udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Balázs Dénes

2001. szeptember 24.

A Beszterce-Naszód megyei magyar oktatásról adott képet Balázs Dénes újonnan kinevezett magyar tanfelügyelő és Ferenczné Sép Sára, az A. Muresanu Kollégium aligazgatója. Az A. Muresanu Kollégium I-XII. osztályt magába foglaló magyar tagozatán 23 osztályban 500 diák tanul. Míg tavaly csak egy, az idén 31 kisdiákkal két magyar első osztály indult, továbbá 46 diákkal két V. osztály, 59 diákkal két IX. osztály. A két utóbbi a megengedettnél nagyobb létszám miatt minisztériumi jóváhagyással működik. Egy magyar nyelv és irodalom szaktanárra még szükség lenne. A középiskolai oktatásban teljesen hiányoznak a tankönyvek. A megye több, eddig jóváhagyott magyar iskolájában vagy magyar tagozatán beindult a tanítás. Az első osztályosok megkapták az Apáczai Közalapítvány tanszercsomagját. Ötéves megszakítás után újraindult az anyanyelvű oktatás az I-IV. osztályban Magyarberétén. Magyar óvodás csoportok indítását kérték Somkeréken, Magyarborzáson, Sófalván, Apanagyfaluban és Szentmátén. Nagy esély van a sófalvi és a somkeréki óvoda beindítására, döntés még nem született. Viszont a magyardécsei iskola kérésére leépítettek egy tanítói állást. A létszám ezt nem indokolta, és a jövőben egy új állás jóváhagyása kétséges. Összegezve, az idén Beszterce-Naszód megyében sokkal jobban áll a magyar oktatás az elmúlt évekhez viszonyítva. /Kresz Béla: Helyzetkép a Beszterce-Naszód megyei magyar oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

2001. december 13.

Iskolabuszok nélkül fut neki az idei télnek Beszterce-Naszód megye. Úgy tudták, miszerint minden megye kapott a minisztériumtól terepjáró iskolabuszokat, Beszterce-Naszód megyébe azonban egyetlen ilyen busz sem érkezett. Balázs Dénes, a Beszterce-Naszód megyei tanfelügyelőség magyar tagozatokért felelős tanfelügyelője elmondta, csak a magyar tagozatos iskolák számára legalább négy ilyen buszra volna szükség ahhoz, hogy a közeljövőben ne fenyegessen állandóan a megszűnés veszélye (Teke és környékére, Vice és környékére, Felőr és környékére, Bethlen és környékére). A megyei tanfelügyelőség szerint a kormány január végére-február elejére néhány iskolabuszt csak fog küldeni a megyének. /Szabó Csaba: Iskolabuszok nélkül gyalogosan ingáznak a diákok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2002. május 22.

Besztercén, az RMDSZ új székházában tanácskoztak máj. 18-án magyar nyelvű oktatás helyzetéről a megye önkormányzati képviselői, az RMPSZ képviselői, valamint a magyar tagozatos iskolák vezetői és a Beszterce Művelődési Alapítvány küldöttje. Elhangzott, hogy sikerült újraindítani a berétei iskolát és új óvodai csoportok beindítására nyílt lehetőség. A pedagógusok szakképzettsége megfelelő szintű, de vannak esetek, ahol a román nyelv- és irodalmat, rajz, zene és technikai nevelési órákat olyan tanárok tanítják, akik nem ismerik a magyar nyelvet, holott a törvény ezt megköveteli. Dr. Szántó Árpád hangsúlyozta, hogy pályázati lehetőségekkel kell élni az önkormányzatok részéről is. Megyei szinten is pontosan kell követni a tanulók ingáztatását, megadva a segítséget. Borsos K. László felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy a somkeréki (hét V–VIII. osztályos tanuló) és a szentandrási (két I–IV. osztályos tanuló), valamint a közeljövőben a berétei tanulók utaztatása még mindig megoldatlan. Örömmel számoltak be a pedagógusok az Apáczai Közalapítvány támogatásáról, a Beszterce Művelődési Alapítvány által. /Borsos K. László: Széleskörű tanácskozás a magyar nyelvű oktatás helyzetéről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./ A Beszterce-Naszód megyei magyar oktatás helyzetképét Balázs Dénes tanfelügyelő mutatta be. A megye 25 településén működik anyanyelvű oktatás. Óvoda 20 településen van 30 csoporttal, összesen 498 gyermekkel, 81 magyar gyermek jár román óvodába. Elemi iskola 24 településen működik 31 osztállyal, összesen 554 tanulóval, 43 gyerek jár román tagozatra. Tíz általános iskolában folyik magyar oktatás, összesen 559 tanulóval, 5 iskolában összevont osztályok működnek. Középiskola csak Besztercén működik tagozatként 8 párhuzamos osztállyal, 160 tanulóval. A megyében nincs magyar nyelvű szakiskola, ezért sok gyerek román tagozatra jár, ezek száma még 6 osztályt tenne ki. A vita során a résztvevők javasolták a civil szféra támogatási lehetőségeinek összehangolását, kitértek a vegyes tagozatokon dolgozó magyar pedagógusok kiszolgáltatottságára is. Általános jelenségként felvetették, hogy sok helyen a román tagozatok "elcsalják" a magyar gyerekeket, hogy a működéshez szükséges létszámot elérjék, olyan esetet is jelezve, ahol a román iskolát magyar gyerekek tartják fenn. /Kresz Béla: Az önkormányzat mint iskolafenntartó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2002. december 21.

Dec. 15-én befejezték Érmihályfalva református templomának belső felújítását. Az ünnepségen hófehérre meszelt falak, új padlózat és lámpatestek, újrafestett padok fogadták a templomot megtöltő mintegy 400 mihályfalvi reformátust. Gellért Gyula esperes kifejtette, hogy a templomban "megőrződnek magyarságunk értékei, anyanyelvünk, szokásaink és hagyományaink". Balázs Dénes és Balázsné Kiss Csilla helyi lelkipásztorok mondtak köszönetet mindazoknak, akik részt vettek a renoválásban. Jövőre megkezdik a templom külső rendbetételét is. A hálaadó istentiszteletet az IKE, a kórus szolgálata, valamint a GGG Irodalmi Stúdió magyar költők istenes verseiből készült összeállítása tette emlékezetessé. /Rencz Csaba: Megújult templomba hívott a harangszó. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 21./

2003. február 4.

Beszterce-Naszód megye magyar óvónői több mint egy éve minden második hónapban rendszeresen találkoznak. Legutóbb a besztercei 13-as óvoda adott otthont ennek a találkozónak, amelynek témája a farsang volt. A találkozón az óvónőkön kívül részt vett Gáspár Teréz, a megye magyar óvónőinek szakirányítója és Balázs Dénes, a magyar tagozat tanfelügyelője. Egy éve a megye minden óvónője részt vehet a találkozókon. Megismerik egymást, segítenek egymáson, mondta Krizbai Rozália bethleni óvónő. A találkozó csak két órát tarthatott, mivel a magyardécsei, bethleni, máthéi, cegőtelki, tacsi, rettegi, magyarborzási, sófalvi, almásmálomi, szásztekei, köbölkuti, ősi, óradnai, nemegyei óvónőknek haza kellett utazniuk. Két hónap múlva Cegőtelkén találkoznak, ahol a húsvéti ünnepkörről fognak tanácskozni. /Bencze Anna: Óvónők soros farsangi találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

2003. július 10.

Beszterce-Naszód megyében az 52 magyar érettségiző közül 42-en voltak sikeresek. A megyében a 128 nyolcadikosból csak tíz bukott meg, viszont a magyar kilencedikes helyek száma sokkal alacsonyabb ennél: idén is csak az Andrei Muresanu Kollégium 60 líceumi helye képviseli a megyében a magyar nyelven való továbbtanulási lehetőséget. Ezzel már eleve kizárják annak a lehetőségét, hogy minden magyar nyelven végzett nyolcadikos otthon folytathassa tanulmányait. Balázs Dénes, a magyar tagozatokért felelős Beszterce-Naszód megyei tanfelügyelő kifejtette: nem tudtak többet tenni. Néhány évvel ezelőtt beindították Bethlenben a magyar tannyelvű szakiskolát, de csak két-három jelentkező volt, így abba kellett hagyni. Idén nyomatékosan kérték a szülőket, hogy írásban kérjék a magyar tannyelvű szakiskolák beindítását, de a visszajelzések annyira gyengék voltak, hogy idén sem látszott időszerűnek a jégtörés. Mint ismeretes, a Beszterce-Naszód megyei nyolcadikosok immár hagyományosan Kolozsváron tanulnak tovább. /Szabó Csaba: Idén is kilencedikes exodus. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

2003. október 22.

Beszterce-Naszód megyében az idén jó néhány olyan magyarlakta településen is sikerült állami óvodai csoportot indítani, vagy a meglévő egyházit "hivatalosítani", ahol már minden ilyen irányú reményt feladtak. Most viszont gondok vannak az óvónői állásokkal, jelezte Balázs Dénes, a magyar nyelvű oktatásért felelős tanfelügyelő. Tekében például egyik napról a másikra otthagyta az állását az ottani szakképzetlen óvónő. Az óradnai óvónő Németországba készül, ott is hiány lesz. Szakképzetlen óvónők tanítanak Magyarborzáson és Somkeréken is. Azt tervezik, hogy továbbképzésre küldik a szakképzetleneket. /Magyar óvónő nélkül az iskola. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2004. január 8.

Csíkszeredában a bűncselekmények mögött egyre többen Csibi István csíkszeredai vállalkozót, a Neptun Kft. tulajdonosát sejtik, azonban ellene nincsenek terhelő bizonyítékaik a nyomozóhatóságoknak. Boross Károly csíktaplocai római katolikus főesperes elmondta: egyre több adat, vallomás, nyilatkozat utal arra, hogy a székely város közbiztonságának első számú ellenségét Csibi Istvánnak hívják. A városban csupán 2003-ban öt autót, több céglerakatot és szórakozóhelyet gyújtottak fel, brutálisan megvertek üzletembereket és Szondy Zoltán újságírót, aki városi tanácsos is egyben. A rendőrségnek egyetlen tettest sem sikerült eddig azonosítania. László Lászlót és Dankó Sándort 1999-ben verték agyon. A csíkszeredai rendőrség előbb arról számolt be, hogy a két gyanúsított Csibi István alkalmazásában állt, majd néhány héttel később megváltoztatta álláspontját, mondván: a tettesek mégsem neptunosok. Néhány évvel ezelőtt a közigazgatásilag Csíkszeredához tartozó Csíktaploca polgárai lakossági fórumot hívtak össze, elpanaszolták, hogy nincs nyugtuk a Taplocán megtelepedett Neptun Kft.-től. A fórum után – amelyen élesen kirohant a cég ellen Boross Károly főesperes is – a templom zárral ellátott ajtaját találta tágra nyitva a plébános, majd motorkerékpáros ismeretlenek randalíroztak a településen. A lakossági gyűlést követően hatoltak be verőlegények éjjel két családi házba, és leütötték a fórumon a Neptunt bíráló családfőket, Balázs Dénest és Holló Gyulát. Szondy Zoltánt szept. 17-én három ismeretlen tettes fényes nappal megverte, újabb támadás pedig tavaly karácsony körül érte az önkormányzati képviselőt. Ráduly Róbert Hargita megyei parlamenti képviselő maga látott egy autós üldözést, ezért beadvánnyal fordult a belügyminisztériumhoz, ahonnan nemrég kapott választ. Eszerint a rendőrség egy személy ellen bírósági eljárási javaslatot nyújtott be a Csíkszeredai Bírósághoz rongálás alapos vádjával. Ioan Negrusa Hargita megyei rendőrparancsnok cáfolta, hogy a városban terror uralkodna. Csedő Csaba István csíkszeredai polgármester szerint sincs terror veszélye a városban. Csibi István az évek során azonban valóságos cégbirodalmat épített ki. /Rostás Szabolcs: Ki fia a csíkszeredai maffia? = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

2004. október 23.

Tanácskozásra ültek össze a Magyar Ház nagytermében Beszterce város pedagógusai. Jelen volt a magyar oktatásért felelős tanfelügyelő, Balázs Dénes is. Borsos K. László kiemelte, nagy szükség volt e tanácskozásra. Besztercén szükség lenne önálló magyar iskola létrehozására. /Sz. Cs.: Tanácskoztak a pedagógusok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

2005. május 14.

A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ megvonta politikai támogatását a kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelőtől, Balázs Dénestől, de a megyei tanfelügyelőség sincs megelégedve a jelenlegi vezetőség munkájával. Az RMDSZ Balázs Dénes helyére Székely Dávidot javasolta. /Beszterce-Naszód megye. Leváltják Balázs Dénest. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

2005. október 5.

A szeptember végi érdi napokon felavatták Dr. Sáska László Afrika-kutató, orvos és természetbúvár szobrát, Domonkos Béla szobrászművész alkotását. A Földrajzi Múzeum szoborparkjában a Bethlen Kollégium neves véndiákjának szobra előkelő társaságba került, hiszen ott áll gróf Teleki Pál földrajztudós, Kőrösi Csoma Sándor őshazakutató, Déchy Mór a Kaukázus feltárója, Stein Aurél orientalista, gróf Teleki Sámuel Afrika-kutató, Balázs Dénes karsztkutató, a Földrajzi Múzeum megalapítója, Baktay Ervin orientalista, Reguly Antal finnugor nyelvész, Almásy László sivatagkutató és Princz Gyula geográfus szobra is. A rendezvény szervezője dr. Kubassek János, a Földrajzi Múzeum igazgatója volt. /Bakó Botond: Dr. Sáska László szobrát avatták Érden. Az Afrika-kutató hagyatékát a világ több múzeumában őrzik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

2006. augusztus 25.

Megjelent egy 485 oldalas falutörténetet /Pál-Antal Sándor, Ördögh Imre, Balázs Dénes, Miklós Márton: Csíkmadaras/. Dr. Pál-Antal Sándor levéltáros-történész az irányító-szerzője az érzékes munkának. A bevezetőből kiderül, hogy a tíz éve kiadott Csíkmadaras története megjelenése után rövidesen „hiánycikk lett”. A könyvet méltató dr. Szabó Miklós szintén falutörténet-kutatással foglalkozik, lejegyezett egy gondolatot: „…valahányszor újjá kell születnie a világnak, mindig a gyökerekhez fordul…”. Annak idején tíz éve, meg most is ezt tették. Csíkmadaras története hosszú évekre nyúló kutatás, elmélkedés eredménye. Olyan tényeket, eseményeket, történéseket, jogszokásokat, egyházi és világi szokásokat stb. tárnak az olvasó elé, amelyeket a nemzeti történelmet tárgyaló legsikeresebb munkákban is hiába keresünk. Ez a kötet túllépi az első kiadás kereteit. Külön fejezetben taglalják a közbirtokosság 1989 utáni újjáalakulását, illetve a madarasiak vallomásait saját tevékenységükről és falujukról, annak jövőjéről. /Dr. Szabó Miklós: Egy felcsíki falu múltja és jelene. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./

2007. szeptember 13.

Mégsem szűnik meg a magyar tagozat a Beszterce-Naszód megyei Magyarnemegyén és Rettegen. A megyében működő kevés magyar oktatási intézmény működik, idén egyévi szünet után Almásmálomban is újraindul, Kékesen pedig hosszú kihagyás után megkezdi működését a magyar nyelvű óvoda. Besztercén ha lesz elegendő gyermek, magyar nyelvű step by step rendszerű első osztály is indulhat. Óradnán három elsős gyermek kezdi magyar nyelven a tanulást, így nyolcfősre gyarapodott az elemista magyar tagozat. A 6400 lelkes Óradna községben közel negyvenévi szünet után 2006 őszén öt gyermekkel indult újra a magyar nyelvű oktatás, szeptember 17-étől pedig három elsős, négy másodikos és egy harmadikos gyermek kezdi el az iskolát. A helyi RMDSZ-szervezet elnöke, Strambuné Osztrovszki Erzsébet magyar játszóház létrehozásában látná az újraindult tagozat fejlődését. A közel 780 fős óradnai magyar közösség soraiból pillanatnyilag 60–70 gyermek tanulja fakultatív módon a magyar nyelvet, viszont helyhiány miatt nincs arra lehetőség, hogy egyszerre ötven gyermek együtt lehessen, és hogy az órák rendszeresek legyenek. Ha a plébánia visszakapja egykor elkobzott ingatlanát, magyar játszóházat hoznak létre. Ezt segíti Beszterce-Naszód megyének néhány napja kinevezett magyar főtanfelügyelő-helyettese, Balázs Dénes is. /Benkő Levente: Magyar nyelvű oktatás hivatalosan és fakultatívan. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

2008. július 8.

Országszerte sikeresen vizsgázott az érettségizők 77 százaléka, Kolozs megyében 75,6 százalékos volt az átmeneteli arány. Kolozs megyében 6780-an iratkoztak be, 6587-en (97,15 százalék) vettek részt, öt tanulót kellett kizárni másolás miatt. 4980 tanuló, azaz 75,6 százalék vizsgázott sikeresen. Beszterce megyében 71 százalék alatti volt a sikeres érettségizők száma. „A besztercei A. Muresanu Líceumban magyar végzősei a megyei átlaghoz hasonló eredményeket értek el”, közölték Balázs Dénes főtanfelügyelő-helyettes és Székely Dávid, a kisebbségekért felelős tanfelügyelő. Szilágy megyében az országos átlag felett volt a sikeres érettségizők aránya: 83,46 százalék. Szeben megyében 68,63 százalék volt a sikeresen érettségiző diákok aránya, közel tíz százalékkal az országos átlag alatt. /N. -H. D. : Gyengébb érettségi eredmények a tavalyinál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998