udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 135 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-135
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Banner Zoltán

1990. május 24.

A kolozsvári Egyetemi Könyvtár kifüggesztette az 1988-ban indexre tett szerzők listáját. A 152 szerzőből 9 magyar. Közülük háromnak /Beke György, Fábián Ernő, Molnár H. Lajos/ egy-egy munkája, míg a többinek /Banner Zoltán, Bartis Ferenc, Bodor Pál, Dános Miklós, Köteles Pál és Szőcs Géza/ valamennyi alkotása a tiltott könyvek közé került. - Ez a lista nyilván nem teljes, például az Erdély története sem szerepel rajta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

1994. december 7.

Banner Zoltán művészettörténész 1988-ban települt át Erdélyből Békéscsabára, ahol a Kőrösi Csoma Sándor Tanítóképző Főiskola művészeti tanszékének vezetője. Egyetlen magyar kultúra létezik, amit mesterségesen osztottak régiókra, hangsúlyozta. Sok éves munkájának eredménye az Erdélyi magyar művészet a XX. században /Budapest, 1990./ című munkája, 780 hivatásos képző- és iparművészről szól, 6000 példányban jelent meg, ebből 2000 eljutott Erdélybe. Most készíti az erdélyi magyar naívokról és ábrázoló mesterekről szóló könyvét Teremtő önvédelem címen. Egy halódóban levő világot szeretne megörökíteni. "Nincs Európában még egy olyan nép, melybe annyi művészi hajlam és ihletés szorult volna, mint az erdélyi magyarságba."/Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

1996. szeptember 3.

Az Erdélyből Békéscsabára áttelepült Banner Zoltán azért távozott az országból, mert letiltották pódiumfellépését, nem adhatta ki könyvét. Magyarországon azután megjelenhetett 1989-ben Erdélyi magyar művészet a XX. században című összefoglaló munkája. Következő kötetét az erdélyi magyar naiv művészeknek szentelte, az idén látott napvilágot: Teremtő önvédelem. Az erdélyi naivok és ábrázoló népi mesterek művészete. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 3./

1996. október 19.

A Corvina Könyvklub okt. 19-én mutatja be Székelyudvarhelyen, a Corvina Könyvesboltban Banner Zoltán Az erdélyi magyar naivok és ábrázoló népi mesterek című könyvét, melynek kézirata elnyerte a Magyar Könyv Alapítvány pályázatának fődíját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

1996. november 9.

Nov. 9-én tartották Brassóban az országos Bartalis János Szavazóversenyt. A 33 fiatal versmondó /köztük heten Magyarországról/ közöl nem volt könnyű kiválasztani a legjobbakat. Banner Zoltán, a zsűri elnöke elégedetten nyilatkozott a rendezvényről. Boldogan vállal ilyen feladatot a jövőben, mondván: "én erdélyi értelmiségi maradtam a magyarországi lakáscímmel is." Előadóművészetével is szívesen közvetíti az értékeket, amelyeket "az erdélyi magyarság felhalmozott". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

1997. január 13.

A stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület /EMKES/ jan. 19-én rendezi meg a kolozsvári magyar képzőművészek műveinek kiállítását. Stockholmban, a Magyar Házban tekinthetik meg 38 művész munkáit, köztük már elhunyt művészek is vannak, például Szervátiusz Jenő. A kiállítást, melyet Tamás György szervezett, Tamás Mária és Banner Zoltán nyitják meg. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

1998. augusztus 10.

Ötvenedik kiállítását nyitotta meg aug. 9-én Stockholmban, a Magyar Házban az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület - Stockholm. Az eseményt a következőképpen méltatta Banner Zoltán művészettörténész: "Majdnem évszázados beidegződést szeretne oldani, immár ötvenedszer, a stockholmi bejegyzésű egyesület jubileumai tárlata. Azt a beidegződést, amelyet Trianon oltott a művészeti irodalomba és köztudatba, hogy tudniillik annyiféle magyar művészet van, ahány országban magyar művészek alkotnak." Amint egyetlen magyar irodalmi nyelv létezik, ugyanúgy egységes maradt a magyar művészet is, hangsúlyozta Banner. "Egységes, s egységében végtelenül gazdag, rugalmas, sokárnyalatú. /EMKES - 50. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

1999. március 20.

Márc. 20-án Marosvásárhelyen megnyílt a gyergyószárhegyi Barátság Alkotótábor vándorkiállítása. Az alkotótábor 25 éves, ezért jubileumi vándorkiállítást szerveztek, melynek első állomása Marosvásárhely volt. Banner Zoltán műkritikus megnyitó beszédében úgy értékelte, hogy Marosvásárhely az erdélyi magyar képzőművészet fővárosa. A megnyitóra eljött a tábor három kezdeményezője, Zöld Lajos, Gaál András és Márton Árpád, az egykori táborvezető és a két művészeti vezető is. Gyergyószárhegyen a Lázár kastély és a ferences kolostor művelődési központtá vált, mintegy ezer darabos műgyűjteménnyel rendelkezik. Mindezt a gyergyószárhegyi Kulturális Központ jelenlegi vezetője, Csutak István mondta el. /Szárhegyi képek a Kultúrpalotában. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

1999. június 18.

Brassóban jún. 18-án bemutatták Banner Zoltán neves művészettörténész Leiter Artúrról írt monográfiáját. Leiter Artúr /Brassó, 1904. aug. 6. - 1987. jún. 14./ festőművész szülővárosában tanított, sok közös és egyéni kiállítása volt. /Leiter Artur monográfia ? bemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

1999. július 14.

Júl. 15-én Banner Zoltán művészettörténész nyitja meg A Zsoboki Nemzetközi Alkotótábor résztvevőinek festményeit, grafikáit tartalmazó tárlatát Kolozsváron, a Reményik Sándor Pincegalériában. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

1999. augusztus 6.

A gyergyószárhegyi alkotótábor gyűjteménye már egy kortárs képzőművészeti múzeum rangjára tett szert. Egy új korszak kezdődik a Barátság alkotótábor történetében, állapíthatta meg Banner Zoltán művészettörténész a gyűjtemény marosvásárhelyi bemutatásakor. A vélemények megegyeznek abban, hogy a szárhegyi kincsnek, értékének megfelelő publicitáshoz kell jutnia, éppen ezért a tábor alakulásának huszonötödik évfordulójára a Kulturális Központ a gyűjteményt bemutató, művészettörténeti igénnyel szerkesztett katalógust kíván bemutatni, a jubileumi ünnepségen Zöld Lajos visszaemlékezéseit is könyv formájában adják át a tábor vendégeinek. Az alapítástól, Zöld Lajos, Gaál András és Márton Árpád kezdeményezésétől huszonöt év telt el. A kerekasztal-beszégetésen Zöld Lajos hangsúlyozta: az volt a szándékuk, hogy az ország legjobb képzőművészeit, festőit, grafikusait, szobrászait gyűjtsék össze Gyergyószárhegyen. Erre a célra adta kapták Márton Áron püspöktől a kolostort. Az alkotótáborok közül ez az egyetlen hely az országban, ahol meg is maradtak az alkotások. Most azután az alkotások őrzésére kell összpontosítani. /Szárhegyi vallomások. Huszonötéves a Barátság alkotótábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./

1999. október 1.

Banner Zoltán Szatmárnémetiben született, évtizedekig volt az Utunk /Kolozsvár/ művészeti szerkesztője. A neves művészeti szakírót és előadóművészt jól ismeri az erdélyi közönség, jelenleg Békéscsabán él. Kolozsvárról Békéscsabára költözése először csak egy címváltozás volt, hiszen írta az Erdélyi magyar művészet a XX. században című könyvét. 1988-ban Erdély még divatban volt. Készülő könyvét sürgették, előadóestjeire sok helyen volt igény. Azóta nagyot fordult a világ: nincs divatban Erdély, az erdélyi szellem, az erdélyi kultúra. "A közmagyar társadalom sokkal inkább elvesztette a nemzeti tudatát, mint az erdélyi magyar társadalom." - állapíthatta meg Banner Zoltán. Előadói terveivel fel kellett hagynia. Nagy munkájának első kötete 1990-ben jelent meg, a hivatásos művészetet dolgozta fel, a második 1995-ben következett, Teremtő önvédelem címmel, az erdélyi magyar naiv művészekről szólt, a harmadikat most szerkeszti, az önéletíró művészek írásaiból. - Banner 1972-ben a Dacia Kiadónál indított el egy sorozatot, összesen hét könyv jelent meg. Ezt szerette volna folytatni, mert a világ egyetlen régiójában sem fejezi ki magát annyi képzőművész írásban, mint Erdélyben. Ebben a kötetben a levéltől kezdve a naplón keresztül a gondosan megfogalmazott előadásig minden műfaj szerepel majd, eddig 54 művésztől van kézirata. /Ágopcsa Marianna: "Nem lelket, csak lakást cseréltem?" - Beszélgetés Banner Zoltán művészettörténésszel. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 1./

1999. november 3.

Brassóban okt. 29-31-e között rendezték meg a hatodik alkalommal megtartott Bartalis János Szavalóversenyt, melyet a brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület szervezett. Az ország minden tájáról jöttek részvevők, sőt győri és budapesti vendégek is voltak. Banner Zoltán. a zsűri elnöke kiemelte a szervezőnek, "a lényegében egytagú Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület elnökének, Bódog Erzsébetnek" a munkáját. - Banner megdöbbenten hallotta, hogy Erdélyben a tankönyvkészítők kiveszik a tanagyagból Bartalis költészetét. /VI. Bartalis János Szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

1999. december 17.

Dec. 20-án nyitják meg Csíkszeredán Siklódy Ferenc tárlatát. A festőművész elkészíti Székelyföld képzőművészeinek arcképcsarnokát. Nemcsak a közismertek, hanem a kevésbé ismertek, továbbá a reformkor és az azt megelőző korszak művészei isis helyet kapnak benne. Siklódy folyamatosan készíti a portrékat. A háttéranyagok /fotók, önarcképek, életrajzok, bibliográfiák/ összegyűjtésében segít Murádin Jenő művészettörténész, Banner Zoltán művészettörténész, Gábor Dénes bibliográfus, Sas Péter művelődéstörténész és Gazda József műkritikus. /Székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 17./

2000. január 6.

Dec. 17-én a században tevékenykedő képzőművészek kiállítása nyílt meg Csíkszeredán, a Csíki Székely Múzeumban. A kiállítás felvetette az "elsikkasztott" életművek kérdését: több alkotó munkássága feldolgozatlan, némelyikük neve kikerült a köztudatból. Az utóbbira példa Szopos Sándor /Csíkszereda, 1881. nov. 8. - Kolozsvár, 1954. dec. 24./ festőművész. - A másik sarkalatos kérdés, a székely iskola fogalma. Banner Zoltán írta, hogy a székely iskola hozta századunk művészetébe a vitalizáló erőt, s a székelyföldi festők, grafikusok és szobrászok nemzedékei gazdagították az erdélyi művészet hagyományos műfajainak a funkcióit. Banner Zoltán fogalma /székely iskola/ nagyfokú türelmetlenséget, meg nem értést szült szakmai körökben. Banner kijelentette: csak egy ilyen öngyilkos nép agyában fordulhat meg, hogy ebben a kifejezésben kivetnivalót keressen. Miért ne mondanánk ki, hogy a székelyföldi művészek Székelyföld vizuális szépségeit hozták be az egyetemes magyar művészetbe? /A század néhai mesterei. A Csíki Székely Múzeum képzőművészeti kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 6./

2000. március 10.

Csíkszeredában, a Kriterion Galériában márc. 9-én bemutatták Banner Zoltán: Teremtő és teremtett szülőföld című, Gaál András művészetét elemző kötetét, a Műterem-sorozat második albumát. A Pallas-Akadémia és a Kriterion Alapítvány közös kiadásában megjelent kötet színes reprodukciókkal gazdagon illusztrált könyv. Gaál Andrást 1959-ben nevezték ki rajztanárnak a csíkszeredai líceumba, az 1956-ot követő koncepciós perek áldozataként elhurcolt Kovács Dénes örökébe. A művész Gyergyóditróban született, a vidék tehát közel állt gyermekkori világához. /Banner Zoltán: Teremtő és teremtett szülőföld. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

2000. március 18.

Mohy Sándor festőművész 1902. március 23-án született. Rügyfakadáskor. Szemléletmódjában is mindig a születő új szolgálatában állt. Ez hosszú életének, de szellemi frissességének és alkotóerejének is a titka. Képalkotói tevékenysége mellett Mohy Sándor művészeti íróként, esztétaként is megnyilatkozott. Pontosan, tisztánlátással ítélte meg már évtizedekkel ezelőtt a művészet fejlődési irányát, 20-21. századi szükségszerű változását, alakulását. Többek között az 1981-ben, Banner Zoltán válogatásában és előszavával megjelentetett Műhelynaplójában szólt a kortárs művészet lényegéről, valamint a modern festészet és a közönség kapcsolatának alakulásáról. Mohy Sándornak ítélték az 1999-es Pro Cultura Hungarica-díjat. /N. J.: Mohy Sándor. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

2000. június 28.

Megjelent A zerindi képtár c. album /Literator Könyvkiadó, Nagyvárad/, a képtár anyagáról szóló tanulmányt Banner Zoltán írta. /Album a zerindi képtárról. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 28./

2000. szeptember 4.

Homoródszentmártonon a több mint két évtizede folyamatosan működő nyári festőtábor mellett szept. 3-án megnyílt újabb tábor Homoródmente építészeti és tárgyi-szellemi életformája által kínált lehetőséggel kíván élni. A gyergyószárhegyi Alkotóközpont által finanszírozott, szeptember 17-ig tartó közös munka tájalakításként, tájberendezésként határozható meg. A táborvezető Bodó Judit ötletét Banner Zoltán művészettörténész elemezte: Valamennyi résztvevő - olvashattuk a közös alkotásra invitáló levélben - egy gyakorlatban kinyilvánított szellemiség képviselőjeként kapcsolódhat be a közös mű megteremtésébe, megfogalmazva egyéni élményanyagának mitológiáját. (A személyes lét, élettörténet, emlékek, kulturális történelmi- és művészettörténeti idézetek, felidézések stb. motívumaiból.) Nem illúziókat, hanem a valóság által megszentelt anyagokat, köveket, gerendát, boronát, deszkát, géproncsokat, habarcsot, rögzítő, szigetelő masszákat, festéket, vásznat stb. használnak az "építkezéshez". A homoródmenti tábor meghívottjai: Bencze László, Bíró Gábor, Bott Mária (Szlovákia), Siklódy Zsolt, Suhajda Zita (Kis-Jugoszlávia), Szemán Ferenc (Ungvár) és Török Ferenc. Az egészet filmen rögzítik Imets Márton és Nagy P. Zoltán segítségével. /Tájberendező alkotótábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./

2000. november 2.

Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület szervezésében Brassóban okt. 28-án hetedik alkalommal rendezték meg a Bartalis Jánosról elnevezett versmondó vetélkedőt. Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület vezetője elmondta: az idei versenyt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Illyés Alapítvány, az EMKE kisebbségi részlege, a Művelődési Minisztérium és egyes vállalkozók támogatták. Banner Zoltán a negyedik éve a zsűri elnöke megállapíthatta, hogy nőtt a tehetséges versmondók aránya. /Tóásó Áron Zoltán: Versünnep a Cenk árnyékában. Beszámoló az VII. Bartalis János Szavalóversenyről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2000. december 19.

A Nagyváradon élő Kristófi János világszerte ismert festőművész dec. 15-én ünnepelte 75. születésnapját. 1954 óta él a városban, ahol harminc éven át a Városi, majd a Művészeti Népiskolában nemzedékeket oktatott. Tíz gyermeke született. Mindegyiküket a katolikus hit szerint nevelte az életre, van köztük festő, énekes, fotós, orgonista, jogász, mérnök és orvos is. Igazi nagyváradi festő lett, a klasszikus váradi festők (Baráth Móric, Balogh István, Tibor Ernő, Leon Alex, Mottl Román, Miklóssy Gábor, Tompa Mihály stb.) utóda és kortársa, a város hűséges polgára és krónikása egy személyben - írta róla Banner Zoltán Békéscsabán élő művészettörténész. Kristófi Jánosnak van egy másik fontos hitvallása, amely valóban megkülönböztetett helyet biztosít számára a kortárs erdélyi festészetben: magának a hitnek a megvallása, tehát a szakrális téma, amely átszövi egész életművét - írja Banner Zoltán a festőről a közeljövőben megjelenő könyvben. "Szent László városának festője mindenekelőtt az ő arcát, alakját, lelkek fölötti hatalmának a titkát kutatja az idők sötétjében (Szent László lovagkirály I. és II., Szent László vizet fakaszt, stb.), de ugyancsak sorozatszerűen idézi fel a többi magyar szent király példáját (Szent István, Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent Imre) és természetesen magának Krisztus királynak a dicsőségét (Rex Christus I., II., III.). /Kristófi János 75 éves. Az álomlátások festője. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 19./

2001. február 9.

Febr. 11-én, vasárnap Banner Zoltán békéscsabai művészettörténész fogja megnyitni a nagyzerindi képtár anyagából összeválogatott és helyi művészek munkáival kiegészített nagyszalontai képzőművészeti kiállítást. Az eseményen részt vesz Fábián Imre szerkesztő, közreműködik a nagyzerindi Olosz Lajos Irodalmi Kör és a Rozmaring népi együttes. Remények szerint ez a kiállítás lesz a zerindi képtár újraélesztésének első mozzanata. /Szalontai kiállítás zerindi képekből. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

2001. április 18.

Ápr. 14-én megnyílt Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában a 75 éves Albert László festőművész tárlata, melyen átfogó képet adott közel fél évszázados művészi pályájáról. Az anyaországból hazaruccant Banner Zoltán elemezte a kiállító életművét. /Színözön és életöröm. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./

2001. május 26.

Tamás György műgyűjtő, az EMKES elnöke elmondta, hogy az EMKES az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület rövidítése, a végén az S Stockholmot jelenti. Az egyesület vezetősége Stockholmban van. A vezetőségnek van öt póttagja (szakmai és művészeti tanácsadók): Bartos József festőművész (Munkács), Brúgós Gyula festőművész (Debrecen), Dudás Gyula festőművész (Nagybánya), Essig József fotóművész (Kolozsvár) és Takács Gábor művészettörténész (Szentendre). Az egyesület kétévenként tart közgyűlést. - Az EMKES rendezésében eddig hatvannégy kiállítást rendeztek. A kiállítások nagy része csoportkiállítás, melyen egyszerre 40-50 képzőművész szerepel, évente rendeznek egyéni kiállítást is, továbbá alkotótábort. Az EMKES művészettel kapcsolatos könyvek kiadatásában is részt vett. Ezek között volt: Banner Zoltán: Teremtő önvédelem; Murádin Jenő: Nagybánya, a Festőtelep művészei; Petkes József: Néprajzi barangolások a Partiumban. Az EMKES segíti a Házsongárd Alapítványt is. /Magyar festmények Stockholmban. Interjú Tamás György műgyűjtővel, az EMKES elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

2001. június 27.

A romániai magyar képzőművészet tanulmányozásának egyik lehetséges kiindulópontja a gyergyószárhegyi képzőművészeti gyűjtemény. A több mint negyedszázada folyamatosan működő alkotótáborok nyomán szerveződött gyűjtemény sorsáról, kezeléséről folyt jún. 25-én tanácskozás a szárhegyi ferences kolostorban. A tanácskozáson részt vett Banner Zoltán, Mezei József, Vécsi Nagy Zoltán, Starmüller Géza, Szatmári László és természetesen az Alkotóközpont igazgatója, Kassay Péter, valamint a szárhegyi alkotótáborok szervezői, mindenesei, Gaál András, Márton Árpád és Zöld Lajos. A felmérés még az elmúlt esztendőben megkezdődött, a gyűjteménynek hozzávetőleg 80 százalékáról készült színes reprodukció. Elvi megegyezés született, hogy az alkotótábor fennállásának közelgő 30. évfordulójára ki kell adni a gyűjtemény katalógusát, illetve az alkotótábor történetével foglalkozó írásokat. /Művészettörténészek szárhegyi tanácskozása. A képzőművészeti gyűjtemény távlatai. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./

2001. augusztus 1.

Lezárult a Zsoboki Nemzetközi Alkotótábor gyermekkora, a művésztábor kamaszkorába lépett - mondotta Banner Zoltán művészettörténész az immár hagyományos kolozsvári összegező kiállításon, Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában. A tárlatot a szervező, Essig Klára festőművész nyitotta meg. Banner Zoltán hangsúlyozta Essig Klára fáradhatatlan szervezőkészségét és a zsoboki Molnár lelkészházaspár ügyszeretetét valamint a tényt, hogy egy immár több mint száz műből álló, és a jövőben mindegyre tovább bővülő gyűjtemény jelzi az itt táborozó és alkotó festők nyomát. /Németh Júlia: Kalotaszeg vonzásában A zsoboki művésztáborban készült alkotások a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2001. augusztus 13.

Elhunyt Mohy Sándor (Dercen,1902-Kolozsvár, 2001. aug. 11.), a mindenkit csak támogató, oktató, európai hírű festőművész, a kolozsvári művésztársadalom doyenje. Személyében az erdélyi képzőművészet sajátos stílusteremtőjétől búcsúzunk, írta Németh Júlia. Désen és Kolozsváron vált a legkorszerűbb irányzatok propagálójává, egyik "legeuropéerebb" festővé, ahogyan Banner Zoltán jellemezte. /Németh Júlia: Mohy Sándor (1902-2001) = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

2001. december 28.

Rendhagyó kulturális esemény volt Nagyváradon karácsony előtt. A régi Váradot megörökítő festőművész, a 68. évébe lépett Kristófi János festőművészt ünnepelték a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban, abból az alkalomból, hogy a művész munkásságát megörökítő album jelent meg. A nagy formátumú kiadvány ihletője a Magyarországon munkálkodó Banner Zoltán művészettörténész. A művész tíz gyermeke anyagilag is jelentősen hozzájárult a költséges monográfia kiadásához, amelyet a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Közalapítvány támogatott. Banner Zoltánnak ez a 15. erdélyi művészről írt monográfiája. /(Balla Tünde): Méltó helyén az erdélyi művészetben. Kristófi monográfia Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2002. január 26.

Haller József grafikus és festőművész alkotásaiból nyílik tárlat jan. 26-án Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban. A rendezvényen bemutatják a művészről szóló, a Mentor Kiadónál megjelent monográfiát is, amelyet Banner Zoltán művészettörténész írt. /Tárlat és könyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./

2002. január 29.

Jan. 26-án Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban bemutatták Haller József festőművészről készült monográfiát, Banner Zoltán munkáját. A Mentor Kiadó (Marosvásárhely) Művészeti Monográfia sorozat negyedik kötetéről van szó, mely Kákonyi Csilla, Barabás Éva, Miklóssy Gábor pályáját, műveit elemző kiadványok után látott napvilágot. Haller szobrász szakon végzett a képzőművészeti főiskolán, de grafikusként vált ismertté és elismertté, majd később festői adottságait is kiteljesítette. /Fekete-fehérben a világ. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-135




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998