletére, okt. 29-én pedig emlékszobát is nyitottak, ahol bemutatják az összes Cseres-művet és -kiadást, személyes tárgyak, a József Attila-díjak és a Kossuth-díj mellett az író kiadatlan életrajzának "házi példánya" is helyet kapott az író lányának jóvoltából. Este a helyi vezetékes televízió műsorán a Cseres Tibor forgatókönyve alapján készült Égi madár és A fekete rózsa című filmek szerepeltek. Bemutatták a Vízaknai csata című tévéfilmet is, az író magyarázatával. /Bajna György: Cseres Tiborra emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 31./

2000. november 3.

A volt politikai foglyok gyergyószentmiklósi irodájában Salamon László titkár a kommunizmus üldözötteit és áldozatait érintő újabb sürgősségi kormányrendeletről tájékoztatott. Eszerint 2000. okt. 1-től az egykor meghurcoltak havi 300 000 lej adómentes juttatásban részesülnek minden börtönben, lágerben, kilakoltatásban, külföldi rabságban töltött esztendő után, amit az 1945. március 6-án meggyökerezett kommunista diktatúra intézkedései következtében kellett elszenvedniük. /Bajna György: Újabb juttatás meghurcoltaknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-348




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998