udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 49 találat lapozás: 1-30 | 31-49
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Balázs Attila

1997. január 11.

Az Illyés Közalapítvány segítségével új magyar intézménnyel gyarapodott Szamosújvár. A Téka Művelődési Alapítvány jan. 12-én tartotta a Művelődési Központ avató ünnepségét. 1997. január 12-én került sor Szamosújváron a Téka Alapítvány új magyar kulturális központjának avatására. Az intézmény beleilleszkedik abba az erdélyi művelődési láncolatba, amelyet az Illyés Közalapítvány támogatásával és önerőből megszerzett ingatlanokban alakítanak ki egyesületeink és alapítványaink. A rendezvénysorozat ökumenikus istentisztelettel kezdődött, majd Major Melinda és Bécsi Balázs Attila köszöntötte az új létesítmény avatásán részt vevőket. Méltatta az eseményt Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi alelnöke, Buchwald Péter Kolozs megyei alprefektus, valamint a város alpolgármestere. Az ünnepi műsort követően Kötő József felavatta a kulturális központot, Csortán Ferenc, a Művelődési Minisztérium küldötte leleplezte a ház falán elhelyezett emlékplakettet. - A központ jövendő működését, rendeltetését szemléltetve, Szabó Zsolt Deák Ferenc grafikai munkáit bemutató kiállítását nyitotta meg, H. Szabó Gyula pedig a Kriterion Könyvkiadó kiadványait mutatta be, majd Fodor Sándor író dedikálta új kötetét. Délután a központ Kaláka nevű néptáncegyüttese mutatott be nagy sikerű műsort. A rendezvényen részt vett Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő Kolozs megyei képviselő, Balogh Ferenc, az RMDSZ Művelődés- és Egyházügyi Főosztályának főelőadója és Pálffy Zoltán, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének képviseletében. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 10., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 20., 948. sz./

1999. február 9.

Febr. 5-6-án tartották Szamosújváron a Nemzetközi Ifjúsági Néptánctalálkozót. A harmadik alkalommal a Téka Alapítvány által megrendezett találkozón megjelentek Erdély legjelentősebb hagymányőrző táncegyüttesei. Balázs Attila tanár, a Téka mindenese a semmiből teremtett az elmúlt években szamosújvári hagyományőrző fellegvárat. A találkozón részt vett egy veszprémi csoport és a szlovákiai Zselíz város Kincső együttese is. A Márton Áron Kollégium Zsigora, az Apáczai Csere János Líceum Szarkaláb, a Brassai Sámuel Líceum Zurboló együttese nagy sikert aratott. Harangozó Imre, a magyarországi Ipolyi Arnold Népfőiskola /Újkígyós/ elnöke a moldvai csángómagyarság vészes fogyatkozását hozta fel intő példaként. Olyan anyaországra van szükségünk, mondotta, ahol a magyar népi értékeket vallók, hirdetők ne érezzék magukat kisebbségben. Az esti táncházban a kolozsvári Tarisznyás együttes játszott. /Makkay József: Ifjúsági néptáctalálkozó Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

2000. szeptember 30.

Valamennyi anyaországi és határon túli fiatal magyar színész közül Balázs Attilának, a temesvári Csiky Gergely Színház művészének ítélte oda a budapesti Kritikai Lapok a Pályaszakasz-díjat. A temesvári társulaton kívül a Kolozsvári Nemzeti Színház "külsőseként" román nyelvű előadásokban is fellépő Balázs Attila hat éves pályafutása alatt egész sor fontos darabban nyújtott kimagasló alakítást. Nem ez az első rangos szakmai elismerése, hiszen már kezdő színészként szerepelt neve az UNITER-díjra jelöltek listáján. Itthon a fiatal profi színészek szebeni fesztiválján, illetve a határon túli színházak kisvárdai fesztiválján kapott két értékes díjat alakításáért. /Értékes szakmai kitüntetés a Csiky Gergely Színház művészének. Pályaszakasz-díjat kap Balázs Attila. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./

2000. október 11.

Megjelent a Kedd, a székelyudvarhelyi ifjúsági lap 22. száma, megérdemli a méltató szót, hiszen harmadik évfolyamában jár. Olyan fiatalos maradt, mint kezdetben. A legfrissebb számban szó esett a honismereti túráról, bemutatták Balázs Attila fotóst, nem hiányoztak a programajánlók sem. /Tegnap ismételten KEDD volt. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./

2000. október 31.

A XI. évfolyamánál tart az Érted Szól (Temesvári Magyar Diákszervezet információs lapja), ez ritka dolog arrafelé. A lap a temesvári egyetemista élet eseményeit ismerteti. - Civil Fórum (Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány lapja, szeptember-októberi szám) bemutatta a romániai teleházakat. - Pulzus (Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség lapja, októberi szám) - nagyrészt az elsőéves egyetemisták eligazodását szolgáló anyagok szerepelnek a hasábokon, Perspektíva (Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja, október 5-i és 17-i szám) fanyar humorú kiadvány. Szó esett a kampányhangulatról, ösztöndíjakról, illetve film(nem)ajánlóról. - Kedd (Székelyudvarhely, ifjúsági lap, "2000. nyárutó") Balázs Attila fotóművésszel készült interjút tartalmaz. - Filmtett (Kolozsvár, szaklap) szépirodalmi alkotásokat, műsorajánlót is közölt. Közgazdász Fórum (Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönye, szeptemberi szám) néhány cím: Tízéves a Romániai Magyar Közgazdász Társaság, A Román Nemzeti Bank monetáris politikája, Az erdélyi fejlesztési régiók kialakításának gazdasági elemzése. - Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, Silimon-Várday Zoltán a főszerkesztő, október 18-i szám): történelmi-irodalmi összeállítás 1956 emlékére. - Partiumi Közlöny (a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, október 17-i szám), Partium (előbbi melléklete, honismereti lap, augusztusi szám) - további dokumentumok A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójáról, ezenkívül közlemények a Szovátán szeptember közepén megrendezett nemzetközi kisebbségügyi értekezletről. A melléklet címe: A Fekete-Körös-völgyi magyarság. /Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

2001. február 24.

Az Udvarhelyi Fiatal Fórum által működtetett Siculus Ifjúsági Házban pezseg az élet mostanában. A Palló Imre Művészeti Szakközépiskola /Székelyudvarhely/ diákjai és tanárai által zenés bohózatot adtak elő, most pedig megnyílt Balázs Attila fotókiállítása. /Zsidó Ferenc: Uff, ez igen, kiállítás! = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 24./

2001. június 12.

12 különdíj, 2 életműdíj, 9 társulati díj. Ez a Határon Túli Magyar Színházak XIII. fesztiváljának /Kisvárdán/ idei mérlege. Kolozsvári sikerek: Kisvárda város díját Molière Mizantróp című előadása nyerte el. A darab színpadra állítója, Tompa Gábor a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza rendezői különdíját vehette át. A címszerepet alakító Bogdán Zsolt is különdíjat kapott. Egyéni díjban részesült Balázs Attila, a Temesvári Csiky Gergely Színház színművésze a Gyermekszemmel című monodrámában nyújtott alakításáért. Különdíjas lett András Lóránt, a Vérkötelék című koreográfiai munkájáért, amelyet a csíki Játékszín valósított meg. A nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának Zárt ajtók mögött című előadásában szereplő Csíky Ibolya és Dobos Imre ugyancsak különdíjban részesült. Mende Gaby színművésznőt, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagját a Színésznők című "színház a színházban" jellegű bemutatkozásáért díjazták két különdíjjal - ugyanaz az előadás elnyerte a város közönségdíját is. Életműdíjat Németh Ica, a komáromi Jókai Színház színművésznője és a 62 éves Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron társulat színészigazgatója kapott. A társulatnak a Kazimir és Karoline című előadását, a közönség másodszor láthatta Kisvárdán. Ez a produkció a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházzal megosztva az Illyés Közalapítvány díját nyerte el. /S. Muzsnay Magda: Erdélyi díjazottak Kisvárdán. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./ Balázs Attila, a Temesvári Csiky Gergely Színház művésze a Gyermekszemmel című monodrámában nyújtott alakításáért kapott egyéni díjat, A mizantróp-beli szerepéért pedig Bogdán Zsolt a legjobb férfi alakításért járó elismerést kapta. Az MVSZ által alapított Páskándi-díjat a szabadkai népszínház kapta a Holdbéli csónakos című Weöres-mű színpadra viteléért. A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház társulatát Teplánszky-díjban részesítették a Macbeth kísérleti előadás létrehozásáért. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nagydíja a komáromi Jókai Színházé lett Peeter Shaffer Amadeus című, Czajlik József által rendezett előadásáért. /Kisvárdán is tarolt A mizantróp. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

2002. március 5.

Demeter András István egy évtizeddel ezelőtt fiatal színészként szerződött Temesvárra. Egy évre rá megnyerte a Csiky Gergely Színház igazgatói tisztségéért kiírt pályázatot. Akkoriban ő volt Románia legfiatalabb színidirektora. Demeter András István eredményes színházigazgató, Demeter András, a színész pedig március 15-én a budapesti Nemzeti Színház avató előadásán lép fel, Madách Imre: Az ember tragédiája több szerepében. Elmondta, hogy színházigazgatóként legfontosabb célja volt, hogy visszahozza a temesvári Csiky Gergely Színházat a kortárs romániai magyar színművészet élvonalába. A színházban román rendezőket hívott, szerencsésnek tartja ezt az együttműködést. Sokan azt kérik számon a Csiky Gergely társulattól, hogy kevés magyar klasszikus darabot játszik, vetette fel az újságíró. Szerinte a színház nem attól magyar színház, hogy csak magyar címeket játszik, hanem attól, hogy magyarul beszélve eleve magyar értékeket képvisel. Szerinte: "Annál nincs fantasztikusabb dolog, mint más kultúrák értékeit magyarul szólaltatni meg, gazdagítva ezzel a magyar kultúrát!" - Temesváron az előadások gyakran foghíjas házzal, üres széksorokkal mennek. Mi ennek az oka? – kérdezte az újságíró. Demeter szerint a színházra rá kell nevelni az embereket. Budapestre, Az ember tragédiája előadására Erdélyből két színészt hívtak meg, , Demeter Andrást és Balázs Attilát. Balázs Attila egyéb irányú elfoglaltságai miatt nem tudott igennel válaszolni, ő viszont megtisztelőnek érezte a meghívást. A Balázs Attila által el nem vállalt szerepeket Barabás Botond játssza, egy vásárhelyi főiskolás fiatal. /Pataki Zoltán: Tíz év a temesvári világot jelentő deszkákon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5.folyt. márc. 6./

2002. március 15.

A magyar kormány márc. 15-e, a nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Köztársaság érdemes művésze díjat adományozott Páll Lajos korondi festőművésznek, költőnek, és Tompa Gábor erdélyi magyar rendezőnek, költőnek. - A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) március 15-e alkalmából évente adományozott elismerései nem csak az egyéni művészi pályautat jutalmazzák, hanem a magyar művészeti életet is minősítik — köszöntötte Rockenbauer Zoltán, a tárca vezetője a díjazottakat márc. 14-én Budapesten az Iparművészeti Múzeumban. A miniszter Blattner Géza-díjat adományozott Kovács Ildikó, kolozsvári bábrendezőnek, Erkel Ferenc-díjat adományozott Csíky Boldizsár zeneszerzőnek, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatójának, Jászai Mari-díjat adományozott Balázs Attilának, a temesvári Állami Csiky Gergely Színház színművészének és Bogdán Zsoltnak, a kolozsvári Állami Magyar Színház színművészének, József Attila-díjat adományozott Orbán János Dénes költőnek, Liszt Ferenc-díjat adományozott az erdélyi származású Ágoston András hegedűművésznek, Kiss B. Atilla operaénekesnek, Munkácsy Mihály-díjat Ujvárossy Lászlónak, a kolozsvári képzőművészeti tanszék adjunktusának. /Erdélyi művészeket tüntettek ki Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2004. március 23.

Megjelent a románul író temesvári Szatmári Ildikó több mint három és fél évtizedes újságírói, írói munkásságából válogató kötet. A négyszáz oldalas könyv (Ca sticla, zidul, Augusta Könyvkiadó, Temesvár), melyet Achimescu Ildico néven jelentetett meg –férje után ugyanis ezt a nevet vette fel, és ezen a néven vált ismertté – a különböző temesvári lapokban megjelent írásaiból közölt bő válogatást. Az első írás Anavi Ádámról szól, az idős költőről. A könyvben román, magyar, német, szerb írókkal, művészekkel, kutatókkal találkozik az olvasó. Köztük van Balázs Attila színész, Demeter András István színművész-igazgató, Koczka György dramaturg és publicista, Fall Ilona színművész, Valkay Ferenc balett-táncos és koreográfus, Zsizsik Margit operaénekesnő vagy Kádár Ferenc volt operaház-igazgató és Kovács Zoltán, az Agenda sajtótröszt igazgatója. /Pongrácz P. Mária: Így jutunk be a Pantheonba. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23

2004. július 22.

Jelenleg folyik a temesvári Csiky Gergely Állami Színház átvilágítása. Főleg azokat a döntéseket vizsgálják, melyeket Demeter András színházigazgató hozott. Az átvilágítást A kommunizmus története elmebetegeknek című előadás kapcsán az igazgató és Victor Ioan Frunza rendező között kirobbant ellentét előzte meg. A Victor Ioan Frunza által színpadra vitt Matei Visniec-darabot, A kommunizmus története elmebetegeknek című előadás premierje 2003. decemberében lett volna, az előadás azonban még nem volt kész. A bemutatót Demeter András igazgató sürgetésére végül január 31-én tartották meg, az azonban botrányba fulladt. A rendező, Victor Ioan Frunza és Adriana Grand díszlettervező alkotópáros a bemutató előtt nyilvánosan is kifejtette álláspontját: a kellékek, illetve a kosztümök egy része még nem készült el. A vita a helyi román sajtóban nagy teret kapott. A temesvári román értelmiség egy része egyfajta válságkezelő civilfórumot alakított Celula Civica de Criza (CCC) néven, amely nyilatkozatban foglalta össze a történéseket. „A CCC néhány tagja, főleg újságírók, az utóbbi időben Sztálinnak, Ceausescunak tituláltak engem, bennem viszont az ő stílusuk és maga a CCC idézett hasonló emlékeket” – fejtette ki álláspontját Demeter András. A januári botrány után Demeter megrovásban részesítette az előadást bojkottáló személyeket, Balázs Attilát, Adriana Grandot, Victor Ioan Frunzát, illetve Cári Tibort. Az érintettek a megrovások ellen pert indítottak. Valamennyi pert a művészek nyerték, a színházigazgató azonban azt állította, hogy a bíróság elutasította a „megrovottak” fellebbezését. /Bálint B. Eszter, Botházi Mária: „Elmebeteg” színházi történet. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./

2004. szeptember 20.

Szept. 17-19-e között háromnapos rendezvénysorozat várta azokat, akik elfogadták a Kolozsvár-Belvárosi Református Egyházközség meghívását. Egymást követték az előadások, filmvetítések, történeti ismertetők, vetélkedők. Balázs Attila segédlelkész közölte, 3700 lelket számlál a Kolozsvár-Belvárosi Református Egyházközség, azonban a gyülekezeti tagoknak csupán tíz százalékával van aktív kapcsolatuk. Ezért gondolta, hogy rendezvényt kellene szervezni, amely minden korosztályt megszólít. Elöregedő gyülekezetről van szó, nagyon sok az idős, egyedül élő ember. Az I. Farkas utcai napok rendezvény elérte célját. /F. I.: Véget értek az I. Farkas utcai napok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

2005. március 16.

Temesváron a március 15-i megemlékezések főrendezvénye hagyományosan a szabadfalui Petőfi-emlékműnél zajlik. A történelmi egyházak képviselői, illetve a politikusok és az ifjúság képviselője egyaránt a magyarság és a magyarságtudat megőrzésének fontosságáról – és annak olykor nehézségeiről beszélt. Beszédet mondott Toró T. Tibor parlamenti képviselő, Szabó Péter, a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Középiskola igazgatója, Czapp István igazfalvi református lelkész, Bíró József, a Temesvári Magyar Diákszövetség alelnöke. Közreműködött az Új Ezredév református gyülekezet énekkara, a Bartók Béla és Szabolcska Mihály összevont kórus, a Csiky Gergely Állami Színház művészei közül fellépett Téglás István, Kiss Attila és Balázs Attila. /P. L. Zs.: A főrendezvény Szabadfalun. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

2005. május 18.

Kolozsváron a Farkas utcai református templomban immár negyedszer rendezték meg a pünkösdöt megelőző hangversenysorozatot. Balázs Ágnes és Balázs Attila, a templom kántor-orgonistája, illetve fiatal lelkésze, magas színvonalú művészi műsort valósított meg a május 9–14. között lezajló koncertsorozattal. Többek között Lantos István budapesti zongora- és orgonaművész koncertezett, a hangversenysorozat zárókoncertjén a budapesti Magyar Rádió Énekkara lépett fel. Az est fénypontját Kodály remekművei alkották. /Kulcsár Gabriella: IV. pünkösdi hangversenysorozat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

2005. július 13.

A Székelyudvarhelyi Ünnepi Játékok keretében a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola diákjainak munkáiból nyílt festészeti kiállítás. A Művelődési Házban Szín-Ház-Zene címmel a Temesvárról érkező Balázs Attila és Cári Tibor előadását láthatják az érdeklődők. /B. B.: Ünnepi Játékok – harmadik nap. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 13./

2005. november 23.

Temesváron folyosói beszélgetések témája, hogy ki lesz a temesvári Csiky Gergely Állami Színház igazgatója, Demeter András István utóda, aki a minisztérium egyik vezérigazgatói posztját tölti be egy hónap múlva. Szász Enikő, a társulat tagja, a megyei RMDSZ művelődési alelnöke, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke elmondta, hogy játszik a gondolattal. Balázs Attilát, a színház Jászai-díjas művészét egy ideje a sajtó Demeter András riválisaként tartja számon, ő azonban leszögezte, soha nem volt célja, hogy kitúrja az igazgatót. Ha azonban az önkormányzat, valamint a temesvári magyar közösség támogatását megkapja, akkor részt vesz a versenyvizsgán. Szabó K. István kategorikusan cáfolta, hogy az igazgatói posztra fájna a foga. Jelenleg még a Tomcsa Sándor Színház művészeti vezetője Székelyudvarhelyen, de november elsejétől Temesvárra szerződött főállású rendezőként. /Pataky Lehel Zsolt: Három nevet “hoztak hírbe” a Csiky Gergely-színházzal. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./

2005. december 3.

A Román Televízió magyar adásának stábja portréfilmet forgatott Cári Tiborról, a temesvári Csiky Gergely Állami Színház volt főállású – jelenleg szabadúszó – zeneszerzőjéről, aki a Csikyn kívül többek között a helyi német, a targoviste-i és a nagyváradi román színház darabjaihoz írt zenét. A fiatal zongorista volt az első az Országos Színházi Fesztivál történetében, aki idén novemberben egyszerre három előadással volt érdekelt a bukaresti seregszemlén. A filmet a Körös-parti városban és Temesváron forgatták. Cári Tibor létrehozta a Hamulet nevű triót Balázs Attila és Ovidiu Mihaita színművészekkel. A Hamulet az ország egyetlen színházi zenét játszó truppja. /P. L. Zs.: Portréfilm Cári Tiborról. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

2006. január 10.

A temesvári Polgármesteri Hivatal február 17-re tűzte ki a Csiky Gergely Színház igazgatói tisztségéért kiírt versenyvizsgát – erre azért van szükség, mert a volt vezetőt, Demeter András István színművészt tavaly decemberben kinevezték a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium vezérigazgatói tisztségébe. Az értesülések szerint Szász Enikő és Balázs Attila temesvári színművészeknek áll szándékukban pályázatot benyújtani, és egy erdélyi színházrendező is fontolgatja a jelentkezést. /P. Z.: Uniós polgár is igazgathat a Csiky Gergelyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2006. február 13.

Nagy sikere volt a február 11-én, szombaton megtartott aradi farsangi bálnak, az utóbbi évtizedekben ekkora tömeget télidőben megmozgató magyar mulatságra nem volt példa: csaknem 800 magyar jött össze. Khell Levente és Homolka Ervin, a két (örökös) főszervező hetekig tartó munkával készítették elő a nagyon jól sikerült mulatságot. A műsort Balázs Attila, a temesvári Csiky Gergely Színház művésze indította, majd két csikys diák, népi tánca következett. /J. Gy.: Reggelig állt a megabál. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./

2007. november 1.

Az István, a király című rockopera bemutatásának 25. évfordulója alkalmából Társulat címmel augusztusban szereposztó show-műsor-sorozat indult a Magyar Televízióban azzal a céllal, hogy megtalálják azokat a fiatal énekeseket, akik először 2008. június 18-án a Budapest Sportarénában, majd augusztus 20-án a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán bemutatják a darabot. A csaknem kétezer jelentkező közül öten a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházból voltak, akik idén tavasszal a Temesváron is színre vitt rockoperában játszottak: Balázs Attila, Borbély B. Emília, Éder Enikő, Kiss Attila és Molnos András Csaba. Az aradi illetőségű, Sarolt szerepére pályázó Éder Enikő a többlépcsős vetélkedő döntőjébe jutott (egyedüliként a Magyarország határain kívülről jelentkezők közül. /(pataky): Éder Enikő a Társulat döntőjében. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./

2007. november 8.

Temesváron a polgármesteri hivatalban november 8-án rendezik meg a Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsga szóbeli szakaszát, négy jelölt – Balázs Attila, Dukász Péter, Szabó K. István és Szász Enikő – meghallgatását. Közülük az utóbbi kettő már tavaly februárban is pályázott, akkor Szász Enikő nyert, de Szabó K. óvott, majd perre vitte az ügyet, és a bíróság a szóbeli megismétlésére kötelezte a polgármesteri hivatalt. Ezen egyikük sem kapott átmenő jegyet, ezért szerveztek új versenyvizsgát. Ennek lebonyolításával kapcsolatban kifogásokat emelt Szász Enikő. Szász Enikő szerint a pályázati kiírás diszkriminatív, ezért a Temes megyei RMDSZ (amelyben ő a művelődési alelnök) óvást nyújtott be. Markovszky Katalin elismerte, hogy ő állította össze. Szász Enikő szerint ez szóról szóra megegyezik azzal a dokumentummal, amelyet még 2001-ben Demeter András volt igazgató adott le a megyei tanácsnak. /Pataky Lehel Zsolt: Színt vallanak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

2007. november 9.

Egy héttel elhalasztották a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsgát, így a négy jelöltet – Balázs Attilát, Dukász Pétert, Szabó K. Istvánt, Szász Enikőt –hiába várakoztatták november 8-án a polgármesteri hivatal folyosóján. A halasztás oka: visszalépett a vizsgáztató bizottság egyik tagja, Szekernyés János művészet- és helytörténész, a romániai Képzőművészek Szövetsége temesvári szervezetének elnöke. /(pataky): Többfelvonásos színigazgatói versenyvizsga. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./

2007. november 16.

November 15-én tartották a temesvári Városházán a Csiky Gergely Állami Magyar Színház direktori székéért másfél éven belül másodszor kiírt versenyvizsgát. A megmérettetésen mind a négy pályázó – Balázs Attila, Dukász Péter, Szabó K. István, Szász Enikő – részt vett. A zsűri Balázs Attila temesvári színművészt nyilvánította a direktori vizsga győztesének. /P. Z. : Balázs Attila az igazgatói vizsga győztese! = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./

2007. december 18.

December elsejétől Balázs Attila színművész vette át öt évre a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetését. Az új direktor „Új kezdet a magyar színházban” címmel, az intézményt fenntartó polgármesteri hivatallal közösen szervezett sajtótájékoztatót. Elmondta, hogy első saját terve egy vidám zenés játék, a Bolondos ünnep, amelynek rendezője maga a társulat. Ebben az előadásban minden színész azt teszi, amit szeret: énekel és játszik. Szeretné elérni, hogy a színházban közvetlenebbek legyenek az emberek egymással. /Pataki Zoltán: Új színikezdet Temesváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2008. január 23.

2007. december elsejétől Balázs Attila színművész vette át öt évre a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetését. A fiatal direktor azóta már túl van első bemutatóján, a Bolondos ünnep című zenés produkciót jól fogadta a közönség. Hamarosan beindulhat a magyar színház nagytermének régen esedékes felújítása. Balázs Attila a vele készített interjúban kifejtette, közvetlen légkört szeretne teremteni a társulatban. A következő előadásuk lesz a Rémségek kicsiny boltja című produkció, melyet támogat egy vállalkozó. Még négy bemutatót terveznek. A reneszánsz éve előtt egy Mátyás királyról szóló, Ödön von Horváth-darabbal tisztelegnek, a színház a Nemzeti Kulturális Alaptól nyert erre pályázatot. Szilágyi Ágota egyéni műsorral lép közönség elé. /Pataki Zoltán: Növény lesz a horror-musical főszereplője. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

2008. február 4.

Temesváron a Csiky Gergely Színház stúdiótermében február 3-án tartották meg Vas Zoltán Iván Aparh@nt.hu című egész estét betöltő dokumentumfilmjének bemutatóját. Balázs Attila színházigazgató elmondta, ez az első filmbemutató a temesvári magyar színházban, az Aparh@nt.hu című filmet pedig először a temesvári nézők láthatják, Vas Zoltán Iván alkotásának ugyanis 4-én lest a hivatalos bemutatója a budapesti filmszemlén. /Pataki Zoltán: A budapesti Filmszemlét megelőzve. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./

2008. február 15.

A kulisszák mögé pillanthatnak be a nézők a temesvári színház új sorozatában. A telt házas De mi lett a nővel? című előadás nézőinek közel fele maradt ott a Nézőszemmel nevet viselő rendezvény kedvéért, hogy betekintést nyerjen a Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásának kulisszatitkaiba. A nyilvános beszélgetésen Balázs Attila színházigazgató mellett részt vett Mátyás Zsolt Imre, az előadás rendezője, Magyari Etelka segédrendezőként és szereplőként, valamint az előadás három férfi szereplője. Balázs Attila igazgató elmondta, hogy a drámaíró Anton Pavlovics Csehov és Kiss Csaba szövegkönyvíró mellett a színészek is „írják” a darabot, gyakran improvizálnak. /Pataki Zoltán: Lehulló leplek estje. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

2008. február 26.

Február 23-án volt a Rémségek kicsiny boltjának premierje Temesváron, a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban. Inkább groteszk vígjáték, semmint rémtörténet. A két főszereplő – Balázs Attila és Tar Mónika, a magyarországi rendező Vas-Zoltán Iván, a koreográfus Pataky Klára. /Pataky Lehel Zsolt: Nem kergetnek rémületbe. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 26./

2008. március 13.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) 2008-ban Balázs Attila színművésznek, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatójának ítélte oda a Kovács György-díjat. Balázs Attila 2002-ben Jászai Mari-díjat kapott. /Pataky Lehel Zsolt: Kovács György-díj Balázs Attilának. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

2008. március 27.

A Demeter András István kulturális államtitkár által kidolgozott új színháztörvény viharokat kavart kihirdetése óta. A nyugati gyakorlathoz hasonló alapvető reform életbelépéséhez most kell véglegesítenie a román kulturális minisztériumnak az új színházi törvény gyakorlatba ültetésének módszertanát. Korábban a szatmárnémeti, sepsiszentgyörgyi, kolozsvári, csíkszeredai színházi szakemberek törvénnyel kapcsolatos véleményét kérdezték: akkor kiderült, a magántársulatok az eddiginél jobb lehetőségeket remélnek az új színháztörvénytől, míg az önkormányzati, illetve minisztériumi fenntartású intézmények vezetői nem látják pozitívnak a változást. Balázs Attila, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója szerint előnyös rendelkezés, hogy a nyújtott teljesítmény alapján jobban meg lehet fizetni az értékes embereket. Az új törvény hátránya, hogy nem fogja át a színházi alkotás folyamatát, nem találta meg a jogi kereteket valamennyi alkotói tevékenység számára. „A színészek ugyan idegenkedve fogadják – ha kizárólag az egzisztenciális szempontokat tekintem, talán igazuk is van –, de maga a szakma, úgy egészében, profitálhatna belőle” – értékelte a jogszabályt Kövesdy István, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti vezetője. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház önkormányzati intézmény, s így nagyrészt a városi költségvetésből számára kiosztott összegből kell gazdálkodnia – jelezte Nagy Pál, a színház igazgatója. Szerinte, ha a törvény életbe lép, az aktuális önkormányzati testületnek el kell eldöntenie a színház sorsát. A megnövekedett bérezési alapot a kisebb önkormányzatok nem fogják tudni felvállalni, és következik a leépítés, karcsúsítás. „Én úgy látom, ha az állam nem áll a színházak mellé második pillérként, mint kiszámítható támogató – mint például Magyarországon –, akkor a magyar önkormányzati színházak sorsa megpecsételődik” – mondta Nagy Pál. Meleg Vilmos, a nagyváradi Szigligeti Színház művészeti igazgatója szerint a törvény egyrészt megadja a lehetőséget arra, hogy aki játszik és sokat játszik, azt megfizessék, viszont létbizonytalanságot okozhat azoknál, akik nem játszanak. /Bágyi Bencze Jakab, Erdős Zsófia, Király K. László, Pataki Zoltán: Színháznapi törvényörvény. Temesvár, Vásárhely, Udvarhely és Várad sem tartja túl pozitívnak a változásokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./


lapozás: 1-30 | 31-49




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998