udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Baktai Béla

1998. november 30.

Dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke visszatekintett az elmúlt kilenc évre. Az egyházkerület mintegy 500 épületet igényel vissza a román államtól, azonban még egy szobát sem kaptak vissza. A magyar történelmi egyházak külön kihallgatást kértek ebben az ügyben Emil Constantinescu elnöktől. 1997 májusában azonban a kihallgatást úgy rendezték meg, hogy minden elismert egyház vezetője ott volt. Amikor közvetlenül feltették a kérdést a magyar egyházi javak visszaszolgáltatását illetően, kitérő választ kaptak. Az államelnök elismerte, hogy erre szükség van, de hozzátette, a megoldás nagyon nehéz. A visszaigényelt javak általában a városközpontban vannak, azokat a román állam régen lefoglalta más célokra. Nincs tehát politikai akarat a visszaadásra. 1998. okt. 26-27-én tartotta az ausztriai református és evangélikus egyház együttes zsinatát, ahová meghívták Csiha Kálmánt. A püspök beszámolt az egyház jelenlegi helyzetétől. - 1989 után megindultak az egyházi építkezések, külföldi testvéregyházak segítségével felépült többek között Illyefalván az Ifjúsági Központ, Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központ, ebben kapott helyet a Diakonisszaképző Főiskola internátusa. 1989 óta az egyházkerületben 32 templom épült. Internátus épül Nagyenyeden, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen a református kollégiumok számára. Az árvaházakból 18 éves korukban kikerülők részére alakult meg az Eutikhus Ifjúság-gondozó Szolgálat, Baktai Béla lelkész vezetésével. Ennek keretében az elnéptelenedő falvakban az egyház megvesz számukra egy-egy épületet, földet is vesznek nekik, hogy gazdálkodni kezdjenek. Így tudtak elhelyezni eddig 24 fiatal a három központban, Lengyelfalván, Peteken és Égén. A beteg öregek gondozása is megindult, Kolozsváron 400 idős ember gondját viselik. Újabb kezdeményezés az utcagyerekek összeszedése. /Somogyi Botond: Építő egyház. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2001. június 14.

Megtörtént Szentegyházán a templomavatás, de az Erdélyi Református Egyházkerület főtisztségviselőiből senki sem jött el erre az alkalomra. Az egyházkerület fegyelmi bizottsága május 17-i határozatával megvonta a lelkipásztorság gyakorlásának jogát, a palástviselés jogát Baktai Béla lelkésztől, ennek ellenérre a templomot a lelkész mégis fölszentelte. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a tévé nyilvánossága előtt elmondta: a szentkeresztbányai lelkipásztor sorozatosan áthágta az egyház törvényeit, Baktai Béla ugyanis megvált annak idején a szentkeresztbányai lelkészi állásától, majd folyamatosan visszatért, istentiszteletet tartott, és ezzel megsértette a parókusi jogot. Baktai Béla megfellebbezte a fegyelmi határozatot. /Templomavatás fellebbezéssel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

2001. szeptember 18.

Júniusban már úgy volt, hogy véglegesen döntenek Baktai Béla szentegyházi református lelkész további sorsáról, akitől az egyházkerület fegyelmi bizottsága májusban még az igehirdetés jogát is megvonta. A döntés ellen a lelkész fellebbezett. Pap Géza püspök és a fegyelmi bizottság elnöke, Bibza István júniusban azt nyilatkozta, hogy Baktai tudatosan megsértette az egyház törvényeit, mert olyan egyházközségben választatta meg magát lelkésznek, ahová egy másik volt kinevezve, emiatt ilyen súlyos a büntetése. Ugyanis Szentegyházára Vajna Jenő lelkészt nevezték ki, akit viszont a hívek többsége és a presbitérium nem fogadott el. Baktai Béla zavarónak tartotta, hogy az augusztusban megjelent, Kolozsváron kiadott egyházi értesítő nyolc és fél oldalon tárgyalta a Baktai-ügyet, egy olyan, májusban írt levelet is közölve, amelyet egy szentegyházi református egyháztag írt. Ennek hangvétele becsületsértő, rágalmazó. /Fülöp D. Dénes:

2003. május 28.

Máj. 22-én az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Pap Géza népes küldöttség élén érkezett Szentegyházára, de csak úgy tudtak bejutni a templomba, hogy leszereltették a zárat. Vasárnap kudarcba fulladt az egyházmegye esperesének azon kezdeményezése, hogy a kinevezett beszolgáló lelkészt hosszabb távra is elfogadtassa, mert a hívek többsége kijelentette: továbbra is Baktai Bélát tartják lelkészüknek, akitől viszont az egyházi hatóságok megvonták az igehirdetés jogát. Három éve tart a szentegyházi református egyházközség lelkészi állásának betöltése körüli konfliktushelyzet. Előzménye, hogy Baktai Béla, aki 1998-ban megalakította az Eutikhus Ifjúsági Gondozó Szolgálatot, elfoglaltsága miatt lemondott lelkészi hivataláról. Ezalatt a püspökség olyan lelkészt nevezett ki, akit a helyi presbitérium és a gyülekezet tagjainak többsége nem fogadott el, s fél év múlva meghívta és újból Baktait választotta lelkipásztorának. Az egyházmegye nem ismerte el Baktai megválasztását, majd az egyházkerület fegyelmi bizottsága 2001. máj. 17-én olyan döntést hozott, miszerint a nevezettet kizárják a lelkészi karból, és véglegesen eltiltják az istentiszteletek tartásától. A fő vád az volt ellene, hogy úgymond új gyülekezetet alakított, és olyan egyházközségben választatta meg magát, ahol egy másik lelkész szolgált. Az őszi zsinaton enyhítették az ítélet súlyosságát, két évre függesztve fel a lelkész igehirdetési jogát. A döntés ellenére - a hívek többségének akarata szerint - Baktai Béla tovább végezte az egyházi szolgálatot, mialatt a fegyelmi bizottság a presbitérium és a főgondnok tevékenységét is felfüggesztettnek minősítette. Baktai Béla elmondta, hogy a templom a híveké, és nem a püspökségé, oda senkinek nincs joga erőszakkal behatolni. Másképpen vélekedik a történtekről Pap Géza püspök. Elmondta: illett volna őt mint egyházi felettest legalább nyitott templomban fogadni, de mivel nem így történt, a helyi rendőrség képviselője és az alpolgármester jelenlétében eltávolították a zárat. A gyülekezet ugyan meghallgatta a püspökség által megbízott beszolgáló lelkész prédikációját, de a hozzászólások után addig énekeltek, amíg az esperes távozott a templomból. Maradt tehát az áldatlan helyzet, a Baktait pártoló hívek pedig újabb zárat szereltek a templomajtóra. /Fülöp D. Dénes: Zárakat cserélgetnek a templomon. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 28./

2003. június 16.

A Hargita megyei szentegyházi református gyülekezet templomának kapuját az Erdélyi Református Egyházkerület pecsétjével zárta le Pap Géza püspök, a Baktai Béla irányítása alatt álló "szakadár" gyülekezet jún. 15-én mégis ebben a hajlékban tartott istentiszteletet. A püspök hangsúlyozta, az egyházon belüli konfliktusok megoldásakor elsősorban az egyházi kánon előírásait veszik alapul, és a világi törvényszékhez csak kivételesen súlyos esetekben fordulnak. Hozzátette, bár a szentegyházi ügy igencsak elmérgesedett, az egyházkerület mindent megtesz, hogy ismét egység és béke legyen a szórványgyülekezetben. /Zilahi Imre: Letépték a templomi pecséteket. Baktai Béla megtartotta az istentiszteletet. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./

2004. május 6.

Jövő hónapban végleg megfosztják palástjogától Baktai Bélát, a szentegyházi gyülekezet református lelkészét, miután az megosztva a gyülekezetet évek óta nem hajlandó átadni hivatalát az egyházkerület által a szolgálattal megbízott lelkipásztornak. Az ottani hívek jelentős része támogatja Baktai Bélát. A viszály tárgya Szentegyháza, a Hargita megyei kisváros református temploma, amelyet Baktai Béla lelkipásztor „hivatalos” papsága alatt, nyugati segélyből építettek, és két ízben – egyszer Baktai, egyszer meg a püspök vezetésével – szenteltek fel. – Baktai, aki az elmúlt években sorozatosan áthágta egyházunk törvényeit, megúszta a végleges eltiltással – jelentette ki Pap Géza püspök, hozzátéve, hogy az egyház pénzügyi ellenőrei több ízben is ingó és ingatlan javak jogtalan eltulajdonításán fogták a lelkészt. /Szucher Ervin: Szektásoknak nyilvánított reformátusok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998