udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 55 találat lapozás: 1-30 | 31-55
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bakó Zoltán

1999. június 30.

Megjelent Bakó Zoltán első, prózai munkáit tartalmazó kötete A Szentgyörgy tér nem apácazárda /Juventus, Marosvásárhely,1999/ címmel. Marosvásárhely világa, a kisemberek elevenednek meg a könyv lapjain. A kötetbe gyűjtött írások nagy része már megjelent a Népújság boldog emlékezetű Cementlapok című nyári mellékletében, melyet éveken át Bakó Zoltán szerkesztett. /Bögözi Attila: Bakó Zoltán történetei ellenfényben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

2001. január 15.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete január 12-én este vitafórumot tartott a Maros megyei Szentanna községhez tartozó Udvarfalván. A fórumon kiderült, a mezőgazdaság számára nyújtott állami támogatás nem elegendő, így a gazdák főként saját erejükre, vannak utalva. Náznán Jenő, a Maros megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezérigazgatója ismertette azokat az állami támogatási formákat, amelyeket a magántermelők igénybe vehetnek. Csomós Attila mérnök, az RMGE elnöke elmondta, az egyesület elnyert egy 219 ezer eurós pályázatot, ebből többek között számítógépes informatikai rendszert kívánnak létrehozni Erdélyben, hogy a tagszervezetek idejében értesülhessenek a különböző tájegységeken létező árakról, a termesztéssel-tenyésztéssel-eladással-vásárlással kapcsolatos legfontosabb információkról. Dr. Tamás Lajos mérnök arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy az RMGE bármikor ingyen a gazdák rendelkezésére áll szaktanácsok tekintetében. /Bakó Zoltán: Anyagi segítség is szükséges. Ülésezett a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./

2001. január 15.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete január 12-én este vitafórumot tartott a Maros megyei Szentanna községhez tartozó Udvarfalván. A fórumon kiderült, a mezőgazdaság számára nyújtott állami támogatás nem elegendő, így a gazdák főként saját erejükre, vannak utalva. Náznán Jenő, a Maros megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezérigazgatója ismertette azokat az állami támogatási formákat, amelyeket a magántermelők igénybe vehetnek. Csomós Attila mérnök, az RMGE elnöke elmondta, az egyesület elnyert egy 219 ezer eurós pályázatot, ebből többek között számítógépes informatikai rendszert kívánnak létrehozni Erdélyben, hogy a tagszervezetek idejében értesülhessenek a különböző tájegységeken létező árakról, a termesztéssel-tenyésztéssel-eladással-vásárlással kapcsolatos legfontosabb információkról. Dr. Tamás Lajos mérnök arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy az RMGE bármikor ingyen a gazdák rendelkezésére áll szaktanácsok tekintetében. /Bakó Zoltán: Anyagi segítség is szükséges. Ülésezett a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./

2001. július 30.

Júl. 29-én az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete által a Petőfi-szobornál, a költő halálának 152. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen alig 30-an vettek részt. Az egybegyűlteket Gál Éva, az RMDSZ városi szervezetének szervezési alelnöke köszöntötte, majd Dávid Csaba, a szervezet elnöke Petőfi szellemi nagyságát idézte. A jelenlevők megkoszorúzták a költő szobrát. /(vajda): Koszorúzás - szerény részvétellel. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./ Koszorúztak Marosvásárhelyen, a költő Kossuth utcai szobránál, valamint az Ispánkútnál és a fehéregyházi Múzeumkertben. Marosvásárhelyről a résztvevők autóbusszal indultak Segesvárra. Az egykori csata színhelyén lezajlott ünnepségeket a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, az RMDSZ helyi és marosvásárhelyi szervezetei rendezték. Az Ispánkútnál jelen voltak a kiskunfélegyházi vendégek is. Megemlékező ünnepi istentisztelet tartottak az idén június 23-án felszentelt fehéregyházi millenniumi unitárius templomban. Gábos Dezső, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke elmondta: "Minden év júliusának utolsó vasárnapján emlékezünk Petőfire. Tévedés lenne azt hinni, hogy ez csak az 1989-es rendszerváltás óta van így. Többé-kevésbé hivatalosan, rendszerint engedély nélkül a rendszerváltás előtt is megrendeztük a megemlékező ünnepségeket március 15-én és július végén." A délutáni program keretében leleplezték a Bem Józsefet ábrázoló domborművet, amelyet a Ficsor József polgármester vezetésével érkezett kiskunfélegyházi testvértelepülés képviselői ajándékoztak Fehéregyházának. Az alkotást Eugen Jebeleanu, a legjelentősebb román Petőfi-fordító múzeumkerti domborművével szemben állították fel. Az ünnepi beszédek után koszorúkat helyeztek el a turulmadaras emlékműnél, a Bem-domborműnél és az 1999-ben, a költő halálának 150. évfordulója alkalmából felavatott Petőfi-szobornál. /Bakó Zoltán: A ma is küzdő költőt ünnepelték. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./ Fehéregyházán, az ünnepségen beszédet mondott Markó Béla RMDSZ elnök is. Az RMDSZ szövetségi elnöke beszédét arra a gondolatra építette, hogy: "Petőfi nem változik". Míg mi is évről évre változó körülmények között emlékezünk Petőfi Sándorra, és míg a magyar nemzet történelmének jelentős eseményeit és személyiségeit is újraértékeljük, addig nagy költőnk azt az állandó nemzeti értéket képviseli, amellyel kapcsolatban soha nincsen vita közöttünk, hiszen ő a legszebb és legáltalánosabb nemzeti célokat testesíti meg. /RMDSZ Tájékoztató, júl. 30. - 2015. sz./

2001. augusztus 18.

Árvaházat épít, óvodát, iskolát létesít Erdélyben gróf Wass Endre. A tervek szerint októberben kezdik el működtetni a gróf Wass Endre, Wass Albert fia által építtetett holtmarosi árvaházat. Céljuk, hogy anyanyelvű nevelést biztosítsanak a gyerekeknek. Édesapja régeni szobrának felavatása és a holtmarosi hatodik Gyöngykoszorú Fesztivál alkalmából tartózkodott ismét Erdélyben a Hamburgban született, és ma is ott élő Wass Albert fia, gróf Wass Endre. Az árvaházzal az a célja Wass Endrének, hogy a gyermekeknek ne csak nagykorúságukig viseljék a gondját, hanem azon túl is, addig, amíg képessé válnak arra, hogy saját lábukon megálljanak. Szakmát szeretne adni az itt felnövő gyermekek kezébe. A Kolozs megyei Gyeke községben lévő Feketelakon már működtet az alapítvány egy magyar nyelvű óvodát, ahol jelenleg kilenc gyermek tanul. Az ősztől indulna egy magyar nyelvű iskola is négy gyerekkel. A jelenlegi tanügyi törvény szerint nem lehet ugyanis osztályt indítani a kisebbségek nyelvén, ha nincs meg a minimális gyermeklétszám. Ezért kell alapítványi hozzájárulásból indítani az iskolát. A hatalom helyi szervei nem nézik jó szemmel a magyar iskola alapítását. Az épületet állítólag egy családnak akarják kiutalni szükséglakás címén. /Bakó Zoltán: Nem nézik jó szemmel tevékenységét. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

2002. március 9.

1990 óta hat jogszabály jelent meg a témában, az etnikai üldözöttek kárpótlásának kérdése ma is csupán közeledik a megoldáshoz. A kárpótlások odaítélése továbbra is a megyei nyugdíjpénztárak illetékeseinek jóindulatától függ. Az RMDSZ–PSD protokollumban rögzített célkitűzések közül mindössze kettő teljesült az első határidőig. Ezek közül is az egyik csupán félig. Az egyezmény szociális vonatkozású fejezetében a felek többek között megállapodtak abban, hogy "korrekt módon alkalmazzák" az etnikai alapon üldözöttek kárpótlásáról szóló 189/2000-es törvényt; ennek érdekében a kormány febr. 28-ig kidolgozza a jogszabály végrehajtási utasításait. A 127-es kormányhatározat febr. 22-én életbe is lépett. A dokumentum azonban továbbra sem biztosítja a 189-es törvény "korrekt alkalmazását", ahogyan azt a PSD–RMDSZ protokollum megfogalmazza. Kerekes Károly képviselő, a kárpótlások témagazdája elmondta, a határozat több szempontból hiányos. "Az akkori események a mai értelmezésben úgy néznek ki, hogy Földváron hadifogolytábor volt, Targu-Jiuban pedig politikai üldözötteket tartottak fogva. Nem akarják elismerni, hogy ezek a lágerek megváltoztak egy adott pillanatban, és Földváron nem politikai üldözötteket tartottak fogva, hanem dél-erdélyi magyar értelmiségeket, Targu-Jiuba pedig nemcsak kommunistákat hurcoltak, hanem összeszedték a civil lakosságot" – magyarázta a képviselő. A jogok megállapításánál nem fogadják el az RMDSZ véleményét, holott a jogszabály kimondja, hogy az alkalmazás során a nyugdíjpénztáraknak konzultálniuk kell a kisebbségi szervezetekkel. Kerekes Károly elmondta, az RMDSZ nem tekinti lezártnak az etnikai üldözöttek kárpótlásának kérdését a 127-es kormányhatározat megjelenésével. /Szőcs Levente: Zaklatott etnikai üldözöttek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./ Az egykori üldözötteket kérelmeik elfogadása után is igazi kálvária várja. A lap erre hozott fel példát. /Bakó Zoltán: További üldöztetések. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./

2002. június 24.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) Maros megyei szervezete és a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (RMSZDP) intézményesíteni akarja együttműködését. "Románia polgárainak nemre, fajra, felekezeti hovatartozásra vagy nemzetiségre való tekintet nélkül egyetlen közös problémája van: a szegénység. A PNL és az RMSZDP megyei szintű együttműködése az első szakaszban életképes megoldások keresésében nyilvánul meg, hogy megállítsák a szociáldemokrata kormánypárt (PSD) agresszív előretörését. Júliustól állandó jellegű, intézményesített találkozókat készülünk tartani" – nyilatkozta Eugen Gh. Nicolaescu, a Nemzeti Liberális Párt Maros megyei szervezetének elnöke, országos alelnöke. /Bakó Zoltán: PNL–RMSZDP együttműködés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./

2002. július 15.

Nyárádselyét nemrégiben még az a veszély fenyegette, hogy lakosait kitelepítik a környező domboldalak csúszása miatt. A színmagyar Nyárádselye házainak egy része annyira megrongálódott a földcsuszamlások miatt, hogy a falut el kellene költöztetni. A hatalom akkor úgy akarta megoldani a kérdést, hogy elköltöztette volna a falut. Ezzel a selyeiek nagy része nem értett egyet, és két évvel ezelőtt hozzáfogtak egy új művelődési otthon építéséhez. Júl. 15-én ünnepélyes keretek között adták használatba az új kultúrotthont. Az ünnepségen jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Virág György, a Maros megyei önkormányzat elnöke, Burkhárdt Árpád alprefektus, a megyei tanács tagjai, katolikus és református lelkészek is. Markó Béla elmondta: "Példát kaptunk a selyeiektől arról, hogy hogyan kell összefogni, építkezni, megmaradni magyarnak és embernek a szülőföldön olyan körülmények között, amikor ez a szülőföld nem mindig akar megtartani. Az egész erdélyi magyarság számára fontos példa ez. Nem az az igazi helytállás, amikor könnyű megmaradni, hanem az ilyen, amikor meg kell küzdeni a megmaradásért." /Bakó Zoltán: Kultúrotthon a futóhomokon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 15./

2002. július 17.

Egy éve nyitották meg a világ első és mindeddig egyetlen szalmakalap-múzeumát a Hargita megyei Kőrispatakon, azóta több tucat szervezett csoport vett részt itt táborozáson, gyerekek és meglett korúak is, hogy a szalmafonás mesterségével ismerkedjenek. Legutóbb júl. 8. és 14. között a csángóvidékről nyaralt itt negyvenegy gyermek. Pusztinai, klézsei, felsőrekecsényi és diószéni gyermekek tanulták a kalap- és szalmafonás csínját-bínját. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége négy faluból összegyűjtötte a gyermekeket, s Hegyeli Attila, a szövetség elnöke vezetésével eljöttek. Esténként magyar népdalokat énekeltek, tanították a székely nótákat, dalokat. /Bakó Zoltán: Egyéves a Szalmakalap Múzeum. Csángó gyerekek nyaraltak a Hargita megyei Kőrispatakon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./

2002. július 22.

Nyárádszentmártonban, a MIÉRT nyári akadémián júl. 20-án Vasile Puscas EU-főtárgyaló elmondta: Románia 2000-ig csupán az EU-törvénykezés részleges átvételére volt hajlandó, ami megnehezítette a csatlakozási tárgyalások folyamatát. Kiss Károly, a magyar Külügyminisztérium főtanácsosa előadásában az integráció alappilléreiként a politikai és a gazdasági stabilitást, a tárgyalási fejezetek sikeres előmenetelét említette. Frunda György szenátor szóba hozta Románia alkotmányának kérdését is. Kijelentette: Romániában továbbra sem beszélhetünk "törvénykeretről, hanem csupán törvényködről". Szabó Vilmos politikai államtitkár örvendetesnek nevezte a kedvezménytörvény megszületését, valamint a jószomszédi viszonyokat. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette: nem tudják elfogadni azt az alkotmánymódosítást, amely nem gondolja újra a kisebbségek jogait szavatoló passzusokat. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke a kisebbségben élő magyar közösségek folyamatos támogatását hangsúlyozta. Kijelentette, a jelenlegi kormány elkötelezett a támogatások megtartásának gondolata mellett, csupán különböző megoldási lehetőségek feltérképezésére, valamint hangsúlyeltolódásokra számíthatunk. Az elnök úgy véli, helyesebb, ha az illető közösség dönti el, ki a közösség legitim képviselője. Az elnök a HTMH fontos feladatának tekinti a szórványmagyarságnak nyújtott támogatási koncepció kialakítását. Vasile Dincu tájékoztatási miniszter és Verestóy Attila szenátor kijelentette: kisebbségben is rosszul érezte magát az előző években megszervezett tusnádfürdői nyári szabadegyetemen. Verestóy Attila elmondta, változtatni kell azon, hogy a többség mondja meg a kisebbségnek, mit mikor és hogyan cselekedjen. A MIÉRT által szervezett első nyári akadémia júl. 21-én ért véget. /Borbély Tamás: Véget ért a MIÉRT nyári akadémia. Az Európai Unió - kihívás a fiatalok számára. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./ A rendezvényen Vasile Dancu tájékoztatási miniszter elmondta: a nemzeti kisebbségek követelései "spirálisan gyarapodók": minél többet teljesítenek a követelésekből, a kisebbségek annál többet akarnak. Frunda szerint Romániát idén ősszel felkérik a NATO-csatlakozásra, míg becslése szerint az ország 2008-ban lehet az Európai Unió tagja. Szabó Vilmos államtitkára kijelentette: "Végre megérthetjük, hogy a kisebbség iskolái, kultúrája, intézményrendszere semmilyen veszélyt nem jelent a többség számára. Az új magyar kormány felelősséget érez a határon túli magyarok sorsa iránt, és azt minden lehető eszközzel segíteni, támogatni szeretné". Az államtitkár a tisztázandó kérdések közé sorolta, hogy a román kormány bejelentette: meglátása szerint a magyar fél tévesen alkalmazza az egyetértési nyilatkozat egyes előírásait. Markó Béla szövetségi elnök közölte: az RMDSZ nem fogadja el az alkotmánymódosítást, ha abban nem szerepel majd kitétel az anyanyelvnek az igazságszolgáltatásban való használatára vonatkozóan. Az RMDSZ elnöke szerint az alkotmány módosításának utalnia kellene az anyanyelvnek az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban való használatára, illetve a közigazgatás decentralizálására. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke arról számolt be a Nyári Akadémián, hogy a kormányok változásától függetlenül a HTMH-ban folyamatos volt a munka. "Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a jövőben a pártpolitika ne érvényesüljön a hivatal munkájában, valamint hogy az ifjúság fontosabb szerephez jusson tevékenységünkben" - összegzett az elnök. Újhelyi István magyarországi országgyűlési képviselő, a Fiatal Baloldal Ifjúsági Szövetség elnöke előadásában elmondta, a magyarországi fiatal baloldalnak esélye van arra, hogy a következő négy évben ne csak a tanulási folyamatban vehessen részt, hanem a közéletben is megmutassa arcát. Kovács Péter, a Miért elnöke sikeresnek nevezte a találkozót. Kovács közölte, két okból nem vesz részt a ma kezdődő Bálványosi Szabadegyetemen: a Miért-elnöksége ebben az időszakban magyarországi úton vesz részt, másrészt a szervezet ideológiailag egyoldalúnak tartja a Tusványosnak nevezett rendezvényt. Kovács elmondta, Nyárádszentmártonban felkérték Ocsovay Tamást, a magyar Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkárát, közvetítsen a Miért és a Magyar Ifjúsági Tanács közötti konfliktus feloldása érdekében. /Bakó Zoltán: A kisebbségi létről ifjúsági szemmel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

2003. július 19.

A csángóvidék jellegzetes dalai és marosszéki népdalok csendültek fel júl. 17-én a X. erdőcsinádi táborban. A népviseletbe öltözött csángó gyerekek felsorakoztak a tábor udvarán, szemébe könnyeket csalt, amikor a táborzáró műsor végén a gyerekek a csángó himnuszt énekelték. Ötvennyolc klézsei, budai, forrófalvi csángó gyermek és a petrozsényi szórványból érkezett öt társuk töltött tíz napot a marosmenti településen Lukácsy Szilamér református lelkész, felesége, félezernyi helybeli lakos, meg a tábort kiszolgáló huszonkét fős személyzet jóvoltából. Magyar nyelvet, bibliaismeretet tanultak, Both Gyula, a Családok és Nagycsaládok Egyesületének elnöke vezetésével pedig megismerkedhettek a falusi bútorfestés mesterségével, faragást tanultak. "Tíz éve minden esztendőben megrendezzük a csángó gyerekek anyanyelvi táborát a dél-erdélyieknek, mezőségieknek. Számításaim szerint ez alatt az idő alatt mintegy kilencszáz gyermek tanult meg itt magyarul. Erdélyben rajtunk kívül már csak a szászrégeni Pakó Benedek katolikus lelkész tartott ki a csángó gyerekek anyanyelvi oktatásának ügye mellett. Annak ellenére, hogy a csángószövetség rendezvényeire soha nem hívtak meg, hogy a marosvásárhelyi csángószervezet is csak annyiban segít, hogy elhozza a gyerekeket, mi kitartunk, s minden anyagi nehézség, az olykori zaklatások, nemtetszés-nyilvánítások dacára is tovább folytatjuk ezt a megmaradásunkat, nyelvi továbbélésünket segítő tevékenységet" - magyarázta Lukácsy. Két fiatal tanítónő Mátyás Ibolya és Gáll Csilla önkéntesen vállalták a tanítást. /Bakó Zoltán: Magyarul tanultak, csángóul énekeltek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./

2003. július 22.

Alig egy hete a marosvásárhelyi Jókai utcában levő Bocskai-teremben tartottak vitafórumot a státustörvényről és az uniós csatlakozás lehetséges hatásairól a Kárpát-medence utódállamaiban élő magyarságra. A műsorvezető, Szőlősi Csaba először azokat a klézsei, budai, forrófalvi és petrozsényi csángó gyerekeket szólította a közönség elé, akik már egy hete a Maros megyei Erdőcsinádon szervezett táborban mélyítették el magyar nyelvismeretüket, tanultak vallásos énekeket, bibliaismeretet, marosszéki magyar népdalt. Most csángóföldi magyar népdalokat énekeltek, végül a csángó himnuszt adták elő. Gaudi-Nagy Tamás, az anyaországi Magyar Csodaszarvas Egyesület elnöke kifejtette, hogy a jelenlegi anyagi és nemzetközi-politikai jellegű megszorítások miatt a státustörvény már nem tudja betölteni azt a szerepet, amit létrehozásánál szántak neki. Mihajlovics József, a felvidéki Magyar Föderalista Párt elnöke szerint Felvidéken már az ízléstelenség határát is túllépte az a mód, ahogyan a Magyar Koalíció Pártja alárendeli a kisebbségi magyarság érdekeit a hatalomnak. A magyarigazolvány amolyan kegyelemkenyérré silányult, de még így is jelent valamit azoknak az időskorúaknak, akik számára ha mást nem, de elégtételt szolgáltat a hosszú évtizedeken át elviselt jogtiprásokért, a másodrendű állampolgárrá való minősítésért a Szent Koronás könyvecske. Amit az Orbán-kormány meglehetősen óvatosan, de mégiscsak elkezdett, azt most ilyen-olyan egyezkedésekkel, egyeztetésekkel próbálják meg aláaknázni. "Mi a szövetségi állami státust követeljük. Olyan valamit, amire már van számos példa Európában. Csupán Belgiumot szemlélve is láthatjuk, hogy ott a flamand, vallon, német mind államnyelv. Miért ne lehetne ugyanezt megvalósítani felvidéki viszonylatban is?" - tette fel a kérdést az előadó. Felvidéken nem történt meg a rendszerváltás, ezért hozták létre a Magyar Föderalista Pártot, ami nem az MKP ellen, hanem helyette alakult, ha úgy tetszik, alternatívaként. Tíz év alatt a felvidéki magyarság lélekszáma 10 százalékkal csökkent. Kassa, Rozsnyó, Losonc, Érsekújvár magyar népessége megfogyatkozott, s ezzel párhuzamosan sorvad el a körzetükben levő magyar falvaké is. Az uniós földvásárlás immár kezd aggasztó méreteket ölteni Szlovákiában - mondotta Mihajlovics. Mindkét előadó szerint a kisebbségek és nemzeti közösségek sarkalatos kérdéseire semmilyen választ nem ad az EU. Kárpátalja például gyakorlatilag vasfüggöny mögé kerül, s az ottani másfél százezer fős magyarságnak megszűnik a kapcsolata az anyaországgal, holott léte eddig szervesen kötődött hozzá. Hasonlóképpen aggódik a tíz év alatt felére apadt szerbiai magyarság is. A globalizáció körülményei között az Uniónak nem érdeke megoldani a nemzeti kisebbségek és közösségek legégetőbb gondjait. Egyetlen pozitívuma lehet a csatlakozásnak - az, hogy ily módon a kisebbségi sorsba taszított magyarság egy része valamiképpen "egy kalap alá" kerül az anyaországi többséggel. /Bakó Zoltán: Hátrálni már nincs hova. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./

2003. augusztus 16.

Győrfi Dénes, a Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár igazgatója, bemutatta a könyvtárat, melyet Bethlen Gábor alapított 1622-ben, s ezzel egyidőben adományozott könyveket a könyvtárnak. A könyvtárat 1948-ban államosították. Jelenleg 72 ezren felüli a könyvállomány, magyar, latin, német nyelvű könyveket őriznek. A legféltettebb könyvritkaságaik között van gróf Mikó Imre könyvtára, amely 1000 kötetet tartalmaz, római és görög klasszikus könyvek, továbbá Arany János írásai. Inkább a diákok kölcsönöznek könyveket. Többször is megsérültek, illetve megsemmisültek a könyvtár könyvei: 1658 - Gyulafehérváron (betörés), 1707 - (labanc bosszú), 1848-49-es forradalom és szabadságharc. /Jakab Kriszta és Bakó Zoltán: Szétnéztünk egy könyvtárban... A Bethlen Gábor Könyvtár titkai. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

2003. augusztus 18.

Erdély több településéről és Magyarországról érkeztek zarándokok az erzsébetvárosi (Szeben megye) Nagyboldogasszony-napi búcsúra. Ez alkalommal mutatkozott be híveinek az egy nappal korábban kinevezett örmény katolikus általános helynök, Puskás Attila is.Nagy tömeg gyűlt össze aug. 15-én, Nagyboldogasszony napján Európa egyik legnagyobb örmény templomában. Puskás Attila celebrált szentmisét, sok év után először örmény nyelven. Jelen volt Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, örmény apostoli kormányzó is A búcsú előtti napon érkezett vissza római tanulmányi útjáról Puskás Attila gyergyószentmiklósi lelkész. Ő tartja majd a kapcsolatot a négy magyarörmény közösség (Gyergyószentmiklós, Szamosújvár, Erzsébetváros és Csíkszépvíz) között, irányítja az örmény katolikus egyházi életet. "Az erzsébetvárosi mintegy tizenhét fős örménység lelki gondozását is magam vállalom, meghatározott időszakokban lesznek örmény szentmisék, akárcsak a gyergyószentmiklósi négyszázötven, a szamosújvári százhúsz lelkes és a csíkszépvízi közösségben."Issekutz Sarolta, a Budapesten működő Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke tájékoztatott, hogy Erdélyben két örmény szervezet is működik, az Aram (Magyarörmények Romániai Szövetsége, elnöke Sebesi Karen Attila), és az Armenia(Magyarörmények Baráti Társasága, elnöke Bálintné Kovács Júlia). Léstyán Ferenc Megszentelt kövek című kétkötetes munkája, mely az erdélyi egyházmegye középkori templomait leltározza fel, nem kevesebb mint 89 templomot vagy kápolnát említ, melyeket Szűz Mária tiszteletére szenteltek. Ezek búcsúja is többnyire Nagyboldogasszonykor van. /Bakó Zoltán: Kinevezték az örmény helynököt. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

2003. augusztus 25.

Aug. 24-én Pókán első ízben szerveztek falutalálkozót, amelyre mintegy nyolcvanan jöttek haza a településről elszármazottak közül. A helybeliek versösszeállítással léptek fel, sárpatakiak és a vajdaszentiványi táncosok pedig ropták a csárdást. A szervezők - köztük Szőlősi Árpád, a település monográfiájának társszerzője- kifejtették: jövőre júniusban tartják meg a falutalálkozót, ekkor emlékművet is avatnak. /Bakó Zoltán: Hazajöttek az elszármazottak. Első ízben tartottak falutalálkozót Pókában. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./

2003. szeptember 8.

Szept. 6-án Marosvásárhelyen ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete /SZNT KT/. Azt szeretnénk, ha a Székelyföld eurorégióvá válna - hangzott el az SZNT KT ülésén. A résztvevők szerint a román politikai elit sem ellenezheti a kezdeményezést, hiszen az autonómia Európai Uniós elvárás. Az ülésen megerősítették: munkadokumentumként fogadják el Csapó József volt RMDSZ-szenátor Székelyföld autonómia-statútumának tervezetét. Csapó József a tanácskozáson az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2003/1334-es határozatát idézte, amely hatékony eszköz lehet a román politikai vezetés ellenvetéseinek "kivédésében".Az említett határozat előírja, hogy az Európai Unió országaiban hatalmat, illetve hatásköröket adjanak a kisebbségeknek saját ügyeik intézésére. A volt szenátor hozzátette, a szubszidiaritás elve alapján az állami költségvetésnek is segítenie kellene a térséget, amíg megteremtődnek a teljes anyagi önállósulás feltételei. A volt szenátor hozzátette: a létrehozandó testületek nem veszélyeztetnék a már létező politikai alakulatok esélyeit a választásokon, hiszen a létrehozandó tanácsok nem lesznek önálló jogi személyek, így nem indíthatnak önálló jelölteket a helyhatósági választásokon. A Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete és az RMDSZ viszonyával kapcsolatban Csapó kijelentette: "Az RMDSZ programjában mind a háromféle autonómiatörekvés benne van, így - remélhetőleg - a Szövetség támogatja a székelyföldi kezdeményezést." /Bakó Zoltán: A régióautonómia EU-s elvárás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./ A zárt ajtók mögött folyó tanácskozásról Izsák Balázs soros szóvivő és Csapó József, a Székelyföld autonómia-statútumának kidolgozója tájékoztatta a sajtó képviselőit. Csapó József elmondta, a cél, a Terra Siculorum eurórégióként való elismertetése. A román törvényhozás esetleges elutasító határozata esetén az európai fórumokhoz lehet majd fordulni, de mindezt csak azután, ha maga a Székelyföld lakossága is kifejezte autonómiaigényét. /Sz. L.: Decemberre véglegesítik a Székelyföld autonómiájának statútumát. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 9./

2003. december 6.

Adamovits Sándor új kiadványait mutatták be Marosvásárhelyen, a Diakóniai Otthon Bocskai termében, dec. 4-én. A szerző Kapuk, kopják, haranglábak című albumát a budapesti Közdok Kiadó igazgatója, Nagy Zoltán ismertette. Az esten Adamovits János Kemény Jánosról szóló kötetét is bemutatták. A Helikon gazdája című könyv a Kemény-leszármazottak anyagi támogatásával jelenhetett meg. A rendezvényen Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője beszélt arról a CD-ről is, amely Adamovits Sándornak a hetilapban megjelent ötvenöt helikonista íróról, költőről készített sorozatát tartalmazza. A bemutató végén a résztvevők Csutak H. Leventének a helikonistákról készült grafikáit tekinthették meg. /Bakó Zoltán: Helikonisták CD-n. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./

2004. január 20.

1943. január 12-én kezdődött el a doni offenzíva, mely kétszázezer magyar katona kálváriáját hozta magával. Erdélyben alig akad magyar család, amelynek ne lenne közvetlen kötődése a háborúhoz. Két évvel ezelőtt fiatal vásárhelyi történészek, Berekméri Róbert és László Márton kutatni kezdték a Don-kanyar marosszéki emlékeit és emlékezőit. Időközben megalakult a Doni Emlékbizottság. A múlt évben Marosvásárhelyen és Mezőpanitban, idén Marosvásárhelyen, az unitárius egyház tanácstermében gyűltek ismét össze emlékezni. A Doni Emlékbizottság a marosvásárhelyi katolikus temetőben kijelölte egy emlékmű helyét, ahol – ha sikerül – az idén vagy legkésőbb jövőre felállítják a szobrot. A magyar és német katonai szervek semmilyen konkrét hozzájárulási szándékot nem mutatnak az emlékhely létrehozásához. /Bakó Zoltán: Hadak útját újrajárva. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 20./

2004. június 16.

Hagyományos mesterségeket tanítanak a Maros megyei Jobbágyfalván megszervezendő kézművestáborokban. A nyárádszeredai székhelyű Nyárádmente Kistérségi Fejlesztési Iroda vezetője, Gligor Róbert László munkatársaival együtt már évek óta azon munkálkodik, hogy a régió gazdasági megerősödését elősegítő tevékenységeket indítson útjára. Szász Csaba Levente Jobbágyfalván beindítja a vendégfogadás-üdültetés gyakorlatát. /Bakó Zoltán: Kézművestáborokat szerveznek Jobbágyfalván. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./

2004. október 1.

Svájcból érkezett szerelők dolgoznak Nyárádandrásfalván a református papilak és közösségi ház villanyszerelési munkálatain. A svájciak pihenőszabadságukat áldozták fel, hogy a szakmunkát elvégezzék. A kilencvenes évek elején jöttek először Azóta többszörmegjelentek, teljesen felújították a helybéli református templomot.. /Bakó Zoltán: Svájci segítség Nyárádandrásfalván. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2004. november 5.

A nyárádandrásfalvi reformátusok harangszentelő ünnepségre gyűltek össze a Nyárádszereda város peremkerületének számító, hajdan Nyárádszentendre néven ismert falu hetvenöt éves templomában. Az Isten házával egyidős nagyharang ez év elején elrepedt, ezért újat kellett önteni helyette. Október végén megszólalhatott a harang. /Bakó Zoltán: A jövő nemzedékért szól az új harang. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

2004. december 7.

Maros megyében Nyárádmagyaros és Székelybere község alig fél évvel ezelőtti szétválása óta eltelt időszak azt igazolta, hogy mindenki jól járt. Utakat, iskolákat tettek rendbe, művelődési otthon épült. Nyárádmagyaroson az új művelődési ház építésénél voltak napok, amikor húsz-harminc helyi lakos dolgozott egyszerre. /Bakó Zoltán: Bizakodik Magyaros és Székelybere. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

2005. január 6.

Nagyváradon több mint tíz éve működik Románia egyetlen magyar nyelvű magánszínháza, a Kiss Stúdió Színház. Jelenleg készül az elmúlt évtizedről szóló könyv, és folyamatban van a stúdió tevékenységét bemutató dokumentumfilm véglegesítése, jelezte Varga Vilmos színész, a színház művészeti vezetője. A Kiss Stúdió Színház az egyetlen romániai magyar társulat, amely sem romániai, sem magyarországi támogatást nem kap, mégis él, működik, turnézik Erdélyben és szerte Európában. Emellett rendezői a Kárpát-medencei Magyar Stúdiószínházak Fesztiváljának. Kiss Törék Ildikó elindította az Olvassuk együtt programot. Nagyváradon pinceszínházként működik a Kiss Stúdió. Telt házzal játszanak, ötven-hatvan néző fér be egyszerre. /Bakó Zoltán: Tízéves a Kiss Stúdió. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

2005. január 19.

Irodalmi kör indul Marosvásárhelyen Súrlott Grádics néven, amely január 20-án tartja első összejövetelét. Bölöni Domokos író-publicista, a kör vezetője úgy tájékoztatott, az első alkalommal Székely-Benczédi Endre olvas fel verseiből, majd a Nagy Pál irodalomkritikus, Nagy Attila költő és Nagy Miklós Kund szerkesztő értékelik a verseket. Azért választották a Súrlott Grádics nevet, mert a múlt század elején Marosvásárhelyen működött egy ilyen nevű vendéglő, amelyben a magyar irodalmi élet kiválóságai gyakran megfordultak. /Bakó Zoltán: Súrlott Grádics: irodalmi kör indul Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./

2005. február 28.

Február 26-án tartott Agrofórumot a romániai magyar gazdatársadalom szervezete, az RMGE. Az ernyő szerepet vállaló RMDSZ, illetve az RMGE-hez csatlakozni igyekvő állattenyésztői egyesületek között ellentétek vannak. A Mit vár az erdélyi gazda a kormánytól és az RMDSZ-től, mint a román kormány tagjától? címmel tartott fórumon egyöntetű volt a vélemény, hogy összefogásra és kiútkeresésre van szükség, ha az erdélyi magyar gazdatársadalom nem akar az ország EU-csatlakozásának legnagyobb vesztese lenni. Az RMDSZ irányában kemény hangú záródokumentumot fogadtak el a jelenlevők, abban az RMGE és az RMDSZ szervezeti viszonyának sürgős rendezésére szólítottak fel. Az RMDSZ csúcsvezetésének a kormányalakítás, a vezető tisztségek elosztása során tanúsított magatartását kifogásolta a dokumentum. Az RMDSZ kérésére az RMGE vezetése szakemberek listáját juttatta el Bukarestbe, az azon szereplő 14 személy közül senki sem kapott tisztséget. Felrótta az RMGE azt is, hogy az RMDSZ csúcsvezetésében nincs mezőgazdasági és vidékfejlesztési főosztály, továbbá hogy az RMDSZ 2003. évi programjának mezőgazdasági fejezetéből szinte semmi sem valósult meg. /Ferencz L. Imre: Szakítópróba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./ Tizenkét erdélyi megye magyar gazdálkodói találkoztak az agrárgazdasági és agrárpolitikai konferencián. A megjelentek felhívták a figyelmet az elöregedett falusi munkaerő kérdésére és a fiatalok alulképzettségére, a birtokviszonyok tisztázatlanságára, a településjegyzékben átminősített, hátrányos megkülönböztetést okozó hibás besorolásokra. A konferencián záródokumentumot fogadtak el, amellyel az RMGE–RMDSZ társult szervezeti viszonyát kívánják rendezni. A zárónyilatkozatban rögzítették az EU-s csatlakozással kapcsolatos sérelmeiket is, az iratot a kormányhoz, a parlamenthez, a szakminisztériumhoz és a koalíciós pártokhoz juttatják el. /Bakó Zoltán: Gazdasérelmek és elvárások. Az erdélyi mezőgazdászok elégedetlenek az RMDSZ agrárpolitikájával. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

2005. március 3.

Öt éve folyik a vita az erdélyi magyar gazdálkodói körökben arról, megosztja-e a gazdák érdekképviseletét, hogy önállósult a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) egykori Maros megyei fiókszervezete, mely tavaly decemberben felvette az Erdélyi Gazdasági Egyesület nevet. Az Erdélyi Gazdasági Egyesület néhány nappal ezelőtt Marosvásárhelyen tartott tisztújító közgyűlésén elhangzott, az EGE-t 32 jogi személyiségű vagy azzal nem bíró gazdakör és társult szervezet alkotja. Az elmúlt öt év alatt az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával, tanfolyamokat szerveztek a gazdáknak, regionális agrárgazdasági oktatási és információs központot indítottak, kapcsolatot létesítettek magyarországi, spanyolországi és belgiumi gazdaszövetségekkel. Az EGE közgyűlésén Máthé László, az RMGE Maros volt vezetőségi, az RMGE jelenlegi elnökségi tagja kérte: „Az EGE vezetői üljenek le tárgyalni az RMGE kolozsvári vezetőivel, hiszen konkrét és hatékony együttműködési szerződés szükséges a két gazdaszervezet között”. Csomós Attila, az EGE újraválasztott elnöke szerint a Maros megyei gazdakörök vezetősége sosem zárkózott el az együttműködéstől, de nem fogadhatja el, hogy a kolozsvári országos egyesület feltételként szabja meg számára, hogy beszámoljon székházi tevékenységéről. Sebestyén Csaba, a kolozsvári székhelyű Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke szerint nincs szakadás a gazdaszervezetek között. „Az önállósult Maros megyei RMGE fiókszervezetet joghézagot kihasználva jegyeztették be RMGE Maros néven. Mindez könnyen megtéveszthette az avatatlant, hiszen nem tudhatta, hogy rólunk, az országosról, vagy az önálló Maros megyei szervezetről van szó. Alapszabályukban az szerepel, hogy csatlakoznak az országos szervezethez, de ezt öt év alatt nem tették meg, tehát nem hisszük, hogy valaha is komolyan gondolták volna” – szögezte le a 12 megyei szervezetet magában foglaló RMGE elnöke. /Bakó Zoltán: Megoszlik az erdélyi magyar gazdatársadalom az RMGE és az EGE között. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./

2005. december 12.

Marosszentgyörgyön a plébánia tanácstermében Balázs József festő mutatkozott be a közönségnek. A székelyföldi táj szerelmese a gyergyóalfalvi „képíró” – derült ki a tárlatnyitón. Ezt követően az est házigazdája, Baricz Lajos plébános, Csókagyűlés című verseskötetét ismertették. Néhány vers Kilyén Ilka előadóművész tolmácsolásában hangzott el. /Bakó Zoltán: Csókacsendítés és lapp lapulás. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

2006. január 9.

„Maros megyéből a don-kanyari harcokban és az azt követő visszavonulás során 577-en estek el, sebesültek meg vagy kerültek fogságba” – mondta el Ábrám Zoltán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei szervezetének elnöke a január 8-án, a doni katasztrófa kezdetének évfordulójára való megemlékezés kapcsán. Az EMKE megyei szervezete által kezdeményezett emlékrendezvényt követően megkoszorúzták a katolikus temetőben felállított emlékművet. 1943. január 12-én kezdődött a Don mentén a szovjet támadás, mely a II. magyar hadsereg pusztulásához vezetett. A több mint kétszázezres hadseregből hozzávetőlegesen 125 ezerre tehető az áldozatok száma. Az elesettek, eltűntek, fogságba esettek között nagy számban voltak erdélyiek is. Január 8-án az unitárius egyházközség tanácstermében Benkő József gyűjteményéből rendeztek kiállítást. Ábrám Zoltán, az EMKE megyei elnöke nyitotta meg a kiállítást, utána szólt az egybegyűltekhez Nagy László unitárius esperes és Berekméri Róbert történész, majd Benkő József mesélt arról, hogy miként sikerült összegyűjtenie a kiállítás anyagát. A tárlókban fegyvereket, lőszereket, katonai egyenruhákat, -eszközöket, kitüntetéseket, háborús dokumentumokat láthatnak a látogatók. A kiállítás az akkor szembenálló feleket egyaránt bemutatja. A katolikus temető kapuja mellett álló emlékműnél veterán frontharcosok, egyesületek, ifjúsági szervezetek és magánszemélyek helyezték el a megemlékezés koszorúit. „Tavaly, a Hősök Napján felavathattuk a don-kanyari hősök és áldozatok emlékművét, és immár van egy hely, ahol koszorúzva, gyertyát gyújtva lehet emlékezni, hisz megérdemlik, hogy hosszú hallgatás után nyíltan beszéljünk róluk és emlékezzünk rájuk” – jegyzete meg Ábrám, hozzátéve, az EMKE megyei szervezete állandó kiállítást tervez a hősök tiszteletére, további tervük pedig egy veterán-küldöttséggel a csaták helyszínére látogatni. /Bakó Zoltán: Koszorúk a Don-kanyar erdélyi áldozataiért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2006. február 21.

A Sepsiszentgyörgyön létrehozandó magyar kulturális fiókintézet igazgatására a székelyudvarhelyi születésű 32 éves Hadnagy Miklóst találta a legalkalmasabbnak Bozóki András tárcavezető a nyolc pályázó közül. A román parlament még nem ratifikálta a fiókintézet megnyitását lehetővé tevő egyezményt. Hadnagy Miklós kifejtette, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézetnek a romániai magyarság és az anyaország között kell közvetítenie. Fel kell vállalnia a többi, régióban élő kisebbségi közösség művészetének, kultúrájának bemutatását, de különös figyelmet kell fordítania a romániai magyarság kultúrája bemutatására és közvetítésére a világ országaiban. Hosszú távon magyarországi, romániai és Kárpát-medencei intézményeket felölelő hálózatot kell kialakítani. Hadnagy Miklós 1992-ben telepedett át Székelyudvarhelyről Magyarországra. Eddig is kulturális területen tevékenykedett: parlamenti szakértőként, a Határon Túli Magyarok Hivatalánál, illetve az Illyés Közalapítványnál. /Guther M. Ilona: Kultúrablak Európára. Interjú Hadnagy Miklóssal, a szentgyörgyi kultúrfiók leendő igazgatójával. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./ 15/ 401 évvel ezelőtt, 1605. február 21-én a székely rendek Nyárádszeredában fejedelemmé választották Bocskai Istvánt. Nem egészen két hónap elteltével, április 19-én a szerencsi országgyűlésen már a magyarországi rendek is megválasztották, 20-án be is iktatták a tisztségbe. Szeptember 14-én Szászmedgyesen a három nemzet nevében iktatták be Bocskait erdélyi és magyarországi fejedelemnek. Ezekre az eseményekre emlékeznek tíz napon át Nyárádszeredában. Február 20-án marosvásárhelyi, szovátai és nyárádszeredai diákok vettek részt a Bocskai fejedelem korát, a vallási tolerancia szellemét idéző történelmi tárgyú vetélkedőn, este pedig lakossági fórumot tartottak. /Bakó Zoltán: Bocskai-napok Nyárádszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

2006. március 13.

„Összefogásra ma nagyobb szükség van, mint valaha” – áll abban a felhívásban, amelyet az idei március 15-i ünnepségekkel kapcsolatban tett közzé március 11-i marosvásárhelyi ülése után RMDSZ Operatív Tanácsa. Az autonómia különböző formáit „csakis egységesen valósíthatjuk meg”. Markó Béla RMDSZ-elnök az MPSZ által Székelyudvarhelyre meghirdetett nagygyűléssel kapcsolatban kifejtette: „mi oda nem megyünk el, mert nem mi szerveztük, ami természetesen nem azt jelenti, hogy az RMDSZ Udvarhelyen nem ünnepel”. /Bakó Zoltán, Gujtár Gabriella: Összefogásra szólít az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./ Nem szabad engedni, hogy március 15-e ünnepét bárki is önös politikai célokra használja fel, hiszen ez a nemzeti összefogás, a szolidaritás napja, és a romániai magyarság közösségi létének legfőbb igazsága, megtartó ereje az egység – fogalmazta meg március 11-én Marosvásárhelyen elfogadott felhívásában az RMDSZ Operatív Tanácsa (OT). Sikerült elérni, hogy március 15-én, de a mindennapokban is a romániai magyarok szabadon használhassák nemzeti szimbólumaikat, himnuszukat, nemzeti lobogójukat. /OT: Nemzeti ünnepet egységes szellemben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./


lapozás: 1-30 | 31-55




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998