udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 35 találat lapozás: 1-30 | 31-35
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Balázs Bence

1999. május 13.

Megjelent a Géniusz második száma, a Tinivár Kiadó /Kolozsvár/ ifjúsági ismeretterjesztő szemléjéről van szó. Bizonyos fokig a Természet Világával vagy az Élet és Tudománnyal hasonlítható össze a 128 oldalas lap. /Balázs Bence: Géniusz - nem csak zseniknek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2000. augusztus 10.

Megjelent a Filmtett /Kolozsvár/ magazin második, július-augusztusi összevont száma. A lap a sorozatok, szappanoperák, telenovellák világába nyújt alapos betekintést. Az Alvincen született Szőts István rendezőre Gaál István emlékezett, emléktáblája leleplezése alkalmából. /Balázs Bence: Megjelent a Filmtett 2. száma. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

2000. augusztus 21.

Várfalván aug. 20-án fellépett a szolnoki Német Nemzetiségi Együttes fúvószenekara. Lőrinci Károly aranyosrákosi lelkész István királyunk érdemeit hangsúlyozta. Kiemelte: a legnagyobb Szent István-i örökség maga a magyar nemzet. Végül Bálint Mátyás nyugalmazott tanár Aranyosszékről tartott előadást az egybegyűlteknek. A pusztinai László Katalin és László Erzsébet Szent István és Boldogasszony dalát adta elő. /Balázs Bence: Várfalva. Rögtönzött utcai fúvóskoncert. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2000. szeptember 9.

Augusztus 14-18. között a magyar irodalomtudományi tanszék Hermész műhelyének, a kolozsvári módszertani tanszéknek és a Maros Megyei Tanfelügyelőségnek a szervezésében Szovátán tartották a IV. Hermész tábort. Mintegy 60 középiskolás, egyetemi hallgató, középiskolai tanár és egyetemi oktató ült össze, hogy az irodalomoktatás kérdéseit megvitassák. Dr. Orbán Gyöngyi, a magyar irodalomtudományi tanszék oktatója elmondta, hogy idén a szerzőség kérdése volt témájuk. A táborozás az irodalomértést, olvasásra való képességet akarta erősíteni. Szembeszállnak az igénytelenséggel, felületességgel, amely az oktatásban jelenleg eluralkodóban van. - A nemsokára 6. születésnapját ünneplő hermeneutikai irodalomoktatási mozgalom az oktatásnak a szakmai igényességét igyekszik szolgálni. /Balázs Bence: Negyedik Hermész-tábor. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

2000. október 28.

Megjelent Kis Bitay Éva: Nézz a tükörbe! (Stádium Könyvkiadó, Kolozsvár) című könyve. A nyugalmazott biológiatanárnő beszámol a mágusokról, vajákosokról, boszorkányokról, a napjainkban dúló gyógyszerszedési mániáról, a klónozásról, a horoszkópok "sorsmeghatározó" szerepéről, gyógyító drágakövekről, vagy éppenséggel Nostradamus jóslatainak be-, illetve be nem teljesüléseiről. Az egészséges humornak köszönhető az, hogy a mű túllépi az egyszerű ismeretterjesztő, tudománynépszerűsítő műfaj kereteit. /Balázs Bence: Nézz a tükörbe! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

2001. május 7.

Azt, hogy milyen távol áll Románia az európai eszméktől, bizonyítja a státustörvény kapcsán a napokban kialakult vita. A román napilapok nem túl hízelgő kommentárokat közöltek a határon túli magyarok jogállását szabályozó törvénytervezetről. Sok esetben keményen bírálták a külügyminisztériumot, illetve Mircea Geoana külügyminisztert, amiért nem adtak határozott választ Magyarországnak a készülő státustörvényre. Románia nem fogad el semmilyen státustörvényt. Az ok: a készülő törvény - a Cronica Romana szavaival élve - "puha irredentizmus", hiszen a státustörvény nem más, mint a magyar nemzet határváltoztatások nélküli egyesítése. Ismét félnek, ismét ellenséget látnak a magyarban, az ország egységére törő mumust vélik felfedezni benne. Hogy mi rejtőzik ezek mögött? Vagy tudatlanság, vagy pedig irigység. /Balázs Bence: A mumus neve: státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2001. június 5.

Jún. 2-án éjjel a kolozsvári magyar főkonzulátus előtt magyarellenes tüntetésre került sor. Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul tájékoztatása szerint a helyszínen tartózkodó rendőri felügyeletnek köszönhetően nem volt különösebb rendbontás. Kántor József nyugdíjas (a konzulátus feletti lakrészben lakik) éjjel üvegcsörömpölésre ébredt: jókora kő repült be a kettős ablakon, amit valószínűleg nem kézzel, hanem parittyából lőhettek ki az úttestről. Teodor Pop Puscas városi rendőrparancsnok elmondta: nem szerzett tudomást hasonló incidensről, senki sem tett feljelentést a történtekről a rendőrségen. Így semmit sem tudnak tenni a rendbontó(k) ellen. /Balázs Bence: Nem találták el a konzulátus ablakát. Csak egy szomszédét sikerült betörni. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

2001. június 26.

Teodor Pop-Puscas, a városi rendőrség parancsnoka jún. 25-i sajtótájékoztatóján közölte: nem fél semmilyen megtorlástól, sem a polgármester, sem hívei részéről, hiszen az általa vezetett intézmény az akció során szigorúan betartotta a törvény előírásait. Puscas emlékezetett: 1998 óta, az Alimentara ügytől kezdődően a polgármester számtalan alkalommal nem tett eleget a rendőrségi idézésnek. Eddig 24 ügyben kellett hogy kihallgassák, a 22., már lezárult ügy esetében erre a polgármesteri hivatalban került sor - hosszas huzavonák után. Most is ő maga kérte telefonon a polgármestertől, hogy fogadja az üggyel megbízott Adrian Pop alezredest a hivatalban, de a tiszt körülbelül húsz alkalommal hiába ment el a polgármesterhez, az nem volt hajlandó időt szakítani számára. A rendőrparancsnok azt is elmondta, hogy jún. 22-én négy közlemény érkezett a rendőrségre a polgármesteri hivatalból, amelyek gúnyt űznek a rendőrségből. Az egyikben Funar ismeretlen tettesek ellen tesz feljelentést, akik ellopták az üvegteremből a kiállított tárgyakat (a csontokat és a háromszínű fogpiszkálókat). Ezekből a közleményekből kitűnik, hogy a polgármester gúnyt űz a rendőrségből. Ráadásul az elmúlt évben mintegy 300 olyan feljelentést tett, amelyek esetében a rendőrség úgy döntött, hogy nem érdemes bűnvádi nyomozást kezdeményezni. /Balázs Bence: Újabb bűnvádi eljárás a polgármester ellen. Puscas: Funar csúfot űz a rendőrségből. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

2002. február 21.

Heves tiltakozással fogadta a parlamenti ellenzék azt a képviselőházban megszavazott törvénytervezetet, amely lehetővé teszi, hogy azokon a településeken, ahol valamely kisebbség számaránya meghaladja a 20%-ot, a rendőrség az illető kisebbség nyelvét ismerő rendőröket is alkalmazzon. A javaslat az RMDSZ részéről származott, amelyet a kormánypárt is támogatott. A Nagy-Románia Párt nemzetárulásnak tartja a törvénytervezetet, amelyet minden valószínűséggel elfogad majd a szenátus is. - Jelenleg is vannak magyar rendőrök, tehát a törvény nem hozna újdonságot a rendőrség életében – jelentette ki Teodor Pop Puscas, Kolozsvár rendőrparancsnoka. Adrian Marian, a rendőrség szóvivője körülbelül 10 magyar rendőrről tud, de ilyen irányú pontos kimutatásaik nincsenek. A Kolozs megyei rendőrök összlétszáma 1600, ez a szám tehát nem tükrözi a magyarság számarányát. - Funar, Kolozsvár polgármestere A város méltatlan embere címmel illetné Ioan Rus belügyminisztert, a SZDP kolozsvári elnökét, amiért elfogadta az RMDSZ-szel szembeni alárendeltségi viszonyt, és támogatja mintegy 5000 román rendőr magyarosítását. Funar azt javasolta a belügyminiszternek, hogy költözzön magyarlakta vidékre, Sepsiszentgyörgyre vagy Csíkszeredába, de mivel ezek mégiscsak román területek, jobb lenne, ha egyenesen Budapestet választaná - áll Funar közleményében. /Balázs Bence: Magyar rendőrök kerestetnek. Kolozs megyében 1600-ból tíz a magyar. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

2002. március 26.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének márc. 23-án, Marosvásárhelyen megtartott vezetőségi ülésén döntöttek a MÚRE 2000. évi díjairól. Az ügyvezető tanács döntése értelmében Balázs Bencze, a Szabadság munkatársa pályakezdő díjat kapott, megosztva Rédai Attilával, a Krónika munkatársával. A díjátadásra máj. 25-én, Szovátán kerül sor, a MÚRE közgyűlésén. A vezetőség további hét újságíró-díj odaítéléséről döntött. /(m. j.): Pályakezdő díjas Balázs Bence. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

2002. május 27.

Máj. 24-25-én Szovátafürdőn tartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Az elnöki tisztségbe Csép Sándort választották újra, az ügyvezető alelnök Karácsony Zsigmond, a Népújság munkatársa lett. A rendezvényen Markó Béla, az RMDSZ elnöke is felszólalt, hangoztatva: a romániai magyarságnak valamennyi magyarországi politikai párthoz egyformán kell viszonyulnia, a mindenkori magyar kormány támogatására van szüksége. Markó fontosnak tartotta a romániai magyar sajtó sokszínűségét, jelezve, hogy közösségnek önálló sajtóéletre, nem lekötelezett, de elkötelezett sajtóra van szüksége. Csép Sándor leköszönő MÚRE-elnök eredményesnek tartotta a MÚRE elmúlt három esztendejét. Mint mondotta, a MÚRE a vártnál lényegesen kevesebb támogatáshoz jutott, ami jelentősen befolyásolta aktivitását. Gáspár Sándor leköszönő ügyvezető elnök elsősorban a gazdasági nehézségekről szólt. Ezt a tagság növekvő érdektelensége is súlyosbította. Boros Zoltán audiovizuális alelnök a sajtónak jutó támogatások elosztását kérdőjelezte meg. Mint mondotta, a MÚRE számára változatlanul elfogadhatatlan, hogy az Illyés Közalapítvány erdélyi szaktestületének megalakulásakor semmibe vették a MÚRE addigi gyakorlatát, annak összetételéről nem kérdezték meg a romániai magyar sajtó legitim képviselőit. Az RMDSZ részéről tanúsított hozzáállás nehezen egyeztethető össze azzal, amit az RMDSZ vezetői a sajtó sokszínűségéről nyilatkoznak. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság munkatársa, a Népszabadság tudósítója elfogadhatatlannak tartotta a MÚRE Etikai Bizottságának (becsületbíróságának) vele szemben hozott elmarasztaló döntését egy véleménycikk kapcsán. Azért van a MÚRÉ-ra szükség, hogy az újságírót bárhol, bármilyen körülmények között megvédje, még akkor is, ha tévedett, hangsúlyozta. Makkai János, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője amellett kardoskodott, hogy a szervezet az eddigitől lényegesen eltérő feladatköröket, a tagság érdekképviseletét, érdekvédelmét lássa el. Az audiovizuális új alelnöknek Vincze Lorántot, a Román Rádió magyar adásának bukaresti munkatársát, az írott sajtóért felelős alelnöknek pedig Ambrus Attilát, a Brassói Lapok főszerkesztőjét választották. Az oktatásért felelős szakbizottság új vezetője Magyari Tivadar kolozsvári egyetemi adjunktus, a jogi szakbizottság irányítója Hecser Zoltán, a Hargita Népe igazgatója, a szociális és a tagsági szakbizottság vezetője pedig László Edit, a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének tagja lett. A 12 tagú új etikai bizottság elnökévé Ágopcsa Annamária szatmárnémeti újságírót, alelnökévé pedig Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét és Borbély Melindát, a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásának vezetőjét választották. A MÚRE Kolozs megyei területi elnökévé a közgyűlés újraválasztotta Makkay Józsefet, a Szabadság főszerkesztő-helyettesét. A MÚRE életműdíját Muzsnay Magda ma is aktív rádiós szerkesztő vehette át. A publicisztikai díjat Bakk Miklós, a Krónika megbízott felelős szerkesztője kapta. Szintén kolozsvári kitüntetettje volt a rádiós díjnak is Csatári Melinda, a Kolozsvári Rádió magyar adásának munkatársa személyében. Pályakezdő díjat a Szabadság munkatársa, Balázs Bence, és a Krónika munkatársa, Rédai Attila kapott. A rendezvényen bemutatták Gazda Árpádnak, a Krónika főszerkesztő-helyettesének Mikor Kicsi voltam, magyar voltam című riportkötetét, Benkő Leventének, a Háromszék munkatársának Bűn volt a szó című, Moyses Mártonra történő visszaemlékezés-kötetét és Gecse László budapesti újságírónak Állam és nemzet a rendszerváltás után című rádiós interjúkötetét. /K. Zs.: Hatékonyabb érdekvédelmet akar a MÚRE. Tisztújító közgyűlés a magyar újságíróknál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2002. augusztus 19.

Bálványosváralján Kerekes Sándor, a megyei tanács elnöke és Balogh Zoltán dési RMDSZ-elnök nyitotta meg a Szent István-napi ünnepi műsort. A helyi gyermektáncsoport mutatkozott be, amely kalotaszegi legényessel és mezőségi csárdással szórakoztatta a közönséget. Fellépett a pancsovai (Jugoszlávia) Petőfi Sándor Művészeti Egyesület Maroknyi Néptáncegyüttese is. A kétezres lélekszámú, nagy többségében magyar anyanyelvű Bálványosváraljáról csupán mintegy 200-an voltak jelen. Biztató, hogy a falu szinte egész gyermekserege egybegyűlt. A falu első alkalommal volt helyszíne a megyében már negyedik alkalommal megrendezett néptánctalálkozónak. Hagyományos az itt megrendezett nemzetközi cserkésztalálkozó. /Balázs Bence: Egymásra találás Bálványosváralján. Alaposan kiverték a port a színpad deszkái közül. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

2002. augusztus 22.

Aug. 21-én zárult a III. bálványosváraljai nemzetközi cserkésztábor. A 10 napos rendezvényen hazai, magyarországi és franciaországi cserkészek vettek részt. Bálványosváralja mintegy 2000 lakosa közül alig 130 a román ajkú. Szabó László fiatal református lelkész szervezte a cserkésztábort. Az idei tábort a Kulturális Örökség Minisztériuma is támogatta. /Balázs Bence: Véget ért a nemzetközi cserkésztábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

2002. november 1.

A Kolozsvári Állami Magyar Opera és Színház nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a Malom (Baritiu) utca sarkán lévő villamosmegállót az intézmény elé akarják átköltöztetni. A munkálatok elkezdődtek. A villamosmegálló áthelyezésével elzárják a díszleteket szállító teherautók útját, jelentősen lecsökkentik a nézőközönség által használt parkoló területét, de tűz esetén még a tűzoltóautók sem tudnak behajtani az udvarba. A jelenleg érvényben lévő előírások szerint a megállónak a bejárat elé helyezése törvénytelen. Mindez Funar polgármester újabb mesterkedésének köszönhető, aki így akar ismét borsot törni a magyarság orra alá. /Balázs Bence: Villamosmegálló a magyar színház és opera előtt. A polgármesteri kísérletnek a prefektus állhatná. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2003. március 14.

Adrian Marian rendőr-főfelügyelő, a kolozsvári rendőrség sajtószóvivője közölte, hogy Kolozs megyében jelenleg összesen 18 magyar anyanyelvű alkalmazottja van a rendőrségnek: 2 tiszt, 14 altiszt és 2 civil alkalmazott. Ettől a héttől, azaz március 10-től kezdődően lehet jelentkezni a tiszti iskolákba. Liceális oktatásra Ploiestiben és Buzauban a katonai iskolában folyik a képzés.A posztliceális oktatásban négy intézmény van, az egyetemi képzésre a bukaresti Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémia az egyetlen lehetőség, amely három szakon - jog, tűzoltó, arhivisztika - kínál továbbtanulási lehetőséget. /Balázs Bence: Nyitva az út a magyar rendőröknek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

2004. április 3.

Ápr. 2-3-án Kolozsváron folytatott megbeszélést a Duna Tv erdélyi stábja az intézmény vezetőségével, amelyből jelen volt Pekár István elnök, Mátay László, a határon túli és integrációs műsorok igazgatója, Meszleny László hírigazgató, Borsány András stratégiai igazgató, Pörös Géza kulturális igazgató, Szeles Pál kereskedelmi igazgató, valamint a főszerkesztők. Pekár István elnök elmondta, hogy egy héttel korábban Budapesten találkoztak a Kárpát-medence többi régiójának Duna-tévéseivel. Erdélyben dolgozik a legtöbb határon túli tudósítójuk, könnyebb volt megoldani, hogy a vezetőség látogasson ide. A cél a további fejlesztés, mert Dél-Erdély egy részét, a különböző szórványvidékeket továbbra sem tudják lefedni. A Duna Tv segíteni fogja az új erdélyi televíziót. Amikor a Duna Tv elindult, ellenséges légkörben kellett gyökeret vernie. Nem akarják ezt az új tévének. Egy új televízióhoz nagyon sok ember kell, sok pénz, a 200–300 millió forint rendkívül kevés. A Duna Tv-nek Erdélyben három stúdiója van, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen, 60 erdélyi munkatárssal. /Balázs Bence: Tanácskoztak a Duna Tv erdélyi tudósítói. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2004. május 15.

Máj. 13-án Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban mutatták be Kovács András művészettörténész professzor tavaly megjelent, Késő reneszánsz építészet Erdélyben című könyvét. A Teleki László Alapítvány /Budapest/ és Polis Könyvkiadó /Kolozsvár/ gondozásában megjelent mű szakmailag kifogástalan, méltatta Kiss András nyugalmazott főlevéltáros a könyvet. A kötet hosszas kutatások eredményeit összegzi, átfogó képet rajzol az 1541–1720 közötti időszak erdélyi késő reneszánsz építészetéről. Közel 300 művészi igényű kép, reprodukció található a könyvben. A kötet olyan neves művészettörténészek munkássága kiegészítésének-folytatásának tekinthető, mint Balogh Jolán, Kelemen Lajos, Herepei János és Bíró József. /Balázs Bence: Művészettörténeti referenciakötet az erdélyi reneszánszról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

2004. június 14.

Jún. 12-én ballagtak a három kolozsvári magyar középiskola, a Báthory István, az Apáczai Csere János és Brassai Sámuel Líceum végzős diákjai. A Báthory iskolaudvarában felsorakoztak Báthory és a Római Katolikus Gimnázium végzős növendékei, megjelent Czirják Árpád pápai prelátus, Kónya-Hamar Sándor képviselő, Boros János alpolgármester, Székely Zoltán és Balázs Kornél a piarista öregdiákok baráti körétől, Bitay Csaba, a Pro Juventute Alapítvány elnökségi tagja, Köllő Gábor, az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság elnöke és Fodor Sándor író. A maturandusokat Tőkés Elek, a Báthory-líceum, és Nyakas Magdolna, a katolikus gimnázium igazgatója búcsúztatta. /Köllő Katalin: Ballagás 2004 – Az újrakezdés reménye. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./ Az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban 71 diáknak szólalt meg utoljára a csengő, köztük voltak közgazdaság-könyvelés szak első végzettjei. Dr. Wolf Rudolf igazgatója szólt a végzősökhöz és a vendégekhez. /Balázs Bence: Jubileumi ballagás a Király utcában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./ Az ősi schola, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum 447. évfolyama búcsúzott, 82 nappalis és 19 estis diák. Kósa Mária igazgató köszöntötte a megjelenteket, akik között ott volt dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Alexandru Stan aligazgató, Molnos Lajos a Pro Iuventute, Pillich László a Heltai Alapítvány képviseletében és Szőcs Judit, a Gál Kelemen Oktatási Központ vezetője. /Póka János András: Az eső lett a főszereplő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

2004. december 10.

Budapesten egy szórólap arra buzdította az anyaországiakat, hogy szavazzanak igennel, különben bekövetkezik a második Trianon. A népszavazás eredménye: az ottaniaknak románok vagyunk, az ittenieknek magyarok, és senkinek sem kellünk, állapította meg Balázs Bence. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az eredménytelen népszavazást felelős hazafiságnak nevezte. A legszegényebb megyék lakosai szavaztak inkább nemmel, a nyugati határ mellettiek és Budapest pedig igennel. A nemmel szavazók elhitték a 800 ezer azonnal letelepedni kívánóról és a kettős állampolgárság megadásának egy főre eső költségeiről szóló híreket. A Kádár-korszak magyarságpolitikája meghozta gyümölcsét. A népszavazáson született "eredmény" a határon túl élő magyarokról való lemondást jelenti? Anyaország-e még Magyarország? Mert egy anya nem tagadja meg gyermekét… /Balázs Bence: Második Trianon? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

2005. április 1.

Kolozsvár belvárosában húsvétkor, vasárnapról hétfőre virradóan két fiatal fiú lépett ki az egyik belvárosi magyar bár ajtaján, s amíg egyikük taxiért intett, ismeretlen tizenévesek támadták meg a gyanútlanul várakozó, 24 éves S. P.-t. Szitkokat szórtak rá, tudtára adták, hogy azért jár pórul, mert magyar az anyanyelve, hátulról fejbe szúrták, majd elszaladtak. A fiatalt súlyos vérveszteséggel szállították a sürgősségre, az mentette meg, hogy lófarokba fogott haja részben felfogta a vágószerszámot. Egyre gyakrabban ér szóbeli vagy tettlegességig fajuló támadás kolozsvári magyarokat pusztán azért, mert magyarok. A látszatbéke megőrzéséért nem kerülnek nyilvánosságra ezek az esetek. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke közölte, az áldozat, de a nemzeti önérzetükben sértettek is panaszt tehetnek. Asztalos Csaba szerint elsősorban a roma kisebbséget éri diszkrimináció, a magyarellenes megnyilvánulások elenyészőek. „A múlt héten Nagyváradon, azelőtt Marosvásárhelyen volt egy-egy esetünk” – mondta. Adrian Marian rendőr-főfelügyelő az ügyészségre irányította az újságírót, mivelhogy valószínűleg gyilkossági kísérletről van szó. Az ügyészségre viszont „nem érkezett” meg az ügy. /Farkas Imola, Balázs Bence: Magyarnak lenni veszélyes. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./ „Paste fericit, bozgorule!” (Boldog húsvétot, te hontalan!) Ezzel a felkiáltással támadt rá néhány nappal ezelőtt két fiatalember Kolozsváron a magyar nemzetiségű T. Z.-re, majd egyikük fejen szúrta őt. A 27 éves férfi éppen zárni akarta a főleg magyar egyetemisták által látogatott Mikó utcai szórakozóhelyet, miközben kollégája megpróbált leinteni egy taxit. – Azért kötöttek belém, mert magyarul beszéltem munkatársammal – emlékezett vissza a történtekre az áldozat. A tettesek után szaladtak, a közelben felbukkant két rendőr. A rendőrök valamennyiüket megállították, azonban amikor az áldozat megpróbálta elmondani, mi is történt, a járőrök azt ajánlották, menjenek mielőbb a sürgősségre. Eközben a két suhanc hangoztatta: nem ők voltak a tettesek. Az áldozat társával együtt tovább próbálta ismertetni a történteket, az egyik rendőr azonban „Menjenek már innen!” felszólítással durván ellökte T. Z. kollégáját. A két férfi ekkor elindult a közelben levő Mikó utcai sürgősségi kórház irányába, távozásukkor látták, amint a rendőrök tovább beszélgetnek a tettesekkel. „Nem állítottak ki jegyzőkönyvet, nem is hallgattak végig. Nem tudjuk, mi történt utána” – idézte fel az esetet az áldozat. A kolozsvári sürgősségen súlyos vérveszteséget állapítottak meg T. Z.-nél, majd helyben bevarrták a sebét. Az orvos úgy vélte, nem követett el vétséget, amikor a seb bevarrása után nem értesítette a hatóságokat. Arra a kérdésre, hogy szerepel-e nyilvántartásukban az eset, Adrian Marian rendőrségi szóvivője elmondta, tudnak az esetről, de részletekkel nem szolgálhat, mivel az iratcsomót már továbbították a kolozsvári ügyészségre. Violeta Treistaru ügyészségi szóvivő szerint hozzájuk nem továbbították azt. Oana Teoc bírósági szóvivő közölte, hozzájuk sem érkezett vádemelési javaslat a rendőrségről. Másodszori megkeresésre Adrian Marian rendőrségi szóvivő előző nyilatkozatához képest homlokegyenest mást mondott: biztos, hogy történt valami, kérdezte. Végül írásban kérte az újságíró kérdését. Marcel Bontidean kolozsvári rendőrparancsnok nem tudott a történtekről. „Ha lenne ilyen esetünk, tudnék róla” – tette hozzá a rendőrfőkapitány. /Bálint B. Eszter: Véres húsvét a Mikó utcában. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

2005. június 25.

Kolozsváron a piarista templomot állványok veszik körül. Erdély első barokk templománál javában zajlanak a felújítási munkálatok. Nem lesz általános felújítás. A ma piarista vagy egyetemi templomként ismert épületet a jezsuiták építették 1718–1724 között. A templomot 1968–70-ben tatarozták utoljára. /Balázs Bence: Felújítják Erdély első barokk templomát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

2006. március 2.

Magyar anyanyelvű rendőrök toborzására hirdetett kampányt az RMDSZ, miután az Országos Rendőr-főkapitányság márciusra országos szinten 863 rendőri helyet hirdetett meg. Kolozs megyében jelenleg csak 11 magyar rendőr teljesít szolgálatot. A román rendőrségben az alkalmazottak mindössze 0,69 százaléka magyar anyanyelvű, vagyis országos szinten alig több mint 300 személy. A kampány során az RMDSZ igyekszik vonzó képet kialakítani a rendőrségről. /Balázs Bence: Magyar rendőrök kerestetnek. Az RMDSZ is vállalta a toborzást. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2006. április 8.

Statisztikák szerint a hazai rendőröknek mindössze 0,69%-a magyar. Ennek egyik oka sokak szerint az, hogy a magyar fiatalok Erdélyben nem képezhették magukat rendőröknek, s mivel nem kívántak a Kárpátokon túl tanulni, inkább más pályát választottak. Azonban már két éve Kolozsváron is működik rendőrképző iskola. Az újságíró odalátogatott, megállapíthatta, a közeljövőben nemigen fog változni az arány. Az iskola aligazgatója nemrég arról számolt be a Szabadságnak, hogy 15 magyar tanulójuk van. Az intézmény igazgatója most viszont közölte: 8-an vallják magukat magyar nemzetiségűeknek. Nem különítettek el helyeket a magyar kisebbség számára, azzal indokolva, hogy a törvény ezt nem teszi lehetővé. Az igazgató elmondta, tavaly sokan voltak magyarok a jelentkezők között, de kevesen jutottak be, a román nyelvtan miatt. A 90 kérdésből 60 a román nyelvtant érinti, a magyar jelöltek itt hátrányban vannak. /Balázs Bence: Magyar rendőrnövendékek is akadnak a rendőriskolában. Sokan jelentkeznek, kevesen jutnak be a felvételi vizsgán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

2006. augusztus 23.

Titkos szavazással választott új vezetőséget a kolozsvári Szabadság napilap szerkesztősége. Főszerkesztői székbe az 1975-ben Kolozsváron született Kiss Olivér-Tamás került. Elmondta, gyanította, hogy esetleg rá esik a választás. A főszerkesztő-helyettes Kerekes Edit maradt, a politikai rovat vezetője Újvári Ildikó lett, és a helyi hírek rovatvezetője pedig Balázs Bence. Köllő Katalin maradt a kulturális rovat vezetője. Kiss Olivér 11 éve tagja a szerkesztőségnek. – Továbbra is objektív anyagok, cikkek fognak megjelenni az újságban, nyilatkozta. Az egymástól eltérő vélemények a jövőben is megjelennek. – A Szabadság a legnagyobb példányszámban megjelenő kolozsvári napilap. /Vincze Judit: Beszélgetés Kiss Olivér-Tamással, a kolozsvári Szabadság napilap újdonsült főszerkesztőjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

2006. szeptember 28.

Néhány napja régészárokra figyelhettek fel Kolozsváron a Central központi nagyáruház mögött elhaladók. Az egyik kutató, a csíkszeredai, jelenleg Budapesten doktoráló Dobos Alpár. Elmondták, olyan rétegre bukkantak, amelyből Árpád-kori kerámiadarabok kerültek elő, lejjebb haladva pedig római kori omlásrétegre akadtak. /Balázs Bence: Árpád-kori leletek a Central mögött. Régészárkok – az építkezők rémálmai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

2006. október 27.

Mátyás király jegyeit viselő, különösen értékes leletre bukkantak Kolozsváron, a Central Áruház mögötti régészeti ásatáson. Dr. Adrian Andrei Rusu, az Archeológiai és Művészettörténeti Intézet szakértője kitérő választ a lap azon értesülését érintően, miszerint a Funar-korszakban a főtéri közvécénél végzett munkálatok során olyan korabeli leleteket hallgattak el, amelyek a magyarság történetével kapcsolatosak. A városban a műemlékek továbbra is kritikán aluli állapotban vannak. Sehol egy felirat, amely történelmi múltjukat ismertetné. /Balázs Bence: Szenzációs lelet Mátyás király korából. Elhanyagolt értékek, hozzá nem értő szakemberek Kolozsváron Verses megemlékezés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2006. december 5.

Megjelent Bodrogi György emlékezése: Tanári pályám töredékei /Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 2006./ Bodrogi György a tanár, a természetjáró, a fényképész színes egyéniség volt. A könyv könnyed, pergő stílusa, önéletrajzi fonala, a tanítványokkal közös kalandok felelevenítése sokkal inkább az ifjúsági regények műfajába sorolja az alkotást. /Balázs Bence: Naplótöredékek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

2007. március 20.

Önként jelentkezik kihallgatásra, nyilatkozta kolozsvári sajtótájékoztatóján a zsarolással vádolt Pászkány Árpád Zoltán üzletember, előzőleg néhány hete a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Ellenes Igazgatóság álarcosai a hivatalos bajnoki mérkőzésen keresték őt a kolozsvári stadionban. Pászkány ismételten hangsúlyozta, írásban előre értesítette az ügyészeket: idézése napján nem lesz az országban és halasztást kért. „1989-ben megváltozott egy rendszer, de az emberek csak annyiban változtak, hogy már nem elvtársaknak, hanem uraknak szólítják egymást” – jelentette ki Pászkány, hozzáfűzve, hogy „ebben az országban mindent lehet”. Pászkány beszámolt arról, hogy a cégcsoportja által nyélbe ütött bukaresti Esplanada projekt – Közép-Kelet Európa legnagyobb, félig állami ingatlanprojektje – „leállításával” is megfenyegették. Az ellene irányuló hadjárat maffia-jellegű akció, amelynek hátterében gazdasági érdekeltségű, de helyi politikai szálakkal rendelkező körök állnak. /Balázs Bence: Ma hallgatják ki Pászkányt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2007. június 20.

Az elmúlt hetekben Kolozs és Bihar mellett Kovászna, Hargita és Maros megyében kampányolt a kolozsvári rendőriskola annak érdekében, hogy minél több magyar anyanyelvű fiatal jelentkezzen az idei felvételi vizsgára. A 150 meghirdetett helyre – nemzetiségtől függetlenül – máris 2300-an nyújtották be jelentkezésüket, és a határidő csak a jövő hét végén jár le. A túljelentkezés a magyar anyanyelvűek számára jelent hátrányt, hiszen a bejutásért többek között román nyelvtanból kell jobbaknak lenniük, mint a román anyanyelvűeknek. 2004-ben megszületett a kolozsvári Rendőrképző Iskola, amelyen évről évre több a magyar fiatal, bár összességében arányuk továbbra is rendkívül alacsony. A kolozsvári rendőrképzőben – kormányhatározat alapján –idén először különítettek el helyeket kisebbségeknek: a romák képviselői 5 helyet pályázhatnak meg. /Balázs Bence: Székelyföldről toboroz magyar fiatalokat a rendőriskola. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

2007. december 22.

A Szabadság szerkesztősége idén Balázs Bence kollégának ítélte oda a Penna-díjat. A Szabadság által évente kiosztott kitüntetést a helyi hírek rovat vezetője az év folyamán kifejtett tevékenységéért kapta. /Balázs Bence a Penna-díjas Gyulafehérvár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./


lapozás: 1-30 | 31-35




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998