udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bajusz Katalin

2004. október 26.

Visszautasították a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) aláírásait. Az MPSZ képviselői felháborítónak tartják, amiért az ügyészség beavatkozott a politikai életbe, és úgy vélik, minderre azért volt szükség, hogy megfélemlítsék azokat, akik másképp gondolkodnak, mint az RMDSZ. Az MPSZ vezetői törvénytelennek tartják, hogy a KVI kiadta az RMDSZ-nek az MPSZ-t támogató aláírások listáját. A listák birtokában az RMDSZ több támogatótól is számon kérte aláírását. Szilágy megyében az RMDSZ tisztségviselői több aláírót is felkerestek és faggatták őket. Az MPSZ értesülései szerint például a Szilágy megyei RMDSZ elnöke, Seres Dénes szenátor személyesen telefonált Erdei Józsefnek, akitől számon kérte aláírását. Bajusz Katalin nagyenyedi RMDSZ elnökségi tagot az RMDSZ megyei választmányi gyűlésén elítélték aláírásáért. Rácz Levente, a Fehér megyei RMDSZ elnöke hazugságnak nevezte azt az állítást, miszerint munkahelyük elvesztésével fenyegettek volna meg több személyt az MPSZ-támogató listát aláíró nagyenyediek közül. Annak láttán viszont, hogy a helyi RMDSZ egyik oszlopos tagja az MPSZ-nek gyűjt aláírásokat, igenis összehívták a választmányt az ügy tisztázása végett, a jelenlévők pedig elítélték Bajusz Katalin akcióját. Seres Dénes szenátor, RMDSZ-elnök szerint semmilyen megfélemlítő akció nem indult Szilágy megyében, de tisztázni kellett, hogy azok az RMDSZ nyilvántartásában szereplő tagok, akik aláírták az MPSZ-t támogató listákat, továbbra is a szövetség tagjainak tartják magukat. Arra a kérdésre, hogy honnan származtak az aláírókra vonatkozó információk, Seres szenátor elmondta: elsősorban belső MPSZ-körökből, illetve a választási iroda RMDSZ-es tagjától, aki szintén megjegyzett néhány nevet. /Székely Kriszta: Többen nem ismerik el aláírásukat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2004. október 27.

Okt. 23-a tiszteletére, nagyszabású emlékünnepséget szervezett a nagyenyedi EMKE a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. Dávid Gyula tartott előadást. Dávid Gyula, aki maga is ült, éppen 7 évet, előadásában alapos történeti áttekintést adott az 1956-ot közvetlenül megelőző időszakról, amikor a Bolyai Egyetemet és később a Magyar Autonóm Tartományt megszüntették , az erdélyi magyarságot jogaiban korlátozzák. A perek és ítéletek a megfélemlítés részét képezték. Ennek az eredménye volt az a teljes bénaság, ami az erdélyi magyarságon sokáig eluralkodott. A megjelentek hangfelvételről élvezhették Illyés Gyula saját előadásában Egy mondat a zsarnokságról című költeményét, majd Bajusz Katalin óvónő előadta Márai Sándor Mennyből az angyal című versét. /Bakó Botond: Nagyenyed. "Három ember már egy szervezet volt".= Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2005. február 19.

Az Áprily-estek sorozat keretében Józsa Miklós irodalmár február 17-én a kétszáz éve elhunyt Csokonai Vitéz Mihály életművét méltatta a nagyenyedi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. Az előadást Bajusz Katalin óvónő felolvasásai fűszerezték. /T. A.: A legbujdosóbb Magyar. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./

2006. január 14.

Hat évvel ezelőtt Csombordon 7 kisgyereket a szüleik mindenáron magyarul akartak tanítatni. Kemény harcok árán kineveztek a faluba egy magyar óvónőt, s adtak egy 12 négyzetméteres kamrát, tanteremként. Három év múltán az óvónő és a szülők önerőből, saját kezűleg építettek egy tágas, világos, faragott ajtós termet. A megyei RMDSZ adott 15 millió lejt, a polgármesteri hivatal meg építőanyagot. Összeállt a falu és felépült a magyar óvoda. A berendezést, tanszereket, játékokat szintén a szülők vásárolták, Bajusz Katalin óvónő felhasználta kapcsolatait Nagyenyedtől Szekszárdig. A kierőszakolt óvoda azóta is él, virágzik, gyarapszik. Jelenleg 17 óvodás van, mondta Bajusz Katalin óvónő. Naponta közösen étkeznek a gyerekek, a szülők rendre hozzák, kinek mije van. /Takács Ildikó: Boldog születésnapot, óvó néni! = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./

2009. április 23.

Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban mutatták be Szász István Tas Beszédes hallgatás, vagyis a hitel című könyvét. A szerzőt méltatta Csávossy Gyögy, életrajzát Józsa Miklós, a Bethlen Gábor Kollégium nyugalmazott tanára ismertette, verseit Bajusz Katalin művésznő szavalta el. A könyv szerzője Erdélyből települt át Magyarországra, előtte gyakorló orvos volt Tompaházán, Csombordon, Nagyenyeden és Kolozsváron. Orvosi pályája mellett bekapcsolódott az egészségpolitika és a publicisztika világába is. Nevéhez fűződik az orvosi kamara megalakítása, lapokat, folyóiratokat alapított. Szász István Tas Nagy Pál vásárhelyi irodalomtörténész szavaival: „A gyógyító szavak tollforgató doktorává vált, prózában és versben egyaránt”. Írásai főként az Erdélyi Naplóban, az Átalvetőben és más irodalmi folyóiratokban jelentek meg. Leányfalvi lakásában az író elkészítette a Hitel folyóirat múzeumát. /Érsek Attila: Könyvbemutató Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 23./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998