udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bakó Béla Pál

1997. július 2.

P. Bakó B. Pál /Marosvásárhely/ ferences szerzetest a cigányok papjaként emlegetik. Régen szeretett volna szerzetes lenni, erre 1990-ben nyílt végre alkalom, akkor már régen világi pap volt. A marosvásárhelyi Hidegvölgyben már a hatvanas években Léstyán Ferenc kialakított egy kápolnát. Bakónak már sikerült a cigányok közül katekétát és hitoktatót nevelni. A cigányok családosan gyűlnek össze, közéjük megy a szerzetes. Különfélék a pasztorációs módszerek, a legjobban bevált a családpasztoráció. Bakó Pál cigány nyelvű kis katekizmust is készített, amelyet a Szent István Erdélyi Ferences Rendtartomány kiadott. A képekkel illusztrált könyvből tanulják a hittant. A ferences atya börtönpasztorációt is végez, sokan éppen a Hidegvölgyből kerültek ide. - Az Oázis Alapítványban az egyházak felvállalták a cigányok anyagi segítését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2, 3./

2000. május 28.

A napokban tartotta a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány káptalanját a csíksomlyói kolostorban, melyen dr. Harmath Károly páter, a jugoszláviai Szent Ciril és Metód provincia tagja elnökölt generális delegátusa minőségben. A káptalani küldöttek ismét átgondolták az erdélyi rendtartomány ferences hivatását és a társadalomban betöltött szerepét. P. Benedek Domokos leköszönő tartományfőnök ismertette a provincia általános és anyagi helyzetét. A káptalan megválasztotta a rendtartomány új vezetőségét a következő három évre. Provinciális Fr. Pál Leó OFM lett. Gyergyószárhegyen született 1962. június 17-én. Tizenegy éve szentelték pappá. A római Szent Antal Pápai Egyetemen nyert magiszteri képzést. Jelenleg dési házfőnök. Tartományfőnök-helyettesnek Fr. Bakos Damjánt /eddig dési plébános és börtönlelkész/, definitornak Fr. Böjte Csabát és Fr. Böjte Mihályt (Déva), Fr. Bakó Pált (Marosvásárhely) és Fr. Sandu Piót (Máriaradna) választották. /Fodor György: Új vezetőség a ferenceseknél. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 28./

2001. december 4.

Tőkés László püspök büntetése /az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsa elmarasztaló határozata/ ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek abban az állásfoglalásban, amelyet a MÚRE Hírcsere szolgálata révén hoztak dec. 3-án nyilvánosságra az interneten. 72 Maros megyei lelkész, pedagógus, orvos és politikus egyúttal az SZKT megújulását is követeli, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának jelenlegi összetételét nem tartja legitimnek. "Közösséget vállalva Székelyudvarhely és Szatmárnémeti hasonló nyilatkozatot megfogalmazó magyar polgáraival, arra kérünk fel minden erdélyi magyart, lépjenek fel Tőkés László védelmében!"- olvasható a nov. 14-én kelt Állásfoglalásban. Az aláírók között van Fülöp G. Dénes lelkész, Kerekes Károly parlamenti képviselő, Vekov Károly parlamenti képviselő, Izsák József, Fodor Imre, Csíky Csaba, dr. Pokorny László, Fekete Zsolt tanár, volt Hunyad megyei képviselő, Kincses Elemér, Kilyén Ilka, Kárp György, dr. Kincses Ajtay Mária egyetemi tanár, Donáth Árpád főtanfelügyelő-helyettes, dr. Dudutz Gyöngyi egyetemi tanár, dr. Csép Katalin egyetemi tanársegéd, Tőkés Béla egyetemi tanár, Brassai Zoltán egyetemi tanár, P. Bakó Pál, a marosvásárhelyi ferences közösség házfőnöke, gr. Bethlen Anikó, Feszt György nyug. egyetemi tanár, Ábrám Noémi, az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetségének elnöke, dr. Ábrám Zoltán előadótanár, az EMKE Maros megyei elnöke, Mészáros József és Márton Zoltán, a Teleki Oktatási Központ igazgatója. /Tőkés László püspök büntetése ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./ Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke és az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa nyilatkozatban reagált a tiltakozásra. "Veszélyesnek tartjuk azt, hogy az aláírók mondvacsinált vádak alapján megkérdőjelezik a Szövetségi Képviselők Tanácsának legitimitását." Idézték az SZKT szept. 29-i ülésén elhangzott, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság által készített határozatot: "megrovásban részesíti Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, amiért a 2000. évi általános választások alkalmával a saját maga és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa nevében tett nyilatkozataiban hevesen támadta az RMDSZ-t és Seres Dénes urat, Szilágy megye szenátorjelöltjét, rombolva ezáltal a szövetség tekintélyét és zavart kelt megnyilatkozásaival a választópolgárok körében." Az RMDSZ-ben nem széthúzásra, hanem összefogásra, együttműködésre van szükség. /Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke, az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa: Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./

2002. április 18.

Marosvásárhelyen a város szívében, a Nemzeti Színház épülete mögött évtizedek óta romos ház állt. A Ferenc-rend épületeinek utolsó maradéka. A polgármesteri hivatal egy bontási engedélyre hivatkozva egyik napról a másikra buldózerekkel lebontatta az épületet, és két nap alatt (!) parkot is létesített helyére. Ezzel törvénytelenül ismét felszámolt egy épületet Florin polgármester. Bakó Béla, a marosvásárhelyi ferences közösség házfőnöké, rendi nevén: Pál atya emlékeztetett: a nemrég még jókora terület és egy egész épületegyüttes a ferencesek tulajdonában volt Marosvásárhely központjában. A jelenlegi színház építésekor, 1972-ben bontották le a templomukat, maradt a torony, mely emlékeztet jelenlétükre. A most lebontott épület a telekkönyvben most is a Ferenc-rend nevén szerepel a terület. A ferencesek a visszaigénylési polgári pert 1994-től folytatják. A romos ház helyére szociális otthont terveztek. Táblabírósági határozattal megnyerték a pert. A 15 napos fellebbezési időszak utolsó napján a Maros megyei önkormányzat fellebbezte meg a határozatot, emiatt minden kezdődött elölről, az alapfokról. Másodszor a pert elvesztették. Újabb eljárást indítottak. /Máthé Éva: A ferencesek többrendbeli kiűzetése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

2002. május 24.

A római katolikus egyház és a Ferenc-rend 1990 óta kitartóan próbálkozik visszaszerezni a mikházi (Maros megye) négy évszázados kolostort. Bakó Pál ferences házfőnök elmondta, egyetlen beadványukra sem érkezett semmiféle válasz, és még csak a magyar polgármester által vezetett önkormányzattal sem sikerült eddig egyezségre jutni. Ezzel szemben a magyar állam több millió forinttal támogatja a műemlék jellegű templom restaurálását. A mikházi ferences kolostor az erdélyi késő reneszánsz építészet egyik legjelentősebb emléke. A második világháború után az épület kolostorrésze kikerült a ferences szerzetesek kezéből. A ferenceseket száműzték. Fél évszázada tébolyda működik az erdélyi katolicizmus egyik legértékesebb kolostorában. Az intézményt 1979-től dr. Toducz Endre vezeti. A kolostorban a 190 fős személyzet mintegy 260 beteget kezel. Az egyháznak mindössze három helyisége maradt, mely azonban szinte használhatatlan. Mikháza polgármestere, Birtok György nem ült tárgyalóasztalhoz az egyház képviselőivel. A magyar állam a templom két évvel ezelőtt elkezdett restaurálására eddig mintegy három-négy millió forintot költött. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma A határon túli épített örökség megóvása elnevezésű programja keretében 2000-ben kezdte el a felújítási munkálatokat. Az építészettörténeti és a részleges falkutatásokat az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány végezte el. /Szucher Ervin: A magyar állam újítja fel a kolostort. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./

2002. május 30.

Máj. 29-én Marosvásárhelyen, a Szent Imre-templomban ünnepélyes koncelebrációs szentmisén emlékeztek meg a diktatúra parancsára 30 éve lebontott főtéri ferences rendházról, az elűzött ferences közösségről, és a Szent Imre-templom felszentelésének 30. évfordulójáról. A templomban kiállítás nyílt régi felvételekből, ott látható Páter Bodosi A. Marián O.F.M. házfőnök portréja, aki derekasan küzdött a kommunista diktatúra helyi komisszárjaival. A ferencesek vásárhelyi rendházának kálváriájáról Páter Bakó Béla Pál O.F.M. atya, házfőnök beszélt. 1951-ben a kommunista hatalom önkényesen megfosztotta a rendet javaitól, a vásárhelyi rendházat elvették, a közösséget kényszerlakhelyre hurcolták. A rendházat lebontották. Ma csak a torony emlékeztet arra, hogy ott egykor templom és kolostor állt, erős ferences közösséggel. A Szent Imre-templomot 30 éve, 1972. máj. 29-én szentelte fel Márton Áron püspök. Az Erdélyi Ferences (Szent István) Rendtartomány főnöke, Páter Leó provinciális atya figyelmeztetett: a szerzetesek küldetése a modern korban is roppant fontos, elég, csak a szociális gondoskodásukra, pasztorációs és oktatási munkájukra gondolni. A ferencesek vállalták a küzdelmet, a hosszú börtönéveket, a megaláztatást, nemegyszer a mártírsorsot. /Lokodi Imre: A ferences rendtartomány vásárhelyi ünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./

2002. június 3.

A ferencesek csaknem hétszáz évvel ezelőtt telepedtek meg Marosvásárhelyen. 1951. augusztus 19-én éjjel elhurcolták a városból a ferences szerzeteseket, telkeik, ingatlanjaik, épületeik a Városi Néptanács használatába kerültek. Telkükön a néptanács épületeket bontott, átrendezett. Marosvásárhelyen főtéri templomukat lebontották, mert a főtér ama részére színházat építtetett a hatalom. A központban levő, csaknem 10 ezer négyzetméteres telek helyett a külvárosban 2668 négyzetméteres területet kaptak, ott épült fel mai templomuk, melyet harminc éve: 1972. máj. 29- én szenteltek fel. Ezt a dátumot a rendház minden évben megünnepli. Az idén sem volt ez másként. Az ünnepség főcelebránsa Csató Béla főesperes volt, valamint Pál József, azaz Leó atya, az Erdélyi Ferenc Rendtartományi főnöke mondott prédikációt. A templomrombolás, és - építés történetét a marosvásárhelyi házfőnök, Bakó Béla, alias Pál atya ismertette. Leó atya szerint "a ferences atyák "nem a középkor ittfelejtett csodabogarai". Isten országának jelei ők, kik megtanítanak derűsen élni. Ma az élet nagy versenyfutás. A szerzetes feladata meglátni a jót, szépet és felmutatni azt. Szent Ferenc annakidején nem állt be a keresztes hadseregbe, hanem a szultánnal tárgyalt, kereste a megbékélés lehetőségét. A közelmúltban a palesztinok a betlehemi ferences kolostorban kerestek menedéket az izraeli katonák elől, s a ferences atyák nem hagyták el a születés templomát, azért, hogy ne mészárolják le a palesztinokat... A ferencesek nem ítélkeznek senki fölött, ez nem az ő dolguk. Szigorú szabályok szerint zajló életük során teljesen szabadok, nem rabjai az italnak, cigarettának, pénznek, hatalomnak, televíziónak... semminek. A ferencesek nem állnak a világ fölött, de nem akarnak semminek, senkinek rabjai lenni. Mindennek örülni tudnak, de bármiről képesek lemondani - mondotta az erdélyi provinciális. Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere mindig szívén viselte a marosvásárhelyi ferences rendház sorsát. Kiemelte annak jelentőségét, hogy a rendház szociális és oktató tevékenységet végez, felkarolja az öregeket, szegényeket, roma gyermekeket. /Máthé Éva: Templomrombolás, templomszentelés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

2002. június 5.

A Krónika cikke nyomán elkezdődött a párbeszéd az önkormányzat és a katolikusok között Feloldódni látszik a mikházi római katolikus egyház, illetve a Ferenc-rend és a helyhatóságok közötti feszültség, amelyről a Krónika május 25–26. számában írt. Birtok György nyárádremetei polgármester ígéretet tett az egyháznak arra, hogy két ingatlant is visszajuttat jogos tulajdonosának. Bakó Pál házfőnök megnyugtatta a mikháziakat, hogy a kolostor visszajuttatása után az erdélyi ferences rendtartomány nem záratja be a helyi elmegyógyintézetet. A kolostor egyik részébe természetesen vissza fognak térni a szerzetesek, az épület többi részében megmaradhat az elmegyógyintézet. Birtok György polgármester megígérte, hamarosan szerződést bont a kocsma működtetőjével, Török Ferenccel, és az óvoda egy részét is átköltözteti a mikházi iskola épületébe. /Szucher Ervin: Ragaszkodik mikházi vagyonához az egyház. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./

2002. október 3.

Adrian Paunescu kormánypárti szenátor interpellációjában a mikházi kolostor egyik szárnyában élő szellemi fogyatékosokat használta fel az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló restitúciós törvény megbélyegzésére. Adrian Paunescu szerint ha az egyház visszakapja az épületet, az ott gondozott elmebetegek utcára kerülnek. A Ferenc-rend több ízben is jelezte: igényt tart az egykor tulajdonát képező kolostorra, de nem kívánja felszámolni a benne működő intézményt. A szellemi fogyatékosok intézetének élén 1979 óta dr. Toducz Endre áll. A Krónikának Toducz elmondta, hogy ő nem kérte Paunescu segítségét, és nem is tudott a szenátor interpellációjáról. Toducz szerint azonban amennyiben a ferencesek Mikházán és környékén visszakapják javaikat, az intézmény nemsokára bezárhatja kapuit. A rend képviselője, Bakó Pál atya ismételten leszögezte: a ferenceseknek semmi nem kell abból, ami utólag épült. Toducz véleménye: a ferenceseknek itt nincs mit keresniük. /Szucher Ervin: Egyházellenes hangulatkeltés. Paunescu a mikházi fogyatékosokért? = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./

2002. október 19.

Okt. 17-én Illyefalván megnyílt a roma kisebbség szociális kérdéseiről és oktatásáról szóló konferencia, amely másnap előadásokkal folytatódott. Márkus András plébános /Sepsiszentgyörgy/ és Kovászna Megye Tanácsa szervezte a konferenciát, melyen Báthory János, a magyar kormány kisebbségi tanácsosa hangsúlyozta, hogy Magyarország és Románia számára a romakérdés kezelése nélkül nincs EU-csatlakozás. Kovászna megyében negyven iskolában tanulnak roma gyermekek is, közülük néhányban külön cigányosztály működik, két iskolában (a sepsiszentgyörgyi Néri Szent Fülöp Általános Iskolában és Nagyborosnyón) cigány nyelvet is tanulnak. Bakó Béla Pál marosvásárhelyi ferences atya az anyanyelvüket beszélő cigányközösségek körében tapasztalt jelenségekről értekezett: erős az identitásérzésük, a faji ranglétra legalsóbb fokán lévőknek tartják a cigányul nem beszélő társaikat. /Fekete Réka, Benkő Levente: Cigánykonferencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 19./

2003. február 20.

Marosvásárhelyen 1972-ben, a diktatúra idején lebontatták a főtéri ferences rendházat és kolostort. A házfőnök, P. Bakó B. Pál új kolostor felépítését tervezi. Mint elmondta, áprilisban esedékes káptalan (rendtartományi nagygyűlés) dönt, lesz-e a barátoknak új vásárhelyi kolostora. /(lokodi): Új kolostor, ha úgy dönt a káptalan. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./

2003. augusztus 11.

Tizenhárom éven át működött Marosvásárhelyen Bakó Béla, alias Pál atya, aki most csomagol. Miután Marosvásárhely főterén lebontották a Ferenc-rend templomát, a város egyik szegénynegyedébe szorultak ki, amelyet régebben Ady- negyednek mondottak, ma Rovinari negyednek neveznek. Az utolsó számbavétel szerint 830 személy tartozott hozzájuk, a Szent Imre Plébániához; régebben második számú plébániáként emlegették, mert nem volt szabad nevet adni neki.1972-ben alakult: a ferencesek idejöttek, és vállalták, hogy új plébániát hoznak létre. Bakó Béla sokat tett a szegénynegyed lakóiért, emellett évek óta árvaházakból, gyermekotthonokból hozott ki kiskorúakat, és az egyházi, családias otthonokban helyezte el őket. Jelenleg már harminc gyermekről van szó, jelenleg négy épülettel rendelkeznek. A tevékeny Bakó Béla szerzetest most Csíksomlyóra rendelte a rend, szomorúan csomagol. Megpróbáltatás neki, de engedelmeskedik. Annyit megengedtek, hogy a marosvásárhelyi rendház mellett működő Szent Erzsébet Társulást Csíksomlyóról irányíthatja. A szegénykonyha 1994-től, a gyermekotthon 1998-tól működik. /Máthé Éva: Csíksomlyóra rendelték a Ferenc-rendi szerzetest. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

2003. augusztus 19.

Aug. 15-én elfoglalta helyét Bakó Béla Pál OFM, a csíksomlyói ferences rendház új vezetője. Pál atyát Marosvásárhelyről helyezték át, ahol 13 éven keresztül tevékenykedett, és ahol - többek között - gyermekotthont alapított. Elmesélte, hogy a vásárhelyi tevékenység lélekben is összehozta az ottani emberekkel, gyermekekkel. 1994-től működik egy szegénykonyha, ahol naponta 50-80-100 porciót szoktak kiadni. A gyermekotthon 8 gyerekkel indult 98-ban, számuk mára 30-ra emelkedett. Négy ház működik elhagyott, árva és félárva gyerekekkel, akiknek 70-80 százaléka cigány származású, de vannak románok és magyarok is. Ezenkívül ott volt a cigánypasztoráció, különösen a Hidegvölgy nevű negyednek a lelki gondozása maradt ott, valamint a börtönpasztoráció, amit kilenc éve végzett. Bakó Béla sokszor tapasztalta az isteni gondviselés jelenlétét munkájában. Elöljárói megengedték, hogy tevékenységének része maradjon a vásárhelyi. Bakó Bélát köti szerzetesi fogadalma, az engedelmesség. Nem volt könnyű, eljönnie. /Takács Éva: Új házfőnök Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./

2003. december 9.

Elszenvedett sérülései következtében kórházba került a csíksomlyói remete, akit dec. 5-én bántalmaztak a Salvator-kápolnánál. A csíkszeredai 59 éves pásztor, G. S. a kápolna közelében legeltette juhait, amikor Kedves Béla, Antal testvér elküldte onnan. A pásztor erre egy bottal megütötte a fején és kezén a remetét, majd négy kutyája rárohant Antal testvérre, és megharapták. Az áldozatot kórházba szállították, G. S. ellen eljárás indult. /Megverték a csíksomlyói remetét. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 9./ A remete elmondta, hogy a Hármashalom oltár környékén állatok legeltek. Kérte a pásztort, hogy hajtsa el az állatokat. A pásztor szidta az egyházat, majd botjával rátámadt és kutyáit ráuszította. A bántalmazás után véresen, megverve visszatért házába, a sürgősségre egy helybéli család révén jutott, akik meglátogatták. A remete elmondta, nem az első eset, hogy szóváltásba keveredik a környéken állatokat legeltető juhászokkal, és az őt bántalmazó pásztor korábban többször is megfenyegette. A remete nehezen viseli, hogy Csíksomlyó szent helyét nem tisztelik a helybéliek. - Ez a hely arra való, hogy az Istennel találkozunk - vallja a remete. Bakó Béla Pál, a csíksomlyói ferences kolostor és rendház főnöke megrendülten értesült az esetről. Somlyó hegyén már a múlt század elején is éltek olyan szerzetesek, akik a Salvator kápolna mellett imádságban, böjtben, vezeklésben vállalták a magányt, vigyázva a szent helyre. A csíkpálfalvi születésű Antal testvér mintegy 15 éve folytatja e hagyományt, őrzi a kápolnát, elbeszélget és tanácsot ad az odalátogatóknak. /D. Balázs Ildikó: Megverték a somlyói remetét. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

2005. november 26.

László Attila februárban vette át a Kolozs megyei RMDSZ vezetését. A megyei elnök beszámolt az elmúlt néhány hónap tevékenységéről. Májusban indították útnak azt az elképzelést miszerint vidéken falunapokat, néptánctalálkozókat szerveznek. A hagyományteremtésre helyezték a hangsúlyt. Kolozs megyében jelenleg 196 RMDSZ-es önkormányzati tanácsos van. A jövő év januárjában elkezdődik ezeknek a tanácsosok továbbképzése, 3–4 hónapot tartó elméleti oktatás. Ez bárki számára nyitott, nincs RMDSZ-tagsághoz kötve. A tanfolyam ingyenes és kötelező a jelenleg tisztségben lévő tanácsosok számára. Csoma Botond jogász, a humánerőforrással foglalkozó alelnök koordinálja a tanfolyamot. A mezőgazdaságban bekövetkező változások szükségessé teszik a szakmai képzést, amelyet jelenleg pedig Bakó Béla koordinál. Kolozs megyében jelenleg több mint 360 magyar érdekeltségű civil szervezet van, ebből 27 ifjúsági, amelyeket be kell vonni a közpénzek elosztási rendszerébe.– Erdélyben mindössze öt szórványközpont működik, melyeket eddig a Communitas Alapítvány és külföldi források finanszíroztak, de ezek mára apadóban vannak. Új források után kell nézni. Évente két nagyobb rendezvény bevételét szánják az alapítványok támogatására. December 18-án a Kolozsvári Magyar Opera és az Országos RMDSZ Művelődésügyi főosztálya társszervezésében gálaműsort szerveznek. Ezenkívül az év végi üdvözlőlapok eladásából származó bevételt is felajánlják az alapítványok támogatására. /László Attila: Örvendetes, hogy sok fiatal önkéntes is részt vesz. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

2006. február 22.

Asztalos Enikő tanárnőt 1993-ban kérték fel, hogy a Marosvásárhelyi Népi Egyetemen magyar néprajzi tanfolyamot szervezzen. Ez az egyetlen, azóta is folyamatosan működő, magyar nyelvű tanfolyam az intézményben, az egyetlen tanfolyam Romániában, amely hivatalos oklevelet is nyújt. A Magyar Néprajzi Múzeum pályázatain rendszeresen és sikerrel vettek részt a hallgatók 2005-ig. Népmonda-gyűjtésük megjelent az 1998-ban kiadott „Beszéli a világ, hogy mi magyarok…” Magyar történeti mondák című gyűjteményben. Idén a magyar néprajzi tanfolyam 1997-től végzett hallgatóinak gyűjtő csoportjával ismét küldtek pályamunkákat. Az egyik téma a népi vallásosság és a szakrális emlékek az ezredvégi Erdélyben. Olyan dolgozatok születtek, mint A marosvásárhelyi cseralji református egyházközség rövid története (szerzője Kolumbán Erika), Konfirmáció, a túlélő beavatási szertartás Erdélyben, a modern korban (Törzsök Gyopár), A marosvásárhelyi VII., Szabadság úti református egyházközség megalakulásának története és működése 2004-ig (Törzsök Gyopár), Az úrvacsora néprajza Magyarsároson az unitárius egyházközségben (Tóth Gyula), A templomi ülésrend a marossárpataki református templomban (Bakó Béla Pál). Másik témakör a településkép változásai a 19.-20. században, ide sorolható: Jedd község történeti változásai 2006-ig (Maki Böjte Éva) stb. A falusi és városi közösségek mindennapjai témához tartozik Soós Eszter dolgozata a cserkészéletről, Czirjék Lajos munkája a Maros megyei képzőművészek egyesületének történetéről. Székely Lajos a csittszentiváni faragókörről írt. Van más téma is, Maki Böjte Éva: Hadifogság, munkatábor, internálás Jedd községben az I. és a II. világháborúban és Tóth Katalin: A népi ruházat alakulása, változatai Magyarsároson. /Bölöni Domokos: Néprajzi rajzás Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./

2006. augusztus 4.

Az utolsó Ferenc-rendi szerzetest is elhelyezték Marosvásárhelyről: augusztus elsejétől a Kolozs megyei Désre helyezték Bakó Béla ferencest, szerzetesi nevén Pál atyát, akinek nevéhez számos szociális megvalósítás fűződik Marosvásárhelyen. A rendházat az egyházmegye veszi át, és plébániát hoz létre a helyén. Pál atya elmondta: a rendház elsősorban szociális tevékenységet folytatott, cigány- és börtönpasztorációt vállalt, szegénykonyhát és árvaházat működtetett, felkarolva a város elesetteit, rászorulóit. Az atya 1999-ben létrehozta a Szent Erzsébet Társaságot, amely keretet biztosított a szegényekről és a környék árváiról való gondoskodásnak. Távozásával megszűnik a cigánypasztoráció, valamint a börtönben végzett lelkiszolgálat, de az árvaház és a konyha nem zár be. Pál atya Désről fogja irányítani a Szent Erzsébet Társaságot, és többször látogat majd Marosvásárhelyre. /Antal Erika: Plébániává alakul a ferences rendház Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

2006. december 13.

Désen a ferences római katolikus templomban adventi ökumenikus kórustalálkozót tartottak a hét végén. Bakó Pál plébános fogadta a vendégeket. /Lukács Éva: Dés. Adventi ökumenikus kórustalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2007. január 21.

Kerüljön előtérbe a háttér címmel szervezte meg szórványpasztorációs konferenciáját Csíkszeredában az erdélyi főegyházmegye szórványbizottsága. A tanácskozáson az egyházmegye szórványtelepülésein szolgáló plébánosok, az érsekség főtanfelügyelője, gazdasági igazgatója és érseki helynöke vett részt. A főegyházmegye 80 szórványplébániájának helyzetjelentését Darvas Kozma József csíkszeredai esperes-plébános, a szórványbizottság titkára ismertette. Míg a székelyföldi megyékben az egyházközségek az önkormányzatoktól is kapnak segítséget, addig a szórványplébániák kevésbé számíthatnak helyi költségvetési támogatásra. A szórványközösségekben a legtöbb gondot az anyagiak hiánya okozza. Sok közösségnél hiányzik a helyben lakó lelkipásztor, hitoktató, a megfelelő hittanterem. Az egyházi épületek állaga is egyre romlik. Az erdélyi főegyházmegyében a papok több mint 10 százaléka dolgozik szórványban. Tófalvi Géza segesvári lelkész elmondta, hogy egyházközsége többszörösen is szórványban van: nyelvi és felekezeti szempontból is. Az anyaegyházközségben, Segesváron, a hívek többsége kétnyelvű. Az egyházközség másik problémája a hívek egyre fogyatkozó száma. A segesvári anyaegyházközséghez tartozó településeken: Erzsébetvároson, Héjjasfalván, Fehéregyházán, Sárpatakán, Hidegkúton azzal kell szembesülni, hogy belátható időn belül kihalhatnak ezek a magyar katolikus közösségek. A felsorolt problémákkal küzdenek a protestáns gyülekezetek is, derült ki Vetési László református lelkész előadásából. A konferencián Bakó Béla ferences szerzetes a liturgia fontosságáról, Böjte Csaba a szórványiskolákról, Horváth István marosújvári plébános a szórványban zajló hitoktatásról tartott előadást. Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet szórványban ilyen eredményeket elérni, Böjte Csaba dévai ferences hangsúlyozta: „Amit teszünk, vidáman kell tegyük!” „Azt hiszem, nem számolgatni kell az embereket, hanem szeretni! Jézus Krisztus nem azért küldött, hogy én leltározzak, hányan vagyunk és hányan nem, hanem szeretettel öleljük át, akikkel közösségben vagyunk. ” Böjte Csaba olyan karácsonyi misét is mondott már, hogy senki nem volt a templomban. Árpád-kori templom volt ez Kackón, helyben lakó hívő már nincs abban a közösségben. /Csúcs Mária: Kerüljön előtérbe a háttér. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 21./

2008. december 9.

A Marosvásárhelyi Népi Egyetemen végzett hallgatók néprajzi gyűjtőcsoportja kimagasló sikereket ért el a budapesti 50. Országos Néprajzi Gyűjtőpályázaton. Tóth Katalin és Tóth Gyula magyarsárosi tanítók II. díjat, Bíró Beáta demeterfalvi óvónő IV. díjat nyert pályamunkájáért. A többi pályázat készítői, Czirjék Lajos, Bakó Béla Pál, Koncsag Erzsébet, Barabás Katalin és Bognár Buja Melinda dicsérő oklevelet kaptak. A pályamunkákat Asztalos Enikő tanárnő irányította. /Néprajzgyűjtők sikerei. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./

2009. június 24.

A ferences és a jezsuita rend szerepéről tartott előadást Bakó Pál és Szőcs László szerzetes Marosvásárhelyen. Marosvásárhely utolsó ferences szerzetese, Bakó Pál beszélt a rend történetéről. A ferences rend 800 éve működik Erdélyben. Marosvásárhelyen 1316-ból származik az első feljegyzés a ruhájuk színe miatt úgynevezett fekete barátokról. A kolostor mellett kódexmásoló, illetve fafaragó műhelyt és iskolát is működtettek. A jezsuiták története Marosvásárhelyen 70 évre tehető, de ittlétüknek megmaradtak a nyomai – ismertette az évszázadok során sokat megélt rend múltját Szőcs László. Marosvásárhelyre 1702-ben érkezett az első jezsuita szerzetes Kolozsvárról. Marosvásárhelyen újraalakult a jezsuita rend három szerzetessel, a minoriták templomában. /Antal Erika: Szerzetesi múlt Vásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./


lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998