udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 85 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-85
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Balázs Ildikó

1996. február 12.

Ünnepélyes szentmisével emlékeztek meg febr. 12-én a kolozsvári Szent Mihály templomban Márton Áron püspökről születésének 100. évfordulóján, akit 1939. febr. 12-én ebben a templomban szenteltek püspökké. A szentmise, mint egykor, csángó és székely népviseletbe öltözött fiatalok bevonulásával kezdődött, szentbeszédet dr. Seregély István egri érsek, a magyar püspöki kar elnöke mondott, a koncelebrációs szentmisén részt vett dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, megjelentek a történelmi magyar egyházak, továbbá a bukaresti magyar nagykövetség, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyarok Világszövetsége képviselői. Az RMDSZ több vezetője szintén részt vett a szentmisén. - Dr. Seregély István kifejtette, hogy megtiszteltetés számára a magyar püspöki kar elnökeként a nagy püspökre emlékezni: "Leginkább azért jöttem el - mondotta -, hogy tanúságot tegyek arról az életútról, amelyet Márton Áron megjárt, és amely olyan útbaigazítás minekünk, amelyet ha magunkévá tennénk, mindannyian gazdagabbak lehetnénk." A gyulafehérvári érsekség az 1996-os évet Márton Áron Évnek nyilvánította. /Sz. K.: Szentmise Márton Áron emlékére. Útmutatása váljon kötelező erővé. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./ Délután a kolozsvári Báthory István Líceum dísztermében folytatódott a Márton Áron-emlékünnepség. Balázs Ildikó iskolaigazgató köszöntője után előadások hangzottak el a püspökről. Dr. Czirják Árpád érseki helynök, dr. Marton József teológiai tanár, dr. Benkő Samu, az EME elnöke, Fodor Sándor író, Kányádi Sándor költő és Beke György író mondott beszédet. Az előadások közötti szünetekben az iskola diákjai szavaltak, a Teodidactos bennlakóinak együttese zenélt. /Szabó Piroska: In memoriam Márton Áron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Beke György írásában emlékezett Márton Áronra, az első székely püspökre, felelevenítette helytállását, felvázolta életművét. /Beke György: Új főpapi magatartás. = Magyar Nemzet, febr. 13./

1996. október 26.

Aug. 26-án ünnepelték meg Kolozsváron a Báthory Líceum dísztermében a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség /RMPSZ/ szervezésében az 1000 éves a magyar iskola zárórendezvényét. A megjelenteket Szőcs Judit, az RMPSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke köszöntötte, Balázs Ildikó, a líceum igazgatója a pedagógusok munkáját értékelte. Fellépett a Székely Árpád vezette Református Kollégium kórusa, a Báthory Líceum színjátszó csoportja és a Katolikus Líceum énekkara. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./ A színjátszók Kós Károly Az országépítő című művéből adtak elő egy részletet, Szent István király szerepelt a darabban.

1998. október 20.

A Rákóczi Szövetség rendezésében Magyar szolidaritás és történettudat a Kárpát-medencében címmel tanácskoztak Pannonhalmán az anyaországi és határon túli történelem, földrajz és magyar szakos tanárok. A háromnapos rendezvényen a meghívottak között volt Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke. A konferencián elfogadott kezdeményezések között van az, hogy a magyar nyelvterület minden részén a történelmi hűséghez igazodó magyar történelem-, magyar nyelv- és irodalomtankönyvet, szövetgyűjteményt, illetve a Kárpát-medence földrajzát bemutató könyvet kell a magyar diákok kezébe adni. /Balázs Ildikó: Magyar történettudat a Kárpát-medencében. Találkoztak a magyar történelemtanárok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./

1999. június 12.

Jún. 12-én Kolozs megye 14 líceumában ballagtak el a tizenkettedikesek, a tizenharmadikosok és az esti tagozat maturandusai. Összesen 663 érettségizőt bocsátottak útnak az alma materek: elméleti líceumok, kollégiumok, gimnáziumok, egyházi líceumok, szaklíceumok és művészeti líceumok. Öt osztály, 141 tanuló ballagott a Báthory István Líceumban. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök imája után az iskola, illetve a Katolikus Gimnázium végzőseit Balázs Ildikó és Szilágyi Júlia, a két tanintézet igazgatónője búcsúztatta. A Brassaiban nyolc osztály - közöttük az Unitárius Kollégium és az estis végzősök osztályai - vett búcsút tanáraitól, diáktársaitól, iskolájától. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök búcsúztatta őket, majd az iskola igazgatónője, Cucu Imola. Az Apáczai-líceumban három osztály: egy óvó- és tanítóképző, egy reál és egy humán szakos tanulói ballagtak. Elsőként d. dr. Csiha Kálmán református püspök szólt az egybegyűltekhez, majd Wolf Rudolf igazgató. Negyven díjat és kilenc különdíjat osztottak ki a tanulók között. A Farkas utcai templomban búcsúzott a kolozsvári Református Kollégium két végzős osztálya. Igét hirdetett dr. Csiha Kálmán püspök, majd Székely József főigazgató mondta a búcsúztató beszédet. /Gaudeamus igitur 1999. Elballagtak maturandusaink. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

1999. október 22.

Balázs Ildikó, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum igazgatója elmondta, hogy a tanügyminisztérium még mindig nem a tananyag csökkentését írta elő, hanem azt, hogy ugyanazt a tananyagot kevesebb órában tanítsák. Az érettségi kötelező három tárgyból: román nyelv és irodalom, anyanyelv és irodalom és egy választott idegen nyelv, ehhez jön azután a szaktárgy. - El kellene érni, hogy lefordítva kapják meg az érettségi tételt a minisztériumból, akárcsak a román nyelvű tételeket. /Csomafáy Ferenc: Kommunikálni, érvelni és választani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

2000. február 22.

A Román Nemzeti Egységpárt híresztelése szerint Mugur Isarescu kormányfő nemrégiben aláírta a párt ama javaslatát, hogy az ortodox egyház Hargita és Kovászna megyébe "delegált" alkalmazottait plusz juttatásban részesítsék, kárpótlásként a szerintük veszélyes területen végzett tevékenységükért. Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa elmondta, hogy erről nincs semmilyen információja. Megjegyezte, hogy egy demokratikus államban nem születhetnek olyan kormányzati, hatalmi döntések, amelyek nem publikusak. Igazságtalannak tartaná, ha ezt megtennék. Az ortodox papoknak semmivel sincs nehezebb dolguk, mint a szórványban dolgozó magyar papoknak vagy tanároknak, akiknek a közössége szinte szemmel láthatóan számolódik fel, pontosan a nehéz körülmények miatt. - 1989 előtt a Székelyföldön élő románok nyíltan kivételezett helyzetben voltak. 1989 után nekik rosszulesett a demokrácia. /D. Balázs Ildikó: Egyenlők és egyenlőbbek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./

2000. szeptember 6.

A kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumnak új vezetősége van: Csuka Róza igazgató és Káptalan Erna aligazgató, miután Balázs Ildikó, az eddigi igazgató nyugdíjba vonult. Csuka Róza igazgatónő nagy megtiszteltetésnek érzi. hogy a Báthory Líceum tanári közössége őt bízta meg. Szeretné a februári versenyt megnyerni /addig nem végleges a kinevezése/. Az elmúlt évek nyugdíjazásaival gyakorlatilag teljesen megfiatalodott a líceum tanári gárdája. A líceumot reál irányban szeretné fejleszteni. Tavaly az iskola jogot kapott arra, hogy német középfokú nyelvvizsgára felkészíthessen diákokat. Káptalan Erna az elmúlt tanévben is bizonyította, hogy mint aligazgató állja a sarat. /Csomafáy Ferenc: Ápolni a Báthory-tradíciót. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2000. szeptember 29.

Balázs Ildikó tanárnő, a Báthory István Elméleti Líceum /Kolozsvár/ igazgatója nyugdíjba vonult. 1966-ban szerezte Először Bánffyhunyadra kellett ingáznia, román tagozaton kellett tanítania. 1978-ban tudott visszajönni Kolozsvárra, ahol négy iskolában kellett tanítania. 1987-ben került a Báthoryba. 1993-ban választották meg igazgatónak a kollégák. Legnagyobb megvalósításának azt tartja, hogy sikerült az iskola nevének hivatalossá tétele. Nyugdíjasként tovább tanít. /Szabó Csaba: /Nyugdíjba vonult Balázs Ildikó tanárnő. Akkor mondok végleg búcsút, amikor még visszasírnak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2000. október 24.

Októberben második évadját kezdte meg Csíkszereda önkormányzati színháza, a Csíki Játékszín. Ludas Matyi Csíkországban, A részegek, A tékozló fiú, A kőszívű ember fiai, Doktor úr és más nagy sikerű előadások szerepeltek az első évad repertoárjában. A színház jelenlegi helyzete nehéz. Szederjesi Ferenc, a színház gazdasági igazgatója elismerte, hogy kérdésessé vált a személyzet megfelelő bérezése, a produkciók kivitelezése. Parászka Miklós művészeti igazgató leszögezte, hogy a fogadtatás a közönség részéről pozitív volt. Tavaly 1300 bérletesük volt, ami a többi színház adatainak ismeretében nem rossz szám. A város hozzáállása pozitívnak tűnik, azonban a vártnál lassabban csordogálnak a szükséges pénzek. Hátra van még a hangtechnikai eszközök beszerzése, szükség van a a színpadi gépészetre is. Amíg Parászka igazgatása alatt volt a Csíki Játékszín a szatmárnémeti Harag György Társulattal, addig jó volt az együttműködés. Parászka reméli, hogy ez megmarad, már egyeztetett Lőrincz Ágnessel, a Harag György Társulat új igazgatójával. A Csiki Játékszín társulata tagjainak száma 14-re bővült, zömmel a marosvásárhelyi végzősök szerződtek hozzájuk. /D. Balázs Ildikó: Csíki Játékszín. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 24./

2000. október 31.

Az első száz nap eredményeiről számolt be a Hargita Megyei Tanács, Zsombori Vilmos elnök, valamint Dézsi Zoltán és Bunta Levente alelnökök. A megye 58 településének felkeresésével bebizonyították, hogy az Esélyt a vidéknek szlogen nem csupán a kampány idején volt fontos számukra. Nagy hangsúlyt fektettek a közbirtokossági erdők, az elkobzott ingatlanok visszaadására. Sikeresen halad a kistérségi fejlesztés. Tervezik a közhivatalnokok képzését, a vállalkozói környezet, a vállalkozói kultúra fejlesztését. /D. Balázs Ildikó, Székelyudvarhely: Száz nap. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 31./

2000. november 28.

Két éve jelent meg a könyörtelen belső kényszer hatására készült napló, Könczei Ádám naplója: Házatlan csiga. Könczei Ádám naplója (Tinivár, Kolozsvár, 1998). Írójának ereje a szenvedés elviselésében volt. Tizennyolc éves korától - a második bécsi döntés után Észak-Erdélybe került, szüleitől elszakadt, árva diák korától - korai, tragikus, 55 éves korában bekövetkezett haláláig vezette naplóját. Hátrányos családi származása - orvos apja, birtokos anyja - rossz ajánlólevél a háború utáni Romániában. Könczei megalkuvásra képtelen ember, aki magyar nyelv és irodalom szakos tanárként lett kényszerű munkanélküli. Könczei Ádám azt fájlalta, hogy nem tudott hivatásának élni. Népköltészetet, népzenét szeretett volna gyűjteni, de még pályakezdő tanárként egy koholt feljelentés miatt a tanügyből menesztették. Megszakításokkal ugyan, de hét év munkanélküliség várt rá olyan időszakban, amikor nemcsak munkanélküli-segélyt nem fizettek, de munkakerülés címén büntethetővé vált az, aki nem dolgozott. Aztán test- és lélekpusztító éveket töltött nyomdai munkásként. /Balázs Ildikó: Házatlan csiga. Könczei Ádám naplója. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 28./

2002. július 16.

Marosvásárhelyen működik Kron Ernő könyvkötő műhelye. A nyolcvanadik életévéhez közeledő Kron Ernő egy könyvkötő-dinasztia utolsó sarja. Dr. Varga Gábor főiskolai tanár megírta a család történetét dióhéjban: Adatok egy vásárhelyi könyvkötő dinasztia történetéből. A Debreceni Bibliofil Műhely 10. kiadványa, 1997. Készült 100 példányban. Kron Ernő István (sz. 1924) A könyvkötést, díszítést szabadidejében művelte, nyugdíjazása óta csak ezzel foglalkozik. /Balázs Ildikó: Rendhagyó tudósítás egy könyvkötő-dinasztiáról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 16./

2002. augusztus 10.

Készül egy címtár minden évben: A külföldön élő marosvásárhelyiek telefon- és információs könyve. Az idén immár a hatodik, bővített kiadását vehették kézbe az érdeklődők. Évről évre figyelem, növekszik lassan, gyarapodik az anyaga. A 2002-es könyv már több mint 90 oldalon hozzávetőleg 2200 nevet és címet tartalmaz. Szerkesztője Tőkés Béla, a budapesti Magyar Nyelvi Intézet munkatársa. Támogatója a Marosvásárhelyi Baráti Társaság, melynek honlapja évek óta a hálón is látogatható: http://www.marosbarat.hu. A gyergyóiak hasonló kiadványa most készül. És készül az összes elszármazott erdélyit felölelő kiadvány is. - A marosvásárhelyi címtárban levő személyek közt feltűnően magas a felsőfokú végzettségűek aránya: ők teszik ki a címtár körülbelül 80 százalékát. /Balázs Ildikó: Elvándorolt egy város. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./

2002. augusztus 17.

Magyarlapádon kórustalálkozó volt, eljöttek a nagyvárad-szőlősi egyházi kórus tagjai. A rendezvényen szavalatokat is hallhattak a jelenlevők, köztük Csiha Kálmán és Turmezei Erzsébet verseit. /Balázs Ildikó: Kórustalálkozó Magyarlapádon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./

2002. október 8.

Irodalmi összeállítással emlékezett Wass Albert íróra (1908-1998) a Lakiteleki Népfőiskola Csengey Dénes Vándoregyeteme Budapesten, a Kossuth Klubban, szeptember 28-án. Lezsák Sándor író, országgyűlési képviselő kifejtette, hogy az irodalmi délelőtt az írót kívánta "rehabilitálni". Ezt követően a Vándor vagyok hazátlanul című, az idős íróról készült portréfilmet láthatták az érdeklődők, melyet É. Szabó Márta készített, s amelyet 1990-ben mutatott be a Magyar Televízió. Előadások hangzottak el. Medvigy Endre irodalomtörténész az írói pálya rövid bemutatása keretében felhívta a kutatás figyelmét néhány pontatlanságra. Adamikné Jászó Anna, az ELTE Tanárképző Főiskolai Karának tanszékvezető főiskolai tanára Wass Albert nyelvéről, írói stílusáról végzett kutatásairól beszélt. Bertha Zoltán irodalomtörténész ismertette a Wass-kutatás, életmű-feldolgozás eredményeit. /Balázs Ildikó: Minden csillag Zágon felé mutat. Wass Albert-matiné Budapesten. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 8./

2002. október 19.

Egy társadalmi osztály büntetett és szétszórt csoportja: az erdélyi arisztokrácia élete villant fel Marosi Ildikó interjúkötetében. /Örökbe hagyott beszélgetés Gróf Teleki Mihállyal. Argumentum Kiadó, Budapest, 1999/ Az emlékezés kitért arra is, hogyan éltek a kitelepítés után kényszerlakhelyen, nyomorúságos szükséglakásokban, a Duna-csatornán, egyesek pedig a börtönben. /Balázs Ildikó: Hová tűnt az erdélyi arisztokrácia? Marosi Ildikó örökbe kapott beszélgetései. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./

2003. augusztus 26.

Hargita és Kovászna megyében valamennyi pótérettségiző sikeresen szóbelizett.Rajtuk kívül újra bizottság elé állhattak aug. 25-én azok a nyolcadik osztályt végzett diákok, akik a nyári vizsgaidőszakban megbuktak a képességvizsgán: Hargita és Kovászna megyében összesen mintegy kétezren. Másfélszer annyian jelentkeztek Kovászna megyében a tegnap kezdődött pótképességvizsgára, mint ahányan júniusban megbuktak - ez azt jelenti, hogy a múlt években sikertelenül vizsgázók közül is szép számmal beiratkoztak. Míg júniusban mintegy 700-an nem kaptak átmenőjegyet, a most kezdődött pótképességvizsgára 1039 nyolcadik osztályt végzett diák iratkozott be. Hargita megyében 1290 nyolcadik osztályt végzett diák iratkozott be a vizsgára. A pótérettségi tegnapi román nyelv és irodalom írásbeli vizsgájára a minisztérium nem fordította le a tételeket anyanyelvre. /Balázs Ildikó, Farkas Réka: Őszi vizsgaláz hevében a diákok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 26./

2003. szeptember 8.

Szent Kinga tiszteletére szentelték fel szept. 6-án a Csíkszeredához tartozó Szécsenyben a korábban a belvárosból lebontott, a csíkszeredaiak által deszkatemplomként ismert egyházi hajlékot. A Csíkszeredához tartozó, az utóbbi időben egyre jobban benépesedő telepnek mindmáig nem volt temploma. Az 1981-ben épült deszkatemplom közelében 2001 őszén tették le a Milleniumi templom alapkövét, az építkezési munkálatok előrehaladtával azonban elkerülhetetlenné vált a deszkatemplom lebontása. Az eredeti elképzelések szerint ezt a múzeumkertben kívánták elhelyezni, ám ott nem sikerült helyet biztosítani számára. A deszkatemplom Borbély Gábor főesperes-plébános idejében épült. "Amikor 1981-ben el akarták venni az egyház kertjét, néhány nap alatt felépítették a templom lábazatát, azzal érvelve, hogy a bérmálás miatt van erre szükség - tájékoztatott Darvas-Kozma József esperes. - Ezután a kommunista hatalom már nem mert hozzányúlni, és végül sikerült teljesen körbedeszkázni. Így szolgálta a híveket idén júliusig." /Balázs Ildikó: Elköltözött hajlék. Újraszentelték a katolikus templomot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

2003. szeptember 9.

Az erdőterületek volt tulajdonosainak ügyintézési nehézségeire hívta fel a figyelmet szept. 8-i sajtótájékoztatóján Garda Dezső képviselő. Szerinte több esetben éppen az RMDSZ-es honatyák gátolják az erdőterületek visszaszolgáltatását. Három éve valóságos irtóhadjárat indult az erdők ellen Gyergyóban - jellemezte a gyors ütemben zajló kitermelést a képviselő. Mint elmondta, Hargita megyében riasztó méreteket öltött a falopás. /Balázs Ildikó: Erdőtulajdonosok kálváriája. Garda: az RMDSZ is gátolja a restitúciót. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./

2003. szeptember 12.

Alig néhány nappal a tanévkezdés előtt a Hargita megyei iskoláknak csupán egyharmada rendelkezik egészségügyi engedéllyel. A 612 oktatási intézmény közül 12 gimnázium, 220 általános iskola és 190 óvoda nem kapta meg eddig a jóváhagyást. Gyakori gond a csatornázás és a folyóvíz hiánya. Több intézmény oktatásra alkalmatlan épületben működik. A gyergyóvaslábi 1-es számú, a csíkszentgyörgyi és az újkászoni általános iskolákban, valamint a csíkszentdomokosi 5-ös Számú Óvodában egyelőre nincs folyóvíz. A jövő héten kezdődő ellenőrzés során a szakemberek akár a tanintézmény bezárását is elrendelhetik. /Balázs Ildikó: Tanévkezdés sűrűsödő gondokkal. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./

2003. szeptember 20.

Az őszi felvételi vizsga után sem sikerült betölteni az üresen maradt helyeket a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karain. Nyolc betöltetlen hely maradt a román-angol szakon, tizenhat az agrár- és élelmiszeripari gazdaság szakon és huszonegy a környezetgazdaság szakon. A Sapientia egyetem vezetőségét elgondolkodtatja a felvételi vizsga eredménye, jelezte Süket Levente, a csíkszeredai karok főtitkára. /Balázs Ildikó: Sok hely maradt... = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

2003. október 22.

Csíkszeredában okt. 24-én tartják a helyi székely tanács alakuló ülését. A megyeszékhelyen a területi RMDSZ a politikamentesség feltételéhez szabta támogatását. Sántha Pál Vilmos, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének Csíkszékért felelős tagja elmondta, eredeti elképzelések szerint Csíkszéken a helyi székely tanácsok szervezésébe az RMDSZ-t is be kívánták vonni, és erre Ráduly Róbert területi RMDSZ-elnök részéről volt is akarat. Időközben megszületett az SZKT döntése arról, hogy nem támogatják a székely tanácsokat; Ráduly Róbert ennek ellenére fenntartja az SZKT ülése előtt tett ígéretét, miszerint támogatja a csíki székely tanácsot, ha az nem politizál. /Balázs Ildikó: Politikamentes SZNT-t? = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./

2003. október 25.

Okt. 26-án, vasárnap alakul meg Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Tanács. Meghívást kaptak a parlament RMDSZ-frakcióinak vezetői is. A legnépesebb küldöttség Marosszékről érkezik, arányaiban Gyergyószéken és Bardóc-Miklósvárszéken jött létre a legtöbb települési tanács. Ez utóbbinál a 18 településből 17 helyen sikerült létrehozni a testületet, és itt már hétfőn megalakult a széki tanács is. Orbaiszéken okt. 24-én alakult meg a széki tanács, a 17 településből hét alakított helyi tanácsot. Sepsiszéken a 34 településből 23-on jött létre tanács, a széki alakuló ülést vasárnap tartják. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi, illetve Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője egyelőre nem jelzett vissza. Vajdaságból Ágoston András nem jöhet el, de levélben üdvözli az SZNT-t és Sepsiszentgyörgyre utazik Lezsák Sándor, az MDF frakcióvezetője is. Okt. 24-én Csíkszeredában is megalakult a helyi székely tanács. Sántha Pál Vilmos, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének Csíkszékért felelős tagja a célkitűzéseket, az autonómiaterveket ismertette. A csíkszeredai helyi székely tanács elnökének György Attila költőt, a Székelyföld folyóirat szerkesztőjét választották meg, , az alelnöki tisztséget Szondy Zoltán újságíró, a titkári tisztséget pedig Pálfy Árpád keramikus tölti be. /Balázs Ildikó: Vasárnap alakul az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./

2003. november 4.

Nem csitulnak a kedélyek Csíkszeredában a tanfelügyelőség által a tanévkezdés előtt hozott iskola-összevonást illetően. Összevonták az Ady Endre Általános Iskolát a Nagy István Művészeti Gimnáziummal, így próbálva megoldani a művészeti iskola tanteremproblémáit. Annak ellenére, hogy korábban nem adta beleegyezését az összevonásba, a helyi tanácsban elhangzott, hogy Kálmán-Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő mondjon le tisztségéről. Ezt a nyilatkozatot Szabó Soós Klára tanácsos fogalmazta meg. /D. Balázs Ildikó: Vihart kavaró iskola-összevonás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4/

2003. november 6.

Megszülettek az első hivatalos reakciók a csíkszeredai városi tanács azon határozatára, amelyben az államelnök, a miniszterelnök, a belügyminiszter és a prefektus segítségét kérte a rend és a nyugalom helyreállítása érdekében. Mircea Dusa Hargita megyei prefektus azzal a felkéréssel fordult a megyei rendőr-felügyelőséghez, hogy mielőbb oldják meg a Csíkszeredában jelentett autógyújtogatással kapcsolatos ügyeket. A prefektus kérte a város lakosságát, hogy amennyiben olyan cselekedetekről van tudomásuk, amelyek a közbiztonságot veszélyeztetik, forduljanak bizalommal a rendőrséghez. A Hargita megyei rendőr-felügyelőség nevében Traian Chindea rendőrparancsnok-helyettes szerint "A Hargita megyei rendőrség, akárcsak eddig, ezután is képes biztosítani a megyében a törvényességet, anélkül hogy az elnöki hivatalnak, illetve a kormánynak közbe kellene lépnie". A városi tanácsosok szerint Csíkszeredában az utóbbi időben aggasztóan megnőtt a maffia típusú leszámolások száma. /D. Balázs Ildikó: "A rendőrség eddig is tette a dolgát". = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

2003. december 2.

Befejeződött az Erdélyi Prímások VI. Találkozója Csíkszeredában. További stúdiófelvételekre került sor, a muzsikusok gálaműsor keretében léptek fel a lelkes közönség előtt. A hiteles erdélyi népi muzsika ápolása - ez a cél vezérli évente a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttest az Erdélyi Prímások Találkozójának megszervezésében. A találkozón jelen volt Zerkula János és Fikó Regina a Gyimesekből, Pál Emil és a Keleti Szél Szabadcsapat, a Palló zenekar, Horváth Mihály és zenekara Vajdaszentiványról, Jakab Attila és zenekara Marosvásárhelyről, a felcsíki népzenét játszó Duduj Rozália és Nisztor Mihály, az Üsztürü zenekar és Magyarpalatkáról Koboda Márton és együttese. Az archivált hanganyagot és videokazettákat a későbbiekben kiadják. /D. Balázs Ildikó: Mire táncolunk Erdélyben? = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

2003. december 5.

Hargita megyében befejeződött az otthoni beteggondozói hálózat kiépítése. A gyulafehérvári Caritas, a megyei és helyi önkormányzatok összefogásával megvalósított program 58 településen ötezer ember számára jelent segítséget. A kezdeményezést az Európai Unió kétszázezer euróval támogatta. Sikertörténetként értékelik az érintettek az egy évvel ezelőtt útjára indított, az otthoni beteggondozói hálózat kiépítését célzó programot. Bunta Levente, a Hargita megyei tanács alelnöke szerint példaértékű összefogásról lehet beszélni. A megye 22 településén hoztak létre Caritas beteggondozói központot, ezekhez rendszerint több község is tartozik, a programhoz csatlakozott települések száma eléri az 58-at, jelezte Márton András főegyházmegyei programvezető. A hálózatban tevékenykedő száztíz munkatárs alapellátásban is részesíti a rászorulókat. A program egyéves összköltségvetése meghaladta a 600 ezer eurót, amelyből a mintegy 400 ezer eurós önrész mellé 200 ezer eurót Phare-alapokból szereztek. A Hargita megyében jól bevált program a Fehér, a Kovászna és a Maros megyei tanács érdeklődését is felkeltette. /Balázs Ildikó: A Caritas sikere. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

2003. december 8.

Magyarországon kidolgozott rendszer alapján történt kiértékelővel ért véget dec. 7-én a Néptáncosok Országos Bemutató Színpada Csíkszeredában. A magyarországi Martin György Néptáncszövetség első ízben rendezte meg Erdélyben a kétnapos találkozót a Romániai Magyar Táncszövetség (RMTSZ) és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes társszervezésében.A minősítés lehetőséget teremt, hogy azok bekerülhessenek a Kárpát-medence néptánccsoportjainak rangsorolásába. Az eseményen huszonegy tánccsoport vett részt mintegy 600 táncossal Erdély különböző régióiból. / Botházi Mária, D. Balázs Ildikó: Minősült táncosok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

2003. december 9.

Elszenvedett sérülései következtében kórházba került a csíksomlyói remete, akit dec. 5-én bántalmaztak a Salvator-kápolnánál. A csíkszeredai 59 éves pásztor, G. S. a kápolna közelében legeltette juhait, amikor Kedves Béla, Antal testvér elküldte onnan. A pásztor erre egy bottal megütötte a fején és kezén a remetét, majd négy kutyája rárohant Antal testvérre, és megharapták. Az áldozatot kórházba szállították, G. S. ellen eljárás indult. /Megverték a csíksomlyói remetét. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 9./ A remete elmondta, hogy a Hármashalom oltár környékén állatok legeltek. Kérte a pásztort, hogy hajtsa el az állatokat. A pásztor szidta az egyházat, majd botjával rátámadt és kutyáit ráuszította. A bántalmazás után véresen, megverve visszatért házába, a sürgősségre egy helybéli család révén jutott, akik meglátogatták. A remete elmondta, nem az első eset, hogy szóváltásba keveredik a környéken állatokat legeltető juhászokkal, és az őt bántalmazó pásztor korábban többször is megfenyegette. A remete nehezen viseli, hogy Csíksomlyó szent helyét nem tisztelik a helybéliek. - Ez a hely arra való, hogy az Istennel találkozunk - vallja a remete. Bakó Béla Pál, a csíksomlyói ferences kolostor és rendház főnöke megrendülten értesült az esetről. Somlyó hegyén már a múlt század elején is éltek olyan szerzetesek, akik a Salvator kápolna mellett imádságban, böjtben, vezeklésben vállalták a magányt, vigyázva a szent helyre. A csíkpálfalvi születésű Antal testvér mintegy 15 éve folytatja e hagyományt, őrzi a kápolnát, elbeszélget és tanácsot ad az odalátogatóknak. /D. Balázs Ildikó: Megverték a somlyói remetét. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

2003. december 10.

Több ízben is a központi ellenőrző szervekhez fordult Pál Antal, a Gyergyószentmiklósi Erdészeti Hivatal erdővédelmi felügyelőtestületének tagja, aki az Erdészeti Igazgatóságnál, illetve a gyergyói erdészeti hivatalnál észlelt törvénytelenségeket jelezte. Állítása szerint az erdészeti igazgatóság egyes alkalmazottainak irányításával több tíz milliárdos nagyságrendű lopások történnek a gyergyói erdészeti hivatalnál, a felelősek pedig továbbra is állásukban maradtak.Pál Antal kérte, hogy vonják felelősségre az igazgatóság, illetve az erdészeti hivatal vezetőségét, Micu Ioant és Melles Elődöt. /D. Balázs Ildikó: Hadat üzennek az erdőmaffiának. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-85




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998