udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 31 találat lapozás: 1-30 | 31-31
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ban Mihai

1996. november 11.

Több mértékadó román lap nov. 11-i, hétfői száma élesen bírálta Iliescu elnök nov. 9-i, Gyulafehérváron elmondott beszédét, melyet a tévé is közvetített. Az Adevarul "Ion Iliescu - a bolsevik vicsorgás" című vezércikkében Cristina Tudor Popescu megdöbbenésének adott hangot, Iliescu ugyanis dühtől eltorzult arccal üvöltött. Ha nem engem választotok, jön a király, jönnek a földbirtokosok, jönnek a magyarok, ez volt beszédének a lényege. Az Azi "A kétségbeesés a legrosszabb tanácsadó" címen írt arról, hogy Iliescu ostobának tartja honfitársait. A magyar veszéllyel való fenyegetéssel lejáratta magát. Ugyanakkor a kormány lapja, a Vocea Romaniei teljes terjedelmében közölte Iliescu gyulafehérvári beszédét, majd "Az RMDSZ követelései elfogadhatatlanok és riasztóak!" címmel hozza a Vatra Romaneasca figyelmeztetését. A lapban Mihai Ordanescu cikkében arról írt, hogy az RMDSZ "jóval legalizálása előtt földalatti hálózatot hozott létre, amelynek fő célja az oktatási intézmények alárendelése volt." Ez egyet jelentett az iskolák "románellenes gócokká alakításával, ahol vitatják a román állam egységét, Magyarországról hozott rágalmazó tankönyveket és térképeket terjesztenek", magyar terrorista csoportokat képeznek ki. A Dimienata hasonló hangnemben támadta az RMDSZ-t. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

2000. december 14.

Dec. 14-én a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) meghívására megbeszélést tartott az RMDSZ és a PDSR vezetőség. Az RMDSZ részéről részt vett Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi és Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi csoportjának vezetője, valamint Borbély László ügyvezető alelnök. A PDSR-t Adrian Nastase első alelnök, Viorel Hrebenciuc szervezési és Serban Mihailescu ügyvezető titkár, valamint Ion Solcanu alelnök képviselte. - A két politikai alakulat folytatja a tárgyalásokat és a jövő hét közepére igyekszik megállapodásra jutni a tervezett kisebbségi kormány parlamenti támogatásának kérdéséről - jelentette ki a megbeszélést követően Markó Béla szövetségi elnök. Elmondta, hogy a további tárgyalásokat folytató munkacsoport az anyanyelv használata, a magyar nyelvű egyetemi oktatás, a tulajdonjog rendezése, a regionális fejlesztés és a gazdasági reform kérdésével foglalkozik majd. A munkacsoport dokumentumba foglalja az RMDSZ számára fontos programpontokat. - A PDSR támogatja a készülő közigazgatási törvénynek a szenátusban már megszavazott változatát, amely tartalmazza a helyi közigazgatások nyelvhasználati rendelkezéseit. A magyar nyelvű egyetem kérdésében a PDSR támogatja a magyar nyelvű oktatás bővítését általában és ezen belül konkrétan a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a magyar nyelvű oktatás további bővítését és a minél nagyobb pénzügyi, szakmai, költségvetési önállóság megteremtését. A tárgyaláson a résztvevők megegyeztek abban, hogy keresik a megoldást az elkobzott egyházi tulajdon, és más tulajdon, illetve más, az RMDSZ számára fontos kérdésére általában. /Megbeszélés az RMDSZ és a PDSR vezetősége között. = RMDSZ Tájékoztató, dec. 14. - 1871. sz./

2001. április 4.

Petru Serban Mihailescu kormányfőtitkár átiratban értesítette Nagyvárad önkormányzatát, hogy a Nastase-kabinet nem hajlandó törölni a magyar történelmi egyházaknak visszaszolgáltatandó ingatlanok listájáról a városvezetés által kért két épületet. Az Ady Endre Gimnázium és az Andrei Saguna Szakközépiskola épületeit a városvezetés "az azokban működő oktatási intézmények érdekeire" hivatkozva szeretné magáénak tudni. A nagyváradi önkormányzat a következő ülésén dönt arról, megpróbálja-e peres úton visszaszerezni a két egyházi ingatlan tulajdonjogát. /Pengő Zoltán: A kormány áthúzta a város számításait. A magyar egyházaké maradhat a nagyváradi önkormányzat által visszakövetelt két ingatlan. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./

2001. július 12.

A bálványosi szabadegyetem az átmeneti időszak legstabilabb intézménye és az alapgondolat, amelyre a tábor indulásakor épült, ma is érvényes - jelentette ki Toró T. Tibor, a Reform Alapítvány csíkszeredai sajtótájékoztatóján, amelyen a tizenkettedik Bálványosi Nyári Szabadegyetem /júl. 22-29., Tusnádfürdő/ programját ismertették. A meghívottak között található Orbán Viktor, Németh Zsolt, dr. Deutsch Tamás - a magyar kormány részéről, Duray Miklós, Kasza József, Kovács Miklós, Markó Béla - a határon kivüli magyar politikai szervezetek vezetői, Tőkés László, Kató Béla, Böjte Csaba, Lucian Muresan - egyházi méltóságok, Adrian Nastase, Smaranda Enache, Vasile Dancu, Andrei Marga, Serban Mihailescu, Viorel Coifan, Pavel Abraham - a román politikai élet személyiségei. Az idei megbeszélések a "kényszerek és lehetőségek" téma köré épülnek. Az előadások témái között említhető: "Schengenen innen és túl", "Erdélyi magyar magánegyetem, Sapietia Alapítvány - látható eredmények és láthatatlan akadályok", "Közigazgatási decentralizáció és re-centralizáció az EU-ban", " Az egyház társadalmi szerepvállalása és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása", "Regionális biztonságpolitika és együttműködés", Dél-kelet-európai nemzeti vágyak és célok az euroatlanti integráció tükrében. Ez utóbbi téma meghívott előadói Orbán Viktor magyar miniszterelnök valamint Adrian Nastase román miniszterelnök. /(Daczó Dénes): XII Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

2001. július 24.

Júl. 23-án a schengeni határ problémakörének megvitatásával kezdte meg munkáját Tusnádfürdőn a XII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem, amely ebben az évben a "Kényszerek és lehetőségek" átfogó címet választotta az egyhetes vitasorozatnak. A hétfői vitában Turi-Kovács Béla magyar környezetvédelmi miniszter, Végh Zsuzsanna, a Belügyminisztérium bevándorlási és állampolgársági hivatalának főigazgatója, illetve Wolfgang Eberhardt Wittstock, a romániai Német Fórum és Szilágyi Zsolt, az RMDSZ parlamenti képviselője vett részt. Magyarország számára kényszerhelyzetet jelent, hogy az ország és a nemzet határai nem esnek egybe. Ezt oldhatja fel az európai integráció - hangsúlyozta Toró T. Tibor képviselő. Szilágyi Zsolt képviselő úgy vélekedett, hogy a státustörvény megkönnyítheti a román-magyar kétoldalú kapcsolatok problémáit azzal, hogy a romániai magyar közösség helyzete kielégítővé válik mind a magyar kisebbség, mind a román többség számára. Eberhard-Wolfgang Wittstock kifejtette: mióta Erdély Romániához került, az itteni német közösség lélekszáma a korábbi 800 ezer főről 85 ezerre csökkent a sorozatos kitelepítések, deportálások, illetve a kilencvenes években tetőző kivándorlási hullám következtében. Olyan esztendő is volt a rendszerváltás után, amikor 110 ezer német nemzetiségű hagyta el Romániát. - A szervezők Magyarországról mások mellett Szájer József integrációs bizottsági elnököt, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapátot, Semjén Zsolt egyházügyi helyettes államtitkárt, Szabó Tibor HTMH-elnököt, Bába Iván közigazgatási államtitkárt, Németh Zsolt külügyi államtitkárt és Orbán Viktor miniszterelnököt, Romániából pedig Hildegard Puwak integrációs minisztert, Serban Mihailescu kormányfőtitkárt, Tőkés László püspököt, Markó Béla RMDSZ-elnököt, Victor Babiuc és Crin Antonescu volt minisztert és Adrian Nastase kormányfőt hívták meg előadónak. Szintén a meghívottak között szerepel több magyarországi és romániai politikai párt vezető politikusa és parlamenti képviselője. - A román miniszterelnököt minden évben meghívták Tusnádfürdőre, de oda az évek során egyetlen miniszterelnök sem ment el. Orbán Viktor viszont, aki 1990 óta a bálványosi szabadegyetem valamennyi eddigi rendezvényén részt vett, idén is ellátogat Tusnádfürdőre. - Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, pihenőszabadságára hivatkozva, nem fogadta el a szabadegyetem szervezőinek meghívását - közölte Szilágyi Zsolt, aki egyben a Reform Tömörülés alelnöke. Ennek ellenére remélik, mégis szakít időt a státustörvényről szóló előadásra. - Meggyőződésünk - hangsúlyozta Szilágyi -, ahol a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, Németh Zsolt találkozik egy nyilvános fórum keretében a kárpát-medencei magyarok vezetőivel, az RMDSZ elnöke is képviseltetni fogja magát. /Bálványosi Nyári Szabadegyetem - tizenkettedszer. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

2001. július 26.

Az önkormányzatok működésének magyarországi és romániai tapasztalatait elemezték júl. 25-én Tusnádfürdőn, a nyári szabadegyetemen. A román alkotmánynak tartalmaznia kell végre a kisebbségek kulturális autonómiához való jogát. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere hangsúlyozta, hogy Romániában nincs valós önkormányzati rendszer, "a szovjet típusú néptanács és az önkormányzat közötti átmenet felénél sem tartunk". Szűkös jogkörrel rendelkeznek a polgármesterek és a helyi önkormányzati testületek, s a meglévő jogok gyakorlásához sem rendelkeznek a kellő anyagi forrásokkal. A meghívott román előadók - ez alkalommal Serban Mihailescu kormányfőtitkár, Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus, valamint Viorel Coifan liberális képviselő nem jelentek meg. Soporan prefektust sajtószóvivője, Despina Neagoe képviselte. /Bálványosi nyári szabadegyetem. Nincs valós önkormányzati rendszer Romániában A néptanács és az önkormányzat közti átmenet felénél sem tartunk. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26

2001. szeptember 18.

Szept. 17-én Adrian Nastase miniszterelnök a kíséretében lévő személyekkel - Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke, Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, Octav Cosmanca közigazgatási miniszter, Ioan Rus belügyminiszter, Serban Mihailescu kormányfőtitkár, valamint népes újságíróküldöttség - egy óra késéssel érkezett Csíkszeredába. A kormányfő fogadta a katonai tiszteletadást, majd az Octavian Goga Főgimnáziumba indult, a román gimnáziumból pedig a Márton Áron Gimnáziumban tett látogatást. Az etnikumközi és a generációk közötti párbeszéd társadalma kell legyünk - hangsúlyozta a kormányfő. Nastase felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy zárjanak ki körükből mindenféle szélsőséges egyént vagy megnyilvánulást, a bölcsesség és az etnikai másság elismerése legyen a jellemző. Mindkét iskolában megtekintette az oktatási minisztérium által kezdeményezett, az iskolák számítógépekkel való ellátását célzó program részeként kapott számítógépekkel berendezett informatikai laboratóriumot, illetve könyvadományt nyújtott át az iskolák könyvtárának. Varga László, a Márton Áron Gimnázium igazgatója románul és magyarul köszöntötte a vendégeket. Nastase hangsúlyozta a román nyelv mint hivatalos nyelv fontosságát. - Hargita megye mindeddig kimaradt a nagyobb infrastruktúra-fejlesztési programokból - fejtette ki Zsombori Vilmos, a megyei önkormányzat elnöke a kormányfőnek és kíséretének, majd vázolta a szükségleteket. Hasonló gondokat vetett fel Demeter János háromszéki megyeelnök is. Horia Granma háromszéki prefektus azt vetette fel, nincs elegendő romántanár. Javasolta, hogy az oktatási tárca támogassa brassói egyetemek román nyelvtanárképző kihelyezett tagozatainak létesítését Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában. - Másként értelmezünk közös szavakat - hangsúlyozta hozzászólásában Ráduly Róbert parlamenti képviselő, példaként az autonómia fogalmát említve. Nastase a felvetett kérdésekkel kapcsolatban elmondta, hogy egyénileg kell elbírálni valamennyit. A sajtótájékoztatón Adrian Nastase elmondta: a csángó-ügynek túl sok a fogadatlan prókátora, a magyar oktatás kérdése a Csángóföldön pedig túlpolitizált. Véleménye szerint a csángók nem igénylik azt. /Sarány István: Csíkszeredában járt Adrian Nastase kormányfő. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./

2002. március 7.

Febr. 6-án, Ion Iliescu elnökkel történt konzultációt követően Traian Basescu, a Demokrata Párt elnöke elmondta: az államfőtől, a korrupcióellenes kampány szellemében, Adrian Nastase kormányfő, Ilie Sarbu, Serban Mihailescu és Miron Mitrea miniszterek menesztését kérték, akik — a DP szerint — a kabinet legkorruptabb tagjai. /Kormányszintű nagytakarítást akar a DP. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7/

2002. augusztus 3.

Serban Mihailescu kormányfőtikár bejelentette, hogy ellenőrizni fogja azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) lehallgatja a iasi-i újságírók telefonját. Ugyanakkor elmondta: nem látta azt a levelet, amelyet Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti delegációjának vezetője küldött Hildegard Puwak integrációs miniszternek, amelyben kéri a hatóságok közbelépését az ügyben. /Lehallgatási botrány. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./

2002. október 4.

Ünnepi rendezvénysorozattal emlékeznek meg október 11-én és 12-én Kolozsváron és Zilahon a két Fadrusz-mű, a Mátyás- és a Wesselényi-szobor leleplezésének 100. évfordulójáról. Az eseményen előreláthatóan a román és a magyar kormány képviselői, többek között Serban Mihailescu főtitkár, Cristian Diaconescu államtitkár, valamint a művelődési Minisztérium képviselője, magyar részről pedig Kiss Elemér, a miniszterelnöki hivatal vezetője, Szabó Vilmos, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára, Kocsi László, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke vesz részt. Ugyanakkor legfelső szinten képviselteti magát az RMDSZ, valamint a helyi hivatalos szervek. Jelenleg a munkások a nemrég ismeretlenek által festékszóróval lefújt szobortalapzatot tisztították le. A polgármesteri hivatal képviselője kifejtette: érdeklik az esetleges UNESCO pénzek a főtéri szoborcsoport restaurálására, amelyet "a román szobrász, Ioan Fadrutiu" alkotott. Funar polgármester nem ért egyet azzal, hogy a Főtér a világörökség részét képezze. /Németh Júlia, Kiss Olivér: A világörökség részévé nyilvánítanák a belvárost. Javítási munkálatok a Mátyás-szobor környékén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

2003. június 17.

A kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt Állandó Bizottsága máj. 16-án döntött a kormányátalakításról. Az Adrian Nastase pártelnök által vezetett ülésen úgy döntöttek, hogy az eddigi 22 minisztérium helyett 14 marad. Ennek értelmében Adrian Nastase miniszterelnök kormányában részt vesz Dan Ioan Popescu gazdasági és kereskedelmi miniszter, Mihai Tanasescu pénzügyminiszter, Ilie Sirbu mezőgazdasági, erdészeti, vízügyi és környezetvédelmi miniszter, Ioan Mircea Pascu honvédelmi miniszter, Miron Mitrea szállításügyi, építkezésügyi és turisztikai miniszter, Dan Nica távközlési miniszter, Hildegard Puwak európai integrációs miniszter, Razvan Teodorescu kulturális és vallásügyi miniszter, Rodica Stanoiu igazságügyminiszter, Elena Dumitru, munkaügyi és családügyi miniszter, Alexandru Atanasiu oktatási, ifjúsági és kutatásügyi miniszter, Ioan Rus közigazgatási és belügyminiszter, Mircea Goana a külügyminiszter, Mircea Beuran egészségügyi miniszter, Serban Mihailescu, kormányfőtitkár. További hat tárcanélküli miniszterről is döntés született Gabriel Oprea, Eugen Dijmarescu, Vasile Puscas, Marian Sirbu, Ionel Blanculescu és Acsinte Gaspar személyében. /Döntöttek az új kormány összetételéről. Az oktatásügy és az egészségügy új kézbe került. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

2003. október 8.

Demeter Attila a román kormány "fehér egere", ő maradt egyedüli magyarként a kormányzati apparátusban. Elmondta, hogy Serban Mihailescu kancelláriaminiszter tanácsosa. A kancelláriaminisztérium hivatalosan a miniszterelnök programját szervezi, előkészíti külföldi és belföldi látogatásait. A két párt közötti protokollumban az áll, hogy legyen ott egy ember, aki képes olyan ügyeket kezelni, amelyekhez nem szükséges a két pártelnök találkozója. A napi dolgokat kell intéznie. Demeter Attila az RMDSZ-t érintő dolgokban van jelen: amikor tavaly decemberben a miniszterelnök Magyarországra utazott, ö részt vett az előkészítésben; vagy a romániai szülők Magyarországon született gyerekeinek kérdéskörével foglalkozó bizottságnak is tagja volt, s más bizottságok munkájában is részt vesz, például tolmácskodik magyar és román politikusok, szakemberek találkozóján. Részese a magyar iskoláknak adandó pénzek kiharcolásának, elosztásának. Ahhoz, hogy a magyar iskolák a költségvetésen felül pénzhez jussanak, külön kormányhatározat kell. Ennek kifutási ideje egy-két hónap - egy kormányhatározatot 4-5 miniszternek kell aláírnia -, de, ha ez a hivatalos posta útján történik, az ügyintézés akár egy évig is elhúzódhat; ha valaki utánajár az ügynek, hamarább lesz belőle valóság. Néha futár, szóvivő, írnok is, mondta magáról Demeter Attila. Amikor a csíkszeredai új katolikus templom építéséhez három milliárd lejt igényelt az egyház, senki nem írta meg a kormányhatározatot. Végül Kelemen Hunorral együtt állították össze. Aláíratták Razvan Theodorescuval, s a határozat zöld utat kapott a kormányülésen. Pozíciójában az első évben nagyon nehezen fogadták el. /Máthé Éva: Egyedül magyarként - a román kormányban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

2003. december 3.

Serban Mihailescu, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) alelnöke dec. 2-i sajtótájékoztatóján kijelentette: az SZDP és az RMDSZ kapcsolata problémamentes, a nézeteltérésekről a protokollum alkalmazását felügyelő bizottságban tárgyalnak. /Mihailescu: Problémamentes az SZDP és RMDSZ kapcsolata. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2004. január 28.

Az idei parlamenti választások után is szövetségesként számít az RMDSZ-re a Szociáldemokrata Párt (SZDP) – hangoztatta január 27-én Serban Mihailescu alelnök. /Továbbra is számítanak az RMDSZ-re. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

2004. április 2.

Márc. 30-án látogatást tett Aradon, a Tűzoltó téri talapzatnál Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Serban Mihailescu kormányfőtitkár, ugyanakkor jelen voltak az RMDSZ helyi vezetői, illetve Dorel Popa polgármester és Vasile Dan Ungureanu Arad megyei prefektus is. A Szabadság-szobor felállításához szükséges gépeket egy debreceni cégtől hozatják. Takács Csaba ügyvezető elnök hosszan ecsetelte, mennyi bürokratikus akadályt kell naponta áthidalniuk ahhoz, hogy a munka elkezdődhessen. /Sz. K.: Már csak a bürokráciát kell túlélnie az aradi szobornak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2005. január 14.

A Trianon film vetítésével kapcsolatosan exkluzív interjújában Mihail Hardau Kolozs megye frissen kinevezett demokrata párti prefektusa kifejtette, a sajtóból vett információi szerint a film Nagy-Magyarország újraegyesítéséért harcol, ezért Mircea Miclea tanügyminiszterhez, Monica Octavia Musca művelődésügyi miniszterhez, valamint Ilie Narita Kolozs megyei főügyészhez intézett levelében az ügy tisztázását kérte. Hardau hangsúlyozta, hogy az Országos Mozivállalat nem hagyta jóvá a film vetítését. „Egyféleképpen a törvénytelen procedúrával történő egyetértést jelentette az, hogy a RMDSZ egyes képviselői részt vettek a vetítésen. Hogy a Nagy-Románia Párt nem foglalt állást, és én hamarabb reagáltam? Csak a helyzet tisztázását kértem, ennyi az egész” – jelentette ki Mihail Hardau. /Kiss Olivér: „Csupán a helyzet tisztázását akartam”. Kolozs megye prefektusa nyilatkozik a Szabadságnak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

2005. január 22.

Eckstein-Kovács Péter szenátor elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a Trianon film vetítését törvénytelennek minősítő nyilatkozatot Mona Musca művelődésügyi miniszter Hajdu Győző, a volt kormány által finanszírozott Együtt–Impreuna című lap főszerkesztője, a kommunista hatalom egykori magas rangú tisztviselőjének sugallatára adta ki. A szenátor legjobban Mihail Hardau prefektusra haragszik, aki előzően megegyezett a Trianon film vetítése helyszínéül szolgáló Protestáns Teológia rektorával, majd ezután ügyészségi feljelentést tett a szervezők ellen. A Magyar Ifjúsági Tanács tagszervezetei szerint „érthetetlen, hogy az Európai Unióba igyekvő Romániában az állami szervek illetékeseit sérti, hogy egy kulturális rendezvény keretében egy tárgyilagos történelmi dokumentumfilmet vetítenek”. Az ügyben Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke is állást foglalt. /B. T.: Hajdú Győző volt a bajkeverő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

2006. március 23.

Beszolgáltatták fegyvereiket az SZDP bűnvádi eljárás alatt álló volt kormánytisztviselői. Köztük Adrian Nastase volt kormányfő, Miron Mitrea volt közlekedésügyi miniszter, Serban Mihailescu volt kormányfőtitkár. A politikai támogatás nélkül maradt Antonie Iorgovan azt állította, hogy a homoszexualitás olykor előléptetési kritérium volt az SZDP-ben. Szerinte ez nem lenne gond, ha az érintettek nyíltan vállalnák másságukat, akár szabadkőművességüket is. /Fegyvertelenül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

2006. május 9.

Daniel Morar, a Korrupcióellenes Ügyészség vezetője jelen pillanatban tizenegy, nagyvadnak tartott politikust vizsgál: Emilian Cuteant, az SZDP-kormány forradalmárok ügyével megbízott államtitkárát, Adrian Nastase volt miniszterelnököt, Ion Dumitrut, a Romsilva egykori igazgatóját, Miron Mitreát, Ristea Priboi volt szekustisztet és képviselőt, akinek kézre kerítéséért nemzetközi körözést adtak ki, George Copos jelenlegi miniszterelnök-helyettest, Serban Mihailescu volt minisztert, jelenlegi SZDP-szenátort, Traian Panait egykori államtitkárt, a CFR több vezetőjét, az igazságügy-minisztérium több alkalmazottját, egyes kórházigazgatókat hűtlen kezelés miatt s nem utolsósorban Gigi Becalit adócsalásért, írta a Romania Libera című bukaresti napilap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

2006. június 7.

Négyre emelkedett a magas rangú tisztségviselők elleni vádemelések száma. Az idén beindított és Monica Macovei igazságügyi miniszter által életben tartott nagyszabású korrupcióellenes harcban eddig időrendi sorrendben Emilian Cutean Fehér megyei parlamenti képviselő, Serban Mihailescu volt kormányfőtitkár, Marian Oprisan Vrancea megyei tanácselnök és George Copos volt miniszterelnök-helyettes korrupciógyanús dossziéját továbbították a bírósághoz. Copost azzal vádolják, hogy a Lottó Társaság elnökével, Nicolae Cristeával együtt több mint egymillió euróval károsították meg az államot. A Konzervatív Párt egyelőre nem vonja meg politikai támogatását Copostól, aki szenátor. Az eddig bíróság elé került személyiségek közül hárman a Szociáldemokrata Párthoz tartoznak, egy pedig a Konzervatív Párt tagja. /Copos is a bíróságra került. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

2006. augusztus 23.

Adrian Nastase kormányában Ristea Priboion kívül Serban Mihailescuról is köztudott, hogy a Szekuritáté munkatársa volt. Mint ismeretes, Priboi Dubaiba menekült, Serbanescut pedig eltűnt a világ szeme elől, olvasható a Romania Libera című lapban. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

2006. szeptember 18.

Frunda György szenátor közölte, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ legutóbbi ülésén megállapította, hogy ő nem működött együtt a politikai rendőrséggel. A Gandul napilap úgy tudja: a szenátor esetében döntését a CNSAS nem egyhangúlag hozta meg, ketten – Mircea Dinescu és Constantin Ticu Dumitrescu – tartózkodtak a szavazáskor. Lavinia Sandru, a Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) alelnöke hevesen támadta a CNSAS legutóbbi döntéseit. Szerinte az átvilágító testület és a pártok vezetői között alku született bizonyos politikusok „tisztára mosásáról”. A PIN alelnöke úgy tudja: az első „tisztára mosandó” csomagban Frunda György (RMDSZ), Cristian Radulescu (PD), Serban Mihailescu (PSD) és Marcu Tudor (PRM) szerepel. „Vannak olyan politikusok, akik pletykából élnek meg, mert másképp nem tudnak érvényesülni” – kommentálta Sandru kijelentéseit Frunda György. Lavina Sandru információit cáfolták a demokraták is. /Cs. P. T.: Frunda nem volt besúgó. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2006. október 25.

Serban Mihailescu szociáldemokrata párti és Mircea Cosea liberális parlamenti képviselők a volt Szekuritáté tisztjei voltak, de a bizottság rendelkezésére még nem áll kellő bizonyíték arra nézve, hogy az illető személyek vádolhatóak-e azzal, hogy a politikai rendőrség kategóriájába tartozó tevékenységet folytattak volna – döntött az átvilágító bizottság. /Mihailescu és Cosea szekustiszt volt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2006. október 31.

Jogi útra terelné a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a magyar diákok románnyelv-oktatásában tapasztalható diszkrimináció ügyét, amennyiben e téren továbbra sem tapasztalható előrelépés az Oktatási és Kutatási Minisztérium részéről – olvasható a BKB hétvégi sajtóközleményéből. A bizottság tagjai nyilatkozatukban Mihail Hardau oktatási miniszter múlt heti, sepsiszentgyörgyi kijelentéseire válaszolnak. A tárcavezető kijelentette, hogy „a már működő marosvásárhelyin kívül nem szükséges másik, önálló magyar egyetem létrehozása”, illetve ellenezte, hogy a románt idegen nyelvként oktassák a magyar iskolákban. A BKB tagjai többek között arra emlékeztetnek, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács úgy ítélte meg: a román nyelv oktatása és számonkérése során sérül a magyar diákok esélyegyenlősége, és felkérte a minisztériumot a probléma mielőbbi orvoslására. A nyilatkozat szerint Hardau csupán felületes ismeretekkel rendelkezik a hazai felsőoktatási intézményekről, hiszen az állami egyetemek közé sorolja a marosvásárhelyi Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, amelynek fenntartási költségeit a magyar állam fizeti. A miniszter hasonló nézeteket vall a „kisebbségi kérdésekben érzéketlen, intoleráns” politikai vezetőséggel, amely nem tett semmit a Bolyai Egyetem újraindításáért – áll a sajtóközleményben. /Jogi útra terelné a BKB a románnyelv-oktatás ügyét. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

2007. március 21.

Március 20-án megbukott a szenátusban Mihail Hardau oktatásügyi miniszter elleni, A román oktatás csődje címet viselő egyszerű bizalmatlansági indítvány, amelyet a Szociáldemokrata Párt (PSD) terjesztett elő. A szociáldemokraták 15 vádpontot sorakoztattak fel, melyek alapján kérték a miniszter lemondását. Felrótták többek között a 2005-től szervezett nagyszámú tanügyi sztrájkot és tiltakozást, az oktatási intézmények egészségügyi engedélyek hiánya miatti működési zavarait, az országos felmérő tesztek és érettségi vizsgák esetében felszínre került csalások ügyét. A vádakra válaszolva Hardau kifejtette: a minisztérium a legnagyobb költségvetéssel dolgozik, mely a bruttó hazai termék (GDP) 5,2 százaléka; ennek eredményeként megduplázódott a tanulókra a költségvetésből előirányzott összeg, a felsőoktatásban pedig 2,7-szeresére nőtt a diákokra jutó költségvetés. /B. Z. : Megbukott a „román oktatás csődje“. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

2007. november 21.

A büntető törvénykönyv és a büntető perrendtartás módosításai akár a nemzetbiztonságot is veszélyeztethetik – nyilatkozta Traian Basescu államfő. Hangsúlyozta, ha kihirdette volna a törvényt, akkor olyan személyek menekültek volna meg az igazságszolgáltatás elől, mint Adrian Nastase, Dinu Patriciu, Radu Mazare, Nagy Zsolt, Tudor Chiuariu, Serban Mihailescu és Traian Decebal Remes. Basescu szerint a Btk-módosítások „a vádlottak jogait védve korlátozzák ezzel a bűnügyi szervek előjogait”, hiszen megakadályozzák az állami intézmények vizsgálati tevékenységét. Az elnök nyilatkozatát megelőzően a hazai civil szervezetek, a sajtó, utóbb pedig az amerikai és a brit nagykövet is hevesen bírálták a büntető törvénykönyv és a büntető perrendtartás módosításait, melyeket a képviselőház október 23-án szavazott meg. A legfőbb ügyészség honlapján közzétett állásfoglalás szerint az új előírások előzmény nélküliek az európai joggyakorlatban. Így például gyakorlatilag megfosztják az ügyészeket attól a lehetőségtől, hogy a gyanúsítottnál rajtaütésszerű házkutatást végezzenek. A perrendtartás megfosztja az ügyészeket a telefonlehallgatásoktól is. /B. T. : Nemzetbiztonsági kérdés az új Btk. ? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

2008. február 5.

Visszaszolgáltatták a református egyháznak az ágyai Olosz Lajos Általános Iskola és a hozzátartozó óvoda épületeit, amelyeket a kommunizmus idején államosítottak. A Nagyszintyei Polgármesteri Hivatal, illetve az Ágyai Református Egyházközség, között megkötött, 49 évre szóló koncessziós szerződés Ban Mihai nagyszintyei polgármester szerint mindkét fél számára elfogadható: folytathatják az épületek teljes felújítását, illetve az óvoda épületének egy tanteremmel, korszerű mosdóval és illemhellyel történő bővítési munkálatait, hozzáláthatnak az iskolához csatolandó új épületszárny megtervezéséhez, kivitelezéséhez. A tulajdonos nem kért bérleti díjat, ellenben évente elvár két teherautó tűzifát, amit a község teljesíteni fog. Módi József református lelkész elmondta: az intézmény működését, az anyanyelvű oktatást szavatolni kell még akkor is, ha ez az egyház számára bizonyos anyagi lemondásokkal is jár. /Balta János: Restitúció. Ágya visszakapta az iskolát. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./

2008. február 29.

A fajok keletkezéséről és az evolúcióról szóló darwini elmélet elemi- és középiskolákban való oktatásáért szállt síkra a Szolidaritás a Gondolati Szabadságért nevű romániai civil szervezet, miután 2006-ban Mihail Hardau szaktárcavezető törölte a tantervből az elmélet kifejezett oktatását. Emellett azt is követelik, hogy a filozófia-tankönyvek fejtsék ki az Istenről szóló alternatív elgondolásokat, azokat a Nietzsche, Voltaire, Camus, Epikurosz és más filozófusok nevével fémjelzett tételeket is, amelyek nem egyeznek a keresztény egyházak tanításaival. /Vissza a darwinizmust a tankönyvekbe! – követelik. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./

2008. június 21.

Tőzmiskén harmadik mandátumát kezdi Haász Tibor polgármester. Nagyzerinden Simándi Sándor a polgármester, Komlósi Róbert maradt az alpolgármester, akit egyöntetű szavazással bízták meg újabb 4 évre. Nagyszintyén Ban Mihai polgármester, alpolgármesternek Erdős Bálintot (RMDSZ) választották meg. /Balta János: Önkormányzati alakuló ülések a Körös-közben. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

2008. szeptember 2.

Szeptember 1-től újra kezdődött a munka a parlamentben. Az elkövetkező időszakban a szenátoroknak dönteniük kellene arról, hogy indítsanak-e bűnvádi eljárást a korrupcióval vádolt szociáldemokrata politikus, Serban Mihailescu ellen. /Vége a parlamenti vakációnak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./


lapozás: 1-30 | 31-31




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998