udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 240 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-240
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Balogh Levente

1999. november 6.

Nov. 4-én kezdődött el Bulgáriában, Borovecben a román-bolgár-görög államfői találkozó. A hármas csúcs nov. 5-én folytatódott. Emil Constantinescu elnök elmondta, hogy teljes egyetértéssel zárultak az eddigi tárgyalások Petar Sztojanov bolgár és Kosztasz Szimisztisz görög elnökkel. Egyetértettek a bűnözés visszaszorításában, ebből a célból regionális központ felállításáról döntöttek, a központ Bukarestben lesz. Vita a bolgár és a román fél között a két országi összekötő Duna-híd helyének meghatározásában volt. /Balogh Levente: Boroveci hármas csúcs. Majdnem teljes balkáni egyetértés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6. - I.évf. 7.sz./

2001. április 21.

Balogh Levente ironikusan kifejtette, hogy egyszer mindenkiben "horgadni kezd" "a mélyszittya öntudattal párosuló honfiúi bú". Most ehhez adott segítséget a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által a magyar államalapítás ezeréves évfordulójára megjelentetett kiadvány, a Magyar katonadalok és énekek a XX. Századból címmel. "Vége hát azoknak az ínséges időknek, amikor a turáni átoktól sújtott, népnemzeti érzéstől duzzadó, vájtfülű ifjak csupán az ősi szittya zenei műfaj, a rockzene területén nyomuló három őszülő halántékú sámán: Nagy Feró, Waszlavik Gazember László és Schuster Lóránt Igazságot Magyarországnak! című, gagyi kivitelezésű albumának hatodszor átmásolt, recsegő felvételeiről értesülhettek arról, hogy mit is művel a turul és a honvéd a Hargita bércein." A mostani felvételen az "egész 20. századi magyar történelem elénk tárul itten, ferencjóskástul, vérzivatarostul, fehérlóstul, donkanyarostul." "Aztán legyen úgy, mint régen volt, Horthy Miklós katonája vagyok, érces férfitorkok zengik, hogy Százados úr, sejehaj, Harminckettes baka vagyok én... És következik a csúcspont: Kolozsváron piros-fehér-zöld a lobogó, és honvéd áll a Hargitán." (Magyar katonadalok és énekek a XX. századból. Összeállította: Cseh Tamás, Péterdi Péter. Megjelent a MEGAFILM KFT. gondozásában, 2000) /Balogh Levente: Ferenc Jóska, vérzivatar és Don-kanyar. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./

2002. március 20.

Tizenkét év telt el azóta, hogy leitatott és félrevezetett román parasztok dúlták föl Marosvásárhely belvárosát, csatatérré változtatva a központot, miközben hajtóvadászatot indítottak a magyarság vezetői ellen. Azóta kiderült: a vasvillával és dorongokkal fölfegyverzett libánfalviak és hodákiak korántsem önszántukból támadtak a magyarokra. Ők maguk is az akkori bukaresti vezetés mesterkedései áldozatainak tekinthetők. Eszközként használták fel őket ahhoz, hogy az ország egységét fenyegető állítólagos aknamunka és a mesterségesen kirobbantott konfliktusok ürügyén újra létrehozhassák a forradalom idején feloszlatott titkosszolgálatot. Emellett félreérthetetlen üzenetet küldhettek a magyarságnak: a kommunista diktatúra megszűnte nem jelenti egyben a mindenkori román állam asszimilációs, kisebbségellenes politikájának végét. Idén márciusban úgy tűnik, mintha azóta minden megváltozott volna: az erdélyi és a partiumi településeken több ezren vehettek részt a március 15-i ünnepségeken, szabadon használhatták a nemzeti jelképeket, énekelhették a Himnuszt. Mégis, ilyenkor, Marosvásárhely fekete márciusának évfordulóján újra összeszorul az ember torka, hiszen az akkori állami vezetők közül, akiknek kötelességük lett volna a vérengzések megfékezése, sokan ma is vezető beosztásban tevékenykednek, emlékeztetett Balogh Levente. Az akkori események kapcsán csupán magyarokat ítéltek el. Az is sejthető, hogy a magyaroknak tett mai engedmények csupán az európai és a washingtoni megfigyelők számára küldött jelzések. Ha nem áll már érdekében, a román vezetés valószínűleg felhagy az engedmények biztosításával, hogy ismét kijátszhassa a nacionalista kártyát. /Balogh Levente: Tizenkét év. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

2002. május 27.

Jubileumi városnapokat tartottak a máj. 24-26-a között Érmihályfalván. A tizedik, jubileumi Nyíló Akác Napok már máj. 23-án gondosodott rendezvényekről, volt haszon- és díszállat-seregszemle Móka-parti és telekommunikációs kiállítás. Máj. 24-én a politikai fórumon Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt, az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának elnöke és alelnöke beszélt a NATO-csatakozás előnyeiről. Ökumenikus istentisztelet után tartották meg a városnapok ünnepélyes megnyitóját a Széchenyi téren. A mazsorettek és néptánccsoportok felvonulása után Boros József RMDSZ-elnök, Torda Imre polgármester és Alexandru Retegan alprefektus üdvözölte az érdeklődőket. Kovács Kati koncertje után hajnalig mulathattak a vendégek az Erdei Zsibongón. Nem maradt el a labdarúgótorna, a lovas parádé, a néptáncgála és divatbemutató sem. /Balogh Levente: Hajnalig mulattak az Erdei Zsibongón. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./

2002. június 20.

Ha nem is kormányválság, de mindenképpen erkölcsi, etikai válság vet árnyékot a nemrégiben beiktatott új magyar kabinetre. Maga Medgyessy Péter is elismerte: 1977 és 1982 között kémelhárítóként dolgozott. Márpedig ez bizonyosan nem maradhatott rejtve az őt jelölő szocialisták előtt – ennek ellenére mégis őt javasolták a kormányfői posztra. A választási kampány során elhallgatta, hogy kémelhárítóként dolgozott, ez nem tekinthető pozitívumnak. /Balogh Levente: Válság. = Krónika (Kolozsvár), jún. 20./

2002. augusztus 6.

Az RMDSZ, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja, de még a magyar kormány sem vázolhatta volna pontosabban a romániai és a szlovákiai magyar közösség helyzetét, mint ahogy azt a Magyar Amerikai Koalíció tette az Egyesült Államok szenátusához címzett levelében. Az amerikai magyar szervezet a román és a szlovák NATO-csatlakozás összefüggésében mutatta be a két országban élő nemzeti kisebbségek helyzetét. Államközi megállapodások következtében a magyar kabinet csak mértéktartóan nyilatkozhat e kérdésről, a kisebbségi szervezetek pedig mindkét országban kormánytényezői vagy ahhoz hasonló szerepet töltenek be. A levél valós problémát érint: vajon mennyire őszinte e két ország Nyugat iránti elkötelezettsége, mennyire vehetők komolyan a kisebbségi és emberi jogok tiszteletben tartására tett ígéretek. Mindkét ország esetében megfogalmazódott a gyanú, hogy a magyar és a többi kisebbség helyzetének javítására tett ígéretek csupán a pillanatnyi érdekek diktálta lépések, amelyek arra szolgálnak, hogy elaltassák a NATO és az Európai Unió vezetőinek gyanakvását, hogy aztán a sikeres felvétel esetén egy mozdulattal a szőnyeg alá söpörjék a vállalásokat. /Balogh Levente: Magyar lobbi. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./ A Magyar Amerikai Koalíció július 25-én levelet küldött szét az amerikai szenátus tagjainak, amelyben arra kérte a törvényhozókat, szorgalmazzák, hogy a Bush-kormányzat "feltételként szabja meg az emberi és kisebbségi jogi kívánalmak teljes betartását, mielőtt Szlovákiát és Romániát NATO-tagságra javasolja". A levél aláírói szerint az említett országok "diszkriminációt alkalmaznak a nemzetiségben élő magyarokkal szemben". /B. K.: Nyomás a NATO-jelölt nemzetekre. Románia és Szlovákia diszkriminációt alkalmaz a kisebbségekkel szemben. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./

2002. december 7.

Tóth Zoltán magyar alezredes a román katonai létesítményekben tett szemle után Nagyváradon megjegyezte: ha már úgyis katonai szövetséges lesz Magyarország és Románia, a bukaresti katonai illetékeseknek el kellene gondolkodniuk azon, hogy elköltöztessék a katonákat a magyar határ közeléből. Egy ilyen lépés megtétele száz év román katonai doktrínájával jelentene gyökeres szakítást. Román szempontból a legfőbb potenciális ellenség mindig is Magyarország volt, a román hadsereg védelmi stratégiája mindig is egy nyugatról érkező támadás kivédésére épült. A nyugati határszélen a legnagyobb a román katonai jelenlét, és Székelyföldön épülnek az újabb és újabb laktanyák. /Balogh Levente: Stratégiai hátraarc. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

2002. december 21.

Medgyessy Péter miniszterelnök dec. 7-én kapta meg Günter Verheugen bővítési biztostól az Európai Bizottság jogi szolgálatának véleményét, amelyben alapjaiban marasztalja el a magyar kedvezménytörvényt módosított állapotában is - közölte Kovács László külügyminiszter. Többek között azt találták az EU szabályozásával ellentétesnek, hogy a jogszabály területenkívüliséget alkalmaz. Emellett az etnikai diszkrimináció elemeit tartalmazza, és egyes paragrafusai azt sugallják, hogy a magyar kormány politikai és közjogi kapcsolatot akar fenntartani a határon túl élő magyarsággal. Kovács László közlése szerint bukaresti látogatása során nem látta értelmét, hogy az elutasított javaslatot részletesen megvitassa román kollégájával, Mircea Geoanával. Frunda György, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora, az Európa Tanács Jogi Bizottságának tagja szerint nem állja meg a helyét ez az elutasító vélemény. Frunda kifejtette: a kedvezménytörvénynek nincs területen kívüli hatálya, mivel kifejezetten csak az anyaországon belül biztosít támogatásokat a határon túli magyarok számára. Esetleges problémát ebben a tekintetben a magyar nyelven tanuló diákok számára folyósított, évi húszezer forintos tanügyi támogatás jelenthet, azonban mivel ez kulturális támogatásnak minősül, az európai követelményekkel is összhangban van. Az az észrevétel sem megalapozott, amely a kedvezménytörvényt úgy értelmezi, hogy az a magyar igazolvány révén politikai-közjogi kapcsolatot létesít a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarok és Magyarország között. Az etnikai megkülönböztetéssel kapcsolatosan Frunda György leszögezte: a kedvezménytörvény pozitív diszkriminációt alkalmaz, kettős céllal: az egyik az, hogy elősegítse a határon túli magyar közösségek nemzeti identitásának megőrzését, a másik pedig, hogy elősegítse a szülőföldön való megmaradásukat. Ezen kitételek összhangban vannak az európai fórumok ajánlásaival. /Balogh Levente: Frunda: nem helytállóak a kifogások. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./

2003. január 29.

Jan. 28-án tárgyalta meg az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének jogi bizottsága a magyar kedvezménytörvényről készült Jürgens-jelentés második, átdolgozott változatát. A magyar országgyűlési küldöttség a dokumentum pontatlanságainak kiküszöbölése érdekében 17 módosító indítványt készül benyújtani a holland diplomata legújabb jelentéséhez, mert az az elsőhöz képest valójában nem tartalmaz lényeges változtatásokat. Hans Jürgens első munkaanyagát novemberben tárgyalta a jogi bizottság, s azt a döntést hozta, hogy a raportőrnek újabb dokumentumot kell készíteni a kérdésről, mielőtt azt a közgyűlés elé terjesztik vitára. Kelemen András, a jogi bizottság tagja jelezte: nem fogja javasolni, hogy a Jürgens-jelentés ebben a formában kerüljön a közgyűlés elé. Az országgyűlési képviselő rámutatott, hogy a raportőr továbbra sem tett eleget eredeti megbízatásának, amelynek alapján a magyar törvényt európai összefüggésben kellett volna megvizsgálnia. Az anyag már címében rosszul idézi a jogszabályt, etnikai eredetről beszél, holott a kedvezménytörvény az azonosság önkéntes vállalásán alapszik. A második jelentés nem veszi figyelembe a jogi bizottság tagjainak korábbi észrevételeit, és a holland jelentéstevő tavalyi budapesti látogatásának tapasztalatai sem tükröződnek benne. Fő hiányossága azonban az, hogy nem tesz összevetést az Európában érvényes hasonló törvények és jogszabályok között. Léteznek ilyen törvények a skandináv államok között, van jogszabály a dániai németek státusáról, a dél-tiroli multietnikumú közösség jogairól, s vannak hasonló jellegű szlovák és román jogszabályok is. /Az ET előtt a Jürgens-jelentés. 17 módosító indítványt nyújtanának be. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./ Kedvező eredménnyel zárult a magyar fél számára a kedvezménytörvényről készült Jürgens-jelentés strasbourgi vitája. Tabajdi Csaba, az országgyűlési küldöttség vezetője rámutatott: a tizenhét magyar módosító javaslatból csupán egyet utasítottak el. A jelentéstevő elfogadta azt a korábban mindig elutasított szempontot, hogy a kedvezménytörvény az etnikai megközelítés helyett a magyar nemzetkoncepció alapját képező szabad identitásválasztást helyezi középpontba. Elfogadták az a módosítást is, mely nem csak a magyar kormányt szólítja fel a törvény módosítására, hanem minden érintett kormányt érdemi tárgyalásokra hív fel. Magyar kérésre pontosították azt a tényt is, hogy a törvényt nem minden, csak néhány érintett szomszédos kormány bírálta. A bizottság jan. 30-án ismét ülésezik, ekkor hoz végleges döntést a módosításokról. /Balogh Levente: Módosul a Jürgens-jelentés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

2003. február 22.

A román kormány tagjai most meglehetősen elégedettek lehetnek. Az ország meghívást kapott a NATO-ba, de Washington máris teljes jogú szövetségesnek tekinti Romániát. Amíg a de facto NATO-tag Magyarország és Törökország a vonakodó csatlós szerepét játssza, addig a még csak aspiráns Bukarest készségesen fölajánlotta az ország teljes infrastruktúráját az Irak elleni háborúhoz. Románia ezzel egy olyan háborúban való részvétel mellett kötelezte el magát, amelynek legitimitása kétséges, annak ellenére, hogy Szaddám, a véreskezű diktátor már régóta megérett a bukásra. Az ENSZ nem találtak bizonyítékot a vádakra. Az iraki olajkincsről van szó, amely becslések szerint a szaúd-arábiai tartalékok után a második legnagyobb a világon? Balogh Levente leszögezte: hosszú távon nem a legésszerűbb belerohanni egy olyan háborúba, amelyet még a civilizált Nyugat nagy része is hevesen ellenez. Balogh Levente: A készséges csatlós. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./

2003. február 27.

Febr. 26-án első ízben kaphattak a sajtó képviselői hivatalos tájékoztatást a múlt héten Romániába érkezett amerikai kontingenssel kapcsolatosan. Ira Queen alezredes, az amerikai nagykövetség védelmi együttműködési irodájának vezetője a Mihail Kogalniceanu repülőtérre szállított hadifelszerelés jellegéről, illetve a katonai személyzet számáról nem mondott pontos adatokat. Nem született döntés arról, hogy meddig maradnak az amerikaiak a kogalniceanui bázison. /Balogh Levente: Kérdés, meddig maradnak. Hivatalos információk az amerikai kontingensről. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

2003. május 12.

Túl szép lett volna, ha Bethlen Gábor nagyváradi szobrának avatóünnepsége zökkenőmentesen, a hatóságok közbeavatkozása nélkül zajlik. A szobrot immár hatvan éve nem lehetett fölállítani Kolozsváron, ahová készítői álmodták. A szobor miatt kialakult vita tökéletes kórképet mutat arról, hogy nem változott a román közgondolkodás a magyar kérdésről. Nagyváradon az egyik nagy-romániás tanácsos feljelentette a szoborállítás kezdeményezőit, hiszen a hivatalos román vélemény szerint Erdély mindig is román terület volt, ezért Bethlen Gábort visszamenőleges hatállyal román állampolgárrá avatták, akinek nevét hivatalos fórumokon nem illik magyarul használni. A rosszindulat jeleként fogható fel, hogy az ezzel kapcsolatos kifogásokat az illetékesek nem jelezték időben, hanem a szobor felavatása előtt egy nappal közölték, botrány ízű eseménnyé változtatva a magyarok számára ünnepi rendezvényt. Balogh Levente: Gabriel és Sandor. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

2003. május 23.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöksége egyeztetett arról, milyen álláspontot képviseljen majd a szervezet a kedvezménytörvény módosítását napirendre tűző Magyar Állandó Értekezlet holnapi ülésén. Gajdos István, az UMDSZ elnöke elmondta: a szervezet a jogszabály módosításával kapcsolatos vita mellett szeretne benyújtani egy javaslatot arra vonatkozóan, hogy az Országgyűlésben hozzanak létre egy olyan állandó bizottságot, amely a határon túli magyarok kérdésével foglalkozna. A kedvezménytörvényről az UMDSZ álláspontja közel áll az RMDSZ véleményéhez. "Azt szeretnénk, ha a törvény által biztosított kedvezmények és támogatások nem csak azokra a diákokra vonatkoznának, akik magyar nyelvű tanintézménybe járnak, és magyarul tanulnak." - fejtette ki Kőszeghy Elemér, az UMDSZ alelnöke. Azt szeretnék, hogy a vízumhoz jutás és a beutazás megkönnyítésével pozitív diszkriminációt alkalmazna a kárpátaljai és a vajdasági magyarsággal szemben.Duka Zólyomi Árpád, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke leszögezte: a legfontosabb az, hogy konszenzus szülessen a kedvezménytörvény módosításával kapcsolatban. Az MKP tíz pontból álló listájának legfőbb tétele az, hogy a kedvezménytörvény eredeti szelleme ne csorbuljon a módosítás során. Az MKP ahhoz is ragaszkodik, hogy a kedvezménytörvény által biztosított támogatásokra jogosultak körét továbbra is csak a magyar igazolvánnyal rendelkezők alkossák. Az MKP nem hajlandó támogatni egyetlen olyan módosítást sem, amely hátrányos következményekkel járhat a határon túli magyarság, főképp pedig a felvidéki magyarság számára. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a kedvezménytörvény módosítása távolról sem elsődleges fontosságú kérdés a délvidéki magyarság számára, összemérhetetlenül nagyobb gondot jelent azt, hogy magyarok kimaradnak a privatizációból, s a mindenkori budapesti kormány nem érzékeli ennek a problémának a súlyát. /Balogh Levente: Határon túli készülődés a Máértra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

2003. augusztus 15.

Kovács László külügyminiszter kettősállampolgárság-ügyben tett nyilatkozata kettős üzenetet hordoz. Egyrészt máris megelőlegezi a hivatalos választ a kárpátaljai és a délvidéki magyar szervezetek által megfogalmazott felvetésre, másrészt pedig új színben tünteti fel a határon túli magyarság egészét. A kedvezménytörvény munkavállalásra vonatkozó paragrafusa kapcsán megszületett Orbán-Nastase paktum után a magyar piacot elözönlő húszmillió román munkavállalótól kellett félniük a magyar állampolgároknak, most hirtelen a három és fél millió határon túli magyarból lett mumus. Ők ugyanis arcátlan módon immár magyar állampolgárságra, magyar útlevélre és természetesen a magyar társadalombiztosítási rendszer szolgáltatásaira vágynak. Éhenkórász szegény rokon módjára le akarják rohanni Magyarországot, hogy kifosszák az amúgy is szűkös államkasszát. A nyilatkozat belpolitikai szempontból valószínűleg pozitív fogadtatásra talál. Holott a határon túli magyarok elsöprő többsége elsősorban nem ezért szeretné megkapni a magyar állampolgárságot. Zömüknek ugyanis esze ágában sincs elhagyni a szülőföldjét, még magyar állampolgárként sem. A tény szimbolikus töltete, ami számít, valamint a tény, hogy az EU-csatlakozásból hosszú távon is kimaradó magyar közösségek anyaországgal való kapcsolattartása nem ütközik nehezen áthágható akadályokba. Ezért lehetne szó például a korlátozott állampolgárság megadásán: ezzel útlevelet ugyan kaphatnának a határon túli magyarok, de tb-kártyát nem, így természetesen azon ország szociális juttatásait vennék igénybe, és ott szavaznának, ahol a hivatalosan bejelentett lakhelyük van, javasolta cikkében Balogh Levente. /Balogh Levente: A szegény rokon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

2003. szeptember 4.

Külön épületben kezdi a tanévet Brassóban a magyar tannyelvű Áprily Lajos Gimnázium és a román 6-os Számú Általános Iskola - erősítették meg a érintett két tanintézet vezetői. Ezzel lezárult a két iskola között tizenhárom éve zajló vita. A román tannyelvű általános iskola saját, új otthonának elkészültéig marad "vendégségben" a magyar iskola udvarán levő B épületben. Az Áprily Lajos Gimnáziumnak otthont adó épületegyüttesben működött egykoron a Római Katolikus Főgimnázium, amelyet a kommunisták 1948-ban államosítottak, majd 1960-ban a Magyar Vegyes Gimnázium felső osztályait a román tannyelvű Unirea Gimnáziumba, az alsó tagozatot pedig a 6-os Számú Általános Iskolába helyezték. Azóta a mai Áprily Lajos Gimnázium és a román tannyelvű 6-os Számú Általános Iskola osztályai közösen használtak négy iskolaépületet a város különböző pontjain. A brassói magyarság 1990 elején kérte, az oktatási tárca pedig jóváhagyta az önálló magyar gimnázium újbóli létrehozását, a döntést azonban nem sikerült kivitelezni. A kormányzópárt, a PSD és az RMDSZ közötti egyezményben külön tételként szerepel az Áprily Lajos Gimnázium önállósulása. Ősztől több mint 700 tanulója lesz a magyar gimnázium 1-12. osztályának, valamint a két posztliceális osztálynak. /Benkő Levente: Otthon az Áprily Lajos Gimnázium. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./ Megoldódott a brassói magyarok egyik legégetőbb gondja, végre ismét önálló gimnáziuma lehet a város és a környék magyarságának. Egy melléképületen és az iskolaudvaron egyelőre továbbra is osztozkodnia kell a magyar és a kiköltöző román tanintézetnek, mivel a román osztályok befogadására épített vadonatúj iskola még nem készült el. Miért csak most, tizenhárom évvel a rendszerváltás után sikerült mindezt elérni? A marosvásárhelyi Bolyai és a brassói Áprily Gimnázium esete egyaránt jól példázza, hogy bizonyos román nacionalista körök képtelenek elviselni a már megszerzett területek "feladását". Ezért szerveztek tüntetéseket mindkét tanintézetben, álságos módon az "etnikai szegregáció" fölöttébb káros mivoltát hangoztatva. Hasonló a helyzet a Babes-Bolyai Tudományegyetemen létrehozandó magyar karok ellenzőinek érvei mögött is. A magyarellenes román értelmiségi körök meghátrálásként értékelik a magyaroknak tett engedményeket. /Balogh Levente: Érdekek és ellendrukkerek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

2003. szeptember 30.

Két nap alatt több mint 12 ezer román állampolgárt térítettek vissza a magyar határtól, adta hírül az Adevarul című bukaresti lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ Több mint 12 ezer román állampolgárt - a határt átlépni szándékozók mintegy egyharmadát - fordította vissza a román-magyar határról a román határrendészet az elmúlt hétvégén. Hatósági indoklás szerint az utasok többsége nem vallotta be "valódi úti célját. /Határstop az átkelőknél. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./ Nem lenne probléma, ha a visszaküldöttek mindegyike valóban szabálytalanul próbált volna meg átkelni. Bebizonyosodott azonban, hogy olyanok is voltak, akiknek minden iratuk rendben volt, és a szükséges pénzzel is rendelkeztek. A hirtelen felbuzdulásra minden bizonnyal az osztrák hatóságok múlt heti felvetése adott okot, amelyben a vízumkötelezettség újrabevezetésével fenyegették meg Romániát, ha továbbra is képtelen lesz kiszűrni az Európai Unióba illegális munkára vagy bűncselekmények elkövetésének szándékával bejutni próbáló állampolgárait. /Balogh Levente: "Kritikus" napok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./

2003. december 24.

Kovács László külügyminiszter dec. 23-án a kettős állampolgárságról elmondta, nemcsak arról szól a vita, lehet-e honosítani valakit anélkül, hogy Magyarországra települ. "Elengedhetetlen dolog tisztázni, milyen állampolgárságról beszélünk. A vajdasági magyarok többsége teljes körű magyar állampolgárságra gondol, az azzal járó kötelezettségek nélkül. Világossá kell tenni azt is, mihez járulnak hozzá az érintett szomszédos országok" - fogalmazott Kovács László. A külügyminiszter szerint a magyar állampolgárság esetleges kiterjesztésekor az EU álláspontja is kikerülhetetlen, valamint az is, mibe kerül annak bevezetése a magyar költségvetésnek. Az MSZP elnöke Kövér László múlt heti, erdélyi kijelentéseivel kapcsolatban elmondta, rendkívül felelőtlen magatartást tanúsít, aki azt gondolja, hogy célszerű fegyverekkel fellépni az autonómia kialakítása érdekében, és ezt nyilvános fórumokon mondja is. /Balogh Levente: Kovács László: tisztázni kell, milyen állampolgárságról beszélünk. = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./

2004. január 29.

A Magyar Polgári Egyesület január 28-i nagyváradi ülésén eldőlt: a szervezet Szilágyi Zsoltot, az RMDSZ parlamenti képviselőjét, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) állandó bizottságának tagját indítja jelöltként a város polgármesteri székéért. Sárközi Zoltán, az MPE elnöke szerint azért volt szükség a saját jelölt állítására, mert ezzel el tudják venni az RMDSZ kedvét a „nemtelen alkuktól”, amelyet egy román párttal készültek megkötni, ahelyett hogy leültek volna tárgyalni az MPE-vel. Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke kijelentette: „Meggondolatlan, durva lépés az MPE részéről a saját polgármesterjelölt állítása.” Szilágyi Zsolt elmondta, jövőképpel és nem ellenségképpel vállalta a megtisztelő felkérést. Vannak idők – tette hozzá –, amikor „vállalni kötelező”. /Balogh Levente: Szilágyi Zsolt a nagyváradi jelölt. = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

2004. február 18.

Február 17-én Budapesten, a parlament külügyi bizottságának ülésén a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Illyés Közalapítvány vezetője számolt be szervezetük tevékenységéről. A kettős állampolgárság ügyében előrelépés történt, ezzel kapcsolatban készülnek a hatástanulmányok, a közeljövőben tervezik a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívását – mondta Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke. Kiemelte: a kormányzati munka, a magyar–magyar kapcsolattartás és az oktatási támogatások területén sikeresnek nevezhető a hivatal 2003. évi munkája. Problémát jelent a határon túli magyarság népességcsökkenése. Horvátországban tíz év alatt 25 százalékkal, Szlovéniában 27 százalékkal csökkent a magyarok száma. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke arra kérte a bizottság tagjait, hogy "pártra való tekintet nélkül támogassák az Illyés Közalapítvány megőrzésére irányuló szándékot". Az elnök kifejtette: még nincsenek pontos információi arról, hogy a "restrikciós politika" milyen mértékben érinti az alapítványt. Hozzáfűzte: a "Draskovics-csomaggal" kapcsolatban hallott már 30, 20 és 5 százalékos forráselvonásról is. Pomogáts Béla megjegyezte, hogy a közalapítvány költségvetése 2001-től változatlanul egymilliárd 21 millió forint, emellett kevesellte a határon túli magyarságra jutó összköltségvetést is. "A 6100 milliárd forintos állami költségvetésből 12 milliárd jut a határon túli magyarok támogatására, ami nem hatékony jele a szolidaritásnak" – fogalmazott Pomogáts Béla. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke kiemelte: a határon túli magyarság részéről bizalomcsökkenés tapasztalható a kormánnyal szemben. Szerinte ez azért következett be, mert a "diplomácia agyonhallgatja az autonómia ügyét". A Magyar Nemzet napilapra hivatkozva Németh Zsolt azt mondta: a "Draskovics-csomag" összevonja a HTMH-t és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt, megszüntet határon túli magyarok segítésével foglalkozó alapítványokat, illetve összevonja az Illyés Közalapítványt és az Apáczai Alapítványt, valamint csökkenti az oktatási-nevelési támogatásokat is. Németh Zsolt úgy vélte: a kormány "nemzetpolitikájának hiányáról lassan lehull a lepel", és pártpolitikai játszmák színhelyévé válik a határon túli magyarság helyzete. Bálint-Pataki József erre reagálva elmondta: a megvonás minden bizonnyal nem érinti a határon túli magyar támogatásokat. "Szándékaink szerint azokat a programokat, amelyek a határon túli magyarsággal kapcsolatosak, nem fogja érinteni a költségvetés kiadásainak csökkentése, de ez természetesen a kormány döntésén múlik" – fogalmazott a HTMH elnöke. /Vita a határon túli magyarok támogatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./ Bálint-Pataki József elmondta: a külügyi bizottság nyilatkozatban foglalt állást a határon túlra szánt támogatások csökkentése ellen. Bálint-Pataki József szerint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal és a HTMH összevonása mindössze egy ötlet volt, ami a Pénzügyminisztérium zöld számára érkezett. Hárs Gábor, a külügyi bizottság MSZP-s alelnöke hangsúlyozta: a kormány nem hallgatja agyon az autonómiát, ugyanakkor mindenképpen tisztázni kell, hogy milyen helyzetben és milyen autonómiáról lehet szó. „Az autonómia kérdésének felvetése a romániai választások előtt többet árt, mint használ” – szögezte le Hárs Gábor. Bálint-Pataki József elmondta, a bizottsági meghallgatáson kiemelten tárgyaltak a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetemről (EMTE), valamint az oktatási-nevelési támogatások kérdéséről. A bizottság tagjai egyöntetűen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a vártnál nagyobb költségvetési hiány miatt bevezetendő megszorító intézkedések miatt ne csökkenjenek a határon túliak támogatására, így az egyetem fenntartására szánt összegek sem. „A külügyi bizottság tagjai felhatalmazták a testület fideszes elnökét, Németh Zsoltot, és Hárs Gábort, az MSZP által delegált alelnököt, hogy fogalmazzanak meg egy, a kormányhoz küldendő beadványt ennek érdekében. A bizottságban teljes egyetértés alakult ki azzal kapcsolatosan is, hogy a határon túli magyarság kérdése ne váljék pártpolitikai eszközzé” – mondta el Bálint-Pataki József. /Balogh Levente: Megtartanák a támogatásokat. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

2004. február 21.

A határon túli magyarság informatikai, technológiai felzárkóztatását az Informatikai és Hírközlési Minisztérium idén 200 millió forinttal támogatja, ebből 97 millió forint jut Erdélynek, közölte Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter. A miniszter ismertette, hogy a támogatás nem titkolt célja az, hogy az adott területen a magyarság legyen a modernizáció motorja. A nagyváradi, 2003-as Magyarság az információs társadalomban nevű rendezvényen született meg a további együttműködés átfogó koncepciója és stratégiája. Kovács Kálmán elmondta, hogy a Közháló programot a határon túlra is kiterjesztik. A program célja, hogy 2006 végére szélessávú internetkapcsolattal lássanak el minden olyan oktatási intézményt, ahol magyar nyelvű oktatás folyik. Ugyanez a program 2007 végére a kulturális intézményeket kívánja szélessávú internet hozzáféréssel ellátni. A RMDSZ-nek jutó 97 millió forint elosztására a pályázatot már meghirdették. Szó esett arról, közszolgálati célokat is felvállaló kereskedelmi televízió a magyar kormány segítségével indulna el, Kovács Kálmán miniszter azonban nem volt hajlandó nyilatkozni a támogatás összegéről. /Vass Enikő, Budapest: Támogatás a határon túli magyaroknak. Informatikai felzárkózás, erdélyi televízió. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ Február 20-án Budapesten tanácskozott Kovács Kálmán informatikai miniszter a határon túli magyar szervezetek képviselőivel. A megbeszélésen kiértékelték a határon túli magyar szervezetekkel folytatott 2003. évi informatikai együttműködés eredményeit, tárgyaltak a pénzügyi támogatásokról, és felvázolták a további terveket a tavaly a Körös-parti városban elfogadott Nagyváradi célok alapján. A tanácskozáson a magyar kormány képviseletében jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke is. Bálint-Pataki József a Krónikának elmondta: a Nagyváradon megrendezett informatikai konferencián lefektetett alapelvek szellemében az IHM a Határon Túli Magyarok Hivatalával közösen tavaly 200 millió forint értékben biztosított informatikai felszerelést a határon túli magyarok – beleértve a nyugati magyarság lépviselőit – számára. E támogatásból sikerült többek között felszerelni a Vajdaságban a szabadkai Kosztolányi Dezső Gimnázium és a zentai Bolyai-gimnázium informatikai laboratóriumát. A HTMH-elnök leszögezte: a találkozón mind Kovács Kálmán, mind ő reményét fejezte ki, hogy a Magyarországon életbe lépő gazdasági megszorítások nem érintik majd a határon túli magyarok informatikai felzárkóztatásának tervét. /Balogh Levente: Készül az eTranszilvánia projekt. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

2004. február 27.

A határon túliakra is kihatnak a Draskovics-csomag megszorító intézkedései- Egymilliárd háromszázkilencvenötmillió forinttal csökkentik a Draskovics Tibor pénzügyminiszter által előterjesztett megszorító intézkedések értelmében a határon túli magyaroknak szánt támogatásokat. Az egyik legsúlyosabb megszorítás azonban a Sapientia Egyetemet érinti: 1894 millió forintos költségvetését 380 millió forinttal csökkentik. Az elvonás a Mocsáry Lajos Alapítványt érinti a legsúlyosabban: az 1992-ben létrehozott intézménytől, amely a határon túli magyarok szociális, egészségügyi és mentálhigiénés szerveződéseit volt hivatva támogatni, a 2004-es évre eredetileg előirányzott 60 millió forintot az utolsó fillérig megvonták. Az Illyés Közalapítvány (IKA) 2004-re előirányzott 1021,2 milliós keretéből 194,6 millió forintot elvontak. Pomogáts Béla, az IKA kuratóriumának elnöke lemondását helyezte kilátásba arra az esetre, ha az IKA támogatásaiból mégis elvonnának. Az Új Kézfogás Közalapítványtól 134,6 millió, az Apáczai Közalapítványtól 30 millió, a Segítő Jobb Alapítványtól pedig 150 millió forintot vontak meg. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatos kiadásokat is csökkentik 37,5 millió forinttal. A csángó magyarok kulturális támogatására szánt összeg – amely évek óta évi 100 millió forintot jelent – idén 20,4 millió forinttal csökken. Jó hír ugyanakkor, hogy a költségcsökkentések nem érintik a határon túli magyar gyermek- és ifjúsági szervezeteket és ernyőszervezeteket, valamint a határon túli magyarok informatikai támogatását. Ez utóbbira idén 300 millió forintot irányoztak elő. Laborczi Géza, az Illyés Közalapítvány kuratóriumi titkára elmondta: miután Szabó Vilmostól, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyar ügyekért felelős politikai államtitkárától szóban értesült a megvonásokról, kezdeményezte az IKA kuratóriumi ülésének összehívását. „A kuratórium a megvonásokat tovább háríthatja az alkuratóriumi keretekre, a központi stratégiai keretekre, vagy differenciálhat, azaz újragondolhatja bizonyos programok kiírását, illetve átütemezheti a programokat úgy, hogy azok a legkisebb károsodást szenvedjék” – tájékoztatott a lehetőségekről a titkár. Székely István, a központi státusiroda vezetője úgy gondolja, hogy a megvonások ellenére elő tudják teremteni a megfelelő költségeket. Kató Béla, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem működését felügyelő Sapientia Alapítvány elnöke leszögezte: „teljesen térdre kényszerítik az egyetemet az új költségvetéssel, hiszen azt jelenti: az eddiginél húsz százalékkal kevesebből kell gazdálkodnunk”. „Így például a marosvásárhelyi építkezésünk esetében arányosan leosztva ez azt jelenti, hogy 120 millió forinttal kevesebb jut a campus felépítésére, de ugyanúgy vissza kell fognunk a kutatási programokat is.” Kató Béla elmondta, valószínűleg csökkennek a szakkollégiumokra és az ösztöndíjakra fordítható összegek, egyes programokat pedig beszüntetnek. „Ezek után kétségessé vált, hogy az egyetem egyáltalán képes lesz-e fennmaradni.” A Sapientia Alapítvány elnöke elmondta: a kimaradó költségvetési pénzek pótlására nemzetközi kampányt szerveznek, melynek során a kárpát-medencei és a tengeren túli magyarság képviselőit szeretnék rávenni, járuljanak hozzá az egyetem fennmaradásához. „Ha a civil szféra nem áll mellénk, az az egyetem végét jelentheti. Ez pedig nem csupán az erdélyi, de az összmagyar társadalom kudarca is lenne” – összegezte a Sapientia Alapítvány elnöke. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elégedetlenségét fejezte ki a határon túli magyarok támogatásának csökkenése miatt: „Álláspontunk egyértelmű: nem kellett volna csökkenteni a támogatásokat, hiszen azok nem képeznek akkora tételt, hogy jelentősen befolyásolhatnák a magyar költségvetést, megvonásuk viszont rendkívül nehéz helyzetbe hoz egyes határon túli magyar intézményeket” Markó Béla közölte, az RMDSZ megpróbálja ellensúlyozni a támogatások megvonása nyomán keletkezett hiányt, a kulturális pályázatok támogatására például a Communitas Alapítványon keresztül is biztosítanak összegeket. „Mindent megteszünk, hogy más forrásokat találjunk, és arról sem mondunk le, hogy a határon túliak végül megkapják az eredetileg előirányzott összeget. Ezen összegeket ugyanis nem vonták el véglegesen, csupán zárolták, így elméletileg van arra esély, hogy ismét hozzáférhetővé válnak, ha a pénzügyi helyzet ezt lehetővé teszi” – adott hangot reményeinek Markó. Támogatott intézmények és célok Támogatás a 2004-es költségvetésben (millió ft.) Megvonás (millió ft.) Új Kézfogás Közalapítvány 560,7 134,6 Illyés Közalapítvány 1021,2 194,6 Határon túli magyar felsőoktatás támogatása 1894 362,3 Határon túli magyarok oktatási és kulturális támogatása 1023 64 Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány 200 30 Mocsáry Lajos Alapítvány 60 60 Segítő Jobb Alapítvány 250 150 Határon túli magyar színházak támogatása 100 5 Határon túli csángó magyarok kulturális támogatása 100 20,4 Szomszéd államokban élő magyarokról szóló törvény kiadásai 1850 37,5 /Balogh Levente: Egymilliárd forinttal kevesebb a támogatás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

2004. február 28.

Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a vele készített interjúban rámutatott, hogy a bejelentett támogatáscsökkentések ellenére idén is számos határon túli program támogatható a még rendelkezésre álló alapokból. Reményei szerint ez nem befolyásolja a határon túli magyar intézmények, így a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem működését sem. Ehhez azonban az szükséges, hogy a kuratórium módosítsa a nemrégiben elfogadott költségvetés-tervezetet. Az elmúlt három-négy évben többször felmerült annak az igénye, hogy az intézmény ne csupán egy, hanem több lábon álljon. Ez annyit jelent, hogy alternatív finanszírozási forrásokra is szükség van Eddig ugyanis kizárólag a magyar költségvetés tartotta el a Sapientia Egyetemet. A Határon Túli Magyarok Hivatala maga is költségvetési intézmény, így a megszorítások rá is vonatkoznak. /Balogh Levente: „Több lábon kell állni”. Interjú a HTMH elnökével a határon túli támogatásokról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./

2004. március 3.

Engedélyezték a magyar kiadók számára is a magyar kisiskolásoknak szánt tankönyvek elkészítésére kiírt versenytárgyaláson való részvételt. A román oktatásügyi tárca érvényes rendelete szerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó kisdiákok csupán a román tankönyvek fordításait használhatják. Ez a központosító, a kisebbségek beolvasztására irányuló nemzetállami törekvések maradványa. Erdélyben számos olyan magyar pedagógus tevékenykedik, aki képes megfelelő színvonalú könyv megírására. /Balogh Levente: Tanügyi lecke. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./

2004. március 5.

Mintegy 22 százalékkal csökkentették az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumnak szánt idei költségvetési keretet, tekintettel arra, hogy a Draskovics Tibor magyar pénzügyminiszter indítványozta intézkedések értelmében több mint egymilliárd forinttal kevesebb összeget fordítottak a határon túli magyarság támogatására. Az alapítvány budapesti ülésén döntött úgy, hogy a romániai alkuratóriumnak eddig juttatott 232 millió forint helyett 51 millió forinttal kevesebbet adnak. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: az összeg lefaragása problémát fog okozni minden szaktestületnek, az oktatástól a művelődésig, az ifjúságtól egészen az egyházig és a sajtóig. „Valószínűleg az alkuratórium egyelőre azt teheti, hogy arányosan csökkent mindenhonnan – mutatott rá a szövetségi elnök. Markó reménykedik abban, hátha év közben sikerül az elvett összeg legalább egy részét visszaszerezni. /P. A. M.: Huszonkét százalékkal kevesebb támogatás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./ Pomogáts Béla nem mond le az Illyés Közalapítvány elnöki tisztségéről. Az IKA esetében az erre az évre eredetileg előirányzott 1021,2 millió forint helyett 194,6 millióval kevesebből kell gazdálkodnia. /Balogh Levente: Erdély: ötvenhárommillió forintos megvonás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

2004. március 8.

Százkilencvenmilliárd lejbe kerül az, hogy a román kormány végül beleegyezett az aradi Szabadság-emlékmű felállításába. A horribilis összegből a Szabadság-szobrot ellensúlyozandó két román emlékművet állítanak fel, egyiket az 1848-as forradalom erdélyi román hőseinek emlékére, a másikat pedig Erdély Romániával történő egyesülésének emlékére. Összehasonlításképpen: Arad megye tavaly 37 milliárd lejt kapott a központi költségvetésből a megye közútjainak karbantartására. A PSD számára szabott másik feltétel teljesítése minden bizonnyal jóval nehezebb. /Balogh Levente: Arányérzék. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

2004. március 8.

Új magyar nyelvű napilap jelent meg márc. 8-án Nagyváradon, a Reggeli Újság. A szerkesztőség közleménye szerint az Euro Media Kiadói és Sajtóház Rt. által kiadott lap alternatívát kíván nyújtani a magyar olvasóknak, amire hatvan esztendeje nem volt példa. Dénes László, a lap főszerkesztője a Krónika kérdésére elmondta: az újság egyik irányban sem elkötelezett napilap lesz, amely a közéleti eseményeket kívánja bemutatni, ugyanakkor kritikusan tükrözi majd a társadalmi visszásságokat is. „A lapban a hírek mellett természetesen véleményanyagokat is közlünk majd, ezek szerzője többek között jómagam, Indig Ottó főmunkatárs, valamint Wagner Csilla lesz” – jelezte Dénes. A főszerkesztő hozzátette: a Reggeli Újság az első három hétben ötezer példányban kerül a standokra, majd annak függvényében, hogy milyen igény mutatkozik iránta, illetve hogy milyen eredményt hoz a tervezett előfizető-toborzó akció, módosulhat a példányszám. Dénes visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a lap munkatársai „eladták” volna magukat a románoknak (az Euro Media Kiadói és Sajtóház tulajdonosai a nagyváradi Micula fivérek). „Európában és a világban aligha van nemzetisége a pénznek. A romániai magyar sajtó részben magyarországi, részben román, osztrák vagy egyéb tőkével működik” – fejtette ki. A főszerkesztő „durva csúsztatásnak” minősítette azon felvetéseket, amelyek szerint az új lap RMDSZ-ellenes hangvételű lenne. „Még meg sem jelent a lap, amikor durva kirohanás jelent meg ellene az egyik napilapban, amelyben légből kapott információk alapján a szerző arról írt, hogy RMDSZ-ellenes lap készül Nagyváradon. Rosszulesett, hogy a szakma részéről gyűlölködés és irigység nyilvánult meg irányunkban, mint ahogy az is, hogy a helyi RMDSZ is ellenséges lapként próbált beállítani bennünket. Egy terméknek először meg kell jelennie a piacon, azután lehet csak eldönteni, hogy milyen” – fogalmazott Dénes. /Balogh Levente: Új magyar napilap. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

2004. április 26.

Budapestre látogatott Mircea Geoana külügyminiszter. Mircea Geoana hangsúlyozta: Románia számára prioritást jelent a Gozsdu vagyon megszerzése. Geoana szerint úgy ahogy a magyar fél gyakran „erőszakos unszolására” Románia számos, a románok érzékenysége szempontjából kényes ügyet elintézett, a közös magyar–román örökséget jelentő Gozsdu-vagyon átadása „minimális gesztus” lenne annak viszonzására, amit Románia az utóbbi időben tett. /Balogh Levente: Jár a Gozsdu-vagyon. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

2004. május 6.

Szerbiában egyre gyakrabbak a kisebbségellenes falfirkák, a magyar nemzetiségű diákok és a nem ortodox vallású papok bántalmazásáról szóló hírek. Vojiszlav Kostunica szintén szerb nacionalista, aki azonban hajlandó a demokratikus látszatnak is némi engedményt tenni. A régi rendszer kiszolgálói lassan ismét visszatérnek. /Balogh Levente: Újabb kudarc? = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./

2004. június 3.

A nyári időszakban a Magyar Televízió felfüggeszti egyes, határon túliakról és túliaknak szóló műsorok sugárzását a közszolgálati csatornán. Felmerült annak a gyanúja is, hogy a műsorokat már nem is indítják újra, mivel saját készítésű tudósítások helyett a jövőben a Duna Televízió munkatársai által készített anyagokat veszik majd át. /Balogh Levente: Képernyőképesség. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

2004. december 14.

Nagyváradon újabb épületet kapott vissza a római katolikus püspökség. Az ingatlanok egyike Nagyvárad belvárosában áll, mintegy ötvenméternyire a városházától, és jelenleg egy iskola néhány osztálya működik benne, a legfelső emeleten pedig hat lakás is található. Az általános iskola a törvény által meghatározott öt évig az épületben maradhat. Az egyház szintén oktatási intézményt akar itt működtetni. A másik ingatlant Aradon kapta vissza a püspökség. Az épület Arad belvárosában áll. Tizenhat lakást kaptak vissza, a többiért pedig per folyik, mivel az önkormányzat jogtalanul adta el azokat a kilencvenes évek végén. A visszaszolgáltatott ingatlan továbbra is bérházként funkcionál majd. /Balogh Levente: Egyházi elemi iskolát nyitnának. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-240




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998