udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 67 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-67
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bajor Andor

1990. február 11.

Megjelent a Keresztény Szó /Kolozsvár/, a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye hetilapjának első száma. Főszerkesztő: Bajor Andor, felelős szerkesztő: Fodor Sándor. Ebben a számban emlékeznek arra, hogy 1989. febr. 12-én készültek megünnepelni Márton Áron püspökké szentelésének ötvenedik évfordulóját, azonban az ünnepséget betiltották. Most közlik azt, ami a megemlékezésen elhangzott volna: Bajor Andor: Nem mi választjuk ki szentjeinket, Fodor Sándor: Példaképünk, Beke György: Hívjuk és várjuk, Kányádi Sándor: Félvén se félve. /Keresztény Szó (Kolozsvár, febr. 11., megjelenéséről hírt adott: Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ 1947 óta nem jelenhetett meg katolikus lap az országban. Most a Keresztény Szóval párhuzamosan megindultak a helyi egyházi értesítők is, ilyen a Kistestvér, a csíksomlyói értesítő, a katolikus plébánia lapja.

1990. május 18.

Megrendítő olvasmány: egy csángó leány búcsúlevele. Román ortográfiával írta a magyar levelet és román szavakat kevert levelébe. Néhány idézet a levélből: En ma almantam bacuba /Én ma elmentem Bákóba/, cal maniac hodi dolgozam si alismanac si namis ioac viso soho /kell menjek, hogy dolgozzam s el is menek s nemis jövek vissza soha/? /Egy csángó lány búcsúlevele és a levél olvasata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./ Bajor Andor írta meg gondolatait erről a levélről. /Bajor Andor: Hajnali szép csillag. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

1991. január 25.

Jan. 25-én meghalt Bajor Andor író, a Keresztény Szó /Kolozsvár/ katolikus hetilap főszerkesztője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./ Bajor Andor /Nagyvárad, 1927. szept. 30. - Kolozsvár, 1991. jan. 25./ a Bolyai Tudományegyetemen szerzett filozófia szakos diplomát. 1949-től gyakornok a Bolyai Tudományegyetemen, majd magyar tanszéken tanársegéd. 1953-tól az Állami Irodalmi Kiadó szerkesztőségi tagja, 1969 után az Előre munkatársa. A humoros művekben talált igazi hangjára.

1994. augusztus 2.

A Keresztény Szót 1990-ben alapítottuk Bajor Andorral, Fodor Sándorral és Czirják Árpáddal, emlékezett a kezdetekre Jakab Gábor főszerkesztő. 1991. októbertől új formátumban jelent meg a lap, 16, 24, majd ez év második felétől 32 oldalon. A Keresztény Szó folyóirat ötezer, a Vasárnap hetilap 17 ezer példányban lát napvilágot,. A két kolozsvári katolikus lap szerkesztői ugyanazok: Bodó Márta, Jakabffy Tamás és Jakab Gábor. /Új Magyarország, aug. 2./

1995. szeptember 23.

Szept. 23-án Székelyudvarhely főterén felszentelték Márton Áron püspök /1896-1980/ szobrát, Hunyadi László szobrászművész alkotását, a szobrot Antal Mihály szabadkai öntőmester öntötte bronzba, hasonlóan Orbán Balázs szobrához. A szoboravatáson megjelent Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet is. A Márton Áron téren, Márton Áron szobránál dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálta a szentmisét, majd dr. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere és Markó Béla, az RMDSZ elnöke méltatta e rendkívüli sorsú embert, aki a meghurcolást, a börtönt is vállalta. A Magyarok Világszövetsége, az RMDSZ parlamenti frakciója, a Hargita megyei tanács, az Illyés Közalapítvány, az EMKE is koszorúzott, más szervezetekkel együtt. Az ünnepen bemutatták a Márton Áronról szóló Nem mi választjuk szentjeinket című könyvet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Orbán Balázs szobrát febr. 4-én állították fel, ugyancsak Székelyudvarhely főterén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./ Márton Áron /Csíkszentdomokos, 1896. aug. 28.- Gyulafehérvár, 1980. szept. 29./ Csíkszeredán, majd Gyulafehérváron végezte tanulmányait, 1924-ben szentelték pappá, 1939. febr. 12-én püspökké. 1949-1955 között börtönben sínylődött, 1955-ben visszatérhetett Gyulafehérvárra, de 1967-ig házi őrizetben volt. 1968-ban kezdte meg bérmakörútjait. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 21./ A szoboravatás előtti napon, szept. 22-én mutatják be Székelyudvarhelyen a Nem mi választjuk szentjeinket. Áron püspök szobrának felszentelésére /Római Katolikus Főesperesség, Székelyudvarhely, 1995/ című kötetet. A százegynéhány oldalas kötet a főpásztorról szóló írásokat tartalmazza, ismertette a kiadó, Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes. Dr. Jakubinyi György érsek, Lestyán Ferenc, Venczel József, Reizer Pál püspök, Lőrincz György, Benkő Samu, Fodor Sándor, Derzsy András, Kántor Lajos, Antal Árpád, Vincze Gábor és Beke György írt a kötetben, verssel tisztelgett Márton Áron emléke előtt Oláh István, Bajor Andor és Ferenczes István. A könyv tartalmazza Márton Áron 1944-es levelét, valamint az erdélyi magyarság vezetőinek a béketárgyalások előtti, 1946. máj. 5-i nyilatkozatát. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 21./

1996. május 18.

A Mátyás-szobor szomszédságában volt a kolozsvári Helikon szerkesztősége, nyilatkozott Szilágyi István főszerkesztő, most azonban Funar polgármester intézkedésének köszönhetően kiköltöztették őket, ugyanúgy a Korunk szerkesztőségét, most a Szamos partján, a Iasilor utcában vannak, egy udvarban a Korunkkal. A Helikon előde, az Utunk hetilap szerkesztői között kiválóságok is voltak, mint a régi "helikonosok" /Erdélyi Helikon folyóirat/, Kós Károly, Kiss Jenő, Horváth István, Létay Lajos, Asztalos István. Generációváltás is volt, a laphoz került az évek során Szabó Gyula /Kossuth-díjra javasolt, de meg nem szavazott prózaíró/, Fodor Sándor, Bajor Andor, Bálint Tibor. A Forrás-nemzedék egyes tagjai is az Utunkhoz kerültek, emlékezett Király László, a Helikon főszerkesztő-helyettese. Két éve a legfiatalabb korosztály önálló oldalt kapott Serény Múmia címmel. A lapgazda a Romániai Írószövetség, súlyosak az anyagi gondok. Volt olyan időszak, amikor a kilenc főállású szerkesztő kilenc hónapon át nem kapott fizetést. /Bágyoni Szabó István: Műhelylátogatóban Kolozsvárt. /Új Magyarország, máj. 18./

1996. szeptember 21.

Baróton a helyi Gaál Mózes Közművelődési Egyesület szervezésében szept. 21-én és 22-én Márton Áron emlékezete címmel előadások hangzanak el. Csiszér Albert főesperes, majd Bálint Lajos nyugalmazott érsek tart előadást, elszavalták többek között Bajor Andor Szentjeinket nem mi választjuk című versét. A Kájoni Consort régizene együttes egyházi műsora után a templomtoronynál millecentenáriumi emléktáblát avatnak. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./

1997. január 10.

Rangos rendezvényen emlékeztek meg a brassóiak a Reménység Házában a legnagyobb román költő, Mihai Eminescu születésének 147. évfordulójáról január 10-én. Az eseménynek külön jelentőséget adott, hogy 30 éve, 1967-ben jelent meg a Brassói Lapok egykori főszerkesztőjének, Kacsó Sándor írónak és publicistának, neves kiadói szerkesztőnek a gondozásában Eminescu költői műveinek teljes magyar kiadása, ami önmagában is egyedülálló, hiszen a világ egyetlen más nyelvére sem fordították le mindmáig Eminescu valamennyi versét, beleértve a zsengéit is. Kacsó Sándor irányítása alatt az akkori erdélyi magyar irodalom legnevesebb írói-költői, köztük Szemlér Ferenc, Franyó Zoltán, Majtényi Erik, Bajor Andor, Kányádi Sándor, Lőrinczi László, Kakassy Endre, Kiss Jenő, Veress Zoltán, Lászlófy Csaba és Aladár, Székely János és mások vettek részt a 281 verset tartalmazó kötet fordításában. A szimpóziumot rangos vendégek tisztelték meg jelenlétükkel és előadásukkal. Ott volt a meghívottak között Mircea Dinescu költő, az Academia Catavencu című fővárosi hetilap igazgatója és Kányádi Sándor, Eminescu egyik legjelentősebb magyar tolmácsolója, aki 30 év után nemrég ismét lefordította a nagy román költő Száz árbóc közt (Dintre sute de catarge) című versét. A harmincéves magyar Eminescu-kötet történetéről Kiss Éva Mária, a Cenk Rádió főszerkesztője tartott előadást, Házy Bakó Eszter, Elekes Róbert és Tóásó Áron Zoltán Eminescu-verseket szavalt, majd Melania Niculescu, a brassói Sic Alexandrescu Színház művésznője románul, Márton Árpád sepsiszentgyörgyi színész magyarul adott elő a kötet legszebb verseiből. A pódiumműsort Márk Attila Eminescu-versekre írott szerzeményei zárták. Az est megszervezésében Madaras Lázár, a Brassó megyei tanács alelnöke vállalt oroszlánrészt. /Brassói Lapok, jan. 17-23., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 17., 947. sz./

1997. január 14.

A Napsugár gyermeklap 40 éves évfordulóján Zsigmond Emese főszerkesztő kegyelettel emlékezett Asztalos István alapító főszerkesztőre, Asztalos Istvánra, s az eltávozott munkatársakra, Bajor Andorra, Páskándi Gézára és másokra. A legidősebb munkatárs, Csipike megteremtője, Fodor Sándor elmondta, hogy régen a cenzúra, most a terjesztési és anyagi problémák nehezítik a munkát. A Napsugár nyolc fős kis csapata 50 ezer gyermeknek ad olvasnivalót. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

1997. november 11.

Jakab Gábor kolozsvári plébános emlékezett az általa szerkesztett katolikus lap, a Keresztény Szó indulására. 1990. febr. 12-én jelent meg a hetilap első száma, akkor két jeles író, Bajor Andor alapító főszerkesztő és Fodor Sándor szerkesztette. Bajor Andor halála után Fodor Sándor kilépett a szerkesztőségből. Menet közben kiderült, hogy a Keresztény Szó egyes rétegeknek túlontúl igényes. Egyszerűbb, közérthetőbb lapra mutatkozott igény. Így született meg a Vasárnap hetilap, a Keresztény Szó pedig katolikus kulturális hetilap maradt. A szerkesztők évente részt vesznek a Pax Romana értelmiségi mozgalom magyarországi rendezvényein és a szegedi teológiai továbbképzőn is, az ott elhangzottakat hazahozzák. /Új Magyarország, nov. 11./

1998. október 11.

A felvidéki katolikusok lapja, a Remény bemutatta az erdélyi testvérlapot. A Keresztény Szó (Kolozsvár) 1990-ben indult, hosszú évtizedek után az első katolikus magyar nyelvű lap. Lassan kialakult a 25 ezer körüli példányszám. Az első főszerkesztő Bajor Andor volt, aki meghalt, Fodor Sándor író is volt szerkesztő, majd Jakabffy Tamás állt a szerkesztőség élén. Később kettévált a szerkesztőség, az értelmiséghez szóló kulturális folyóirat lett a Keresztény Szó /főszerkesztője Jakabffy Tamás/, 3000 példányban és a néplapszerű hetilap pedig a Vasárnap, 12 000 példányban. Ez utóbbi főszerkesztője Jakab Gábor kolozsvári plébános, felelős szerkesztője Bodó Márta. /Jakubecz Mária: Egy testvérlap útja. Beszélgetés Bodó Mártával, az Erdélyben megjelenő Vasárnap katolikus hetilap főszerkesztőjével. = Remény (Dunahidas- Most pri Bratislave), okt. 11./ A Keresztény Szó 1990. február 11-e, a Vasárnap 1991. október 6-a óta jelenik meg.

1999. március 9.

Kerekes Gábor sikeres nyomdaipari vállalkozó, néhány hete a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke. Ördögh I. Béla kérdéseire válaszolva felvázolta életútját. 1958-ban született Marosvásárhelyen, Kolozsváron szerzett mérnöki diplomát, közben megszerette a táncházat. Az egyetem elvégzése után Nagykárolyba helyezték. 1988-ban Németországba távozott. Amikor bejelentette szándékát, az Alsó-Zsilvögyébe, Turcenibe kellett mennie dolgoznia, ott megismerte a nyomort. Az emberek délben héjában főtt krumplit ettek. Németországban számítástechnikát tanult, az 1989-es változás után /1990-ben/ hazatért. Kolozsváron telepedett le, Bajor Andor kérésére kezdett a nyomdászattal foglalkozni. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

2000. február 13.

Tíz évvel ezelőtt, 1990. febr. 11-én jelent meg évtizedek után először magyar nyelvű katolikus lap Erdélyben, a Keresztény Szó. Bajor Andor volt a főszerkesztő, munkatársa Fodor Sándor. A kezdetekre emlékezett Hoch Sándor, a Gloria Kiadó /Kolozsvár/ jelenlegi igazgatója. Az első időkben elkezdett nőni a példányszám, a legnagyobb 44 ezer volt. 1990 októberében korszerű nyomdát kaptak, külföldi adományként, ez lett a Gloria nyomda alapja. A Gloria az egyedüli olyan külföldről adományozott nyomda, amely máig önfenntartóan működik. - Február 11-én a kolozsvári Szent Mihály plébánia dísztermében emlékeztek a lap születésére. /Vasárnap (Kolozsvár), febr. 13./

2000. április 1.

Márc. 31-én bensőséges hangulatban ünnepelte a Szivárvány gyermeklap fennállásának tizedik évfordulóját. A Szivárvány tulajdonképpen az 1980-ban megjelent Haza Sólymai gyermeklapból alakult. Zsigmond Emese főszerkesztő kérésére egyperces megemlékezéssel adóztak a nemrég elhunyt Marton Lili emlékének. - A legjobb hazai alkotók írták, rajzolták ezt a lapot is, mely nemhogy káros lett volna, ahogyan azt egyesek remélték, hanem éppenséggel egy új Napsugár-olvasó gárda kialakulásához járult hozzá. A lap húsz évfolyamát Szilágyi Domokos, Bajor Andor, Fodor Sándor, Kányádi Sándor, Marton Lili, Bálint Tibor, Lászlóffy Aladár, Jánky Béla írók neve fémjelzi. Egy gyermeklap sikere nemcsak az írókon múlik, hanem az illusztrátorokon is. Soó Zöld Margit, Unipán Helga, Forró Ágnes, Székely Géza, Venczel János neve mellé most már a fiatal generáció is felsorakozik. A gyermeklap ma is 22-24 ezres példányszámban jelenik meg. /Horváth Gyöngyvér: Tízéves a Szivárvány. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

2000. április 4.

Tamás Gáspár Miklós egyetemi tanárként és a reformkommunista sajtó munkatársaként a nyugati ihletettségű doktríner liberalizmus hangadója. A TGM szignójú közíró sohasem mulaszt el állást foglalni, valahányszor a balliberális dominanciájú magyarországi sajtó botrányt kelt valamely ügyben. A Heti Világgazdaság /HVG/ március 4-ei számában Mit fogunk hallgatni? címmel Tamás Gáspár Miklós - aki jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének főmunkatársaként (is) élvezi a köz bizalmát és pénzét - cikkében egyebek mellett megbélyegezte a Magyar Rádió közkedvelt gyermekműsorát is, a Miska bácsi levelesládáját. TGM szerint ez a műsor "az irredenta lelki pedofília hetenkénti orgiája", "amelyet Miska bácsi levelesládája címmel sugároz az állam". A műsor felelős szerkesztője, Padisák Mihály a hetilap március 18-ai számában válaszolt erre a minősítésre. A "Miska bácsi levelesládája", gyermekek - köztük erdélyiek - ezreinek leveleit közölte, hírt adott életük eseményeiről. Tanácsot adott itthon és határon túl, segített az élet dolgaiban eligazodni, s olykor még olyan életpályát is elindítani, mint Kő Pál szobrászművészét, aki ezt ma is büszkén vállalja. A műsor szerkesztője Kolozsvárról átcsempészte Kányádi Sándor, Fodor Sándor, Bálint Tibor, Bajor Andor, Hervay Gizella gyermekírásait, s nem mint "romániai magyar írókat", hanem mint magyar írók műveit közölte azokat. "Amennyiben TGM szóhasználatában a gyermekek szerető szolgálata "lelki pedofília", s népünk anyanyelvének, hagyományainak őrzése "irredentizmus", úgy én ezt szívből vállalom." - írta Padisák Mihály. /Kíméletlenül. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 4./

2001. január 24.

Tíz évvel ezelőtt, 1991. jan. 24-én elhunyt Bajor Andor író. A Szabadságban rá emlékezett Sinkó Zoltán. Lehetett volna tanár, akár filozófia-, akár irodalom-, akár esztétika-, akár művészettörténet-professzor. És Bajor Andor szatírákat és humoreszkeket írt, viselvén annak minden következményét. A szocialista rendszerben ugyanis kockázatos volt szatírát írni. /Kvári Sinkó Zoltán: 1991. január 24. TÍZ ÉV HALHATATLANSÁG. Bajor Andor, a következményeket viselő író. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2001. június 9.

A mostani színházi évad rövidebb volt, a színpadi munkával le kellett állni, mert a teljes fűtőberendezést kicserélik, tájékoztatott Tompa Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgató-főrendezője. Jelentős sikerekben volt részük. A mizantrópot az UNITER az év legjobb előadásának jelölte. Ugyanakkor Bogdán Zsolt a kritikusoktól vehetett át jelentős díjat Alceste alakításáért. Csíky Andrást, elsőként a határon túli színjátszás történetében, Jászai-díjjal tüntették ki. Megnőtt a színház látogatóinak a száma. November elejétől április végéig szinte minden előadásukat telt ház előtt játszották. A Rómeó és Júliában Keresztes Attila bebizonyította, hogy alkalmas a rendezői pályára. Régen nem játszották kolozsvári szerző művét, ezért is örvendetes a Bajor Andor-bemutató. A zenés játék, A három testőr a társulat és a színművészeti tanszék negyedéves hallgatóinak közös produkciója volt. A Julie kisasszony című táncjáték is úttörő munkának számít a színházban. Az évad fő eseményének nevezhető a Harag György Emléknapok. /Náno Csaba: Megnőtt a színházlátogatók száma. Évadzáró beszélgetés Tompa Gábor színigazgatóval. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

2001. június 30.

Az erdélyi művelődéstörténet újabb harminchat személyisége nyert bebocsáttatást az Erdélyi Panteonba, amely a kezdetektől majdhogynem napjainkig leltározza föl nagyjainkat. A marosvásárhelyi Mentor Kiadónál Jánosházy György szerkesztésében megjelent sorozat első két darabja után a huszadik század művelődési életében jelentős szerepet játszott, zömében írókról, költőkről írott tanulmányokkal 2001-ben napvilágot látott a harmadik kötet is. Az Erdélyi Panteonba legfrissebben bejutottak között van Szentgyörgyi István, Bánffy/Kisbán Miklós, Tompa László, Kós Károly, Kuncz Aladár, Áprily Lajos, Berde Mária, Reményik Sándor, Tamási Áron, Balázs Ferenc, Báró Kemény János, Szemlér Ferenc, Balogh Edgár, Szabó T. Attila, Dsida Jenő, Szabédi László, Wass Albert, Jékely Zoltán, Bözödi György, Bajor Andor és Szilágyi Domokos. /Németh Júlia: Belépő az Erdélyi Panteonba. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ Az Erdélyi Panteonba helytelen volt beemelni Gaál Gábort.

2001. október 11.

1991. okt. 6-án, az aradi vértanúk emléknapján jelent meg Vasárnap, a katolikus hetilap első száma, csaknem fél évszázados szünet után látott napvilágot katolikus lap. Okt. 9-én Kolozsváron, a Szent Mihály plébánia dísztermében emlékeztek a tízéves évfordulóra nagyszámú olvasó - papok és hívek, szerzetesek és szerzetesnők egyaránt - s természetesen a munkatársak, terjesztők, szerkesztők, valamint az újságot kiadó Gloria Kiadó és Nyomda vezetőségének jelenlétében. Ünnepi köszöntőt mondott dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, dr. Czirják Árpád kanonok, pápai prelátus, érseki helynök és Hoch Sándor, a Gloria igazgatója. Jakab Gábor pápai káplán, a lap főszerkesztője beszélt a lapról. A jelenlevők egy perces csenddel és imádsággal adóztak az alapító főszerkesztő, Bajor Andor író emléke előtt. A Vasárnap és az 1990-ben indult Keresztény Szó katolikus kulturális folyóirat sokoldalú, gazdag tartalmú. - Megjelent a Vasárnap Évkönyv 2002. /Fodor György: Tízéves a Vasárnap. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2001. december 15.

A Nyugati Jelen aradi magyar napilap novembertől irodalmi melléklettel bővült. Alapította Böszörményi Zoltán, szerkeszti Hudy Árpád Münchenből, aradi munkatársa Irházi János, Kolozsvárról Karácsonyi Zsolt. A szerkesztők szándéka: "átfogó irodalmi körképet vázolni a magyarlakta európai régiók műhelyeiről, s a horizontunkat későbbi lapszámainkban a tengeren túli magyarok műveire, alkotásaira is szeretnénk kiterjeszteni." A melléklet nyolc újságoldal terjedelmű, összehajtott, mint a Népújság melléklete, a Múzsa. Az első szám hozta Kányádi Sándor Bajor Andor kései elsiratása című versét, Bartha Réka a kortárs drámairodalom brassói fesztiváljáról tudósított, Karácsonyi Zsolt a kolozsvári színház Fordítások című előadásáról írt. Hudy Árpád a müncheni bajor-magyar hungarológiai műhelyt ismertette és bemutatta ügyvezető igazgatóját, az 1960-ban Kolozsvárott született dr. K. Lengyel Zsoltot, aki nagydoktori címét 1992-ben a korai transzszilvanizmus eredetéről és formáiról írott disszertációjával szerezte meg. /B. D.: Irodalmi Jelen. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

2001. december 29.

Megjelent Bajor Andor: Ütünk /Gloria, Kolozsvár, 2001./ című rendhagyó munkája. A régi időkben a kolozsvári Utunk szilveszteri különszáma volt az Ütünk, Bajor Andor irodalmi paródiája. Most megjelent az Ütünk "évfolyamainak" teljes kollekciója, egy teljes irodalomtörténeti folyamat vált hozzáférhetővé egy kötetben. /Balázs Imre József: Nevetésterápia és irodalomtörténet. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

2002. augusztus 3.

A 75 éves Beke Györgyöt köszöntötte a lapban Sütő András. Emlékezett arra, hogy 1987-ben szerette volna köszönteni a hatvanéves Beke Györgyöt. Nem engedélyezték. Sütő főszerkesztőként akkor úgy gondolta, ha a magyar írókat egyenként nem ünnepelhetik, megemlékeznek róluk csoportosan. Akkor hatvanadik évét töltötte Beke mellett Páll Árpád, Bajor Andor, Szász János, őket méltatta volna a lap. Ezt sem engedélyezték. A cenzorok dühösen kérdezték: "Mit akar Beke az erdélyi magyarok számbavételével?!" Azt akarta, "amitől régóta rettegett minden rossz lelkiismeretű román nacionalista." Orbán Balázs-i ihletésű munkáját már korábban elkezdte Beke György. Sütő szerint a Maniu-féle "román jobboldal tömegmészárlásai elől csak balra menekülhettünk". Beke "életre szóló rabsága": "az erdélyi magyarság megmaradásának szolgálata". /Sütő András: Beke György születésnapjára. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

2002. október 9.

Okt. 7-én Kolozsváron, a Gaudeamus Könyvesházban Bajor Andor 75. születésnapján emlékeztek az íróra. A szervező Koós Ferenc Kulturális Alapítvány nevében Varduca György köszöntötte Bajor Andor özvegyét, valamint az érdeklődőket. Az író életművét a pályatárs és legjobb barát, Fodor Sándor méltatta, akinek távollétében sorait Jancsó Miklós színművész tolmácsolta. Szatírái, stílusparódiái által lett a legnépszerűbb írók egyike. A cenzúra fokozott érdeklődésének köszönhetően néhány évig nem is közölhetett, majd 1951-55 között a Napsugár szerkesztőségében fejtette ki tevékenységét, ebben az időben meséket, gyermekregényeket írt, többek között az Egy bátor egér viszontagságait. /Sándor Boglárka Ágnes: A próféta-író emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

2002. december 12.

Több mint tíz esztendeje elhunyt Bajor Andor most lenne 75 esztendős. Az egyetemen összebarátkozott László Gyula régésztanárral. Sikeresek voltak humoros írásai, irodalmi paródiái. A rendszerváltás után Bajor Andor Fodor Sándor íróbarátjával együtt kezdte el a Keresztény Szó, a római katolikus hetilap szerkesztését. A lap első száma /1990. febr. 11./ hozta Bajor Andor versét /Nem mi választjuk szentjeinket/, melyet Márton Áron püspökké szentelésének 50. évfordulójára, 1989. március 13-án mondott volna el, de akkor ezt nem engedélyezték. /Kovács Ferenc: Idén lett volna 75 éves: Bajor Andor most is itt van közöttünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12., Postafiók rovat/

2002. december 13.

Dec. 11-én Kolozsváron, a Bánffy-palotában megnyílt Csomafáy Ferenc fotótárlata Erdélyi arcképcsarnokom címmel. A portréképek többsége olyan hírességeket ábrázol, akik már nem lehetnek közöttünk: Márton Árpád, Kós Károly, Bajor Andor, Palocsay Zsigmond stb. Csomafáy Ferenc reméli, az Illyés Közalapítvány támogatásával további hasonló tárlatok rendezhetők, amelyeket majd egy kötetben szeretne összegezni. /Erdélyi arcképcsarnokunk. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2002. december 20.

111 vers Kolozsvárról, a Kriterion Könyvkiadó újdonsága Katona Éva és Veress Erzsébet válogatásában. A kötetben a kincses városról többek között Áprily Lajos, Bajor Andor, Balla Zsófia, Cs. Szabó László, Dsida Jenő, Farkas Árpád, Horváth István, Jékely Zoltán, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Orbán János Dénes, Reményik Sándor, Szilágyi Domokos és Szőcs Géza vallott. /Ö. I. B.: 111 vers Kolozsvárról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2003. március 4.

Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Házban népszerűek a havonta rendezett Belvárosi Szerdák. Legutóbb a Kolozsváron megjelenő katolikus kulturális folyóirat, a Keresztény Szó, valamint a néplap jellegű Vasárnap szerkesztőségét látták vendégül: Jakab Gábor főszerkesztőt, Bodó Mártát és Jakabffy Tamás felelős szerkesztőt. A Keresztény Szó 1990-ben indult. Katolikus sajtó 1948 után volt Erdélyben, egy-egy engedélyezett imakönyvön, falinaptáron kívül semmit nem engedélyezett a hatalom. A váltás után Jakab Antal püspök felkérte Bajor Andort, Fodor Sándort, Czirják Árpád kanonokot, indítsanak el egy színvonalas lapot. A lapban katolikusokon kívül református, unitárius és zsidó vallású szerzők is publikálnak. /(lokodi): A Keresztény Szó szerkesztői Marosvásárhelyen". = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./

2003. május 4.

Tíz éve hunyt el Jakab Antal püspök. 1909-ben született a gyergyói Kilyénfalván. Tizenhárom év börtön ellenére 84 évet élt népével, egyházával, papjaival. 1990-ben, a Szentszéktől felmentését kérte, előrehaladott korára és egészségi állapotára hivatkozva. Kérését a Vatikán március 14-i hatállyal elfogadta. Ekkor nevezte ki II. János Pál pápa a romániai katolikus püspököket. Jakab püspök visszavonult, 1993. május 5-én elhunyt. Jakab Antalt 1972. febr. 13-án VI. Pál pápa püspökké szentelte, hogy Márton Áron segédpüspöke legyen. Nagy elődjétől 1980. április 2-án vette át az egyházmegye vezetését, és irányította azt 1990. március 14-ig, nyugalomba vonulásáig. Találóan írta róla Bajor Andor a Keresztény Szó 1990 áprilisi számában: "Dr. Jakab Antal nagy idő pusztításakor, a társadalom mesterséges sötétjében került egyházunk élére. Dr. Jakab Antalnak, nyugdíjba vonuló és híveitől búcsúzó püspökünknek, egy révületbe meredt világgal kellett fölvennie a mindennapi küzdelmet a besötétített élet útjain botorkáló híveiért. ... A látszat szerint megváltozott helyzetben dr. Jakab Antalnak kellett az egyházat védelmeznie és a banditizmus erkölcsi szintjén álló állami vezetőkkel tárgyalnia. Egyenlőtlennek és teljesen reménytelennek tűnhetett az a jogi dialógus, amely papok kinevezéséért, teológiai hallgatók fölvételéért, omladozó templomok kijavításáért, vagy csak épületromok és romló lelkek megtartásáért folyt. Rejtélyes körülmények között meghalt papokért, titokzatosan eltűnt szellemi értékekért, lerombolásra ítélt templomokért, betiltott vallásos ünnepekért küzdött egész napos munkaidejében... Az ő érdeme, hogy egyházunk nincs megosztva és utódja sziklára épült templomot vehet át, nem falmaradványokat és romokat. Vele volt a papság, vele a hívei. És főként vele volt Isten." /Vencser László: Tíz éve hunyt el Jakab Antal püspök. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 4./

2003. november 22.

Nov. 18-án Gyergyószentmiklóson író- olvasó találkozót szervezett a Salamon Ernő Irodalmi Kör a Székelyföld folyóirat szerkesztőségével Megjelentek a szerkesztők, Ferenczes István, Molnár Vilmos, Lövétei Lázár László és György Attila. Ferenczes István főszerkesztő ismertette a Székelyföld célkitűzéseit, majd ismertette a Hargita Kiadóhivatal új köteteit, mint a Csiki Székely Krónikát, a Tusnádi Székely Kongresszust, az Erdélyi Szép Szó 2003, immár harmadik éve megjelenő antológiát, amely egy év költészeti és szépprózai terméséből nyújt válogatást, Bajor Andor Mi a manó c. illusztrált, eddig kiadatlan gyermekkönyvét, Az ember ott a legfájóbb magyar c. antológiát, a Csíkmegyei Füzetek sorozatot, a Pater Zöld és a Nastase kétnyelvű kiadványokat. Ezt követően a meghívottak készülő új könyveikből olvastak föl részleteket, illetve verseket. /Találkozó a Székelyfölddel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

2003. december 2.

Márkus Barbarossa János előbb egyszemélyes gitáros-énekes produkcióival, slágerszövegeivel vívott ki magának tiszteletet s rangot Erdély-szerte a hetvenes-nyolcvanas években. Először Nagyváradon folyt az elszigetelése, később elűzték Sepsiszentgyörgyről. Bécsbe települt át a diktatúra legsötétebb évei elől. Ausztriában neves hangszerkészítővé-restaurátorrá képezte magát. 1990 utáni hazaruccanásai és Szent Anna-tavi nyári táborozásai, no meg a bálványosi-tusványosi jelenései eseményszámba mentek, beszállt a hazai irodalomszervezésbe, könyvkiadásba, végül pedig az ő szervezése is segített abban, hogy megalakult az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL). Sokat jelent számár a szülőföld, Szilágyzovány, harminc éve minden önéletrajzának alapszövege: 1955-ben születtem Szilágyzoványban, Európában. Életének valamennyi állomása példaképekhez is kötődik. Elsőnek Wanek Wilhelm Franzot, valamikori rajztanárát említette (Wanek Ferencként ismert, jelenleg épp Kolozsvárott tanár), ő tanította meg látni, odafigyelni, megtanította a türelemre s a másság tiszteletére. Néhai Visky Árpád színművésztől kitartást és igényességet tanult, Bajor Andortól humorosan elviselni az elviselhetetlent, de még sorolhatná tovább. Amikor el kellett hagynia Erdélyt, először New Yorkba ment, ahol barátja várta műteremmel, lakással. Azonban szó szerint azzal utasította vissza az akkori bécsi amerikai nagykövet, hogy az Államoknak semmi szüksége hozzá hasonló izgató és elégedetlen elemekre. Így aztán egy idő után Bécs mellett döntött feleségével. Azért kellett létrehozni Erdélyi Magyar Írók Ligáját, mert intézményesített formákra van szükség, hogy a közösség érvényesíteni tudja elvárásait, óhajait, igényeit. /Hevesi Mónár József: A magányos farkasok ideje lejárt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-67




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998