udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 156 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-156
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bakó Botond Levente

1993. október 7.

Augusztusban a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium pályázaton díjazott tanulói honismereti táborban vehettek részt Budapesten. A táborozást a budapesti Székely Kör tette lehetővé azzal, hogy pályázatot írt ki néprajzi dolgozatok készítésére. A nyertesek vehettek részt a táborozásban. Sok helyre eljutottak, a Szent István-napi ünnepségen ott álltak a Kossuth téren, láthatták Szörényi Levente Attila, Isten kardja című rockoperáját is. /Bakó Botond: Honismereti tábor. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

1995. február 25.

Az RMDSZ Fehér megyei szervezete febr. 11-én ünnepelte megalakulásának ötödik évfordulóját. Bakó Botond megyei elnök vázolta a megtett utat. A megyében 7115 RMDSZ-tag van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25-26./

1995. március 4.

Az RMDSZ Fehér megyei szervezete márc. 4-én tisztújító közgyűlést tartott Nagyenyeden. Megyei elnökké dr. Brendus Gyulát választották, elődje, Bakó Botond oktatási alelnökként tagja marad a vezetőségnek. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 7., 486. sz./

1995. március 28.

A Civitas Alapítvány és a Fehér megyei RMDSZ szervezte meg a megyei szintű önkormányzati tanácskozást. Seres Dénes RMDSZ-szenátor a földtörvény jogi buktatóiról beszélt a hallgatóságnak, Bakó Botond, az RMDSZ tanügyi kérdésekkel foglalkozó alelnöke a szakképzett tanárok alkalmazását és támogatását sürgette a megye falusi iskoláiban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

1999. október 6.

Szept. 28-án megnyitották a Bethlen Gábor Kollégium /Nagyenyed/ épületében a tanítóképző főiskolát. Krizbai Jenő iskolaigazgató biztosította a jelenlevőket - a 24 sikeresen felvételizett főiskolai hallgatót -, hogy a kollégium befogadja és biztosítja a feltételeket a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozataként működő intézménynek. Igazgatótársával, Szőcs Ildikóval együtt igen sokat tettek azért, hogy a főiskola beindulhasson. - A kezdet nehézségei megmutatkoznak, hiszen szinte egyszerre nyílnak meg Kolozsváron, Zilahon, Szatmárnémetiben, Kézdivásárhelyen és Székelyudvarhelyen a hasonló jellegű intézmények. Nem lesz könnyű a kolozsvári tanároknak lejárni. A csaknem 1000 tanulóval működő sok profilú elméleti középiskola mellett ott van a 70 000 kötetes Dokumentációs Könyvtár, a Természettudományi Múzeum, amelyeket az ifjú főiskolások kitűnően használhatnak. A főiskola az épületben ötödik intézményként, a második emeleten kezdi meg tevékenységét. /Bakó Botond: Újra főiskola működik Nagyenyeden! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

2000. április 18.

Folynak az RMDSZ-előválasztások és jelöltállítások. Ápr. 17-én ülésezett az RMDSZ Fehér megyei Választmánya Nagyenyeden. A megyei tanácsoslista sorrendje a következőképpen alakult: Brendus Gyula, Köble Csaba, Cseterás János Bakó Botond. - A Csíki területi szervezetben a megyei tanácsosjelöltek kijelölésére lebonyolított előválasztások nyomán kialakult tanácsosi lista a következő: Zsombori Vilmos (10331 szavazat), Borbély Ernő (9732), Beder Tibor (9223), Papp Kincses Emese (8168), Gergely Matyás (7696), Mátéffy Győző (7414), Csillag Géza (5666), Borboly Csaba (5471), Deáky Tibor (5285), Rafain Zoltán (5008), Ábrahám István (5002), Hegyi István (4656), Kedves Imre (4540), Ördög Imre (4363), Eigel Tibor (4137), Gálfi Nándor (3986), Ilyés Ildikó (3939), Szász István (3792), Lukács Vilmos (3791), Fazakas Imre (3695), Vitos László (3331), Bencze Tibor (3300), Lukács Antal (3171), Albert Homonnai Márton (2892), Csutak István (2754), Biederman Attila (2561), Bálint Gábor (2439), Molnár József (2346), Farkas László Dezső (2218), Simon Repolski Péter (2079). - Ápr. 16-án előválasztást tartottak Sarmaságon és Kárászteleken. Sarmaságon az RMDSZ polgármester jelöltje Keresztes Zoltán lett (a szavazatok 63%-ával), Kárászteleken az RMDSZ polgármester-jelöltje Faluvégi Ferenc. /Folynak az előválasztások és jelöltállítások Erdélyben. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr.8. - 1704. sz./

2000. június 2.

Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Tanítóképző Főiskolán máj. 30-án volt a 23 főiskolás tanévzárója. Krizbai Jenő igazgató üdvözölte a főiskolásokat. Demény Piroska magyar irodalom szakos tanárnő mondott beszédet. Az ünnepségen verses, zenés összeállítás is elhangzott. /Bakó Botond: Tanévzáró a Bethlen Gábor Tanítóképző Főiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2000. június 14.

Kézdivásárhelyen a Nagy Mózes Líceum a Nagy Mózes Napok 2000 alkalmával megrendezte nemcsak megalakulásának 320 éves évfordulóját, hanem a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntőjét, valamint az erdélyi magyar líceumok tanulóinak tudományos ülésszakát. Bokor Tibor, a vendégfogadó líceum új igazgatója felvetette, hogy az Oktatási Minisztériumnak támogatnia kellene ezeket a rendezvényeket. /Bakó Botond: Diáktalálkozó Gábor Áron városában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

2000. október 28.

Nagyenyeden okt. 10-én volt az Irodalmi Kávéház évadnyitó előadása, a Bethlen Kollégium dísztermében. Reményik Sándor születésének 110. évfordulója alkalmából, Hantz Lám Irén tanárnő és Albert Júlia színművésznő Reményik Sándorra emlékezett. /Bakó Botond: Emlékezetes Reményik est. Nagyenyed. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

2000. november 14.

Nagyenyeden Templom és iskola címmel a református vártemplomban nemzetközi konferencia zajlott, majd felavatták a Pápai Páriz Ferenc-emlékplakettet. Rövid idő múlva következett a Bethlen Gábor Kollégium millenniumi ünnepsége, amit tudományos konferencia vezetett be. Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő hangsúlyozta: nem elég ismerni az anyanyelvet, vállalni is kell! Győrfi Dénes a Nagyenyeden tartott, múlt századi millenniumi ünnepségekről beszélt, Bakó Botond a nagyenyedi tanítóképzés történetéről, Józsa Miklós Pápai Páriz Ferencről, Lőrincz László a tudomány és képzés történetéről értekezett. Ezt követően a diáktudományos ülésszakon 19 tanuló mutatta be dolgozatait. A második napon zenés-irodalmi műsor, majd vetített képes előadás következett. A Collegium Gabrielense régizene és táncegyüttes műsora nagy sikert aratott. Krizbai Jenő igazgató és Szabó Hajnal aligazgatónő szervező munkával járult hozzá a felemelő ünnepséghez. /Bakó Botond: Millenniumi hangulat Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

2000. november 21.

Frunda György államelnökjelölt stábja nov. 18-án érkezett Nagyenyedre. A polgármesterrel tárgyalva Frunda javasolta, hogy háromnyelvű román, magyar és német táblákat kellene Nagyenyed bejáratánál elhelyezni, amitől a polgármester nem zárkózott el. Rácz Levente, az RMDSZ ideiglenes megyei elnöke, parlamenti képviselőjelölt üdvözölte Frunda Györgyöt. Az RMDSZ államelnökjelöltje felvázolta elképzeléseit iskoláról, fiatalokról, nyugdíjasokról, a rendőrség szerepének gyökeres megváltoztatásáról, a vízummentességért folytatott küzdelemről. /Bakó Botond: Nagyenyed. Háromnyelvű helységnévtáblákat javasolt Frunda. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

2000. november 30.

Nagyenyeden az irodalmi kávéház rendezvényen dr. Csávossy György Ilyenkor ősszel című verseskötetéről, a 75 éves költő életéről, diószegi éveiről volt szó. Csávossy György költő, tanár, drámaíró, elismert borászati szakember, és nem utolsósorban jeles politikus. /Bakó Botond: Csávossy György az enyedi csendben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2000. december 21.

Nagyenyeden, az RMDSZ-székházban dec. 14-én megnyílt Marx József kiállítása. A gazdag hagyatéknak ez csak egy töredéke, hiszen a neves fotóművész mintegy 200 ezer körüli képét őrzik. A megnyitón Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője a művészi életéről és alkotásairól, a hagyaték sorsáról beszélt. Gábor Dénes, a folyóirat főszerkesztő-helyettese Erdélyi képek és Mítosz és valóság című köteteit ismertette. /Bakó Botond: Marx József-emlékkiállítás Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2001. január 9.

A város pusztulásáról emlékezett meg jan. 7-én Nagyenyed magyar közössége. Pásztori Kupán István református lelkész kifejtette, hogy az emberi közösségnek joga és egyben kötelezettsége, hogy megemlékezzen mérhetetlen emberi szenvedéseknek kitett elődeiről. A történelmi tényekkel és igazsággal szembenézés igazi megbékélést és fejlődést hozhat el ezen a tájakon. Az RMDSZ néhány éve rendszeresen kezdeményezi a megemlékezést, miközben Nagyenyed egyik iskolájának udvarán áll Axente Sever szobra. Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök emlékeztetett: akkor kezdődött el a Fehér megyei magyarság még mindig tartó szórványosodása. Jelenleg az itt élő magyarság már csak közösségi megmaradásáért küzd. A várfalon több mint egy évszázada márványtáblára vésett dátum áll: 1849 január 8. /Bakó Botond: Megemlékeztek az 1849. januári áldozatokról. Akkor kezdődött el Fehér megye magyarságának szórványosodása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ Ezen a napon rohanták meg a román csapatok Axente Sever vezetésével az itt élő magyarokat.

2001. április 22.

Székely Mihály ny. kollégiumi tanár, festőművész április 17-én lépett 90. életévébe. Ebből az alkalomból nyílt kiállítása Nagyenyeden. Festményei a világ 13 országában találhatók. /Bakó Botond: Székely Mihály gyűjteményes kiállítása Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

2001. november 10.

A reformáció emléknapját ünnepelték Nagyenyeden okt. 31-én, a Vártemplomban. Józsa Miklós nyugalmazott magyar szakos tanár előadásában emlékezett meg Berde Máriáról (1889-1949), a két világháború közötti magyar irodalom jeles nagyenyedi írójáról. Az ünnepség után a leánydiákotthon épületének falán ünnepélyesen felavatták a Berde Mária-emléktáblát, Lőrincz Lehel kolozsvári szobrászművész alkotását. Ezzel a leányotthon felvette a jeles írónő nevét. /Bakó Botond: Berde Mária-emléktábla. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2002. május 8.

Fennállásának tízéves jubileumát ünnepelte máj. 5-én Nagyenyeden a Collegium Gabrielense, a reneszánsz értékek színvonalas megjelenítése révén a középkori kultúra és zene ünnepévé varázsolták e napot. Fellépett a kolozsvári László Bakk Anikó által irányított Amaryllis táncház is. A nagyenyedi együttes irányítói Demény Piroska tanárnő és Tornai Gyöngyi tanítónő. Az induláskor varrott korabeli ruhák most, tíz év múltán is nagyon dekoratívak. Az együttes volt tagjai közül néhányan ma már az anyaországi Dévai Nagy Kamilla iskolájában vagy a kolozsvári zenekonzervatóriumban tanulnak. /Bakó Botond: Tízéves a Collegium Gabrielense. Középkori ruhába öltözött a Vártemplom. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2002. június 4.

Máj. 31.–jún. 2. között ünnepelte 380-ik születésnapját a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium. Az ünnepség egyik eseménye a második alkalommal megszervezett Szórvány Színjátszó Találkozó volt. Több mint 200 fiatal színjátszó jött el Enyedre az ország több szórványvidékéről, és háromnapos előadássorozat keretén belül mutatták be produkcióikat. Képviselve volt a találkozón Temesvár, Lupény, Vulkán, Gyulafehérvár, Bethlenszentmiklós, Igazfalva, Magyarlapád, Felvinc, Marosújvár, Magyarbece és Nagyenyed. Dr. Kötő József rámutatott: egyáltalán nem véletlen az, hogy Nagyenyeden került sor a színjátszó találkozóra, a történelmi múltú város ugyanis már a XVII-ik században látott magyar nyelvű színjátszást. Szintén a Bethlen Napok keretén belül rendezte meg a kollégium a Nemzedékek találkozóját, melynek fő célkitűzése: első ízben összehívni a városban élő nyugdíjas pedagógusokat. /Balog István: Bethlen-napok Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./ A megszüntetésre ítélt becei iskola színjátszói mellett a lupényiek is sikeresek voltak. A szakmai megbeszélés tisztázta mindazokat a kérdéseket, amelyek a játékkal, vagy az anyanyelv szórványbeli védelmével kapcsolatosak. /Bakó Botond: Bethlen-napok és szórványszínjátszók második fesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

2002. június 25.

Ballagtak a Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Líceum /Gyulafehérvár/ diákjai. Az iskola fő feladatának a katolikus papképzés előmozdítását tekinti, de közben az emberré válás feladatait is teljesíti. Az iskola igazgatója, Baróti László Sándor mondott ünnepi beszédet. A 4 osztálynyi, mintegy 104 tanulót felölelő iskola 22 diákja ballagott. /Bakó Botond: Ballagás és évzáró az "emelkedő iskolában". = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./

2002. július 30.

Nagyenyedre látogattak a Nyírbátori Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium tanárai. Felmerült az ötlet: meg kellene rendezni a Bethlen iskolák találkozóját. Erre jó alkalom kínálkozik Nagyenyeden a 2003. évi Bethlen napok keretében. /Bakó Botond: Meglepetés a Kollégiumudvarban. Találkozhatnának a Bethlen nevű iskolák. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./

2002. szeptember 21.

Nagyenyeden az RMDSZ "székháznak" ismert Malom u. 24 sz. alatti ingatlan mellett 1996-tól egy új emeletes épület készült. Mára az átjáró összeköti a két épületet. Az RMDSZ először bérelte a régi házat, 1993-ban pedig megvásárolta. A ház első könyvtárat a keceliek adományozták. 1990-től a parlamenti képviselők (Dr. Brendus Gyula) és 1992-től Incze Tibor szenátor megyei székhelye is itt volt. 1992-ben itt alakult meg a Tulipán vállalat. 1991-ben a nyilvántartott Fehér megyében az RMDSZ taglétszáma már 7100 volt. Entz Géza, az Antall-kormány államtitkára 1991. máj. 12-én, rögtön kolozsvári tartózkodása után idelátogatott. A hatóságok akkor árammegvonással kedveskedtek, úgyhogy a tárgyalások gyertyafénynél folytatódtak. 1991-től és 1996-tól a székházban szerkesztették a felújított Enyedi Hírlapot, ami majd később együtt jelent meg a tordai Aranyosvidékkel. Szerkesztők: először Dr. Csávossy György, később ifj. Mezei Sándor. Számos kiállítást szerveztek a székház nagyobb termében. A szervezésben az első városi elnöknő, Fari Ilona jeleskedett. 1995-ben lehallgató-készüléket fedeztek fel a székházban. A vizsgálat semmilyen eredményre nem vezetett. Dr. Brendus Gyula megyei elnök (1995-2000) irányította a második épülettel kapcsolatos munkálatokat. Rácz Levente jelenlegi elnök a terület jogi helyzetének a tisztázásával, a pályázatokkal tette le a maga kézjegyét. 2002 nyarán a névválasztás és avatás került napirendre. Dr. Szász Pálra (1881-1954) esett a választás. Ezért lett a neve Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház. /Bakó Botond: Közösségi ház születése Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./

2002. november 23.

A Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház /Nagyenyed/ második rendezvénye nov. 19-én író-olvasó találkozó volt. Jeles írók és költők /Egyed Emese, Fodor Sándor, Kovács András Ferenc és Lászlóffy Aladár/ látogattak érkeztek. Elkísérte őket a Mentor kiadó igazgatója, Káli Király István, aki sok szép könyvvel is meglepte az enyedieket. /Bakó Botond: Író-olvasó találkozó a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./

2003. május 6.

150 éves a Nagyenyeden működő Református Bethlen Kollégium Tanítóképző Intézete. 1999-ben, ősi rangjához közelítő főiskola is nyílt falai között. Az intézmény másfél évszázados fennállásának tiszteletére máj. 15-19. között emlékező rendezvénysorozatot szerveznek. Lesznek mintaórák az elemiben, tudományos előadások, kép- és gyermekrajz-kiállítások, emlékkönyv és az iskolamúzeum bemutatása, a Barcsay-emlékmű leleplezése, a vitafórumon pedig megvitatják az erdélyi magyar tanítóképzés jövőjét. Hazanézőben címmel a tanítóképzősök világtalálkozója máj. 17-én lesz. /Bakó Botond: 150 éves a tanítóképző. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

2004. április 28.

A Természet Világa című magyarországi természettudományi folyóirat áprilisi számának közel egyharmadát a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumot népszerűsítő szakcikkek teszik ki. Bakó Botond cikkében (A nagyenyedi Bethlen Kollégium) a kezdetektől göngyölíti fel a tanintézmény életét. Győrfi Dénes A természettudományok a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban címmel közölt tanulmányt a könyvtár kincseiről. /Fehér megye. Természet – Világ – Kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

2004. május 19.

Székesfehérvárra látogatott a Gyulafehérvári Katolikus Szeminárium X. osztálya, eleget téve az ottani cisztercita Szent István Gimnázium meghívásának. A királyok városának, Székesfehérvárnak a megismerésén kívül sor került Budapest fontosabb nevezetességeinek megtekintésére, valamint egy Balaton-parti kirándulásra is, ahol a tanulók Tihanyt és az apátságot látogatták meg. /Bakó Botond: Együtt imádkozott a két Fehérvár. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./

2004. július 7.

Jelenleg a torockószentgyörgyi vár tövében, a református egyház által újonnan megvásárolt mintegy 10 ár területen táborozik az Áprily Lajos nevét viselő cserkészcsapat. Előadások, kirándulások, játékok színesítik a cserkészek nyaralását. /Bakó Botond: Mint egy nagy család. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./

2004. augusztus 7.

Aug. 4-én Tokockón megnyílt Hollányi Juliánna festőművésznő legújabb kiállítása. Mostani munkáiban zömében a csodálatos torockói tájat jeleníti meg. A köszöntő beszédet Torockó új polgármestere, Veres Rudolf tartotta, majd Pópa Tibor nagyenyedi református lelkész méltatta a művésznő munkásságát. Nagyenyed az egyre ismertebb művésznő szülővárosa, a Bethlen Kollégium pedig alma matere. /Bakó Botond: Torockó. Tárlat PILLANATOKkal. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2004. október 4.

A szabadságharcba torockószentgyörgyiek is belekapcsolódtak Rákóczi oldalán. Az osztrákok ezért 1704-ben felrobbantották a várat, és a falut magát is lerombolták. Erre emlékeztek okt. 2-án a helyi unitáriusok. Négy tudományos előadás hangzott el, az előadók: Magyari András a Babes–Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott történelemprofesszora, Onodi Alpár, a János Zsigmond Unitárius Kollégium történelemtanára, Gaal György kolozsvári helytörténész és Thoroczkai Sándor. Végül megkoszorúzták az emléktáblát. /Bakó Botond: Emlékezés a Rákóczi-szabadságharcra Torockószentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

2004. október 20.

A Fehér megyei Alkenyér vasútállomás-épülete mellett álló, csak román nyelven "jelzett" Kinizsi-emlékmű /Paul Chinezu/ elé két-három autóbusznyi nagyenyedi, illetve Fehér megyei magyar vonult fel okt. 15-én, a kenyérmezei csata 525. évfordulójának megünneplésére. A környéken már csak a családnevekben lehet tetten érni a magyar (közel)múltat. A felemelő ünnepség után az egybegyűltek visszautaztak Nagyenyedre, ahol tudományos előadások hangzottak el. Dr. Radu Lupescu történész kitűnő magyarsággal elmondott előadásában megemlékezett Hunyadi János nándorfehérvári csatájáról is. Kovács Jenő mérnök a "300 békétlen év" történetét elemezte. Szóba került a pusztakaláni buzogány-ügy, Sárd, Szentimre, Borberek és Kéménd emlékei. Dr. Gudor Botond magyarigeni református lelkész, Hunyadi János négy emeltetett, illetve átépített, dél-erdélyi templomáról, köztük a szentimreiről beszélt. /Bakó Botond: Kinizsi Pál emlékünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2004. október 27.

Okt. 23-a tiszteletére, nagyszabású emlékünnepséget szervezett a nagyenyedi EMKE a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. Dávid Gyula tartott előadást. Dávid Gyula, aki maga is ült, éppen 7 évet, előadásában alapos történeti áttekintést adott az 1956-ot közvetlenül megelőző időszakról, amikor a Bolyai Egyetemet és később a Magyar Autonóm Tartományt megszüntették , az erdélyi magyarságot jogaiban korlátozzák. A perek és ítéletek a megfélemlítés részét képezték. Ennek az eredménye volt az a teljes bénaság, ami az erdélyi magyarságon sokáig eluralkodott. A megjelentek hangfelvételről élvezhették Illyés Gyula saját előadásában Egy mondat a zsarnokságról című költeményét, majd Bajusz Katalin óvónő előadta Márai Sándor Mennyből az angyal című versét. /Bakó Botond: Nagyenyed. "Három ember már egy szervezet volt".= Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-156




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998