udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 114 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-114
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Balázs Katalin

2001. május 29.

Május 22-én másodfokon is döntés született: az újságíró nem követett el semmilyen jogsértést abban a perben, amelyet a volt parlamenti képviselő, Nagy István indított a Gyergyói Kisújság főszerkesztője ellen. A múlt évben rágalom vádjával idézték törvény elé Ábrahám Imrét. A főszerkesztő ugyanis azt állította, hogy egy remetei falugyűlésen, Nagy István hívatlan vendégként vett részt, az állami erdészet pártját fogva a magántulajdon visszaállítását követelőkkel szemben. Ábrahám Imre a történtekről elmondotta: "Örömmel nyugtázom, hogy győzött a jog, a sajtó- és szólásszabadság." Nagy István szűkszavúbban , kifejtve, hogy amint megkapja a hivatalos választ, közli, hogy kívánja-e továbbvinni az ügyet. /Balázs Katalin: A sajtó oldalán az igazság. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 29./

2002. február 5.

Közel két esztendeje, hogy a Gyergyószentmiklóson létrejött a Polgári Csoport. Olyan, a városért tenni akaró személyek, akik önkéntes alapon részt vesznek Gyergyószentmiklós közösségi problémáinak megoldásában. Konkrét céljuk pedig a lakosság és önkormányzat közötti távolság áthidalása, és egy egészséges párbeszéd kialakítása – lehetett megtudni a vezetőtől, Hideg Csaba tanártól. Jelenleg huszonnyolc tagjuk van, köztük nyugdíjas, tanár, tanító, építész, újságíró, intézményvezető, de munkanélküli is. Kényes témákat boncolgatnak rendszerint a találkozókon. A csoport tudatosította például, hogy értékes épített öröksége van Gyergyószentmiklósnak. A Polgári Csoport önálló egyesületté szeretne válni, nem várhatják el, hogy költségeiket a Polgár-Társ Alapítvány állja. /Balázs Katalin: Polgárok a polgárokért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 5./

2003. május 21.

Az RMDSZ gyergyószentmiklósi küldöttgyűlésen volt, aki hamis támogatói listával indult /Dézsi Zoltán/, előfordult, hogy valaki egy küldött társa felhatalmazásának birtokában kétszer is szavazott, bár erre a választási forgatókönyv nem adott lehetőséget. Az alig pár napja társszervezetté fogadott helyi MIÉRT-fiók tizenkilenc küldötte is felborította kissé a rendet. Kétfordulós lett az elnökválasztás: az első körből Hodgyai Géza vállalkozó távozott, hisz az őt támogató nyolc szavazat kevés volt a vezetővé váláshoz, így másodjára Garda Dezső parlamenti képviselőnek és Dézsi Zoltán alprefektusnak kellett összemérni erejét. Az eredmény: Dézsi lett a Gyergyó területi RMDSZ elnöke, négy szavazattal maradt el mögötte Garda. Utóbbi azonban úgy látja, nem volt becsületes a módszer, melynek ez lett az eredménye: "A felső vezetés éppen 19 szavazatot ajándékozott Dézsinek a fiatalok ideküldésével. Ha az RMDSZ olyan területi elnököket tesz székbe, akik listát hamisítanak, másodsorban pedig a választásokat hatalmukkal és bizonyos körök bevonásával döntik el, akkor ezt ne nevezzék belső választásnak. Mert olyanokat akarnak a területi szervezetek élére tenni, akik eddig is csak hajbókoltak, ám akik ki merték mondani a véleményüket, azok kellemetlen figurák - itt főleg magamra gondolok" - jelentette ki Garda képviselő, és azt is hozzáfűzte, gondolkodik azon, hogy mi legyen a történtek után a következő lépése. /Balázs Katalin: Gyergyóvidék. Belső választások RMDSZ-módra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./

2003. szeptember 12.

Szept. 11-én megnyílt Aradon az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara egyik legnépszerűbb rendezvénye, a XIV. Agromalim mezőgazdasági vásár. Aláírták a Csongrád Megyei Agrárkamara és az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara közötti együttműködési megállapodást. Az eseményen megfigyelőként részt vett a Hajdú-Bihar Megyei Agrárkamara küldöttsége is. /Balázs Katalin: Az eurorégiós jelleg érvényesült. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 12./

2004. január 6.

Megjelent a Kisújság /Gyergyószentmiklós/ harmadik évkönyve. A Kisújság Alapítvány által kiadott 2004-es évkönyv a megmaradás, itthon maradás jelentőségét helyezi középpontba. Az Ábrahám Imre vezette szerkesztőség beköszöntőjében az áll, hogy kiadványuk a hit, anyanyelv, nemzet egységét erősítő hagyományrendszer folytonossága jegyében született. Gazdag riportösszeállítás szól a medence községeinek nagy hagyományú szakmáiról és azok művelőiről. Balázs Katalin főszerkesztő-helyettes szólt az évkönyvben található rejtvényekről is. /Gergely Edit: Visszapillantás és előretekintés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

2004. február 17.

1961-ben fejezte be 30 oldalas, géppel írott emlékezését Tamás Ágoston seléndi plébános. Ebben a seléndi és dezsőházai egyház történetét mutatta be. A Nyugati Jelen munkatársai látogattak el Dezsőházára. Nagyon kevés gyermek van az elöregedett kis faluban, ahol szaporodnak az üresen álló házak. Magyar család már alig 50-52 él a faluban, a “társasági élet” a vasárnapi templomba járásban merül ki. Dezsőháza lakosai mindent megtettek a falu 154 hektáros legelőjének és 112 hektáros erdejének visszaigénylésére. Vaskos dossziét tesz ki a rengeteg irat. A tanács azonban mindenféle ürüggyel halogatja a szükséges jóváhagyások megadását. /Balázs Katalin: “… Dezsőháza lesz mindig”. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

2005. február 4.

Mióta a Romtelecom megszüntette Aradon az információs szolgálatot, s azt Temesváron összpontosította, alig múlik el nap kellemetlen közjáték, incidens nélkül. Az egyik magyar anyanyelvű tévesen betűzte a kért aradi előfizetői számot. A kisasszony közölte: megérti, hogy az érdeklődő az együtt élő nemzeti kisebbséghez tartozik, de ő akkor sem tanulna meg magyarul, ha kétszáz évig élne! Erre az olvasó az információ vezetőjénél kívánt panaszt tenni. A főnökasszony “eltekintett” a panasz feljegyzésétől, ehelyett korrekt betűzésre biztatta a felháborodott klienst. /Balázs Katalin: “Magyarul, ha kétszáz évig élnék, akkor sem” = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./

2005. április 12.

A Nyugati Jelen munkatársai Kisjenőn olvasótalálkozót szerveztek. A kötetlen beszélgetés visszatérő témája volt a rengeteg szemét, a város körül, a bekötő utak mentén kialakult számtalan illegális szeméttelep. Befejezetlen maradt a régi szeméttelep lezárása is. /Balázs Katalin: Elodázott közérdekű gondok Kisjenőn. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./

2005. június 16.

Az Arad Megyei Múzeumban megnyílt a Szabóné Ferencz Irma-emlékkiállítás. Ferencz Irma az aradi kulturális-művészeti élet közismert és nagyra becsült jeles személyisége volt, országosan elismert szaktekintély, a múzeumnak több mint három és fél évtizeden át volt munkatársa. Az ötvenes évek elején, az egyetem elvégzése után helyezték ide. Ő hozta létre a múzeum porcelángyűjteményét. A gyűjteménybe kerültek a herendi porcelángyár remekei. /Balázs Katalin: In memoriam Ferencz Irma. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./

2005. november 9.

Balázs Katalin, a Nyugati Jelen nyugdíjas munkatársa 45 évvel ezelőtt, éppen november 8-án a Nyugati Jelen lapelődjénél kezdte munkáját, s azóta is megszakítás nélkül újságíró. Puskel Péter tudós hely- és sajtótörténész szerint a romániai magyar sajtóban nincs még egy hölgy, aki négy és fél évtizedet dolgozott volna újságíróként napilapnál. /45 év napilapnál! = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./

2006. január 17.

Kisjenőben találkoztak a lap munkatársai olvasóikkal. Elmondták, hogy három éve várják a városi közintézmények magyar nyelvű feltüntetését. Törvény írja elő, hogy ott, ahol a lakosságnak legkevesebb 20 százaléka magyar ajkú, az iskolákra, óvodákra, a polgármesteri hivatal épületére stb. magyarul is ki kell írni az intézmény nevét. Gondot jelent, hogy a helyi magyar lakosságot nehéz összehozni kulturális rendezvényekre. Az ágyai műkedvelő színjátszók előadására félszázan, ha kíváncsiak voltak. A városi könyvtárat a réginél jóval kisebb helyiségbe költöztették, ott a magyar könyveknek már nem jutott hely. Joó László tanácsos kapta a megbízatást, hogy vegye leltárba a pincében, zsákokban, dobozokban tárolt könyveket, és szállítsa azokat az erdőhegyi iskolába. 1200 kötetet vett leltárba és vitt el Erdőhegyre. Kisjenőben a városi könyvtárban emiatt jó éve nincs magyar nyelvű könyv. /Balázs Katalin: A kisjenőiek aggódnak városukért. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 17./

2006. június 28.

Kisvárdán van már a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház. A Figura eltelt évadjára a gondok voltak jellemzőek. A színház tavaly ősztől ugyan helyet kapott a művelődési házban, de télen majd mindegyik gyergyói színész megfázott a próbák, előadások alatt. Csupán fizetésekre elegendő az önkormányzati támogatás, a magyarországi pénzosztók is zárogatják a csapokat. A Figura Stúdió Színház igazgatója, Béres László elmondta, nem ritka, hogy előadás közben szólal meg a szomszédos diszkóban a manele-muzsika. Így készült az elmúlt évadban öt bemutató, a március 15-i fellépés, így vettek részt több fesztiválon, így sikerült bérletrendszert indítani. A Figurának 2500 bérletese van. Eltökélt szándékuk, hogy kétévente ők rendezhessék meg a Kisebbségi Színházak Kollokviumát. /Balázs Katalin: Sanyarú sors Figurásan. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./

2006. június 30.

Tizenkilenc kézművest felvonultató, több mint húsz mesterséget bemutató tíznapos tábor ért véget június 29-én Gyergyószárhegyen. A VIII. Táltos Kézműves Tábor zárónapján jelen volt dr. Szabó Béla főkonzul is. Megtekintette a táborban készült munkákat. „Csodálatos a vert csipke, az írott tojás, a hímesek, a szarukészítmények, a gyöngyök… Óriási érték van itt, mely múltunkat őrzi” – jelentette ki. Kisné Portik Irén, a tábor szervezője nem rejtette véka alá, hogy e táborban még inkább bebizonyosodott, hogy kevés pénzből jól kell gazdálkodni. /Balázs Katalin: Főkonzul a kézművestábor-zárón. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 30./ Romok között készült több száz kézműves alkotás a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban az elmúlt tíz napban. A. Táltos Kézműves Tábor termékei egy rendkívül gazdag kiállítás anyagát képezik. /Barabás Márti: Táltosok kastélycsipkéi. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

2006. július 18.

Az ÚMSZ eljuttatta a Civic Media Egyesülethez azon személyek listáját, akik a romániai magyar írott sajtóban vezető szerepet töltenek be, s ekként a romániai magyar közvélemény formálóinak tekinthetők; a lista a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottsághoz(CNSAS) kerül. Az ÚMSZ ezáltal csatlakozott a kezdeményezéshez, amely a romániai sajtó és civil szféra átvilágítását tűzte ki célul. A Civic Media eddig benyújtott névsorában az országos román napilapok, televíziók és rádiók, hírügynökségek főszerkesztői és helyetteseik szerepelnek. A MÚRE elnöke, Ambrus Attila üdvözölte a kezdeményezést. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke örömmel fogadta az átvilágítás hírét. Kiadvány/Újságíró neve/ Tisztsége: A Hét/Parászka Boróka/felelős szerkesztő; Bányavidéki Új Szó/Soltz Anna/igazgató és Szilveszter Mária/ főszerkesztő; Bihari Napló/George Catuneanu/igazgató és Rais W. István/főszerkesztő; Brassói Lapok/Ambrus Attila/főszerkesztő; Erdélyi Napló/Makkay József/főszerkesztő és Szentes Szidóni/főszerkesztő-helyettes; Erdélyi Riport/Szűcs László/főszerkesztő és Stanik István/felelős kiadó; Európai Idő/Horváth Alpár Szilamér/főszerkesztő; Gyergyói Kisújság Ábrahám Imre/főszerkesztő és Balázs Katalin/főszerkesztő-helyettes; Hargita Népe/Sarány István/főszerkesztő és Hecser Zoltán/felelős kiadó; Háromszék/Farkas Árpád/főszerkesztő és Torma Sándor/főszerkesztő-helyettes, Magyari Lajos, Sylvester Lajos/rendszeresen közlő publicisták, elemzők; Heti Új Szó/Graur János/főszerkesztő; Korunk/Kántor Lajos/főszerkesztő és Horváth Andor/főszerkesztő-helyettes; Krónika Csinta Samu/felelős szerkesztő, Gazda Árpád/vezető szerkesztő, Rostás Szabolcs/vezető szerkesztő és Bakk Miklós/főmunkatárs; Látó/Gálfalvi György/főszerkesztő és Kovács András Ferenc/főszerkesztő-helyettes; Népújság/Makkai János/főszerkesztő és Nagy Miklós Kund/főszerkesztő-helyettes; Nyugati Jelen/Böszörményi Zoltán/főszerkesztő és Jámbor Gyula/főszerkesztő-helyettes; Polgári Élet/Zsidó Ferenc/főszerkesztő; Reggeli Újság/Dénes László/főszerkesztő; Szabadság/Kerekes Edit/főszerkesztő-helyettes és Tibori Szabó Zoltán/publicista; Szatmári Friss Újság/Elek Anikó/főszerkesztő; Szatmári Magyar Hírlap/Princz Csaba/lapigazgató, Veres István/főszerkesztő és Benedek Ildikó/főszerkesztő-helyettes; Székely Hírmondó/Kocsis Cecília/főszerkesztő és Willman Walter/főszerkesztő-helyettes; Udvarhelyi Híradó/Jakab Árpád/főszerkesztő; Új Kelet/Péter Csaba/főszerkesztő és Barabás Orsolya/felelős szerkesztő; Új Magyar Szó/Stanik István/lapigazgató, Salamon Márton László/felelős szerkesztő, Bércesi Tünde/vezető szerkesztő, Ágoston Hugó/vezető publicista, Bíró Béla, Lokodi Imre/rendszeresen közlő publicisták, elemzők, Simon Judit, Székedi Ferenc; MÚRE/Karácsonyi Zsigmond/ügyvezető elnök, Szűcs László/írott sajtó alelnök, Csép Sándor/audiovizuális alelnök, Rácz Éva/szakmai oktatási biz., Hecser Zoltán/sajtójog-érdekvédelmi biz., Kacsó Sándor/médiapolitikai biz., László Edit/szoc. tagságkezelő biz., Bálint Zsombor/gazdasági biz. A Civic Media Egyesület elektronikus levelet kapott többek közt a Krónika napilap egyik munkatársának e-mail címéről, amelyek feladója a következők átvilágítását javasolja: Stanik István, Szűcs László, Simon Judit (Új Magyar Szó), Makkai János (Népújság), Ferencz Imre (Hargita Népe), Farkas Árpád, Magyari Lajos (Háromszék). /Cseke Péter Tamás: Az Új Magyar Szó csatlakozott a Civic Media Egyesület kezdeményezéséhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

2006. augusztus 5.

Újabb 500 000 forintot fordíthat Gyergyószentmiklóson a katolikus egyház a Szent István-templom építésére. Az adomány Békés testvérváros önkormányzatától érkezett. Székelyföldön az egyház magyarságmegtartó ereje nagyon fontos. Az egyház itt olyan szerepet tölt be, ami egyszerűen nélkülözhetetlen – közölte Pataki István békési polgármester. A békésiek a gyergyószentmiklósi templom építésére bankszámlát nyitottak, és most téglajegyeket vittek magukkal, eladásra. /Balázs Katalin: Testvérek adománya templomépítésre. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 5./

2006. augusztus 26.

1974-ben jött létre Gyergyszárhegyen a művésztelep, ahol hagyni kell egy-egy alkotást a jövőnek. Jelenleg már több 1500 alkotás gyűlt össze. A tábor nevét a tavalyi Kapcsok nevet Korképre cserélték a szervezők. Idén 40–50 éves képzőművészeket hívtak meg többnyire. Alkotnak a művészek, alakul a Korkép a Lázár-kastélyban. /Balázs Katalin: Művésztelep Szárhegyen harminckettedszerre. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./

2006. szeptember 16.

Szeptember 15-én iskolát avattak Gyergyószentmiklóson a tanévnyitó alkalmával: a Batthyány Ignác Szakközépiskola új épületét. – Ahol iskola épül, ott jövő épül – fejtette ki Farkas Zoltán iskolaigazgató. Emléktábla-leleplezésre is sor került: a hevesi testvériskola adományát, a gróf Batthyány Ignác püspök portréját ábrázoló domborművet Heves küldöttsége adta át. /Balázs Katalin: Új iskolaépület Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./

2006. október 7.

Szervezési hiba miatt két csoport két időpontban emlékezett október 6-án Gyergyószentmiklóson az aradi vértanúkra. Délben maroknyian gyűltek össze a temetőben Kiss Antal kopjafájánál. Koszorút helyezett el a Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal, a Lorátffy Zsuzsanna Nőegylet, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, továbbá a helyi és területi RMDSZ- szervezet. Este hat órakor az Magyar Polgári Szövetség kezdeményezésére gyertyagyújtással, imádkozással emlékeztek az egybegyűltek, szintén a temetőben. A harmadik csoportot azon személyek alkották, akik nem szereztek tudomást a megemlékezések egyikéről sem. /Balázs Katalin: Kettős emlékezés az aradi vértanúkra. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./

2006. november 20.

Ezentúl a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum udvarán lévő Madaras-ház ad otthont a játszóháznak, itt lesznek a foglalkozások a gyergyói gyerekeknek, tájékoztatott Csergő Tibor igazgató. Szakemberek tanítják majd őket gyöngyfűzésre, növényi festésre, szövésre, agyagozásra, de ostorkészítésre és íjazásra is. Az országban ez az egyetlen múzeum, ahol ilyenfajta foglalkozás is helyet kap. /Balázs Katalin: Játszóház a múzeumban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 20./

2006. december 5.

Gyergyószentmiklóson a Művelődési Központban megnyílt a Baricz Dezső-kiállítás. A kiállítóterem falaira Baricz tájképei, olajfestményei kerültek. (Balázs Katalin): Baricz-kiállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5./

2007. január 17.

Romániában először Gyergyóremetén mutatták be alkotásaikat az Országépítő Kós Károly Egyesülés tagjai, a tervezők. A fő helyre került a Máthé Zoltán tervezte remetei községháza, valamint a csutakfalvi kápolna, mellyel idén különdíjat nyert készítője az Országos Építészeti Biennálén. A magyarországi hasonló nevű szervezet javaslatára létrejött egyesülés nagy feladatok elé néz. /Balázs Katalin: Építészek ösztönzése. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 17./

2007. február 6.

Arad megyében román településektől körülvéve létezik egy magyarok lakta kis falu, Majláthfalva, melynek lakossága évszázadok óta híven őrzi magyarságát, nyelvét, szokásait. Az utóbbi években, évtizedekben a falu lakosságának száma folyamatosan csökkent, a fiatalok egy része a város felé vagy még tovább orientálódik. Kapor János plébános készített egy felmérést, mely szerint 1980 és 2006 között 680 személy halt meg a faluban és csak 280 gyermek született. Ennek ellenére a majlátiak bizakodóak. A helyi iskolának egy 50 férőhelyes internátussal való kibővítése állami pénzből fog történni, közölte Kaslik András üzletember, a Pro Majlát civilszervezet vezetője. Ha meglesz az étkezdével, fürdővel is ellátott internátus, lehetőség nyílik arra, hogy az alig 10 kilométerre fekvő Németszentpéterről (ahol jelenleg fakultatív magyar nyelvű oktatás folyik) ide járjanak iskolába a magyar gyermekek. Dr. Kovách Géza Majláthfalváról írott könyvéből még van több példány. /Balázs Katalin: A majlátiak előre néznek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

2007. február 7.

A gyergyószentmiklósi Figura a ‘90-es években fellépett Szlovákiában, azóta nem került sor nagyobb utazásra. Most újra felkerekednek a Figura Stúdió Színház tagjai, Horvátországba mennek, hogy részt vegyenek a Nemzetközi Nevettető Fesztiválon. Az egy hónapig tartó, kilenc országból több mint 600 résztvevőt összefogó, száz programot ajánló összművészeti fesztiválon Romániát a figurások képviselik. A csapat Molière: Scapin furfangjai című darabját adják elő. /Balázs Katalin: Nevettetni indul a Figura. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./

2007. február 23.

Az Avantaje si Avon Cosmetics Romania folyóirat immáron kilencedik alkalommal rendezte meg az Év asszonya versenyt. A fődíjon kívül a folyóirat kiosztott még hat kiválósági – excellencia – díjat is olyan személyiségeknek, akik kitartóan és eredményesen küzdenek a nők és a gyermekek, valamint a fogyatékkal élők jogainak érvényesítéséért. A 2006-os évi hat excellencia-díjas egyike aradi, Jäger Katalin, az aradi székhelyű Romániai Mozgássérültek Egyesületének vezetőségi tagja, az aradi fiókegyesület alelnöke, aki immáron 16 éve küzd a tolókocsihoz kötött nők, a fogyatékkal élő személyek jogaiért. /Balázs Katalin: Jäger Katalin excellencia-díjas. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./

2007. március 23.

Kiss Arnold önkormányzati képviselő, majd Gyergyóalfalu polgármestere kéthetente egy-egy órában a tévében összefoglalják, közvetítik az eseményeket. Azóta a műsoridőt növelni kellett. Újabban már szinte minden pénteken az alfalvi családok tévében nézhetik meg, mi történt a településükön Négyen dolgoznak a helyi adások összeállításán. /Balázs Katalin: Helyi tévéadás Gyergyóalfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 23./

2007. április 7.

Fiatal Gyergyóalfaluban a roma oktatás, a legnagyobbak is hatodik osztályosok, igaz, van köztük olyan tanuló is, akinek életkora közelebb áll a harminchoz, mint a húszhoz, karon ülő gyerekével kanyarítja a betűket. Felnőttek tanulnak írni-olvasni. Egyedi módszerrel tanítanak, a tanítónő Baricz Enikő, az osztályfőnök Magyari Terézia. Kevesen jelentkeznek. /Balázs Katalin: Roma tanoda Alfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 7./

2007. május 31.

Sokan lenézően beszélnek a vidéki önkormányzatok által kiadott újságokról. Ezt cáfolja például a Szárhegyi Közlöny. A Gyergyószárhegyen havonta megjelenő kiadványban a fontos tudnivalók mellett megjelennek a tevékenységi beszámolók, a pályázati lehetőségek, helyet kap benne a kultúra és a sport. /Balázs Katalin: A sajtó hatalma. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

2007. június 2.

Két hónappal a Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanácsban (GYTIET) lezajlott tisztújítást követően újra választani gyűltek össze a tagszervezetek küldöttei. A gyűlés-ismétlésre azért volt szükség, mert a korábbi küldöttgyűlést követően négyen óvást jelentettek, melynek helyet adott a területi RMDSZ és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) is. A kifogások között szerepelt, hogy nem létező szervezet képviselője is nyert vezető beosztást, hogy nem kaptak szavazati jogot bizonyos szervezetek, és olyan statútum szerint működnek, amely szerint az elnök egyszemélyes döntéseket hozhat küldöttjelölésről. Az újabb ülésen módosították a statútum ezen részét, újraválasztották az elnököt, a TKT-küldötteket, és vázolták a jelenlévőknek, hogy a területi szervezet akadályozza munkájukban. Többen is említették, az RMDSZ területi szervezetének az a szándéka, hogy a TKT-ban 15 százalékot kitevő fiatalság lojális legyen, ezért nem tetszik nekik a GYTIET jelenlegi felállása. Nem hagyják, hogy a fejük fölött, róluk döntsenek, és tervezik, a június 6-i TKT-ra bevonulnak, a fiatalok körében gyűjtött, 1000 körüli aláírást „ünnepélyes keretek között” le fogják tenni az asztalra. Az ülésen nem képviseltette magát a területi RMDSZ. Azon feltételezés kapcsán, hogy a területi szervezet fel akarja oszlatni a GYTIET-t, Petres Sándor területi elnök elmondta, a fiatalok nem tartották be a játékszabályokat, ezért ezt a gyűlést nem tartja legálisnak. /Balázs Katalin: Újra GYTIET-tisztújítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

2007. június 28.

A Gyergyói-medence mozgássérült fiataljaiért működő Esély Alapítvány egy lépéssel közelebb áll ahhoz, hogy elkészüljön a központja. A gyergyószentmiklósi önkormányzattól negyvenkilenc évre bérbe kapott egykori kuglipálya épületén folyik a munka az Esély házáért. Pupák-Felméri Zsuzsanna, az alapítvány vezetője adta hírül, hogy a szervezetnél eddig önkéntesként dolgozó Dániel Botond szociológus cégével kötnek szerződést, rábízva az épület menedzselését. /Balázs Katalin: Mozgássérült fiatalokért. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./

2007. július 11.

Gyergyószentmiklóson a Kárpátok utcában levő ház volt valamikor a Szekuritáté épülete. Sokan nem élnek a megkínzottak közül, mégis bizonyára lesznek, akik kiegészítik Dobribán Gábor és Jakab Géza történetét. A ma Csíkszeredában élő Dobribán Gábor, Dobribán Sándor fia emlékezett: 1949. március 2-án éjjel, rájuk törtek, államosítottak. A módos családnak mindenét elvették az államosításkor: A családnak, öten voltak otthon, kiszámoltak öt kanalat, öt tányért, öt széket. Még a gyűrűt is lehúzták a szülők ujjáról, a karórát is elvették. Később viszontlátta karóráját a párttitkár feleségének karján. Dobribán Gáborral egy hátizsákba becsomagoltatták a történelemkönyveiket, azt kellett magával vinnie a Szekuritátéra. Ott, a pincében a kőpadra lefektették, és a talpát felváltva verték gumibottal. Amikor néhány nap múlva kikerült, nem tudott lábra állni. Mindenüket elvették, nem lehet tudni, ezek után miért verték még. Később még hívták őt a szekura, üzentek érte. Akkor is vallatták. Jakab Géza a másik oldalról látta az épületet, ő később, 1956-ban került oda, gazdasági felelősként. Akkor már a pincét nem használták, fent, az épületben osztották a pofonokat, akkor is verték az embereket. Albert Márton volt akkor a szekus főnök, hatalmas ember, jó nagy tenyerekkel. Ő pofozkodott, aztán rábízta Bartis Károlyra. Egyébként mind magyarok voltak, köztük Gál is szeretett nagyon verni, szadista volt. Az ötvenes évek vége felé burkoltabb lett az egykori módos családok ütlegelése, nem volt már, amit bevalljanak, akkor a szekták üldözésére álltak rá. /Balázs Katalin: Gyergyói terror háza. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-114




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998