udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bakacsi Gyula

2004. március 22.

A Sapientia Alapítvány Csíkszeredában tartott kuratóriumi ülésén leváltották tisztségéből dr. Lányi Szabolcsot, a Sapientia EMTE csíkszeredai karának dékánját, hivatali hatáskörének túllépése miatt. Egy szépvízi szennyvíztisztító komplexumra benyújtott SAPARD pályázatban Lányi Szabolcs az egyetem nevében 90 ezer eurós önrészt vállalt, ebből egy monitorizáló és kutató-laboratóriumot építenének ki. A kuratórium szerint ezzel a vállalással Lányi túllépte hatáskörét, a volt dékán viszont azt vallja, egy társfinanszírozási megállapodásra feletteseitől elvi jóváhagyást kapott. Lányi Szabolcs helyére dr. Györfi Jenőt nevezték ki dékánnak, helyettesei Gagyi József és Szabó Árpád lettek. Dr. Lányi Szabolcs leváltásáról a romániai magyar történelmi egyházak elöljáróinak március 11-i testületi ülésén elfogadott határozatban döntöttek. Az egyházi elöljárók megdöbbenésüket fejezték ki a magyarországi pénzügyi megszorító intézkedések miatt. Megkereséssel fordulnak a magyar kormányhoz annak érdekében, hogy más forrásból pótolják az egyetem idei költségvetési hiányát, és a jövő évi költségvetésben az eredeti, két milliárd forintos támogatást biztosítsák. A testület másfelől elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar költségvetés új beruházásokra ("például az ún. erdélyi televízió") nyújtson tetemes támogatást, "ezzel szemben ugyanakkor már jól működő, nemzetstratégiai fontosságú ügyektől – ez esetben az erdélyi magyar egyetemtől – vonjon el nagy összegeket". A határozat értelmében módosító törvénytervezetet terjesztenek a román parlament elé a felekezeti oktatás jogának az elkövetkező tanévvel kezdődő biztosítása céljából, a beterjesztést az RMDSZ parlamenti képviselői vállalják. /Leváltották a Sapientia egyetem csíki dékánját. Hatásköri visszaéléssel vádolták. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ Lányi Szabolcs professzor tanszékvezetőként tevékenykedik továbbra is a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. /Dékáncsere a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./ Ideiglenesen két rektor-helyettest is kineveztek Bakacsi Gyula, a közgazdasági tanszék vezetője, magyarországi vendégtanár, valamint Dávid László, a marosvásárhelyi egyetem tanszékvezető professzora személyében. /D. Balázs Ildikó: Félreállítás vagy elvhűség? = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

2004. március 27.

Bakacsi Gyula, a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem előadótanára lett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektor-helyettese. A magyar professzor mellett Dávid László, az EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kara villamosmérnöki tanszékének oktatója is rektor-helyettesi tisztséget tölt be. Az egyetem szenátusa márc. 26-án választotta meg az új vezetőket. Bakacsi Gyula 1959-ben született, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdaságtudományi Karán tanít. Kutatási területe a szervezeti és nemzeti kultúrák és a vezetés. Több éves kapcsolat fűzi a határon túli felsőoktatási intézményekhez. A csíkszeredai születésű Dávid László okleveles villamosmérnök, a marosvásárhelyi Petru Maior Műegyetemen tanít. A Transindex internetes portál nyilvánosságra hozta az egyetem átvilágítását elvégző jelentés tartalmát. A dokumentum megállapította, hogy az egyetem nem érte el a kezdeti célkitűzést, miszerint több forrásból finanszírozzák működését. A jelentés szerint az EMTE szerződései közül többet nem zártak le. A leszerződött összegek egyharmadát nem költötték el, az így keletkezett pénzmaradványt sem számolták el. Jelentős mértékben felhalmozódtak a pénzeszközök, mivel az egyetemet működtető alapítvány bankszámláin elköltetlen támogatások maradtak. Az sem tekinthető át, hogy az egyetem gazdasági társaságai és a Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában működő karok kinek számolnak el. A vezető beosztással járó fizetések és extrapótlékok aránytalanul nagyok. A lap úgy tudja, hogy az EMTE a karok és a tudományos kutatási tevékenység költségeinek fedezésére rendszerint nem nyújt be pályázatokat. Ez a helyzet némileg pozitívabb a szintén az alapítvány hatáskörébe tartozó Partiumi Keresztény Egyetemen. A stratégiai tervezésben teljes a lemaradás. Az egyetem vezető testületei nem követik, hogy az egyes döntések mikor és milyen mértékben valósulnak meg a gyakorlatban. A Transindex szerint az egyetem oktatói, vezetői körében halmozzák a tisztségeket, sok a rokoni kapcsolat és jellemző az összefonódás. /B. T.: Rektor-helyetteseket választottak az EMTE-n. Nyilvánosságra hozták az átvilágítási jelentést. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

2004. április 2.

Bemutatkozó sajtótájékoztatót tartott ápr. 1-jén a Sapientia EMTE új vezetősége, köztük Dávid László és Bakacsi Gyula rektor-helyettesek, valamint dr. Szilágyi Pál az EMTE rektora. Dr. Szilágyi Pál szerint most újra át kell gondolni az egyetem stratégiáját, miután ismertté váltak az új demográfiai adatok. Az egyetem alapvető céljaként nevezte meg a tudatos erdélyi magyar értelmiség képzését. Az EMTE ma kilenc szakot működtet Csíkszeredában, hetet Marosvásárhelyen, valamint kettőt Kolozsváron. Szilágyi Pál rámutatott: a magyar állami költségvetésből az egyetem soha nem kapta kézbe a kétmilliárd forintot, hiszen a kezelési költségekkel csupán 1,8 és 1,82 milliárdból gazdálkodhattak. A Draskovics csomag eredményeként 360 millió forinttal csökkent az egyetem idei költségvetése. Bakacsi Gyula elmondta: az elkövetkező időszakban az egyetem működését szabályok köré kell szorítani. /(Daczó Dénes): Bemutatkozott az Sapientia EMTE új vezetősége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2004. április 23.

A szűkös költségvetés ellenére a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) teljesíti a vállalt feladatokat, a 2004–2005-ös tanévben ugyanazokkal a szakokkal, változatlan kerettel működik majd; a marosvásárhelyi egyetemi campus főépülete a betervezett ütemben épül, s október 1-jétől a hallgatók már ott folytathatják tanulmányaikat – hangzott el ápr. 22-én a Sapientia marosvásárhelyi kirendeltségén tartott sajtótájékoztatón. Megjelent a 2004-es felvételi tájékoztató füzet. Dr. Bakacsi Gyula, a csíkszeredai karokért felelős rektor-helyettes, magyarországi professzor rámutatott: idén az egyetem az előirányzott költségvetési keretnek csupán 70 százalékával rendelkezik, ezért jelenleg a lehetséges pénzügyi források felkutatásán dolgoznak. A 2004-es beiskolázási számok még nem véglegesek, előreláthatólag a csíkszeredai karokon összesen 425 helyet, Marosvásárhelyen, a Műszaki és Humán Tudományok Karon 275 helyet, míg Kolozsváron, a Természettudományi és Művészeti Karon 45 helyet hirdetnek meg. /Megjelent az EMTE 2004-es felvételi tájékoztatója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

2004. szeptember 23.

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karain a Sapientia Alapítvány kuratóriumának döntése alapján két önálló kart hoztak létre, élükre új dékánokat neveztek ki: a Gazdaság- és Humántudományok Kar élén dr. Bakacsi Gyula korábbi rektor-helyettes, a Műszaki- és Társadalomtudományok Kar élén pedig dr. Rostás Gyula áll. Eddig is két kar volt Csíkszeredában, de a diákok létszáma nem indokolta két külön oktatási struktúra létrehozását. /Tanévnyitó a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./

2004. szeptember 27.

Negyedik alkalommal került sor szept. 26-án a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak ünnepélyes tanévnyitójára. A karok új szakokkal gyarapodtak, mostantól hivatalosan is két kar működik, ugyanakkor ebben a tanévben hagyják el az egyetem padjait az első végzősök. Csíkszeredában ettől a tanévtől a két kar keretében 9 szak működik, a hallgatók száma elérte az 1100-at, a főállású oktatóké a 70-et, az óraadóké pedig ugyancsak 70. A jelenlévőket köszöntötte dr. Bakacsi Gyula, a Gazdaság- és Humántudományok Karának dékánja; üzenetét küldte dr. Rostás Zoltán, a Műszaki és Társadalomtudományok Karának dékánja; továbbá Bunta Levente megyei tanácselnök és Ráduly Róbert polgármester. /Tanévnyitó a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./

2005. március 12.

Az ország jelentősebb egyetemein működő közgazdasági karok dékánjai, tanszékvezető professzorai tanácskoznak a hét végén a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai oktatási helyszínén. – A romániai felsőoktatási rendszer teljes mértékben átalakul a bolognai folyamathoz való csatlakozás következtében – jelentette ki sajtótájékoztatón dr. Bakacsi Gyula, az EMTE rektor-helyettese, a csíkszeredai közgazdasági kar dékánja. Az egyetemek már ősztől bevezetik a kétlépcsős oktatást: három év alapképzést két év mesterképzés követ, majd három év doktori képzésre van lehetőség. A mostani tanácskozáson egyeztették e változások kivitelezési módját. Az országban 35 felsőoktatási intézményben folyik közgazdász-képzés, a műhelybeszélgetésen 15 intézmény – a legjelentősebbek – vezető munkatársaik vettek részt. – Akár diplomáciai sikernek is nevezhetnék, hogy a nagy múltú, neves egyetemeken tanító kollégák elfogadták egy akkreditálás előtt álló intézmény meghívását – emelte ki a dékán. /Sarány István: Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Egyeztetnek a közgazdasági karok vezetői. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./

2005. június 6.

Június 4-én 156-an ballagtak Csíkszeredán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem első végzős hallgatói. Szilágyi Pál rektor az első egyetemi év megnyitóján elhangzottakra emlékeztetett. Ekkor Német Zsolt mondotta: győztünk! Most már határozottan mondhatjuk ki győztünk – fogalmazott a rektor. Szilágyi Pál arra kérte a diákokat, hogy maradjanak mindig a Sapientia Egyetem barátai és segítsék az egyetemet. Csíkszereda egyetemi város – kezdte beszédét Ráduly Róbert, a város polgármestere, aki maga is az egyetem tanára. A polgármester Orbán Viktornak, a felelős magyar kormánynak mondott köszönetet az egyetem alapításáért és támogatásáért, Birtalan Ákosnak, aki az egyetem létrehozásán bábáskodott, valamint azoknak a tanároknak akik vállalták, hogy Csíkszeredába költözzenek. Görömbei András, az MTA elnökének üdvözletét tolmácsolta, ugyanakkor az örök magyar modellnek nevezte, amit itt látott; emlékeztetett, hogy a bánatot, a tragédiát erővé kell változtatni. Bakacsi Gyula, csíkszeredai dékán is kiemelte, hogy a diákoknak határtalan bizalmuk volt, hogy az induló egyetemre iratkoztak. /(Daczó Dénes): Elballagott az EMTE első végzős évfolyama. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

2005. június 7.

Dr. Bakacsi Gyula, a Sapientia Gazdaság- és Humántudományi Kar dékánja kifejtette, fontos kérdés, hogy a végzősöknek milyen munkába állási lehetőségeik vannak. Létrehoztak egy ún. karrierirodát, amelynek az a célja, hogy segítse a hallgatók elhelyezkedését. Összesen 160-an végeznek, a dékán reméli, hogy mind jó munkahelyeken tudnak majd elhelyezkedni. A Bolognai Egyezmény miatt változtatások lesznek: a környezetgazdaságtan, az agrár-élelmiszeripari gazdaságtan és az általános közgazdaságtan egyetlen szakban lesz a jövőben. Ennek van egy kötelező alaptárgy-struktúrája és vannak választható keretei, a szakon belüli belső elágazásként az eddigi szakok alapismeretei jönnek. /Kovács Attila: Változások a Bolognai Egyezmény értelmében. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

2005. szeptember 14.

Ha az akkreditáció szempontjából vizsgáljuk végzős hallgatóink teljesítményét, akkor az eredmény több mint megnyugtató – jelentette ki Bakacsi Gyula rektor-helyettes, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Gazdaság- és Humántudományok Kara dékánja. A dékán kiemelte, hogy a kar idei végzős hallgatói közül az államvizsgára jelentkezett román–angol szakosok 96,2%-a, a könyvelés- és gazdasági informatika szakosok 90,9%-a, az agrár- és élelmiszeripari gazdaság szakosok 75%-a vizsgázott sikerrel. Az akkreditáció szempontjából fontos ez az arányszám – mondta. A hallgatók nem jelentkezhetnek államvizsgára nyelvvizsga nélkül, többen emiatt halasztottak. /Sarány István: Akkreditációra készül az EMTE. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./

2005. szeptember 26.

Ünnepélyes évnyitóval indította az idei tanévet a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A marosvásárhelyi és csíkszeredai hétvégi tanévnyitó után, szeptember 26-án a kolozsvári karokon is elkezdődik az oktatás. Csíkszeredában Sárkányölő Szent Györgyhöz hasonlította a Sapientia elsőéves hallgatóit a tanévnyitó ünnepségen dr. Bakacsi Gyula, a Gazdasági és Humántudományi Kar dékánja. Mint köszöntőbeszédében mondta, az elsőévesek sikerrel vették az első akadályt, ám az egyetemi évek alatt és azt követően erőpróbák sorozata következik. /Antal Erika, D. Balázs Ildikó: Sárkányölő gólyák a Sapientián. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./

2005. szeptember 29.

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kinőtte a csíkszeredai volt Hargita Szálloda épületét – jelentette ki szeptember 28-i sajtótájékoztatóján Bakacsi Gyula dékán. A félév végére remélhetőleg elkészül a csíksomlyói ingatlan egyik szárnyának emeleti része, enyhítve a teremgondokon. – A magyar állami költségvetési megszorítások nem befolyásolják az oktatási folyamatot, de csökkent a konferenciákra való kiutazás kerete, illetve nincs pénz a beruházások folytatására és a fejlesztésre – mondta a dékán. A Csíki Magánjavaktól kapott csíksomlyói ingatlan felújítását korábban kiutalt pénzből végzik – amíg tart belőle. A könyvelés és a közgazdasági szakon minden meghirdetett – 50 és 150 – hely betelt, azonban a román és angol nyelv szakon az 50-ből csupán 29 telt be. /Sarány István: Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Kinőtte az intézmény az épületet. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./

2006. május 27.

Csíkszeredán a Sapientia – EMTE Gazdaság- és Humántudományok Karán tartott sajtótájékoztatón Bakacsi Gyula dékán elmondta, az angol nyelv és irodalom szakosok a Bukaresti Tudományegyetem Bölcsész Karán, az agrárközgazdaság szakon végzettek a Babes–Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági Karán vizsgáznak, az általános közgazdaság szakosok pedig a temesvári Nyugati Egyetem vizsgáztató bizottsága előtt bizonyíthatnak. Örömmel nyugtázta a dékán, hogy a tavaly végzettek mind el tudtak helyezkedni, többnyire itthon, az a három volt diákjuk kivételével, akik bár külföldön tartózkodnak jelenleg továbbtanulás céljából, erdélyi programokkal foglalkoznak. Három képzési ágra hirdet felvételit idén is a Gazdaság- és Humántudományok Kar. Sikeres esettanulmány-verseny, külföldi egyetemekkel való kapcsolat, doktori dolgozat megvédése igazolja az egyetemen tanulók/tanítók eredményeit. /Székely Judith: Eredmények és tervek a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./

2006. május 29.

Kevés kivétellel szakmájukban, itthon helyezkedtek el a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem /EMTE/ végzősei. A hét végén már a második évfolyam ballagott a Sapientia csíkszeredai karain, ahonnan közel százötven diákot búcsúztattak. Balázs Lajos, a csíkszeredai román tanszék vezetője bemutatta a tavaly végzett diákok diplomáit is, melyeket a Bukaresti Tudományegyetem állított ki, feltüntetve rajtuk, hogy a diák hol végezte tanulmányait. Balázs Lajos szerint ez „az első hivatalos nyugtázása az itt folytatott munkának”. Bakacsi Gyula, a Gazdasági és Humántudományi Kar dékánja szerint „az egyetem eredeti célkitűzése is az volt, hogy az itt végzett diákok itthon találjanak munkát, és ezt a küldetést az egyetem teljesítette”. A diplomázott diákok közül vannak, akik mesterképzéseken vesznek részt, az egyetem hallgatói közül két diák már tanársegédként tevékenykedik. A Sapientia EMTE marosvásárhelyi karán is tavaly végzett az első évfolyam, és a diákok többsége a szakterületén talált munkát, jelezte Hollanda Dénes dékán. „Informatika és pedagógia szakos végzőseink voltak, a jó informatikusok egy neves német számítástechnikai cég kirendeltségénél kaptak állást, a pedagógia szakot végzett diákjaink többsége pedig Maros, Hargita és Kovászna megyében jó eredményt ért el a tanári állásokra kiírt versenyvizsgákon” – mondta a dékán. Egyelőre nem tudnak arról, hogy az első végzettekből valaki elhagyta az országot. Az EMTE idén három helyszínen (Csíkszereda, Marosvásárhely és Kolozsvár) és négy karon összesen 830 tandíjmentes és tandíjas helyre hirdetett felvételit. Az oktatás elindításának évében, 2001-ben még csak egy-egy kar működött Csíkszeredában, illetve Marosvásárhelyen, ahová összesen 374 helyre várták a jelentkezőket. Az egyetem működésének és fejlesztésének finanszírozását a magyar állami költségvetés biztosítja Románia területén. /Daczó Dénes, Mihály László: Piacképesek a Sapientia végzősei? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2006. július 14.

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományok Kara az összesített eredményeket ismertette. A román–angol szakon korábban eredményesen lezárult államvizsgákat egészítik ki a többi szakon elért eredmények is. Az államvizsga mutatói a következők: a román–angol szakon 95,83%-os, az agrár és élelmiszeripari gazdaság szakon 75%-os, a könyvelés és gazdálkodási informatika szakon 91,18%-os, míg az általános közgazdaság szakon 91,30%-os a sikeres államvizsgázók aránya. Bakacsi Gyula dékán pozitív példaként említette Józon Mónika doktorandusz tevékenységét, aki három nemzetközi kutatómunkában vesz részt. /(Antal Ildikó): Eredményes államvizsgák. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./

2007. január 26.

Csíkszeredán a Sapientia–EMTE Gazdaság- és Humántudományok Kara beszélgetésre hívta a sajtó képviselőit, a találkozón az ötéves múlt eredményeiről, az akkreditációs folyamatról beszélt Bakacsi Gyula dékán. Megváltoztak az akkreditációs előírások, szinte lehetetlen teljesíteni. Többek közt annyi főállású és minőségi oktatót kell meggyőzni a Sapientia melletti elkötelezettségre, amennyi jelen pillanatban egyszerűen nem áll rendelkezésre a környéken. Az egyes szakokon drasztikusan csökkent a felvételizők száma. A lélekszám apadása miatta jövőben sem várható változás. /Kozán István: Átnyomni a tevét a tű fokán. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./

2007. október 30.

A Sapientián működő szakok elismeréséhez a címzetes tanárok szerződtetése a legnehezebb. Még a héten benyújtja négy szakának akkreditációs kérelmét a romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökséghez (ARACIS) a csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Az év végéig pedig a marosvásárhelyi karon működő pedagógia és informatika szak elismerését is kérvényezi az intézmény vezetősége. A magánegyetemeken működő szakok elismeréséhez számos követelménynek kell eleget tennie az intézménynek. Így elsősorban a felsőoktatási intézményben legalább 70 százalékban főállású tanároknak kell tanítaniuk, amelyből minimum 25 százalék professzor és docens. A Gazdaság és Humántudományok Karon öt szak működik, ebből három – az agrár- és élelmiszeripari gazdaság, a könyvelés és a román–angol nyelv és irodalom – szak akkreditálását kérvényezik – közölte dr. Bakacsi Gyula csíkszeredai dékán. „A végzősök 50 százalékának kellett sikeresen államvizsgáznia, és ezt a feltételt teljesítettük is: a három végzett évfolyam diákjainak 75–90 százaléka diplomázott, mégpedig román élvonalbeli egyetemeken Bukarestben és Temesváron” – fejtette ki Bakacsi. A Műszaki és Társadalomtudományok Karon a szociológia–vidékfejlesztés szak akkreditálási dossziéja már összeállt. Bíró A. Zoltán, a kar dékánja elmondta, a karon működő tanszékeket intézetekké alakították át. Ezzel a lépéssel létrehozták a Műszaki Tudományok Intézetét, amelynek Szép Sándor rektor-helyettes a vezetője, és Bíró A. Zoltán vezeti a Társadalomtudományi Intézetet. A Sapientia-EMTE Marosvásárhelyre kihelyezett Műszaki és Humántudományok Karon működő pedagógia és informatika szakát szeretné akkreditáltatni az egyetem vezetősége. Dr. Hollanda Dénes dékán szerint mindkét szak immár az összes feltételt teljesíti. Szélsőséges politikusok bármikor megpróbálhatnak keresztbe tenni a magyar egyetemnek. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálása ellen a Nagy-Románia Párt főtitkára, Gheorghe Funar emelt szót a szenátusban. Kolozsváron a Sapientia Természettudományi és Művészeti Kar környezetföldrajz–környezettudomány szakát szeretné elsőként akkreditáltatni az egyetem vezetősége. Dr. Tonk Márton dékán a Krónika érdeklődésére elmondta, a szak akkreditációs kérelmét csak 2008 őszén nyújtja be. /Prioritás az akkreditálás. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2007. november 2.

Tonk Márton egyetemi docens, az EMTE kolozsvári karának dékánja, az Európai Tanulmányok Tanszék vezetője tanulmányában bemutatta az EMTE helyzetét. Az EMTE feladatát összegző, 2000 áprilisi alapító nyilatkozatot képlékeny, átmeneti felsőoktatás-politikai kontextusban fogalmazták meg. Az EMTE akadémiai közösségének tagjai az egyetem misszióját újrafogalmazták 2005-ben: az EMTE a romániai magyarság önálló egyeteme, mely minőségi oktatásra és kutatásra, szakmaiságra, átlátható működésre, regionális igényeknek való megfelelésre, valamint a magyar kultúra értékeinek közvetítésére törekszik. Néhány jelentős lokális kezdeményezést az EMTE integrált, a különböző régiókban akadémiai-kutatási teljesítménnyel rendelkező szakmai műhelyek és az egyetem egymásra találtak. Romániában a magyar felsőoktatási intézmények közül az EMTE az egyetlen, melynek minden szakán kötelező az úgynevezett magyarságtudományi tantárgycsomag hallgatása. A Sapientia Alapítvány 2001-ben több szak akkreditációs folyamatát indította el, melynek eredményeként az intézmény és annak hét szakja elnyerte az ideiglenes működési engedélyt. Az egyetem 2002-ben újabb nyolc szak beindítását, a 2004/2005-ös tanévtől pedig tizenkilenc szak működését engedélyeztette. Jelenleg az intézmény képzési struktúrája a következő: Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Gazdaságtudományi Kar (Csíkszereda): agrár- és élelmiszer-ipari gazdaság, könyvelés és gazdálkodási informatika, román–angol, szociológia, környezetmérnök, élelmiszer-ipari mérnök, kommunikáció–PR, környezetgazdaság szakok; Műszaki és Humántudományok Kar (Marosvásárhely): pedagógia, mechatronika, informatika, számítástechnika, automatizálás, kommunikáció–PR, kertészmérnöki szakok; Természettudományi és Művészeti Kar (Kolozsvár): környezetföldrajz, fotó-, filmművészet, média, európai tanulmányok szakok. Az EMTE felépítése a klasszikus egyetemi struktúrát követi (tanszékek, intézetek, karok), működését az egyetemi charta szabályozza. A szakok számának növekedésével az egyetemen jelentősen nőtt a hallgatói és oktatói létszám is. Míg induláskor az EMTE-re 371 diák nyert felvételt, addig a 2007/2008-as egyetemi évre beiratkozott hallgatók összlétszáma 2223. Az egyetem az első évben 73 oktatói állással rendelkezett, jelenleg pedig 296 állással. A 296 állást jelenleg 170 főállású, 82 társult, illetve 44 órabéres oktató tölti be. A kedvezőtlen demográfiai előrejelzések ellenére a felvételi vizsgákra való jelentkezés az EMTE esetében jónak tekinthető. Összességében tekintve minden évben túljelentkezés, néhány szak esetében többszörös túljelentkezés volt (pl. pedagógia, kommunikáció, könyvelés, média, szociológia, európai tanulmányok szakok). Az egyetemen a 2004/2005-ös tanévben végzett az első évfolyam, összesen hat szakon, a végzettek a Babes–Bolyai Tudományegyetemen és a Bukaresti Egyetemen államvizsgáztak, 98,85-százalékban sikerrel. Ettől az évtől a Bachelor szintű alapképzések sorra kerülnek a végleges akkreditáció stádiumába: heteken belül 6 szak végleges akkreditációját kezdeményezi az egyetem (agrárgazdaság, könyvelési informatika, román–angol, szociológia, pedagógia, informatika), 2008-ban újabb 6 szak esetében kerülhet sor az akkreditáció elnyerésére (közgazdaság, kommunikáció PR, mechatronika, számítástechnika, automatizálás, környezetföldrajz). A jelenlegi szakstruktúrából kiindulva az EMTE „legfiatalabb”, európai tanulmányok szakja 2011-ben nyerheti el a végleges akkreditációt. Három akkreditált szakkal már kezdeményezhető a teljes EMTE akkreditálása. A végleges akkreditáció megszerzésével összefüggésben lévő kihívás a többlépcsős oktatási rendszer bevezetése Romániában. A „rövid” alapképzésen alapuló szabályozások a Bologna-rendszerű mesterképzést (MA) az akkreditált egyetemek jogkörébe utalják. Ahhoz, hogy az EMTE továbbra is versenyképes lehessen, az akkreditáció gyors megszerzése fontos feltétel. Az egyetem középtávú fejlesztési stratégiájában az akkreditációt követő legfontosabb cél az MA-képzés (de ezzel egy időben a PhD-képzés) elindítása. /Tonk Márton: Merre tovább, Sapientia? = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./ Az egyetemnek a közelmúltban a Magyar Kisebbség (Kolozsvár) szentelt tematikus számot (2006/1–2.). Jelen szöveg az ott közölt, Bakacsi Gyula–Dávid László–Hauer Melinda–Szilágyi Pál–Tonk Márton által jegyzett tanulmány felhasználásával készült.

2008. március 12.

A Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) szenátusa Makó Zoltán egyetemi docenst nevezte ki a csíkszeredai Sapientia–EMTE Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánjának. Bakacsi Gyula eddig csak ideiglenesen töltötte be a kar vezetői tisztségét, a döntés értelmében ezentúl az Üzleti Tudományok tanszékét fogja vezetni. A napokban történt az egyetem Agrár- és Élelmiszeripari Gazdaság szakának végleges akkreditációra vonatkozó felülvizsgálata. Szép Sándor rektor-helyettes elmondta, a Bukarestből kinevezett bizottság nagyjából rendben találta a látottakat, a végleges döntésre várni kell. /Dékáncsere a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./

2008. július 10.

Olyan tanárok oktatnak főállásban a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karain, akik emellett Magyarországon is „teljes műszakot” vállalnak, szintén felsőoktatási intézményben. Ennek nincs jogi akadálya, a Sapientiát pedig segíti szakjai akkreditálásában. Fontos akadályok hárultak el a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem két csíkszeredai szakának akkreditációja elől, közölte Makó Zoltán a Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánja: az agrár- és élelmiszer-ipari, illetve könyvelés és gazdálkodási informatika szakon rendeződött a magyarországi oktatók helyzete: a tanárok már főállásban dolgozhatnak az intézményben. „Így most már elmondhatjuk, hogy oktatóink 73 százaléka főállású, 23 százalékuk pedig legalább docens” – magyarázta Makó. Az akkreditáció egyik legfontosabb feltétele, hogy legalább 50 százalékban főállású tanárok oktassanak a szakon, s legkevesebb 20 százalékuknak docensi vagy professzori titulusuk legyen. A Sapientia csíkszeredai szakjain júniustól három magyarországi oktató tanít főállásban. Egyikük, Bakacsi Gyula az üzleti tudományok tanszék vezetője is. /Cs. P. T. : Egy oktató két főállásban. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998