udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 40 találat lapozás: 1-30 | 31-40
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Balogh Béla

1995. április 29.

Szatmárnémetiben II. Rákóczi Ferencre és korára emlékeztek ápr. 28-29-én. A már hagyományossá váló ünnepséget ezúttal is Muzsnay Árpád szervezte. Tudományos tanácskozás keretében Magyari András kolozsvári professzor, Balogh Béla nagybányai levéltáros, Görbe István szatmári tanár és Kovács Ágnes debreceni tanár tartott előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

1996. október 15.

Kolozsváron a Református Mentőmisszió vezetőjét, Horváth Leventét más beosztásba helyezték, helyébe kinevezték a teológián most végzett Geréb Dénest, számolt be Balogh Béla a változásról az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapjában. /Üzenet (Kolozsvár), okt. 15./

1996. október 23.

Okt. 23-án Kolozsváron ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg a Farkas utcai templomban az 1956-os és az 1848-as forradalom vértanúira. Balogh Béla református tiszteletes mondott beszédet, megjelentek az RMDSZ képviselői is. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

1998. október 31.

Balogh Béla kolozsvári, Farkas utcai tiszteletes Megtérésre való felhívás Október 31. előestéjén című, faxon küldött levelében kirohant Tőkés László püspök ellen, akit a királyhágómelléki egyházkerület "nagyváradi főbéresének" nevezett, felsorolta a püspök hibáit: szereplési vágy, populista szólamok, majd "visszaéléseit és törvényszegéseit" a tisztújítás kapcsán. A tiszteletes még a Romániai Magyar Szót is hibáztatta, hogy Ábrahám Dezső cikkét késleltetve jelentették meg, végül Balogh Béla böjtöt hirdetett azért, hogy a királyhágómelléki testvérkerület életében fordulat álljon be, kérve, hogy mások is csatlakozzanak a böjthöz. /Egy lelkipásztor böjtöt hirdet a főbéres bűnbánatért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31. - nov. 1./

1998. november 2.

Balogh Béla /Kolozsvár/, a Farkas utcai templom lelkésze böjtöt hirdetett meg a frissen újraválasztott Tőkés László püspök ellen, a püspököt főbéresnek nevezve és azzal vádolva, hogy elhagyta a törvényesség korlátait. /Böjt Tőkés László ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./ Ugyanerről: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31.

1998. november 7.

Balogh Béla lelkész újból jelentkezett, ismét Tőkés Lászlót támadta, mondván, megtörtént újraválasztása és a püspök "az erők összefogása helyett megsemmisítő támadásba lendült legjobb munkatársai ellen". Balogh Béla szerint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület akkor cselekszik a legbölcsebben, ha megadja a lehetőséget Tőkés Lászlónak: "két püspöki ciklus lejárt után letegye vezetői tisztségét". /Balogh Béla, Kolozsvár: Tisztújítás után - gratuláció helyett. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 7-8./ Megjegyzés: Balogh Béla hirdetett böjtöt Tőkés László püspök ellen.

1998. november 14.

Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke írásában Balogh Béla lelkipásztor vádaskodó megállapításaival kapcsolatban leszögezte: "Október 31-én, a Farkas utcai templomban, Luther Márton reformátorra való utalással közzétett böjti felhívásával kapcsolatban két dolgot állapíthatunk meg: Balogh Béla személye úgy viszonylik a Luther Mártonéhoz, mint az Antikrisztusé a Krisztuséhoz. Nevezett lelkipásztor egyházkerületünk és püspöke vonatkozásában hirdetett "böjtje" sokkal inkább nevezhető fekete mágiának, vagy legalábbis református szektás elhajlásra vall. Balogh tiszteletes heroista, "újreformátori" kirobbanásának hitelét már indulásból nagymértékben megkérdőjelezi az a körülmény, hogy történetesen annak a Balogh Barnabás királyhágómelléki lelkipásztornak a testvérbátyja, aki a Tőkés László elleni királyhágómelléki buktatási kísérletnek egyik szellemi vezetője, s aki testvérével egy időben, Nagyváradon szintén "böjtöt" kezdeményezett. Máskülönben Balogh Béla kezdettől fogva kiveszi részét abból az eszközökben nem válogató, ellenséges CE-szövetségi hadjáratból, melynek szintén feltett szándéka tisztségemből való eltávolításom." Tőkés László a továbbiakban megállapította: "Rendkívül furcsa, hogy egyházkerületünket és annak püspökét az a Balogh Béla támadja a leghevesebben, aki az Erdélyi Egyházkerület püspöki templomának a parókus lelkésze. Megjegyzésre méltó, hogy kolozsvári testvér egyházkerületünk mind ez ideig nem foglalt állást ebben az egész egyházunk egységét, a két egyházkerület jó viszonyát romboló ügyben." "Ha elfogy a fa, kialszik a tűz, ha nincs rágalmazó, megszűnik a viszály" - tartja a Példabeszédek könyve (26, 20). Jelen esetben a kérdés csak az: Honnan a "fa", mellyel Balogh Béla a viszály tüzét táplálja? Kik állnak a háta mögött? Vannak-e megbízói, akik magyarral veretik a magyart, s belső viszály gerjesztésével kívánnak egyházunkban meghasonlást támasztani, és velünk leszámolni?" - írja Tőkés László. Balogh Barnabás, Csernák Béla, Borzási Gyula és Kállay László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület elöljáróinak Alternatív tájékoztatás című írásával kapcsolatban, Tőkés László leszögezte: "Akárhogy is nézem, mégha a kisebb-nagyobb nézeteltéréseket is figyelembe veszem, főmunkatársaim ellenségességbe átcsapó bizalmatlanságára nem szolgáltam rá. Még kevésbé befeketítő iratukba foglalt vádjaikra, minősítéseikre és rágalmaikra. Közös fellépésükre egyházi helyzetünkön belül és egymáshoz fűződő viszonyainkban nem találok elégséges és racionális magyarázatot. Magatartásuk motivációjának forrását nem találom, és mibenlétét nem értem, hátterét éppen azért tisztátalannak és talányosnak tartom." Tőkés László püspök a továbbiakban az írás szövegét elemezve - felsorolva a személyét ért vádakat - megállapította: "a gyalázkodó iratot" "igaztalan kifejezések" minősítik. "A vádak ellenőrizhetetlen és bizonyítatlan halmozása, a féktelen indulatossággal áradó mondatok kilátástalanná teszik a védekezést - folytatja. - Azzal a tipikus, az igazságszolgáltatás számára is elfogadhatatlan módszerrel találjuk szemben magunkat, amikor is nem a vádoló bizonyítja állításainak igazát, hanem a vádlottat kényszerítik arra, hogy ártatlanságát igazolja." "Az Alternatív Tájékoztatás egyetlen bizonyítékkal sem támasztja alá durván becsületsértő vádaskodását. Az indulatoktól elhomályosult látású elvtelen támadóknak szinte valamennyi állítása éppen ilyen alaptalan" "Az aláírók elégedetlensége tulajdonképpen amiatt van, hogy jól kitervelt előzetes számításaik a tisztújítás alkalmával nem jöttek be. Egyszerűen nem tudnak belenyugodni az általuk elért - számukra vereséggel felérő - választási eredményekbe." "A sort folytathatnám. Sőt, minden okom megvolna arra, hogy én hozzam nyilvánosságra a megromlott munkatársi bizalom egyházkerületi műhelytitkait, hogy megalapozott viszontvádjaimat a közvélemény elé tárjam. Nem teszem. Nem akarok megsemmisítő indulatú és igaztalanul vádaskodó egykori munkatársaim szintjére leszállni. Nem akarom a világ előtt ?feljelenteni? őket, amiképpen ők tették velem. Nem vagdalkozni, hanem gondolkozni kell" - fejezte be írását Tőkés László. /Tőkés László: Válasz a vádaskodásokra. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

1998. november 14.

Az Esperesek Kollégiuma "megütközéssel tekint Balogh Béla kolozsvári lelkipásztor Egyházkerületünkkel kapcsolatos illetéktelen megnyilatkozásaira" és a Tőkés László püspök elleni vádaskodásaira, ezek ugyanis nem méltók egy felszentelt lelkipásztorhoz, durva beavatkozást jelentenek az egyházkerület belső ügyeibe. Az Esperesek Kollégiuma hivatalos megkereséssel fordul az Erdélyi Református Egyházkerülethez, kérve, hogy intézkedjenek Balogh Béla megnyilvánulásaival kapcsolatban. Előzőleg ugyanezt kérte a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa. /Határozati állásfoglalás. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 14-15./

1999. szeptember 20.

Csiha Kálmán, Erdély sorrendben 44. református püspöke most töltötte be 70. életévét. A kolozsvári Farkas utcai templom híveinek nevében Balogh Béla köszöntötte a püspököt. /Csiha Kálmán püspök köszöntése. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

2000. május 9.

Máj. 6-7-én Szatmárnémetiben tartotta az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsészet Nyelv és Történettudományi szakosztálya vándorgyűlését, melynek témája az államalapítás és a kereszténység felvételének 1000. évfordulója. Riedl Rudolf, Szatmár Megye prefektusa nagy eredményként említette az elmúlt tíz év változásait, hiszen 1989 előtt nem lehetett ilyen tanácskozásokat "legális formába önteni". /Múlt nélkül nincs identitástudat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ A tanácskozás helyszíne a Scheffer János Lelkipásztori Központ volt. Egyed Ákos professzor elmondta, hogy az EME első ilyen gyűlését 1906-ban Marosvásárhelyen tartották. A helyi lakosok számára talán a legérdekesebb dolgozatot (Szatmár és Németi az államalapítás korában) Bura László mutatta be. Számos külföldi és belföldi előadót meghívtak a szervezők: Németi Jánost (Szatmár vármegye településtörténete az Árpádkorban), Szőts Pétert (Az ákosi református templomra vonatkozó régészeti adatok), Radics Kálmánt (Erdélyi fejedelmek oklevelei a Hajdú-Bihari Megyei Levéltárban), Henzsel Ágotát (II. Rákóczi György és Szatmár megye), Pál Juditot (Az örmények szerepe Erdély gazdasági életébe), Egyed Ákost (Az utolsó erdélyi rendi országgyűlés 1848-ban), Balogh Gézát (A krasznacégényi Árpád-kori református templom), Erős Gábort (Manumissio és jobbágynemesítés Szatmár vármegyében, 17-18 század), Sipos Gábort (Egyháztörténeti előadás), Balogh Bélát (A máramarosszigeti Református Líceum szerepe a térség művelődésének alakításában), Gazdag Istvánt (Debrecen és Hajdú megye felkészül az ezredforduló megünneplésére), Kiss Andrást (A Szatmár vármegyei nótárius Kölcsey Ferenc). A vándorgyűlést május 7-én kirándulás zárta, melynek során az érdeklődők megtekinthették a megye műemlékeit. /Ilonczai Tamás: Múlt nélkül nincs identitástudat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ Egyed Ákos, az EME Bölcsészeti, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának az elnöke a szatmárnémeti vándorgyűlésről leszögezte: ezek mindig megnyilatkozási fórumok, ugyanakkor lehetőséget adnak helyi tudományos műhelyek bemutatkozására is. Hozzátette: büszkék lehetünk a történelmünkre! Nagyon fontos, hogy az elhangzott előadások egytől egyig forrásfeldolgozáson alapultak. Ez emeli a rendezvény jelentőségét, tudományos rangját. /Kereskényi Sándor: Egyed Ákos akadémikus: "Büszkék lehetünk a történelmünkre!" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./

2001. április 6.

Új kiadvánnyal gazdagodott Máramaros megye egyház-, művelődés - és iskolatörténeti bibliográfiája. Megjelent Balogh Béla nagybányai ny. levéltáros munkája: A máramarosszigeti református líceum diáksága, 1682-185, Tiszántúli Reformtus Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár, Debrecen. /Diákok egy hajdan nagynevű kollégiumban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 6./

2001. április 24.

Az Árulás vagy reálpolitikai lépés? címmel ápr. 27-én tartandó történelmi tanácskozás témája a 290 éve megkötött szatmári béke problémaköre lesz. A Scheffler János Lelkipásztori Központban szervezett tanácskozáson a kuruc kor legjobb ismerői jelezték részvételüket. Köpeczi Béla akadémikus, Várkonyi Ágnes budapesti és Magyari András kolozsvári egyetemi tanárok mellett romániai, magyarországi, szlovákiai és ukrajnai történészek beszélnek az 1711-es béke előzményeiről, megkötéséről és következményeiről. Az évtizedek óta Craiován tanító Fehér János történész a korszak Kárpátokon túli problémaköréről tart előadást. Az előadók között lesz - többek közt - Balogh Béla nagybányai levéltáros, Zachar József budapesti hadtörténész, Tamás Edit sárospataki muzeológus, Takács Péter nyíregyházi történész, valamint Németi János és Mandula Tibor Szatmár megyei helytörténészek, Kovács Ágnes debreceni történész, a felvidéki Kónya Péter, Adam Jan, a miskolci Kovács Zoltán, a nyíregyházi Ulrich Attila és a kárpátaljai Csatári György. Az ápr. 28-i majtényi megemlékezés a nagyságos fejedelem születésének 325. évfordulója jegyében zajlik. Megkoszorúzzák a kuruc-emlékművet. Délután Nagykárolyban, a Károlyi-kastélyban Rákóczi útja címmel megnyílik a Sárospataki Rákóczi Múzeum vándorkiállítása. /A hét végén Rákóczira és kurucaira emlékezünk. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 24./

2002. január 25.

Jan. 25-én nyílik Nagybányán, a Teleki Magyar Házban a kortárs nagybányai magyar képzőművészek alkotásainak kiállítása. A rendezvényre 17 festő, szobrász és keramikus jelentkezett alkotásaival. Megnyitó beszédet mond Dudás Gyula festőművész, Balogh Béla nyugalmazott levéltáros és Dávid Lajos, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke. Ezzel az eseménnyel hivatalosan is beindul a tevékenység az épületben, amelyet a EKE Gutin Osztálya, a gr. Teleki Sándor cserkészcsapat, a Teleki Blanka Nyugdíjas Klub és a Magányosok Klubja mellett hamarosan a Erdélyi Múzeum-Egyesület orvosi és gyógyszerészeti szakosztályának nagybányai csoportja és a műkedvelő színjátszók is birtokba vehetnek. /– vásárhelyi – : Kiállítás és kisavató. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 25./

2003. március 18.

A Kolozsvári-Belvárosi Református Egyházközség presbitériuma nevében Fazekas Zsolt lelkész és Soós Sándor főgondnok tiltakozott amiatt, hogy a Szabadság márc. 14-i számában közölték Balogh Béla református egyháztag "valótlanságokat tartalmazó (fizetett) hirdetését, mivel jogtalanul írta alá a szöveget lelkészként és parókus lelkészként." Balogh Béla az Egyházkerületi Fegyelmi Bizottsága ítéletének következtében 2001. dec. 1-től nem áll munkaviszonyban az egyházközséggel. /Fazekas Zsolt parókus lelkész, Soós Sándor főgondnok Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

2003. március 20.

A Romániai Református Egyház Zsinatának Ügyvezető Elnöksége nyilatkozata szerint Balogh Bélát az Erdélyi Református Egyházkerület fegyelmi bizottsága 2001. okt. 18-án hozott határozatával házasságtörés, botránkozáskeltés és szolgálati mulasztás vádjában vétkesnek találta, és áthelyezésre ítélte. A határozat jogerős és végleges. Balogh Béla a Belvárosi Református Egyházközségnek nem parókus lelkipásztora. Balogh Béla a világi bírósághoz fordult. A Kolozsvári Munkaügyi Bíróság elutasította Balogh Bélának az egyházkerületi fegyelmi bizottság által hozott ítéletének megsemmisítésére vonatkozó kérelmét. Ez a határozat is jogerőre emelkedett. Balogh Béla fegyelmi ügye lezárult, akkor is, ha az ítéletnek Balogh Béla nem akarja alávetni magát, és törvényellenesen továbbra is a parókián tartózkodik. Az egyházi törvények szerint, mivel az áthelyezés elfogadását megtagadta, lelkészjellegét elveszítette. Balogh Béla többször is ideggyógyászati kezelésen esett át. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

2003. március 28.

Barabás István, a Romániai Magyar Szó munkatársa megtámadta Tonk Sándort, a Sapientia Egyetem rektorát, aki egyben a református egyházi főgondnok. Balogh Béla kolozsvári lelkész beadványában kérte a Romániai Református Egyház Zsinatát, hogy ne engedélyezze a Reform Mozgalom gyűlésének megtartását a Farkas utcai református templomban. Erre reagált közleményében Pap Géza püspök, melyet aláírt dr. Tonk Sándor főgondnok is. A közlemény szerint az Erdélyi Református Egyházkerület Fegyelmi Bizottsága Balogh Bélát 2001-ben "áthelyezésre ítélte", majd egy újabb határozat nyomán "lelkészjellegét elveszítette". Végül a közlemény említette Balogh Béla atyánkfia többször is ideggyógyászati kezelésen esett át". Az újságíró szerint ez nem megfelelő válasz, majd Barabás István már vádol: "akkor vajon a magyar kormány képviselőjét, az RMDSZ-t kifütyülő szervezkedések ezután is a református szószékekről fogják-e harcba hívni a romániai magyar nemzetrészt zavaros céljaik elérésére? Aki ezzel nem ért egyet, tehát kilóg a sorból, annak baj van az idegeivel?" Ez már vádirat: tényként állította, hogy a kifütyülők csakis az új szerveződés tagjai, majd föltette a kérdést: mit keres egy ilyen közlemény alatt dr. Tonk Sándor neve? Miért kötelezte el magát közvetlenül "a zsinat kiátkozó politikája és közvetetten a romániai magyarság egységének megbontását szolgáló Reform Mozgalom mellett?" /Barabás István: Atyánkfiai botránkozást keltenek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

2003. április 7.

Balogh Béla - Tőkés László püspök egyik ismert ellenfele - most magánéleti dokumentumokat közölt. Balogh Béla nem fogadta el az ügyéről szóló egyházkerületi határozatot, amely fegyelmivel áthelyezésre ítélte, és a mai napig a Farkas utcai parókián lakik. "Fegyelmi kihágásnak" minősítették Balogh Béla 1998. október 31-én elhangzott nyilvános protestálását. Balogh Béla a zsinattól kérte ítélete felülvizsgálását és megsemmisítését. Azt állította, hogy törvényesen lakik jelenlegi helyén. Balogh Béla közzétette Tőkés Erzsébet 1998. november 20-án dr. Csiha Kálmán püspökhöz írt levelét. /Nem jelezte, hogyan jutott hozzá és közölheti-e./Tőkés Erzsébet levelében megírta, hogy kapcsolata volt Balogh Bélával és viszonyukból született Emma kislánya. Balogh Béla mindeddig gyermektartást nem fizetett, hanem csak egy-két nagyobb összeget ajándékozott. Balogh Béla testvére, Balogh Barnabás, levélben is nyilatkozott a kislány Balogh-családban való "unoka státusáról". Balogh Béla azonban támadja családjukat, ezért szükséges, hogy Balogh Béla kérjen nyilvánosan bocsánatot családjától és tőle.A levél mellett Balogh Béla közölte az orvosi vizsgálat eredményét: nem ő a kiskorú Tőkés Emma apja. /Pontosítások az "ún. Balogh Béla-ügyben". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./Magánlevél nyilvánosságra hozása, Tőkés Eszter /Tőkés László testvére/ nevének meghurcolása. És a lap mindennek teret ad.

2003. július 30.

Balogh Béla lelkipásztor 50 éves házassági évfordulóját ünnepelte. A Zilahon született férfinek 1953 júniusában volt az esküvője. Öt évvel később a kirakatperben 9 év fogságra, teljes vagyonelkobzásra ítélték. Ezzel az evangéliumi-ébredési mozgalmat kívánta a hatalom elfojtani. A 19 református elítélt átlag életkora 39,8 év; 263 év fegyházbüntetést kaptak; elítélésükkor 59 elárvult gyermeket hagytak otthon. Sorsuknak 1996-ban állított emléket a Kolozsvári Koniónia Kiadó a "Bilincseket és börtönt is" című kötetben. A romániai református egyház sztálinista üldöztetéséről a dr. Bustya Dezső püspök-helyettes előszavával megjelent két kötetes "fehér könyv" nyújtja a legátfogóbb képet (Akik imádkoztak üldözőikért. Kiadja: az Erdélyi Református Egyházkerület. Kolozsvár, 1996.). Balogh Béla 1964 nyarán szabadult, hat éves kényszermunka után. Ezután sem lehetett nyugalmuk, felesége nyakába egy széklopási pert varrtak, aki emiatt idegösszeroppanást kapott. Balogh Bélát csak munkásként alkalmazták. Az 1989 decemberi fordulat után kezdeményezésére indult be a nagyváradi börtönpasztoráció. /Balogh Béla lelkipásztor: "Ez a nap az, melyet az úr szerzett". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

2003. augusztus 19.

Balogh Béla lelkipásztor Balla Tünde újságíróhoz írt nyílt levelében elmondta, hogy országos lelkészi fórumon vett részt idén áprilisban Nagyváradon. A két püspök is tartott beszámolót."Tőkés László úr a tavaly megrendezett Református Világszövetségi gyűlés magyar kormánytámogatásával kapcsolatosan magyarázta a bizonyítványát." 320 millió forintot emlegetett, majd a nagyváradi püspök 240 millió forintnál állapodott meg. Egy héttel később Bálint-Pataki József - Gyarmath János főszerkesztő kérdéseire válaszolva -10 százalékos elszámolási hiányról nyilatkozott a magyarországi támogatás kapcsán (RMSZ, 2003. máj.1.). Hermann János főtanácsos, aki a nagyváradi pénzügyeket irányítja, azt nyilatkozta az Erdélyi Riportnak ("Egy támogatás utóélete" - 2003. jún. 26.), hogy fogalma sem volt arról, hogy 2003. áprilisa után még volt elszámolnivalója a Határon Túli Magyarok Hivatala felé. Ő visszaforgatta a prémiumként felvett 150 millió lejt. Balogh ironikusan írta: a betöréseket mind elhisszük a messziről jött tanácsos úrnak. Egyeseknek érdekük fűződött bizonyos számlák eltüntetéséhez. Balogh azt állította, hogy egy lelkipásztornak 230 millió lejes juttatásról kellett papírt aláírnia ahhoz, hogy a markába számoljanak egy 200 millió lej alatti összeget. Balogh továbbment: az elszámolt üzemanyagköltség elég lett volna a földgolyó többszöri megkerüléséhez. /Balogh Béla lelkipásztor: Nyílt levél Balla Tünde részére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

2003. szeptember 15.

Nagyváradon "Állítsátok meg Románia elcigányosítását" feliratot festették az aluljáró falára, mellé horogkeresztet mázoltak. /(Balogh Béla lelkipásztor): Hol? Mikor? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

2003. december 2.

Dokumentumértékű kötet jelent meg nemrégiben Balogh Béla nyugalmazott nagybányai történész-főlevéltáros szerkesztésében: Nagybányai boszorkányperek /Balassi Kiadó, Budapest/. Balogh Béla elmondta, hogy az adatgyűjtés a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Intézetének felkérésére kezdődött: igyekeztek feltárni a természetfeletti erőkben történő hit (boszorkányság, kuruzslás) világához kapcsolódó okmányokat, Pócs Éva témavezető irányításával. Az ötkötetesre tervezett A magyarországi boszorkányság forrásai című kiadvány első kötete 1997-ben látott napvilágot. A rendkívül gazdag nagybányai anyag azonban nem fért be ebbe a keretbe, ezért a Várostörténeti források címen most indult alsorozat első kötete lett. A 17-18. századi Nagybánya jegyzőkönyveit, peres iratait kellett átnézni. Az eredeti anyag már több mint tíz éve nincs Nagybányán, így csak mikrofilm formájában hozzáférhető. Nagybányán boszorkányság vagy kuruzslás vádjával mintegy 73 személyt fogtak perbe. Az utolsó boszorkányper Nagybányán Mária Terézia uralkodásának második évtizedében. volt A vádlottaknak szerencséjük volt, jött egy körlevél (1750-es évek közepén), hogy az ilyen jellegű ítéleteket csak a császári/királyi ítélőszék jóváhagyásával lehet végrehajtani. Tulajdonképpen ekkortól szűnnek meg az égetések, de a boszorkányság vagy kuruzslás miatt perbe fogottak üldözése helyenként még a 19. század első éveiben is nyomon követhető. /Szika Levente Zoltán: Nagybánya boszorkányai. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./

2003. december 11.

Dec. 10-én Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere, a Nagy-Románia Párt (NRP) főtitkára, valamint Ioan Aurel Rus és Valentin Dinescu, az NRP két szenátora (a szenátus emberjogi, illetve a visszaélésekkel foglalkozó bizottságának tagjai) sajtóértekezletet tartott Balogh Béla, a Kolozsvár-belvárosi református egyházközség volt parókus lelkésze ügyében. A nagy-romániás szenátorok és a polgármester védelmükbe vették a református lelkipásztort. A sajtó rendelkezésére bocsátották Balogh Béla 2003. jún. 17-én a szenátushoz írt levelét, amelyben a volt parókus lelkész eltávolításának törvénytelensége, az esetleges kilakoltatás miatt panaszkodott kérve, hogy a román felsőház emberjogi bizottsága hallgassa ki őt. Az ügyet a visszaélésekkel foglalkozó bizottság vette át. /K. O.: Nagy-romániások Balogh Béla védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./ Balogh Béla lelkész ellen 2001-ben egyházi fegyelmi eljárás indult, majd rövidesen megfosztották lelkészi hivatalának gyakorlásától. Balogh úgy véli, ezen intézkedéssel tulajdonképpen Pap Géza erdélyi és Tőkés László királyhágómelléki püspök akar bosszút állni rajta azért, mert bírálni merte egyes egyházi vezetők tevékenységét, és tagadta, hogy ő lenne az apja Tőkés Eszter (Tőkés László nővére) jelenleg kilencéves kislányának. A lelkész egykor pszichiátriai kezelésben is részesült. A két nagy-romániás szenátor - Ioan Aurel Rus és Valentin Dinescu -sajtótájékoztatóján kijelentette: szorgalmazni fogják Pap Géza püspök leváltását.DNS-vizsgálata bizonyította: nem Balogh Béla a Tőkés Eszter kislányának apja. A lelkész 1998 októberében Tőkés László újraválasztása ellen is tiltakozott, majd böjtöt hirdetett újraválasztott püspöke, Tőkés László ellen. Balogh Béla ellen ezek után egyházi fegyelmi eljárást indítottak. Az egyház fegyelmi bizottsága áthelyezésre ítélte a lelkészt, de ő ezt nem fogadta el. Ezért 2001 decemberétől fizetést sem folyósítottak részére. Balogh Béla. A közigazgatási bírósághoz fordult semmisségi keresettel a szerinte megalapozatlan fegyelmi határozat ellen. Ennek első tárgyalása december 5-én volt, amikor az egyházkerület nem képviselte magát. /Lázár Lehel: A Nagy-Románia Párttal a püspökök ellen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

2003. december 12.

A közelmúltban újra ünnepelt a nagybányai magyar könyvszerető közönség: bemutatták Kis Kornél rendező, műkedvelő színjátszó, tollfogató újabb, második kötetét. Címe: Elvinni a szót, tartalmát a helyi magyar amatőr színjátszó mozgalom története adja. Megközelítőleg egy évszázaddal ezelőtt olyan kiadványok kerültek ki a jó hírnevű nagybányai és misztótfalusi nyomdákból, mint például a Woditska-féle bányászati monográfia, Palmer Kálmán turista-kalauza, Révai Károly költő és műfordító verseskötetei, Schönherr Gyula helytörténeti kiadványai, Teleki Sándor emlékiratai vagy Révész János evangélikus lelkész egyházi jellegű eszmefuttatásai. Az 1989-es fordulatot követően megnőtt a helyi jellegű kiadványok száma. Metz József, Oszóczky Kálmán, Balogh Béla, Dávid Lajos és még sokan mások asztalunkra tették az EMKE-füzetek most már több mint tucatnyi kötetet meghaladó sorozatát. Értékes helytörténeti munkák jelentek meg Máramarosszigetről, Felsőbányáról, Kapnikbányáról, Szinérváraljáról, Szamosardóról, Erzsébetbányáról és más magyarlakta helységekről. Kis Kornél évtizedeken át a nagybányai műkedvelő színjátszás szíve-lelke volt. Idősebb korában, matematikatanári pályafutása végén döbbent rá, hogy a tollforgatáshoz is ért. Első könyve, a Riportok a Kereszthegy tövéből. Most megjelent könyvében legértékesebbek azok a fejezetek, amelyek saját műkedvelői tevékenységéből, élményeiből táplálkoznak. A kötetből megismerhetők azok a műkedvelők, akik több mint fél évszázadon át, hivatásos színház hiányában vállalták az amatőrködés cseppet sem könnyű szerepét. /Klacsmányi Sándor: Elvinni a szót. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 12./

2004. május 27.

Balogh Béla nem fogadta el az egyházkerületi határozatot, amely fegyelmivel áthelyezésre ítélte, és továbbra is Kolozsváron, a parókián lakik. Több alkalommal írt Tőkés László püspök ellen cikkeket. Köztudomású: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkészi- és ún. világi közössége megosztott, írta. Kevesen mennek el a lelkészértekezletekre. Balogh Béla hosszasan ecsetelte az egyházkerület vezetésének hibáit. /Balogh Béla, Kolozsvár: Alsókar és Felsőkar. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

2004. június 14.

Jún. 12-én az Anyanyelvi Konferencia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság és a szatmárnémeti Kölcsey Kör szervezésében, a szatmárnémeti Scheffler János Lelkipásztori Központban "Gyalogolni jó" – Móricz Zsigmond és Szatmár megye címmel, az író születésének 125. évfordulója alkalmából rendeztek irodalmi tanácskozást. Muzsnay Árpád köszöntője után olyan neves irodalomtörténészek tartottak előadást, mint Görömbei András debreceni akadémikus, Balogh Béla nagybányai levéltáros, Láng Gusztáv szombathelyi egyetemi tanár és Végh Balázs Béla, a szatmárnémeti Babes–Bolyai Tanítóképző Főiskola tanulmányi igazgatója. Jún. 13-án a tanácskozás részvevői az író szülőfalujába, Tiszacsécsére, illetve Szatmárököritóra látogattak el. /Emlékezés Móricz Zsigmondra. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 14./

2004. június 25.

Jún. 18-20-a között ünnepelte Nagybánya magyarsága Schönherr Gyula akadémikus-történész születésének 140., és a Nagybánya Városi Múzeum megalapításának 100. évfordulóját. Az Erdélyi Féniks Szabadegyetem, a Teleki Magyar Ház, a Lendvay Márton Színjátszó Kör és Alapítvány, a Pro Genius Alapítvány, valamint a Nagybánya Művésztelep támogatásával zajlott a rendezvénysorozat. Csoma György – főszervezőként – a hasonló ünnepi rendezvények közösségmegtartó és összekovácsoló erejét hangsúlyozta. Balogh Béla nyugalmazott levéltáros a nagybányai boszorkányperekről tartott előadást. Dr. Pohl Antal a régi nagybányai aranymosók és bányászok emlékét, valamint Tolvaj Dénes legendáját idézte. Csoma György – Schönherr Gyuláról és a város múltjáról írt – dolgozatát Horváthné Kósa Zsuzsa olvasta fel. Megnyílt J. Turóczi Klára „A Nagybánya környéki népi fazekasság szimbólumvilága" című kiállítása. Az ünnepre elkészült Csoma György „Régi dicsőségünk. A múzeumalapítók és a múzeum" c. kötete. A rendezvénysorozat a Teleki Magyar Házban folytatódott. Megalakították a magyar-örmény baráti társaságot. /Tamási Attila: Rangos előadók, várakozáson felüli érdeklődés. Lezajlottak a Schönherr Gyula Napok. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 25./

2004. szeptember 30.

Balogh Béla /Kolozsvár/ lelkészt az egyházi hatóság felfüggesztette, a lelkész azonban ezt nem vette figyelembe, és nem távozott a szolgálati lakásból. A Romániai Magyar Szó közölte a lelkész tiltakozó írását. Balogh Béla szerint őt 2001. dec. 1-től „egy abszolút törvénytelen, jogellenes és méltánytalan fegyelmi döntés nyomán fizetés nélkül hagyta az egyházi vezetés”. Balogh Béla feljelentés ízű minősítést tett: úgy tűnik Pap Géza püspök hatáskörébe „csak a Farkas utcában létrehozott törvényszegések sorozata, a nyilvánosság ezzel kapcsolatos félretájékoztatása, valamint templomgyalázó és nemzetmegosztó politikai fórumok rendezése tartozik.” /Balogh Béla: Földgáz nélkül marad a kolozsvári, Farkas utcai papilak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

2005. május 27.

Megjelent Varga Károly református lelkész A Koltó-katalini Református Egyházközség története című munkája. Megírását kettős esemény indokolta: 600 éves a Koltó első írásos említését tartalmazó dokumentum, 400 éves a helyi református egyházközség. Az adathalmazból jó érzékkel emeli ki az érdekesebb eseményeket, amelyek által ez az alapjában véve tudományos igényű írás. A kötetet kiegészíti Balogh Béla levéltáros bevezetője, amely a 600 éves Koltó történetének fontosabb adatait idézi fel. Varga Károly koltói szolgálata alatt új, korszerű lelkészlak, gyülekezeti ház épült, áll a háborús hősök emlékét őrző kopjafa, működik a nagysomkúti, Szilágyi Domokos emlékét idéző múzeum, az eklézsiának mezőgazdasági gépparkja van, s az egyházi épületek körüli világ a botanikus kertek hangulatát idézi. /Klacsmányi Sándor: Koltó hatszáz esztendeje. A kettős ünnephez méltó kiadvány. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 27./

2005. augusztus 28.

Már augusztus 12-én – kiállítással – megkezdődött a nagybányai Szent István-napok rendezvénysorozata. Másnap történelmi sétát vezetett a városban Balogh Béla nyugalmazott levéltáros. 14-én, vasárnap délben a Petőfi-tanyára mentek ki az ünneplők, este a nagykárolyi Collegium Régizene Együttes adott hangversenyt. 16-án délután énekverseny, este szimfonikus hangverseny volt a Szentháromság templomban. 17-én Szent István vallásválasztásáról értekezett Hámori Péter, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem tanára. 18-án a szatmári egyházmegye művészi értékeiből rendezett kiállítást lehetett megtekinteni a Szentháromság templomban, este reneszánsz táncokat mutatott be a kolozsvári Passamezzo Együttes. 19-én a Történelmi Múzeum bányásztörténeti részlegére látogattak sokan, este Transylmania koncert volt a régi főtéren. 20-án este a Schola Rivulina adott hangversenyt, vasárnap este püspöki nagymisével ért véget az ünnepségsorozat. /Szent István király Nagybányán. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 28./

2005. november 23.

Varga Károly lelkész értékes munkája A Koltó-katalini református egyházközség története című könyve, melynek előszavát Balogh Béla nyugalmazott főlevéltáros írta. A szerző több évtizedes kutatómunkájának eredménye ez az összegzés. Varga Károly párhuzamosan mutatja be a két falut, melyeknek közös lelkipásztoruk volt, de két templomuk, két temetőjük. Már 1605-től ismertek a lelkészek nevei. A szerzőnek segítségére volt, hogy 1734-ben az akkori lelkész, Bogdány József kis könyvecskében örökítette meg az akkori egyházi javakat. /Csűry István főjegyző: Varga Károly A Koltó-katalini református egyházközség története. = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), nov. 23. /


lapozás: 1-30 | 31-40




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998