udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Baróti László Sándor

1999. június 14.

Az erdélyi arisztokrácia a magyarságnak olyan vezéregyéniségeket adott, akik tudták és vallották: születésükkel nem csupán előjogok, de sokszor roppant nehezen teljesíthető kötelezettségek is szálltak rájuk, állapíthatta meg jogosan emlékezésében Tibori Szabó Zoltán. A Wesselényieket, a Bánffyakat, a Bethleneket, a Keményeket, a Telekieket úgy nevelték, hogy egyetlen pillanatra se feledkezzenek meg róla: tartoznak népüknek. Nem kivétel ez alól széki gróf Teleki Béla sem, aki éppen száz évvel ezelőtt, 1899. május 16-án született Kolozsváron. Politikusként is élete végéig az erdélyi magyarságot szolgálta. Neki köszönhető, többek közt az, hogy a második világégés végén Kolozsvár nem vált harcok színterévé. Kolozsváron 1944 nyarán az ő vezetésével alakult meg az Erdélyi Magyar Tanács, amely határozatban követelte, hogy Magyarország azonnal kérjen fegyverszünetet a szövetségesektől. Bár itthon szeretett volna maradni, menekülnie kellett. 1950-ben települt át az Egyesült Államokba, ahol nemsokára megalapította az Amerikai Erdélyi Szövetséget (AESZ), amelynek 1989-ig elnöke volt. Egyik megalapítója volt a New York-i Magyar Ház Társaskörének, és segítette az ottani Könyvtár- és Történelmi Társulatot, hogy évtizedeken át Erdély igaz történelmét tárgyaló könyvek sorozatát helyezhesse el amerikai egyetemi könyvtárakban, a román propagandakiadványok ellensúlyozására. Több mint harminc éven keresztül szerkesztette és kiadta a Transsylvania című, negyedévenként megjelenő folyóiratot. - Az utódok hálájáról sokat mondó tény, hogy születésének centenáriumán Teleki Bélára nem szülővárosában, Kolozsváron, hanem éppen Magyarigenben emlékeztek. Jún. 6-án, vasárnap került sor arra a református istentisztelettel és katolikus misével egybekötött ünnepségre, amelynek keretében a falu népének átadták a New York-i Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - Magyar Emberi Jogok Alapítványa) és mások által Teleki Béla emlékére adományozott traktort. Az adomány nagyszerűen illik annak a néhai Teleki Bélának az egyéniségéhez, aki mind az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (EMGE), mind pedig az Erdélyi Párt egykori elnökeként az erdélyi gazdasági élet fellendítésében aktív szerepet töltött be. Nyilvánvaló, hogy az adományozók ismerték az 1990. február 7-én elhunyt Teleki Béla egyéniségét, erdélyiségét, s tudták: a szórványmagyarság egyik legelesettebb falujának juttatott - utánfutóval és más eszközökkel felszerelt - traktorral bármilyen díszes szobornál is nagyobb és méltóbb emléket állítanak neki. Szerény emléktábla került az egykoron Bod Péter lépteit is visszhangzó magyarigeni református templom falára: "In memoriam / (1899-1999) / Gróf Széki Teleki Béla / (1899-1990) / születésének 100. esztendős évfordulójára. / A korszerű erdélyi mezőgazdaság úttörőjének szerető megemlékezéssel / Magyar Emberi Jogok Alapítványa / (New York)." - Gudor Botond, a falu református lelkésze évek óta azon munkálkodik, hogy az egyházi tulajdonban lévő épületeket rendbe hozza, nyáron magyar fiataloknak táborokat szervez, és magyar családokat próbál visszatelepíteni a Hegyaljára. A református templomból az ünneplők átvonultak a falu szélén álló kis, katolikus templomba, ahol Baróti László, a gyulafehérvári Mailáth Gusztáv Károly Katolikus Gimnázium igazgató-tanára celebrálta a szentmisét, majd kis ünnepségre került sor a templom kertjében található negyvennyolcas emlékoszlopnál. 1848. október 28-án 187 magyarigeni férfit végeztek ott ki Axente Sever csapatai, akiket napokkal később az emlékmű alatti tömegsírban temettek el. Az amerikai adományozók nevében a Floridában élő Székely Árpád, a Wass Albert Alapítvány titkára mondott beszédet, a katolikus mise után pedig felolvasták Hámos Lászlónak a magyarigeniekhez intézett üzenetét. Magyarigenben ma már csupán 11 református és 12 katolikus magyar él. /Tibori Szabó Zoltán. = Magyarigeni magyarok maradékai között Emlékezés a szórványban a száz éve született széki gróf Teleki Bélára. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

2000. május 28.

Máj. 6-án zajlott le Gyulafehérváron a Gróf Mailáth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium által szervezett jubileumi kórustalálkozó. Az iskola igazgatója, Baróti László elmondta, hogy a hagyományos ökumenikus kórustalálkozóra idén a következő évfordulók esztendejében került sor: a kereszténység fennállásának 2000. éve, a magyar államiság és a Szent István királyunk által alapított erdélyi egyházmegye 1000 éve, II. János Pál pápa születésének 80. évfordulója, gróf Mailáth Gusztáv Károly püspök halálnak 60., Márton Áron püspök halálának 20. évfordulója, a kisszeminárium újraindulásának 10., dr. Jakubinyi György püspökké szentelésének 10. és a kisszeminárium fiúkórusa újjáalakulásának 5. évfordulója. A színhely ezúttal is az ősi székesegyház volt. Kilenc kórus mutatkozott be. Köztük volt a vendéglátó kórus Fodor László vezényletével, a négy éve alakult székelyudvarhelyi Jubilate kórus /vez. Székely István/, az 1997-ben alakult sepsiszentgyörgyi Laudate felnőtt kórus; a kolozsvári Unitárius Kollégium 1993-ban alakult vegyes kara /vez. Majó Julianna/, a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Iskolaközpont 1991-ben alakult vegyes kara /vez. Szabó Mária/, a dévai kollégiumban 1998-ban megalakult Magyarok Nagyasszonya gyermekkórus /vez. Kolozsi István/. Ezúttal sem verseny, hanem találkozó volt. /Schuller Mária: Énekelni szépen, a helyhez illően. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 28./

2001. június 24.

Napvilágot látott a Szikra, a Gróf Mailáth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium /Gyulafehérvár/ diáklapjának legfrissebb, májusi száma. A Szikrát az iskola tanulói írják-szerkesztik-tördelik tanáraik segítségével. Baróti László iskolaigazgató ebben a számban a zene atyjának számító Arezzói Guidóról írt. Beszámoló található a diáklapban az iskola kórusának székesfehérvári látogatásáról. /(sch): Kisszeminaristák szócsöve. = Vasárnap (Kolozsvár, jún. 24./

2002. június 25.

Ballagtak a Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Líceum /Gyulafehérvár/ diákjai. Az iskola fő feladatának a katolikus papképzés előmozdítását tekinti, de közben az emberré válás feladatait is teljesíti. Az iskola igazgatója, Baróti László Sándor mondott ünnepi beszédet. A 4 osztálynyi, mintegy 104 tanulót felölelő iskola 22 diákja ballagott. /Bakó Botond: Ballagás és évzáró az "emelkedő iskolában". = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./

2003. május 28.

Megjelent a Gyulafehérvári Gróf Mailáth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium Évkönyve - Gyulafehérvár, az erdélyi püspök székhelye. Szerkesztette Baróti László-Sándor, az intézmény igazgatója, készült az Apáczai Közalapítvány támogatásával. Az évkönyvben dr. Kovács András Gyulafehérvárról, az erdélyi püspök középkori székhelyéről, valamint a gyulafehérvári Szent Mihály Székesegyház történetéről értekezett, Balla Imre a Szent István király alapította erdélyi püspökség történetét, Geréd Vilmos a székesegyház orgonáinak, Horváth László a helybeli teológiai intézet, Sípos Ibolya és Vass Csongor a Batthyaneum könyvtár történetét tárta az olvasó elé. Baróti László-Sándor Szent Istvánról, az egyház- és államalapításról, Márton Áronról, az apostolról, iskolapolitikájáról és nevelési törekvéseiről, a Római Katolikus Kántoriskola történetéről (1953-1990), a szeminárium közelmúltjáról (1990-2000) írott tanulmányai gazdagítják az évkönyvet. Csala Rita a Gyulafehérvári Érseki és Főkáptalani Levéltárba adott betekintést, Gudor Botond Bod Péter életét és munkásságát méltatta, Dimén Levente a Torockói-hegység geológiai rezervátumát ismertette. Az iskolában jelenleg működik fúvószenekar, kamarazene együttes, van Dsida Jenő Önképzőkör, melynek keretében a Szikra című iskolai lapot szerkesztik. Testvériskolai kapcsolatot ápolnak a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiummal és a székesfehérvári ciszterci gimnáziummal. /Győrfi Dénes: Becses kiadvány a Bethlen-könyvtárban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

2004. február 1.

A Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárum /Gyulafehérvár/ Erdély egyik legrégibb intézménye, itt képezték Erdély papjait és világi értelmiségét. Gróf Majláth Gusztáv Károly Főgimnázium nevet viselte az államosításig. 1953-tól 1990-ig Gyulafehérvári Római Katolikus Kántoriskolaként működött, mint a négy erdélyi magyar római katolikus egyházmegye fiúgimnáziuma és kisszemináriuma. Abban az időben ez volt az egyetlen erdélyi magyar katolikus gimnázium. Az 1990-es változások során az Oktatási Minisztérium az állami oktatási hálózatba sorolta be, és a Líceumi Szeminárium nevet adta neki. Az iskola teológiai profilja felkészíti a diákokat, hogy teológiai vagy bármely filológiai, történelmi vagy más humán szakon folytathassák tanulmányaikat. Az iskola húsz számítógéppel ellátott informatikateremmel, nyelvi laborral, könyvtárral is rendelkezik, kiváló kórusuk és fúvós zenekaruk van, működik még a Dsida Jenő Önképző Kör is, diáklapjuk pedig a Szikra. /Baróti László igazgató: Nevelni krisztusi szellemben. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 1./

2004. április 17.

Baróti László Sándor nyolc éve igazgatója a gyulafehérvári Gr. Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szemináriumnak, amelynek elődje Erdély legrégibb iskolája volt. Már a XII. században működött egy káptalani iskola, amelyet 1578-ban a jezsuiták újraalapítottak. Így lett belőle jezsuita gimnázium, majd királyi, illetve státus-gimnáziumként működött 1948-ig, amikor feloszlatták, majd román tannyelvű iskolává alakították. Dr. Faragó Ferenc tudós főpap kijárta a román szerveknél, hogy magyar nyelven teológia profilú iskola működhessen. Megtűrt, de el nem ismert kántoriskolaként a püspöki palota egyik szárnyában működött a rendszerváltásig, amikor az itt szerzett érettségi diplomákat visszamenőleg is elismerték. 1993-ban amerikai támogatással elkezdték a jelenlegi iskola építését, amelyet 1995-ben szentelt fel dr. Jakubinyi György érsek. Az iskolának jelenleg 105 diákja van négy osztályban, többségük a Székelyföldről érkezik. Gyulafehérváron feltámadóban van a magyar kulturális élet. /Balta János: Erdély legrégebbi magyar iskolája. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./

2004. május 28.

Nagy népszerűségnek örvend az erdélyi fiatalok körében Gyulafehérváron, Erdély legrégebbi tanintézetében a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumi Szeminárium, ahova csak fiúk és csak római katolikusok jelentkezhetnek. Baróti László-Sándor pap-igazgató tájékoztatott, az iskola bentlakással működik. A nap reggel hatkor kezdődik, félórás áhítattal. Azt követi a reggeli, majd félórás „szilencium”, vagyis az aznapi tananyag ismétlése. A tanítás nyolctól kettőig tart. Délután kettő és négy óra között ki lehet menni a városba. Négykor kezdődik a szilencium, a tanulás egészen estig. A nap vacsorával és esti áhítattal ér véget. Az iskola tanulóinak 85 százaléka Kovászna, Hargita és Maros megyéből érkezik, de jönnek még Bákó megyéből is. Jelenleg 105 diák tanul az amerikai katolikus egyház segítségével épített iskola falai között. A régi gimnázium épületét ugyanis nem sikerült visszaszerezni az államtól. Elsősorban azok jelentkezésére számítanak, akik papok vagy kántorok szeretnének lenni. /Antal Erika: Csak fiúk, csak katolikusok, csak bentlakók. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

2006. február 22.

Gyulafehérváron, Fehér megye központjában egymásután két farsangi rendezvény volt a hét végén. Elsőként a helyi RMDSZ szervezetének farsangi mulatságán vehettek részt az érdeklődők az RMDSZ székházában. A Gróf Majláth Gusztáv Károly Líceumi Szeminárium igazgatója, Baróti László-Sándor szerint 1990 után is hűséges maradtak ahhoz a hagyományhoz, hogy a végzős diákok farsangi műsort mutassanak be. Jövő hét végén a gyulafehérvári diákok farsangi előadásukkal messzebbre készülnek: diáktoborzó körút keretében Gyergyóremetén és Gyergyóújfaluban lépnek fel, majd Gyergyószentmiklóson. /Bakó Botond: Gyulafehérvár. Winnetou, a királykisasszony és a boroshordó. Diákszínjátszás és hagyományos RMDSZ farsang. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

2006. június 17.

A régió legnagyobb magyar oktatási intézménye a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium. Fennállásának 374 éve alatt – a rendszerváltás előtti öt év kivételével – magyarul tanítottak benne. Idén a négy végzős osztályból 99-en érettségiznek. A diploma mellett az iskola lehetővé teszi különböző szakoklevelek megszerzését is. A matematika-informatika osztály 27 tanulójából 21-en tettek sikeres számítástechnikai szakvizsgát. Egyes egyetemek ezt elfogadják, a bizonyítvány felhasználható munkahely megpályázásakor is. A református teológia osztályban tett szakvizsgával a végzősök esetleg vidéki iskolákban vállalhatnak vallástanítást. A jövő tanévben már nem indulhat tanítóképző, a kért 5 osztály helyett a tanfelügyelőség csak 4-et engedélyezett. Főiskola is működik a Kollégiumban. Idén csak 10-en diplomáztak, de 2005-ben már 24-en kezdték az első évet. A gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Szemináriumi Líceum 20 fiúból álló végzős osztálya katolikus teológia szakos. Szakképesítést kapnak az I–IV. osztályokban történő hitoktatásra és opcionálisan kántorvizsgázhatnak. – Diákjaink jól felkészültek arra, hogy továbbtanuljanak, hogy az életben eligazodjanak – mondja Baróti László igazgató. /Takács Ildikó: Létkérdés a megfelelő szak. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 17./

2006. július 11.

Baróti László-Sándor, a gyulafehérvári Gr. Majláth Gusztáv Károly Katolikus Gimnázium, közismertebb nevén a kisszeminárium eddigi igazgatója váltja fel tisztségében Farkas Ibolya szociális testvért a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium élén – olvasható a dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek körlevelében. /Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium – Igazgatóváltás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

2007. április 16.

Néhány koros, örmény katolikus egyháztanácsos és családtagjaik, illetve a szervező Görög Joachim Társaság és a sajtó képviselői jelentek meg Gyergyószentmiklóson a Pro Art Galériában a múlt hétvégén megrendezett I. Örmény Napokon. „Értékteremtő, eredetéhez és hagyományaihoz ragaszkodó népcsoport az örménység” – hangoztatta megnyitóbeszédében Madaras Szilárd, a Görög Joachim Társaság elnöke. Hozzáfűzte, a következőkben évente meg akarják ismételni a rendezvényt az örmény múlttal is rendelkező Gyergyószentmiklóson. Baróti László örmény plébános a nagy tudású Görög Joachim egyházi és közéleti személyiség gyergyószentmiklósi tevékenységét vázolta. Az egyházi nyilvántartás szerint a városban ma több mint hatszáz, magát örménynek valló, magyar anyanyelvű lakos él. /Örmény hagyományok. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998