|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak ![]() | kinyomtatom ![]() | könyvjelzõzöm ![]() |
Névmutató: Baktay Ervin 2005. október 5.A szeptember végi érdi napokon felavatták Dr. Sáska László Afrika-kutató, orvos és természetbúvár szobrát, Domonkos Béla szobrászművész alkotását. A Földrajzi Múzeum szoborparkjában a Bethlen Kollégium neves véndiákjának szobra előkelő társaságba került, hiszen ott áll gróf Teleki Pál földrajztudós, Kőrösi Csoma Sándor őshazakutató, Déchy Mór a Kaukázus feltárója, Stein Aurél orientalista, gróf Teleki Sámuel Afrika-kutató, Balázs Dénes karsztkutató, a Földrajzi Múzeum megalapítója, Baktay Ervin orientalista, Reguly Antal finnugor nyelvész, Almásy László sivatagkutató és Princz Gyula geográfus szobra is. A rendezvény szervezője dr. Kubassek János, a Földrajzi Múzeum igazgatója volt. /Bakó Botond: Dr. Sáska László szobrát avatták Érden. Az Afrika-kutató hagyatékát a világ több múzeumában őrzik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./2009. április 2.A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület a polgármesteri hivatal és a helyi tanács támogatásával a csomakőrösi emlékház kertjében négy kopjafát állít Baktay Ervin, dr. Debreczy Sándor, Duka Tivadar és Marczell Péter emlékére. A kopjafákra ékírással vésték a Kőrösi Csoma Sándor munkásságának feltárásában, illetve megismertetésében kiemelkedő szerepet betöltő személyiségek nevét, születési és elhalálozási évét. Baktay Ervin (1890–1963) orientalista, indológus, művészettörténész 1926–29 között Nyugat-Tibetben járt, ahol emléktáblával jelölte meg Kőrösi Csoma Sándor egykori lakóhelyeit. Számos érdekes kötete közül kiemelkedő a Kőrösi Csoma Sándor (1962) című. Dr. Debreczy Sándor (1907–1978) egyetemi tanár Kőrösi Csoma Sándor csodálatos élete című kötetével alkotott maradandót Csoma szellemiségének ápolásában. Duka Tivadar (1825–1908) orvos, India-utazó, Kőrösi Csoma Sándor munkásságának első tudományos feldolgozója. Nyugalomba vonulva, 1874-ben Londonban telepedett le, s minden idejét a Csoma-hagyaték feldolgozásának szentelte. Munkája a Csoma-kutatásban máig is alapműnek számító Life and Works of Alexander Csoma de Körös (London, 1885), illetve magyarul az Akadémia gondozásában kiadott Kőrösi Csoma Sándor dolgozatai (Bp., 1885) című könyve. Marczell Péter (1936–2007) ugyan közgazdász volt, de élete nagy részét szintén a Csoma-kutatásnak szentelte. Nyomába szegődve barangolt Indiában és Tibetben, mindenhol megfordult, ahol Kőrösi Csoma hosszabb időt töltött. Számos tanulmányt írt, legjelentősebb A valósabb Kőrösi Csoma-képhez – Adatok, terepvizsgálatok, találkozások című kötete, amelyben friss, új, modern képet ad Csoma életéről és munkájáról. A kopjafákat az április 4-én tartott emlékünnepségen avatják fel. /Bodor János: Az elismerés kopjafái Csomakőrösön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 2./lapozás: 1-2
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||