udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 32 találat lapozás: 1-30 | 31-32
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Balogh András

1996. október 20.

Okt. 20-án leplezték le Szovátán, a Fekete Medve fogadó előtti parkban a Bocskay Vince szobrászművész tervezte, és a kőfaragó László testvérek kivitelezte emlékművet. A katonasisakban végződő, félig nyitott gránitkönyv őrzi Szováta és a szomszédos Illyésmező első és második világháborús áldozatainak névsorát, 178 kioltott emberélet emlékét. Az avatóünnepségen Mester Zsolt, a szovátai Bernády Egyesület elnöke köszöntötte a vendégeket, akik között volt Balogh András a bukaresti nagykövetség képviseletében, Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, valamint a történelmi egyházak képviselőit. Májai György, a helyi RMDSZ elnöke elmondta, hogy az emlékmű-avatásra az illetések nem adtak engedélyt. Vajon a háborúra, öldöklésre, ártatlan emberek halálára volt engedély? - kérdezte. Ez az emlékmű zarándokhely lesz. Nem mások ellenében őrizzük az otthont, tiszteljük a múltat - fogalmazott Markó Béla. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./

1999. március 23.

Háromszék legkeletibb községe, Bereck is önálló lapot indított. Idén indult a havi rendszerességgel jelentkező Berecki Harangszó, havi rendszerességgel, eddig három száma jelent meg. A független közéleti lapot a település történetét is kötetbe foglaló Balogh András szerkeszti. /Harangszó Bereckből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

1999. június 22.

Újabb magyar sajtótermék a Bereckben 1999. januárja óta megjelenő Berecki Harangszó "független közéleti lap", eddig minden hónapban napvilágot látott a berecki Művelődési Központ igazgatója, Balogh András főszerkesztésében. Hasábjain, ízléses elrendezésben, helyet kapnak a tájegység, illetve a megye életét tükröző tudósítások, vallásos és történelmi ünnepekre emlékeztető írások, népszerűsítő cikkek, emellett pedig, nem kis súllyal, a szépirodalom és a humor, többek között. - A Fényszilánk, a székelykeresztúri református egyházközség gyülekezeti havilapja májusi száma a pünkösdi ünnepkör jelentőségét és jelképességét járta körül. - A Dialog Interetnic (az azonos nevű kolozsvári egyesület lapja, júniusi szám) Komjátszegi Sándor tanulmányát közölte a latin nyelvnek a magyar kultúrában elfoglalt szerepéről, a lapban olvasható Ramona Bancila és Fey László véleménye a multikulturális egyetemről. /"Lapvizsgáló", uborkaszezon kezdetén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

1999. október 1.

Integráció és a Kárpát-medence, Esélyek és veszélyek címmel szeptember 29-én nyitotta meg kapuit Balatonszemesen az Európai Ifjúsági Akadémia első tábora. A táborba négy szomszédos országból érkeztek küldöttek. Romániából a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, az Országos Magyar Diákszövetség, az Ifjúsági Keresztyén Egylet és a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesülete, Szlovákiából a Diákhálózat és a Magyar Ifjúsági Közösség, Ukrajnából a Hallgatói Önkormányzat, Jugoszláviából pedig a Vajdasági Ifjúsági Fórum és a Vajdasági Magyar Diákszövetség vesz részt a rendezvényen. A politizáló fiatalok együtt keresnek válaszokat a Közép- és Kelet-Európai államok euroatlanti integrációja során felmerülő kérdésekre. A tábort Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és dr. Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, a Magyar Kisebbségvédelmi Egyesület elnöke nyitotta meg. Az előadók között szerepel Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója, Balogh András egyetemi tanár, a Magyar Külügyi Intézet főigazgatója, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Gálfalvi Zsolt, A Hét főszerkesztője, dr. Tabajdi Csaba képviselő, Várady Tibor, a Közép-Európai Egyetem professzora, Bodor Pál, az Európai Újságírók Szövetsége magyar tagozatának elnöke, Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szépfalusi István bécsi evangélikus lelkész, Komlós Attila református lelkész. /Európai Ifjúsági Akadémia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2000. augusztus 14.

Aug. 11-én kezdődött Marosvásárhelyen a IX. Anyanyelvi Konferencia. Pomogáts Béla, a konferenciát működtető A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke üdvözölte a megjelenteket. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere azt hangsúlyozta, hogy az itt, Erdélyben élő románoknak, magyaroknak sajátos és közös kulturális értékeinkkel együtt kell bekerülniük a közös Európába. Fodor Imre alpolgármester, kinek Pomogáts Béla köszönetet mondott, hiszen hónapokon át szívós munkával járult hozzá a Konferencia megszervezéséhez, sikeréhez - emlékeztetett Marosvásárhely dicső múltjára, kevésbé dicsőséges jelenére és reményre okot adó perspektíváira. Visy Zsolt, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára magyar kormány céljaként az egyetemes, az anyaországi és a határon túli, magyar jellegű kultúrkincs megőrzését jelölte meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszéde után Sütő András nyitotta meg a konferenciát. Kifejtette: ″Bölcseleti gondolat, hogy az ember a saját halálát nem élheti át, de anyanyelvének halálát igen. Átélheti a Mezőségen, Csángóföldön, s a magyar diaszpóra földrészein. Átélheti, miközben az agónia fájdalma, a riadalmak lenyomata örökre megmarad benne.″ Előadást tartott Balogh András egyetemi tanár, az MTA Nemzetközi Tanulmányok Bizottsága vezetője, Szarka László történész, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, Péntek János kolozsvári professzor, Papp László, az USA-ban élő mérnök. Másnap szekciókban zajlottak a konferencia munkálatai, aug. 13-án pedig székelyföldi kirándulás szerepelt a programban. Aug. 14-én lesz a tisztújítás. /Máthé Éva: Mozaikkockák a IX. Anyanyelvi Konferenciáról. ″Hogy és mint szolgál a kedves anyanyelve?″ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./ Aug. 13-án az Anyanyelvi Konferencia kétszász tagú küldöttsége ellátogatott a marosvécsi kastély kertjébe, és ott megkoszorúzták báró Kemény János, a Helikon nagyvonalú házigazdája, és Wass Albert, a Helikon-társaság egyik tagja sírhantját. A Helikon-találkozók tizedik évfordulóján, 1935-ben Kuncz Aladár, a Helikon-mozgalom atyja emlékére hatalmas malomkőből kifaragott kőasztalnál Gálfalvi György író, majd Pomogáts Béla méltatta a marosvécsi találkozók jelentőségét, megtermékenyítő szerepét. /(Máthé Éva): IX. Anyanyelvi Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./ Együtt Európába - ezzel a címmel nyitotta meg kapuit a IX. Anyanyelvi Konferencia. Nem a vereségről, a győzelemről szeretnék beszélni a harmadik évezred küszöbén - hangsúlyozta beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A szétszaggatott magyarságnak van egy mindennél erősebb védőernyője, az anyanyelv, amely nem szakadt dialektusokra, amelynek nem volt szüksége, hogy külön irodalmi nyelvet alakítson ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14. - 1781. sz./

2001. március 8.

A Romániai Magyar Szó a helyi lapokban tallózott. Kedd (székelyudvarhelyi ifjúsági lap, januári szám) hasábjain ezúttal Lukács Csabával, a Magyar Nemzet parajdi származású, Aranytoll-díjas újságírójával készült beszélgetést olvasható. - Pro Europa (a marosvásárhelyi Pro Europa Liga kétnyelvű hírlapja, tavaly decemberi szám) foglalkozott a hazai kisebbségekkel való bánásmód terén az utóbbi 10-11 évben bekövetkezett fejleményekkel. - Erdélyi Gyopár (az Erdélyi Kárpát-Egyesület közlönye, Kolozsvár, 2000/5-6., tavalyi utolsó szám) beszámolt az EKE tavalyi évéről- - Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, február 7-i és 14-i szám) bővelkednek helyi és regionális jellegű hasznos információkban. - Moldvai Magyarság (a moldvai csángók kétnyelvű lapja, kiadja a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatal a Székelyföld Alapítvány anyagi támogatásával, felelős kiadó: Ferenczes István; januári szám) - a "csángó-ügy" kiváló dokumentációját képezi a kiadványnak e száma is. - Fituica (a zsibói 1-es Általános Iskola kétnyelvű diáklapja, tavaly decemberi és idén januári szám) román-magyar irodalmi, kulturális egybecsengések. - Berecki Harangszó (független közéleti lap, kiadja a berecki - Kovászna m. - Művelődési Központ, főszerkesztő: Balogh András; januári szám) Bodó Iringó a helybeli általános iskola számítógéppel való ellátásáról írt. - 2001-es évkönyvet is kiadtak. /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2001. május 21.

Máj. 19-20-án hatodszor rendezték meg a Jakabffy Napokat Szatmárnémetiben, ez jórészt Muzsnay Árpádnak, az EMKE alelnökének köszönhető. Sajnos Szatmárnémeti értelmiségi köre távol marad az eseményről. Varga Attila parlamenti képviselő emlékeztetett a Jakabffy-hagyatékra: "olyan szellemi örökséget hagyott ránk, melyből erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez, kisebbségi sorsunkat vállaló politikai cselekvéshez, magabiztosságot a mindennapi élethez." Eddig közel 50 előadó vett részt az Európa-szerte ismert kisebbségpolitikus emlékére rendezett eddigi tanácskozásokon, köztük Pomogáts Béla, Pozsgay Imre, Szabó Tibor, Tabajdi Csaba, Törzsök Erika Budapestről, Duray Miklós Pozsonyból, Csubela Ferenc Szabadkáról, Gortvay Erzsébet és Brezovics László Ungvárról, Oplatka András Zürichből, Bárdi Nándor Solymárról, aztán Markó Béla, Frunda György és mellettük a mostani rendezvény előadói - Kósáné Kovács Magda /MSZP/, Balázs Sándor, Balogh András, Törzsök Erika /SZDSZ/, Székely István, Komlós Attila, Pomogáts Béla, Grúber Károly, Lőrincz Csaba /Fidesz/, Eckstein Kovács Péter, Gönc László, Fedinec Csilla, Kelemen László, Jakab Sándor, Issekutz Sarolta, Halmos Sándor, akik azt elemezték, mi lesz a helye és szerepe a kisebbségeknek az integráció során. Szó volt továbbá a nemzeti irodalom regionális és világirodalmi helyéről; az egyház és vallás szerepéről és Magyarország nemzetpolitikájának értékeléséről az euroatlanti integráció perspektívájából; a szlovéniai, a burgenlandi, horvátországi és kárpátaljai magyarok helyzetéről, jövőképéről, végül pedig a cigányság sorsáról. /Jakabffy Elemér szellemi hagyatékából erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 21./ Máj. 20-án Lugoson folytatódott a Szatmárnémetiben megkezdődött rendezvény. Először Jakabffy Elemér emléktábláját koszorúzták meg a résztvevők. Ezután a közíró életművét értékelő konferenciát tartottak. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a jogtudós tevékenységét példaszerűnek nevezte. "Jakabffy - mondta Pomogáts - tudományosan és szakmailag felkészült, erkölcsileg rendkívül következetes közép-európai politikus volt." Dr. Issekutz Sarolta, a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke ismertette az örmény származású Jakabffy család történetét. Bakk Miklós politológus a jogtudós által 1940-ben megalkotott kisebbségi törvénytervezet kapcsán a kérdés megoldásának közép-európai modelljeit elemezte. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./ Megtartották a Szatmárnémeti Kölcsey Kör kezdeményezésére az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - és Lugos város RMDSZ szervezetének közös rendezvényét, a VI. Jakabffy Napokat. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke emlékezett Jakabffy Elemérre, aki 20 éven át Lugoson jelentette meg a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemlét 1922 és 1942 között, havonta kétszer. Igazi kisebbségtudomány volt ez a folyóirat, ugyanakkor művelődéstörténet és szociológia, több tudomány határán álló tudományág. Szellemi örökség, mely ma is időszerű. Szekernyés János temesvári újságíró, bánsági helytörténész Jakabffy Elemér kiadott könyveinek és a Magyar Kisebbség 20 év alatti 480 példányának a jelentőségét méltatta. A Magyar Kisebbség román, német és francia mellékleteit eljuttatták a román kormányhoz, valamint a nemzetközi szervezetekhez, hogy tudomást szerezzen a világ a romániai kisebbségek áldatlan helyzetéről. Másik jelentős műve a Bánsági magyarság 20 éve Romániában, mely 1939-ben Budapesten jelent meg, majd ennek folytatása A bánsági magyarság helyzete a bécsi döntés óta, melyet Szekernyés közzétesz sorozatban a temesvári Heti Új Szó hasábjain. Bakk Miklós lugosi politológus a politikusra helyezte a hangsúlyt. Az Európai Nemzetkisebbségek Kongresszusain (1925-1937) minden évben részt vettek az erdélyi magyar delegátusok, legtöbbször Balogh Arthur és Jakabffy Elemér. /Lugos üzen a Kárpát-medencének. VI. Jakabffy Napok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

2003. április 9.

Bereckben a római katolikus egyházközösség, a Gábor Áron Alapítvány és a Művelődési Központ őrzi az önazonosság-tudatot is. Bereckben templomuk alapkő-letételének 200. évfordulójára készülnek /az előzőt az 1802-es földrengés pusztította el./ A templom históriájának megírására Tibád Sándor nyugalmazott történelemtanár vállalkozott, aki Bereck és Háromszék históriájának egyik legjobb ismerője. A Gábor Áron Alapítvány tevékenységének 12. esztendejébe lépett. Khell Ödön tanár és az alapítvány kuratóriuma jó munkát végzett, ennek eredménye az emlékház megteremtése és a Gábor Áron szobrának felállítása. A helyi Művelődési Központ vezetője Balogh András, értékes helyi történelmi, irodalmi és közművelődési kiadványok szerkesztője és írója. A művelődési centrum rendezvényeinek jellege messze túlmutat Berecken, a kisrégió határán. Balogh András a Berecki Harangszó című helyi kiadvány legújabb számán végezte az utolsó simításokat. /Kisgyörgy Zoltán: Tavasz Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 9./

2003. június 10.

Tordán Balogh András főiskolai hallgató cserkészcsapatot akar létrehozni. A kisdiákok a római katolikus egyház ferences templomának udvarán gyűltek össze. Balogh András ismertette velük a 6-8 hónapos, úgynevezett "cserkész jelölt" periódust. Tervei szerint csapatukat idővel majd a kolozsvári 117-es Donát Csapat avatná fel. /Ladányi Emese Kinga: Cserkészcsapat a láthatáron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

2003. augusztus 6.

Aug. 2-án jótékonysági bállal ünnepelte megalakulása 10. évfordulóját a gyergyóalfavi Sövér Elek Alapítvány, amelyet azzal a céllal hoztak létre alfavi kultúrával foglalkozó emberek valamint innen elszármazott képzőművészek, hogy támogassák a képzőművészeket. A jótékonysági bálon hat festményt árvereztek Márton Árpád, Balázs József, Magyari Zoltán, Balogh András, Pál Csaba és Baricz Dezső festőművészektől; a bevételt az alapítvány jótékonysági célokra fogja felhasználni. /10 éves a Sövér Elek Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

2003. október 20.

Okt. 18-án a szatmárnémeti temetőkben nyugvó pályatársaik sírjához zarándokoltak el a fennállásának ötvenedik évfordulóját ünneplő szatmári magyar színtársulat egykori és jelenlegi tagjai. A Mátyás király utcai temetőben Nyiredi Piroska és Ács Alajos, a katolikus temetőben Török István, az Amaci úti köztemetőben Tompa Attila, a református temetőben Tarnói Emilia, Nagy Iza, Deésy Jenő és Kovács Ádám földi maradványainál helyezték el a kegyelet koszorúit. A más városokból vagy külföldről érkezettek (Elekes Emma, Kovács Ferenc, Boér Ferenc, Kiss Imre, Balogh András, Kilyén László, Krasznai Paula, Krizsovánszky Szidónia, Miklós Tamara, Bartis Ildikó, Papp Éva, Szélyes Ferenc, Gyöngyösi Gábor, Fülöp Zoltán, László Zsuzsa, Moldvay Katalin, Szabó Ágnes és mások) számára az egymással való találkozás külön élményt jelentett. Délután a társulat tagjai Tasnádon, Harag György sírjánál rótták le kegyeletüket. /B. É.: 50 éves színtársulat. Elhunyt pályatársaikra emlékeztek szombaton a szatmári színtársulat tagjai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./

2003. október 29.

Okt. 25-én Buziásfürdő magyarsága a helyi Református Központ udvarán felavatta Deák Ferenc helyreállított pihenőpadját és megemlékezett a "haza bölcse" születésének 200. évfordulójáról. Deák Ferenc életpályáját Szabó Ferenc, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bánsági Osztályának elnöke idézte fel. Toró T. Tibor parlamenti képviselő a deákferenci életpálya a ma emberéhez szóló politikai üzenetét fogalmazta meg. A gyógyfürdő parkjából eltüntetett műemlék-pad helyreállításának történetét Balogh András helyi RMDSZ-elnök, Enyedi András református gondnok és Molnár József nyugdíjas villanyszerelő mester, a pad kivitelezői mondták el. Trefort Ágoston kultuszminiszter szobra és Deák Ferenc pihenőpadja a még épülő Református Központ udvarán áll. /(Pataki Zoltán): Buziásfürdőn felavatták Deák Ferenc helyreállított pihenőpadját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

2004. január 20.

Markó Béla tanulmányáról vitáztak január 19-én a budapesti Teleki László Alapítvány találkozóján. „Ez az első alkalom, hogy egy politikus nyíltan kimondja azt, amire eddig csak utalások történtek: Magyarországnak nincs egységes nemzetstratégiája” – jellemezte Kántor Zoltán, a budapesti Teleki László László Alapítvány kutatója Markó Béla RMDSZ-elnök tanulmányát, melyben a magyarországi értelmiséget szólítja meg. A szervezők szándékosan nem politikusokat hívtak meg, hanem a kisebbségi kérdéssel régóta foglalkozó szakértőket. Markó Béla vitaindítóját követően a felkért szakértők az RMDSZ-elnök által felvetett kérdésekre reflektáltak. Balogh András elmondta, meglátása szerint az utóbbi években szűnt meg az a konszenzus, amely a magyarországi pártok között a határon túli magyarsággal kapcsolatos kérdésekben a kilencvenes években létezett. Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének vezetője és Szász Zoltán, az MTA Történelemtudományi Intézetének kutatója nem értettek egyet a Markó-tanulmány azon tételével, miszerint az erdélyi magyarság megosztottsága magyarországi sugallatra alakult ki. „Egy másfél milliós közösségtől nem várható el, hogy az azt alkotó valamennyi egyén azonos véleményen legyen bármilyen kérdésben. A megegyezéshez szükséges minimumot ennek a pluralizmusnak a keretében kellene megtalálni” – hangsúlyozták a felkért szakértők. A jelen levők egyetértettek a közös nemzetstratégia kialakításának szükségességében, ennek gyakorlati megvalósíthatóságával kapcsolatban többnyire szkeptikusnak mutatkoztak. /Salamon Márton László: Kerekasztal a nemzetstratégiáról. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

2004. március 4.

Öt évvel ezelőtt, 1999 elején Balogh András, a művelődési központ igazgatója kezdeményezésére és főszerkesztésével jelent meg először a Berecki Harangszó, Felső-Háromszék azóta is egyetlen olyan rendszeresen jelentkező független művelődési-közéleti havilapja, amelyet egy művelődési otthon ad ki. Eddig hatvan száma jelent meg. Kezdetben a lapot Kézdivásárhelyen nyomtatták, de a szűk anyagi keret miatt jelenleg fénymásolón sokszorosítják. A művelődési központ 2001 óta évkönyvet is megjelentet. /(Iochom): Ötéves a Berecki Harangszó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

2004. július 8.

Nemzeti érdekeink és az európai integráció – téma kapcsán hangzott el előadás a tusnádfürdői diáktábor harmadik napján. Dr. Balogh András, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetközi stratégiai főtanácsadója vázolta azokat a törekvéseket, amelyeket a térség nemzetei igyekeztek elérni, ezek a demokrácia elveinek elfogadása, a jóléti társadalom megteremtése, valamint a nemzeti szuverenitás megszerzése és megerősítése voltak. A társadalmon belüli megosztottság azonban nagyobb lett, mind valaha. A rendszerváltó társadalmakra öt-hat éves gazdasági visszaesés volt jellemző. Magyarország a térségben a legjobban vette az akadályokat, de a gazdasági visszaesés ennek ellenére olyan mértékű volt, mintha háború lett volna. – A külföldi politikusok értetlenül álltak a magyar nemzet kérdésével szemben, hogy nem a magyarok több milliói lépték át a határokat, hanem a határok léptek át rajtuk. Meghatározása szerint a nemzethez való tartozás egyéni választás kérdése. Az előadást követően három szekcióban folytatódtak az előadások, politológiai, közgazdasági, valamint jogi témakörökben. /(Daczó Dénes): Nemzeti érdekeinkről és az európai integrációról Tusnádfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

2004. november 29.

Nem is olyan rég felvetették az ötletet, hogy meg kell adni a kettős állampolgárságot. Azonnal riadót fújtak, hogy Magyarországot 23 millió román árasztja el. Valójában Romániának nincs 23 millió lakója. A MÁÉRT novemberi értekezletén kirajzolódtak a frontvonalak. A határon túli résztvevők egyhangúan a népszavazás kiírása és az "igen" mellett szólaltak fel. Ehhez csatlakozott a magyar parlamenti ellenzék is. Népszavazás tehát lesz, az eredményt azonban nem lehet megjósolni. /Dr. Balogh András: Kettős állampolgárság? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2004. december 4.

A közösséget, amelyhez tartozik, a sajátjától érte nemtelen gyalázkodás, írta Murádin Jenő. Gyimesi Éva másodszor teszi ezt. Első ízben a kolozsvári magyar egyetem ügyében tette. Akkor bizonygatta, százezer aláíróval szemben, hogy nincs is szükségünk magyar felsőoktatásra, s aki felelőtlenül ilyet követel, az bizonyára nem tudja, mit tesz az egyetem fogalma. Murádin akkor szólalt meg először, figyelmeztetve az írástudók felelősségére (Az nem lehet, Szabadság 1997. febr. 15.). Amit most ír Gyimesi Éva ("Lángsírba velszi bárd?", Szabadság, dec. 2.), arra éppúgy nincs mentség, mint 1997-es állásfoglalására. Megtöri azt az egyszólamúságot, amellyel a határon túli magyarság az anyanemzethez való tartozás jogát kéri. Gyimesi Éva újra kiszolgálja azokat, akik ezt elvárják tőle. Megtagadja a közösségtől a minimális együttérzést. "Siránkozó erdélyiekről", "szórványkodó magyarokról" ír, akiket "imakatonák" képviselnek a "pannon magyarok" előtt. "Milyen igazság nevében vonult most át Magyarországra a népes segélycsapat, a református egyházak által kiküldött imasereg?" – kérdezi Gyimesi Éva. Van-e jogunk kezdeményezésüket és jóhiszeműségüket ilyen gyalázkodó módon megkérdőjelezni? És tenni olyankor, amikor a "pannon" sajtóban ellensúlyozhatatlan a mindent agyonnyomó kincstári félretájékoztatás, írta Murádin Jenő. /Murádin Jenő: Arcpirító bizony... = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ 7/ Kettős állampolgár szeretne lenni, nem mintha előnyöket akarna elérni, írta dr. Balogh András. A magyar végrehajtó hatalom választott vezetője, Gyurcsány most azt mondja: amennyiben a népszavazás eredménye "igen" lesz a kettős állampolgárságra, akkor feléled az idejét múlta "nacionalista, populista" szellem. Amennyiben a proletár internacionalizmus ellentéte a nacionalizmus, akkor teljesen igaza van, például Garibaldi is nacionalista volt, jegyezte meg dr. Balogh András. /Dr. Balogh András: Ki (a) magyar? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2005. február 2.

A Statútumot hatvan éve, 1945. februárjában fogadták el, majd módosították 1946. november 30-án. Akkor Gheorghe Vladescu Racoasa, a kisebbségek nemzetiségi minisztere az uralkodóhoz intézett jelentésében kiemelte, hogy: „A tervezet... nem tesz egyebet, mint egységes egészbe vonja össze azokat a törvényes intézkedéseket, amelyek elismerik a nemzetiségek jogait és szabadságjogait a román állam keretein belül. Része annak a széles körű és nagylelkű megértésnek, amely az összes, sorsszerűség folytán államunk területén együtt élő népek iránt megnyilvánul.” – Jelenleg a törvénykezés területen a Statútum jó kiinduló pontként szolgálhat. /Dr. Balogh András: A hatvanéves Statútum. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2005. március 22.

Sem a megyei sajtó, sem a Berecki Harangszó művelődési és közéleti lap nem biztosíthat annyi teret, hogy a maga teljességében helyet kaphasson minden, ami történik Berecken, Kézdimartonoson vagy Ojtozon. A hó elején beindult heti két helyi tévéadás pótolhatja az elvárásokat. A 79. életévét taposó Dimény György, a ,,berecki katolikus megyebíró” elmondta, a lelkiekkel nincsen baj, kevéssel több a gond az anya­giakkal. Tavaly új kerítéssel vették körbe a temetőt, megjavították a plébánia telkén álló melléképületeket. Berecken jelentős erdővagyont, községi erdőt kell visszaszerezniük Bákótól, továbbá Vrancea megyétől is. Tibád Sándor nyugalmazott történelemtanár bemutatta már mondhatni nyomdakész kéziratát az értékes hely- és művelődéstörténeti, néprajzi adatokkal, melyek Bereckhez, annak egyházához, nemkülönben a Gábor Áron Alapítvány kuratóriumának közel tízesztendős tevékenységéhez kötődnek. Tibád Sándor dolgozik egy egyházi jellegű kéziraton, a székely plébániákról. Khell Ödön, a Gábor Áron Alapítvány elnöke beszámolt arról, hogy használható állapotba akarják hozni az épületet. A kultúrotthonban Balogh András fiával a Berecki Harangszó helyi kiadvány február–márciusi összevont számának szerkesztésén dolgozott, készítik a Berecki Harangszó évkönyvet is. /Kisgyörgy Zoltán: Emberek a végeken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./

2005. április 19.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) Brassóban szervezte meg a magyar nyelv napjait. A háromnapos rendezvény keretében anyanyelvi konferenciára került sor és több országos verseny helyszíne volt a társszervező Áprily Lajos Főgimnázium. A vendégeket Petki Pál, a brassói Áprily Lajos Főgimnázium igazgatója és Aranyosi István, a megyei önkormányzat oktatásért felelő tanácsosa köszöntötte. A konferencián Magyarok és szászok a keleti végeken címmel neves előadók értekeztek. Balázs János, a Brassói Lapok munkatársa a lakosság-összetétel drasztikus változásáról szólt; Pozsony Ferenc néprajzkutató a szászok és a magyarok egymáshoz való viszonyát fejtegette; Balogh András egyetemi tanár Honterus munkásságát ismertette; Kovács Lehel informatikus az általa szerkesztett hétfalusi csángó tájszógyűjteményből tallózott; Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője a szász kivándorlásról szólt; Péntek János egyetemi tanár a magyar és a szász kultúra összefonódását emelte ki. /Nagy Zsuzsanna: A Magyar Nyelv Napjai Brassóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./ Brassóban a Magyar Anyanyelv Napjai rendezvény keretében sor került a kisiskolásoknak szóló Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőre, az Országos Mesemondó Versenyre (I-IV, V-VIII, illetve közép- és főiskolások számára), valamint a középiskolásoknak szervezett Magyarok és szászok a keleti végeken című tematikus versenyre. Az anyanyelvi vetélkedőn részt vett az apácai Kakasok nevű csapat, Brassóból a Táltos trió, a csernátoni Pitypaláré, a csíkmenasági Tudorka, a gyergyószentmiklósi Égszínkék, a kolozsvári Fekete Hollók, a Kolozsvári Kincsőrzők, Magyarlapádról az Iskolapad, Marosvásárhelyről a Szópelyhek, Szászrégenből a Csipet-csapat, Székelyudvarhelyről a Kincskereső és Zaboláról a Manók. /(Tóásó Áron Zoltán): A Magyar Nyelv Napjai Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

2005. május 4.

„A cserkészet nem más, mint a kommunizmus maradványa, egy embertelen iskola, kiskatonaság” – olvasni sokszor a román sajtóban. A tordai 122-es Jósika Miklós Cserkészcsapat egyéves születésnapján, Balogh András, a maroknyi csapat alapítója és vezetője elmondta, hogy a csapat névadójaként azért választották Jósika Miklóst, mert úgy érezték, hogy a szervezetet egy tordai születésű, híres személyiségről kell elnevezni. Erdélyben nincs őrsvezető-képzés, ezért Magyarországon kell elvégezniük a tanfolyamot. A Jósika Miklós Cserkészcsapat tavaly áprilisban alakult. /Ladányi Emese Kinga: Egyéves születésnapját ünnepelte a tordai 122-es Jósika Miklós Cserkészcsapat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

2005. május 9.

Május 8-án nyolcadik alkalommal osztották ki a Dr. Aszalós János-emlékdíjakat Marosvásárhelyen, a Szabadi úti református templomban. A Dr. Aszalós János Emlékalapítvány a szokásos négy díj mellett idén két különdíjat is kiosztott: Járay Fekete Katalinnak, a Népújság munkatársának, aki rendszeresen részt vett az emlékalapítvány találkozóin, s most könyvet írt az alapítványról és a díjazottakról, valamint Raab Vilmos református lelkésznek, aki egy kis település, Siklód megmentéséért harcolt. Dr. Aszalós János (1901-1939), tisztiorvosként a betegségek megelőzését, a járványok megfékezését, a szegények gyógyítását tűztek ki élete céljául. A díjazottak: Búzás Katalin a csíkszeredai Nefelejcs Egyesület vezetőjeként 120 árva és elhagyott gyerek nevelésével foglalkozik. Pupák Felméri Zsuzsa gyógytornász a gyergyószentmiklósi, halmozottan sérült gyerekeket segítő Esély nevű alapítvány oszlopos tagja, Herédi Zsolt a kolozsvári kismamaklub létrehozója és a zeneóvoda folyatója. Balogh András a hét éve folyamatosan megjelenő Berecki Harangszó folyóirat kezdeményezője, szerkesztője. /Simon Virág: Hat taggal bővült a nagycsalád. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

2005. május 30.

Május 28-án a Mátyás-házban folytatódott a Német Kulturális Központ és az Osztrák Könyvtár, valamint a nagyszebeni német főkonzulátus által szervezett Kolozsvár – egy város és lakóinak sorsa Európában című tanácskozás. Dr. Virgil Tarau (BBTE Történelem Kar) előadása hangzott el a két világháború közötti Kolozsvárról. Nézeteltérések a helybeli és a Kárpátokon túli románok között is jelentkeztek. Radikális román fiatalok nyomán Erdélyben azelőtt ismeretlen fogalmak keltek életre: zsidóellenesség, kisebbségellenesség stb. Ottmar Trasca (Történeti Intézet) A román–magyar kapcsolatok és a kisebbségek helyzete Észak-Erdélyben 1940 szeptemberétől 1944 augusztusáig címen tartott előadást. A bécsi döntés nyomán itt maradt román és a délen maradt magyar lakosságot, főként a román hatóságok túlkapásai miatt, a kölcsönösség elvére hivatkozva, mindkét oldalon igyekeztek elüldözni, létét lehetetlenné tenni szülőföldjén. dr. Liviu Tarau (BBTE Európai Tanulmányok Kara) a Funar-korszak törvénytelenségeiről beszélt, amelyek a 2004-es helyhatósági választások nyomán szakadtak meg. Funar jelenleg parlamenti honatya, ott sem tagadja meg önmagát, és népszerűsége tovább süllyed. Csapó Emőke (BBTE Történelem Kar) a Házsongárd temető XIX. századi alakulásáról beszélt. Dr. Radu Mlesnita üzletember a mai Kolozsvár virtuális arcát tárta fel, bemutatva a város idén beindított háromnyelvű honlapját (www.ClujNapoca.ro; www.Kolozsvar.ro; www.Klausenburg.ro). Dr. László Ferenc (Gheorghe Dima Zeneakadémia) a város zenei múltját és jelenét mutatta be. Dr. Balogh András, a német irodalom kelet-európai szakértője, a kolozsvári magyar, német és román írói munkásságot vázolta. /Ördög I. Béla: Sajátos és közös kolozsvári kulturális értékek feltárása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

2005. augusztus 9.

Bereck művelődési központjában Illyés Kinga halálának első évfordulóján a szentmisét követően emlékeztek arra a nagy művészre, aki 1940-ben itt, Gábor Áron szülőfalujában látta meg a napvilágot, és innen indult művészi pályafutása. Az emlékműsor keretében felidézték a néhai művész életútjának főbb állomásait. Balogh András, a művelődési központ igazgatója közölte, hogy a közeljövőben Illyés Kinga-emlékszobát fognak avatni, és egy majdani közművelődési egyesület is az ő nevét fogja viselni. /(Iochom): Illyés Kinga emlékére (Bereck). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./

2005. október 10.

Szeptember 30-a és október 7-e között Berecken negyedik alkalommal szervezték meg a nemzetközi fotóművészeti alkotótábort, melyen tizenöt hazai és magyarországi fotós vett részt. A múlt évi táborozás során készített művészfotókból nyílt közös tárlat. Balogh András, a berecki művelődési központ igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd felkérte Gazda József kovásznai műkritikust, hogy mutassa be a kiállítást. /Iochom István: Véget ért a negyedik nemzetközi alkotótábor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 10./

2006. június 24.

A berecki művelődési központ kiadásában, Balogh András igazgató szerkesztésében fotóalbumot jelentetett meg a sepsiszentgyörgyi Charta Kiadó. Balogh András a már nem létező Ojtoz-völgyi keskenyvágányú iparvasút képeit mutatta be. A fotóalbum rövid bevezetőjét Balogh András írta, román nyelvre pedig Ferentzi László tanár, iskolaigazgató fordította le. /(Iochom): Volt egyszer egy kisvasút. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./

2006. november 24.

A magyarság helyzete a Kárpát-medencében (20–21. század) címmel tartott konferenciát november 23-án a Korunk, az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete és a budapesti Politikatörténeti Intézet Kolozsváron. A tanácskozás központi alakja a száz éve született Balogh Edgár /1906-1996/ volt. A Balogh Edgár pályáját meghatározó törekvések az utókor tudatában másként tükröződnek. Tanulságos életpálya, érdemes róla beszélni – mondta bevezetőjében Kántor Lajos irodalomtörténész. Bárdi Nándor, a Teleki László Intézet történésze Balogh Edgár szavait idézte a nacionalizmus hajtóerejével kapcsolatban: az államoknak át kell esniük a nemzetállami állapoton, csak azután kezdődhet a polgáriasodó élet. A népszolgálat fogalma címet viselő előadásában Bárdi tisztázta a felmerülő problémákat: mi a fogalom genezise, és milyen szociális folyamat hozta létre. Balogh Edgár életét nagyrészt az „önösszeszedés” mellett a népszolgálat jellemezte, az az ideológia, amely a saját érdek közösségi érdekként való feltüntetését jelenti. Jobbágy István Kisebbségi pártok a két világháború közti Csehszlovákiában című előadásában a kommunista világnézethez és a csehszlovák kommunista párthoz egyre inkább közeledő Balogh Edgár tevékenységének ismertetése után röviden beszélt az 1920–1938 között, az országban jelen lévő kisebbségi magyar pártokról. Gyakorlatilag a három legfontosabb párt közül kettő (Országos Keresztényszocialista Párt és Országos Magyar Kisgazda Párt) erős budapesti támogatás, ugyanakkor kötődés alatt állt. 1936-ban a két párt egyesült, és megalakult az Egyesült Magyar Párt. A csehszlovák földreformban viszont – Jobbágy elmondása szerint – a magyarok mellőzése sikertelen kormánypárti politikát vont maga után. Az író unokája, Balogh András egyetemi tanár tartott előadást arról, hogy miként viszonyult Balogh Edgár a német kultúrához, a német irodalomhoz. A német írók közül elsősorban az erdélyi származásúakat kedvelte, de a nagy német irodalmat is szerette. A mintegy ezer levélre terjedő hagyatékot egy hallgatói csoport már elkezdte feldolgozni. Pomogáts Béla előadásában kitért a Balogh Edgár által átélt politikai-ideológiai ideálok teljes sorára, de a jelenkor kihívására is. A dunai népek stratégiai összefogása Balogh Edgárnak harcos célkitűzése volt. Hitte, hogy a Trianon utáni utódállamokban a magyar kisebbségi értelmiség sorsa összefonódik a román és a szláv értelmiségével. Ezek a súlytalan illúziók idővel lekerültek a történelem napirendjéről. Jakab Gábor plébános tíz évvel ezelőtt kísérte utolsó útjára Balogh Edgárt, a közírót, akivel sokszor folytatott komoly és mély beszélgetést, előadásának címe: Balogh Edgár és a boldogság. Végül Dávid Gyula egy másik, másféle Balogh Edgárt mutatott be, a dolgost, a kitartóan, túlfűtötten alkotót, aki létrehozta az Erdélyi Magyar Noé Bárkáját, azaz a Romániai Magyar Irodalmi Lexikont. /Ercsey-Ravasz Ferenc, Ferencz Zsolt: Balogh Edgár öröksége. Tanulságos életpálya. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./ Egry Gábor tudományos kutató beszámolt az októberi budapesti konferenciáról. Cseke Péter Az erdélyi fiatalok és a Sarló című fejtegetésében aláhúzta: a Duna menti államoknak össze kell fogniuk. Nagy Mihály Balogh Edgár elképzelései a romániai magyarság útjáról (1944-1948), Balogh András Balogh Edgár és a német kultúra, Pomogáts Béla Dunai Konföderáció – Európai Unió című előadások hangzottak el. A budapesti és kolozsvári előadások anyagát a pozsonyi Madách Könyvkiadó fogja megjelenteni. /Köntös Imola: Építő egymásrautaltság. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

2007. március 31.

Április 1-jén, vasárnap, szentmisét követően a berecki művelődési központban ünneplik meg a kilenc éve havi rendszerességgel megjelenő Berecki Harangszó századik számát. Az ünnepségen a lap régebbi és jelenlegi szerkesztői, támogatói lesznek jelen. A független művelődési és közéleti lap főszerkesztője Balogh András, a művelődési központ igazgatója. Ebből az alkalomból nyílik meg Salamon Ferenc tanár, a kézdivásárhelyi Vigadó igazgatója ex libris-gyűjteményéből álló kiállítás. /(Iochom): A Berecki Harangszó századik száma. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

2007. április 4.

Berecken nagyszámú közönség jelenlétében ünnepelték meg a Balogh András által főszerkesztett Berecki Harangszó századik lapszámának, valamint a Berecki Harangszó hetedik évkönyvének megjelenését. A megemlékezést Balogh András, a művelődési központ igazgatója, a lap főszerkesztője nyitotta meg. A rendezvényen közreműködött a Comenius Általános Iskola énekkara és szavalócsoportja. Ezt követően Salamon Ferenc tanár, a kézdivásárhelyi Vigadó igazgatója ex libris gyűjteményét mutatta be, és vezette be a jelenlevőket a kisgrafika készítésének titkaiba. /Iochom István: Hármas ünnepség Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

2007. december 8.

Bereck nagyközség nevét azért is kell hangsúlyozni, mert nem szokásos, hogy községközpontok könyveket adjanak ki. Balogh András, a Berecki Művelődési Központ igazgatója komolyan veszi feladatát. Az egyik könyv afféle naptár, címe szerint Berecki Harangszó évkönyv, amelyben beszámolnak a község művelődési életének eseményeiről, visszatekintenek az élményekben, eseményekben gazdag 2007-es esztendőre, de olvasnivalót is adnak falusfeleiknek. A másik kiadvány egy nagy művésznőnek, Illyés Kingának állít emléket. Az Illyés Kinga-emlékkönyv messze túlmutat a művésznőt jogosan magáénak is érző Bereck határain. A szerkesztő, Balogh András megszólaltja benne a művésznő életének tanúit, másfelől összegyűjti a róla szóló igen gazdag irodalmat. Illyés Kinga a kezdetektől a verset választotta, ezért aztán az egész erdélyi költészet hálás lehet neki, s Lászlóffy Aladártól Szász Jánosig vagy Farkas Árpádig hálás is. /Bogdán László: Két könyv Bereckből. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./


lapozás: 1-30 | 31-32




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998