udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 43 találat lapozás: 1-30 | 31-43
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Bara Gyula

1990. szeptember 26.

Az Ady Endre Líceum hetvenöt éve működik Bukarestben, illetve működött volna, ha öt évvel ezelőtt, 1985-ben meg nem szüntetik a magyar oktatást ebben az iskolában, Bukarest egyetlen magyar középiskolájában. 1989 után természetesnek tűnt a magyar iskola visszaállítása, mondta Pufulete Rudolf iskolaigazgató. Ezt először elfogadták, majd az indulatos román tiltakozások hatására a tanfelügyelőségtől átirat érkezett: újra kell indítani román osztályokat a magyar iskolában. A magyar tanárok és a szülők megállapították, nem szabad visszatáncolni, mert az a magyar iskolák ellen harcolókat fölbátorítanák. Beadványt készítettek a miniszternek. Gheorghe Stefan miniszter szept. 26-án fogadta a küldöttséget, melynek tagjai voltak Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, Demény Lajos, Pufulete Rudolf iskolaigazgató és Nagy Benedek. Ugyanezen a napon az RMDSZ sajtóértekezletet tartott, melyre több mint hetven újságíró érkezett, a Reuter, a France Presse és a Guardian is képviseltette magát. A sajtóértekezleten elhangzott, hogy a miniszter határozatlan, enged a nyomásnak. Az RMDSZ választ vár beadványára. /L. A.: A bukaresti Ady Endre. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./ Ezen a sajtóértekezleten az RMDSZ parlamenti csoportja beszámolt a bukaresti magyar iskola körüli botrányról. Bitay Ödön RMDSZ-szóvivő, Bara Gyula, a bukaresti szervezet elnöke, Demény Lajos szenátor és Rudolf Pufulete iskolaigazgató ismertette az eddigi fejleményeket. A bukaresti magyar iskola helyzete része visszarendeződés jelenségének. Elhangzott egy szekus tiszt neve is, aki egyenruhában megjelenve akart nagyobb tekintélyt adni fellépéséhez. A Romania Mare szerkesztősége szervezi a román tanulók tüntetését. /Nits Áprád: A bukaresti magyar iskola kálváriája. Kik a visszarendeződés tábornokai? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

1997. január 13.

Az RMDSZ részéről négy újabb államtitkárt neveznek ki jan. 14-én. Oktatásügyi Minisztérium: Béres András; Területrendezési Minisztérium: Borbély László; Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium: Kovács Adorján; Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium: Bara Gyula. Béres András, a Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémia filozófiatanára 55 éves, Görgényszentimrén (Maros m.) született, nős, két fia van; a Babes-Bolyai Egyetem történelem-filozófia szakán szerzett diplomát 1995-ben, jelenleg ugyanott doktorandus; a marosvásárhelyi színművészeti főiskola adjunktusa, a színházelméleti és beszédtechnika tanszék vezetője, számos filozófiai, esztétikai és színházelméleti tanulmány szerzője; az RMDSZ Maros megyei szervezetének alapító tagja, 1990-1993 között alelnöke, majd tagja volt az RMDSZ Országos Elnökségének, városi tanácsos, 1993-tól az Ügyvezető Elnökség Oktatásügyi Főosztályának vezetője, ügyvezető alelnök. Borbély László 1954. március 26-án született Marosvásárhelyen, nős, egy gyermeke van. A Temesvári Egyetem közgazdasági fakultásán szerzett közgazdászi diplomát 1973-ban. Közgazdászként dolgozott Szászrégenben, majd Marosvásárhelyen. 1985-ben Bukarestben, 1991-ben Salzburgban végzett posztgraduális tanulmányokat. 1990-1994 között az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, 1990-1996 között Maros megyei képviselő, 1991-1994 között a képviselőházi frakció alelnöke, 1994-1996 között a Képviselőház Állandó Bizottságának titkára, 1992-1996 között a Románia-Európai Unió parlamenti vegyes bizottságának tagja. Kovács Adorján 58 éves, nős, a Bukaresti Agrártudományi Akadémián 1965-ben szerzett kertészmérnöki diplomát, szőlészeti doktorandus, a Valea Calugareasca-i, majd a balázsfalvi szőlészeti és borászati kutatóállomáson tudományos kutató, majd főmérnök, 1994-től II. tudományos főkutató, a budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem konzulens professzora, Fehér megyei tanácsos. Alapító tagja és alelnöke az RMGE-nek, több szőlészeti és borászati tanulmány szerzője. Bara Gyula Csíkszeredában született, 47 éves, nős, egy fiú és egy leány apja. Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban érettségizett, majd 1974-ben közgazdászi és kibernetikusi diplomát szerzett a bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia Gazdasági Kibernetika szakán; 1991-ben a svájci Neuchâtel Egyetemen vállalkozásfejlesztést, az Egyesült Államokban gazdasági és pénzügyi elemzést-tervezést tanult. II. tudományos főkutató a bukaresti informatikai kutatóintézetben, számos tudományos munka és jelentős kibernetikai tanulmány szerzője, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnöke, 1992-1996 között bukaresti városi tanácsos. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 14., 944. sz./

1997. január 14.

Jan. 14-én tartotta első idei sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése Bukarestben. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta, hogy a parlamenti vakáció dacára az RMDSZ nem vakációzott, mind központi, mind területi, megyei szinten élénk tevékenységet folytatott, hiszen a kormányzásban való részvétel újabb kihívást és több feladatot, felelősséget jelent a szövetség számára. Megemlítette, hogy a tegnapi koalíciós tárgyalások során az RMDSZ négy jelöltjét véglegesítették az államtitkári tisztségekben, akiket a kormány a mai napon nevez ki. Jelesen: Béres András, Borbély László Kovács Adorján és Bara Gyula kap államtitkári kinevezést. - Vida Gyula, a Képviselőház privatizációs bizottságának elnöke arról beszélt, hogy a költségvetési, pénzügyi és privatizációs bizottságban fokozott ütemű munka folyik, a volt kormánypárt azonban az információszolgáltatás késleltetésével próbálja akadályozni az új kormánykoalíció munkáját. Példaként említette, hogy a Képviselőház privatizációs bizottságához csak most jutott el az Állami Vagyon Alap 1995-ös tevékenységéről szóló jelentés, valamint az 1996. évi (!) privatizációs program. A benzin- és energiaárak emelésével kapcsolatban is súlyos mulasztással vádolta a volt kormányt, hiszen az áremelést már tavaly júniusban meg kellett volna ejteni, de a Vacaroiu-adminisztráció választási érdekekből halogatta, illetve az új kormányra hárította a népszerűtlen, de elkerülhetetlen intézkedést. Hasonlóképpen hamis információkat adott a volt kormány a gazdaság helyzetéről, a kereskedelmi mérleg valós hiányáról. A szociális védelem terén hozandó intézkedésekkel szembeni türelmetlenség természetesen indokolt a közvélemény és a sajtó részéről, mondotta Vida Gyula, de meg kell érteni, hogy a szociális védőháló kidolgozása hosszabb folyamatot igényel, mert összetett programot, inflációmentes, a gazdasági hatékonyságra épülő kompenzációs és szociális segélyrendszert kell kidolgozni, amelyet csak alapos elemzésre lehet építeni. - Verestóy Attila a Szenátus rendkívüli ülésszakának szükségessége mellett érvelt, amely arra hivatott, hogy a megfelelő előkészítéssel elősegítse a sürgős törvények gyorsabb elfogadását. A Kolozsváron újra megnyitandó magyar konzulátus ügyében a kolozsvári városi tanács ellenzéki tanácsosai által közzétett állásfoglalással kapcsolatban Takács Csaba leszögezte: a kérdésben semmiképpen nem illetékes a városi tanács, a döntés kizárólag a kormány hatáskörébe tartozik, és nyilvánvaló, hogy az RNEP-tanácsosok csupán Funar pártjának legitimizálására és újabb politikai feszültségkeltésre törekednek. Egyébként Kolozsvárt gazdasági és kulturális jelentősége és földrajzi fekvése is alkalmassá teszi arra, hogy otthont adjon egy olyan magyar konzulátusnak, amely a debreceni román konzulátussal együtt egyformán hasznára lesz mindkét ország állampolgárainak, és hatékony szerepet tölthet be a kétoldalú gazdasági, kulturális és személyes kapcsolatok bővítésében. - Markó Béla cáfolta, hogy Ion Caramitru művelődési miniszter arra kérte az RMDSZ-t, jelölje Szőcs Gézát az államtitkári funkcióra.

1997. február 21.

Az EUCD Romániában tartózkodó vezetői hétfőn közös munkaebéden vettek részt az RMDSZ vezetőivel, Markó Béla szövetségi elnökkel, Verestóy Attila alelnökkel, Borbély László és Bara Gyula államtitkárokkal. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 24., 973. sz./

1997. április 27.

A nagyváradi Bazilikában celebrált ünnepi szentmisével vette kezdetét ápr. 27-én a Varadinum 97 rendezvénysorozat. A hagyományos, sorrendben immár hatodik rendezvénysorozat megnyitó ünnepségén jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, az RMDSZ kormánytisztviselői közül Tokay György kisebbségvédelmi, Birtalan Ákos turisztikai miniszter és Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár, továbbá Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke, dr. Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Megjelentek a nyitóünnepségen a Bihar megyei és nagyváradi elöljárók is: Dan Balas prefektus, Nistor Badiceanu parasztpárti szenátor, Aurel Demian a megyei tanács képviseletében, Mihai Sturza, Nagyvárad polgármestere, helyettese, Kapy István, továbbá Dumitru Strava városi rendőrparancsnok. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és a római katolikus püspökség teljes papi kara mellett képviseltette magát a másik három nagyváradi történelmi magyar egyház is: jelen volt Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Máthé Csaba evangélikus és Boda József unitárius lelkész. Tempfli József megyéspüspök számba vette és üdvözölte a vendégeket, valamint a szentmise hallgatóságát, majd felolvasta Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter Budapestről, illetve Bara Gyula munkaügyi és társadalomvédelmi államtitkár Bukarestből küldött köszöntő levelét. A szentmisét Gyulai Endre szeged-csanádi római katolikus megyéspüspök celebrálta, aki Szent László királyt példaképpé emelte a mai keresztények elé, majd Tőkés László református püspök mondott ünnepi köszöntőt, amelyben kifejtette, hogy trónra lépésének 920. évfordulóján László királynak egyesítő ereje van, összefogja az egyetemes keresztény magyarságot. Tőkés László említést tett arról, hogy püspöktársaival együtt hamarosan látogatást tesz az államelnöknél az egyházi ingatlanok ügyében, és előrelépésként nyugtázta Emil Constantinescu készségét a találkozásra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 1017. sz./

1997. június 2.

Jún. 2-án az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában megbeszélésen vettek részt az RMDSZ képviselői, szenátorai és kormányzati tisztségviselői. Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a részvevőket Göncz Árpád magyar államfő marosvásárhelyi látogatásának kedvező visszhangjáról, a román ? ukrán alapszerződés neptuni aláírása felől, kitért azokra a teendőkre, amelyek abból adódnak, hogy életbelépett a Helyhatósági törvényt a kisebbségi nyelvhasználat javára módosító Sürgősségi Kormányrendelet. Bara Gyula, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára, szorgalmazta az intézmény vidéki apparátusában az RMDSZ-re jutó hivatali tisztségek betöltését. Örsi Imre, az Állami Vagyonalap alelnöke, a privatizációval kapcsolatos panaszok begyűjtését és rendeltetési helyükre juttatását igényelte. Kovács Adorján, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára, a mezőgazdasági reformot szolgáló törvények előkészítési folyamatáról, Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár a dájai, szentléleki és a gelencei műemlékek restaurálására juttatott pénzalapok kiutalásáról számolt be. Tokay György kisebbségügyi miniszter egy nemzeti kisebbségi problémákkal is foglalkozó rotterdami értekezletről visszatérőben ismertette ott elhangzott előadását és a szerzett tapasztalatait. Borbély László közmunkaügyi és területrendezési államtitkár egy Hágában, a helyhatóságok föderációjának égisze alatt megrendezett szemináriumon vett részt és a helyi érdekű bankhálózat holland mintára történő hazai megszervezésének lehetőségeiről szólt. Birtalan Ákos turisztikai miniszter a legutóbbi kormányülésen felmerült problémákat ismertette. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 1040. sz./

1997. július 13.

Júl. 12-13-án Kolozsváron tartotta ülését az RMDSZ szerve, az SZKT. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a tét a nemzetiségi kérdés sok évszázados kezelésének megváltoztatása. Szükséges az erők összefogása. Bill Clintonnal Bukarestben tartott megbeszélésén kitűnt, hogy mekkora jelentőséget tulajdonít Amerika a romániai magyarok és románok közötti viszony javulásának és az RMDSZ kormányba emelésének. Ezután az RMDSZ államhatalmi tisztségviselőinek beszámolója következett. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter a törvényalkotásban való részvételt emelte ki és azt, hogy a tanügyi törvénymódosítás kormányhatározata márc. 18-a óta kész volt, de a bürokráciával mostanig elhúzták az alkalmazását. Az Európa Tanács szakbizottságának bukaresti ülésétől való távolmaradását azzal indokolta, hogy hivatalos volt Göncz Árpád fogadására. Sorra beszámoltak a többiek is, Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, Bara Gyula munkaügyi államtitkár, Béres András oktatási államtitkár, Borbély László közérdekű beruházásokkal foglalkozó államtitkár. Tokay Györgyhöz több kérdést intéztek. Papp Kincses Emese a kulturális alap elosztását méltánytalannak tartotta. Katona Ádám nem fogadta el Tokay magyarázatát az Európa Tanács bizottsági megbeszéléséről, számon kérte a jogsérelmeket, a Székelyföldre történő román betelepítés folytatódását, a Bolyai Tudományegyetem helyreállításának elfelejtését. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott, hogy mérhetetlen demagógia erőszakról beszélni a székelyudvarhelyiek részéről, amikor az apácák akciója erőszakosabb cselekedet. Tokayt a román nemzeti politika védnökének nevezte és javasolta, hogy az SZKT vonja meg tőle a bizalmát. Beszámolt munkájáról Molnár Géza egészségügyi, Kelemen Hunor művelődési, Kis Botond környezetvédelmi, Kovács Adorján mezőgazdasági államtitkár és Neményi Nándor József, a versenytanács tagja. Markó Béla Tőkés László javaslatára megjegyezte, csoda, hogy csupán egy miniszternek a menesztését kéri a tiszteletbeli elnök, majd ismertette a csereháti ügy következményeit, azt állítva, hogy amiatt akadt el a tanügyi törvény módosítása. Markó Béla ismertette a csereháti ügy történetét 1992-től. Borbély Zsolt nem értett egyet Verestóy Attila beszámolójának azzal a megállapításával, hogy hozzánemértők beleártják magukat szakértői ügyekbe. Az SZKT-tagok azért vannak, hogy beleártsák magukat szakértői ügyekbe. Verestóy Attila szemére vetette Borbély Zsoltnak, hogy magyarországi lapokban megjelent cikkeivel nagyobb kárt okoz az RMDSZ-nek, mint politikai ellenfelei. Azok okoznak a legnagyobb kárt a szövetségnek, akik eltérnek a programjától, válaszolt Borbély Zsolt. Papp Kincses Emese tisztázást követelt, miért váltotta le Kincses Elemér rendezőt Kelemen Hunor államtitkár. Az államtitkár azt bizonygatta, hogy hosszas tájékozódás után döntött így. Katona Ádám Constantin Dumitrescut idézte, hogy a mai román kormányban is vannak kommunisták. Erre Markó Béla követelte: az SZKT ne engedje, hogy a kisebbségbe szorult ellenzék azt a látszatot kelthesse, hogy az SZKT-nak kifogásai vannak a kormány ellen. A következő napon a Marosvásárhelyen okt. 3-4-ére tervezett RMDSZ-kongresszus előkészületeiről volt szó. /Nits Árpád: SZKT-ülés Kolozsváron. Leradírozott ellenzék. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./ Az SZKT üléséről kiadott közlemény összegezte az elhangzottakat. A részletes, információbő tájékoztatók vitája során nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ képviselői jelentős munkát végeznek, részt vállalnak a reform elindításából minden területen, és partneri, igen jó kapcsolat alakult ki a legmagasabb szinteken. A helyhatósági, valamint az oktatási törvényt módosító kormányrendeletek fontossága rendkívüli akkor is, ha nem minden RMDSZ-céltételezést sikerült megvalósítani. A vita során az is egyértelművé vált, hogy az általános kérdések mellett komoly figyelmet kell szentelni a helyi közösségek gondjainak, a megfelelő megoldások kimunkálása a helyi és országos erők együttes munkája kell hogy legyen. Az RMDSZ-kongresszus előkészítésére vonatkozóan az SZKT döntött az időpont kérdésében – 1997. október 3-4. –, határozott a képviseleti normákra és a küldöttek kijelölésére vonatkozóan, valamint döntés született a kongresszus napirendjét illetően is. Az SZKT megvitatta és elfogadta a szövetség idei – 1997. április 1-től 1998. március 31-ig tartó időszakra szóló – költségvetését. Az ügyvezető elnök javaslatára a testület megerősítette tisztségében Birtalan Józsefet, akit a szövetség elnöke korábban gazdasági ügyvezető alelnökké nevezett ki. A továbbiakban az SZKT elfogadta az Etikai Bizottság új szabályzatát, fölvette a szövetség kollektív tagjainak sorába az Erdélyi Kárpát Egyesületet. Az SZKT meghallgatta a Szabályzat-felügyelő Bizottság jelentését Szőcs Géza kongresszusi fellebbezésének a tárgyában, ugyanakkor a Maros megyei RMDSZ tisztújításával kapcsolatos óvással, mint nem rá tartozó kérdéssel, nem kívánt foglalkozni. Az SZKT nyilatkozatot fogadott el a madridi csúccsal kapcsolatban. A nyilatkozatot közzéteszik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 14., 1070. sz./ Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa kolozsvári ülésén az 1997. július 8-i madridi csúcstalálkozón született döntéssel kapcsolatosan a következő nyilatkozatot fogadja el: Az RMDSZ üdvözli a madridi NATO-csúcstalálkozó azon döntését, hogy az euroatlanti biztonsági rendszerbe új, kelet-közép-európai tagokat vesznek fel. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy nyilatkozatában a NATO Romániát név szerint megemlíti, és ezáltal közvetve a következő bővítés egyik fő esélyesének tekinti. Ez a madridi döntés, valamint közvetlenül utána Clinton amerikai elnök romániai látogatása is bizonyítja, hogy eredményesek voltak az 1996. novemberi választások utáni erőfeszítések, melyeket Románia elnöke és kormánya, illetve a kormánykoalíció tagjai - közöttük az RMDSZ - fejtettek ki az ország euro-atlanti integrációja érdekében. Igazolja azt a kormányprogramot, amelynek célja életbe léptetni a mélyreható gazdasági reformokat, visszaszorítani a korrupciót, biztosítani az emberi és nemzeti kisebbségi jogokat, érvényt szerezni a jogállamiság alapértékeinek, rendezni a tulajdonjogokat mint a társadalmi és politikai stabilitás alapvető feltételeit. Ezek a belpolitikai változások, valamint az új alapokra helyezett külpolitika, melynek fontos eleme a jószomszédi kapcsolatok kiépítése és fejlesztése, a korábban esélytelen országok közé sorolt Romániát a NATO-tagság közeljövőbeni elnyerésének fő esélyesévé emelték. Az RMDSZ érdekelt e folyamatok további erősítésében és kiteljesítésében, és továbbra is vállalja a politikai felelősséget a reformfolyamatokban elkötelezett kormányprogram maradéktalan érvényesítése érdekében mind a végrehajtás, mind a törvényhozás terén. Megerősítést nyert az a tény, hogy Románia demokratikus államok közösségébe való beilleszkedésének elengedhetetlen feltétele a nemzeti kisebbségek jogainak törvények általi szavatolása, ami nemcsak a kisebbségeknek, hanem a többségi nemzetnek is alapvető érdeke. Fontosnak tartjuk, hogy a közigazgatási és a tanügyi törvény sürgősségi kormányrendelettel való módosítása új lehetőségeket biztosít az anyanyelvhasználatban és az anyanyelvű oktatásban is, és ezáltal megkezdődött az elmúlt évtizedekben felhalmozódott egyenlőtlenségek felszámolása. Természetesen azt is fontosnak tartjuk, hogy később a parlament erősítse meg ezeket a kisebbségjogi szempontból jelentős normákat. Ugyanakkor közös érdekeink jegyében ezúton is felhívjuk koalíciós partnereink figyelmét, hogy együttes erőfeszítéssel fel kell számolni azokat a véleménykülönbségeket és működési zavarokat, amelyek fölösleges akadályokat gördítenek a reformfolyamatok kiteljesítése és a választóink jogos elvárásainak teljesítése, ezen belül a román-magyar megbékélést szolgáló nemzeti kisebbségi kérdés európai normák szerinti rendezése elé, melyek fékezik a jogállam működését szavatoló törvények és intézmények létrehozását a társadalmi élet minden területén. Meggyőződésünk, hogy Románia nevesítése a madridi találkozón az elkezdett folyamatok pozitív értékelését jelenti, és egyben arra is biztosíték, hogy a megkezdett úton való következetes továbbhaladás, a reformok további vállalása és kiteljesítése az elvárt eredményekhez vezet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 14., 1070. sz./ Az SZKT üléséről, a heves vitáról beszámoltak a lapok. Gál Mária kolozsvári tudósításának címe: Tőkésék bírálták az RMDSZ kormánybeli szereplését /Népszava, júl. 14./

1997. augusztus 9.

Aug. 9-én Kolozsváron az RMDSZ Szociáldemokrata Platformja, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/, valamint a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete /RMDgE/ szervezésében munkaügyi és szociális kérdések kapcsán két előadásra került sor: az első, magyar nyelvűre a Pro Iuventute székházban, a második, román nyelvűre a Kolozs megyei prefektúrán. Az előadások meghívottjai Bara Gyula munkaügyi államtitkár és Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő voltak. Bara Gyula államtitkár ismertette a Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium tevékenységét, a törvényhozási kezdeményezéseket, vázolva ezeknek a közeljövőben várható társadalmi következményeit is. Böndi Gyöngyike a törvényhozás szociális jellegű kezdeményezéseiről tartott előadást. Az előadásokon részt vett Boros János megyei elnök, Buchwald Péter alprefektus, a Megyei Elnökség néhány tagja, Bucur Ildikó platformelnök, az RMDgE képviselői, nőszövetségi vezetők. A prefektúrán részt vett a Megyei Munkaügyi Főigazgatóság főigazgatója, más vezető beosztású tisztségviselői, intézmények, szervezetek munkaügyi szakemberei.Bara Gyula államtitkárt a Megyei Munkaügyi Főigazgatóságon tájékoztatták a bezárandó kereskedelmi társaságok listáján szereplő kolozsvári TERMOROM Rt. helyzetéről is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14., 1091. sz./

1998. január 19.

Aradon, az RMDSZ székházban lakossági fórumot szervezett a helyi RMDSZ, amelyen Tokay György kisebbségvédelmi miniszter és Bara Gyula munkaügyi és népjóléti államtitkár vett részt. A találkozón főként az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos kérdésekről, a növekvő munkanélküliségről, a helyhatósági szerveknek a szociális gondok megoldásában betöltött szerepéről folyt eszmecsere. Tokay György kifejtette, hogy a legnagyobb gond Romániában nem a munkanélküliség, amely a reform igazi folytatásával csak növekedni fog, hanem a gazdaság nem hatékony működése, az álprivatizálás, a veszteséges nagyvállalatok fenntartása. Bara Gyula államtitkár rámutatott, hogy a kormány februárra 14%-os munkanélküliségi rátát tervez, amihez viszont a szakszervezetek nem járulnak hozzá. Rendkívül nehéz helyzetben van - mondotta - a hazai nyugdíjrendszer, amely a tavaly 1800 milliárd lejes hiánnyal számolt. Ez is elengedhetetlenül szükségessé teszi a nyugdíjrendszer reformját, melynek során a nyudíjkorhatárt 2015-ig fokozatosan felemelik 65, illetve nőknél 62 évre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 20. - 1191. sz./

1998. január 21.

A Minisztereink vallanak a kormányzásról sorozatban Bara Gyula munkaügyi és szociálisvédelmi államtitkárral készített interjút a lap. Az államtitkár kifejtette: intézménye szempontjából az eredmények, illetve a sikertelenségek meghatározása azért nehéz, mert azok az eredmények, melyeket ők annak könyvelnek el, nem feltétlenül jelentkeznek ugyanolyan súllyal a társadalomban, mint ahogy azt megtervezték. A múlt évi, főleg a bányászat területén elért nagyarányú munkaerő leépítéssel kapcsolatban Bara úgy vélte, európai szemmel nézve, gazdasági szempontból az nagyon olcsó intézkedés volt, azonban ezt az eljárást követnie kellett volna azoknak a programoknak, intézkedéseknek is, amelyek az elbocsátott, utcára került munkaerőt újból működésbe hozzák és alakítják. Bara Gyula hangsúlyozta a helyi vezetőségek szerepének fontosságát a helyi szintű fontos gazdasági döntések meghozatalában. Intézménye szempontjából igazi eredménynek tartja, hogy az egymástól viszonylag elkülönülő politikák, mint társadalombiztosítás, munkavédelem, lassan elkezdtek kis elszigetelt területekből integrált tevékenységi területekké válni. Bara Gyula a múlt évi sikertelenségek között a fekete-munkát, valamint a társadalombiztosítási szolgáltatások nemirányítottságát említette meg. Elmondta a lapnak, minisztériuma számos munkacsoportba küldi - ő volt a Világbankkal és a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások fő alkusza - ez pedig az RMDSZ-re nézve is jó. Végül a szövetség államtitkára megemlíti, "nem telik el olyan hónap, hogy ne merülne fel a kérdés: hogyan tovább, maradunk vagy megyünk, együttműködünk vagy nem a kormánykoalícióval; azt hiszem, ha ezeket a dolgokat nem járjuk végig, nem lesz esélyünk felfedezni, hogy a romániai magyarság sorsa hogyan illeszkedik be ebbe a nehezen alakuló romániai jövőképbe". /Darvas Enikő: Beszélgetés Bara Gyula munkaügyi és szociálisvédelmi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

1998. január 31.

Jan. 31-én tanácskozás tartottak Marosvásárhelyen az Ügyvezető Elnökség tagjai, valamint az RMDSZ prefektusai, alprefektusai, megyei tanácselnökei és alelnökei. A találkozón részt vett Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök. Napirenden szerepelt az Önkormányzati Főosztály Székely István ügyvezető alelnök által előterjesztett beszámolója a megyékkel való kapcsolattartásról. Ezt követően Borbély László, az újonnan kinevezett kormányzati ügyvezető alelnök bemutatta az új főosztály megszervezésével kapcsolatos elképzeléseket, különös tekintettel az információáramlás biztosítására. Birtalan József gazdasági alelnök a megyei kormányzati tisztségviselők kinevezésével kapcsolatban tartott tájékoztatót, majd Bara Gyula munkaügyi és népjóléti államtitkár a kormány bérpolitikájának aktuális vonatkozásairól adott tájékoztatást, végül pedig Örsi Imre, az Állami Vagyonalap Igazgatótanácsának tagja a privatizációs törvénnyel kapcsolatos elképzeléseket ismertette. Markó Béla és Takács Csaba a kormánykoalícióban kialakult helyzetről, a válság megoldásának kereséséről nyújtott tájékoztatót.A tájékoztatókat hasznos és pragmatikus beszélgetés követte. A jelenlévők pozitívan értékelték az új, kormányzati főosztály létesítését, sürgették a helyi pénzügyi törvény és a helyi önkormányzati vagyonról szóló törvénytervezet véglegesítését és elfogadását, igényelték a rendszeres kapcsolattartást a helyi tisztségviselők és az RMDSZ vezetése között. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 2. - 1198. sz./

1998. február 28.

Február 28-án ülésezett a kormánykoalíció egyeztető tanácsa. Az állami költségvetéssel kapcsolatos koalíciós egyeztetésen az RMDSZ képviseletében Markó Béla szövetségi elnök, Bara Gyula munkaügyi államtitkár és Borbély László területrendezési államtitkár vettek részt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 2. - 1218. sz./

1998. március 2.

Az RMDSZ felkészült arra, hogy bármelyik pillanatban bekövetkezik a Ciorbea-kormány bukása, és új kormány alakul, amelybe érzésünk szerint a Demokrata Párt is visszatér. - nyilatkozta Kónya-Hamar Sándor képviselő. A kormány fegyelmezetlenségére jellemző példa, hogy Gavril Dejeu belügyminiszter tavaly nyári kolozsvári látogatásán arra utasította beosztottjait, hogy várjanak az érvényben levő, kétnyelvű helységnévtáblák felállításáról rendelkező kormányrendelettel mindaddig, amíg a parlament nem fogadja el a törvényt. A kormány egyik tagja a kormányrendelet szabotálására szólít fel, és ezt senki sem kéri tőle számon. Az RMDSZ-nek újra kell gondolni azt, hogy koalíciós partner marad-e vagy sem, és elvállal a továbbiakban olyan kormányzási feladatokat, amelyek mindenképpen áldatlanok számára. A kormány érdekes módon éppen két RMDSZ-es államtitkárt küldött a sztrájkoló egészségügyisekkel folytatott tárgyalásokra. Molnár Gézának és Bara Gyulának azt a kormányálláspontot kellett képviselnie, amellyel az RMDSZ maga sem ért egyet, hiszen az RMDSZ-frakció 25 százalék helyett 30 százalékos béremelést javasolt. Az RMDSZ-nek oda kell figyelni a szövetségen belüli bírálatokra. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

1998. március 5.

Március 5-8-a között Félix-fürdőn rendezik meg a VI. Partiumi Önkormányzati Konferenciát. A Vállalkozó önkormányzatok-önkormányzati vállalkozások címmel a HTMH és a Bihar megyei RMDSZ szervezésében sorra kerülő rendezvényen előadást tart többek között Borbély László területfejlesztési államtitkár, Bara Gyula munkaügyi államtitkár, Seres Dénes szenátor, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke Romániából, Magyarországról Kovács Árpád helyettes államtitkár, Markotay Sándor és Abos Hugó a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumból, Csobánczy Péter, a Pénzügyminisztériumból. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 5., 1221. sz./

1998. március 21.

Az RMDSZ döntéshozó testülete, a Szövetségi Képviselő Tanács /SZKT/ márc. 21-én Csíkszeredában ülésezett. Markó Béla szövetségi elnök a testület elé terjesztett állásfoglalás-tervezetében a parlamenti többség helyreállítására szolgáló, azonnali tárgyalásokat szorgalmazott a koalíciós partnerekkel, Csapó József Bihar megyei RMDSZ-szenátor viszont a kormányból való kilépésre terjesztett elő határozattervezetet. Markó Béla beszámolójában ismertette tervezetét az ahhoz csatolt, a koalíciós partnerekhez szóló 6 pontos felhívást. Ez a dokumentum az utóbbi időben megrendült parlamenti többség helyreállításának útját abban jelölte meg, hogy a pártok ne egymást vádolják az elmúlt másfél év mulasztásaiért, hanem együttesen vállalják a felelősséget. Az állásfoglalás tervezete emlékeztetett az RMDSZ kormányba lépésének céljaira, és nyomatékosan leszögezte, hogy másfél esztendővel a kormányzás kezdete után a rendszerváltást sürgető választók elvárásai csak kisebb részben teljesültek, és az utóbbi időben azok a reformintézkedések is veszélybe kerültek, amelyeket eddig meghozott a kormány. A javaslat minden kisebbségellenes sovén, vagy soviniszta, szélsőséges megnyilvánulás visszautasítását sürgette, a magyarellenes demagógiát a román társadalom egészét fenyegető veszélynek nevezte. - Csapó József szenátor, aki elvileg is összeférhetetlennek tartotta az RMDSZ önkormányzati céljaival a kormányban való részvételt, az abból való kilépést indítványozó határozati javaslatot terjesztett a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé. Többek között azzal indokolta ezt, hogy az RMDSZ céljait egyetlen koalíciós partner sem támogatta egyértelműen, és azt javasolta a szövetségnek, hogy a parlamentben kívülről támogassa a reformokat. Szilágyi Zsolt képviselő külön javaslattal élt, eszerint a szövetségnek nem kellene sem az egyik, sem a másik javaslatot magáévá tennie, hanem röviden le kellene szögeznie, hogy az elért eredmények függvényének értelmében törekszik újratárgyalni a kormányban való részvétel lehetőségeit és feltételeit egy új végrehajtó testület esetleges létrejöttekor. Hosszas vita következett. Sántha Pál Vilmos csíkszeredai területi elnök úgy érvelt, hogy a koalíciós részvétel ellen, hogy " ez a kormány nekünk rabság", Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a részvételben nagyobb kárt, mint hasznot látott, Verestóy Attila szenátusi frakcióelnök, Varga Attila képviselőház frakcióelnök, Bárányi Ferenc és Asztalos Ferenc képviselők, Bara Gyula államtitkár és mások a részvétel mellett érveltek. Kónya Hamar Sándor kolozsvári képviselőnek az a javaslata - amelyet Tőkés László tiszteletbeli elnök is támogatott -, hogy hívják össze az egyes frakciók rövid ülését ezeknek az alternatíváknak a megvitatására, és ezt követően alakítsa ki a szövegező bizottság a maga véleményét, a szavazásnál 37:36 arányban, 4 tartózkodás mellett, kisebbségben maradt. Egyhangúlag elfogadta viszont a testület Tőkés László javaslatát, hogy a képviselő tanács adjon ki nyilatkozatot a koszovói eseményekkel kapcsolatban. - Végül a Szövetségi Képviselők Tanácsa nagy többséggel, 5 ellenszavazat, és 11 tartózkodás mellett elfogadta a Markó Béla szövetségi elnök által javasolt állásfoglalást, amely a román koalíciós partnereket a megrendült koalíciós többség újjáépítésére hívja fel, és ebből a célból azonnali tárgyalások megkezdésére tesz javaslatot. Nem nyitott vitát a testület Csapó József szenátor javaslatáról, amely a kormányból való kilépést szorgalmazta és Szilágyi Zsolt képviselő szövegváltozatáról sem, amely egy új kormány megalakulásának lehetőségét is érintette. Az SZKT többek között megerősítette Borbély Lászlót új RMDSZ-posztján. A szövetségben az előző évek során lezajlott konfliktusokban jelentős ellentábor alakult ki Borbéllyal szemben a "radikális" irányzatok kebelében, ezt a szavazást is nagy érdeklődés előzte meg. Borbélynak az ügyvezető alelnöki tisztségre való kinevezését végül 51 küldött támogatta, 26 ellenszavazat volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./ Ezt követően a testület az RMDSZ április 1-től jövő év március 31-ig szóló költségvetését vitatta meg és fogadta el 64 szavazattal 3 ellenében, 6 tartózkodás mellett. Itt vita volt arról, hogy a kisebbségi szervezeteknek járó többszáz millió lejes önkormányzati támogatást miért nem az RMDSZ kapta, miért az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, amely az EMKE, a szövetség társult tagja. A szövetség illetékesei rámutattak, hogy az összeg elsősorban a kisebbségek kulturális céljait szolgálja, tehát az EMKE illetékes gazdálkodni vele. Vita volt a platformoknak jutó összegekről is. Itt Katona Ádám az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezetője szeretett volna elérni nagyobb támogatást. /MTI/ Az SZKT állásfoglalást adott ki: 1996 novemberében Romániában létrejöttek a feltételei egy valós és mélyreható rendszerváltásnak, a romániai társadalom politikai, gazdasági, szociális és erkölcsi reformjának. A választások nyomán olyan koalíció alkotott többséget a parlamentben, amely egyidejűleg célul tőzte ki a totalitárius, kommunista rendszer által lerombolt értékek újraépítését és országunk európai és euroatlanti integrációjának megvalósítását. A koalíció pártjai megfelelő garanciát kínáltak arra is, hogy ennek az általános reformnak a keretében megkezdődik a kisebbségek helyzetének a rendezése, beleértve a romániai magyar nemzeti közösség jogsérelmeinek orvoslását és jogegyenlőségének megteremtését. Ennek a rendezési szándéknak az ismeretében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vállalta a részvételt az új koalícióban, és ezáltal egy történelmileg is előzménytelen helyzetet alakítottunk ki, létrehoztuk a többségi románság és a kisebbségben élő magyarság újfajta együttélésének és együttműködésének feltételeit. Koalícióra lépve, nem csupán a nemzeti kérdés rendezéséhez, hanem a romániai társadalom egészének reformjához kívántunk minél hatékonyabban hozzájárulni, programunkban megoldásokat kínáltunk a gazdasági és szociális válság megszüntetésére. A közösen kidolgozott kormányprogram, a több mint hatvan százalékos parlamenti többség, a koalíció által megalakított új kormány szavatolni látszott, hogy a tervezett reformot valóban végre tudjuk hajtani minden fontos területen. Ezt igazolták az első hónapok határozott intézkedései is, beleértve a kisebbségi kérdés újfajta megközelítését. Most viszont, másfél esztendő múltán egyértelműen meg kell állapítanunk, hogy a rendszerváltást sürgető választók elvárásai csak kisebb részben teljesültek, és az utóbbi időben azok a reformintézkedések is veszélybe kerültek, amelyeket eddig megtettünk. Nem történt meg a teljes és mélyreható szerkezetváltás a gazdaságban. Ennek következtében nem lehetett megteremteni az eszközöket a megfelelő szociális védőháló kialakításához, illetve nem lehetett megállítani az életszínvonal zuhanását. Továbbra is késik a közigazgatás decentralizációjához szükséges törvények elfogadása. A kommunista rendszer által elállamosított szántóföldek, erdők, ingatlanok, egyházi és közösségi javak visszajuttatása, illetve ahol ez nem lehetséges, a jóvátétel továbbra is várat magára. Csak részben történt meg az 1989 előtti elnyomó intézmények üldözötteinek erkölcsi kárpótlása, az említett intézmények átvilágítása. A parlamenti többség egy része, saját kötelezettségvállalását megszegve, megpróbálja megsemmisíteni a kormánynak a kisebbségi kérdés rendezésére, az anyanyelvű oktatásra és a közigazgatásban az anyanyelv használatára vonatkozó intézkedéseit. Egyes kormánytisztviselők és prefektusok is reformellenes és kisebbségellenes álláspontot képviselnek. Mindezen mulasztások, késlekedések és működési zavarok ellenére a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek továbbra is az a határozott álláspontja, hogy az 1996 novemberében létrejött koalíciót fenn lehet és fenn kell tartani, de ez csak akkor megvalósítható, ha sikerül megteremteni a jó együttműködés feltételeit a reform végrehajtása érdekében. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség csak olyan szövetségben vállalhatja az együttműködést, amely képes belső problémáit megoldani és a reformot végrehajtani a gazdaságban, a közigazgatásban és a számunkra kiemelten fontos nemzeti kérdésben is. Csak olyan szövetségben vállalhatjuk az együttműködést, amely gátat tud vetni az antiszemita, rasszista, sovén, magyar- és általában minden kisebbségellenes uszításnak, nem szolgáltatja ki magát és az egész romániai társadalmat a reformellenes, integrációellenes, nyugatellenes, intoleráns erőknek. Nem lehetünk csendestársak abban, hogy a választásokon bizalmat kapott koalíció fokozatosan eljátssza ezt a bizalmat, és ezáltal veszélybe sodorja azt az integrációs esélyt, amelyet Románia ismételten megkapott nyugati partnereitől. Ugyanakkor érdekünk, hogy a jelenlegi koalíció fennmaradjon, és hogy a közösen kidolgozott kormányprogram érvényesüljön. Csak ez az együttműködés, csak ezek a közös célok jelenthetnek biztonságot és stabilitást Románia számára akkor, amikor térségünkben továbbra is nyílt etnikai és szociális konfliktusok vannak. Továbbra is az a véleményünk, hogy románoknak és magyaroknak közösen kell cselekedniük azért, hogy országunkat felemeljük és minél előbb az euroatlanti és európai integrációs intézmények teljes jogú tagjává tegyük. Éppen ezért a következő felhívással fordulunk koalíciós partnereinkhez: 1. Vállaljon szolidárisan felelősséget minden párt az elmúlt másfél év mulasztásaiért, a reform lelassulásáért, a be nem váltott választási ígéretekért. Mindaddig, amíg egymást hibáztatják a koalíciós partnerek, illetve a különböző politikai testületek és intézmények - parlamenti csoportok, kormány stb. - képviselői, nem lehetséges a válsághelyzet megoldása. Az RMDSZ kormányzati tisztségviselői és parlamenti csoportjai vállalják a felelősség rájuk eső részét, és erre szólítják fel partnereiket is. - 2. Az elmúlt időszak mulasztásaiért vállalt közös felelősségből kiindulva, kezdjük el azonnal a parlamenti többség helyreállításáról szóló tárgyalásokat. Valós, szolidáris, cselekvőképes parlamenti többségre van szükségünk ahhoz, hogy az ígért reformot végrehajthassuk. 3. A parlamenti többség helyreállításának két alapvető feltétele van: a) A közös kormányprogramhoz kapcsolódó intézkedési terv elkészítése. Ehhez minden koalíciós partnernek sürgősen el kellene végeznie a maga elemzését, és elő kellene terjesztenie a saját prioritási listáját. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek van ilyen prioritási listája. b) Szükség van a kormánystruktúra újragondolására és leegyszerűsítésére, beleértve a kihelyezett kormányzati intézmények átalakítását és hatáskörük behatárolását is. - 4. Az euroatlanti és európai integráció feltételrendszerének teljesítését legfontosabb belpolitikai prioritássá kell tenni, a gazdasági, szociális és politikai reformot az eddiginél is határozottabban erre a kritériumrendszerre kell ráépíteni. Ugyancsak prioritásként kell kezelni a diktatúra visszaéléseinek jóvátételét, a restitúció, illetve az anyagi és erkölcsi kárpótlás kérdését. Záros határidőn belül meg kell oldani ezt a problémát, amelyet a régió országainak többsége már megoldott. 6. A koalíciónak határozottan vissza kell utasítania minden kisebbségellenes, sovén, szélsőséges megnyilatkozást, amelyek Romániát időlegesen vagy véglegesen letéríthetik az integráció útjáról. Szövetségeseinknek fel kell ismerniük, hogy a közéletünkben elharapózott magyarellenes demagógia, a nap mint nap tapasztalható sovinizmus veszélybe sodorhatja az egész romániai társadalmat, ha nem lépnek fel kellő súllyal ellene. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség felelősnek érzi magát az általa képviselt romániai magyar közösség sorsáért, és egyúttal közvetlen felelősséget érzünk az egész romániai társadalom jövőjéért. Ennek a kettős felelősségnek a jegyében szólítjuk fel koalíciós szövetségeseinket a jelenlegi válságból való kiútnak, majd a felemelkedés eszközeinek a mielőbbi megkeresésére. /Állásfoglalás. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 23-24./ Az RMDSZ SZKT Tőkés László tiszteletbeli elnök javaslata alapján a koszovói helyzettel kapcsolatban állásfoglalást adott ki: A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a jugoszláviai háború kitörésekor, a későbbi kedvező fejleményeket megelőlegezve, elsők között szállt síkra a volt Jugoszláviát alkotó nemzetek önrendelkezési joga mellett. A daytoni egyezmény által megteremtett viszonylagos béke felborításával fenyegető koszovói helyzet ismételten állásfoglalásra készteti Szövetségünk képviseleti testületét. A jugoszláviai albán kisebbség helyzetének méltányos rendezése és a balkáni, illetve a kelet- és közép-európai térség stabilitásának megőrzése céljából a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elengedhetetlenül fontosnak tartja a koszovói albán többségű kisebbség egyoldalúan felszámolt területi autonómiájának helyreállítását. Szövetségünk 1992. évi Kolozsvári Nyilatkozatának, a belső önrendelkezés elvének a szellemében, valamint a Lord Carrington brit külügyminiszter nevéhez főződő balkáni rendezési terv egyenes folytatásaképpen, nem utolsósorban pedig az Egyesült Államok erre vonatkozó álláspontjának megfelelően szorgalmazzuk a megingott kis-jugoszláviai helyzetnek a már úgyis meglévő autonómiahagyományok felelevenítésével történő rendezését. Meggyőződésünk, hogy az autonómia biztosítása mind a kisebbségi kérdések megoldásának, mind a társadalmi-politikai stabilitás garantálhatóságának és Jugoszlávia területi épsége megőrzésének a legmegfelelőbb, legeurópaibb eszköze. /Állásfoglalás. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 23-24./ A harmadik állásfoglalás: Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa meglepetéssel értesült arról, hogy a Magyar Országgyűlés továbbra sem talált megoldást a magyarországi nemzeti kisebbségek intézményesített parlamenti képviseletére. Bízunk abban, hogy a Magyarországon eddig is létezett széleskörű kisebbségi jogok kiteljesítéseként ez a politikai és társadalmi kérdés is mielőbb demokratikusan és méltó módon megoldódik. /Állásfoglalás. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 23-24./

1998. május 6.

Máj. 6-án Bukarestben ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A testület elemezte az RMDSZ államtitkárainak eddigi tevékenységét, illetve az új államtitkári tisztségekre beérkezett jelöléseket. Az elemzés nyomán az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége megtette javaslatait az Operatív Tanácsnak az államtitkári tisztségek betöltésére. Ugyancsak május 6-án ülésezett Bukarestben az RMDSZ Operatív Tanácsa, amely a következő javaslatokat véglegesítette: Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium: Bara Gyula; Szállításügyi Minisztérium: Birtalan József; Területrendezési Minisztérium: Borbély László; Privatizációs Minisztérium: Erős Viktor; Művelődési Minisztérium: Kelemen Hunor; Ipari és Kereskedelmi Minisztérium: Lányi Szabolcs. A további négy államtitkári tisztséggel kapcsolatos javaslatok véglegesítésére lapzártáig még nem került sor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 6., 1258. sz./

1998. május 8.

Máj. 8-án ülésezett Kolozsváron a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. A tanácskozáson részt vettek: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Borbély László, Kötő József, Székely István, Péter Pál és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, valamint Bara Gyula munkaügyi államtitkár. Az RMDSZ területi és megyei szervezeteinek elnökeit tömörítő testületet Markó Béla tájékoztatta az elmúlt hetek fontosabb politikai eseményeiről, elsősorban az Operatív Tanácsnak a napokban hozott, az államtitkári tisztségek betöltésére vonatkozó döntéseiről. Rámutatott arra, hogy e tisztségek betöltésével az RMDSZ-nek megnövekednek a lehetőségei hozzájárulni, a sajátos kisebbségi kérdések rendezésén túl, az ország általános társadalmi és gazdasági kérdéseinek kezeléséhez és megoldásához. A szövetségi elnök tájékoztatóját a területi elnökök beszámolói követték, amelyekből világosan kirajzolódott, hogy a megyék egyik közös és legsürgetőbb problémája az oktatásban jelentkező bizonytalan állapot, lévén hogy a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletnek az anyanyelvű oktatás korlátait feloldó előírásait nem mindig és nem mindenütt alkalmazzák. A tanácskozáson Bara Gyula munkaügyi kérdésekben adott felvilágosítást, Borbély László területrendezési államtitkár - kormányzati tevékenységért felelős ügyvezető alelnöki minőségében - a területi szervezetekkel való kapcsolattartás megkönnyítése és javítása tárgyában tett javaslatokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 11., 1260. sz./ Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának máj. 8-án, Kolozsváron megtartott ülésén Markó Béla szövetségi elnök beszámolót tartott az elmúlt hetek politikai eseményeiről, kitérve az Operatív Tanács, az államtitkári tisztségek betöltésével kapcsolatos döntésére. Az elnöki tájékoztatást a területi elnökök beszámolója követte. Ezek központi témáját az anyanyelvű oktatás terén felmerülő problémák képezték. A területi elnökök ugyanis beszámoltak arról, hogy számos helyen még mindig nem alkalmazták az anyanyelvű oktatás korlátait feloldó rendelet előírásait. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

1998. május 10.

Máj. 3-10. között immár hetedik alkalommal rendezte meg Nagyvárad magyarsága a Varadinum '98 ünnepségsorozatot. A nagyváradi történelmi egyházak, illetve az RMDSZ Bihar Megyei Szervezete által patronált nyolcnapos rendezvénysorozatból kiemelkedett az elsõ napon, május 3-án lezajlott román-magyar értelmiségi találkozó a Lorántffy Zsuzsánna Református Központban, amelyen megnyitó beszédet mondott Tõkés László királyhágómelléki református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Mihai Sturza, Nagyvárad polgármestere, Tempfli József római katolikus megyéspüspök, Varga Gábor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke és Vasile Sabau nagyváradi ortodox lelkész; továbbá a máj. 6-án este a Tibor Ernõ Galériában tartott könyvbemutató. Máj. 9-én, a Varadinum '98 utolsó elõtti napján Nagyvárad vendége volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezetõ elnök. Az RMDSZ országos vezetõi a nagyváradi RMDSZ-vezetõkkel és -tanácsosokkal a helyi TVS-2 kábeltévé által sugárzott kétórás egyenes adásban ismertették a szövetséget foglalkoztató legfontosabb kérdéseket. Az "Otthon a hazában! Otthont Európában!" címmel sugárzott adásban a szövetségi, illetve ügyvezetõ elnökön kívül részt vett Bara Gyula munkaügyi államtitkár, Varga Gábor megyei RMDSZ-elnök, valamint Dudás Károly a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökségi tagja, illetve Tari István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetsége képviseletében. A Varadinum máj. 10-én, vasárnap a hagyományos Szent László körmenettel, majd este a Kármán József-Szabó Magda szerzõpáros "Fanny hagyományai" címû színdarabjának bemutatójával zárult, a Szigligeti Társulat mûvészeinek elõadásában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 12., 1261. sz./

1998. május 14.

Radu Vasile miniszterelnök 1998. május 14-én kinevezte az RMDSZ öt új, illetve új tárcához beosztott államtitkárát. Az új kinevezettek: - Birtalan József - Szállításügyi Minisztérium; - Dr. Demeter János - kormányfőtitkár-helyettes a kormány főtitkárságán; - Dr. Kötő József - Nevelésügyi Minisztérium; - Niculescu Antal - Európai Integrációs Főosztály; - Pete István - Mezőgazdasági Minisztérium. A többi öt RMDSZ-államtitkár megőrizte korábbi tisztségét, éspedig: Bara Gyula - a Munkaügyi és Népjóléti Minisztériumban; Borbély László - a Területrendezési Minisztériumban; Erős Viktor -a Privatizációs Minisztériumban; Kelemen Hunor - a Művelődési Minisztériumban; Lányi Szabolcs - az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 1263. sz./ A román kormány ülésén az RMDSZ által jelölt több államtitkár kinevezését, illetve cseréjét hagyta jóvá. Így a Közoktatási Minisztériumban Béres András államtitkár helyét Kötő József, az RMDSZ eddigi első ügyvezető alelnöke és oktatási főosztályának vezetője vette át. Niculescu Antal, a kormány főtitkárának eddigi államtitkári rangú helyettese a kormány európai integrációs hivatalában lesz az államtitkár (itt csak egy államtitkár van, a hivatal élén miniszter áll a parasztpárti Alexandru Herlea személyében), Niculescu eddigi helyére pedig Demeter János, az RMDSZ önkormányzati ügyvezető alelnöke kerül. Kötő József és Demeter János jelölését az RMDSZ Operatív Tanácsának legutóbbi ülésén határozták el, de eddig még folyt az egyeztetés az érdekelt hivatalok vezetőivel. Ugyancsak közzétette a kormányszóvivő Birtalan József, az RMDSZ volt gazdasági alelnökének kinevezését közlekedési államtitkárrá: ő mintegy két hónapja már a Távközlési Minisztériumban töltött be ilyen tisztséget. A Mezőgazdasági Minisztériumban az RMDSZ döntése alapján Kovács Adorján helyébe Pete István nagyváradi közgazdászt nevezték ki államtitkárrá. Az RMDSZ által betöltött többi államtitkári poszton nem történt változás. - Figyelmet keltett a Pénzügyminisztériumban Corneliu Gorcea államtitkár felmentése. Gorcea a múlt héten anélkül, hogy konzultált volna erről miniszterével és a kormányfővel, befagyasztotta a RENEL, a villamosművek számláját, tekintettel az állammal szemben fennálló tartozásaira. A lépést Vasile kormányfő előbb jogosnak nevezte, de aztán a RENEL vezetőivel találkozva, illetve a Demokrata Párt elnökének, Petre Romannak ellenvetései nyomán az intézkedést visszavonták, illetve felfüggesztették addig, míg a Pénzügyminisztérium vizsgálatot folytat a RENEL pénzügyeiről - Gorcea pedig bejelentette lemondását. A RENEL nemrég emelte az áram tarifáját, ugyanakkor ennél a monopolhelyzetben lévő szolgáltató vállalatnál a legmagasabb a bérszínvonal. Több lap is úgy kommentálta az epizódot, hogy a kormány, akárcsak elődje hasonló helyzetekben, meghátrált. A kormányszóvivő szerint Gorcea már régebben jelezte lemondási szándékát, felmentésének nincs köze az ügyhöz. /MTI/

1998. augusztus 20.

Augusztus 18-án ülésezett az RMDSZ bukaresti székházában a kormánystruktúra átalakításával kapcsolatos RMDSZ-álláspont kidolgozására alakult munkabizottság. A bizottság további tagjai: Bara Gyula munkaügyi és szociális védelmi államtitkár, Demeter János kormányfőtitkár-helyettes, Niculescu Antal, az Európai Integrációs Főigazgatóság államtitkára és Markó Attila, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal jogügyi főigazgatóságának vezetője. A hírről a román napilapok is tájékoztatnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

1998. szeptember 12.

Az RMDSZ több képviselője és vezetője felhívást tett közzé. Ebben kifejtették, hogy az RMDSZ 1996 novemberében, Románia más demokratikus erőivel együtt, politikai felelősséget vállalt a valódi rendszerváltás megvalósításáért. Az "utóbbi húsz hónapban, a kezdeti nyitást és néhány tényszerű cselekvést - például: az oktatási- és önkormányzati törvények módosítása - nem követte azok parlamenti megerősítése, sőt ellenkezőleg egyre nyilvánvaló ellenállás jelentkezett nem csak a politikai ellenzék, hanem koalíciós társaink részéről is. Az 1998 áprilisában történt kormányfő- és részleges kormányváltás óta eltelt öt hónap sajnos, csak az iszapbirkózás-jelenséget erősítette." Nem fogadható el, "hogy az RMDSZ elsősorban kormányozzon és csak másodsorban szervezze saját társadalmát. Azt kérjük, hogy a romániai magyar közösség jogos elvárásainak teljesítése egyidőben, párhuzamosan történjen az országban zajló más átalakulási folyamatokkal - amelyek ugyancsak késnek -, szorgalmazva ezek mielőbbi megvalósulását." A felhívás aláírói szerint részt kell vállalni a politikai hatalom gyakorlásában mindaddig, amíg ezzel saját társadalmunk érdekeit legalább annyira tudjuk szolgálni, mint az össztársadalomét. Nem kockáztatható az RMDSZ egysége és programhű cselekvése, amelyet senkinek nem lehet végletes szempontok szerint kisajátítani. Az aláírók javasolják az azonnali, belső és teljes körű részvétellel párbeszéd megkezdését az RMDSZ-en belül, az RMDSZ tisztségviselők cselekvéseinek a Szövetség programjához való jobb visszacsatolásáért. Javasolják a magyar nemzeti közösség civil társadalmának hathatós bevonását érdekvédelmi tevékenység alakításába. A felhívás aláírói: Birtalan Ákos – parlamenti képviselő, Kelemen Attila – parlamenti képviselő, Tamás Sándor – parlamenti képviselő, Eckstein Kovács Péter – szenátor, Kolumbán Gábor –Hargita megye tanácselnöke, Székely István – RMDSZ Ügyvezető Elnökség alelnöke, Vida Gyula – parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc – parlamenti képviselő, Ráduly Róbert – parlamenti képviselő, Bara Gyula – munkaügyi államtitkár, Demeter János – kormányfőtitkár-helyettes, Kelemen Hunor – művelődési államtitkár, Burkhárdt Árpád – Maros megye prefektus-helyettese. /Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

1998. szeptember 22.

Az RMDSZ kormány-tisztségviselői a következő szövegű nyílt levélben kértek magyarázatot Tőkés Lászlótól, az RMDSZ tiszteletbeli elnökétől: "A magyarországi Demokrata c. hetilap 1998. augusztus 6-i számában, a "Kilenc éve tart a lebontásom" című interjúban Ön a következőt nyilatkozta: Riporter: "Hogyan léptek be?" (Megj. - a kormányba). Tőkés László: "A többség balek. Az a néhány ember, aki a kormányzati szerepvállalásból pozíciót, karriert faragott magának, úgy, hogy közben ismerte a várható és elkerülhetetlen következményeket, azok pedig gazemberek. Egyéni hataloméhség motiválja őket." Bár a Szövetségi Képviselők Tanácsának szeptemberi, kolozsvári ülésén mind a szövetségi elnök, mind a kisebbségvédelmi miniszter beszámolójában említést tett erről a számunkra (és az RMDSZ kormányzási tevékenységére nézve) mélyen sértő kijelentésről, a gyűlés során nem kaptunk semmilyen választ a lapban megjelent nyilatkozatra. Ezért kénytelenek vagyunk nyílt levélben felkérni Önt, hogy záros határidőn belül nyilvánosan indokolja meg az említett interjúban elhangzottakat, vagy vonja vissza a fent idézett minősítést. Aláírók: Tokay György miniszter, Hajdu Gábor miniszter, Bárányi Ferenc képviselő, volt miniszter, Birtalan Ákos képviselő, volt miniszter, Bara Gyula államtitkár, Birtalan József államtitkár, Borbély László államtitkár, Demeter János államtitkár, Erős Viktor államtitkár, Kelemen Hunor államtitkár, Kötő József államtitkár, Lányi Szabolcs államtitkár, Niculescu Antal államtitkár, Pete István államtitkár, Varga Gábor államtitkár, Dézsi Zoltán prefektus, Riedl Rudolf prefektus, Bognár Levente alprefektus, Buchwald Péter alprefektus, Burkhardt Árpád alprefektus, Czédly József alprefektus, Fekete-Szabó András Levente alprefektus, Gazda László alprefektus, Modok Gusztáv alprefektus, Segesvári Miklós alprefektus. /Tőkés László legazemberezte az RMDSZ kormánytisztségviselőit. Az érintettek nyílt levélben kérnek magyarázatot a tiszteletbeli elnöktől. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

1998. szeptember 30.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt az RMDSZ kormánytiszt-ségviselőinek hozzá írt nyílt levelére. Rendkívül sajnálja, írta, hogy a hivatkozott interjúból idézett minősítést /a legazemberezést/ Hajdú Gábor miniszter, Bárányi Ferenc képviselő, volt miniszter, Birtalan Ákos képviselő, volt miniszter, Bara Gyula, Birtalan József, Demeter János, Erős Viktor, Kelemen Hunor, Kötő József, Lányi Szabolcs, Niculescu Antal, Pete István és Varga Gábor államtitkárok, továbbá Dézsi Zoltán és Riedl Rudolf prefektusok, valamint Bognár Levente, Buchwald Péter, Burkhardt Árpád, Czédly József, Fekete-Szabó András Levente, Gazda László, Modok Gusztáv és Segesvári Miklós alprefektusok magukra vették. "Mivel interjúmban nevesítést nem alkalmaztam, népies egyszerűséggel mindenekelőtt azt kell mondanom, hogy »Akinek nem inge, ne vegye magára«. A nyílt levél aláírói idézett kijelentését szövegösszefüggéséből kiragadva, tévesen vonatkoztatták magukra. Az inkriminált szöveg, a megfelelő kiegészítéssel, így hangzik: "Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának legutóbbi ülésén is azt vetettem fel, hogy ha már annak idején nem volt stratégiánk arról, hogy miként lépjünk be a kormányba, most talán kidolgozhatnánk egy stratégiát arra nézve, hogy hogyan lépjünk ki belőle. - Hogyan léptek be? - A többség balek. Az a néhány ember, aki a kormányzati szerepvállalásból pozíciót, karriert faragott magának úgy, hogy közben ismerte a várható és elkerülhetetlen következményeket, azok pedig gazemberek. Egyéni hataloméhség motiválja őket." (Kiemelések tőlem — T. L.) A bővítve idézett szövegrészből értelemszerűen kiolvasható, hogy minősítésem nem a kormányzati tisztségek viselőinek szól, hiszen ezen tisztségeiket valamennyien csak a kormánybalépés után nyerték el, tehát a kormányzati szerepvállalásért, illetve annak mikéntjéért őket nem lehet okunk bírálni." Tőkés László sajnálja hogy "olyan, általam nagyra becsült, jeles közéleti személyiségek sorakoztak fel velem szemben, akiknek nagy többségével soha semmi bajom nem volt, vagy éppenséggel jó viszonyban vagyunk egymással." Ugyanakkor furcsának tartotta, hogy az augusztus 6-i interjúra a nevezettek csupán másfél hónap múltán, szeptember 21-én reagáltak. A nyílt levél - időzítését tekintve, közvetett módon - inkább az alsócsernátoni fórumnak szól. "Ezt támasztja alá Borbély László államtitkár azon, szeptember 22-i nyilatkozata is, mely szerint az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa szeptember 19-i, marosvásárhelyi ülésén "egybehangzó vélemény volt", hogy a Székelyföldi Fórumot "nem lehet másként értelmezni, mint megosztási kísérletet" (kiemelés tőlem - T. L.). Márpedig a vásárhelyi megbeszélésen a szövetség alulíró kormánytisztviselői, az RMDSZ prefektusai és alprefektusai is részt vettek. Az alsócsernátoni fórum, az ott elhangzott építő jellegű bírálatokkal együtt, felelős módon őrködött az RMDSZ egységén. Nagyon remélem, hogy az interjúmmal kapcsolatos félreértések tisztázásával ez az egység továbbra is fennmarad és tovább erősödik." /Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Akinek nem inge... Válasz az RMDSZ minisztereinek, államtitkárainak és megyei tisztségviselőinek nyílt levelére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30., Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 30./ A felsorolásból Tőkés László kihagyta Tokay György minisztert és Borbély László államtitkárt, tehát tőlük nem kért elnézést. Előzmény: Szabadság (Kolozsvár), szept. 22.

1998. november 20.

A nov. 18-i koalíciós tárgyaláson megállapodtak abban, hogy a minisztériumok számát 17-re csökkentik, az államtitkárok létszáma pedig ezután csak 33 lesz, közülük 13-at a parasztpárt, 8-at a DP, 6-ot a liberálisok, 4-et az RMDSZ, egyet pedig a szociáldemokraták állítanak. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ Az RMDSZ-nek tehát az eddig 10 helyett 4 államtitkára lesz. A négy megmaradó államtitkári poszt: Kötő József oktatási, Kelemen Hunor művelődési, Pete István mezőgazdasági és Borbély László közmunkálati és területrendezései államtitkár. Az RMDSZ további államtitkári posztjai megszűnnek. /Ezek voltak: Birtalan József szállításügyi, Bara Gyula munkaügyi, Erős Viktor privatizációs, Niculescu Antal Európai Integrációs Főosztály, dr. Demeter kormányfőtitkár-helyettes. A Bihari Napló úgy értesült, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter beadta lemondását. /Wagner István: Kormányátszervezés. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 20./

1998. december 22.

Az RMDSZ az új kormánystruktúrában négy államtitkári helyet őrizhet meg. Megmarad tisztségében Kötő József oktatási, Kelemen Hunor művelődési, Pete István mezőgazdasági és Borbély László területrendezési és közmunkaügyi államtitkár. Megválik azonban államtitkári tisztségétől Birtalan József közlekedési, Lányi Szabolcs iparügyi, Erős Viktor privatizációs, Niculescu Antal integrációs, Bara Gyula egészségügyi államtitkár és Demeter János kormányfőtitkár-helyettes. A megszüntetett minisztériumok ügynökségekké vagy hivatalokká alakulnak át. /Négy államtitkári tisztség jut az RMDSZ-nek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

1999. január 6.

Markó Béla szövetségi elnök és az RMDSZ kormányzati tisztségviselőinek január 6-i találkozóján a kormányátalakítás után fellépett időszerű gondokat tekintették át. Az RMDSZ javaslatának megfelelően Bara Gyula volt munkaügyi államtitkárt kinevezték államtanácsosnak a Miniszterelnöki Hivatalba. Az RMDSZ vezetősége előterjesztette Lányi Szabolcs volt iparügyi államtitkár jelölését az újonnan létesített Tudomány-, Technológia- és Újításügyi Ügynökség elnöki tisztségébe, továbbá Birtalan József volt szállításügyi államtitkár jelölését a Kis- és Középvállalatok újonnan létrehozott Ügynökségének alelnöki tisztségébe. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./

1999. január 15.

Új államtitkárokat és ügynökségi vezetőket nevezett ki Radu Vasile miniszterelnök, többek között RMDSZ-es jelölteket. Így Kerekes Gábor a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Birtalan József a kis- és középvállalkozások fejlesztésével foglalkozó hivatal alelnöke, Lányi Szabolcs a Tudományos, Technológiai és Innovációs Ügynökség elnöke Erőss Viktor az Állami Vagyonalap elnöke, Bara Gyula volt munkaügyi államtitkár a miniszterelnök tanácsosa lett, Varga Gábor a Szabadalmi és Védjegyhivatal igazgatója maradt. /Röviden itthonról rovat. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16-17., Kormánykarcsúsítás után az RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

1999. június 10.

Bara Gyula kezdettől, 1990 óta volt az RMDSZ bukaresti szervezetének elnöke. Máj. 11-én tisztújító összejövetelt tartottak, Vajda Ferenc képviselőt választották elnöknek. Bara Gyula a Központi Informatikai Intézet kutatója volt, szakterülete a számítógépes rendszertervezés, - elemzés és programozás. Bara 1997. januárjában munkaügyi államtitkár lett, 1998. dec. 29-én Radu Vasile miniszterelnök államtanácsossá nevezete ki, a miniszterelnök tanácsadóinak egyike. Bara Gyula munkaügyi államtitkárrá történő kinevezése után két évig azzal foglalkozott, hogy megteremtse a rendszert, az előremutató koncepciót. Eddig ilyen nem volt a minisztériumban. Bara Gyula kidolgozta a teljesítmény alapján történő bérezés elvét, ez is új volt a minisztériumban. Jelenleg államtanácsos. Panaszlevelek, följelentések, törvény-kezdeményezések, külföldi szervek megkeresései kerülnek az asztalára. Bara jelenleg végzi a kormányépületben zajló munka rendszerbe foglalását. - Jelenleg hiányzik az előzetes műhelymunka, az elemzés. - Az előző kormánynál elmaradt az egyeztetés, ezt is rendszeresíteni kell. /Barabás István: Rendszerben az erő. = A Hét (Bukarest), jún. 10./

1999. szeptember 22.

Sára Sándorhoz és a Duna tv vezetőihez intézett nyílt levelet több erdélyi magyar értelmiségi. A közel 400 aláírást tartalmazó levél szerint aggodalommal értesültek arról, hogy "a televízió vezetősége 1999 őszétől tervezett átszervezései olyan műsorokat, rovatokat, adásokat is érintenek, melyek számunkra fontosak és kedvesek. Ezek között első helyen nevezzük meg a Közép-európai Magazint, Balogh Júlia és kitűnő szerkesztőtársai kiemelkedően jó sorozatát". Ennek "megszüntetése, szerkesztői koncepciójának bármily felhígítása éppen most, az átmeneteknek ebben a kényes és fontos határpillanatában, egyoldalú döntés lenne, és mindenképpen a nézői közvélemény iránti barátságtalan lépés." Az aláírók között van Lászlóffy Aladár, Pillich László, Gáll Ernő, Péntek János, Tánczos Vilmos, Kónya-Hamar Sándor, Vincze Gábor, Katona Ádám, Toró T. Tibor, Borbély Zsolt Attila, Bara Gyula, Tőkés László, Szász Jenő, Ambrus Vilmos, Szilágyi Zsolt, Somai József, Mátis Jenő, Bodó Barna, Fischer Fülöp Ildikó, Kincses Előd, Kulcsár Sándor, Csapó József, Tőkés András. /Erdélyi értelmiségiek nyílt levélben fordulnak a Duna tv vezetőségéhez. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ Az aláírók közül hiányoznak az erdélyi liberálisok /Cs. Gyimesi Éva, Kolumbán Gábor, Kántor Lajos stb./, továbbá az RMDSZ mérsékeltnek mondott vezetői /Markó Béla, Takács Csaba, Szabó Károly/ és a neptunosok /Verestóy Attila, Borbély László, Tokay György, Frunda György/.

1999. november 22.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke román újságíróknak tett nyilatkozatában az állította, hogy az RMDSZ-re a kommunista pártok reflexei jellemzőek, Markó Béla pedig kommunista típusú pártvezér, aki hatalmát a körülötte kialakult, kialakított klikk segítségével gyakorolja stb. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője körkérdést intézett az RMDSZ vezetőségének tagjaihoz, állami tisztségviselőihez, létezik-e egy Markó-klikk. Gyarmath János neveket említett, a teljesség igénye nélkül: Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, dr. Bárányi Ferenc volt egészségügyi miniszter, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter és elődje, Tokay György, Birtalan Ákos egykori turisztikai miniszter, Demeter János, a kormány főtitkárhelyettese, Bara Gyula, a kormány tanácsosa, volt államtitkár, Kötő József, Borbély László, Kelemen Hunor, Pete István államtitkárok, Lányi Szabolcs egykori államtitkár, a Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökség elnöke, Birtalan József, a Kis- és Közepes Vállalatok Országos Ügynökségének alelnöke, Erőss Viktor, az ÁVA alelnöke, Varga Gábor, a Találmányi és Védjegy Hivatal igazgatója, Neményi József államtitkár, Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Dézsi Zoltán és Riedl Rudolf prefektusok, Czédly József, Bognár Levente, Buchwald Péter, Burkhárdt Árpád, Fekete-Szabó András Levente, Gazda László, Modok Gusztáv, Winkler Gyula alprefektusok, Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Péter Elek, Reisz Péter, Antal István János országos társasági, illetve egyedárusági, Tőkés Elek kultuszigazgatósági, Reman Domokos György mezőgazdasági minisztériumi, Markó Attila igazgatók, Nagy Ágnes, az RNB igazgatótanácsi tagja, Lokodi Emőke és Szarka Edit, a számvevőszék tanácsosai, Kozsokár Gábor, az alkotmánybíróság bírája, Gálfalvi Zsolt és Boros Zoltán, a tévé-, illetve a rádiótársaság igazgatótanácsának tagjai, Magyari Lajos, az Országos Audiovizuális Tanács igazgatója. Gyarmath az említetteknek kérdéseket tett fel: egy kommunista típusú párt tagjainak érzik magukat, mivel érdemelték ki tisztségüket, talán a Markó-klikk tagjai? Mit tudtak megvalósítani? /Gyarmath János: RMDSZ- színvallató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./


lapozás: 1-30 | 31-43




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998