udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bajusz István

1999. szeptember 16.

Szept. 11-12-én harmadízben tartottak Szilágycsehben Tövisháti Napokat. Vida Katalin, a Tövishát Társaság titkára elmondta, hogy az építő munka eredményeit számba vették. A Magyar Ház belső felújítása utáni avatóját is most tartották. A Magyar Házban a város huszadik századi alakulását bemutató fotókiállítás nyílt. Bajusz István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa a Szilágyság volt várairól, a tájegység középkori történelméről tartott előadást. /Fejér László: Tövisháti napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

2000. november 9.

Nov. 9-én tartják Marosludason a millenniumi rendezvénysorozat ünnepi megnyitóját. Emléktáblát helyeznek el Marosludas nagy szülötte, dr. Buday Árpád régész-történész professzor szülőházán, majd az RMDSZ székházában Bajusz István kolozsvári előadótanár nyitja meg a tudósnak szánt emlékkiállítást. Nov. 10-én Szent István királyról szóló vetélkedővel folytatódik a rendezvénysorozat, meghívottjuk: Kádár Gyula történész. /Millenniumi rendezvények Marosludason. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

2002. július 9.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és Vidéke fiókja újraalakulására került sor a tudományos intézmény elnöke, dr. Egyed Ákos akadémikus jelenlétében. Az újraalakulás alkalmából dr. Egyed Ákos előadásában ismertette az EME történetét és jelenlegi állapotát. Dr. Egyed Ákos tárgyalt a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, ezután július első napjaiban szándéknyilatkozatot fogadtak el az EME és az MTA párhuzamos együttműködéséről. Az EME Zilah és Vidéke fiókja elnökének dr. Bajusz István történészt, egyetemi adjunktust választották meg, alelnökéül Kovács Kuruc János tanárt, helytörténészt, a titkári feladatokat a szilágycsehi Vida Katalin tanár, a Tövishát Társaság vezetőségi tagja látja el. /Fejér László: Zilah és Vidéke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

2003. április 7.

Közel százéves múltra tekint vissza az a gyakorlat, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kihelyezett gyűléseket tart - mondta dr. Egyed Ákos akadémikus ápr. 5-én Zilahon, a vándorgyűlés megnyitásakor. Ez már a második ilyen rendezvény a megyében, az elsőnek a korábban alakult szilágysomlyói fiókszervezet volt a házigazdája néhány évvel ezelőtt. Az EME elnöke mellett Keszeg Vilmos néprajztudós, Sipos Gábor történész, Tóth Zsombor irodalomtörténész és természetesen Bajusz István egyetemi tanár, a rendezvény házigazdája volt jelen. Az egyik előadó, Mitruly Miklós nyugalmazott egyetemi tanár szerint a Szilágyságban még mindig sok a fehér folt, a kevésbé feltárt tájegységek közé tartozik. A fórumon 16 tudományos dolgozatot ismertettek, mindegyik kizárólag a Szilágysággal foglalkozott. Dr. Egyed Ákos örömmel üdvözölte a fiatalok részvételét. Szinte kivétel nélkül egyetemisták vagy nemrég végzettek, akik elsősorban néprajzi szempontból dolgoztak fel kevésbé ismert területeket területileg Szilágycseh környékétől Krasznán át a Szilágynagyfalu községhez tartozó Bagosig. Az ismertetett tanulmányok megjelentetését a nemrég egyéves születésnapját ünneplő HEPEHUPA kulturális folyóirat vállalta, amely következő számának törzsanyaga e helytörténeti és néprajzi tanulmányokból fog összeállni. /Józsa László: EME-vándorgyűlés Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./ A zilahi Szilágysági kutatások témájú konferencián pár előadó kivételével többségében fiatal egyetemi oktatók és egyetemisták ismertették a vidékhez fűződő kutatások eredményeit összefoglaló dolgozataikat. Mitruly Miklós a szilágysági folklórkutatás történetét; Lakóné Hegyi Éva a 18. században élt Dobai Sándorné Bíró Sára egyházpatrónus életét ismertette, Tóth Zsombor adalékokat a Szilágyság 17. századi protestáns művelődési életéhez. A fiatal tanárok, így Turai Tünde a leányszöktetésről, Fóris Monika a désházi házassági szokáskomplexumról, Virt István selymesilosvai halottas szokásokról, Czégényi Dóra a népi írásbeliségről értekezett, illetve a zilahi Molnár Károly egy első világháborús, általa összeállított emlékalbumot mutatott be. /Fejér László: Szilágysági kutatások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

2003. november 11.

Nagyváradon rendezték meg a hét végén az erdélyi magyar régészeti konferenciát. A résztvevők az erdélyi magyar régészet újjászervezése mellett tették le a garast, megalakítva a Pósta Béla Egyesületet. Intézményes hátteret kívánnak biztosítani a képzés és továbbképzés, illetve a magyar tárgyi múltat felmérő kutatások bővítésére. A rendszerváltás után Kolozsváron újraindított archeológusképzéssel immár kitermelődik egy új kutató ifjúság. A mintegy harminc főnyire duzzadt fiatal archeológusok összefogását sürgette dr. Bajusz István adjunktus, a kolozsvári régészeti katedra vezetője, aki előadásában ismertette az erdélyi magyar régészet múltját a 19. századtól, amikor is 1859-ben a Mikó Imre, Erdélyi Széchenyije alapította Erdélyi Múzeum-Egyesület révén elkezdődtek az első szervezett történeti kutatások, majd megszerveződött a régészképzés. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület nagyváradi fiókszervezetének égisze alatt megtartott konferencián a szervezők nevében Lakatos Attila régész beszélt, az ifjúságot köszöntötte dr. László Attila egyetemi tanár és dr. Székely Zsolt régész, aki hangsúlyozta: negyedszázados kiesést kell pótolniuk. Dr. Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke szerint elkezdődött a szakosodás, a régészet pedig számos kérdés megválaszolásában segítheti majd a határterületek kutatóit. AZ MTA Régészeti Intézetétől érkező Benkő Elek és a NKÖM részéről Hatházi Gábor hangsúlyozták, hogy szakmailag és lehetőség szerint anyagilag is támogatják a Pósta Béla Egyesület tevékenységét. A létrehozandó intézet vezetőjéül dr. Bajusz Istvánt választották. A két napos konferencián mintegy húsz dolgozatot mutattak be a régészek. /(Balla Tünde): Erdélyi magyar régészegyesület alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

2005. november 14.

November 11-13-án, a hét végén tartották meg az Erdélyi Magyar Régészek III. konferenciáját a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Az előzőekhez viszonyítva a csíksomlyói találkozó volt a legsikeresebb: több mint 100 egyetemi hallgató, érdeklődő volt kíváncsi a két szekcióban bemutatott, közel 50 előadásra. Az előadók között volt a budapesti dr. Takács Miklós régész; a szintén Budapesten élő kollégája, Benkő Elek, a székelykeresztúri múzeum egykori munkatársa; valamint Kacsó Károly és Bajusz István történészek, továbbá a házigazda szerepét betöltő Botár István és Darvas Lóránt régészek. Műsorfüzet tartalmazta az előadások jegyzékét. Két évvel ezelőtt alakították meg a Pósta Béla régész nevét viselő egyesületet, hogy támogassák a különböző intézményekben kutató szakemberek kapcsolattartását, információcseréjét – mondta Botár István, az egyesület igazgatótanácsának tagja. /Kristó Tibor: Erdélyi magyar régészek konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./ A szervezők (Pósta Béla Régészeti Egyesület, Mikó Ferenc Egyesület, Csíki Székely Múzeum) nagy nevű szakembereket, régészeket, történészeket hívtak meg. Bajusz István, a Pósta Béla Régészeti Egyesület igazgatója elmondta, hogy az immár harmadik alkalommal megrendezett konferencia lehetőséget kínál elsősorban az erdélyi magyar régészek számára, hogy kutatásaikról beszámolhassanak a szakemberek előtt. Reményét fejezte ki, hogy ebből a konferenciából egyszer talán Magyar Régészeti Konferencia lesz, ahol az egész Kárpát-medence magyar régészei tarthatnának seregszemlét, és folytathatnának tudományos vitákat. Paszternák István, a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Regionális Irodájának vezetője tartott előadást A kulturális örökségvédelem Magyarországon címmel. Ezt követően az előadások két (I. őskor–ókor, II. népvándorláskor–középkor) szekciókban folytatódtak. A résztvevők a három nap alatt közel ötven előadást hallgathattak meg (ízelítőül csak a Székelyföldhöz kapcsolódó néhány előadás témáját emeljük ki: Sztáncsúj József: Ember- és állatábrázolások a kora rézkori Erősd-kultúrában; Szabó Gábor–Dénes István: Régészeti topográfiai munkálatok a délkelet-erdélyi Vargyas-patak szorosában; Méder Loránd: Bronzkori balta Lisznyó határából; Asztalos István: Római határvédelem Délkelet-Erdélyben; Székely Zsolt: Újabb gót leletek Háromszéken; Benkő Elek: Középkori udvarház a Székelyföldön; Derzsi Csongor–Sófalvi András: Régészeti kutatások Kányád középkori templománál; Botár István: Régészeti kutatások Csíkmindszenten; Darvas Lóránt: A csíkszeredai Mikó-vár régészeti kutatása). /Mihály János: III. Erdélyi Magyar Régészeti Konferencia Csíksomlyón. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 21./

2006. május 16.

A hét végén tartotta az EME Zilah és vidéke fiókszervezete immár szokásos évi ülésszakát. Szilágyság kutatása volt a központi téma. Ezúttal az iskola és a pedagógusok jelentették az előadások súlypontját. Bocskai István halálának négyszázadik évfordulója alkalmával dr. Egyed Ákos a fejedelemválasztásról értekezett. Kultúránk, történelmünk európai jelentőségét dr. Domhányi András tudományos kutató körvonalazta, majd következtek a helyi előadók. Lakóné Hegyi Éva tanulmányában vázolta a Szilágy megyei peregrinusok – külföldön tanult diákok – életét. A nagy tanár elődökre emlékezett Kovács Kuruc János, a méltatlanul elfeledett Borbély Sámuelre pedig Fejér László, a Hepehupa szerkesztője. Jojkits Attila és B. Simon György a szilágysomlyói illetve a szilágynagyfalui oktatás történetét vázolta. Végül Szabó István helyettes főtanfelügyelő a megye magyar oktatásának helyzetéről szolgáltatott adatokat. A magyar nyolcadikosok 82%-a tovább tanulhat a jelenlegi oktatási keretben. Záróbeszédében az EME elnöke, dr. Egyed Ákos igen színvonalasnak értékelte az ülésszakot. Szerinte példás a Szilágyság kutatása, kevés vidék dicsekedhet ennyi figyelemmel régiójának múltja és jelene iránt. Az ülésszak végén a zilahi fiókszervezet elnöke, dr. Bajusz István adjunktus köszöntötte dr. Egyed Ákost, aki nemrégen vette át a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől, Vizi E. Szilvesztertől az Arany János életműdíjat. A szilágysági fiókszervezet nevében átadták a Petri Mór-díjat azoknak, akik a legtöbbet tettek a Szilágyság történelmi és szellemi múltjának feltárásáért és közkinccsé tételéért. Lakóné Hegyi Éva nyugalmazott muzeológus és dr. Bajusz István adjunktus vehette át a Szilágyság-monográfia írójáról, Petri Mórról elnevezett díjat és az ezzel járó plakettet. /Józsa László: Fókuszban a Szilágyság kutatása. Tudományos ülésszak a zilahi EME fiókszervezeténél. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

2006. november 11.

Marosvásárhelyen zajlik az erdélyi magyar régészeti konferencia. A negyedik alkalommal sorra kerülő rendezvény november 10-én kezdődött a Bod Péter Diakóniai Központban. Köszöntőbeszédet mondott Pál-Antal Sándor, Bajusz István és Csegzi Sándor. A plenáris ülés után könyvbemutatót tartottak és megemlékeztek Pósta Béláról. Kovács András Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárából című folyóirat új sorozatának első számát mutatta be. November 11-én lesz a Pósta Béla Egyesület közgyűlése. /Régészeti konferencia Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./

2006. november 14.

November 10-től 12-ig a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Ház volt a helyszíne a IV. Erdélyi Magyar Régészeti Konferenciának, amelyen a hazai szakemberek mellett neves magyarországi vendégek tartottak előadást. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület helyi fiókszervezete nevében nyitóbeszédet mondó Pál-Antal Sándor elnök, nyugalmazott történész-levéltáros örömmel nyugtázta, hogy milyen sok tudományos munkát végző fiatal révész kolléga vesz részt a tanácskozáson, amelynek programfüzetében közel ötven dolgozat szerepelt. A romániai magyar régészek sorsa hasonlít a történészekéhez, számuk a 60-as éveket követő rövid nyitás után alig néhány szakemberre csökkent, s tevékenységi terük évtizedeken át csak a római-dák leletek kutatására korlátozódott, mondotta az előadó, aki beszélt a 90-es évek után bekövetkezett megújulásról, amikor a kolozsvári egyetemen beindult az anyanyelvi képzés is. Bajusz István, a romániai magyar régészeket tömörítő Pósta Béla Egyesület elnöke következett. A Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Egyesület Érem- és Régiségtárából című új periodikát Kovács András felelős szerkesztő mutatta be. A két tagozat (Őskor, ókor valamint Népvándorláskor, középkor) keretében hangzottak el dolgozatok. A kongresszus során megtartották a Posta Béla Egyesület évi közgyűlését is. /(bodolai): Régészkutatók tudományos fóruma. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

2007. november 13.

November 9–11-e között Kolozsváron tartották az V. Erdélyi Magyar Régészeti Konferenciát. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és az erdélyi magyar régész-kutatók, egyetemi hallgatók munkáját segíteni hivatott Pósta Béla Egyesület (PBE) rendezésében több mint hetven előadó jelentkezett az eseményre. A megnyitón Sipos Gábor (EME-alelnök) és Bajusz István (PBE-igazgató) elmondta: a két intézmény közötti szoros kapcsolat van. A romániai magyar régészek konferenciája immár évente ismétlődő sikeres hagyománnyá vált. Bajusz István megállapította, évről évre örvendetesen emelkedik a fiatal előadók tudományos színvonala. Sokan közülük már elvégezték az egyetemet, a részvevők – Szatmárnémetitől Székelyudvarhelyig – Erdély minden történelmi múzeumát képviselték. A konferencián magyarországi kollégák is megjelentek, akikkel eredményes az együttműködés. A erdélyi magyar régésznemzedékek között 20-25 éves korosztálybeli különbség jelentkezik, tehát nagy szükség van az utánpótlásra. /Ö. I. B. : Régészkonferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

2008. március 31.

Március 29-én a hagyományokhoz híven Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta meg évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Ismételten elhangzott: alaptalanok azok az aggályok, amelyek a tavaly, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külföldi területi bizottságaként megalapított Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) kapcsán merültek fel, mert az nem osztja meg, inkább kiegészíti a romániai magyar tudományos életet. A közgyűlésen megjelent anyaországi vendégek is megerősítették, hogy az EME a továbbiakban is élvezi az MTA anyagi és erkölcsi támogatását. Az EME 2007-es tevékenységének mérlege tudományos szempontból biztató, de elkobzott javainak visszaszerzésében nem történt előrelépés. Egyed Ákos elnöki jelentéséből kiderült: az EME munkája folyamatos és eredményes maradt. Az MTA által létrehozott KAB és az EME között a legszorosabb partnerséget alakították ki, az előbbi használatára, szerződéses alapon, három évre adták át a Tamás András/Ghica utcai Moll-házat. Az idei tervek között szerepel a projektfinanszírozású tudományos kutatás ösztönzése, az EME és kutatóintézete integrálódásának szorgalmazása a romániai tudományszervezetbe, az együttműködésre való törekvés a Sapientia EMTE-vel, a Babes–Bolyai Tudományegyetemmel, a Partiumi Keresztyén Egyetemmel, a Kolozsvári Történelmi Múzeummal és az Egyetemi Könyvtárral, a székelyföldi múzeumokkal stb. Követelmény a belső kommunikáció javítása és az egyéni felelősségvállalás érvényesítése. Görömbei András (MTA, Határon Túli Magyar Tudományosság Elnöki Bizottság elnöke) átadta a Vizi E. Szilveszter MTA-elnök által aláírt együttműködési megállapodást, amely 2008-ra 5 millió forintnyi műhelytámogatásban részesíti az EMÉ-t. Monok István, az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) igazgatója és a Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke szintén az összefogás fontosságát hangoztatta, kiemelve, hogy 2009-ben az OSZK elkészíti az EME elektronikus könyvtárát. Bitay Enikő EME-főtitkári jelentésében többek közt arról számolt be, hogy 2007-ben 23 előadást és 6 könyvbemutatót tartottak, nagy sikernek örvendett „A magyar tudomány napja Erdélyben” című konferencia, és hogy jelenlegi taglétszámuk 4762 (tavaly 123 új taggal gyarapodtak). Muzsnay Csaba felszólította az EME elnökségét, hogy aktivizálja EP-képviselőket a Bolyai Egyetem és annak a BBTE-ről eltávolított két kezdeményezője ügyében. Garda Dezső erkölcsi támogatást kért az ellene beindult politikai lejáratási kampánnyal szemben, amiért a törvényesség keretein belül segítette a tudományos múlttal rendelkező, idős Demény Lajost, hogy a hatóságok ne tegyék ki bukaresti lakásából. Az alapszabály értelmében megújították az EME választmányának 1/3-át: az 1. szakosztályban Wolf Rudolf, az 5-dikben Prezenszky István és Talpas János jutott ebbe a tisztségbe. Entz Géza díjat nyújtottak át dr. W. Kovács Andrásnak A Wass család cegei levéltára című levéltár-ismertető kötet összeállításáért. Az EME újjászervezésében és folyamatos működtetésében kifejtett munkássága elismeréseként Gr. Mikó Imre emléklapot kapott Muckenhaupt Erzsébet csíkszeredai muzeológus, könyvtörténész és Bajusz István zilahi régész, valamint tiszteletbeli taggá választották Kósa Ferencet az erdélyi nyelvészeti kutatások terén végzett tudományos és oktatói munkásságáért. /Ördög I. Béla: Évi közgyűlést tartott az EME. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998