udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Balázs D. Attila

2002. december 12.

Balázs D. Attila a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumban két éve záródolgozatát az erdélyi magyar internetes újságok történetének szentelte. Összegzésében az Élő Erdély, a Hunorpress, a MÚRE online hírügynöksége, a Transindex, az Erdély.com, a Hírek.ro, az Udvarhely.ro és Csík.ro szerepelt. Emellett említhető a váradi születésű Szűcs Tamás Erdély-honlapja (http://erdely.web.com), a több ezer erdélyi linket tároló Transylvania.info, ami négy nyelven olvasható, és persze a nyomtatott sajtó internetes változatai is. Ezek többségének a Magyar Emberi Jogok Alapítvány szervere biztosít helyet (http://hhrf.org), viszont olyanok, mint a Krónika, a Nyugati Jelen, az Erdélyi Riport már saját domain-nel is rendelkeznek. Balázs D. Attila Nagyváradon lakik, jelenleg Budapesten tanul és a Transindex budapesti tudósítója. /Gergely Tamás: Bolondokeneke.hu. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12., Postafiók rovat/

2004. november 30.

Folyik a kampány a kettős állampolgárság mellett és ellene is. Aczél Endre újságíró például egyszerű európai egérútként aposztrofálja a határon túli magyarok kettős állampolgárságának megszerzését (Népszabadság, 2004. szeptember 16.), amit nem támogat.  Patrubány Miklós MVSZ-elnök a vele készült beszélgetésben kiemelte, hogy bemutatták be a www.kettősállampolgárság.hu honlapot, amely választ ad a kormánypártok azon kijelentésére, hogy a magyar társadalom nincs jól tájékoztatva a kettős állampolgárság kérdésében.  A mostani népszavazási indítvány teljes körű állampolgárságról szól. Amennyiben a népszavazás sikerül, akkor kezdődik az a folyamat, amelyet eddig a magyar nagypolitika mindvégig halogatott, ugyanis már 1990-ben létre kellett volna hozni a magyar–magyar integráció intézményeit. Erre volt hivatott az Antall-kormány által létrehozott Határon Túli Magyarok Irodája nevű intézet, de ez megrekedt a határon túliság fogalmánál. Majd ebből lett a Határon Túli Magyarok Hivatala, „de ez az intézmény sem lépett az integráció irányában.” Az MVSZ 1996 óta mondta, hogy még Magyarország EU-csatlakozása előtt meg kell adni az állampolgárságot a határon túli magyaroknak, nehogy újból vasfüggöny ereszkedjék le magyar és magyar közé a Kárpát-medencében. Kérésüket hallgatták meg, a vasfüggöny leereszkedett 2004. május elsejével, Magyarország európai uniós csatlakozásával. Az MVSZ  javasolta a Külhoni Magyar Adóalap létrehozását. Ebbe azok a magyarok fizetnének be, akik Magyarországon adófizető kötelezettséggel bírnak, tehát akik itt szerzik a jövedelmüket. A külhoni magyarok ebből az alapból részesülnének. A magyar állam jelenleg /a státustörvényt, az Erdélyi Magyar Egyetemet, a külföldi ösztöndíjakat figyelembe véve/ összesen nem nyújt 20 milliárd forintnyi támogatást a határon túli magyaroknak egy évben. Ha ez a Külhoni Magyar Adóalap létrejön, akkor már az első évben 50 milliárd forintra nő ez a pénzösszeg, mert kb. ennyit tesznek ki a Magyarországon hivatalosan munkát vállaló külhoni magyarok befizetései. Patrubány Miklós /sz. Medgyes, 1952. de. 23./ Kolozsváron a Műegyetemen szerzett villamosmérnöki diplomát. Szakterülete az elektronika. 1973-ban Kolozsváron megalakította a Visszhang nevű egyetemi rádiót, és ennek volt főszerkesztője 1976-ig. 1990 tavaszáig a Kolozsvári Számítástechnikai Kutatóintézet tudományos főkutatója volt. 1983-ban részt vett az első romániai személyi számítógép, a PRAE megalkotásában. 1989-ben szakkönyvet írt a mikroprocesszor-technológiáról. 1992-től a kolozsvári Praemium Kft. tulajdonos-igazgatója. 1990 és 1992 között a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökségének tagja. 1992-től a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja, 1996 októberétől az MVSZ elnökhelyettese, az MVSZ Erdélyi Társaságának (VET) elnöke.  1996-ben kiadta a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemlét. 2000-től az MVSZ elnöke.   /Balázs D. Attila: “Tisztelt Választópolgár! Feketén fehéren a kettős állampolgárságról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 30./

2006. február 8.

A Balassa Bálint Határon Túli Magyarok Információs Központja Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány Legszebb helyeink pályázatának eredményhirdetése, első tíz helyezett: Balázs D. Attila – Bihar-hágó, Torockó; Biczók Gyula – Szepesváralja, Torja; Cseh Botond – Csomakörös; Fülöp Lóránt – Agyagfalva, Bögöz; Horváth Dóra – Békás-szoros, Zetelaka; Kléri János – Bihar-hegység, Kolozsvár; Molitorisz Endre – Boga-völgye; Palotás Panni – Torockó, Zeteváralja; Turoczi József – Farkaslaka; Vitos Hajnal – Pusztina, Zsobok. Különdíj: Nyeső László – Topolya – Vajdaság. /”Legszebb helyeink” pályázat eredményhirdetése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

2007. január 23.

Magyarország kormányzójának filmre vitt históriája azért mérföldkő, mert az 1993-as kenderesi újratemetés óta nem történt hasonló kaliberű esemény Horthy Miklós utóéletében. Budapesten és több magyarországi városban vetítik Koltay Gábor Horthy, a kormányzó című dokumentumfilmjét, melyben megszólal megszólaló özvegy Horthy Istvánné, gróf Edelsheim Gyulai Ilona, valamint fia, ifj. Horthy István. /Balázs D. Attila: Az elfeledett kormányzó. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 23./

2007. január 24.

A határon túli magyar online médiumok tartalomfejlesztési trendváltozásai a vizsgált témája Balázs D. Attilának a Médiakutató folyóirat legfrissebb, téli számában. Az elemzés feltérképezi az erdélyi, a felvidéki, a kárpátaljai, a délvidéki és a várvidéki magyar nyelvű internetes médiumok történetét, kitér a tengerentúli, s az egyéb nyugat-európai magyar portálok helyzetére is. A szerző 2000-ben a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumban záródolgozatát szintén az erdélyi magyar internetes újságok történetének szentelte. Összegzésében akkor az Élő Erdély, a Hunorpress, a MÚRE online hírügynöksége, a Transindex, az Erdély. com, a Hírek. ro, az Udvarhely. ro és Csík. ro szerepelt. /Netmédia-térkép. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

2007. május 10.

Elindult Nagyszeben, Európa ez évi erdélyi kulturális fővároa új magyar internetes portálja, a http://nagyszeben.lap.hu. A Szeben Startlap feladata, hogy minőségi internetes oldalakkal felhívja a figyelmet a városra és környékére. A Nagyszeben.lap.hu egyben az első erdélyi szász vonatkozású honoldal a Startlap internetes linkgyűjteményei között, amilyen például a http://nagyvarad.lap.hu, a http://erdelyiszigethegyseg.lap.hu vagy éppen a http://bihar.lap.hu. A weblapon teret kapnak a szebeni média, az ottani civil szervezetek, cégek, egyházak, kulturális intézmények honlapcímei, és kiemelt helyen szerepelnek a környék turizmusával, a szebeni vendéglátóegységekkel, valamint programajánlókkal foglalkozó netlapok is. A portál rálátást nyújt a dél-erdélyi erődtemplomok és a szász diaszpóra weblapjaira is. /Balázs D. Attila: Új nagyszebeni magyar internetes honlap indult. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

2009. szeptember 30.

Először mutatják be a közönségnek a szépmívű Erdély Anno /Százszorkép Műhely, Budapest/ naptárt október 3-án a nagyváradi Könyvmaratonon. A kalendáriumban múlt század elejéről származó régi, erdélyi képeslapok szerepelnek, a lapok gyűjtőjének, Balázs D. Attilának rövid szövegeivel. Balázs D. Attila Budapesten élő nagyváradi, újságíró és a legnagyobb magyar internetes áruház erdélyi és felvidéki részlegének marketingese. A korabeli színezett és fekete-fehér fényképeken a régi erdélyi magyar városképek sorakoznak. /Naptárbemutató a váradi Könyvmaratonon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998