udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 29 találat lapozás: 1-29
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Balázs József

1996. december folyamán

Gyergyóalfaluban újságot adtak ki, megjelent az Alfalvi Nyitogató, a falu egyetlen létező civilszervezete, a Sövér Elek Alapítvány gondozásában. Az első számból megtudhatjuk, hogy 1992. novemberében alakult meg a Sövér Elek Alapítvány, Gál Sándor akkori polgármester kezdeményezésére. Az alapítvány célja a község kulturális- művészeti életének támogatása. 1992-ben megválasztották vezetőséget: Balázs József képzőművész /elnök/, Gál Mihály kultúrigazgató /alelnök/. 1996. dec. 10-én közgyűlést tartott a Sövér Elek Alapítvány. Új vezetőséget választottak, Lukács János lett az elnök, Magyari Zoltán az alelnök. - Az Alfalvi Nyitogató Gyergyóalfaluban és Borzontban jelenik meg, főszerkesztője Gáll Zsuzsánna, felelős szerkesztő Lukács János. /Alfalvi Nyitogató - A Sövér Elek Alapítvány havilapja (Gyergyószentmiklós), I. évf., 1. sz. 1996. dec./

1999. augusztus 16.

A Határon Túli Magyarok Hivatala remélhetőleg hosszú időre befejezi eddigi vándoréletét és végleges otthonba költözik: a külügyminisztérium Budapest, I. kerületi, Bérc utca 13-15 sz. alatti épületébe, alig valamivel a Citadella alatt. A székház ünnepélyes átadását f. év augusztus 19-e, déli 10 órára tervezik az illetékesek, amikor is Orbán Viktor miniszterelnök Szt. István nap előestéjén felavatja a hivatal új otthonát. Az ünnepi eseményen jelen lesznek a határon túli magyarság vezetői, köztük Markó Bélával és az RMDSZ más tisztségviselőivel, továbbá egyházi vezetők és magyarországi politikusok. Az átadási ünnepség hangulatát emeli az a tárlatnyitás, amely a Bérc utcai székházban 33 határon túli képzőművész munkáit mutatja be a Hortobágyi Alkotótábor gyűjteményéből. A kiállítók a következők: Babinec József (Ungvár), Bartos József (Munkács), Bulecza Gábor (Ungvár), Földessy Péter (Munkács), Ilku Marion József (Lemberg), Jaskina Ludmilla (Ungvár), Micska Zoltán (Ungvár), Olesz Figol (Lemberg), Patyk Volodomir (Lemberg), Strauszt Katalin (Munkács), Ábrahám Jakab (Brassó), Balázs József (Gyergyóújfalu), Fazakas Tibor (Vajdahunyad), Gaál András (Csíkszereda), Kákonyi Csilla (Marosvásárhely), Márton Árpád (Csíkszereda), Mátyás József (Déva), Molnár Dénes (Marosvásárhely), Molnár Ilona (Marosvásárhely), Sütő Éva (Déva), Szabó Vilmos (Zilah), Székely Géza (Kolozsvár), Véső Ágoston (Nagybánya), Zsigmond Attila ? (Marosvásárhely), Gabrics Sinisa (Újvidék), Gyurkovics Hunor (Szabadka), Moják Aranka és Péter (Pétervárad), Salamon Árpád (Konjice-Szlovénia), Hedda-Vidmar Salamon (Konjice- Szlovénia), Duncsák Attila (Kassa), Balogh Zoltán (Ulm- Németország), Szotyori Z. Edit (Németország.) /Mi újság? Új otthonba költözik a Határon Túli Magyarok Hivatala. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

2000. szeptember 2.

Aug. 27-én felavatták a bükkhavasi /Bükkhavaspataka/ római katolikus templomot. A környékbeli hívek közmunkával is támogatták az építkezést, a román állam mindössze 50 millió lejjel járult hozzá. Az oltárképet Balázs József festőművész készítette, a szobrokat - köztük a Mária-szobrot - ugyancsak a művész és felesége restaurálták. /Kristó Tibor: Hívek támogatásával épült templom. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./

2001. március 21.

Márc. 15-én rendeztek először kiállítást a gyergyószentmiklósi Ökumenikus Keresztény Ifjúsági Központban /ÖKIK/. A Deutscher Hilfsfonds Ora International segélyszervezet képzőművészeti galériát működtet a gondoskodás hiányában egyre rosszabb állapotba került épületben. Dr. Jeszenszky Géza, a segélyszervezet igazgatója elmondta, hogy a Pro Art Galéria nemcsak kiállítások szervezésére vállalkozik. Képzőművészek számára szükséges eszközöket és tárgyakat (festéket, ecsetet, képrámát) árusítanak majd, s két kiállítás között a képzőművészeti alkotások, mi több, népművészeti tárgyak eladását is vállalják. Az ÖKIK klubtevékenységet szervez, továbbá író-olvasó találkozókat, tudományos üléseket, könyvbemutatókat és kamarakoncerteket. A Pro Art Galériában most Karancsi Sándor, Borsos Gábor és Balázs József képzőművészek közös kiállítása látható. /Művelődési központ nyílt Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./

2002. március 15.

Egy éve Balázs József, Borsos Gábor és Karancsi Sándor közös tárlata volt Gyergyószentmiklóson az Ökumenikus Keresztény Ifjúsági Központ Pro Art Galériájában az első kiállítás. Tusa Lajos, a központ vezetője és Dézsi Zoltán, a tárlatok állandó házigazdája gazdagnak mondta az elmúlt évet. Márc. 14-én nyílt meg a Csíkszeredában élő Bartis Elemér grafikus kiállítása. A tárlatok alkalmával a helyi művészeti iskola kis muzsikusainak, de zenefőiskolai hallgatóknak is lehetőségük volt bemutatkozásra. Többször énekelt a Domokos Pál Péter Női Kar, sőt a gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egylet is fellépett. A Pro Art Galéria a Salamon Ernő Irodalmi Körrel többször közösen szervezett szerzői esteket. /Bajna György: Egyéves kiállítóterem. Bartis Elemér grafikus tárlatmegnyitójával ünnepeltek. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

2002. május 13.

Máj. 10-11-én Sövér Elek emlékműsort állítottak össze Gyergyóalfaluban a róla elnevezett iskola tanárai és diákjai. A művész alakját felidézték az irodalmi és zenei anyag mellett. Máj. 11-én a művész sírja és a szülői házon elhelyezett emléktábla megkoszorúzása után szentmisét mutattak be, majd az iskola mellett a Sövér Elek emlékére ültetett nyírfára is koszorút kötöztek. Felavatták a Sövér Elek emlékszobát. Dr. Papp Kincses Emese az embert és barátot méltatta, majd bemutatta az általa szerkesztett és az F&F International Kiadó gondozásában megjelent, gazdag képanyagú Sövér Elek emlékkönyvet. A művész halála 20. évfordulójára készített alkotások kiállításának megnyitóját több hazaérkezett művész jelenlétében tartotta Balázs József. /(B. Gy.): Sövér Elekre emlékeztek Gyergyóalfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./ Gyergyóalfaluban a 20 éve elhunyt Sövér Elek festőművészre emlékezett szülőfaluja. /Gál Éva Emese: Sövér Elek otthona Gyergyóalfaluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

2003. június 30.

Gyergyócsomafalván idén is a búcsúnap előtt, jún. 28-án tartotta rendes évi ülését a Csomafalvi Értelmiségi Fórum (CSÉF). A hetedszerre összehívott plenáris ülésnek Gyergyócsomafalva az idők sodrában - múltra támaszkodó jövőkeresés címet adták a szervezők. A fórum központi témáját az ez alkalomra megjelent, Rokaly József Ezüstgyopár-díjas történelemtanár által összeállított falumonográfia szolgáltatta. Borsos Géza CSÉF-elnök a témaválasztással kapcsolatosan elmondta: mindinkább nyilvánvalóvá válik, hogy az erdélyi magyarság, ezen belül a székelység megmaradásáért folyó küzdelemben egyre nagyobb szerepe van a helyi közösségek önbizalmának, kezdeményezőkészségének. Borsos szerint a közösségi múltra való figyelés, a helyi és elszármazott értelmiség szerepe szintén meghatározó ebben a folyamatban. Dr. Czirják Árpád pápai prelátus, a fórum védnöke által tartott megnyitóbeszéd után Balázs József és Rokaly József tanár, ifj. Köllő Miklós műépítész, Kis Portik Irén néprajzkutató és a Dány testvértelepülésről érkező Kemecziné Kozák Elvira történész előadásait hallgathatták meg a résztvevők. A Köllő Miklós Általános Iskolában zajló fórumot követően a Borsos Miklós Emlékháznál koszorúztak a jelen lévő CSÉF-tagok, önkormányzati képviselők és a testvértelepülések küldöttei, a gyergyói-medencei fiatal értelmiségiekből álló Belcanto kamarakórus pedig hangversenyt tartott. /Gergely Edit: Értelmiségiek a megmaradásért . = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./

2003. augusztus 6.

Aug. 2-án jótékonysági bállal ünnepelte megalakulása 10. évfordulóját a gyergyóalfavi Sövér Elek Alapítvány, amelyet azzal a céllal hoztak létre alfavi kultúrával foglalkozó emberek valamint innen elszármazott képzőművészek, hogy támogassák a képzőművészeket. A jótékonysági bálon hat festményt árvereztek Márton Árpád, Balázs József, Magyari Zoltán, Balogh András, Pál Csaba és Baricz Dezső festőművészektől; a bevételt az alapítvány jótékonysági célokra fogja felhasználni. /10 éves a Sövér Elek Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

2003. szeptember 9.

Szinte minden magyar vonatkozású rendezvényen részt vesz, sokszor besegít a szervezésbe is a Temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Karának végzős hallgatója, Szekeres Bernadett.. Úgy érzi, hogy az etnikumok még mindig hátrányos helyzetben vannak, s ez nincs rendjén. Gyergyóalfaluról költöztek Temesvárra. Sajnálja, hogy eljöttek Székelyföldről, rokonai, barátai mind ott élnek. Képzőművészként otthon van náluk. Gyergyóalfaluban egy kis művészcsoport, a lelke Balázs József, állandó kiállítóterembe gyűjti össze az onnan elszármazottak munkáit. Ő is szívesen küld, ajándékoz szülőfalujának. Jólesik, hogy számon tartanak, visszacsalogatnak. - Amikor új otthont kerestek, édesanyja kikötötte, hogy csak olyan helyre megy, ahol van magyar iskola, és vannak katolikusok. Így telepedtek le a Temesvárhoz tartozó Győrödön. Magyar közösségre találtak, s a gyárvárosi magyar iskola jó szellemi műhely volt. A képzőművészeti középiskolából nem sok jóra emlékezik. Ott értette meg, mit jelent szórványban magyarnak lenni. Az egyetemen is megkeresi a székelyföldi diákokat. Jó kis magyar csoportot alakítottuak, évente a Bánsági Magyar Napokon közös kiállítást szerveznek. Rövidesen diplomás divattervező lesz. Úgy látja, hogy az egyetemen a gyakorlati képzés rendkívül hiányos. A divattervezés mellett a szeret festeni. Nem festményeket készít, hanem tárgyakat fest, azokat rendezi kompozícióba. - Okt. 6-ra készít egy kiállítást Dobolyi Tamás grafikussal. A 13 aradi vértanúval kapcsolatos gondolataikat szeretnék kifejezni. "Úgy érezzük, az aradi tizenhármak áldozatvállalása nem volt hiábavaló, hiszen újabb és újabb nemzedékek öntik formába az eszmét, amelyért a vértanúságot elszenvedték." - vallja Szekeres Bernadett. /Szekernyés Irén: "Akkor jó egy művész, ha megértik üzenetét" Szekeres Bernadett vallomása a kötődésekről és a művészetről. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./

2004. december 18.

A tavalyi évhez hasonlóan Pál Ibolya zenetanárnő idén is megszervezte a Betlehemi csillag karácsonyi népdalversenyt Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Gimnáziumban, amelynek célja a régi, hagyományos karácsonyi énekek felelevenítése. A verseny három napon át, három korcsoportban zajlott a gimnázium dísztermében. A népdalversennyel párhuzamosan december 15-én Balázs József rajztanár karácsonyfa-díszítő versenyt szervezett. A karácsony e tartalmas szép iskolai ünnepén fellépett a zeneiskola Klarinét zenekara is. /A Betlehemi csillag. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2005. május 6.

A Marossárpatakért Egyesület a községi polgármesteri hivatal közreműködésével május 5-én gazdag programú ünnepséget szervezett. Simon András, az egyesület elnöke elmesélte, hogy a gyerekeket betekinthettek régi kézműves mesterségek titkaiba, majd megnyílt Balázs József festészeti kiállítása, következett a Marossárpatakon készült népművészeti és használati tárgyak bemutatása. Látványos volt a marossárpataki hagyományőrző Mátyás-huszárezred, a gyergyószentmiklósi 11-es székely határőr huszárezred, és a magyarországi Radetzky-huszárezred képviselőinek felvonulása. Ezután felavatták a központi parkban Bocskai István fejedelem mellszobrát, Miholcsa József alkotását. /(kilyén): Áldozócsütörtök – Bocskai fejedelemmel, lovas huszárokkal. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./

2005. május 13.

Május 11-én Dudás Gyula nagybányai festőművész tájképeiből nyílt kiállítás Gyergyószentmiklóson, a Tarisznyás Márton Múzeumban. A megnyitón Csergő Tibor múzeumigazgató és Balázs József festőművész méltatták a 75 éves alkotót. A Hargitai megyenapok keretében Csiszér László és zenekara koncertezett Gyergyószentmiklóson. A Hargita megyei születésű, ma Budapesten élő Csiszér László zenekarával ifjúsági és egyházi dalokat adott elő. /Dudás Gyula kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

2005. június 13.

Június 10-én két képzőművészeti tárlat is nyílt Gyergyószentmiklóson. A helyi Baricz Dezső festőművész pasztellképeiből nyitott kiállítást a Művelődési Központ. Az autodidakta-művész munkásságát Balázs József alfalvi festőművész méltatta. Kerekes Anna dunaharaszti festőművésznő munkáiból nyílt kiállítás a Pro Art Galériában Madarak és fák címmel, a szigetszentmiklósi Patak Galéria, és a Pro Art Galéria együttműködése eredményeként. /Két tárlat Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

2005. július 19.

A gyergyóalfalvi Sövér Elek Alapítvány először szervezett alkotótábort. Rangos meghívottakat nem volt nehéz a Bucsinba csábítani, hiszen Balázs József festőművész szerint valamennyien azonnal igennel válaszoltak, ahogy meghallották a többi meghívott nevét. Gál Mihály, az alapítvány elnöke köszöntötte a Vadárvácska erdei szálláson egybegyűlteket. A megnyitón közreműködött a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium klarinétegyüttese, illetve a helyi citerazenekar. /Bajna György: Mérceállító alkotótábor a Bucsinban. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./

2005. július 25.

Egészséges Remetét! jelszóval kétnaposra /július 23-24./ szervezték a VI. Gyergyóremetei Napokat. Az egészségről tartott szimpózium, könyvbemutató, majd Szabó Attila alkotásaiból rendezett kiállítás mellett a vetélkedőkről sem feledkeztek meg. A tanácsteremben Balázs József festményeiből nyitottak tárlatot, majd a szabadtéri színpadon átadták az idei díszpolgári díjat a közösségért és a fogyatékkal élő gyermekéért ötven éven át oly sokat tevő Balázs Csíki Eszternek, a Pro Urbe-díjat dr. Komlóssy József mérnöknek, a magyarságot számos nemzetközi szervezetben képviselő szakembernek. A „Tiszta udvar rendes ház” kitüntetést Csortán Sándornak és Péter Attilának ítélték. /Bajna György: Egészséges Remetét! = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./

2005. október 7.

Székelyudvarhelyen rövid műsorral, valamint koszorúzással emlékeztek az 1848-as szabadságharc áldozataira a Márton Áron téri Vasszékely-szobornál. A Polgármesteri Hivatal szervezte megemlékezésen Szász Jenő polgármester adózott a tizenhárom aradi vértanú emlékének. „Az aradi vértanúk méltósággal haltak meg hazájukért. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy méltósággal kiálljunk az elveink mellett, az önrendelkezési jogunkért vagy éppen a kettős állampolgárságért, hogy hűek legyünk a nagy elődökhöz, és annak tudatában élhessünk, hogy minden tőlünk telhetőt megtettünk nemzetünk felemelkedéséért”– mondta Szász Jenő. Gyergyószentmiklóson délelőtt a Polgármesteri Hivatal, a Volt Politikai Foglyok Gyergyói Szövetsége, az 1956-os Vitézi Lovagrend és a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet tisztelgett a Kiss Antal honvédőrnagy kopjafájánál szervezett koszorúzáson. Az aradi 13-ról Kontesveller József alpolgármester emlékezett. Délután a Földváry Károly Hagyományőrző Huszár Egyesület és a Tarisznyás Márton Múzeum szervezett közös megemlékezést. Csergő Tibor múzeumigazgató köszöntője után Somogyi Győzőnek a magyar hősöket ábrázoló táblaképeiből a múzeumban rendezett kiállítását Balázs József méltatta. /Szász Emese, Bajna György: Megyénkben is megemlékeztek a vértanúkról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./

2005. november 22.

November 21-én Csíkszeredában, a Kriterion Házban volt Balázs József gyergyóalfalvi festőművésznek a Pallas–Akadémia Könyvkiadó gondozásában megjelent albuma bemutatása és festészeti kiállításának megnyitója. A Műterem-sorozatban bemutatott festőművészről a kiadványban Márton Árpád írt előszót; a kiállítást Botár László festőművész nyitotta meg. /Ferencz Imre: Könyvbemutató és kiállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./

2005. december 12.

Marosszentgyörgyön a plébánia tanácstermében Balázs József festő mutatkozott be a közönségnek. A székelyföldi táj szerelmese a gyergyóalfalvi „képíró” – derült ki a tárlatnyitón. Ezt követően az est házigazdája, Baricz Lajos plébános, Csókagyűlés című verseskötetét ismertették. Néhány vers Kilyén Ilka előadóművész tolmácsolásában hangzott el. /Bakó Zoltán: Csókacsendítés és lapp lapulás. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

2005. december 21.

December 17-én megnyílt Portik Sándor grafikai-festészeti kiállítása nyílt Gyergyóditróban. A festőművészt a Csiby Andor Általános Iskola furulyacsoportja népdalokkal köszöntötte. A tárlatot Balázs József festőművész nyitotta meg, elmondta, hogy Portik nem szorul bővebb bemutatásra, mert a középiskolát Ditróban végezte. Portik Sándor festményeivel a fél világot bejárta, a legnagyobb elismerést Budapesten kapta 1990-ben az Erdély Művészetéért Alapítvány által meghirdetett Szülőföldem Erdély képzőművészeti pályázaton. /Csibi B. András, Ditró: Portik Sándor festőművész tárlata Ditróban. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./

2006. január 16.

Január 13-án nyílt meg Marosvásárhelyen, a Bernády Házban Balázs József, Gyergyóalfalu festőjének kiállítása. A házigazda Nagy Miklós Kund volt. /(nk): A hideg pólus lélekmelege. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./

2006. január 21.

Marosvásárhelyen a Bernády Házban állították ki Balázs József festőművész munkáit. Balázs József a Gyergyói-medence festője. Szívesen festi jelenlegi otthona színhelyét, Gyergyóalfalut is. /N.M.K.: Balázs József festői világa. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./

2006. február 14.

A hónap végéig látogatható a Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában Balázs József képzőművész tárlata. A kiállítást Márton Árpád festőművész nyitotta meg, majd Kozma Mária, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője bemutatta Balázs Józsefnek a kiadó Műterem című sorozatában megjelent képzőművészeti albumát. /Jánossy Alíz: Az örök igazság megalkotása a művészet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

2006. június 12.

Zászlóavató ünnepséggel és a tanár-, illetve diákeskü letételével kezdődtek Gyergyószemtmiklóson, a Salamon Ernő Gimnáziumban a Hagyományőrző Napok. A Balázs József festőművész tervezte címert és az iskola névadójának, Salamon Ernőnek egy szép gondolatát hímezték a zászlóra. A Gyergyói-medence tájnyelve és szellemi kultúrája témakörben készült diákdolgozatok bemutatása következett, melyet táncház és tábortűz követett. Volt még népdalénekesek seregszemléje és az iskola diákjai és tanárai által kis népi színművet adtak elő. /(Bajna György): Hagyományőrző Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 12./

2007. augusztus 2.

A Gyergyóalfaluban 70 évvel ezelőtt született és Csíkszeredában 25 éve elhunyt Sövér Elek festőművészre emlékeztek kiállításmegnyitóval és könyvbemutatóval. A Pallas–Akadémia Könyvkiadó gondozásában megjelent, visszaemlékező írásokat, valamit Sövér-képeket tartalmazó kötetet ismertetve művészettörténészek és képzőművészek idézték Sövér Elek emlékét. A Nagy István, Nagy Imre és Márton Ferenc alkotta székelyföldi festőiskola első nemzedékét leginkább követendőnek tekintő Sövér Eleket a képek költőjének és a szív portréfestőjének nevezte Bucur Nicolae művészettörténész. Itthon maradását és megmaradását hangsúlyozta Balázs József festőművész. Alkotásaiban a 60-as, 70-es évek művészeti törekvései is berezegnek, és sejtetik a különböző irányzatok beszűrődését – tette hozzá Banner Zoltán művészettörténész. Sövér táj-, portré- és életképei a Mikó-várban szeptemberig láthatók. /Sövér Elek-kiállítás és -kötet. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./

2008. augusztus 20.

Gyergyószentmiklós hívei templomot építettek, Szent István védelmébe ajánlva azt. – A Szent István név felvétele számunkra üzenetértékű: Erdélynek, Székelyföldnek, nemzetünknek Szent István azt a Magyarországot jelképezi, amely mindegyikünk lelkében ott él: az ép, egészséges Magyarországot. A templomépítés tehát léleképítés. Templomot Szent Istvánról elnevezni lelkileg annyi, mint országot építeni – fogalmazott Balázs József festőművész. Hosszú tervezés előzte meg a 2005 decemberi alapkőletételt. Már 1991-ben terveztettünk egy nagyon szép templomot, ami nagyon nagyra sikerült és az infláció miatt nem tudtuk volna kivitelezni – mondta Hajdó István. 1993-ban változtattak a méreten és az elképzelésen, Anthony Gall tervezte újra a templomot. Anyagiak hiánya miatt nem indulhatott meg a kivitelezés. Köllő Miklós főépítész újabb tervet készített. Formájában a Szent Koronát idéző templom 19 méter magas, 27 méter hosszú és 18 méter széles, közel 400 ülőhelyes, akár hatszáz hívő befogadására is alkalmas. Téglajegyeket nyomtattak ki, sokan adakoztak, nyugaton élők, hagymakupolás honfoglalás miatt aggódók egyaránt, hogy magyar földön katolikus templom épülhessen. Nagy ünnep volt 2006 pünkösdje, amikor a gyergyószentmiklósiak az első magyar király koponyájának egy darabját a Szent Korona hiteles másolatába építve – kapták örökségül. /Balázs Katalin: Templom Szent István tiszteletére. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./

2008. október 27.

„Értékben, mértékben klasszikusok, olyan alkotók, akik a minőségi művészet mellett kötelezték el magukat” – hangoztatta Nagy Miklós Kund művészetkritikus a második alkalommal szervezett Klasszikusok Szárhegyen képzőművészeti tábor zárótárlatán. A gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ őszi alkotótáborába azokat a koros képzőművészeket hívták meg, akik az egykori Barátság nevű, 34 évvel ezelőtt tartott képzőművészeti táborba látogattak ide először. A „veteránok” táborának is nevezett találkozón Gaál András, Petkes József, Kopacz Mária, Orth István, Márton Árpád, Botár László, Kristófiné H. Judit, Kristófi János, Kákonyi Csilla, Barabás Éva, Balási Csaba, Nagy Előd, Hézső Ferenc, Borsos Gábor, Balázs József és Kántor József vett részt. /Jánossy Alíz: „Klasszikusok” tábora. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./

2009. január 23.

Molnár Vilmos csíkszeredai prózaíró Márai Sándor-díjat vehetett át január 22-én, a magyar kultúra napján Budapesten. Idén a 105 díjazottból csupán egyetlen érkezett Erdélyből, ezt többen meg is jegyezték. „Olyan személyiségek vannak az erdélyi magyar kultúrában, akiket nem lenne szabad megkerülni, s ezért fáj, hogy Magyarországon nem tartják őket eléggé számon. Jó lenne, ha ez a jövőben megváltozna” – vélekedett Molnár Vilmos. Nagyváradon a magyar kultúra ünnepének díszvendége Szili Katalin az Országgyűlés elnöke, valamint Markó Béla, az RMDSZ elnöke volt. Az ünneplő közönség a Kolozsvári Magyar Opera előadásában megtekinthette a Mátyás a vérpadon című rockoperát. „A magyar kultúrát védetté kellene nyilvánítani”, fogalmazta meg Balázs József gyergyóalfalui festőművész, amikor átvette a Gyergyói Magyar Kultúráért díjat. Az ünnepségen a magyar kultúra megőrzéséért végzett tevékenységéért Danaliszin Józsefet, a Fábián Ferenc műkedvelő színtársulat alapítóját, valamint Pál Ibolya és Kolcsár Árpád karnagyot is díjazták. A rendezvény díszvendége, Sebő Ferenc hangsúlyozta: a magyar kultúrát nekünk kell megvédenünk, azzal, hogy használjuk. Sebő Ferenc, a népszerű énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató minden koncertjét az ősi paraszti zene- és tánckultúra népszerűsítésének szenteli. A Pallas Akadémia Kiadó 500. kötetével /Pomogáts Béla: Magyar irodalom Erdélyben (1918–1944)/ nyitotta meg Csíkszereda önkormányzata a magyar kultúra napjának ünnepségsorozatát. Sebő Ferenc tartott rendhagyó irodalomórát a Márton Áron Gimnázium dísztermében. Este pedig Sebő Ödön: A halálra ítélt zászlóalj című, személyes visszaemlékezéseket tartalmazó kötetét mutatta be Sebő Ferenc. A rendezvénysorozat záróakkordjaként január 23-án a Csíki Játékszín nagytermében a Sebő együttes bemutatja Lázár Ervin: Erdei dalnokverseny című lemezét. A szilágysági bányavároskában, Sarmaságon is megünnepelték a magyar kultúra napját a nemrég rendbe hozott Kemény-kúriában. Horváth János tanár Kemény János, a neves erdélyi író mához szóló üzeneteiről beszélt. Sepsiszentgyörgyön magyar Nobel-díjas tudósokról és társaikról értekeztek a magyar kultúra napja alkalmából szervezett rendezvényen. Az EMKE Maros megyei szervezete a Maros Művészegyüttes Sodrásban című műsorával ünnepelt. Meister Éva Szolnokra kitelepedett színművész előadta Csöndes kiáltvány a vesztesekért című verses-zenés pódiumműsorát Marosvásárhelyen, majd Szászrégenben. /A magyar kultúra ünnepe. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

2009. január 26.

„A világörökség részeként védetté kellene nyilvánítani a magyar kultúrát” – hangoztatta Balázs József gyergyóalfalvi festőművész a Gyergyói Magyar Kultúráért díj átvételekor. A Gyergyói Magyar Kultúráért díjat idén először adományozta a rendezvényt szervező gyergyószentmiklósi művelődési központ és a gyergyószárhegyi Művészeti és Kulturális Központ. Ebben az elismerésben részesült Danaliszyn József, a Fábián Ferenc amatőr színjátszócsoport alapítója, Pál Ibolya, a Domokos Pál Péter Női Dalkör karnagya és Kolcsár Árpád, a Szent Miklós Vegyeskórus vezetője. /Jánossy Alíz: Védetté nyilvánítani a magyar kultúrát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

2009. augusztus 8.

A jubileumi összejövetelen már az első öt évét tükröző kötettel is meglephette vendégeit, barátait a gyergyóalfalui Vadárvácska alkotótábor, házigazdája, Gál Mihály kezdeményezésére. A csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó elegáns albuma példás összefogás eredményeként népszerűsíti a tábort. Az előtanulmány szerzője, Nagy Miklós Kund, az alkotótábor két művészeti vezetője, Márton Árpád és Balázs József festőművész és a kötetben megszólal Banner Zoltán művészettörténész. Ritkán látható ilyen egységesen magas nívójú alkotótábori tárlat, mint ez a mostani. A tábornak köszönhetően Alfaluban, Borzonton már több köztéri szobor áll, most tágítják a kört, és a Gyergyói-medencében elterülő kisrégió számára készülnek egy közös monumentális kompozíciót megvalósítani. Ősi népszokáshoz, a húsvéti határkerüléshez kapcsolódik. Vallási jellegű a tradíció, a Gyergyóalfalu, Csomafalva, Gyergyóújfalu, Kilyénfalva, Tekerőpatak, Gyergyószentmiklós térségben található az a „senkiföldje”, ahova az elődeik szokása szerint a helységek lakói kivonulnak. Ide helyezik majd el a feltámadás, megmaradás jelképeként kőbe, bronzba álmodott hatalmas emlékművet, amely az egyes települések sajátos szimbólumait, védőszentjeit, történelmi egyházi alakjait mutatja föl. Legközelebb a kézdivásárhelyi szobrászművész, Vetró András Szent István bronzba öntött arcmását avatják fel a borzonti templom udvarán. /N. M. K. : Vadárvácska ötödször. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./


lapozás: 1-29




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998